English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
szocsmarciVálasz erre
2017-03-06
09:57:50
Előzmény: villam64 #50767#50769
Akár hogy is nézem a térképet, nekem nem egyértelmű hogy mennyi megújuló energiát lehetne még ráakasztani büntetlenül. Hiányoznak az erőműves és a fogyasztási adatok is, valamint a keresztmetszetek. Az sem ártana ha időbeli bontásban lennének ezek megadva. Ezt egy térképen szerintem nem lehet ábrázolni, és főleg nem lehet abból következtetéseket levonni. Nem is értem, hogy légből kapott számokat hogy mersz leírni. Miért nem írtad azt, hogy képes teljes egészében fedezni a szükségletet a megújuló energia? Ha nincs áram, akkor úgy sem használják az emberek.
Off: Ha jön a vonat úgyis elállja az utat, tehát sorompó sem kell.

Én amondó vagyok, ha valaki átlátja az egészet, akkor az a MAVIR. Tudja, hogy néha pengeélen működik a rendszer, és nem hajlandó tovább kockáztatni.
Ezenfelül a szélerőműveket működtető spanyol cég nem fizet eltérési díjat, mivel sikerült olyan időjárás előrejelző rendszert kiépíteniük, amivel megmondják 15 perces pontossággal a szél erejét egy nappal előre. Tehát ebből sincs bevétele, ami azt jelenti a MAVIR szemszögéből, hogy van egy védendő energiatermelője, akitől magasabb áron köteles átvenni az áramot, de nem vehet vissza tőle pénzt, mert ügyesen tervez. Ha megmondanák a napelemesek is egy nappal előre, hogy mennyit állítanak 15 perces bontásban, akkor elképzelhető olyan állapot is, amikor nem vagy lehet előállítani a megfelelő energiát országosan (mert nem terhel fel a hagyományos erőmű), vagy túltermelés lenne, mert nem tudnák olyan gyorsan visszavenni a termelést. Ha az import sem készül fel rá, akkor szerintem a többi ország védelme érdekében akár le is választhatják Magyarországot, hogy ne vigye el a többi ország energiatermelését. A végeredmény egy sokkal drágábban termelő, és abszolút nem biztonságos rendszer.
De szóljatok, ha valamit rosszul látok.
Lehet találgatni, hogy mi lesz a jövő útja, de általában nem teljesen az, amit jósolnak. A hidrogén jó alternatíva, de egyenlőre csak a katonaság használja - nagy titokban. Ha nem tudják megkötni valamihez, akkor borzasztóan tűzveszélyes, és nagy nyomás vagy alacsony hőmérséklet kell a tárolásához (-200°C vagy 200bar). Egyik érték sem a barátunk.

Azt meg külön rosszallom tőled, hogy azt állítod, hogy akkor van napenergia termelés, amikor arra szükség van. Ilyet nem szabad írni, mert valaki elhiszi.
villam64Válasz erre
2017-03-06
00:00:54
Előzmény: szocsmarci #50766#50767
A térkép mutatja a pillanatnyi áramirányt. És azt, hogy olcsóbb importálni. Bal felső sarokban a színek a hálózat feszültsége kV-ban. Mo folyamatosan importál kiegyensúlyozó energiát. Éjjeli 2-3 óra között a legkevesebbet, a munkaidő kezdetéig már nő az import. A munkaidő kezdetére már 2000 MW az import óránként. Ez kell a kiegyensúlyozáshoz. Csakhogy a napfelkeltével csökkenthetnénk ezt az importot. Ennek Pakshoz semmi köze, ezt külföldről vesszük dollár milliárdokért. Az importunk az ország energia igényének 30%-a. Ezt nem akarod kiváltani a naperőművel. Számomra létezik a hidrogén is mint energia tároló. De ez létezik a nagy autógyártóknál is. És ők lépnek ebbe az irányba, még ha drágán is. Szerintem a klíma fűtés is terjedni fog. Mo-n az elektromos autók száma az idén megduplázódik. A jelenlegi 500 mellé az állam még vesz 500-at. Én használom a napelem rendszert, nincs hirtelen betáplálás. A jelenlegi kapacitás 1 milliószorosa jelentene gondot. A százéves hálózat ma már nem tartható fenn. A németeknél anno voltak hálózat összeomlások, ma már nincsenek. Ne a 10-15 évvel ezelőtti német helyzetről beszéljünk. Gőzerővel fejlesztenek. A svédek, norvégok dánok, franciák, szigetország. A fúziós erőműre érdemes a pókember 2-t megnézni. Erőműveink közül szén és gázerőművek töltenek be kiegyensúlyozó szerepet. Gázerőmű nyáron a meleg vízhez kell csak a lakótelepek közelében, télen távfűtésre is használják, és futtatják fel a teljesítményüket. E kiegészítő funkciók nélkül gazdaságtalanok. Ezért erőltetik a távfűtést. Ezen gázerőművek miatt magas mo-n az 1 kWh előállításakor keletkező CO2. A közlekedés nagyon fontos tényező a villamos energia fogyasztás növekedésében. A kőolaj kezd kiszorulni e körből. Kezdjük el átszámolni kőolajból villamos energiába a közlekedés energia szükségletét. Leírják a villamos autókat, pedig üzembiztosabbak a kőolajat zabálóknál, és nem füstölnek.
Mellesleg van egy fúziós erőművünk, a Nap.
Az általam mért napelemes rendszer grafikonjában feltüntettem azt az energia mennyiséget, ami ki sem jut a hálózatba. Ez az okos házzal megduplázható. Ez a megtermelt 5314 kWh-ból 1266 kWh. Nem terheltem a hálózatot, hanem csökkentettem a hálózat terhelését. A hálózatot az import és a nagy erőművek terhelik le. A napelemes inverter hálózatra táplálása gyorsan szabályozható. Csak megfelelő többlet kapacitás kell hozzá. Mondjuk Paks II kétszerese. Könnyebb, gyorsabb ezt a mennyiséget kiépíteni, mint Paks II. Nincs bajom Paks II-vel, bár népszavazás kötelező lett volna, mert nem a gyerekek mentek volna el szavazni. A gondom az, hogy Paks II nem tudja kiváltani az 5000 MW napelemet.
szocsmarciVálasz erre
2017-03-05
21:39:40
Előzmény: villam64 #50765#50766
A térképet nem tudom olvasni, de talán nem is fontos. A rendszer elbírná a decentralizált energiát, ha a termelési helyhez közel van felhasználva - ezt nem is vitatom. Csak az a gond, hogy az atomerőművet egyáltalán nem lehet szabályozni, és a többi magyarországi erőmű is lassan szabályozható. Ha hirtelen megnőne a betáplálás a rendszer véletlenszerű pontjain, az már gondot okoz (hat). Azon lehet vitatkozni, hogy ez a vezeték hibája, a hagyományos erőműveké, vagy a megújulóké, de a hagyományos erőműveké az elsőbbség, mert azok tervezhetők.
Az energia tárolásáról annyit, hogy annyi ólom és lítium nincs a földön, amennyi minden embernek elegendő lenne az akkumulátorokhoz. Ha lenne is, azok már rég le vannak foglalva szerződésekkel, és a szükséges katonai erővel megtámogatva.
Szerintem nem a decentralizációban van a jövő, hanem a centralizációban. A fogyasztás a modern világban csökkenő, és még tovább csökkenthető, ha az embereket nem hajszolják bele a túlzott fogyasztásba. A meglévő vezetékrendszer így elegendő, illetve szükség esetén fejleszthető. Csak egy jó erőmű típust kell feltalálni, ami talán az ITER lesz, de állítólag van több is kísérleti stádiumban.
villam64Válasz erre
2017-03-05
16:31:24
Előzmény: szocsmarci #50764#50765
Azt látom gondnak, hogy amit belinkeltem képeket, azt figyelmen kívül hagyod. Az utolsó két kép a mavir tervezett, és tényleges villamos energia importja azon a napon, és héten. Ez átlagos, az év többi napján is ez. Csúcsidőben ~2300 MW az óránkénti villamos energia importunk. A napelemes rendszer decentralizált hálózaton működik, nem Paks II-ként, hanem az országban helyi szinten szétszórva. A felhasználás helyben történik, lakossági szinten. Nagyon kevés jutna az iparnak. Az a hálózati rész kiépítése a közeli jövő.
Azt látom még, hogy az atomlobbi elhitette, hogy a napenergia nem tervezhető. A gond az hogy az atomenergia nem tervezhető. Több órás egy ki-be kapcsolás, amit a hálózat nem bír el. A napenergia nem on-off üzemmód. Aki reggel felkel, és egész nap kint van, az látja, hogy a fényviszonyok a borulttól a szikrázó napsütésig változik. De nem országosan, hanem 1000 nm - pár ezer nm. Amikor nálam felhő takarja a napelemet, akkor a szomszéd tetejére süt még a nap, és át tud adni a felesleges energiájából, vagy fordítva. Ezért vagyunk hálózatba kapcsolva. Tervezni lehet a napenergiát holnapra is, mert a meteorológia a bizonytalansági tényező mellett is meg tudja mondani ~, hogy milyenek lesznek a fényviszonyok. A decentralizált napelemes rendszerek könnyen szabályozhatóak, csak akarat kérdése. Azt is írtam, meg nélkülem is tervezik, hogy házi szinten oldják meg az energia tárolás egy részét. Az inverterek tudnák szabályozni a teljesítményüket, amikor közelítenek a határ feszültséghez. Mint az inverteres klíma. A végső állapot a lekapcsolódás.
www.mavir.hu/web/mavir/aktualis-ver-adatok



Azt is írtam már, hogy Paks és a napenergia a magyar villamos energia rendszerben, nem ugyan azt a területet fedik le. Paks az állandó fogyasztást biztosítja, a napenergia pedig változó nappali csúcsokat vágja le. A napenergia 1000 MW-tal Paks felett helyezkedik el. A gáz és szénerőművek között foglal helyett. Tehát a gáz és szénerőművekhez viszonyítsuk a környezet szennyezését.
szocsmarciVálasz erre
2017-03-05
15:51:21
Előzmény: villam64 #50761#50764
Én úgy tudom, hogy az ország villamos energia hálózata nem túlméretezett. Megkockáztatom, hogy rosszabb, mint az átlag Európai, ezért még azt a 20%-os megújuló energiát sem viselné el. Arra nem is gondolok, hogy a szállító kapacitás jelenlegi állapot vajon alkalmas-e a biztonságos üzemre - az országhatáron több ponton belépő import nélkül aligha. Még szerencse, hogy nem tengerrel vagyunk körbe véve, habár a Románkra, Ukránokra és Szerbekre nem nagyon számíthatunk, de a lengyel szén alapú energiatermelésre már sokkal inkább. A villamos energiaszállítás fő iránya Magyarországon kelet -> nyugati, ezért nem okoz megoldhatatlan problémát, ha néha a Románoknak vagy az Ukránoknak néha küldünk egy kis exportot a keleti erőművekből.

Néhány gondolat a villamos energiáról:
- az elektromos energia nem tárolható, ezért minden másodpercben más a valódi ára
- a megújuló energiatermelés mértéke nem irányítható (kivéve a vízerőmű, ami viszont az egyik legjobban irányítható rendszer, mert "hideg működésű")
- Magyarországon nincs jelentős vízenergia, hála a zöldeknek, illetve azoknak a politikai erőknek, akik a zöldeket felhasználva megfúrták a Bős-Nagymarosi vízlépcsőt
- a megújuló (szél+nap) energiák egyenetlenségeinek leküzdésére kiválóan alkalmas a vízerőmű ( ,ami Magyarországon nincs)
- Németország is csak úgy tud fejlődni megújuló energia terén, hogy a Norvég vízerőmű jelentős kapacitását leköti, és kiépít egy É-D irányú egyenáramú távvezetéket Norvégiától Németországig. A vezetékeket NorGer illetve Nord.Link néven lehet megtalálni a neten. Márpedig ha leköti a saját részére, akkor másnak nem fog jutni belőle, tehát ha többi Európai ország a feje tetejére áll, akkor sem fogja tudni utolérni Németországot megújuló részarány tekintetében. A ma ismert technológiával nem.

A matekoddal kapcsolatban: szorozni én is tudok, de itt számolni kell. Próbáld ki: vegyél olyan részvényt, ami az elmúlt hónapban 1%-ot emelkedett. Ha veszel 100 db-ot belőle, akkor megduplázod a részvényeid értékét egy hónap alatt - a te logikád szerint.
villam64Válasz erre
2017-03-05
10:32:07
Előzmény: szocsmarci #50758#50761
szocsmarci

A hangsúly a jelenlegi állapoton. De miért kell 100 éves rendszert üzemeltetnünk holnap is. A másik félreértésed, hogy én nem beszéltem egész unios 25% napelemről most, hanem a magyar energia import egy részét váltanám ki 2300 MW napelem kapacitással, mely semmilyen gondot nem okoz az európai villamos energia rendszerben, csak termelne az országnak évente 2300 GWh energiát. Paks jelenleg a csökkentett teljesítménnyel 13000 gWh-át termel évente.
A mo fogyasztása 170303.-án 122 GWh volt. Én termeltem 5 kW-os rendszerrel 18,5 kWh-át. Ez 3,4-es szorzó. 2300 MW termelt volna 7900 MWh, vagyis 7,9 GWh energiát csúcsidőben. Ez az ország napi fogyasztásának a 6,5%-a. Ez csak a napi szükséglet, amihez még nem kell energia tárolást az országon belül kiépíteni. De szerintem gond nélkül menne 2500 MW napelem is a rendszerben.
Efölött kell garantáltan energia tárolókat beépíteni, elsősorban házi méretekben. De szükség van a üzemanyag töltő kutak kiszolgálására is. A növekedő üzemanyag igényekre is jelentősen nappal lesz szükség.
Emellett szükség van vezérlőre, mely képes a napenergia termelés függvényében pár fogyasztót működtetni, elsősorban vízmelegítőt, hogy estére legyen meleg víz.
Ezekkel a fejlesztésekkel számolva nem látom akadályát 20% nyár napi országos energia napelemekkel történő pótlását. Ennek a költsége kevesebb, mint Paks II költsége. 122 GWh*20%=24,4 GWh. Nyáron 5-ös szorzóval számolva 5000 MW beépített napelem kapacitást jelent. Ez 1 millió háztartás rezsijét nullázhatja le.
A bekerülési költsége tizede a Paks II beruházásnak az állami kiadást tekintve.
2017-03-05
09:31:35
Előzmény: szocsmarci #50758#50759
szocsmarci ,

Kythnos Microgrid - ha kíváncsi vagy rá, itt egy leírás és képek a rendszerről:
www.smartrue.gr/Default.aspx?tabid=451&language=en-US

Olyan kis teljesítményű szigetüzemről van szó, amely hazai viszonylatban egy nagyobb tanya szükségleteinek kielégítésére - esetleg- elég lenne.

Igazad van, a szükség hozta létre ezt a - EU-s forrásokból finanszírozott - kísérletet. A rendkívül kedvező éghajlat ellenére is éppen hogy csak elég áramot szolgáltat pár tucat frigo, laptop és mobil számára. A szigeten a házak fűtésére és hűtésére nincs szükség.
szocsmarciVálasz erre
2017-03-05
08:11:49
Előzmény: villam64 #50757#50758
Érdekes, hogy egy adott cikkről teljesen ellentétes következtetéseket tudunk levonni. Én nekem ez a kulcs mondat: ". A német Fraunhofer Intézet 2015-ben készített jelentése szerint az összekapcsolt európai villamosenergia-hálózatok a jelenlegi állapotukban képtelenek lennének kezelni, ha a tagállamok összességében 25 százaléknál több, napenergiából vagy szélerőművekből származó áramot táplálnának a rendszerbe.".
Azaz nem szabad ész nélkül tolni a rendszerbe a megújuló energiát, szerinted meg pont ez jelenti a megoldást.

"Khynthos szigetén, a görög szigetvilágban például napelemek látják el a helyi közösséget, ..."
Ehhez kapcsolódóan azért nem árt megjegyezni, hogy Khyntos szigete Görögország déli részén található, Török és Görögország közt valahol félúton a tengeren, a parttól 100 km-re. A hálózat kiépítése így nehézkes (,aminek lehetnek politikai okai is). Ezért szükségből kellet kiépülnie valaminek, és nem azért mert "Legyünk hú de zöldek!', vagy azért mert olcsó. Ez volt az egyetlen megoldás, hogy a turisták által látogatott szigetet ellássák elektromos árammal. A másik dolog amit erősen ajánlok mindenki figyelmébe, hogy a sziget növényvilága olyan levelű egyedekből áll, amelyeknek vékony pödört leveli vannak, hogy a párolgást csökkentsék (Google keresés - képek). Ez pedig sok napsütést, vagy szelet jelent. Ha ránézünk a térképre, akkor észrevehetjük, hogy mindkettőből van bőven, mivel délen van, és sziget. Ennek ellenére mégsem szélerőmű épült tartalék üzem céljából, hanem az erősen környezetszennyező benzin generátor, aminek a hatásfoka jó ha van 35%. Végignéztem a szigetet műholdas képen a Googleban, de nem találtam meg a napelem parkot. Vagy vak vagyok, vagy katonai titok és emiatt leradírozták a térképről, vagy eldugták az okos Görögök a föld alá, hogy ne vigyék haza a turisták. Minden esetre egy speciális adottságú kevés lakószámú szigetet felhozni példának, és kivetíteni a föld jövőjét rá elég butaságnak tűnik. Legközelebb arról olvashatunk, hogy az atom-tengeralattjárókon be kell csukni az ablakot, mert az úgy lesz "zöld".
villam64Válasz erre
2017-03-03
18:44:18
#50757
Ez magyarország villamos importja egy átlagos napon 2016.07.05. Ezt a csúcsokat tüntethetné el 2300 MW napelem rendszer. 460 ezer db 5 kW-os rendszer. Ez az első lépés az energia stratégiában.




www.piacesprofit.hu/gazdasag/hamarosan-csak-veszhelyzetben-kellenek-majd-eromuvek/
A meglévő hálózatokra épülő fenti intézkedések azonban csak az első lépést jelentik. A következő lépcső a mikrohálózatok létrehozása. Ezek lakótelepek, kertvárosi háztömbök vagy egy-egy falu áramellátására szerveződnek helyben. Így hatalmas hálózatok helyett sok kicsi, egymástól többé-kevésbé független közösségi hálózat biztosíthatja a fenntartható energiaellátást.

Egy család nem tudja a számtalan alternatív megoldást – szélkerekek, napelemek, biogáz, akkumulátoregységek, vízszivattyúzáson alapuló energiatárolók, hidrogénfejlesztés és tüzelőanyag-cella, gázmotoros villany és fűtés – gazdaságosan integrálni, pedig ezek már hasznosan kiegészítik egymást, kölcsönösen javítják az együttes hatékonyságot. Már most is működnek ilyen telepek: Khynthos szigetén, a görög szigetvilágban például napelemek látják el a helyi közösséget, az energiatárolást akkumulátorok végzik, míg a tartalékot egy benzinüzemű generátor biztosítja. Igazi szigetként ékelődik be az új-mexikói Albuquerque városának elektromos hálózatába a Mesa del Sol üzlet- és apartmankomplexum, amelyet szintén napelemek, hőszivattyús fűtő-hűtő rendszer és egy vésztartalék gázüzemű generátor lát el energiával. A jövőbe mutató megoldásoknak a segítségével körvonalazódik az új energetika rendszer, amely a helyi energiatermelést közösségi tárolással és ellátással kombinálja, amelyben a gigantikus erőműveknek már csak vészhelyzeti tartalék szerepük marad.
2017-02-25
02:05:12
Előzmény: grano #50734#50735
grano szia,

amondó volnék, hogy ne feszegessük a témát, már csak a fórum érdekében sem.

Annyira vegyes és ellenőrizhetetlen információink lehetnek, hogy félrevezetnénk másokat (is).
Én az utóbbi bő tíz évben nem voltam belül a műben. Az utolsó csoportok egyikével sikerült a "kennelek" felállítása után még bejutnunk a látogatható belső térbe.
Azóta voltak ott kollégáink, de csökken az érdeklődés. A látogató központ nem a mi világunk, a sajtóközlemények sem.

Azért annyira bízom a szakmában, hogy sikeresen végig viszik az egészet a leállításig. Az indulás sem volt egyszerű, azóta meg természetes, hogy átalakultak a biztonsági előírások.
Csak ne szakmán kívüliek hozzák meg a szakmai döntéseket!

Meséltem az unokáimnak a látogatásokról. Az egyikük abban a korban van, amikor már kezd rácsodálkozni a tudomány ágak közötti összefüggésekre.
Adtam neki néhány demo pasztillát. Örült neki, (mindent gyűjt), de gyorsan eldobta őket. Állítólag félelmében.
Elgondolkodtat, hogy nem hajlandó beszélni róla. Én meg nem találok értelmes választ a reakciójára.
2017-02-24
16:33:34
Előzmény: sándor #50731#50734
sándor:
privátba lehet elküldöm, csak adj meg egy emilt.

A változásokról:
Tudtommal már az összes blokk a 15 hónapos ciklussal üzemel. A leállások ma már nemcsak a reaktor átrakásához, hanem az üzemidő hosszabbításához szükséges felújításhoz is szükségesek.

Volt szerencsém egy két (fontosabb) rendszer felújítási tervét olvasni. Logisztikai rémálom. Üzembiztonsági előrások garmada, a tervezett felújítás időszükséglet kalkulációja önmagában horror.

A teljesítmény növelés szerintem nem lesz tartós (pontosabban: szerintem nem lehet az). Ugyanis olyan eszköz "kopik" el ami nem javítható. Nem katasztrófális csak nem lehet akkora teljesítményt átvinni vele mint újkorában.


Én nem jártam a látógató központban, számomra a nagy élményt az jelentette amikor a reaktorba lehetett bemenni, illetve a fűtőrudakat néztük meg. Meglehetősen monstre szerkezet, leginkább egy túlméretes pálinkafőzőre hasonlít.
2017-02-23
03:26:41
Előzmény: grano #50719#50731
grano szia,

Ne haragudj, de szívesen incselkednék veled, hogy ugyan kattintsál már egy képet a hátad mögött lévő falról!
Tudom, hogy hülyeséget kérek, mert amennyi ("fogd be a bagólesődet különben...) papírt csak nekem alá kellett írnom!
Befogtam, ennek ellenére tisztességesen elszenvedtem a természetes, diákkori szakmai kíváncsiságom árát.

OFF, de talán hallomásból ismerős a válasz a szoci országok látogatásához rendszeresített útlevélkérő kérvényre: "Tájékoztatom, hogy bizonyos fontos államérdek biztonságát veszélyeztető információk birtoklása miatt nem javaslom útlevél kiadását." "Határozat: útlevélkérelmét elutasítom. Legközelebb öt év múlva, 197..-évben nyújthat be újabb kérelmet."
Mindezt azért mert az egyik akadémikus tanárunk bevitt párunkat egy "szűrt szakmai", baráti gondolatébresztő előadásra "Albertirsa-Vinyica ügyében, ahol nem véletlenül szó esett egy "valahol" létesítendő atomerőműről is.
Hogy időben el tudd helyezni, akkor még az ilyen megbeszélések a Szabadság téren, a "tudományok" házában történtek. Abban, a 2006-ban az ostromáról elhíresült épületben, ahol az akkor induló MTV még mindössze két rövid folyósót és négy helyiséget használt.


Te már legalább az ötödik generációhoz tartozhatsz a mű életében, de mint szocsmarci írta, elég sok változás, változtatás történt, muszáj volt történnie az indulástól napjainkig.

Aki a látogató folyósóra bejuthatott, és tudott a Siemens "bevonásáról" a vezérlésbe, az amíg él, nem felejti el a képet a "kötelező" háttérfalról és a monitorok előtt ülő kollégákról. És csak a villamos vezénylőről beszélek!
Több kollégánk ment oda dolgozni, a szakma kicsivel több információhoz juthatott, mint a közvélemény.

Megértem az érveidet a leállási struktúra 2016-os (tervezett) megváltoztatásáról, de még nincs tapasztalat.
Számolgatni, a hónapokat összeadni mindannyian tudunk.
Emlékezni is tudunk azokra az időkre, amikor még senki sem tudta (valóban senki!), hogy mennyi időt vesz igénybe a félresikerült tisztítás miatt széthullott rudaktól mentesíteni a tárolót.
Egy ilyen típusú erőműben egy hőcserélő, egy primerköri szivattyú nem tervezett meghibásodása hónapokkal képes borítani a leállási terveket.
A hónapok pedig hozzák magukkal a termikus változtatások miatt szükségessé váló rövidebb-hosszabb extra leállásokat.

Én komolyan szurkolok, de aggódva szurkolok, hogy a mai, az élettartam és teljesítmény növelő vizsgálatok ne tévedjenek. Mert akkor nem csak a táblázatod borul, hanem sötétbe borul a fél ország is.
A Szovjetek anno nagyon jók voltak a metallurgiában, a Csehek az építésben.
Az akkor előrevetített biztonsági falvastagság/szilárdság/anyagszerkezeti változások nem látatták megengedhetőnek a mostani felpörgetést.
A 3,4%(?) feletti üzemanyag szóba sem jöhetett. Igaz, nem csak erőműtechnikai okokból.

A Cseheknél jártam (más cég ügyében), a Ganznál is.
Napokat tölthettem a Lehel út és a Róbert Károly körút sarkán lévő faházban (ahol még a kilincs is fából volt), amikor turbina lapátokat vizsgáltunk.
Minden meggyőzően biztonságos volt.

De jártam Battán is, amikor a vízhűtéses, a tetőn keresztül "tervszerűtlenül meglépett" vízhűtésű generátorok roncsait és az új hidrogénes Ganz gépeket tekintettük meg. A látogatás azt a célt szolgálta, hogy soha ne felejtsük el, hogy egy erőműben minden terv szerint történik. Kivéve az üzemzavarokat és a számítási hibákat.

Nem kellett sok, és eljutottunk 86-ig...

Végül ami a blokkok rendelkezésre állását illeti az eddigi teljes üzemidő alatt, bár nincsenek (civilnek értelemszerűen nem is lehetnek) pontos adataim, de feltételezem, hogy az első, "az egy blokk mindig áll" tervezéshez elég közel járhatunk.
Hogy mi valósult meg a felpörgetésből, azt majd csak akkor tudjuk meg, már aki megéri, amikor a negyedik egységet is visszahűtötték és biztonságosan becsomagolták a lebontott részeit.
Remélem, hogy Paks2 akkor már kevés lesz!
szocsmarciVálasz erre
2017-02-22
01:20:29
#50727
Üdv
Sokat írtok Paksról, de nehéz kihámozni a valóságot belőle. Itt egy cikk, ami az üzemmenet változásáról ír: www.atomeromu.hu/hu/rolunk/technika/c15/Lapok/default.aspx
A lényeg, hogy 4 blokk üzeme váltja egymást, üzemük "kampány" időkre tagolódik. Egy kampány 12 hónapból áll. A kampány az az időszak, ami alatt egy üzemciklus megvalósul.
Az ábrán látható hogyan helyezkednek el a fűtőelemek a reaktorban.


Egy év (11 hónap) után esik pár tized százalékot az urántartalom. A jobb üzemállapotok miatt (kisebb hőmérséklet különbségek a reaktoron belül, de főleg azért hogy egyenletesebben üzemeljen a reaktor 3 éven keresztül) a fűtőelemek nem egyenletes urántartalmúak. A cseréjük/mozgatásuk a javítás alatt a következő képp történik: a legöregebbeket (azaz a 3 éveseket) kiveszik, helyükre a 2 évesek kerülnek, a 2 évesek helyére az 1 évesek, az 1 évesek helyére pedig az újak (4,95%-osak). Ez a művelet 1 hónapig tart. Tehát 1 kampány 11 üzemből + 1 hónap karbantartásból áll. Az ábrán 5 féle urántartalom szerepel, de ne zavarjon meg senkit, mert ez már a 3. féle megoldás az indulás óta. Az Erőmű indulásakor három féle urántartalmú kazetta volt, és ez az elv megmaradt. Valószínű hogy mivel kicsit felhúzták a VVER440 blokkok teljesítményét (ami ugye eredetileg 440MW villamos teljesítmény volt), ezért mások lettek a pasztillák is. (Másrészt úgy tudom a turbinák lapátozásának módosulása is hozzájárult a teljesítmény növekedéséhez).

A fenti cikk arról szól, hogy a kampány időszakát szeretnék kitolni 12 hónapról 15-re. Az üzemelés 14 hónap lenne, a karbantartás pedig 1 maradna.
Idézet: "Az 1-4. blokkok üzemanyag-átrakásai 2016-tól kezdődően negyedéves ritmusban követik egymást. 4 éven keresztül csak évi 3 főjavítás lesz, majd az 5. évben minden blokk leáll."
Szerintem nem negyed éves ciklusban, hanem harmad évesben következnek egymás után a javítások, valószínű félre ütötte a cikk írója.
A másik dolog, hogy az 5. évben, azaz 2021-ben nem fog az állami média dicsekedni Pakssal, mert nagyon rosszak lesznek a gazdasági mutatói. Rengeteg karbantartás, bevétel meg alig.

villam64Válasz erre
2017-02-21
22:32:54
Előzmény: grano #50723#50724
Nem értelek. Egyeztesd a méréseket az általad ismert karbantartási tervekkel. Kár hogy a téli fűtési időszakban fogy ki a fűtőelem.
Nem grano miatt. Lehet, hogy elkezdem tervezni az ország elhagyását az ov rendszer miatt, melynek nem célja a rezsicsökkentés, bár alkotmányba írták. Ötlet!!!
2017-02-21
22:06:49
Előzmény: villam64 #50722#50723
Szerintem valamit rosszul értelmezel.
Amiket linkeltèl abbol nem igazán látszik Paks év végi leállása.
A leállasok a fűtőanyag kifogyásához kötődnek nem az évszakokhoz.
villam64Válasz erre
2017-02-21
21:14:08
Előzmény: grano #50721#50722
Ezek szerint a MAVIR-t nem tartod hitelesnek.
Ezt is feltettem már.
www.mavir.hu/web/mavir/aktualis-ver-adatok
2017-02-21
21:11:17
Előzmény: villam64 #50720#50721
Villam:
Az, hogy a hátam mögött bibliaként kifüggesztve lóg az elmúlt két év, az idei, meg a következő két év tervezett blokkleállása csak egy mellékes dolog lehet.
villam64Válasz erre
2017-02-21
20:48:02
Előzmény: grano #50714#50720
Grano
Október 18.-ától tartják karban a blokkokat. Az atomerőmű termeléséből látható. Beállítod az időintervallumot, majd megtekintés gombra kattintasz.
www.mavir.hu/web/mavir/eromuvi-termeles-forrasok-megoszlasa-szerint-netto-uzemiranyitasi
Még nem állították át az összes blokkot 15 hónaposra.



www.mavir.hu/web/mavir/ver-forgalmi-adatok?p_auth=Cmm626HU&p_p_id=mavirverportlet_WAR_mavirverportlet_INSTANCE_9PDz&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=2&_mavirverportlet_WAR_mavirverportlet_INSTANCE_9PDz_javax.portlet.action=chooseDate



Rendszer terhelés, erőművek terhelése, tény export, import.
www.mavir.hu/web/mavir/import-export
2017-02-21
14:39:21
Előzmény: sándor #50716#50719
sándor:
"én abból indultam ki, hogy ismert, gyakorlatilag egy blokk mindig áll."
Ez így nagyon nagy túlzás.
Ha azt mondom, hogy blokkonként egy hónap/év akkor a nagyságrend érzékelhető, noha a leállási struktúra ettől eltér, lévén 2016 óta 15 hónapos egy töltet ciklusideje.
2017-02-21
11:45:57
Előzmény: grano #50714#50716
Sziasztok,

Villámnak grano után,

én abból indultam ki, hogy ismert, gyakorlatilag egy blokk mindig áll. Az együttes működés általában az induló és a kifuttató időszakra (néhány hét) jellemző. (Ilyenkor jelenti a híradó az éppen aktuális rekordszámokat.)
A fűtőelemek átrendezése is folyamatos, nem feltétlenül tartható a terv.
A kötelezően beszámítandó üzemzavarokról sem szabad megfeledkezni.

A beépített kapacitás, a rendelkezésre állási kapacitás és a használt kapacitás között jelentős a különbség. Ez az egyik oka az importnak is.
Még a nálunk erősebb gazdaságok sem engedhetik meg maguknak, hogy villamosenergia feleslegük legyen. A felesleges kapacitás az üzleti és/vagy politikai kérdés.
Az import kölcsönös, még a Németeknél is jelentős.

Ezért javasoltam, hogy ne a számok legyenek csak a vezérfonal akkor, amikor egy beruházás szükségességéről (vagy sem) beszélünk.
2017-02-21
08:56:23
Előzmény: villam64 #50690#50714
villam:
" Azt nem értem, hogy miért a téli fűtési szezonban tartják karban a blokkokat, amikor nagy az energia igény hajnali 2 órakor is"

Ezt honnan veszed, hogy télen tartják karban a blokkokat?

Ez alapján meglehetősen felületesen foglalkoztál csak a témakörrel...
2017-02-21
02:42:05
Előzmény: villam64 #50690#50712
villam64,

Aki az energetika területén érdekelt, kevés kivétellel úgy ítéli meg az "energia jövő" kérdését, mint szocsmarci.

Azonos számokkal mind a két oldal (ha csak kettő lenne!) meg tudja indokolni a maga igazát. Ezért hagyjuk a lobbikat.

Ami a titkolódzást illeti ma már nem annyira tabu az atomenergia mint Paks1 idejében volt. Ha akkor állt volna ennyi információ rendelkezésre, az maga lett volna az összeomlás. Hideg háború, havonta légköri próbák, az atom szó említésére összedőlt volna az ijedtségtől az ország.
Én sem tudok sokat az előzményekről. Sok év kellett hozzá, hogy apródonként megdolgozzák a közvéleményt.

Csak, hogy az időfaktort (tervezéstől, amikor már mi is megtudhattunk néhány információ morzsát a megvalósításig) meg tudd becsülni:
Meglepetésként ért bennünket, amikor 1965-ben az osztályunkból, a technikum harmadik évfolyamáról vittek el, értsd választottak ki négy srácot moszkvai, leningrádi és nem tudni milyen Uralon túli város(ok) egyetemére felvételi vizsga nélkül.
Szuper matekosok és fizikások voltak. Őket már akkor Pakshoz kapcsolódóan gyűjtötték a leendő csapatba, amikor még a szakma sem tudott a tervekről.
Sajnos sokat nem tudok róluk. Érettségi után szétszóródtunk. Osztály találkozót nem engedtek szervezni.

Könnyű környezetszennyezésről és veszélyekről beszélni.
Többször volt lehetőségem a látogató folyósóról bepillantani a karbantartás alatt álló, kalap nélküli reaktorba, és nem volt semmilyen félelem érzésem. Egyetemistákkal együtt simogathattuk a még szűz fűtőrudakat, már aki merte.
Jobban kellene ismerni Ede bácsi érvelési módszerét, és akkor az üzemidő lejárta után már nem egy halom betonhulladékot látnának az emberek Paks1-ben.
Egy lakótelep utóélete kevésbe van megtervezve, mint egy erőműé.

Ahhoz, hogy megértsük mit jelentenek a termelési, fogyasztási, import, export számok nem árt tudni, hogy az országban megtermelt érték nagyobbik részét olyan cégek állítják elő, akik saját maguknak állítják elő a villamos energiát.
Így már egészen más válaszok adódnak arra, hogy mire kell Paks2.

Minden energiát biztosító ágazat álma egy stabil, a tervezhető jövőhöz illeszkedő energia forrás.
Különben hogyan lenne fejlesztés? Leállítani pedig bármikor bármit lehet.

Ismered az ellenzők érveit. Te is hangoztatod, hogy egy ideig együtt fognak üzemelni. De ha beszámítod a "szokásos tervszerű" csúszásokat, akkor nem lesz megoldhatatlan az átfedés.
Én a Duna víz hőmérsékletének az emelése (valamikor egy blokk volt az ökológusok által még elviselhetőnek tekinthető!), az alacsony víz hozam és a meder alakulások miatti aggodalmak, a központosításból adódó szállítási és átalakítási veszteségek, valamint a veszélyeztetettség és veszélyeztetés miatt bontanám kisebb egységekre.
Sajnos a központosítás mellett is erős érvek szólnak.

Nincs atomlobbi, ha nem lenne például megújuló lobbi sem.
Mi a szebb, egy tervezetten leállított (nem Csernobil!) atomerőmű, vagy az Északi tengert máris elcsúfító, ezrével leállított rozsdásodó szélkerekek?
Vagy az Izlandon százával álló rövid életű geo erőművek?
Ráadásul a "zöld" széllobbi nem tervezte be a megtérülésébe a visszabontást.
Megépítették 10 év tervezett élettartamra állami biztatással, támogatással. Otthagyják a tengerbe rogyni a profit éhségük miatt.
Az olcsó energiát nagyon drágán fogják az adófizetők, vagy az unokáik megfizetni.
A Németek megpróbáltak valaminek az élére állni, és most keresik a legolcsóbb kiutat, a menekülő utat.

Egészen más a helyzet ott ahol, pl. a nagy vízen túl saját pénzből zöldenergia parkokat létesítenek. Saját pénz, saját kockázat, szigorú közéleti, állami felügyelet mellett.
Így fordulhat elő az a furcsaság, hogy az elektromos autók tőzsdei papírjai névlegesen szuper hozamokat mutatnak, de nem tudsz veszteség nélkül eladni belőlük! Ez a rizikó Muské és nem az "ami" adófizetőké. Ők csak az adózott, szabadon felhasználható pénzüket kockáztatják.

Hasonlóképpen van realitása most nálunk az egy intézmény - egy villamosenergia önellátásnak. Immár egy zsebből megy a beruházás, oda megy a termelés és onnan fizetik az irányítást is.
Szentesen most állítják át egy közintézmény konyháját villamos üstökre. Tehát beindult valami.
Szerintem amennyiben mint termelő kötnél szerződést, vállalnál tároltból kitermelést is, akkor egy kicsi rendszerrel is szívesen fogadnának.
Vállana valaki egy ilyen konstrukciót? Pedig egy 4-10 lakásos társasházba már megtérülően lehetne beruházni.

villam64Válasz erre
2017-02-19
11:16:52
#50690
Sándor
Az én értékelésem, melynek ugyanaz az alapja, mint az gazdag lobbié, a MAVIR mérése. Újból leírom, hogy a napelemek csúcsidőben termelnek, amikor az importunk minimum 2300 MWh. Paks I nettó kapacitása 1800 MWh. Azt nem értem, hogy miért a téli fűtési szezonban tartják karban a blokkokat, amikor nagy az energia igény hajnali 2 órakor is. Új gázerőműveket tervez a kormány, pedig nem vagyunk gáz nagyhatalom. Gáz erőmű nagyon környezet szennyező, CO2/kWh. Gáz erőmű csak lakótelep mellé kell a távfűtő műveknek, meleg víz fűtés. Az atom lobbi fújja a németek ócsárolását, pedig ők csak végrehajtják a a fejlesztéseket, és nem a pénzek elsikkasztásával foglalkoznak. Hülyének nevezik őket, hogy fejlesztették a napelemes rendszereket, a szélenergiás beruházásokat, és hogy le kell állítaniuk őket. Meg emiatt kell fejleszteniük a nagyfeszültségű hálózatot. Ezek a hazugságok. Európa legnagyobb villamos energia exportőre Németország. A nagyfeszültségű hálózatuk régi volt, nem felelt meg az új elvárásoknak, ezért kell fejleszteni. Szintén fontos fejlesztés jelenleg az energia betárolása télre a fűtési, és energia szegény időszakra. Szegények megteszik. Számomra ők csinálják jól.
Paks II jelenleg gond, utópia. Nyáron hajnali 2 órakor Mo. fogyasztása 3300 MWh. Paks I-II termelése 4000 MWh. Ez garantáltan szétnyomja a hálózatot. Növelni kell a hajnali 2 órakor a fogyasztást, töltőre kell kapcsolni az elektromos autókat. Kár hogy csak az Kormányzatnak van. Még lehetőség 10000 mWh tárolókapacitás kiépítése. Az is igaz, hogy Paks I 1-2 reaktorának lejár az üzemideje, és ott lesz egy halom beton hulladék. Miért nem Paks I lecserélésével tervezték Paks II-őt?
2017-02-19
01:35:46
Előzmény: grano #50679#50683
grano:

hozzávetőlegesen a kétszerese.
Országos szinten elosztva három-négy régióba és nem a középpontba.
Az elosztásnak követnie kellene a gazdasági felfutás terveit! Bízom benne, hogy van ilyen, de a központ bővítéséből csak a jelenlegi kapacitás lecserélése látható.

Győr és környéke importból ellátható, oda nem kell.
Dél-Dunántúl és Budapest vonalán, Veszprém-Székesfehérvárig kellene egy.
Az észak-déli vonalat ellátja Paks (Pécs-Budapest-Kecskemét háromszög.)
Észak-kelet Magyarország (Salgótarján-Miskolc-Nyírség, Nyíregyháza, Szolnok) szintén megkíván egyet még akkor is, ha pillanatnyilag van jövője Mátravidéknek.
Dél, Dél-kelet Magyarország (Szolnok-Békéscsaba-Szeged) lenne a negyedik.

A régiós centrumokba bővíthető kisebbeket kellene építeni. Kisebb erőművekhez megvannak az adottságok, az energia hálózatok érintik a területeket.

Ha tényleg úgy gondoljuk, hogy van gazdasági jövőnk, akkor annak megfelelően kell terveznünk. Ezért tartom kényszer megoldásnak a jelenlegi, amúgy is esedékes cserét. Betárazás? Meglehet.

Ha ezt nem lépjük meg, akkor marad amit sajnos rövid időn belül úgy sem odázhatunk tovább. A víz rendezés, tározók és erőművek rendszere. Legalább hat erőmű a Dunán és a Tiszán. Nagymaros a harmincas évek óta esedékes. Lehet, hogy elodázhatjuk még pár évig, de én már, biztos ami biztos, készíteném az emlékfotókat a prédikálószéki területekről.

Az energia felhasználásunk növekedése relatív.
Az ipar nem indokolja, a növekvő lakossági "entak" megoldásoknak inkább csökkenteni kellene, mint növelni.

Villamosenergia import nélkül soha nem léteztünk.
Az akkori lakossági villamosítás és az iparosítás erőltetése miatt átléptük a régi erőműveink kapacitását. Új erőműveket nem tudtunk, nem volt értelme elegendő mennyiségben építeni.
Mi nem csak importáltunk, hanem exportáltunk és mint ma is, "átvezettünk" az országon mások villamosenergiáját.
Még az a soktényezős ellátói rendszer is meglehetősen sérülékeny volt. Milyen lesz egy centralizált?

A növekvő energia felhasználásunkat én megkérdőjelezem. Mihez viszonyítva növekvő?
Ha ellehetetlenítem Győrben a keksz gyártást, értelemszerűen importálnunk kell. De mennyivel nőtt a Magyar keksz fogyasztás, ami az import növekedését indokolta?

A keskeny Német-Osztrák import vonalat sérülékenynek, veszélyesnek tartom.
Más irány nem igen jöhet szóba, habár részben ma is működik.
A déliek elvannak a szétdarabolódott ipari rendszereik rendbetételével.
Románia nagyobb és erőteljesebben fejleszt, de tőlük-nekik még adunk is, veszünk is.
Ukrajna kiesett, saját energia gondjai vannak. Nem stabil partner.
Északnak régen is "csak frekvenciatartó és irányító" szerepe volt. Érdemben nem tudnak exportálni.
Ausztria passz. Önellátók, bizalmatlanok, csak biztos hosszútávú üzletekben lehetnek érdekeltek.

Szerintem pontosan az import (ami jelenleg roppant előnyös) bizonytalansága sürgeti paks2-t.

2017-02-18
20:14:24
Előzmény: sándor #50678#50679
sándor:
"Paks2-őt kényszermegoldásnak tartom. Szerintem több kell, de nem oda, és nem úgy! "
Szerinted mennyivel, hova és hogyan?
A növekvő energia felhasználásunk csak külső forrásból tudjuk biztosítani.
Sajnos Paks2 ezen nem segít, max annyiban, hogy néhány évre előre eyszerűbb betárazni.

Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva