English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszivattyú  =>  Hőszivattyús terveklapozz: « előző   1, 2, 3
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2015-07-10
21:01:05
Előzmény: robert #48936#48944
Szerintem elég konkrét adataid vannak ahhoz, hogy konkrét berendezésekkel végezz számítást. Ami alapján el lehet dönteni, melyik irányba indulj.
Az eredményeidhez hozzá kell adni a HMV készítéshez szükséges teljesítményt is.
20/24 üzemnél ez durván 0,5kW.
Nagy különbség nem lesz árban a 7-9kW-osok között, így szerintem felesleges feladni a komfortot.

Itt egy közel 9kW panasonic hőszivattyú hőmérséklet teljesítmény táblázata:
www.manualslib.com/manual/816801/Panasonic-Wh-Sxc09d3e5.html?page=121#manual

Szerintem ez alapján, tudsz fogyasztásbecslést (üzemeltetésiköltség-csökkenést) számolni...
Kíváncsi vagyok, mire jutsz.

T.

2015-07-09
11:27:39
Előzmény: takyka #48935#48936
takyka,

Úgy emlékeszem, hogy a neves "légkazán" gyártók is javasolnak egy teljes-értékű fűtést a HP mellé.

A számaim:
Éves gázfogyasztásunk átlaga (fűtés+melegvíz, 11év) 1350m3.
Télen majdnem naponta begyújtunk a kandallóba, de csak a "fíling" kedvéért (10éve nem vettünk fát, csak ami a kertből kikerül, meg amit "kukázok").
A napkollektorok április közepétől novemberig elég melegvizet gyártanak. A puffer 750 literes.

Padlófűtés és alacsony hőmérsékletű radiátorok a hőleadók. A következő télen be kellene üzemelnem két szenzort az előremenő csövekre, de szerintem még a radiátorokba sem kerül 40-45 foknál melegebb víz a legnagyobb hidegben sem.

Jelentős (30%) hőveszteség-csökkentést csak nagyon drágán lehetne elérni, ezért vegyük a fenti átlagfogyasztást irányadónak, és kedvező üzemmódban működő kondenzációs kazánról lévén szó számolhatunk 13.500kWh hőigénnyel a fűtési szezonra. Ennyi energia kell 100m2 folyamatos (állandóan itthon tartózkodunk), és még 60m2 időszakos használatához.

Nyári hűtésre nincs igény.

Azt könnyen bevállalom (úgyis kevés az esélye), hogy -15 fok alatt be kell gyújtani a kandallóba ahhoz, hogy meglegyen a 21 fok a lakásban (a napi 160kWh fölötti rész manuálisan). Határesetben nagyobb kompromisszumra is hajlandó lennék.

Lehetőleg a fűtési rendszer minimális átalakítása lenne elfogadható. A tetőtérben üzemelő radiátorok helyett talán fan-coil is szóba jöhet (főleg, ha a meglévő radiátorok ventilátoros kiegészítése is annak számít).

Energia-igény:
Napi átlagban 75kWh, -15 fokon 160kWh, -5 fokon 115kWh, 0 fokon 90kWh.

Teljesítmény-igény:
-15C fokon 24/24-ben a szükséges teljesítmény 6.7kWh
-15C fokon 20/24-ben (GEO tarifa) a szükséges teljesítmény 8kWh

-5C, 24/24 - 4.8kWh
-5C, 20/24, GEO - 5.8kWh

-0C, 24/24 - 3.8kWh
-0C, 20/24, GEO - 4.5kWh


2015-07-08
19:27:05
Előzmény: robert #48934#48935
Az első bekezdéseddel teljesen egyetértek.

A modern hőszivattyúk közül sok tudja tartani a kimenőteljesítményét akár -10° alatt is. Ezért nem feltétlenül kell nagyobb teljesítményű HSZ-t venned.
Mivel az átlagnál jobban ismered a házadat, éghajlati adatokkal is rendelkezel, könnyen meg tudod határozni, hogy mekkora teljesítményű berendezésre van szükséged. Nem kell túlméretezned.
Viszont, ismerve a körülményeidet, nagy esélyét látom annak, hogy neked a kondi kazán lesz a nyerő választás.
Beruházási oldalról egy egyszerű kazáncsere olcsóbb, mint a leggagyibb hőszivattyúval megépített rendszer (Geo vagy H kiépítés inkluzíve). Bár a hőszivattyús üzem olcsóbb, nem vagyok meggyőződve, hogy belátható időn belül behozza a különbözetet.

Ráadásul, mivel nálad van napkollektor, ezért a helyzet még még roszabb egy HSZ számára. Ugyanis, a legproblémásabb dolog a HMV előállítás. Pont akkor dolgoznak a napelemeid, amikor a HSZ a jó HMV coppal emészthető szintre tudná hozni az éves HMV COP-ot. Ami így marad az egy elég gyatra szám lesz.

Ha komolyan foglalkoztat a gondolat, konkrét kiinduló adatokkal kellene egy jót számolnunk...

T.
2015-07-08
10:01:22
#48934
Volt már szó róla, hogy nem tartom jó választásnak EGYÜTT a hőszivattyút és a kondenzációs kazánt.
Ha már szükséges alternatív fűtés is, akkor a hőszivattyú mellé nem egy avval nagyjából azonos fajlagos költséggel üzemelő teljes értékű kazánt állítanék be, különben nem lenne értelme váltani.

A Daikin Altherma egyik ismertetőjében látható az a nagyon drága "spórolós technika", amit mindenképpen elkerülnék:



Ott, ahol lakom nincs olcsó vízkivételi lehetőség, a levegős hőszivattyú pedig a leghidegebb időszakban kevés. Nem is arról van szó, hogy csökken a COP, hanem inkább arról, hogy nem bírja teljesítménnyel, illetve ahhoz, hogy bírja az alacsony COP mellett, akkora teljesítményűt kell venni, ami nagyon drága. Visszajutunk oda, hogy kell mellé valami más is.

Az elektromos kiegészítő fűtés egyszerű, de az üzemeltetési költség csak akkor nem száll el, ha nem kell egy télen néhány napnál többet járatni. Ez ugye attól függ, hogy milyen hőmérséklet alatt kell bekapcsolni az alternatív fűtést (amelynek természetesen teljesen integrálva kell lennie a fűtési rendszerbe, már csak azért is, hogy ne a kandalló mellett kelljen átvészelni a családnak a tartós fagyot, vagyis nem lehet egyedi fűtés).

Nincs szándékomban elkalandozni és azon agyalni, hogy lehetne HMKE-vel nullázni a villanyszámlát. A jelen felvetésben a PV nem kérdés (egyébként a G vagy H tarifával ugyanott lennék).

Jó lenne eldöntenem, hogy váltsak-e, ha igen mire, vagy maradjak a gáznál? Mindezt még azelőtt, hogy kazáncserére kerülne a sor.
Vagyis a kérdés az, hogy meglévő (de akár cserére érett) kondenzációs kazán helyett gazdaságosan milyen hőszivattyút, plusz - ha szükséges - milyen alternatív fűtést kellene telepíteni?


Más:
Miért drágábbak - szondák nélkül is - a víz-víz hőszivattyúk, mint az azonos teljesítményű levegő-víz hőszivattyúk?


2014-09-22
20:13:06
Előzmény: takyka #47348#47358
takyka,

Továbbítottam a te tapasztalataidat is.

L nem hagyta magát megpuhítani. Megbeszélték a dolgot, és az ügy szerencsés fejleménye, hogy új tervet készítenek, a kültéri a ház másik oldalára kerül.


2014-09-19
14:16:35
Előzmény: robert #47336#47348
Robert,

Nem tudom, hogy mi a törvényi előírás ilyen esetben, de az isemrősödnek mindenképpen el kéne kerülnie, hogy az a HSZ telepítés a leírásod szerint megvalósuljon.
Az én kültérimet úgy telepítettem, hogy az abból kiáramló levegő útja keresztezi a bejáratomhoz vezető közlekedőt. A távolság 5-6 méter. Zavaró az erős, összetartó hideg légáramlat. Én tudok vele élni, mert magamnak keltem. A valamit valamiért elv érvényesül. Ráadásul ez csak egy kis egyventis 2x2,5kW-os klíma volt.
A leírásod alapján nagyobb probléma az, hogy az ismerősöd ablakára fog irányulni a légáram, ami nyári szellőztetést lehetetlenné fogja tenni, benyomva a meleget a szobába. A másik probléma a zaj. Lehet magyarázni, hogy csak szúnyogzümmögés erősségű meg stb. de én még csendes klímát (éjszakai viszonylatban) nem hallottam...
Ha meggyőzés nem segít, be lehet tárolni néhány m3 fát a kültéri elé 10-20cm-re. Majd ha nagyon fázik a szomszéd, vagy sokallja a villanyszámlát, akkor elgondolkodik az áttelepítésén...

T.
2014-09-19
00:20:53
Előzmény: robert #47336#47341
Szerintem ez az eset kimeríti a birtokháborítás fogalmát, mivel a kültéri működésével (zaj, hideg/meleg légmozgás a területeden) a birtoklásban zavarnak.

"Akit birtokától megfosztanak vagy _birtoklásában zavarnak_, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy _a zavarás megszüntetését_. A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is.

A birtokvita eldöntésére a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző illetékes."
forrás: www.kormanyhivatal.hu/download/4/59/70000/Birtokv%C3%A9delem.doc

Én szólnék a szomszédnak, hogy valószínűleg drága lesz átszereltetni máshová a készülékét amennyiben mégis zavarja őt, ahelyett, hogy eredetileg is normális helyre tette volna...

2014-09-18
16:08:11
Előzmény: szocsmarci #47335#47336
szocsmarci,

"... mindent szabad, ami nem tilos... Ez az alapelv..."

Pontosan azt szeretném tudni, fehéren-feketén, hogy mi nem tilos... biztos vagyok benne, hogy nem csak az nem tilos, amiről nem tudunk. És egyáltalán nem szeretnék politikai kérdést csinálni az építési szabályzatból.
A szóban forgó kérdéseket a tervezés szakaszában fel kell tenni (nem csak a műszaki, hanem a jogi aspektus is lényeges), mert utána már késő... szerintem.

Látom, hogy csak tippelgetsz, de a kérdés nem csak neked szól, talán van, aki ismeri a választ, és nem csak googlizik :)


szocsmarciVálasz erre
2014-09-18
15:59:49
Előzmény: robert #47333#47335
Ez a téma már nem ebbe a topicba tartozna, hanem a 'Rossz szomszédság török átok'-ba, esetleg egy politikaiba.
A lényeg: mindent szabad, ami nem tilos. Ez az alapelv.

Én megbeszélném a szomszéddal, hogy keressen más megoldást, ez az első lépés.
2014-09-18
13:47:50
Előzmény: szocsmarci #47331#47333
szocsmarci,

A kérdésem kifejezetten arra a problémára irányul, hogy a telekhatárra épített kültéri (akárcsak a szóban forgó esetben) az összes zavaró tényezőt szomszédra terheli.

Az építtető háza mögé helyezett kültéri őt mentesíti a zajtól, mentesíti a kifújt nagy mennyiségű hideg és meleg levegőtől. Olyan ez, mintha a szomszéd telekre végezné a dolgát valaki.

Szerinted törvényes, hogy az ily módon okozott kellemetlenségekért a "vétlen szomszéd" szenvedjen, a védekezés a problémája az ő gondja és költsége legyen?
Te mit tennél ilyen esetben? Köteles lennél eltűrni a kellemetlenségeket?



szocsmarciVálasz erre
2014-09-18
13:19:31
Előzmény: robert #47329#47331
A monoton halk zaj idegesít, ez tény.
Ha a kültéri hangnyomása 50dB La, akkor biztosan megfelel nappal az előírásoknak, az éjszakait vizsgálni kell.

" Arra lennék kíváncsi, hogy az általánosságok mellett szerepel-e konkrét védőtávolság a klíma-kültéri elhelyezésére, ami a szomszédokat hivatott védeni a negatív hatásoktól."
A hangnyomás szint meghatározása konkrétabb, mint a védőtávolság - ettől eltekintve én nem tudok ilyenről. Esetleg nézd meg az OTÉK 37. § (1)-et.
------- Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt - a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad. -------
Ez ugyan szellőzőkről szól, de talán ide "citálható" - ahogy Grano mondaná.


"..arról van szó, hogy az összes elhasznált levegőt a szomszéd telekre küldené át. Ez törvényes? "
Amit nem tilt semmi, az törvényes. Talán lehetne találni valami általános jogszabályt, de konkrétan olyan előírásról nem tudok, ami a levegő mozgatásáról szól.

Ami gyenge pont lehet az a villámvédelem, és az érintésvédelem.

Kicsit OFF: Voltam a szekszárdi atlétika pályán, elég modern lett. Van egy kispad a pálya szélén, aminek átlátszó hajlított PVC vagy polikarbonát lemezből van megoldva az eső elleni védelme. De meglepően jó a hangszigetelő képessége is, amikor elsétáltam előtte, egy pár másodpercig mintha füldugót lett volna a fülemben. Pont az idegesítő háttérzajt szűrte ki nagyon jó "hatásfokkal".
Ilyen szerkezetet is lehetne alkalmazni végszükség esetén, vagy szebb, de munkaigényesebb egy keretet csinálni a kültéri elé, és valami sűrű növénnyel befuttatni. Ezt biztosan nem tiltja semmi.
2014-09-18
08:41:04
Előzmény: szocsmarci #47325#47329
szocsmarci,

A kültéri zaja 50dB. Ennyi a mosás zaja is (nem a centrifugálásé). Senki sem örülne egy ilyen zajforrásnak pár méterrel az ablaka előtt, de ezek szerint el kell tűrni, mert a határérték alatt van.

Ok, az engedélyeztetés biztosan nem tartalmazhatja feltételként a szomszéd jóváhagyását. Arra lennék kíváncsi, hogy az általánosságok mellett szerepel-e konkrét védőtávolság a klíma-kültéri elhelyezésére, ami a szomszédokat hivatott védeni a negatív hatásoktól.

Ha az általad mellékelt rajzot megnézed, akkor az abban szereplő készülék működéséhez előírják a faltól mért 0.3m, és a készülék előtt 1.5m szabad területet. Ha a készülék 0.3m mély, akkor összesen 2.1m a helyigénye. Egy berendezés működéséhez szükséges területet nem az üzemeltetőnek kell biztosítani a saját telkének a határain belül?

Az esetünkben pedig csak 0.5m a fal és a kerítés közötti távolság, tulajdonképpen át kellene lógnia a szomszédba a kültérinek. Ha mégis beszorítják a kerítés síkjába, akkor is a teljes légmennyiséget (~3000m3/h) a szomszédba nyomja. Ugyan tiszta levegőt fúj, de gyakorlatilag mégis arról van szó, hogy az összes elhasznált levegőt a szomszéd telekre küldené át.
Ez törvényes?


Bous képei: http://biosolar.hu/forum/show/36852#36852



szocsmarciVálasz erre
2014-09-17
21:13:01
Előzmény: robert #47319#47325
Zajterhelések:: www.oktoklima.hu/content/page/id/177

Szerintem csak a zajterhelés miatt szólhat L. Az esztétika nagyon szubjektív, vannak környékek, ahol egy poros, fakó de szabályos téglatest formájú doboz megszépítené a környezetét.

Abba bele lehetne kötni, ha a szervizelést (felszerelést) csak a vele szomszédos területén keresztül lehetne megejteni - ilyen nincs. Ha van más megoldás, akkor nem tehetik ezt meg. És itt biztos hogy van más megoldás (helyezhetik a saját udvarukra, vagy akár a saját bejárati ajtajuk mellé).

"Vonatkozik-e valamilyen előírás a nem utcafronton elhelyezett kültérikre családi házak esetén? "

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (magyarul OTÉK). A jogszabály mai napon (2014.IX.17.) hatályos állapota www.net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR

Mesterséges szellőzés

92. § (1)299 A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket természetes szellőzéssel kell ellátni, kivéve, ha a rendeltetésszerű használatukhoz mesterséges légcsere alkalmazása is szükséges.

(2)300 A homlokzaton - e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő építményen - mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezést elhelyezni az épület külső megjelenésével összhangban, takartan, illetve építészeti eszközökkel megoldva akkor lehet, ha a tervezett megoldás és a működés hatása

a) az épület állékonyságát nem veszélyezteti, a homlokzatot nem károsítja,

b) az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép, építészeti érték vagy műemlékvédelmi, továbbá táj- és természetvédelmi) érdeket nem sért,

c) a kivezetés a környezetet bűz-, mérgező-, zaj-, rezgés- vagy más káros hatással nem szennyezi, az építmény rendeltetés szerinti használatát nem zavarja, ártalmas mértékű páralecsapódást nem okoz.

----> (3) ... (6) nem ide vonatkozik

Itt egy magyarázat: www.jegveremklima.hu/klima_jogszabaly.html
Ezen felül lehetnek még Önkormányzati rendeletek is.


"És mi van, ha nem a homlokzatra, szerelik fel, hanem a fal mellé állítják? "
Lehet a talszintre állítani, de vannak védőtávolságok annak érdekében, hogy a levegő megfelelően tudjon áramolni.
Az alábbi rajz egy Samsung splitre vonatkozik, de most vehetjük kiinduló pontnak. Ha a szomszédod egy kosárlabda palánkot tesz a kültéri elé, akkor csökkenhet a készülék hatásfoka.


Szerintem nem is a tulajt kellene meggyőzni, hanem a szerelőt.




2014-09-17
17:10:53
#47319
L. jó ismerősöm, a szomszédjában építkeznek. A házba egy levegős, Daikin Altherma hőszivattyút terveznek beépíteni. A dupla ventilátoros kültéri egység az épülő ház kerítéstől fél méterre álló északi falán lenne kb. 2 méter magasságban, L délre néző bejárati ajtajával és a házának ablakaival szemben.

L több dolog miatt is aggódik:
- a kültéri ronda (úgy gondolja, hogy ezt túléli, majd felnő a fagyal és az eltakarja)
- csak az ő telkéről lehet majd karbantartani (kényelmetlen, de ezt is túléli)
- hideg/meleg levegőt fúj (ez talán már zavarná)
- a zaj – ezt a legkritikusabb

Szerintem:
- A kültéri valóban nem szép, de ennél rondább dolgot is könnyen el tudok képzelni. A szomszéd ugyan esztétikus takarást ígér (majd egyszer), ami vagy megvalósul, vagy sem. Szerintem a ház mögött 2 méter magasra szerelt gép esetén nem valószínű, hogy megvalósítják, ha csupaszon marad, az sem nagy gond.

- A zaj tényleg nincs kizárva, mert nagy teljesítményű ventilátorok dolgoznak, és rezonancia is felléphet. A csökkentett (csendesebb) üzemmód csak akkor várható, ha a teljesítmény engedi.
A zajt a szúnyogzümmögéshez hasonlítják, de szerintem ez csak egy marketinges trükk. A kánikulában nyilván járatni fogják az éjszakai csendben is, amikor mások nyitott ablak mellett szeretnek aludni.

- A kifújt fagyos/meleg levegő is okozhat kellemetlenséget.

- Ha L beleegyezik, hogy a pár méterre álló házfalra telepítésék a kültérit, akkor már nincs visszaút, még akkor sem, ha a szúnyogok helyett légvédelmi szirénára hajaz a zúgás.

- Talán a szomszéd beleegyezés nélkül is oda szerelhető fel a kültéri, ahova akarják, és nem lehet ellene semmit sem tenni.

- Akit egy ilyen esetben visszautasítanak, az a jövőben "viszonozza a szívességet", és ő sem fog semmibe sem beleegyezni, (persze az sincs garantálva, hogy bármibe bele fog egyezni akkor, ha L jó pofát vág a kültérihez).

- A karbantartási idő feltételezhetően nem számottevő, lévén ez az egyik legprofibb géptípus.


Én hasonló esetben arra kérném a szomszédomnak, hogy a ház távolabbi pontjára szerelje a kültérit úgy, hogy a kifúvás a saját telkére irányuljon, akkor is, ha számára a tervezett hely lenne optimális, ott zavarná őt a legkevésbé és ott lenne a legközelebb a beltérihez.
A két fél ellenérdekelt.

Próbáljátok L helyébe képzelni magatokat! Ti mit tennétek?

Valahol olvastam, hogy országos szintű rendelet szabályozza a klímaberendezés homlokzatra történő elhelyezését. Az épület homlokzata pedig minden épület földfeletti, látható része, a nem-utcai homlokzat sem kivétel!.
Vonatkozik-e valamilyen előírás a nem utcafronton elhelyezett kültérikre családi házak esetén?
És mi van, ha nem a homlokzatra, szerelik fel, hanem a fal mellé állítják?
2014-09-16
22:17:05
#47316
Hallott már valaki erről a rendszerről?

www.daikin.hu/binaries/VRV_IV_bemutato_tcm612-256185.pdf?quoteId=
payagyerekVálasz erre
2014-09-11
22:38:36
Előzmény: nadtom #47284#47285
Padlófűtésre beruházni szükségtelen, ha alapvetőleg fan-coil rendszerű légfűtésre alapozunk. (A fan-coil tökéletesen megfelelő komfortot ad.) Pláne, hogy a földszinti műhely padlójába (később) géprögzítő furatok is készülhetnek.
A fan-coil hatásfoka megegyező a padlófűtéssel. (Ő is 30-32-35°-al fűt.)

Fűtésre "lékkazán" hőszipka, vagy akár fúrt szondás hőforrású (U csöves, vagy koaxiális) víz-víz alapú gépet mondanék. Az utóbbi esetében bár drágább a beruházás, de kiszámolhatóbb és magasabb hatásfok, mind hűtés, mind fűtés során. Ezenkívül nem kell gázkazán, gázbekötés, ami ütheti a szondafúrás költségeit.
2014-09-11
20:58:37
#47284
Sziasztok,

Egy 450m2-es ipari épület (új építésű, 2 szintes, nomál belmagasságú, fent iroda 180m2- lent műhely, raktár 270m2) hűtését-fűtését kellene megoldani a lehető legoptimálisabb módon. Az épület fémszerkezetes, a falak 10cm-es hőszigetelő PIR panelból lesznek + 10cm kőzetgyapot és belül gipszkarton. Ablakok normál mennyiségben, jó hőszigetelő üveggel. A berendezések hőtermelése elhanyagolható.

Az elképzelés hőszivattyús, fancoil-os hűtő-fűtő rendszer lenne (+egy kondenz kazán a nagy hidegekre és biztonsági okból). (Esetleg padlófűtés is célszerű lenne még pluszban, a minél alacsonyabb hőmérsékletű előremenő miatt?)

A tetőre felkerül majd napelem, ami a villamos fogyasztást és a fűtést-hűtést energiaigényét fogja fedezni.

A hővisszanyerős szellőztető rendszer levegőbeszívó csövét a földben szeretnénk vezetni 60-70m-en keresztül, 2m mélyen hatékonyabbá téve a téli-nyári üzemet. Az is felmerült, mint ötlet, hogy a hőszipka a levegőre fűtene vagy hűtene rá és akkor nem kellene fancoil és padlófűtés, azaz csak légfűtés és hűtés lenne.

Ha van bármilyen ötletetek, észrevételetek, rendszerre vonatkozó elképzelésetek az szívesen veszem, és előre is köszönöm!
villam64Válasz erre
2012-07-27
16:55:44
#31986
Milyen engedélyek kellenek egy hőszivattyúhoz?

Levegős hőszivattyú
A legtöbbször egyáltalán nem szükséges hatósági engedély. Kivétel ez alól, amennyiben a rendszer kiépítése során az épület statikai szerkezete megváltozik, vagy az épület külső képe módosul. Ilyen esetben a helyi önkormányzat építésügyi osztályánál kell lefolytatni az engedélyezési eljárást. Ami itt gondot okozhat még - különösen sűrűn lakott településen - az a túlzott zajterhelés, amely esetleg sértheti a szomszédjogokat. Éppen ezért érdemes a gyártóknál érdeklődni, hogy minél csendesebb működésű szivattyút tudjunk beszerezni.

Talajkollektoros hőszivattyú
Főszabály szerint a működtetéséhez sem kell hatósági engedély. Itt azonban figyelembe kell venni az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet) terepkialításra vonatkozó rendelkezését (OTÉK, 45. § (1) bek.), miszerint:
„Az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet. Helyi szabályozás hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.”
A terepszinttől történő 1 méternyi eltérés már enedélykötelessé teszi a szivattyú telepítését. A jogszabály szerint a telepítés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a mélyen futó vezetékek, növények gyökérzete ne sérüljön. Védett környezetben (pl.: műtárgy és környezte), köztulajdonú telken talajkollektoros hőszivattyú nem létesíthető.

Talajszondás és a talajvizes hőszivattyú
Minden esetben bonyolultabb engedélyezési eljárásra van szükség. Mivel a szondákat fúrással juttatják el a talaj mélyebb rétegeibe, ehhez a művelethez kötelező beszerezni a területileg illetékes bányakapitányság engedélyét. (A bányakapitányságok illetékességi területét és felsorolását a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormány rendelet melléklete tartalmazza). Amennyiben a fúrás talajvizet tartalmazó réteget érint, az illetékes vízügyi hatóság engedélye is szükséges. Az egyes szakhatósági engedélyeket azonban a bányakapitányság szerzi be, ezek állásfoglalásai alapján adja ki vagy tagadja meg a végső engedélyt a szondás hőszivattyúra. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet alapján felszín közeli vizek hasznosítását - amennyiben az évi 500 köbmétert a kitermelt mennyiség nem haladja meg – az illetékes építésügyi hatóság engedélyéhez köti.

Hivatkozott jogszabályok:
253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK):
www.jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30262.602767
267/2006. (XII. 20.) Kormány rendelet
www.jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=103639.604846
219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet
www.jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=85281.604691


www.epitinfo.hu/index.php/articles/73778/84315
Biosolar Forum  =>  Hőszivattyú  =>  Hőszivattyús terveklapozz: « előző   1, 2, 3
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva