English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
szocsmarciVálasz erre
2017-03-05
14:51:21
Előzmény: villam64 #50761#50764
Én úgy tudom, hogy az ország villamos energia hálózata nem túlméretezett. Megkockáztatom, hogy rosszabb, mint az átlag Európai, ezért még azt a 20%-os megújuló energiát sem viselné el. Arra nem is gondolok, hogy a szállító kapacitás jelenlegi állapot vajon alkalmas-e a biztonságos üzemre - az országhatáron több ponton belépő import nélkül aligha. Még szerencse, hogy nem tengerrel vagyunk körbe véve, habár a Románkra, Ukránokra és Szerbekre nem nagyon számíthatunk, de a lengyel szén alapú energiatermelésre már sokkal inkább. A villamos energiaszállítás fő iránya Magyarországon kelet -> nyugati, ezért nem okoz megoldhatatlan problémát, ha néha a Románoknak vagy az Ukránoknak néha küldünk egy kis exportot a keleti erőművekből.

Néhány gondolat a villamos energiáról:
- az elektromos energia nem tárolható, ezért minden másodpercben más a valódi ára
- a megújuló energiatermelés mértéke nem irányítható (kivéve a vízerőmű, ami viszont az egyik legjobban irányítható rendszer, mert "hideg működésű")
- Magyarországon nincs jelentős vízenergia, hála a zöldeknek, illetve azoknak a politikai erőknek, akik a zöldeket felhasználva megfúrták a Bős-Nagymarosi vízlépcsőt
- a megújuló (szél+nap) energiák egyenetlenségeinek leküzdésére kiválóan alkalmas a vízerőmű ( ,ami Magyarországon nincs)
- Németország is csak úgy tud fejlődni megújuló energia terén, hogy a Norvég vízerőmű jelentős kapacitását leköti, és kiépít egy É-D irányú egyenáramú távvezetéket Norvégiától Németországig. A vezetékeket NorGer illetve Nord.Link néven lehet megtalálni a neten. Márpedig ha leköti a saját részére, akkor másnak nem fog jutni belőle, tehát ha többi Európai ország a feje tetejére áll, akkor sem fogja tudni utolérni Németországot megújuló részarány tekintetében. A ma ismert technológiával nem.

A matekoddal kapcsolatban: szorozni én is tudok, de itt számolni kell. Próbáld ki: vegyél olyan részvényt, ami az elmúlt hónapban 1%-ot emelkedett. Ha veszel 100 db-ot belőle, akkor megduplázod a részvényeid értékét egy hónap alatt - a te logikád szerint.
villam64Válasz erre
2017-03-05
09:32:07
Előzmény: szocsmarci #50758#50761
szocsmarci

A hangsúly a jelenlegi állapoton. De miért kell 100 éves rendszert üzemeltetnünk holnap is. A másik félreértésed, hogy én nem beszéltem egész unios 25% napelemről most, hanem a magyar energia import egy részét váltanám ki 2300 MW napelem kapacitással, mely semmilyen gondot nem okoz az európai villamos energia rendszerben, csak termelne az országnak évente 2300 GWh energiát. Paks jelenleg a csökkentett teljesítménnyel 13000 gWh-át termel évente.
A mo fogyasztása 170303.-án 122 GWh volt. Én termeltem 5 kW-os rendszerrel 18,5 kWh-át. Ez 3,4-es szorzó. 2300 MW termelt volna 7900 MWh, vagyis 7,9 GWh energiát csúcsidőben. Ez az ország napi fogyasztásának a 6,5%-a. Ez csak a napi szükséglet, amihez még nem kell energia tárolást az országon belül kiépíteni. De szerintem gond nélkül menne 2500 MW napelem is a rendszerben.
Efölött kell garantáltan energia tárolókat beépíteni, elsősorban házi méretekben. De szükség van a üzemanyag töltő kutak kiszolgálására is. A növekedő üzemanyag igényekre is jelentősen nappal lesz szükség.
Emellett szükség van vezérlőre, mely képes a napenergia termelés függvényében pár fogyasztót működtetni, elsősorban vízmelegítőt, hogy estére legyen meleg víz.
Ezekkel a fejlesztésekkel számolva nem látom akadályát 20% nyár napi országos energia napelemekkel történő pótlását. Ennek a költsége kevesebb, mint Paks II költsége. 122 GWh*20%=24,4 GWh. Nyáron 5-ös szorzóval számolva 5000 MW beépített napelem kapacitást jelent. Ez 1 millió háztartás rezsijét nullázhatja le.
A bekerülési költsége tizede a Paks II beruházásnak az állami kiadást tekintve.
2017-03-05
08:31:35
Előzmény: szocsmarci #50758#50759
szocsmarci ,

Kythnos Microgrid - ha kíváncsi vagy rá, itt egy leírás és képek a rendszerről:
www.smartrue.gr/Default.aspx?tabid=451&language=en-US

Olyan kis teljesítményű szigetüzemről van szó, amely hazai viszonylatban egy nagyobb tanya szükségleteinek kielégítésére - esetleg- elég lenne.

Igazad van, a szükség hozta létre ezt a - EU-s forrásokból finanszírozott - kísérletet. A rendkívül kedvező éghajlat ellenére is éppen hogy csak elég áramot szolgáltat pár tucat frigo, laptop és mobil számára. A szigeten a házak fűtésére és hűtésére nincs szükség.
szocsmarciVálasz erre
2017-03-05
07:11:49
Előzmény: villam64 #50757#50758
Érdekes, hogy egy adott cikkről teljesen ellentétes következtetéseket tudunk levonni. Én nekem ez a kulcs mondat: ". A német Fraunhofer Intézet 2015-ben készített jelentése szerint az összekapcsolt európai villamosenergia-hálózatok a jelenlegi állapotukban képtelenek lennének kezelni, ha a tagállamok összességében 25 százaléknál több, napenergiából vagy szélerőművekből származó áramot táplálnának a rendszerbe.".
Azaz nem szabad ész nélkül tolni a rendszerbe a megújuló energiát, szerinted meg pont ez jelenti a megoldást.

"Khynthos szigetén, a görög szigetvilágban például napelemek látják el a helyi közösséget, ..."
Ehhez kapcsolódóan azért nem árt megjegyezni, hogy Khyntos szigete Görögország déli részén található, Török és Görögország közt valahol félúton a tengeren, a parttól 100 km-re. A hálózat kiépítése így nehézkes (,aminek lehetnek politikai okai is). Ezért szükségből kellet kiépülnie valaminek, és nem azért mert "Legyünk hú de zöldek!', vagy azért mert olcsó. Ez volt az egyetlen megoldás, hogy a turisták által látogatott szigetet ellássák elektromos árammal. A másik dolog amit erősen ajánlok mindenki figyelmébe, hogy a sziget növényvilága olyan levelű egyedekből áll, amelyeknek vékony pödört leveli vannak, hogy a párolgást csökkentsék (Google keresés - képek). Ez pedig sok napsütést, vagy szelet jelent. Ha ránézünk a térképre, akkor észrevehetjük, hogy mindkettőből van bőven, mivel délen van, és sziget. Ennek ellenére mégsem szélerőmű épült tartalék üzem céljából, hanem az erősen környezetszennyező benzin generátor, aminek a hatásfoka jó ha van 35%. Végignéztem a szigetet műholdas képen a Googleban, de nem találtam meg a napelem parkot. Vagy vak vagyok, vagy katonai titok és emiatt leradírozták a térképről, vagy eldugták az okos Görögök a föld alá, hogy ne vigyék haza a turisták. Minden esetre egy speciális adottságú kevés lakószámú szigetet felhozni példának, és kivetíteni a föld jövőjét rá elég butaságnak tűnik. Legközelebb arról olvashatunk, hogy az atom-tengeralattjárókon be kell csukni az ablakot, mert az úgy lesz "zöld".
villam64Válasz erre
2017-03-03
17:44:18
#50757
Ez magyarország villamos importja egy átlagos napon 2016.07.05. Ezt a csúcsokat tüntethetné el 2300 MW napelem rendszer. 460 ezer db 5 kW-os rendszer. Ez az első lépés az energia stratégiában.




www.piacesprofit.hu/gazdasag/hamarosan-csak-veszhelyzetben-kellenek-majd-eromuvek/
A meglévő hálózatokra épülő fenti intézkedések azonban csak az első lépést jelentik. A következő lépcső a mikrohálózatok létrehozása. Ezek lakótelepek, kertvárosi háztömbök vagy egy-egy falu áramellátására szerveződnek helyben. Így hatalmas hálózatok helyett sok kicsi, egymástól többé-kevésbé független közösségi hálózat biztosíthatja a fenntartható energiaellátást.

Egy család nem tudja a számtalan alternatív megoldást – szélkerekek, napelemek, biogáz, akkumulátoregységek, vízszivattyúzáson alapuló energiatárolók, hidrogénfejlesztés és tüzelőanyag-cella, gázmotoros villany és fűtés – gazdaságosan integrálni, pedig ezek már hasznosan kiegészítik egymást, kölcsönösen javítják az együttes hatékonyságot. Már most is működnek ilyen telepek: Khynthos szigetén, a görög szigetvilágban például napelemek látják el a helyi közösséget, az energiatárolást akkumulátorok végzik, míg a tartalékot egy benzinüzemű generátor biztosítja. Igazi szigetként ékelődik be az új-mexikói Albuquerque városának elektromos hálózatába a Mesa del Sol üzlet- és apartmankomplexum, amelyet szintén napelemek, hőszivattyús fűtő-hűtő rendszer és egy vésztartalék gázüzemű generátor lát el energiával. A jövőbe mutató megoldásoknak a segítségével körvonalazódik az új energetika rendszer, amely a helyi energiatermelést közösségi tárolással és ellátással kombinálja, amelyben a gigantikus erőműveknek már csak vészhelyzeti tartalék szerepük marad.
2017-02-25
01:05:12
Előzmény: grano #50734#50735
grano szia,

amondó volnék, hogy ne feszegessük a témát, már csak a fórum érdekében sem.

Annyira vegyes és ellenőrizhetetlen információink lehetnek, hogy félrevezetnénk másokat (is).
Én az utóbbi bő tíz évben nem voltam belül a műben. Az utolsó csoportok egyikével sikerült a "kennelek" felállítása után még bejutnunk a látogatható belső térbe.
Azóta voltak ott kollégáink, de csökken az érdeklődés. A látogató központ nem a mi világunk, a sajtóközlemények sem.

Azért annyira bízom a szakmában, hogy sikeresen végig viszik az egészet a leállításig. Az indulás sem volt egyszerű, azóta meg természetes, hogy átalakultak a biztonsági előírások.
Csak ne szakmán kívüliek hozzák meg a szakmai döntéseket!

Meséltem az unokáimnak a látogatásokról. Az egyikük abban a korban van, amikor már kezd rácsodálkozni a tudomány ágak közötti összefüggésekre.
Adtam neki néhány demo pasztillát. Örült neki, (mindent gyűjt), de gyorsan eldobta őket. Állítólag félelmében.
Elgondolkodtat, hogy nem hajlandó beszélni róla. Én meg nem találok értelmes választ a reakciójára.
2017-02-24
15:33:34
Előzmény: sándor #50731#50734
sándor:
privátba lehet elküldöm, csak adj meg egy emilt.

A változásokról:
Tudtommal már az összes blokk a 15 hónapos ciklussal üzemel. A leállások ma már nemcsak a reaktor átrakásához, hanem az üzemidő hosszabbításához szükséges felújításhoz is szükségesek.

Volt szerencsém egy két (fontosabb) rendszer felújítási tervét olvasni. Logisztikai rémálom. Üzembiztonsági előrások garmada, a tervezett felújítás időszükséglet kalkulációja önmagában horror.

A teljesítmény növelés szerintem nem lesz tartós (pontosabban: szerintem nem lehet az). Ugyanis olyan eszköz "kopik" el ami nem javítható. Nem katasztrófális csak nem lehet akkora teljesítményt átvinni vele mint újkorában.


Én nem jártam a látógató központban, számomra a nagy élményt az jelentette amikor a reaktorba lehetett bemenni, illetve a fűtőrudakat néztük meg. Meglehetősen monstre szerkezet, leginkább egy túlméretes pálinkafőzőre hasonlít.
2017-02-23
02:26:41
Előzmény: grano #50719#50731
grano szia,

Ne haragudj, de szívesen incselkednék veled, hogy ugyan kattintsál már egy képet a hátad mögött lévő falról!
Tudom, hogy hülyeséget kérek, mert amennyi ("fogd be a bagólesődet különben...) papírt csak nekem alá kellett írnom!
Befogtam, ennek ellenére tisztességesen elszenvedtem a természetes, diákkori szakmai kíváncsiságom árát.

OFF, de talán hallomásból ismerős a válasz a szoci országok látogatásához rendszeresített útlevélkérő kérvényre: "Tájékoztatom, hogy bizonyos fontos államérdek biztonságát veszélyeztető információk birtoklása miatt nem javaslom útlevél kiadását." "Határozat: útlevélkérelmét elutasítom. Legközelebb öt év múlva, 197..-évben nyújthat be újabb kérelmet."
Mindezt azért mert az egyik akadémikus tanárunk bevitt párunkat egy "szűrt szakmai", baráti gondolatébresztő előadásra "Albertirsa-Vinyica ügyében, ahol nem véletlenül szó esett egy "valahol" létesítendő atomerőműről is.
Hogy időben el tudd helyezni, akkor még az ilyen megbeszélések a Szabadság téren, a "tudományok" házában történtek. Abban, a 2006-ban az ostromáról elhíresült épületben, ahol az akkor induló MTV még mindössze két rövid folyósót és négy helyiséget használt.


Te már legalább az ötödik generációhoz tartozhatsz a mű életében, de mint szocsmarci írta, elég sok változás, változtatás történt, muszáj volt történnie az indulástól napjainkig.

Aki a látogató folyósóra bejuthatott, és tudott a Siemens "bevonásáról" a vezérlésbe, az amíg él, nem felejti el a képet a "kötelező" háttérfalról és a monitorok előtt ülő kollégákról. És csak a villamos vezénylőről beszélek!
Több kollégánk ment oda dolgozni, a szakma kicsivel több információhoz juthatott, mint a közvélemény.

Megértem az érveidet a leállási struktúra 2016-os (tervezett) megváltoztatásáról, de még nincs tapasztalat.
Számolgatni, a hónapokat összeadni mindannyian tudunk.
Emlékezni is tudunk azokra az időkre, amikor még senki sem tudta (valóban senki!), hogy mennyi időt vesz igénybe a félresikerült tisztítás miatt széthullott rudaktól mentesíteni a tárolót.
Egy ilyen típusú erőműben egy hőcserélő, egy primerköri szivattyú nem tervezett meghibásodása hónapokkal képes borítani a leállási terveket.
A hónapok pedig hozzák magukkal a termikus változtatások miatt szükségessé váló rövidebb-hosszabb extra leállásokat.

Én komolyan szurkolok, de aggódva szurkolok, hogy a mai, az élettartam és teljesítmény növelő vizsgálatok ne tévedjenek. Mert akkor nem csak a táblázatod borul, hanem sötétbe borul a fél ország is.
A Szovjetek anno nagyon jók voltak a metallurgiában, a Csehek az építésben.
Az akkor előrevetített biztonsági falvastagság/szilárdság/anyagszerkezeti változások nem látatták megengedhetőnek a mostani felpörgetést.
A 3,4%(?) feletti üzemanyag szóba sem jöhetett. Igaz, nem csak erőműtechnikai okokból.

A Cseheknél jártam (más cég ügyében), a Ganznál is.
Napokat tölthettem a Lehel út és a Róbert Károly körút sarkán lévő faházban (ahol még a kilincs is fából volt), amikor turbina lapátokat vizsgáltunk.
Minden meggyőzően biztonságos volt.

De jártam Battán is, amikor a vízhűtéses, a tetőn keresztül "tervszerűtlenül meglépett" vízhűtésű generátorok roncsait és az új hidrogénes Ganz gépeket tekintettük meg. A látogatás azt a célt szolgálta, hogy soha ne felejtsük el, hogy egy erőműben minden terv szerint történik. Kivéve az üzemzavarokat és a számítási hibákat.

Nem kellett sok, és eljutottunk 86-ig...

Végül ami a blokkok rendelkezésre állását illeti az eddigi teljes üzemidő alatt, bár nincsenek (civilnek értelemszerűen nem is lehetnek) pontos adataim, de feltételezem, hogy az első, "az egy blokk mindig áll" tervezéshez elég közel járhatunk.
Hogy mi valósult meg a felpörgetésből, azt majd csak akkor tudjuk meg, már aki megéri, amikor a negyedik egységet is visszahűtötték és biztonságosan becsomagolták a lebontott részeit.
Remélem, hogy Paks2 akkor már kevés lesz!
szocsmarciVálasz erre
2017-02-22
00:20:29
#50727
Üdv
Sokat írtok Paksról, de nehéz kihámozni a valóságot belőle. Itt egy cikk, ami az üzemmenet változásáról ír: www.atomeromu.hu/hu/rolunk/technika/c15/Lapok/default.aspx
A lényeg, hogy 4 blokk üzeme váltja egymást, üzemük "kampány" időkre tagolódik. Egy kampány 12 hónapból áll. A kampány az az időszak, ami alatt egy üzemciklus megvalósul.
Az ábrán látható hogyan helyezkednek el a fűtőelemek a reaktorban.


Egy év (11 hónap) után esik pár tized százalékot az urántartalom. A jobb üzemállapotok miatt (kisebb hőmérséklet különbségek a reaktoron belül, de főleg azért hogy egyenletesebben üzemeljen a reaktor 3 éven keresztül) a fűtőelemek nem egyenletes urántartalmúak. A cseréjük/mozgatásuk a javítás alatt a következő képp történik: a legöregebbeket (azaz a 3 éveseket) kiveszik, helyükre a 2 évesek kerülnek, a 2 évesek helyére az 1 évesek, az 1 évesek helyére pedig az újak (4,95%-osak). Ez a művelet 1 hónapig tart. Tehát 1 kampány 11 üzemből + 1 hónap karbantartásból áll. Az ábrán 5 féle urántartalom szerepel, de ne zavarjon meg senkit, mert ez már a 3. féle megoldás az indulás óta. Az Erőmű indulásakor három féle urántartalmú kazetta volt, és ez az elv megmaradt. Valószínű hogy mivel kicsit felhúzták a VVER440 blokkok teljesítményét (ami ugye eredetileg 440MW villamos teljesítmény volt), ezért mások lettek a pasztillák is. (Másrészt úgy tudom a turbinák lapátozásának módosulása is hozzájárult a teljesítmény növekedéséhez).

A fenti cikk arról szól, hogy a kampány időszakát szeretnék kitolni 12 hónapról 15-re. Az üzemelés 14 hónap lenne, a karbantartás pedig 1 maradna.
Idézet: "Az 1-4. blokkok üzemanyag-átrakásai 2016-tól kezdődően negyedéves ritmusban követik egymást. 4 éven keresztül csak évi 3 főjavítás lesz, majd az 5. évben minden blokk leáll."
Szerintem nem negyed éves ciklusban, hanem harmad évesben következnek egymás után a javítások, valószínű félre ütötte a cikk írója.
A másik dolog, hogy az 5. évben, azaz 2021-ben nem fog az állami média dicsekedni Pakssal, mert nagyon rosszak lesznek a gazdasági mutatói. Rengeteg karbantartás, bevétel meg alig.

villam64Válasz erre
2017-02-21
21:32:54
Előzmény: grano #50723#50724
Nem értelek. Egyeztesd a méréseket az általad ismert karbantartási tervekkel. Kár hogy a téli fűtési időszakban fogy ki a fűtőelem.
Nem grano miatt. Lehet, hogy elkezdem tervezni az ország elhagyását az ov rendszer miatt, melynek nem célja a rezsicsökkentés, bár alkotmányba írták. Ötlet!!!
2017-02-21
21:06:49
Előzmény: villam64 #50722#50723
Szerintem valamit rosszul értelmezel.
Amiket linkeltèl abbol nem igazán látszik Paks év végi leállása.
A leállasok a fűtőanyag kifogyásához kötődnek nem az évszakokhoz.
villam64Válasz erre
2017-02-21
20:14:08
Előzmény: grano #50721#50722
Ezek szerint a MAVIR-t nem tartod hitelesnek.
Ezt is feltettem már.
www.mavir.hu/web/mavir/aktualis-ver-adatok
2017-02-21
20:11:17
Előzmény: villam64 #50720#50721
Villam:
Az, hogy a hátam mögött bibliaként kifüggesztve lóg az elmúlt két év, az idei, meg a következő két év tervezett blokkleállása csak egy mellékes dolog lehet.
villam64Válasz erre
2017-02-21
19:48:02
Előzmény: grano #50714#50720
Grano
Október 18.-ától tartják karban a blokkokat. Az atomerőmű termeléséből látható. Beállítod az időintervallumot, majd megtekintés gombra kattintasz.
www.mavir.hu/web/mavir/eromuvi-termeles-forrasok-megoszlasa-szerint-netto-uzemiranyitasi
Még nem állították át az összes blokkot 15 hónaposra.



www.mavir.hu/web/mavir/ver-forgalmi-adatok?p_auth=Cmm626HU&p_p_id=mavirverportlet_WAR_mavirverportlet_INSTANCE_9PDz&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=2&_mavirverportlet_WAR_mavirverportlet_INSTANCE_9PDz_javax.portlet.action=chooseDate



Rendszer terhelés, erőművek terhelése, tény export, import.
www.mavir.hu/web/mavir/import-export
2017-02-21
13:39:21
Előzmény: sándor #50716#50719
sándor:
"én abból indultam ki, hogy ismert, gyakorlatilag egy blokk mindig áll."
Ez így nagyon nagy túlzás.
Ha azt mondom, hogy blokkonként egy hónap/év akkor a nagyságrend érzékelhető, noha a leállási struktúra ettől eltér, lévén 2016 óta 15 hónapos egy töltet ciklusideje.
2017-02-21
10:45:57
Előzmény: grano #50714#50716
Sziasztok,

Villámnak grano után,

én abból indultam ki, hogy ismert, gyakorlatilag egy blokk mindig áll. Az együttes működés általában az induló és a kifuttató időszakra (néhány hét) jellemző. (Ilyenkor jelenti a híradó az éppen aktuális rekordszámokat.)
A fűtőelemek átrendezése is folyamatos, nem feltétlenül tartható a terv.
A kötelezően beszámítandó üzemzavarokról sem szabad megfeledkezni.

A beépített kapacitás, a rendelkezésre állási kapacitás és a használt kapacitás között jelentős a különbség. Ez az egyik oka az importnak is.
Még a nálunk erősebb gazdaságok sem engedhetik meg maguknak, hogy villamosenergia feleslegük legyen. A felesleges kapacitás az üzleti és/vagy politikai kérdés.
Az import kölcsönös, még a Németeknél is jelentős.

Ezért javasoltam, hogy ne a számok legyenek csak a vezérfonal akkor, amikor egy beruházás szükségességéről (vagy sem) beszélünk.
2017-02-21
07:56:23
Előzmény: villam64 #50690#50714
villam:
" Azt nem értem, hogy miért a téli fűtési szezonban tartják karban a blokkokat, amikor nagy az energia igény hajnali 2 órakor is"

Ezt honnan veszed, hogy télen tartják karban a blokkokat?

Ez alapján meglehetősen felületesen foglalkoztál csak a témakörrel...
2017-02-21
01:42:05
Előzmény: villam64 #50690#50712
villam64,

Aki az energetika területén érdekelt, kevés kivétellel úgy ítéli meg az "energia jövő" kérdését, mint szocsmarci.

Azonos számokkal mind a két oldal (ha csak kettő lenne!) meg tudja indokolni a maga igazát. Ezért hagyjuk a lobbikat.

Ami a titkolódzást illeti ma már nem annyira tabu az atomenergia mint Paks1 idejében volt. Ha akkor állt volna ennyi információ rendelkezésre, az maga lett volna az összeomlás. Hideg háború, havonta légköri próbák, az atom szó említésére összedőlt volna az ijedtségtől az ország.
Én sem tudok sokat az előzményekről. Sok év kellett hozzá, hogy apródonként megdolgozzák a közvéleményt.

Csak, hogy az időfaktort (tervezéstől, amikor már mi is megtudhattunk néhány információ morzsát a megvalósításig) meg tudd becsülni:
Meglepetésként ért bennünket, amikor 1965-ben az osztályunkból, a technikum harmadik évfolyamáról vittek el, értsd választottak ki négy srácot moszkvai, leningrádi és nem tudni milyen Uralon túli város(ok) egyetemére felvételi vizsga nélkül.
Szuper matekosok és fizikások voltak. Őket már akkor Pakshoz kapcsolódóan gyűjtötték a leendő csapatba, amikor még a szakma sem tudott a tervekről.
Sajnos sokat nem tudok róluk. Érettségi után szétszóródtunk. Osztály találkozót nem engedtek szervezni.

Könnyű környezetszennyezésről és veszélyekről beszélni.
Többször volt lehetőségem a látogató folyósóról bepillantani a karbantartás alatt álló, kalap nélküli reaktorba, és nem volt semmilyen félelem érzésem. Egyetemistákkal együtt simogathattuk a még szűz fűtőrudakat, már aki merte.
Jobban kellene ismerni Ede bácsi érvelési módszerét, és akkor az üzemidő lejárta után már nem egy halom betonhulladékot látnának az emberek Paks1-ben.
Egy lakótelep utóélete kevésbe van megtervezve, mint egy erőműé.

Ahhoz, hogy megértsük mit jelentenek a termelési, fogyasztási, import, export számok nem árt tudni, hogy az országban megtermelt érték nagyobbik részét olyan cégek állítják elő, akik saját maguknak állítják elő a villamos energiát.
Így már egészen más válaszok adódnak arra, hogy mire kell Paks2.

Minden energiát biztosító ágazat álma egy stabil, a tervezhető jövőhöz illeszkedő energia forrás.
Különben hogyan lenne fejlesztés? Leállítani pedig bármikor bármit lehet.

Ismered az ellenzők érveit. Te is hangoztatod, hogy egy ideig együtt fognak üzemelni. De ha beszámítod a "szokásos tervszerű" csúszásokat, akkor nem lesz megoldhatatlan az átfedés.
Én a Duna víz hőmérsékletének az emelése (valamikor egy blokk volt az ökológusok által még elviselhetőnek tekinthető!), az alacsony víz hozam és a meder alakulások miatti aggodalmak, a központosításból adódó szállítási és átalakítási veszteségek, valamint a veszélyeztetettség és veszélyeztetés miatt bontanám kisebb egységekre.
Sajnos a központosítás mellett is erős érvek szólnak.

Nincs atomlobbi, ha nem lenne például megújuló lobbi sem.
Mi a szebb, egy tervezetten leállított (nem Csernobil!) atomerőmű, vagy az Északi tengert máris elcsúfító, ezrével leállított rozsdásodó szélkerekek?
Vagy az Izlandon százával álló rövid életű geo erőművek?
Ráadásul a "zöld" széllobbi nem tervezte be a megtérülésébe a visszabontást.
Megépítették 10 év tervezett élettartamra állami biztatással, támogatással. Otthagyják a tengerbe rogyni a profit éhségük miatt.
Az olcsó energiát nagyon drágán fogják az adófizetők, vagy az unokáik megfizetni.
A Németek megpróbáltak valaminek az élére állni, és most keresik a legolcsóbb kiutat, a menekülő utat.

Egészen más a helyzet ott ahol, pl. a nagy vízen túl saját pénzből zöldenergia parkokat létesítenek. Saját pénz, saját kockázat, szigorú közéleti, állami felügyelet mellett.
Így fordulhat elő az a furcsaság, hogy az elektromos autók tőzsdei papírjai névlegesen szuper hozamokat mutatnak, de nem tudsz veszteség nélkül eladni belőlük! Ez a rizikó Muské és nem az "ami" adófizetőké. Ők csak az adózott, szabadon felhasználható pénzüket kockáztatják.

Hasonlóképpen van realitása most nálunk az egy intézmény - egy villamosenergia önellátásnak. Immár egy zsebből megy a beruházás, oda megy a termelés és onnan fizetik az irányítást is.
Szentesen most állítják át egy közintézmény konyháját villamos üstökre. Tehát beindult valami.
Szerintem amennyiben mint termelő kötnél szerződést, vállalnál tároltból kitermelést is, akkor egy kicsi rendszerrel is szívesen fogadnának.
Vállana valaki egy ilyen konstrukciót? Pedig egy 4-10 lakásos társasházba már megtérülően lehetne beruházni.

villam64Válasz erre
2017-02-19
10:16:52
#50690
Sándor
Az én értékelésem, melynek ugyanaz az alapja, mint az gazdag lobbié, a MAVIR mérése. Újból leírom, hogy a napelemek csúcsidőben termelnek, amikor az importunk minimum 2300 MWh. Paks I nettó kapacitása 1800 MWh. Azt nem értem, hogy miért a téli fűtési szezonban tartják karban a blokkokat, amikor nagy az energia igény hajnali 2 órakor is. Új gázerőműveket tervez a kormány, pedig nem vagyunk gáz nagyhatalom. Gáz erőmű nagyon környezet szennyező, CO2/kWh. Gáz erőmű csak lakótelep mellé kell a távfűtő műveknek, meleg víz fűtés. Az atom lobbi fújja a németek ócsárolását, pedig ők csak végrehajtják a a fejlesztéseket, és nem a pénzek elsikkasztásával foglalkoznak. Hülyének nevezik őket, hogy fejlesztették a napelemes rendszereket, a szélenergiás beruházásokat, és hogy le kell állítaniuk őket. Meg emiatt kell fejleszteniük a nagyfeszültségű hálózatot. Ezek a hazugságok. Európa legnagyobb villamos energia exportőre Németország. A nagyfeszültségű hálózatuk régi volt, nem felelt meg az új elvárásoknak, ezért kell fejleszteni. Szintén fontos fejlesztés jelenleg az energia betárolása télre a fűtési, és energia szegény időszakra. Szegények megteszik. Számomra ők csinálják jól.
Paks II jelenleg gond, utópia. Nyáron hajnali 2 órakor Mo. fogyasztása 3300 MWh. Paks I-II termelése 4000 MWh. Ez garantáltan szétnyomja a hálózatot. Növelni kell a hajnali 2 órakor a fogyasztást, töltőre kell kapcsolni az elektromos autókat. Kár hogy csak az Kormányzatnak van. Még lehetőség 10000 mWh tárolókapacitás kiépítése. Az is igaz, hogy Paks I 1-2 reaktorának lejár az üzemideje, és ott lesz egy halom beton hulladék. Miért nem Paks I lecserélésével tervezték Paks II-őt?
2017-02-19
00:35:46
Előzmény: grano #50679#50683
grano:

hozzávetőlegesen a kétszerese.
Országos szinten elosztva három-négy régióba és nem a középpontba.
Az elosztásnak követnie kellene a gazdasági felfutás terveit! Bízom benne, hogy van ilyen, de a központ bővítéséből csak a jelenlegi kapacitás lecserélése látható.

Győr és környéke importból ellátható, oda nem kell.
Dél-Dunántúl és Budapest vonalán, Veszprém-Székesfehérvárig kellene egy.
Az észak-déli vonalat ellátja Paks (Pécs-Budapest-Kecskemét háromszög.)
Észak-kelet Magyarország (Salgótarján-Miskolc-Nyírség, Nyíregyháza, Szolnok) szintén megkíván egyet még akkor is, ha pillanatnyilag van jövője Mátravidéknek.
Dél, Dél-kelet Magyarország (Szolnok-Békéscsaba-Szeged) lenne a negyedik.

A régiós centrumokba bővíthető kisebbeket kellene építeni. Kisebb erőművekhez megvannak az adottságok, az energia hálózatok érintik a területeket.

Ha tényleg úgy gondoljuk, hogy van gazdasági jövőnk, akkor annak megfelelően kell terveznünk. Ezért tartom kényszer megoldásnak a jelenlegi, amúgy is esedékes cserét. Betárazás? Meglehet.

Ha ezt nem lépjük meg, akkor marad amit sajnos rövid időn belül úgy sem odázhatunk tovább. A víz rendezés, tározók és erőművek rendszere. Legalább hat erőmű a Dunán és a Tiszán. Nagymaros a harmincas évek óta esedékes. Lehet, hogy elodázhatjuk még pár évig, de én már, biztos ami biztos, készíteném az emlékfotókat a prédikálószéki területekről.

Az energia felhasználásunk növekedése relatív.
Az ipar nem indokolja, a növekvő lakossági "entak" megoldásoknak inkább csökkenteni kellene, mint növelni.

Villamosenergia import nélkül soha nem léteztünk.
Az akkori lakossági villamosítás és az iparosítás erőltetése miatt átléptük a régi erőműveink kapacitását. Új erőműveket nem tudtunk, nem volt értelme elegendő mennyiségben építeni.
Mi nem csak importáltunk, hanem exportáltunk és mint ma is, "átvezettünk" az országon mások villamosenergiáját.
Még az a soktényezős ellátói rendszer is meglehetősen sérülékeny volt. Milyen lesz egy centralizált?

A növekvő energia felhasználásunkat én megkérdőjelezem. Mihez viszonyítva növekvő?
Ha ellehetetlenítem Győrben a keksz gyártást, értelemszerűen importálnunk kell. De mennyivel nőtt a Magyar keksz fogyasztás, ami az import növekedését indokolta?

A keskeny Német-Osztrák import vonalat sérülékenynek, veszélyesnek tartom.
Más irány nem igen jöhet szóba, habár részben ma is működik.
A déliek elvannak a szétdarabolódott ipari rendszereik rendbetételével.
Románia nagyobb és erőteljesebben fejleszt, de tőlük-nekik még adunk is, veszünk is.
Ukrajna kiesett, saját energia gondjai vannak. Nem stabil partner.
Északnak régen is "csak frekvenciatartó és irányító" szerepe volt. Érdemben nem tudnak exportálni.
Ausztria passz. Önellátók, bizalmatlanok, csak biztos hosszútávú üzletekben lehetnek érdekeltek.

Szerintem pontosan az import (ami jelenleg roppant előnyös) bizonytalansága sürgeti paks2-t.

2017-02-18
19:14:24
Előzmény: sándor #50678#50679
sándor:
"Paks2-őt kényszermegoldásnak tartom. Szerintem több kell, de nem oda, és nem úgy! "
Szerinted mennyivel, hova és hogyan?
A növekvő energia felhasználásunk csak külső forrásból tudjuk biztosítani.
Sajnos Paks2 ezen nem segít, max annyiban, hogy néhány évre előre eyszerűbb betárazni.

2017-02-18
13:42:06
Előzmény: barbot #50622#50678
Üdv mindenkinek, szia barbot,

nem igazán tudom, hogy hová tegyem ezt a hozzászólást, mert a fűtés-energia "terelgetéssel" kapcsolatos, de szinte minden energia forrást érint.

Javasoltam, hogy mást is olvassál, ne csak a híradókat, és tessék.

Hosszú évek óta próbálom az összefogást szorgalmazni. Szerettem volna az ezen a fórumon is megjelenő PV-s elégedetlenségeket felhasználni. Sajátos helyzetemnél fogva, akkor még lett volna elvi esély arra, hogy a kicsiket is bevegyék a "buliba".
Sajnos, az ilyen (kicsi) rendszereket építők, eladók, magukat reklámozók annyira túlsúlyba kerültek, hogy hiába próbálkoztam, próbálkoztunk.
(Hol vannak ők ma már?)
Azokra a változásokra, amelyek azóta és legújabban borzolják a kedélyeket, időben felhívtam a figyelmet.
Sajnos nagy általánosságban negatív besorolást kaptam érte.

Mivel lassan már nyílnak a szemek, megpróbálkozom ismét összefoglalni a nyáj terelgetésnek a már hatályos és a szerintem várható szempontjait.

-Kiinduló tényként állítom, hogy abból a gödörből, ahová az ország energetikai szempontból került a 80-as évek eleje óta, csak atomenergiával tudunk kimászni. Másra sem idő, sem hely, sem adottságaink nincsenek.
Paks2-őt kényszermegoldásnak tartom. Szerintem több kell, de nem oda, és nem úgy!

-Régi vesszőparipám, hogy a villamosenergia elosztó hálózat a kérdések kérdése.
A hálózat (úgy általában) korszerűsítése a paksinak a sokszorosába kerülne, és amíg azt nem tudjuk végrehajtani, addig marad a terelgetés. Ide vezethető vissza még a szeméttel való lakossági fűtés kérdése is.

1.
A fatüzelésben és általában a vegyes tüzelésben sok minden történt az elmúlt időszakban.
Átkerült a felmérés, a nyilvántartás egy olyan szervezethez, ahonnan nincs kibúvó.
Akik most gázzal fűtenek, de hobbi kandallósok is, azok kandallóstól, kéményestől felmérésre kerültek.
A vegyestüzelésűek szintén.

A mostani télen sem a lakosság volt a fő szennyező. Mert ha így van, akkor miért ugyan azokban a városokban és területeken volt a legmagasabb a légszennyezettség ahol nyáron is lenni szokott?
Kapóra jött egy meteorológia jelenség, lehet bűnbakot keresni.
Elkezdődött a fatüzelés elleni riogatás. Következik a kandalló adó, a talajterhelés után a levegőterhelési adó.
Mivel ezt az adót a nedves szoci fával fűtők úgy sem tudják kifizetni, maradnak a luxus kandallósok, a rossz égetési hatásfokú cserépkályhások, a nem korszerű kazános és kéményes fakazánosok, vegyestüzelésűek.
Aki nyitott szemmel olvas és hallgat, az már kellett, hogy értsen a belengetett "vegyvédelmi" járőrök (levegőszennyezettség elemzés, kéménykaparék vizsgálat, szomszéd kéménye videózás, egyes városrészek drónokról történő ellenőrzése a nap bármely szakában, ...) munkájának értelméről.

A szilárd tüzelés terelésében sok és komoly intézkedés várható. Mondanám ezt barbotnak és a fa kontra gáz iránt külön érdeklődő zoli79-nek.
A gatyánk rá fog menni, ezért fontos az előrelátó döntés. Mivel a bölcsek köve nincs a birtokomban, így csak magamnak próbálok helyes irányt találni.
Ne tévesszen meg senkit az, hogy kívülről káosznak tűnik az ország energia politikája! Nagyon is rendben megy és átgondolt minden eleme.

2.
Gáztüzelés.
Mikor is volt amikor támogatták a korszerűsítéseket?
Mikor is lengették be, hogy csak a 10 évnél fiatalabb kazánok maradhatnak?
Vagy cserélsz, vagy fizetsz.
A felmérés elkészült, idő és érdek kérdése mikor mozdul meg a jogszabály gyártó gépezet.
Egyébként és szerintem jogosan.
Aki szagolt már bele a gázkéményének a füstjébe, az pontosan azt érezte, amit a fuldokló városokban lehetett érezni az elmúlt hetekben.

3.
Villanyfűtés, napelem, hőszivattyúk.
Minden energia föld alatt és felett (egy bizonyos határon túl) állami monopólium.
A határméreteket nagyjából mindenki ismeri.
-Szélenergia házilag kilőve.
-Víz energia (termál) házilag kilőve.
-Nap energia korlátozás alatt áll. Nem a jogossága miatt, hanem azért, mert az előállítói (a kicsiben előállítói) elviselhetetlen költségeket jelentenek a többség számára.
Ezek olvashatók ki a rendelkezések folyamatának az irányából.

Barbotnak mondanám, hogy nagyjából két éve pont egy romániai energetikai szakember szegedi előadásán ismertette a hangfrekis lekapcsolást, a teljesítménynövelés indoklását, a rendszerbe termelőként belépés fontosságát.
Ők utólag ugyan, de már belátták, hogy elkúrta az állam a fej nélküli támogatás megvalósítását. Bedőlt a hálózatuk, és az irányítási rendszerük.

Ezért ne keressétek feltétlenül a politikát abban, ahol a szakma némának tűnik, de a megvalósulás mégis a pillanatnyi adottságok és lehetőségek irányában halad.

-Kedvencem az önellátás.
Bejelentési kötelezettség eddig is volt.
Vajon hányan jelentkeztek?
Vajon mennyibe került a többieknek, a szolgáltatóknak a "mégis kitermelés"?

Miért kell (elveim ellenére) központi kézbe venni a kérdés rendezését? Egyszerűen nincs más kiút.
Azzal, hogy az emberek önzők, rövidlátók, az energetikai szakmában tudás nélküliek, a támogatásokat gondolkodás nélkül kihasználók, nem csak a saját sírjukat ássák, ásták meg.
Romba döntik a családjaikat a soha meg nem térülő beruházásaikkal, és mint látható, elveszik a lehetőséget a jól gondolkodó és jót akaró kevesek elől is.

Ez nem azt jelenti, hogy haragszom rájuk.
Egyszerűen kénytelen vagyok beletörődni, hogy ők ebben a szakmában pontosan olyanok, mint akik tudatosan megsértik a közlekedés szabályait.
Amíg baj nem lesz belőle, addig szándékosan lenullázzák a fizikát.

Kedves barbot, nem kell felmenni a Hargitára ahhoz, hogy elsírjuk magunkat.
Elég itt nálunk szétnézni a lapályon.

Összefoglalásként annyit, hogy próbáljátok meg együtt nézni a dolgokat!
Nem kell minden vízbe dobott falatra ráugrani, mint a halastavi pontyoknak.
Ha össze állt a kép és látszik a közelmúlt, akkor látható lesz az irány is.

A villamosenergia jelenleg az egyetlen, aminek az ország fejlettségéhez viszonyítva még megfelelő az infrastruktúrája. Ennek az energia fajtának a legjobbak a kilátásai a vételi piacon.
Ezt kell egy kézbe venni.
Mivel a járulékos költségeit is fedezni kell valamiből, ezért kell az elosztói teljesítménydíj, illetve népies nevén (a sokak által tagadott és lehetetlennek tartott) hálózati használati díj.
Javaslom, hogy vegye elő bárki akár a villany, akár a gázszámláját és rögzítse, hogy ma mennyi az "áthárított" díja, majd nézze meg egy év múlva is!
villam64Válasz erre
2016-09-14
18:50:32
Előzmény: forrest #50238#50242
Én nem aggódom a rendszerem, és a magyar hálózat miatt. A gondot az ál rezsicsökkentés jelenti inkább. És, hogy nem fejlesztjük az energia tárolást HMKE és nagyobb termelői szinten. Nekem az éjszakai fogyasztásom 2 kWh. Ennek az eltárolásával 4 hónap alá csökkenne a hálózat használatom. A tesla 7 kWh-ás rendszere HMKE-re tökéletes, csak 25 év garancia hiányzik.

A MAVIR adatokat figyelem.
www.mavir.hu/web/mavir/ver-forgalmi-adatok?p_auth=15lEhJrQ&p_p_id=mavirverportlet_WAR_mavirverportlet_INSTANCE_9PDz&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=2&_mavirverportlet_WAR_mavirverportlet_INSTANCE_9PDz_javax.portlet.action=chooseDate

A hét hat napján csúcsidőben a rendszerből 1500-2000 MW teljesítmény hiányzik óránként, ekkor dolgoznak a napelemek. Tehát 5 kW-os rendszerből 300 000-400 000 darabot kell telepíteni azonnal. Ennek nem sikkasztó költsége 600-800 milliárd forint. Ennek egy része lehetne költségvetési pénz. Nem a sikkasztókhoz kellene vándoroltatni. Paks II költsége 4000-6000 milliárd.
Hajnali 2-kor az energia igény 3300 MW, Ennyit kényelmesen tudnak a magyar erőművek. Paks II termel, de nem szabályoz, csak napi állandó fogyasztáshoz, és exporthoz állítható be. El kell tudni adni a nyomott energia áron, alá kell ígérni a nyugati, cseh, szlovák, orosz áraknak.

www.mavir.hu/documents/10258/15461/Forr%C3%A1selemz%C3%A9s_2015.pdf/79ce9e44-6e46-4b0c-8efb-1bd01e17b525






Paks 1 blokkjában történt hiba. Mi van, ha nem 500 MW-os blokk esik ki, hanem az új 1200 MW-os blokk.



2015-01-26
11:31:07
#48237
"Önök még mindig a múltba tekintenek, mi meg a jövőbe nézünk

A különbség aközött, ahogy mi szemléljük a dolgokat és aközött, ahogyan Magyarországon teszik, az, hogy a magyarok még mindig inkább a múltba tekintenek, a németek pedig a jövőbe néznek. Ez azonban nem valamiféle nyugat-európai, civilizációs vagy fejlettségi szint kérdése, mert a balti államok is a jövőben rejlő lehetőségeket keresve építkeznek – mondta Felix Matthes német energiapolitikus a legutóbbi "Paksról komolyan" rendezvény központi előadója. A német energiafordulatról kérdeztük, de az odahaza nem mumus E.Onról és a magyar kormányzati téveszmékről is beszélt."

www.m.hvg.hu/gazdasag/20150125_Onok_tovabbra_is_a_multat_tartjak_a_jovo

szocsmarciVálasz erre
2012-11-29
19:54:59
Előzmény: villam64 #36153#36190
Nem tudom, minek a pártján állsz. A megújuló energiáén, vagy az atom energiáén? Nekem úgy tűnik, hogy mindkettő ellen vagy.

A Sellyei napkollektor mezőről nem tudok sokat. Annyit azért igen, hogy Sellyén sok a barnára sült ember, de nem azért, mert kiemelkedően magas a napsütéses órák száma. A befolyt helyi iparűzési adó, (vagy nevezzük bárminek,) jól jön az önkormányzatnak, inkább ilyen pénzt kapjanak, mint "tiszta", adózott pénzt az állami költségvetésből.
Mellesleg vannak energiaültetvények is a környéken, ami munkát ad a kétkezi embereknek; ez a napkollektor mező nem jelentős munkaerő felvevő, ezt említette is a cikk, csak nem emelte ki külön.

A paksi bővítéssel kapcsolatosan van néhány kérdés.
1: Kell az elektromos energia vagy nem? Ha nem kell, akkor félre lehet tenni a számítógépeket, a TV-t, és lehet gravitációs fűtéseket tervezni.
2: Ha kell az energia, akkor megvesszük külföldről, vagy előállítjuk itthon. Van nemzetközi árampiac, és ha sokat áramot veszünk, akkor majd épít a szomszéd ország egyet a határra, hogy ne legyen nagy a hálózati veszteség.
3: Ha előállítjuk itthon, akkor hitelt veszünk fel, vagy előre elkezdünk félretenni bizonyos pénzeket. A hitel felvétellel vannak "apróbb" gondok, ami 2008 augusztusa előtt senkit nem érdekelt. Forint alapú hitelt pedig senki nem fog adni.
4: Ha félretesszük a pénzt, akkor azt valakitől el kell vonni. El lehet vonni az oktatástól egészségügytől, útépítésektől, stb. A megvonások végül mindig a kisembereket érinti, de ha már lehetőség van szelektálni, akkor fizessen az többet, aki több áramot használ. Én jogosnak tartom az áram árába most beleépíteni az X forintot azért, hogy ne legyen 3-szor X forinttal drágább az áram ára pár év múlva.

Bocsi az okoskodásért, de ezt nem tudtam másképp leírni. Vagy halad az ország, át lehet menni pingvinbe, és a vállunkat vonogatni, hogy miért kerül 200 Ft-ba 1 kWh áram, amikor 10 éve még csak 50 Ft volt. Mellesleg ez lenne az igazi "pályázati támogatás", ez tényleg ösztönözne a takarékoskodásra.

Egy hozzászólás megtetszett a paksi cikkhez:
"Ez az előre finanszírozás nem is olyan hülyeség. Ha mondjuk 10 éven át 3 Ft-al lenne drágább egy kWh áram, akkor kb. 1200 mrd Ft gyűlne össze. Sokkal jobb lenne ez, mint a hitel kamatait nyögni.
3 Ft. pedig nem is olyan sok. Németországban a megújulók finanszírozására kWh-ént 5,3 centes (15 Ft.) energiaadót vetnek ki."
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva