English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2018-07-30
23:39:31
Előzmény: villam64 #51812#51826
Szia villám
A hálózatunk mai szemmel nézve erős és korszerű. Hálózati szemmel nézve "pár" éve újították fel, direkt a kisüzemek miatt. A trafónk is jó, tehát marad a harmadik tényező amit nem említettél, a rácsatlakozó HMKE-k.

Még mindig nem érted, hogy nem hibát, hanem kárt okozó okot keresek. Nem versenyeztetem a hálózatot és a HMKE-t, hanem egy egységben vizsgálom, vizsgálnám.
A hálózat, az tavaly is és azelőtt is ugyan ez volt, de kapcsolgatások nélkül. Innen kell kiindulni akár tetszik, akár nem.

Még regisztrálni sem kell, annyira egyértelmű a reggeli és az esti napelemes rá és lekapcsolásokkal szinkronban bekövetkező kapcsolási sorozat. Most, hogy a hőség miatt nappal többször van zivatarfelhő kialakulás, a kapcsolgatás a felhők megjelenésével és eltűnésével is megjelenik.
Erre a problémára a pletykák szerint hamarosan jön az egyik belengetett megoldás.

Nem értem miért soroltad fel a hálózat fajtákat. Aki ismeri ezeket, az tudja, hogy a zárlati viszonyok miatt csak sugaras hálózatról kapjuk az energiát. Annak minden előnyével és hátrányával együtt.

2018-07-29
16:26:32
Előzmény: sándor #51811#51822
Szia Sándor!
www.elkoep.hu/termekek/relek/feszueltsegfigyelo-rele/1-fazisu-ac/feszueltseg-figyelo-rele-hrn-35-2305/
Ezzel elvileg megvédhető a hálózatod a hirtelen kapcsolgatásoktól, Ha csak egy pillanatra megy el az áram, akkor 5-10 másodpercig nem engedi visszakapcsolni. Egy 10 másodperces kimaradást, főleg ha stabil feszültségre történik a visszakapcsolás, jobban tolerálnak a készülékek.
Ha úgy érzed, hogy a pillanatnyi áramszünet (pl átkapcsolás) és az utána lévő feszültséglökés okoz gondot, akkor ez jó lehet.
Létezik memóriával rendelkező hálózatfigyelő kütyü is:
www.dialcomp.hu/hu/digitalis+fazisfigyelo+muszer+-+beepitett+memoriaval++1.html

2018-07-26
19:00:22
Előzmény: sándor #51810#51820
Nem olvastam semmit rosszul, jeleztem is hogy nincs tudásom az energiaátviteli transzformátorok fokozatkapcsolási megoldásairól, idézném magamat:
""Egy transzformatoron nem tudom hogy hany fogyaszto log es nem ismerem az energiaatviteli transzformatorok fokozatkapcsolasanak a megoldasat.""

A villanymozdonyos példa megállja a helyét mert amikor 2000Kw van kapcsolgatva másodpercenként 3-4szer, akkor a tranziens elméleted szerint már magán a mozdonyon is agyon kéne verdesnie mindent, és nem, pedig bőven tele van a mozdony gyengeáramú készülékekkel is (éberségvizsgáló, mozdonyrádió, elektronikus tachográf stb.)
Jól írtad, a vasútnak saját villamosenergia ellátó hálózata van. Erről egyáltalán nem csak a vontatás megy hanem nagyon sok helyen, állomáson erről kapja a forgalmi iroda (tele számítógépekkel) és a segédberendezések (fénysorompó stb.) is a villamos áramot, ott is tele van minden gyengeáramú készülékkekkel. És nem jellemző a napi elhullásuk a készülékeknek.
Pedig ott is vannak nagyteljesítményű 25Kv-os megszakítók és gyorsszakaszolók a körökbe amik egy felsővezeték zárlat esetén a hibás ágat lekapcsolják. Úgy érzem egy 25Kv melletti több KA megszakítása sem kis mutatvány, ennek ellenére sem pusztulnak bele a készülékek.

Szerintem nem értettem félre amit a mostani készülékek energiatárolásáról írtál, ha mégis félreértettelek, elnézést:
""A hálózat a mai fogyasztói jellegből kifolyólag visszagerjeszti önmagát. Magyarul sok az energiát tároló "kondis" gyengeáramú berendezés.""
Ebből azt vettem le hogy Te arra gondolsz hogy ezek esetleg visszatáplálhatnak. Erre írtam hogy semmiképp sem.

Szinte minden készülék, tápegység egy pár 10nF kondenzátorral kezdődik, ennek kisütésére beépített ellenállás szolgál, a kisütési idő 1 sec alatt végbemegy, amit írtál a próba, természetesen megcsíp mert még minimális töltés van benne, amúgy nem életszerű a kísérlet. A tárolt töltés nagyon kicsi, ha valakinek van kedve számolja ki hány mJ vagy mWh.

A mai modern tápokról írtakkal maximálisan egyetértek veled. Bár komoly törekvések történnek a hálózatra kiszűrődő zavarjelek csökkentésére, a helyzet nem túl biztató, különösen hogy a tépok szinte 100%-a a szinuszhullám csúcsát használja. Ez ellen tenne az aktív PFC megoldás, több-kevesebb sikerrel. Erre rátesz még a sok fázishasítás elvén működő készülék valamint a divatos egyutas egyenirányítással való teljesítménycsökkentés (pl. hajszárítók stb.) Transzformátor és szinkrongenerátor a talpán aki ezeket a színusztorzító jelelakokat elviseli és a meddőről és annak felharmonikustartalmáról még szó se esett.
2018-07-25
09:36:43
Előzmény: sándor #51811#51819
30kA, 2MV, 0,2s (5*10^-5h)=3000kWh
Hát, ennyit fogyasztok egy évben. Nincs egy felesleges villámtárolód? :)

Tényleg azt javasolnám, mérd, figyeld magad a hálózatot. Optocsatolóval le lehet választani úgy a hálózatot, hogy a legkisebb tüske is látszódjon, vagy pedig hangfrekvenciás transzformátorral. Ha már biztos vagy benne, hogy milyen jelenségek vannak a hálózaton, akkor könnyebb helyzetben vagy a szolgáltató felé is.
villam64Válasz erre
2018-07-24
08:23:25
Előzmény: sándor #51809#51812
Szia Sándor
Az újabb írásaidból következtetve, egyre nyilvánvalóbb, hogy a hiba oka a gyenge hálózat, trafó. Megnövekedett a terhelés nálatok, amit a rendszer nem bír. Megnézném nálad a 230 V változását, a hibás, vagy túlterhelt fázison. A kapcsolgatás oka is fontos. A napelem inverter nem tud 800 V-ot leadni. Viszont az említett fogyasztóid igen. A tüske lekapcsoláskor keletkezik. De miért kapcsol le? Hogy nagyobb terhelhetőségre kapcsoljon? Akkor nagy a fogyasztás, és nem bírja. Tehermentesítsd azt a fázist.
Nálam hálózati hiba - HMKE hiba 1 -0.
Gyenge hálózat Budakeszin. Messze a tűréshatáron belül. Tehát nem kapcsolgat.





Az inverter egyenletesen termel. A három fázis mégis eltér. A fogyasztók határozzák meg.
Sugaras hálózat: egy pontból táplált, többszörösen szétágazó nyitott vezetékrendszer, amelyben az energia a fogyasztókhoz csak egy úton juthat el (3. ábra). Elonye, hogy a hálózat jól áttekintheto, a hibahely könnyen meghatározható, védelme egyszeru. Hátránya, hogy üzemzavar esetén nagy terület maradhat energia nélkül, valamint a legutolsó fogyasztónál nagy a feszültségesés.

Gyurus hálózat: egyetlen táppontból kiinduló és oda visszatéro gerincvezetékbol, valamint a hozzá kapcsolódó leágazásokból áll (4. ábra). Elonye, hogy a fogyasztók két irányból kapnak villamos energiát, így meghibásodás esetén a megfelelo szakasz kizárható, és a többi fogyasztó ellátható. Hátránya, hogy a táppont kiesése esetén az összes fogyasztó energia nélkül marad, valamint a hálózat védelme bonyolultabb.

Több pontban táplált hálózat: lényegében olyan gyurus hálózat, amely két vagy több, egymástól független táppontba csatlakozik (5. ábra). A gerincvezeték megszakítókkal több részre osztható, így üzemzavar vagy karbantartás miatt az egyes szakaszok kizárhatók. Bármely táppont kiesése esetén is biztosítható a fogyasztók energiaellátása. Hátránya, hogy az ilyen hálózat már bonyolult védelmet igényel, ezért célszeru, hogy normál üzemállapotban a gerincvezetéket két sugaras hálózatra osztjuk, és csak üzemzavar esetén kapcsoljuk össze. Ezáltal a hálózat egyszeruen védheto.

Körvezeték: olyan zárt vezetékhálózat, amely a táppontból kiindulva az összes fogyasztó érintése után visszatér a táppontba (6. ábra). A körvezeték kialakítható két táppontból indítva is. Az egyes fogyasztói gyujtosíneket összeköto vezetékszakaszokról további leágazások nincsenek. A körvezetékre csatlakozó fogyasztó üzemszeruen mindig két irányból kap táplálást, ami az energiaellátás minoségét és biztonságát növeli. Hátránya a nagyobb beruházási költség, valamint a táppontok kiesése az összes fogyasztót érinti.

Hurkolt hálózat: a vezetékek egymással összekapcsolt, bonyolult, zárt rendszert alkotnak (7.ábra). A vezetékek több csomópontot és fogyasztói táppontot kötnek össze, ezért ez a hálózat a legüzembiztosabb. Mivel a fogyasztókhoz egyidejuleg több úton juthat el az energia, ezért itt a legkisebb a feszültségesés. Hátránya, hogy bonyolult védelmet igényel és a létesítési költsége nagy. Ilyen kialakítású általában az elosztóhálózat, az alaphálózat és a városi középfeszültségu kábelhálózat.

Paragon

https://profitline.hu/Az-ABB-45-millio-dollar-erteku-megrendelest-nyert-a-nemet-villamosenergia-halozat-erositesere-375463

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=17&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwjmq8PqzrjcAhUBJVAKHewDC_44ChAWCE0wBg&url=https%3A%2F%2Fenergiaportal.mvmp.hu%2Fujdonsagok%2FA%2Bszintetikus%2Binercia%2Bszerepe%2Ba%2Bj%25C3%25B6v%25C5%2591%2Bvillamosenergia-rendszer%25C3%25A9nek%2Bstabilit%25C3%25A1smeg%25C5%2591rz%25C3%25A9s%25C3%25A9ben%2FA%2Bszintetikus%2Binercia%2Bszerepe%2Ba%2Bj%25C3%25B6v%25C5%2591%2Bvillamosenergia-rendszer%25C3%25A9nek%2Bstabilit%25C3%25A1smeg%25C5%2591rz%25C3%25A9s%25C3%25A9ben%2Fid%3A3742%2F&usg=AOvVaw1JVR1s08gOQEmNqKdTnCkj

www.dibiz.hu/a-fujitsu-koncepcioja-a-jovo-es-a-fenntarthato-nagyvarosi-halozat/

www.eszk.org/files/strategia_es_jovokep-m.pdf

https://ec.europa.eu/info/funding-tenders_hu

2018-07-24
00:42:52
Előzmény: BJaca #51806#51811
Szia Bjaca!
"20-30 ezer Amper, 1-2 MegaVolt.". OK. És az időtartam? Nem teljesítményről , hanem munkáról van szó. Nem KW, hanem KWh. Azt a romboló munkát el kell végezni! Ha így nézed, akkor nem is tud olyan sokat egy villám.

Nem tudom, hogy mit keresek. Egy lakott ház működését kell minden körülmények között biztosítanom. Csak biztosra mehetek. Félek kockáztatni.
A földből és a nullából minden földeltnek tekinthető tárgy felé röpködő szikrák töredékei lehettek a villám, egy villám-rész feszültségének. A villám ellen a passzív védekezésre álltam át, mert az aktívakat csak esetlegesen sikeresnek tartom.
Most elsősorban a hálózati zavarok ellen kell valami megoldás.

A hálózat figyeléshez kellene egy, a biztosító által elismert, túlfeszültség okozta jelentős kár. Különben nekem kell a hosszú idejű vizsgálatot kifizetnem.
Még egy rövid idejű ellenőrzéshez is sokezer forintos óradíjjal küldenének ki valakit.
A néhai külföldi szolgáltató ügyesen átszervezte az egész kiszállási rendszert, hogy ne lehessen összejátszás a helybeli szerelőkkel. Illetve már nincsenek helybeli szerelők, csak szerződött és kivételezett "partnerek".
Minden apró hiba bejelentésre 30-40 Km távolságból jön szerelő, még egy mérőhely ellenőrzésre is.
A mi városunkban lakó szerződött szerelők pedig mennek az ő városaikba.
Kabaré, de még a műholdas szolgáltató helyi lakos szerelője is csak Szegeden dolgozhat. Hozzánk meg Szegedről jön a szerelő. Bizalom a felsőfokon.
El tudsz képzelni így egy magán kezdeményezésű hálózat figyelést?
2018-07-24
00:06:16
Előzmény: 444tibi #51805#51810
Valamit rosszul olvastál.
Nem a működő transzformátorról akasztunk le pár KW-ot. Először a "hálózat" kapcsolja le a trafót. Ez már egy hatalmas fesz lökés. Ehhez adódhatnak hozzá a trafó leállása után a HMKE-k leállásai. Ezek is okoznak zavarokat.
Ezért kell elfogadni minden HMKE-snek azt a Termelői Nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy amennyiben a HMKE rendszere okozta zavar miatt a szolgáltató valami védelmet kénytelen építeni, akkor annak minden költségét megtéríti.
Nagy különbség.

A régi villanymozdonyos példa megállna, ha a vasúti vontatás nem egy minden mástól független hálózatról üzemelne. De arról megy, így nem is zavar be az általános közcélú hálózatokba.
Ami az indítási, gyorsítási fokozatokat illeti, el sem tudna indulni egy hatalmas rántás nélkül. A gőzmozdonyok sem tudtak.
A mai mozdonyok már igen.

Szerintem félreértetted, amit a mai készülékek energia tárolásáról írtam. Arról volt szó, hogy minden valamire való készülék rendelkezik valamilyen tárolással. A legegyszerűbbek egy kondival. Ez arra szolgál, hogy egy hálózati pislantás miatt ne kapcsoljon ki a készülék. Sok elemről működő készüléknél olvashatod, hogy gyors az elemcsere (1-2 perc!), akkor nem kell újból beállítani a működési paramétereket. A készülék a tárolt energia segítségével megőrzi az eltárolt adatokat.

A hálózatról üzemelőknél, kapcsolóüzem ide vagy oda, javaslom hogy próbáld ki a következőt:
-Bal kézzel fogd meg a dugvillát, a jobb kezed legyen készenlétben a bal kézfejeden. Hirtelen mozdulattal húzd ki a dugvillát.
-Amikor az érintkezők elhagyták a dugaljat, akkor a jobb kezed ujjait azonnal csúsztasd rá a két tüskére.
-Ezt próbáld ki asztali számítógépnél, laptopnál, tv-nél, bármilyen tápegységnél. Néha még telefonnál is sikerülni szokott.
-Az eredményt írd meg. (Balkézzel is jó lesz.)

A tranziensek, legalább is a károsítók nem az üzemi feszültség körül keresendők, hanem a több ezer voltos tartományban.
A takykánál feltett tanulmányok megmagyarázzák, hogy miért pont a modern tápok miatt nőtt meg a zavarok száma, változott meg a jellege és az erőssége.
Egy ezer voltos tüske szerény kezdő a zavar szakmában.
2018-07-23
23:30:17
Előzmény: villam64 #51804#51809
Szia villám

A takykának írott válaszom mellékleteiben sok mindenre van magyarázat.

A hálózatok öregek. Maximum ellátják a kiszolgálást, de minőségi szolgáltatásokra csak kevés helyen alkalmasak.
Sokan dolgoznak a problémán. Egy közelmúltbeli tanulmány a korszerűsítés munkaerő szükségleteivel foglalkozott. Az eredmény az, hogy a meghirdetett és elvárt villamosenergiai fejlődéshez szükséges hálózatépítési, korszerűsítési munkákhoz sem darabszámban, sem minőségben nincs az országban munkaerő. Nem is lesz akkorra, amikorra kellene.

A KÖF trafókon a szekunder kivezetéseket kapcsolgatják a teljesítmény igénynek megfelelően, és ez a normális üzem állapot, nem rendszer hiba. Ennek a kapcsolgatásnak nem szabadna gyakorinak lenni, mint ahogyan ez a HMKE-k és a megnövekedett energia igény előtt nem is volt az.
Lassan kezd kirajzolódni, hogy talán mégsem ez a kapcsolgatás okozza a pislogások nagy részét.

2018-07-23
23:15:23
Előzmény: takyka #51803#51807
Az lesz, csak valószínűleg már nem nekem kell megtennem. Ha csak egy gagyi beltérim lenne és nem három, és ha az már elmúlt kettő éves, meg sem fordult volna a fejemben, hogy ennyire belemásszak a hiba ok keresésébe.

A dolog összetett, mégis roppant egyszerű. Állítólag nem csak nálam vannak gondok. A kis cégek százmilliós, kedvezményes hitelből vásárolt gépeinél is sorra tagadják meg a szervizek, hogy elismerjék az elektronika garanciális meghibásodását. A gép nem termel, hitelt meg fizetni kell.
A választásoknak vége, kifutottak a tömeges HMKE engedélyek, folyik a beüzemelésük.
A szolgáltatót visszaállamosították, de előtte még ösztönözték, hogy a pályáztatott kedvezményes HMKE tömegigényt fogadja be.
A következményekkel tisztában voltak, mert még a visszaállamosítás előtt 2016 ban elfogadták azokat a bizonyos "esetleges" HMKE megszorító intézkedéseket, amiket lépésenként vezetnek be. Ez ugye nem a mostani, a nálam jelentkező hálózati zavarok szintje, és nem is az én bajom.

Megnéztem, és kiderült, hogy te folyamatosan az inverterekre vonatkozó szabványokra hivatkozol, én pedig a komplett HMKE rendszer által okozott zavarokra vonatkozó 2011 évi szabványra. Az e szabvány alapján a HMKE berendezésedre vonatkozó kötelezettséget neked is alá kellett írni.
Erre gondolok:

energia.eon.hu/hmke/pdf/17_CDTU_1-3_03_DIGIT.pdf

Ezt íratja alá minden szolgáltató szó szerint. A lényeg 3/4 oldalon van. Arra a szabványra hivatkozik mindenki. Ezekről a termelőket érintő kötelezettségekről (amikről nem is tudnak, esetleg régen elfelejtették) nem akarok ismételten írni.


Teljesen igazad van a CE jelzésre hivatkozással. Túl vagyok rajta. A válasz az volt, hogy "mi természetesen csak CE megfelelő termékekkel látjuk el az előfizetőinket. A szerelő egyszeri munkadíja akkor is hatezer forint".


Közben kicsit belemásztam abba, hogy hogyan néznek ki a hálózati zavarok, a tranziensek és harmonikusok HMKE esetén. Felteszek pár elérhetőséget, de a lényeg az, hogy egy HMKE nem oszt és nem szoroz. Kettő már érzékelhető. Több esetén akár a pislogást is okozhatják, amikor megfordítják az energia irányt és pillanatra "megbénítják a KÖF/KIF trafót. Magyarul ellen gerjesztik.
Ez jó ok arra, hogy be lehessen avatkozni a már érvényes HMKE-s szerződésekbe. Ezt én a visszaprivatizált külföldi szolgáltató bosszújának nevezném. De az lehet, hogy egy előre egyeztetett művelet volt. A pénz nagy úr!

Lényeg, hogy valami beavatkozás rövidesen történik, ami a "családi HMKE-nek" is fájni fog.

Akkor néhány dolgozat és tanulmány a teljesség igénye nélkül. Nem végig olvasásra! Mindegyikben van néhány fejezet, amit érdemes kiragadni, mert jó gondolatokat indíthat be. Mindenkinek szánom, nem téged akarlak bosszantani vele, de valahova össze kellett gyűjteném, mert szétszórva értelmét vesztené az egész. Bocs.

midra.uni-miskolc.hu/JaDoX_Portlets/documents/document_14639_section_7003.pdf
www.mee.hu/files/images/3/B_44_Sinka_L.pdf
https://tdk.bme.hu/VIK/DownloadPaper/Napelemek-telepitesenek-hatasa-a1

szia

2018-07-23
20:56:43
Előzmény: sándor #51802#51806
Szia Sándor!
Nagynak gondolom a villám energiáját? Hát, nem is tudom. 20-30 ezer Amper, 1-2 MegaVolt.
Az általam említett varisztorok a megadott feszültség felett elkezdenek rövidzárba menni, hatásosan zabálják a túlfeszültséget. Egy jól választott induktivitás is megesz belőle sokat. Viszont érdemes a szolgáltatóval is felvenni a kapcsolatot, infót gyűjteni a környezetedből, hogy másoknál is vannak-e hasonló meghibásodások. Kérni, tegyenek fel hálózatfigyelőt.
Optikával leválasztva akár 24 órán át is tudod rögzíteni a hálózat jelalakját egy sima számítógép hangkártyáján keresztül, a jelalakot pedig vissza tudod nézni (pl Cool edit pro programmal)
2018-07-23
19:42:46
#51805
Olvasgatok es gondolkodok, neha hangosan.

Egy transzformatoron nem tudom hogy hany fogyaszto log es nem ismerem az energiaatviteli transzformatorok fokozatkapcsolasanak a megoldasat.
Saccolasom szerint, majd helyesbitetek, boven 100-500kW folottire saccolom.
Ha errol pillanatszeruen leakasztok par kW epp termelo napelemet, az ugrast boven elnyelik a fogyasztok. Nem ugras, vagyis az de lefele. Ennek karosito hatasa nem lehet. Max. leesik a feszultseg 1-2 voltot. Visszakapcsolaskor talan ugras lenne de mint olvasom az inverterek felfutasa baromi lassu.

A masik, a fokozatok kapcsolasa a transzformatoron.
Villanymozdony (nem most, 30 eve, de a V43 meg mindig fut), 2x1100kW vontatomotor. A szabalyozas a fotranszformator primer 25KV leagazasaival tortent, 32 fokozatban. Hat ha valami, ez megrangatja a primer es a szekunder kort, 2000kW van mechanikusan kapcsolgatva. Ez a 32 fokozat egy szemelyvonatnal egy nap kb. 1000szer ment fel nullarol 32-re es ment vissza. Es a mozdonyok 30-40 eve mukodnek es a felsovezetek es az alallomasi rendszerek se hullottak el percenkent a tranziensektol.

Mondom csak hangosan gondolkodok.

Megegy, Sandornak,
irtad hogy valoszinu a modern keszulekek taroljak es vissza is taplaljak a feszultseget.
Ez lehetetlen, minden modern kapcsolouzemu tapegyseg egy egyeniranyito diodaval kezdodik ami visszafele a halozatba megakadalyoz barminemu visszataplalast. Akkor ha kihuzod a konnektorbol es megfogod a villasdugot, agyon kene csapjon ha visszafele is folyna.

Megegy, epp a modern tapoknak nagyon jo a tranziens viselkedesuk,
elsore ott a graetz utan egy batar nagy pufferkondenzator ami akar egy egy 50voltos tusket is par boltra kisimit,
es ott az elektronika ami 180-350V kozott kepes kiszabalyozni.
Legalabbis amit en teszteltem, egy elektronikus Grundfos Alpha szivattyu, az 179 volton indult el, 370 voltnal nem tekertem feljebb a tapegyseget de szerintem birta volna.
Ezeket tranziensekkel nagyon nehez kicsinalni, ott valami mas van ha 1000 voltos tuskeket lehet merni egy 230 voltos halozaton.
villam64Válasz erre
2018-07-23
13:55:23
Előzmény: sándor #51802#51804
Szia Sándor

Én a hibát transzformátor hálózatodban látom. Hibás hálózati biztosító rendszer, mely le-fel kapcsolgat. Vagy okkal, vagy ok nélkül. Ha okkal, akkor a fázison kötés hiba van. Ha ok nélkül, akkor elöregedett védelem biztosító. Egy működő inverter a fogyasztók miatt nem tud komoly növekedést okozni. Egy 6 kW-os inverter maximum 1 %-ot az inverternél. A trafónál 0,1 % a hatása.
2018-07-23
13:22:09
#51803
Csak egy gondolat...

Ha neked sorozatosan mennek tönkre a hálózatra kapcsolt berendezéseid, akkor a szolgáltatódnak kell ezt a problémát bejelentened. Mivel számodra ők szolgáltatják a "hibás" villamosenergiát, az ő dolguk a hiba feltárása és a hiba okának a megszüntetése. Nem neked kell azzal bajlódni, hogy kiderítsd (vagy teóriákat állíts fel, hogy meg tudd nevezni) a hiba forrását. Azzal, hogy te CE megfelelő berendezést a használati utasításának megfelelően használsz, mindent megtettél, ami egy felhasználótól elvárható!

SZVSZ.


T.
2018-07-23
12:43:29
Előzmény: BJaca #51800#51802
Szia Bjaca!
Azért hoztam fel a villámom esetét, mert a túlfeszültség kapcsán nem tudtam mást hasonlítani a hálózaton fellépő (felléphető) tranziensekhez, harmonikusokhoz.
A hálózatot működtető elelemek, pl. a megszakítók ívárama, a hálózatok felépítéséből, a környezeti tényezőkből eredő hatások sokszor rombolóbbak tudnak lenni, mint a villámok. A villámok fogadására eleve tervezik a hálózatot, a többire viszont mindig egyedi megoldást kell keresni.

A villámvédelem egy folyamatosan változó valami.
Nem elég, hogy egyre többet tudunk meg az előidéző természeti tényezőkről, mellette még az alkalmazott eszközeink is állandóan változnak. Az eszközeinkről tudjuk, hogy folyamatosan érzékenyebbé válnak a túlfeszültséggel szemben. A természeti tényezők olyan meglepetéseket tartogatnak, amelyeket csak lassan tudunk követni.

Hogy a topic témájához is tegyek valamit. Attól tartok, hogy túlságosan nagynak gondolod egy villám energiáját. Az én ismeretem szerint egy "nagy" villám energia tartalma nem több, mint amit egy vödör gázolaj tartalmaz. Az időbeni gyors energia felszabadulás az, ami naggyá láttatja a villámot.
Pontosan ezért muszáj a feltételezett, rendkívül gyors tranziensek és harmonikusok romboló hatásait a villámhoz hasonlítani. Jöhetnek bárhonnan és mehetnek bárhová.

Azóta, hogy én villámvédelmi felülvizsgálói végzettséget szereztem, nagyjából a harmadik komplett szabvány az érvényes. Amikor villámvédelemből vizsgáztam, már akkor bedolgoztunk a szegedi Energia Felügyeletnél dolgozó, a következő új villámvédelmi szabvány kidolgozásában résztvevő kollégáknak. Adatgyűjtést, tapasztalat átadást végezetünk, nem tudományos munkát. A szegediek is bedolgozó munkát végeztek a nagyoknak. A tisztelet megkívánja, hogy úgy említsek kettőt a nagyok közül, ahogyan a szakmában számon tartják őket, az "ABÁ-t" és a "HORVÁTH TANÁR URAT".

Az a probléma, hogy csak próbálgatásokkal tudnék előrébb jutni. Mivel a mostani napi 8-10 gyors visszakapcsolás közül sem mindegyik okoz meghibásodást, így a védekezési próbálgatás nagyon drága megoldásnak tűnik.
Bár még nem adtam össze, tegnapelőtt egy Panasonic hordozható vezetékes telefon adta be a kulcsot, ma pedig egy Samsung telefon töltő. A Panasonic mára megjavult és újra tölt, a Samsung még "pihen". Ha az eddig minden készüléket tönkrementnek, vagy legalább is pótlandónak tekintek, akkor közelítünk a 80 ezer felé.
Most választhatok, hogy hulljon ki a gyengéje, amelyik nem bírta a megpróbáltatást és akkor kevesebb lesz a gondom, vagy értelmetlenül verjem ki a balhét a szolgáltatónál. Mindkettő sokba kerül és nekem kell kifizetnem.
Pillanatnyilag megpróbálom olyan helyre tenni a legnagyobb szünetmentesemet, ahol a legtöbb meghibásodás történt. Az már lassan körvonalazódik, hogy nem mind a három fázison kapom a romboló tranzienseket. Sajnálom, de ez is a "napelem-ok" felé tereli a figyelmemet.


2018-07-23
10:20:18
Előzmény: sándor #51799#51801
Szia,

Az említett számaim helyesek.Itt:
www.energia.eon.hu/hmke/pdf/HMKE_altalanos_muszaki_leirasok.pdf
a második oldal, ötös pontja taglaja, mely szabványoknak kell megfelelnie egy inverternek.

Én nem modnom, hogy nem áll fenn egy HIBÁS inverterrel működő HMKE által a zavartatás esélye. De az a határozott kijelentés, hogy egyes hálózati berendezések tönkremenetelét a szaporodó napelemes rendszerek okozzák, megalapozatlan!

Nem figyelem árgus szemekkel a hálózati áram folytonosságát, de mint erre fogékony mászaki ember, szerintem észrevenném ha rendszeresen pislákolnának felénk a lámpák. Persze, nem számolom ide az évente kb. egyszer előforduló zivatarokkal összefüggésbe hozható anomáliákat.

Mellesleg megjegyezném, hogy hálózati zavarkeltés lehetséges mértéke szempontjából nincs különbség egy adott teljesítményű termelő és hasonló teljesítményű fogyasztó között. Csak éppen fogyasztóból sokkal több (és ipari környezetben) sokkal nagyobb teljesítményű is van a hálózaton!

T.
2018-07-22
21:20:31
Előzmény: sándor #51797#51800
Szia Sándor!
Villám ellen igazából semmi sem véd. Ha csak egy villám erejét le tudnám tárolni, idén már nem fizetnék villanyszámlát. Láttam telefonvezetéken bejövő villám nyomát, hatalmas fekete folt a falon. Áthúzott a radiátorcsőhöz, és vitt két LCD Tv-t. Tulaj mondta, ki kellett volna húznia a röfiből, de elkeserítettem, az se segített volna, a kábeltévé drótja ugyanazon oszlopon volt. A varisztor viszont nem elvetendő, bár villám ellen nem tudom, mekkora kellene. Talán több, és egymás után, közte induktivitásokkal. Talán.
2018-07-22
18:41:34
Előzmény: takyka #51796#51799
Az én problémám lehet akár hálózati, lehet külső, akár napelemes vagy valami más visszatermelő fogyasztói hatásból eredő. Okozhatják ezek kombinációi is.

Blindre beütöttem a keresőbe, hogy mit írat alá a napelemesekkel a szolgáltató.
Az egyik egy régebbi lehet, EON-os. A másik egy mai, nálunk érvényes NKM-es nyilatkozat.
Az egészből az az érdekes, hogy ott ahol öt bekezdést kell tudomásul venni (EON), abból négy a "zavarokkal" foglalkozik.
Hasonló az érvényes NKM-es nyilatkozat is.

Vajon miért kell elköteleznetek magatokat arra, hogy amennyiben a szolgáltatónak bármilyen kiegészítő, a HMKE által okozott zavarok elhárítása miatt szükségessé váló zavar elhárító műszaki megoldást kell építenie, akkor annak a költségét megfizetitek?
Miért nyilatkoztatnának erről, ha nem állna fenn a HMKE általi zavartatás esélye?

Ezt nem kötözködésnek szánom, mint ahogyan azt sem, hogy mindkét cég a HMKE által okozott zavarokra vonatkozóan más szabványszámot határoz meg, mint amit leírtál.

Tényleg a sötétben tapogatózom és segítségre van szükségem. Végső esetben, mivel a szolgáltató túlságosan drága, a "fogyasztó védelemhez" kell forduljak.

Tény, hogy például ma, amikor felhős esős napunk van, talán két kapcsolás történt. Mindkettő akkor, amikor a nap egy rövid időre kisütött. Lehet, hogy volt több is, nem voltam egész nap "pislogás" közelben, de ez a kettő egyértelműen a napsütéshez köthető. Az egyik néhány perccel a kitáplálások megindulás után, a másik az újbóli befelhősödés után néhány perccel történt.

A nagyfesz hálózatunkról már írtam. Nem ismerem az ezekkel az országokkal kapcsolatos érvényes állami elhatározásokat. Így sem pro sem kontra nem tudom éljenezni, vagy lebunkózni.

A "berendezések" zavar keltésével kapcsolatban éppen ma cukkoltam a vendéglősünket. Néhány hónapja felszereltetett egy nagyméretű futó banner reklámot az étterme parkoló felöli oldalára. A reklámtábla futótűz szerűen terjed, szinte naponta látok újabbakat a városban. Biztosan rendelkezik minden engedéllyel és megfelel minden szabványnak.
Viszont, amikor a parkoló előtt megállok az úttesten, akkor a szegedi rádió amit éppen hallgatok, tökéletesen hallható. Amint befordulok a banner alá úgy 10m távolságra, akkor megszűnik az adás. Helyette, a futó reklámnak megfelelő rádiófrekis zavart hallok. Pár alkalom, és ahogyan ismétlődik az étlap, mivel a kocsiból nem látom a magasra szerelt reklámot, fejből mondom a feleségemnek az éppen kijelzett menűt.
A vendéglős barát jót nevetett, és azt mondta, hogy hallgassam valamelyik központi csatornát, azokat nem zavarja. Majd kipróbálom, de ahhoz lusta vagyok, hogy átprogramozzam a megszokott adóimat, vagy végig futtassam az összes elérhető csatornát. Különösen, hogy éppen éhes vagyok.

Itt érhető el a két nyilatkozat:

www.solar-pecs.hu/termeloi_nyilatkozat.pdf
www.energyteam.hu/verdaccioenergyteamnapelemesrendszerek_html_files/NKM%20EDF%20DEMASZ%20Termeloi%20nyilatkozat%20EnergyTeam.pdf


2018-07-22
17:48:27
Előzmény: villam64 #51795#51798
Szia villám,
Két malomban őrlünk, de most nem rossz értelemben.
Én a lekapcsolási jelenségről próbálok használható információkhoz jutni, Te pedig leginkább az inverterek visszakapcsolás utáni felszabályozásáról írsz.

A lekapcsolt hálózat önmagában is egy tranzienseket okozó tényező.
A lekapcsoláskor még kitápláló és a leszabályozást késéssel indító rendszerek ezen a "lengő" tranziensekkel terhelt hálózaton jelennek meg a saját tranzienseikkel.

A szolgáltatók, a hálózat tervezők foglalkoznak mindkét tényezővel. Próbáltam olyan "mai" anyagot keresni, hol mindkét tényező együtt jelenik meg, de csak érdekességet találtam.
Az, hogy nálunk van pislogás betudható annak is, hogy nincs napelem és vezérlés, ami átvált önellátásra. Így nálad természetes, hogy nincs pislogás. Nekem az hihetetlen, hogy egyikőtök sem ismeri ezt a hálózati jelenséget. Nem lakhat mindenki olyan területen mint mi, ahol a bejövő határkeresztező energia minősége nem "Csehszlovák" minőségű. És nem is volt mindig napelemed.

Egy érdekes anyagot ajánlok, de nehogy végig olvasd! Mindössze azt szeretném mutatni, hogy még pár évvel ezelőtt is mennyire a hálózat bekapcsolási jelenségeivel foglalkoztak. Az egész anyag utolsó oldalának mindössze az utolsó alcíme foglalkozik a kikapcsolási tranziensekkel. Az anyag komoly, és "hálózati" szemmel íródott tananyag. Értelemszerűen nem foglalkozik a hálózatra ható akciós, mesterséges külső tényezőkkel, különösen nem a napelemekkel.
Viszont takykának is találtam valamit, azt is érdemes elolvasnod. Habár, ez nálad is ott lapul a napelemes rendszered engedélyezési dokumentumai között.
Tehát így viselkedik a hálózat:

https://vet.bme.hu/sites/default/files/tamop/vivem176/out/html/vivem176.html


2018-07-22
17:00:40
Előzmény: BJaca #51793#51797
Szia Bjaca!
Kapcsolóüzemű tápegység = olcsó hús. Nem a tápegységeket hibáztatom, amiért tönkrementek. Egy beltérinek azért már lehetne komolyabb tápegysége, még ha a bóvli gyárból került is ki.
Van egy öreg Zepter konyhai vákuum szivattyúnk. A trafós tápegysége ~0,8 kg. Csak fejjel lefelé bedugva áll meg egy mai dugaljban, különben kicsúszik belőle. Ezt a tápegységet nem féltem a gyors visszakapcsolástól.

A nulla átmenetes lekapcsolás szerintem kevés, ha tényleg túlfesz-tű a károsító. A nullaátmenet kivárása + ~0,1 msec kapcsolási idő gondolom hosszabb, mint nagyfrekis tű.


Miután a közelmúltig nem jelentett problémát a gyors visszakapcsolás, ezért külön, erre "szakosodott" védelemben nem gondolkodtam.
Sőt, a lakás áramköri kismegszakítóimat is visszacseréltem egyszer használatos túlfeszvédősről a hagyományosakra.
Egy közeli villámcsapás átgondoltatta velem a védelmet, de nem sikerült minden igényt kielégítő megoldást találnom. (Pedig sokat építettem. Másoknak!)
Nálunk a mérő után van közvetlenül az áramvédő kapcsoló beépítve. Akkoriban közelharcot vívtam a szolgáltatóval, hogy egyáltalán befogadják a fi relét.
Ma már ez gyakorlat, de talán okulhat belőle az, akit hasonló eset ér majd.

Pár éve egy közeledő viharból látszott, hogy pontosan felettünk fog áthaladni, ezért lekapcsoltam mind az áramköri, mind a mérő előtti kismegszakítókat. Amit lehetett kihúztam a dugaljakból. Totális lekapcsolást csináltam.
Bekövetkezett egy 100 m-en belüli direkt lecsapás. A lakásban a lekapcsolt dugaljakból, de még néhány lámpatestből is szikrák ugráltak mindenfelé. A felkapcsolt állapotban maradt áramvédő kapcsoló leváltott.
A villámcsapásban négy darab egyszer használatos túlfesz védős kismegszakító ment tönkre, a többi megúszta. Egy dugaljat kellett cserélni, mert az egyik oldali védőérintkezője eltűnt. A készülékek megúszták, pedig a napkollektor a viharban is üzemelt a szünetmenteséről.
A meghibásodásokat a minden utat igénybe vevő, a környék legjobb értékű földeléséhez (a körzeti trafóhoz) a földben haladó villám áram okozta. Nem légvezeték-föld, hanem föld/nullapont-trafó földelés volt a romboló áram iránya és útja.
Szerintem egy ilyen "földpotenciál túlfesz" ellen nem véd meg semmi.

Most néztem meg több anyagot a mai álláspontok közül a gyors visszakapcsolásokról.
A különbség az azóta sokat fejlődött megszakítókból és a mai fogyasztókból adódik. Hiába hasonló az alapelv a régen tanultakkal, a régi gyakorlattal, a különbség a keletkező túlfesz tűk kialakulásának, károkozó hatásának gyakoribbá válásában keresendő. Szerintem. Több ezer Voltos tűkről van szó!
A takykának és villámnak írott válaszban felteszek néhány ezt bizonyító(!?) anyagot.

2018-07-20
21:53:02
Előzmény: sándor #51794#51796
Amit leírsz, abból nekem inkább az következik, hogy a rossz hálózat okozHATJA a problémáidat, nem a környékbeli HMKE-k. Erre felénk nincs pislákoló lámpa, nem kapcsolgatják a trafót, (vagy ha igen, az észrevétlenül történik), nincs rövid idejű áramszünet, nincs gyakran tönkremenő készülék. Viszont van jópár napelemes rendszer. Már csak az a kérdés, hogy az én szolgáltatásom minősége az átlag feletti, vagy a tiéd gyenge.
Többiek,
nektek mi a tapasztalatotok?

Az inverterek nem javítani vannak nálunk, mintapéldányok a következő projekthez. A mi gépeinken gyártják azokat.

Részben jól emlékszel. Nekem volt olyan gondom, hogy a vásárlás pillanatában még engedéllyel rendelkező inverter kikerült a listából, mire felépült a rendszerem és elkezdtem az engedélyeztetési folyamatot.
Az oka a dolognak nem technikai, inkább bürokratikus/anyagi természetű. Egy akármilyen inverter az engedélyt a bevizsgálás után meghatározott időtartamra kapja meg. Mivel a bevizsgálást az importőrnek kell finanszíroznia, értelemszerűen nem fogja a már kifutott típusokat újra engedélyeztetni. Így szépen lassan a régiek kikerülnek a listából.

Tudtommal az inverterek úgy védekeznek a szigetüzem ellen, hogy folyamatosan próbálják a hálózat frekvenciáját feljebb húzni. Normál esetben ez nem sikerül, mert (A Csehek jól végzik a dolgukat :-) ) a hálózat "kemény" és ellenáll. Amikor megszűnik a betáplálás, nem lesz ami fékezné az inverterek frekvencianövekedését és érzékelve a változást lekapcsolnak. Nincs olyan, hogy az egyik szolgáltatja a hálózatot a másiknak! Még mielőtt azt mondanád, hogy a túl magas freki okoz tönkremenetelt, megjegyezném, hogy (legalábbis az eonnál) 50,2Hz felett 40%Pmax/Hz meredekséggel vissza kell venni a kitáplálási teljesítményt és 51,2Hz-nél az inverternek le kell állnia.

A sokat emlegetett tranzienseket, felharmonikusokat hagyjuk. Az invertereket be kell viszgáltatni és (többek között) meg kell felelniük az MSZ EN 61727 és az MSZ EN 61000-6 előírásoknak.

Azt, hogy melyik berendezés kelt több zavart, könnyű házilag is ellenőrizni. Fogj egy szokol rádiót és vidd oda a működő inverter közelébe. Ugyanezt a próbát végezd el a szabadon választott, gagyi beltérivel, számítógéppel, borotvával stb. is. Meg fogsz lepődni!

T.
villam64Válasz erre
2018-07-20
21:04:21
Előzmény: sándor #51794#51795
Szia Sándor
Én nem egyszerűsítem le a rendszert. Nálam nincs villódzás. A felhő elvonultával több másodperc kell, mire maximumra hangol az inverter. Áram kimaradás esetén 300 másodperc, vagyis 5 perc. Ekkor 0-ról állítja be a munkapontot több másodperc alatt. Én annyi inverter teljesítményt tennék egy trafóra, amennyi a trafó terhelhetősége. Nálam az inverter 3600 W-os, viszont 4740 W Napelem van rajta. Így kisebb a kimenő feszültség ingadozása csúcs terhelés esetén.
A lekapcsolás esetén a maximumra való felhúzás nem érvényesülhet, mert már, vagy még nincs elegendő napenergia. Sokkal kisebb ekkor a leadható teljesítményük, hogy elbírnák tartani a hálózatot. Akkor tudják az inverterek fenntartani a hálózatot, ha a fogyasztás és a termelés +- 20 %-on belül van. Én ennek védelmében vezetném be a lekapcsolási jelet, támogatnám a házi akkumulátorokat, és 32 ft-os átvételi árat, hogy ne pocsékolják az emberek az energiát. A lámpa villódzása ellen vagyok. Nem ismerem ezt a problémát két napelemes rendszer felügyelete mellett. Meg kell szüntetni a villódzást, mert az hiba, és bizonyos tápok nem szeretik. Nekem a földi mindig tv dekóder kettő tv-met tette tönkre. A tápját. Sándor, az én invertereim megfelelnek az előírásnak, és a magyar szabvány szerint működnek. Azért már többször felhívtam a figyelmet, hogy a magyar jogszabály szar. Túl bonyolult, és nem országos, hanem szolgáltató függő. Nem engedélyeznek 300-500 W-os invertereket. Túl drága, és bürokratikus az eljárás a kicsi, és az unióban elfogadott inverterek esetén. A legegyszerűbb az unió hálózatára érvényes engedélyeztetés lenne.
Nem értem a déli csúcs megszakadást. Ahhoz 270 V fölé, vagy 180 V alá kell menjen a feszültség. Ez hálózati hiba. Ki kell javítani. Inkább kötési hiba, mint tervezési hiba.
Mint írtam, a szomszédomban az iskola a napelem rendszerével, mely többszöröse az enyémnek. A feszültség nálam 235-241 V között változik. Nálam alap a 235 V. Én csökkenteném a trafótól jövő fezsültséget 230-225 V-ra, és növelném a naperőmű kapacitást.

180722
Az inverterek, akkor önfenntartók, ha a termelés és a fogyasztás megegyezik a trafó körzetben. Ebben az esetben, ha nő a termelés, vagy csökken a fogyasztás, a feszültség emelkedik. Valamekkora százalékos eltérésnél a legnagyobb teljesítményű inverter lekapcsol, azért mert az inverternél a legnagyobb a feszültség az ellenállás miatt. Amennyiben mérnék a trafónál az áramot, akkor látnák, hogy érdemes-e lekapcsolni a trafót. Tehát ezért hozták a németek azt a döntést, hogy távolról lekapcsolhassák az invertert (a hálózaton végzett munkák idejére), és nem azért, hogy lekapcsolják az energia termelőket, mások előnyben részesítése miatt. Kétféle áramszünet van. Szándékos, és hiba miatti. A szándékos áramszünetnél leállítási jelet kapnak az inverterek, de ekkor sem kapcsolnak le, csak takarékos sziget üzemre kapcsolnak, HMKE-hez rendszeresített akkumulátorral, leválasztva a házat a hálózatról, várva a visszakapcsoló jeleket a hálózat felől. A hiba miatt keletkező áramszünet esetén, nem válnak le a hálózatról, hanem az akkumulátoraikkal, a trafó körzet szigetüzemet valósítják meg, a folyamatos teljesítmény beállításukkal. A mikroprogram nem engedné, hogy megfusson a feszültség, hanem fokozatosan csökkentené a kitáplálási teljesítmény. Működő trafó körzetnél a trafó visszatáplál a közép feszültségű országos hálózatba, nincs szükség a leszabályozásra.
A németek jó példa, mert ők felvállalták az úttörő szerepét, mi beszariak vagyunk, és 100 évig morfondírozunk 1 hiba miatt, hogy megcsináljuk. Ha megcsinálnánk, és kijavítanánk az egy hibát, akkor még 100 hiba jön elő. Ezek kijavításával tökéletes a rendszer. De idáig mi el sem jutunk, mert el sem kezdjük. Ha hiba van ki kell javítani, nem keseregni. Ők ezt csinálják.
Továbbá. Mo 180718 szerdán 105 GWh villamos energiát fogyasztott. 25 GWh volt ebből az import. 10 000 MW naperőmű nyáron ~45 GWh energiát termel. Az import eltüntethető. Paks I, 45 GWh energiát tud termelni egy nap. Szerdán 4934 MW terhelés mellett, 3484 MW termeltek az erőművek. Mo-on 8000 MW erőmű kapacitás van. Úgy amortizálódnak le az erőművek, hogy nem voltak használva. Márciusban a hidegek idején, 6000 MW fogyasztás mellett, 3000 MW erőművi termelés volt 3000 MW import mellett. Nem terhelték fel őket.
Paragon
A MAVIR oldalát böngészheted.
www.mavir.hu/web/mavir/aktualis-ver-adatok
www.mavir.hu/web/mavir/eromuvi-termeles-forrasok-megoszlasa-szerint-netto-uzemiranyitasi
15 percenként frissíti magát a grafikon.

Találtam még egy tanulmányt.
https://book.energytransition.org/hu/node/24
2018-07-20
18:15:40
Előzmény: takyka #51791#51794

takyka és villám,

Nem állítom, hogy szándékosan, de valamit alaposan félreértettetek abból amit leírtam.
Én erősáramú ember vagyok. Azt, hogy mi történik a hálózaton bármilyen zárlat esetén bekövetkező le majd a többszörös gyors visszakapcsolási kísérlet esetén, "ismerem". Azt a "pislogást" írtam le.
Hasonló pislogást okoz az is amikor a trafó kapcsokat átkapcsolják, hogy a kimenő feszültség az aktuálisan szükséges teljesítmény igénynek megfelelő legyen. Erre eddig is volt és van is példa az országban mindenütt a reggeli, a nappali csúcs, a déli leállások és az esti csúcs közeli időszakokban. Rövid időre megszakad az energia szolgáltatás, majd ismét "visszajön az áram". Egyet "pislant" az izzó, amit még az emberi szem tud érzékelni.

Tehát, nem holmi kötéshibáról van szó, hanem napszakhoz, és újabban a napsütés változásához köthető kapcsolgatásokról.
Nem fogadom el, hogy villám ennyire leegyszerűsíti a kérdést a villamosenergia elosztáshoz, a minőségének a fenntartásához szükséges folyamatokkal kapcsolatban. Ennyire félreérteni azt, amit részletesen leírtam, egy elfogulatlan szakembernek nem lehet...

Konkrétan leírtam, hogy miért és mikor következik be a pislogás, mint a hálózaton végzett kapcsolások látható következménye.
Nehéz elhinnem, hogy nem tapasztaltatok már pl.a közelben zajló villámlás miatti, a gyors visszakapcsolások okozta pislogást. Azt sem, hogy már mindenütt megoldották az országban a trafó kivezetések közötti átkapcsolást pislogás nélkül. Van zárlat miatti és feszültség szint beállításból adódó pislogás is.

Tehát erről van szó, illetve arról, hogy amióta elszaporodtak a napelemes rendszerek, azóta jóval gyakrabban kell a hálózaton gyors "vissza"kapcsolásokat végezni. Nem feltétlenül a HMKE-k a gyors visszakapcsolás okai (azt hiszem ezt is írtam). Pontosan azért nem engedik nyakra főre a létesítésüket, mert akkor a hálózat üzemeltetők megoldhatatlan problémával kerülnének szembe.


Akkor ismét a kérdésem, illetve a probléma felvetésem lényege:

-A pislogás, a lekapcsolt hálózat az egy meglehetősen hosszú időtartamú jelenség. Nagyságrendje az 1-2 sec 1~ esetén, és a 0,6 sec 3~ esetén tartomány közé esik. Ez érzékelhető szabad szemmel, ezért látjuk az izzón. Ennyi idő alatt 3~ esetén jól méretezett és működtetett forgógép esetén nincs károsító hatású "szinkronból" kiesés.
Van gyorsabb és finomabb szabályozási lehetőség is ami olcsóbb, mint az inverterek. A Siemens kifejlesztette az okos trafóit. Erről is teszek majd fel ismertetőt. Eddig nem akartam vele feleslegesen bosszantani a HMKE-seket, mert a trafó és a hozzá tartozó szabályozási rendszer egyszerűen megoldja a rendszerben tartásukat, de elsősorban a hálózati rendszerproblémákat.

-Ez alatt az időtartam alatt kell az adott trafókörön lévő HMKE-nek lekapcsolnia.
Értelemszerűen akármilyen rövid idő alatt szabályozzák le magukat, még a msec időtartam is hosszú időnek számít, és továbbra is rádolgoznak a már lekapcsolt hálózatra.
Az általuk okozott tranziensek és harmonikusok úgy kerülnek ki a hálózatra, hogy akkor már nem érvényesül az üzemelő hálózatoknak a jellegükből és kiépítettségükből adódó zavar kiegyenlítő, semlegesítő hatása.
Ráadásul hálózat lekapcsolása is különböző tranziensekkel jár. A kétféle, az ellátói és a fogyasztói oldalon keletkező tranziensek, harmonikusok össze is adódhatnak, de önmagukban is károsítók lehetnek.

-Továbbra is kérdés, hogy mennyi HMKE lehet egy trafókörre kapcsolva? (Erre a kérdésre ismét nem érkezett válasz.)
Amennyiben egy trafókör egyik áramkörére például három HMKE csatlakozik, akkor a lekapcsolás pillanatában, illetve a ténylegesen elkezdődő hálózati feszültség megszűnés (letörés) egy bizonyos határértékének elérésekor mennyire reagálnak együtt a HMKE-k?
Kizárt dolog, hogy mindegyik azonos paraméterekkel rendelkezzék még akkor is, ha azonos gyártmányúak. Különösen, hogy a szolgáltató eleve meghatározza a beállítási paramétereket külön-külön minden HMKE inverterre.
Egyértelmű, hogy egy bizonyos ideig még kitáplálnak a hálózatra. A "legerősebb" helyettesíti a hálózatot és a többi (egy ideig) még ezt a "hálózati" feszültséget tekinti mérvadónak. Ehhez viszonyítva a lekapcsolásuk megkezdéséig még felhúzzák magukat az engedélyezett maximumram, vagy közelébe.

-Tehát a KÖF hálózat már leválasztva, de a fogyasztói oldalon, a kitápláló HMKE-k közvetlen körzetében maximálisan hatnak, hathatnak egyrészt még a hálózati zavarok, és külön az inverterek keltette zavarok is.

Azt, hogy az inverterek okosak és sokféle védelmi követelménynek meg kell feleljenek természetes. De tökéletes védelem nem létezik.
Különösen akkor nem, ha ki tudja mennyi sumák, ismeretlen kitápláló is létezik a közelben.
Vagy ami a gyakoribb, hogy már nem az engedélyezett paraméterek szerinti teljesítményű és kiépítettségű a HMKE.
Erre ezen a fórumon is sok példát lehet olvasni. Akár villámtól is. Invertereket cserélgetnek, teljesítményt növelnek. Napelem típust váltanak, stb.
Innentől kezdve az, amit az asztalodon lévő teljesítményelektronikák gyári paraméterei, és a valóságban működő HMKE-k paraméterei a hálózatnak jelentenek, már két különböző dolog.
Van egy ma korszerű inverter, ami nem tudom miért kerülhet az asztalodra javítás, vagy ellenőrzés céljából, amikor erre még nincs szüksége. És van egy, ma már talán az egységes követelmény rendszernek nem megfelelő inverter, ami a HMKE-ben üzemel.

(Kezdetben itt a fórumon sokan foglalkoztak azzal, hogy a k..va szolgáltatók hetente változtatják az engedélyezett inverterek listáit. Ami az egyik szolgáltatónál megfelelt, azt a másik nem fogadta el. Bejáratott HMKE építők kértek tanácsot, hogy egy másik szolgáltatói körzetben végzendő munkájukhoz milyen invertert szerezzenek be, mert az általuk "konténer importból" beszerzett járatos invertert az ország más részén egyenesen tiltották. Még ma sem teljesen egységes a helyzet, de ez inkább annak tudható be, hogy az építők egy része még nem szembesült a szolgáltatóknak a HMKE-t az adott hálózathoz illesztő belső méretezésével. Ez a kérdés az előzetes tervbírálattal megoldódni látszik.)

Viszont, az első sorozatos, éveken keresztül beépített, még un. szabadon választott inverterek is üzemelnek. Ezeket nem cserélték le, csak ha muszáj volt.
A felsoroltak okok bármelyike veszélyes lehet a környezetére. Még úgy is, hogy ránézésre fullos intelligenciájú inverterekkel számolnak a "nemzeti hálózattervezők". Az ezek által okozott zavarokkal is megoldhatatlannak látszik a biztonságos ellátás tömeges HMKE beüzemelések esetén.


A nálam is tönkrement berendezések minőségével tisztában vagyok. Ennek a tudatában is piszkálja a csőrömet, hogy ha esetleg ezt a kárt más okozta, akkor miért nekem kell megfizetnem a javíttatást és a cserét?

Ami a mai technikát illeti, azért régen sem volt minden olyan anno, ahogyan szoktam emlegetni.
20-30 évvel ezelőtt mi már üzemszerűen alkalmaztunk Danfoss és ABB freki szabályzókat, lágyindítókat, Rittal szekrényklímákat. Hat tengelyes, néhány pontból három dimenziós felületgörbületet számoló, elektro-szervós ABB festő robotokat.
Az utolsó, a 80-as évek elejéről származó, 8"-os flopy diskkel, folyamatos olvasással vezérelt, de még RAM nélküli, kézzel tanítható hidraulikus ABB robotunkat valahol Győr mellé sikerült elpasszolnom a Német szervizesünk segítségével. Tíz évvel ezelőtt még működött, de már Székesfehérváron. Az utolsó doksijaimat, jegyzeteimet, az alkatrész elérhetőségeket akkor adtam át nekik.
Emléknek őrizgetek egy 25 évvel ezelőtt, korszerűsítés miatt kiváltott Német gyártmányú, 1/3 fázisú (20A/1fázis) kis teljesítményű freki váltót. Azért kellett lecserélni, mert a tudása már akkor is kicsi volt. Ellengerjesztéssel fékezve végzett, szabályozható megállításos/indításos logikával léptetőmotor funkciót, vezérlést. Még a fékezéshez használt ellengerjesztés hőjét felemésztő ellenállásai is megvannak. A motor/hajtómű egység szöghelyzet jeladója és a frekiváltót szabályzó PLC együttes pontossága sem volt elegendő ahhoz, hogy a robottal tökéletes szinkronban működjön. (A motor festés közben a festendő terméket tartó asztalt forgatta (volna)).

40-60 fokos csarnok hőmérsékletben nem volt egyszerű ezeket üzemeltetni, különösen úgy, hogy a páratartalom helyenként közelítette a 100%-ot. Az elektromos szekrények lemez burkolata nyáron a sugárzó hőtől elérte a 70 fokot...
De ez már történelem.


A "családi" HMKE kapcsolgatása, vizsgálata sem hoz eredményt. Ami a háztartás környékén fellelhető digitális műszer, az alkalmatlan az ilyen tűk mérésére.
Az analóg műszert is ezért próbáltam ki.
A mai napig vannak olyan elektronikai alkalmazások, ahol az áramvédő kapcsoló működését lehetetlen a rá kalibrált kioldási értékkel rendelkező feszvizsgáló és Fi relé ellenőrző műszerrel kiváltani. Ilyen helyeken régen is és ma is analóg ellenőrzőt kell használni. Olyan durva rugós, műszert, aminek a kijelzése a régi piaci akasztós mérlegekéhez, vagy a húzórugós horgász mérlegekhez hasonlít.

A precíz analóg műszerem jelzi a tűt, de még közelítő értéket sem tudok meghatározni vele. Az, hogy valamit talált, az biztos.
Nem véletlenül nem hajlandó a szolgáltató beműszerezni egy olyan mérést, ahol a mérendő paramétereket sem lehet biztonsággal meghatározni.


Ami a Németeket illeti, talán még fellelhető a fórumon, hogy voltak problémák. (Sajnálom, hogy az akkori hsz-eimet töröltem, de a többieké talán még megvan.)
Akkor a panelek alatti tetőkiégéseket, a kideríthetetlen okból pillanatok alatt leégett tetőket vizsgálta egy egyetemi kutató a csoportjával. Még olyan videó is elérhető volt, ami a minden felismerhető ok nélkül, a pattogatott kukoricához hasonlóan sortűz szerűen, ívhőmérséklettel berobbanó napelemes tetőt mutatta.
Vele személyes kapcsolatban álltam. A vizsgálatai már akkor kimutatták az árnyékba került elemek túlmelegedését. Persze az akkori technológia volt a vizsgálat tárgya!
Mivel állami érdek volt az elterjesztés, ezért hatalmi erővel elnémították. A problémát a szőnyeg alá seperték.
Ma is vannak gondjaik, nem is kicsik. A folyamatos átépítések a legjobb bizonyítékai annak, hogy nem volt kellően átgondolt, megtervezett a projekt. Ma a házi tároló szekrények utcai elhelyezésével, a befogadott energia mennyiségének a szabályozásával, illetve a HMKE-k táv-vezérelt szabályozásával, paraméter állítgatásaival igyekeznek a hálózati kapcsolgatásokat a minimumra szorítani, mert a kapcsolgatásokból származó kár nagyobb, mint a napelemes nyereség.
Az általános háztartási, vagy a háztáji iparban, gazdaságban használt berendezések negyed vagy félhullám kiesését tolerálják csak. Ahol a digitális vezérlés a meghatározó, oda pici akku, szünetmentes van eleve beépítve. Nagyobb fogyasztóknál eleinte volt a lendkerekes, majd jött a szupravezetős áthidalók korszaka. Egy kis mezőgazdasági faluban, ahol a hatalmas tetőfelületek mind be vannak építve, ott a falunak egy szerény szupravezetős konténer biztosítja a megszakítás mentes ellátást.
Nem csak a Németeknek volt lehetősége uniós pénzekből napelemesíteni, de ők akartak ebben az élen járni. A sokkal jobb napenergiás adottságú országokban a töredéke a napelem, mint akár nálunk is.
Amikor valaki a beépített, vagy a termelő MW-okat hasonlítja egymáshoz, akkor általában nem veszi figyelembe az országok méreteit, adottságait.
Nem tartozik ide, de a külső hőszigetelésben is a Németek a minta. Az sem volt és még ma sem probléma mentes. Kezdték a régi ház+8 centiméterrel, most a külső 20, belső 10 cm körül tartanak. Közben náluk is volt penészedés, belső burkolat leszakadás és minden, ami nálunk most kezd előjönni. Ők egy kicsivel előttünk járnak, pedig náluk az éves átlaghőmérséklet jelentősen magasabb, mint nálunk.
2018-07-20
08:21:24
Előzmény: sándor #51789#51793
Szia Sándor!
A kapcsolóüzemű tápegységek nagyon rosszul tűrik a ki-be kapcsolgatást. Nem a túlfeszültség okozza a halálukat, hanem az, hogy a visszakapcsolás nem a nullátmenetnél történik. Ez ellen talán egy 230V-os vezérlésű szilárdtest relével lehet védekezni, ami nullátmenetnél kapcsol be, egy darab 40A-es kényelmesen elviszi az egész házat.
A túlfeszültség ellen az óra közelébe varisztorokat lehet tenni:
https://www.tme.eu/hu/details/v275la40ap/tht-varisztorok/littelfuse/
Épp most van nálam egy kis Krups kávéfőző, amit egy ilyen mentett meg, illetve ki tudja, még mit, mert a megszakítót is leverte.
Ebből a kis korongból 5 darab párhuzamosan egy tűzálló dobozban (akár egy tönkrement fémdobozos beltéri), és jó vastag vezetékkel bedugva egy konnektorba.
villam64Válasz erre
2018-07-19
19:03:30
Előzmény: sándor #51789#51792
Szia Sándor
Még régebben volt egyik szomszédomnál, pár éve meghalt sajnos, hogy szólt a TV-je miatt, hogy hirtelen kikapcsol, a távirányító nélkül. Nekiálltam nézegetni a hálózatát, és azt tapasztaltam, hogy villog a lámpa. Tettem egy lámpát az óraszekrénybe, az óra utáni kötésbe. Azt tapasztaltam, hogy a ház egy nagyobb fogyasztója képes villogtatni a lámpát. Mivel közvetlenül az óra után voltam, mondtam neki, hogy szóljon a szolgáltatónak, mert kötési hiba van az ő oldalukon. Az oszlopon ki is javították a kötést. És megszűnt a villódzás, és a TV is rendesen működött utána. Három fázis esetén lehet egy rossz csak.
2018-07-19
14:45:06
Előzmény: sándor #51789#51791
Sándor,

Én nem tartom helytállónak azt a kijelentésedet, hogy a készülékeid tönkremenetelét a napelemes inverterek okozzák.

Előfordulhat, de nagyon valószínűtlen!

Tény, nem ellenőriztem minden egyes invertert ami a környékeden fellelhető, de van pár dolog, amit végiggondolva belátható, hogy inkább más oka lehet a dolognak.

- Az inverternek rendelkeznie kell széleskörű önkorlátozó képességgel, hogy elkerülhessük a hálózati energia jellemzőinek romlását. (fesz, áram, felharmonikus, frekvencia)
- Az inverterek teljesítményének fel és leszabályzása mesterségesen lassított, bármely hiba esetén a visszakapcsolás késleltetett. (Itt a kapcsolás nem a legmegfelelőbb kifejezés, mert az újraindulás több perces folyamatos, nulláról induló teljesítménynövelést jelent.)
- A gyártónak az invertereket be kell vizsgáltatnia ahhoz, hogy forgalomba lehessen hozni.
- A hirtelen (másodperces tartományban) besugárzás változást csak lefelé követik az inverterek, felszabályzás sokkal lomhább. (A napelemek időlegesen nincsenek kiterhelve.)

Feltételezve**, hogy a fenti dolgok teljesülnek, olyan nem lehet, hogy a HMKE miatt villog, hunyorog a lámpa. A betáplált teljesítmény változás eleve olyan lassú, hogy annak hatását nem fogod meglátni a lámpán.

Munkámból adódóan láttam már egy-két neves inverter gyártó teljesítményelektronikáját. (most is it van az asztalom mellett egy rakat inverter panel)
Elmondhatom, hogy már ránézésre is megvan bennük az a mennyiségű és minőségű hardver, ami ahhoz kell, hogy az előírás szerinti kritériumoknak megfeleljenek. Ennyire összetett elektronikát nem épít az, aki nem akarja túlteljesíteni a legszigorúbb előírásokat is! (** innét a feltételezés)

Ehhez képest, egy olcsó, kínai, török stb. gyártású tápegység a kőbalta kategória.
Azt állítani, hogy a láthatóan csúcstechnológiát képviselő, bevizsgált inverter és a lehető legolcsóbban előállított, éppenhogy működő, bemondásra elfogadott CE-s tápegység párosból az inverter nem felel meg a műszaki követelményeknek és emiatt megy tönkre a tápegység, nagyon nem logikus.

Javaslom, egyszer kéredzkedj be a HMKE-s rokonodhoz és kapcsolgasd ki-be akár a DC-t, akár az AC oldalt. Meglátod, nincs ott semmi hirtelen feszültségugrás, teljesítményváltozás, semmi, amit te leírtál mint anomália.

A másik (közvetett) érvem az állításoddal szemben, ha a te trafókörzetedben az a 3-4-5 HMKE ekkora galibát okoz, hogy lehet, hogy nem hallottunk tömeges problémákról pl. Németországból? Az ilyen bulváros hírek futótűzként terjednek manapság...

T.




Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva