English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2018-11-19
13:14:04
Előzmény: szocsmarci #52215#52227
A Belga energia ellátók megoldották a felléphető téli problémákat. Legalább is van megoldásuk, tervük.
Nem maradnak atomenergia nélkül, mert átcsoportosították a karbantartásokat, és lekötötték az importot.
Nekik a legnagyobb problémájuk az, hogy "náluk hamarabb fújt a szél", hamarabb volt remény a megújulóra, mint másutt. Ezért lemaradtak a kifutott atomerőművi blokkjaik cseréjével. Hiába hosszabbították meg többször is a működési időt, a végleges kifutásig már nem tudnak hasonló új blokkokat létesíteni. Persze erre is van megoldás, léteznek mobil atomerőművek.


Talán nem ismeretlen, hogy nálunk is ősidők óta vannak különböző fokozatú vészhelyzeti tervek. Ehhez jött ráadásként kb. 25-30 évvel ezelőtt a negyedórás energia igény tervezés.
Csináltam mindkettőt. Nem egyszerű egy 2,4 MW ellátású gyárrész megtervezése, ahol a pillanatnyi átlagos fogyasztás 1,4-1,8 MWh között ingadozik.
Ilyen tervek ma is vannak minden cégnél. Nagyjából tíz perced van végrehajtani egy drasztikus fogyasztás csökkentést úgy, hogy a termelésben se jelentkezzenek pótolhatatlan károk. Komoly feladat.
Ezt tervezték meg a Belgák is, országos szinten.
Ha egy Belga újság írna arról, hogy Magyarországon milyen vészhelyzeti tervek vannak villamosenergia korlátozások idejére, akkor ott a belgák szörnyülködnének.


A németek tényleg bajban vannak, de ne feledd el, hogy az északi1 még jóval az Ukrán krízis előtt megépült. Bő három évvel hamarabb beüzemelték, mielőtt Ukrajna a képbe jött. És a beüzemelés előtt hány évig tervezték és építették?Tehát a kényes napi politikát akár ki is hagyhatjuk a dologból.
Mennyire haragudtak akkor a Lengyelek, hogy kikerülték őket!


Amit a szenes erőművek csúcserőműként való, a mai korszerű technikának betudható használhatóságáról gondolsz, kiegészítésre szorul. Én a 60-as években többször látogattam egy magyarországi szenes csúcserőművet.
Képzelj el egy tűzálló aknát, amibe belógott egy cső kígyó (hasonló a tárolókban lévő hőcserélőkéhez). Ez a cső kígyó volt a kazán.
Az akna négy sarkán egy-egy kalapácsos daráló fújta be a porrá őrölt szenet úgy, hogy a lángcsóvák a csőkígyón találkoztak. A hamu az akna fenekén lévő vízzel telt medencébe hullott, ahonnan egy szállítószalag hozta fel a vasúti vagonokba.
Az erőmű a akkori csúcsideji kívánalmaknak megfelelően "pillanatok" alatt volt indítható, felterhelhető. Mai szemmel egy végtelenül egyszerű, primitív valami volt. De működött, és tette a dolgát.
2018-11-19
11:50:15
Előzmény: Paragon #52218#52226



Paragon,

ez a kiemelés egy hosszabb tanulmány bevezető részéből való.
Forrás: Elektrotechnika 2018/10, Szerzők: Harsányi Zoltán és Décseiné Giczi Katalin

Úgy gondolom, hogy már ez is sok mindenre rávilágít. Az áram piac hiányára, a támogatások árdrágító hatására, a szabályozatlanság kérdésére, az indokolatlan áramfogyasztás növekedés okára. De leginkább arra, amit egyesek ijesztgetésnek véltek és vélnek még ma is, hogy "fogyasztói válaszadásra" kényszerülnek akár tetszik, akár nem.

Talán még az is kiderülhet belőle, hogy akik már néhány év után megtérültnek értékelik a beruházásukat, azok azt ajándékba kapták attól az államtól, amelyet egyébként talán ostoroznának. Nem csak a mai Magyar államról van szó, hanem mindegyikről, ahol erősen támogattak.



2018-11-18
20:14:10
Előzmény: Paragon #52218#52225
A cikk lemaradt a napi helyzettől.
A MK 2018 169. száma közli a kötelező átvételi jogosultságra vonatkozó támogatási értékeket.
A fix napelem 17 évről 14-re csökkent most.
Lassan adagolják az agyakba, hogy a kötelező átvétel, a szaldó nem egyéb, mint egy olyan támogatás, amivel egy ideig magasan tarthatják a villamosenergia árát.
A támogatás nem tartható annyi ideig, mint ahogyan ígérték.

Beszélgettünk itt az erőművek megtérüléséről. A cikkben példának felhozott Százhalombatta jó példa arra, hogy milyen lehetetlen a megtérülés komoly állami támogatás nélkül.
25 év tervezett élettartam, 20 év (volt?) a kötelező, közel dupla áron történő átvételi ígéret. Tehát valóban olcsó napenergiás áramot csak az utolsó öt évben tudott volna az erőmű a piacnak adni. A támogatások rövidítése még a beruházás megtérülése előtt kiteszi a termelőt az akkori piacnak.
Úgy változtatgatják a feltételeket, hogy az állam a pénzénél maradjon. Az, az ne támogasson olyan hosszan és mértékben, hogy az áram ára elszálljon, de mégis fenntartsa a beruházási kedvet. Kimozdítsa a beruházók zsebéből az ott lapuló pénzeket.
Miután ez nem csak az energiánál történik így, nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy pl. az agyontámogatott sertés tenyésztők példáján látható legyen a jövő.

Ráadásul ha tényleg idejönnek a Kínai napelemes beruházók, az olcsó, otthon már megtámogatott napelemeikkel hazavágják az addigra lefutott hazai napelemes bumm szereplőit.

Ezek nem az általam emlegetett negatív dolgok, hanem logikus energia politikai lépések. Ez történik pl. Németországban is.
Ettől függetlenül továbbra is az a véleményem, hogy vagy csak saját célra, önellátásra szabad termelni, vagy eladóként kell kilépni a piacra.

2018-11-13
07:38:25
#52218
Érdekes cikk a napenergia m-o-i boomról, sok megállapítása egybevág a Sándor említette negatív dolgokkal
www.napi.hu/magyar_gazdasag/napenergia-aramar-lakossagi-fogyaszto.673155.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

szocsmarciVálasz erre
2018-11-06
15:42:45
Előzmény: sándor #52212#52215
A belgáknál ez a tél lesz az első teszt, vajon működhet-e az ország atomenergia nélkül. Ezen a télen felderíthetők a rendszer gyenge pontjai, legyen az hálózati, erőműi, szomszéd ország-beli, vagy saját lakossági szinten. Az, hogy végleg leállnak-e az atomerőművek, az szerintem már eldöntött kérdés. Újat nem terveznek építeni, ezért márt az a kérdés, hogy 2030-ban vagy 2050-ben lesz ez.

A paksi áram árának kiszámítására én a legegyszerűbb módot ismerem (elvben), amikor a az erőmű élettartama alatti költségeket elosztják az összes kerítésen túl adott energiával, és ezt korrigálják kicsit az interkaláris tényezővel, inflációval, biztonsági szorzóval, áram árának jövőbeli változásával, stb. Ennek számítása kapkodva is kb 2-300 oldal. Egyszerűbb megnézni, ki mennyiért adja a hasonló erőművek esetében, és azt átlagolni.

Az Északi Áramlat 2 célja, hogy kikerülje Ukrajnát a vezeték. Mint tudjuk, proxy háború zajlik Ukrajna és Oroszország közt. Ukrajna úgy tűnik USA barát lett, közvetve pedig EU barát is. Kicsit furcsa emiatt, hogy Oroszország direktbe szállít ellensége barátjának, de talán érthető ha az érdekeket nézzük. De ez persze kicsit bonyolultabb, és kényesebb téma.
Visszatérve az energetikára, nem csak földgázzal működhet ma már csúcserőmű, hanem szénnel is. Annyit fejlődött a technika, és az anyagtan hogy a vissza/felterhelő képessége az szénerőműveknek megnőtt. Lengyelország vígan elvan a szénerőműveivel, nem hiszem hogy gond lesz ott a megújulókkal sem egy értelmes határig.
És a földgáz nem csak az elektromossághoz kell, hanem a fűtéshez is.
2018-11-05
10:16:19
Előzmény: szocsmarci #52204#52212
Szia

Nem benézted, hanem talán nem folyamatában ismered a problémákat.

A Belga esetre ide teszek egy áprilisban megjelent értesítőt, amely összefoglalja a problémákat. De nincs feltétlenül összefüggésben azzal a friss hírrel, hogy "reped a burkolat Belgiumban". Belgium jelenleg a negyedik az országok között, az atomenergia arányában.
Tehát így állt a helyzet áprilisban:

"
...A most elfogadott csomagban a belga kormány azt is rögzítette, hogy az ország 2030-ig szóló nemzeti energiastratégiát alkot és fogad el 2019-re. 2002-ben már készült egy törvényjavaslat, miszerint új atomerőművet nem építenek az országban, a négy évtizedes élettartamot elért erőműveket pedig egymás után lekapcsolják 2025-ig. A javaslat azonban óvatosan közelített a problémához, és számos kitételt tartalmazott, amelyek az atomerőmű kivezetésének felfüggesztését indokolhatják. A mostani döntés egyik fő motivációja a Doelben és Tihange-ben működő reaktorokkal kapcsolatban az elmúlt években felmerült probléma lehetett. Bár a két egységnek 2025 végéig működési engedélye van, a reaktorokban 2013-ban felfedezett mikrorepedések, illetve az erőművek előrehaladott kora jelentős biztonsági aggályokat vetett fel. Az egységeket 2013 ban 2015-ig bezárták, napjainkban azonban ismét működnek. Az ország közelmúltban életbe lépett nukleáris energetikai stratégiája értelmében minden belgiumi lakos számára elérhetővé tették jódtabletták beszerzését egy nukleáris baleset esetére."

A mostani hírek a külső betonburkolaton észlelt repedésekről tudósítottak. Ezt keverhették össze a régi hírekkel.
-A sugárzástól is védő ólombeton burkolat, mint minden beton építmény repedezik, folyamatosan javítgatják őket. Ezek is 30-40 évesek.
-Leállítani, valamire cserélni azért kell az erőműveket, mert eljutottak, eljutnak az élettartamuk végére. Ez sem hír, csak egy természetes energiatermelési kérdés.
-A reaktor tartályok mikro repedései, a tartálybelső szivacsosodása olyan jelenség, amivel már a tervezéskor számolnak.
Ha Paksot nem méretezték volna ilyen szempontból is brutálisan túl (pl. falvastagság), akkor nem lehetett volna most, a lejárati idő végéhez közeledve növelni a teljesítményüket. Ráadásul úgy, hogy aktívabb fűtőanyagra váltottak, ami sokkal erősebb neutron terhelést ad a tartályfalnak.
Anno akkora volt a biztonsági túlméretezés, hogy most ki kellett még használni a kifutásig lehetséges "koptatást".
-A mikro repedéseket folyamatosan ellenőrzik ez első pillanatoktól kezdve mindenütt a világon. Minden fémanyag (is) tele van ilyen repedésekkel. Lakóházak össze omolhatnak az ellenőrzés hiányának betudhatóan, de rektor tartállyal ilyen még nem fordult elő.
Az oroszok jók a metallurgiában, a csehek a gyártásban, a repedéseket nyilvántartják, követik a változásokat.
Valamikor, Magyarországon volt egy autó a Moszkvics 403-as. A rege szerint a típus száma úgy állt össze, hogy csak az első 400 legfontosabb ember juthat hozzá. A 3-as pedig a lemezvastagságra utalt, amiből a kasztni készült. Festés nélkül sem rohadt át évtizedig.


A leendő paksi áram árát úgy is számolhatod, hogy erőműnél tíz év a megtérülés, tehát el kell osztani a várható bekerülési költséget a tíz év alatt várhatóan megtermelt KWh számmal, és ez lesz a kiinduló áramár. Később az élet majd a helyére teszi a számokat úgy, mint ahogyan Paks1 esetén is.

Miből gondolod, hogy senki nem akar földgáz erőműveket építeni?
A Németek most sürgősséggel bővítik a szenes termelést. A csúcsokat földgáz erőművekkel szolgálják majd ki. Ezért építik csendben, de nagyon határozattan az Észak Áramlat 2-őt.
Náluk két energia politikai döntés dőlt be. Az egyik a megújulóra alapozás, a másik a Fukusima utáni pánik miatt hozott, akkor népszerű merkeli döntés.
Ma már másként látják a dolgot, Merkel (nem csak az energetikai döntés miatt) befejezni kényszerült.
Ennyit a pillanatnyi népszerűségről, a kellően át nem gondolt, az akkor népszerű politikai döntésekről.
Tehát van a földgáznak jövője, sőt. Már csak a földgázzal előállított áram ára miatt is.
Az "északi 2" vezeték elkészültéig még sok időre van szükség. Közben alakulgat az amerikai "energia ösztönzés" is, ezért már készül (odavontatják a parthoz) a cseppfolyósított földgáz fogadó, átalakító állomásokat. Ezek egy éven belül elegendő földgázhoz juttatják a Németeket.

Nekünk csak Paksunk van, meg a szabad piac. Meg a remény, hogy a gáz azért hozzánk is eljuthat. Csak döntés kérdése, hogy mikor válhatunk a makói árok gázával önellátókká.

A 2030-as ár becslés ugyan egy elengedhetetlen kiindulási alap. De valószínűtlen, hogy bejön.
Meg kell nézni, hogy milyen ár becslések voltak régebben, amik pl. 2018-ra vonatkoztak. Ha azok igazak lettek volna, akkor ma már csak biogázzal, energiafűvel, napenergiával fűtenénk és léteznénk.

villam64Válasz erre
2018-11-03
17:00:30
Előzmény: szocsmarci #52205#52208
Nem mondtam le a hússzoros napenergia kapacitásról, de hmke nélkül nem megy. Az import a kiegyensúlyozáshoz is kell. Komoly tároló kapacitást kell a rendszerbe beépíteni. Az unió úgy adta meg az engedélyt paksra, hogy nincs állami támogatás. Ha olcsóbban adják, mint a tervezett, akkor szerződést szeg az állam. Paks I-et leállíthatod, mert teljesítette a tervet. A kettő együtt csak jelentős éjszakai fogyasztásnövekedéssel működhet. Egy Paks II blokk kiváltja mészárost és a kapcsolt gázerőműveket. Mészáros 25-re lejár. De a kapcsolt gázerőművek a fűtésben is szerepet játszanak.
Az import ár változó, a fogyasztás és kínálat függvénye. A veszteség változó, de az importé a legmagasabb. Egy transzformálás 3 %, plusz a vezeték. 100-szoros? 1000-szerest is írhattam volna az én hálózatba táplált feleslegemhez képest. Az osztrákoknak sem 34 ft a nyereség. Oda-vissza 28 % szállítás, szivattyúzás, és generátor veszteség. Olcsóbb a házi akkumulátor. A házi akkumulátornál a tárolási veszteség az akkumulátor tulajdonosáé, mert nem jut ki a villanyórán. Valamint lehet éjszaka feltölteni, hogy a reggeli csúcs fogyasztást áthidalja. Az esti csúcsot a napenergiával lehet áthidalni. Egy fogyasztás mérő akár 10 tarifát is mérhet, csak nem a jelenlegi elavult ad-vesz órát kell telepíteni.
A tárolásé a másik jövő a napelem után. Minden ország saját a többi országtól független stabil rendszert épít. A hálózatba kapcsolás csak a komolyabb fennakadások megoldását, és a még stabilabb rendszert jelentik.
Leginkább azért tettem fel egy hmke rendszer termelését, hogy látni lehessen, hogy milyen hatása lenne, tízszer ennyi hmke lenne. Az import kiváltása sokkal több, napenergia.
szocsmarciVálasz erre
2018-11-03
09:57:03
Előzmény: villam64 #52198#52205
Azt hittem, hogy azért tetted egymás alá az importot, az ország és a napelemeid termelését hogy ki szeretnéd váltani az importot napelemmel.
Márciusban még erről írtál:
http://biosolar.hu/forum/show/51607#51607
" A jelenlegi napelem kapacitás tízszeresét importáljuk. Amíg nem tízszerezzük (*15) meg a kapacitást addig ne beszéljünk hálózat fejlesztésről."
vagy
http://biosolar.hu/forum/show/51638#51638
"Meg kell 20-szorozni a jelenlegi napelem kapacitást, hogy ne kelljen importálni."
Ezek szerint ez már a múlt, meggondoltad magad.

Más.
Ezt írtad:
"Paks I-II éjjel 4000 MW-ot termel, miközben a fogyasztás 3300 MW, tehát 700 MW a feleslege. Még rosszabb lesz a helyzet, ha egyre több HMKE rendszer kap akkumulátort, tövább csökkentve az éjszakai fogyasztást."

Én vissza ugrottam az időben és ezt írtam ebben korábbi hozzá szólásomban http://biosolar.hu/forum/show/52196#52196
"Paks miatt esetleg azért lehet szükséges a tárolás, mert lesz egy pár év, amikor a két erőmű együtt fog termelni, ekkor pedig szükség lehet a tárolásra. De akkor is kérdés, hogy szükséges-e, vagy egyszerűbb féláron exportálni. Írtam is, hogy az Eu-nak nem tetszik ez a piactorzító tényező."
Szerintem pár év miatt nem szükséges szerződni az osztrákokkal, de talán üzembiztonság szempontjából nem rossz dolog növelni határkeresztező kapacitást, és benyelni a magas tárolási díjat - amit szerintem még lehetne csökkenteni megfelelő tárgyalással. És talán kialakul majd egy elszámolási rendszer, ami alapján a hálózat használatáért is fizetnek a nem közvetlen szomszédos országok.

Ez is érdekes, ezt honnan veszed?
"Az import ár 10-22 ft, de azt 100-szoros veszteséggel el kell juttatni a fogyasztóhoz, a fogyasztó mérőjéhez."

Forrás: Gács Iván - Villamos-energia termelés gazdasági értékelése (BME 2012)
Ezek régebbi értékek, de valószínű nem ugrottak annyit, mint amennyit feltételezel.




szocsmarciVálasz erre
2018-11-03
09:00:00
Előzmény: BJaca #52200#52204
Szia

Igazad van, ezt benéztem. De attól még összefügg a két cikk, de annyi az eltérés hogy 3 hónap alatt zárhatnak kontra 4-7 év alatt zárnak be az atomerőművek Belgiumban.
A 4-7 év kevés, hogy kiváltság ezt a teljesítményt, ennyi idő alatt nem lehet ekkora mennyiségű erőművet építeni (vagy az nagyon megterhelné az államkasszát). Ezért akár igaz is lehet, amit írtam.

De azt nem teljesen értem, hogy miért ilyen gyorsan történnek az események? A mikró repedéseket mikor fedezték fel? És pont azoknál találtak repedéseket, amelyek nem lettek volna karbantartáson? És pont egyszerre lett volna a karbantartás minden tökéletes blokkon?

Az mos lényegtelen, hogy 2014-es cikk, mert a 2030-as árakat nem lehet megmondani előre, lehet hogy pontosabb a 201-es becslés, mint a 2018-as!
Nézzük csak a 2030-as nap, szél és földgáz erőműveket - ezekkel tervezi pótolni Belgium a kiesett energiát.

A legolcsóbb a szél, utána a földgáz, majd a napelem a legdrágább. Akkor miért nem akar senki gázerőművet építeni?
Mert a számítás arra az esetre vonatkozik, amikor minden megtermelt energiát átvesz az elosztó. Napelem és szél megújuló, ezért kötelező átvenni, a földgáz viszont nem, az csak a csúcsidőben kell, azért a valós költség (LCOE) magasabb lesz. És ennek a kockázatát senki nem akarja bevállalni - teljesen jogosan.





2018-11-02
20:39:15
Előzmény: szocsmarci #52197#52202
Akkor Kirchoffot hagyjuk.
Viszont amit villám írt neked, az megáll. Komolyan.
Egyetlen hiányossága még, hogy egyelőre nem tud negyedórás tervezhetőséget.
Paks pedig nem épülne meg, ha ilyen árakon termelne.

Ui.
Ez van a 2014-es cikk fölé írva:
"Ez a cikk 4 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek."

Ha jól saccolom, még a Népszabadságban írogatott számomra gyakran érthetetlen, helyesebben kellően alá nem támasztott energetikai cikkeket egy Murányi nevű újságíró.
2018-11-02
20:29:47
Előzmény: szocsmarci #52195#52201
Így lesz egy szigorúan műszaki hírből stratégiai lufi.
A blokkokat tervezetten és meghatározott időre állítják le, és tervezett időpontban indítják újra. Szó sincs arról, hogy lemondanának az atomenergiáról.
Ahogyan a Németek sem.
Minden országnak van terve a hasonló esetekre, nekünk is.
Ha a "hálózat" nem lenne egy komoly szakma, akkor nem csak Belgium lenne bajban. A mi önellátásunk sokkal gyengébb lábakon áll.
Ezért tervezünk.

Ez a hír már olyan régi, hogy már majdnem bedőltem. Több hozzászólásomban írtam a hír megjelenése óta is arról, hogy szó sincs "általános" leállításokról. Ellenkezőleg, terveznek, építenek, mert alaperőmű nélkül döglött ló a megújuló.

Ui.
Mindig nézzétek meg, hogy melyik sajtóorgánumban olvastátok! Utána meg kell nézni a többieket is, elvégre változtatás nélkül ciki lenne ugyan arról írni.
2018-11-02
19:52:24
Előzmény: szocsmarci #52195#52200
Mintha nem ugyanarról szólna a két cikk.
Amit én tettem fel, az nem igazán tervezett leállításról szól.
villam64Válasz erre
2018-11-02
18:06:59
Előzmény: szocsmarci #52196#52198
Nem kifejezetten az import miatt tettem fel a napelemes rendszer termelését. Egy átlagos napot tettem fel. Csak azért, mert az általatok felvázolt HMKE napelemes túltermelés nem létezik. Tehát mit akarsz tárolni? A görbék egybe esnek, mert ugyan azt a napot tettem fel.
Mi az, hogy a napelem a felét tudja megtermelni az importnak? Logikátlan amit a grafikon alapján mondasz. Ha 2100 MW az import órákon keresztül, akkor 2100 MW napenergia csak 1-3 órát tudja lenullázni az importot. De, ekkor nincs szükség tárolni, mert nincs felesleg, nincs mit. Tárolni csak a felesleget lehet, ahhoz 4200 MW napelem kell. Vagy éjjel, amit folyamatosan tagadsz. Paks I-II éjjel 4000 MW-ot termel, miközben a fogyasztás 3300 MW, tehát 700 MW a feleslege. Még rosszabb lesz a helyzet, ha egyre több HMKE rendszer kap akkumulátort, tövább csökkentve az éjszakai fogyasztást. Vagy kifizeted nappal, az 1-3 órán kívül, hogy akkor is visszatápláljon a hálózatba az import csökkentése miatt, de a HMKE-snek is megfelelő szerződéssel.
Az atomerőmű nem szabályozható. Több óra egy ki, és több óra egy bekapcsolás. Nem is értem az atomerőmű leszabályozást. 22 ft/kWh áron 20 év a megtérülése. Leszabályozod, attól a pillanattól növekszik a megtérülés. Éjjel olcsóbban veszik tőle az áramot a külföld, vagy kiadod 6 ft/kWh betárolásra, akkor hamar eléred a 100 év megtérülést. Csak csúcsra járatással gazdaságos, a legkevesebb üzemszünettel, ezért nem engedik az olcsóbb HMKE rendszereket, mert olcsóbb, mert az államnak nincs benne pénze, de le tudná csökkenteni Paks II kihasználtságát, a mészáros erőműét, vagy a gázerőművekét, de akkor ezek feleslegessé válnának.
A megfelelő árak a HMKE-sek feleslegéért azért kell, hogy ők is inkább erőműként működjenek, és ne felesleges energia használatot eredményezzen náluk. Az import ár 10-22 ft, de azt 100-szoros veszteséggel el kell juttatni a fogyasztóhoz, a fogyasztó mérőjéhez. Én veszteség mentesen adom a szomszédoknak az energiát. Akkor lesz veszteséges a termelésem, ha minden szomszédom szintén termel, és magasabb szintű hálózaton kell eljuttatni a legközelebbi felhasználóig.
Mikor találkoztál országos felhősödéssel? Mire az ország befelhősödik, az több óra. A napfelkelte is félóra. A naplemente is félóra. Ha az én házam felhős, a szomszédé nem biztos, hogy felhős.

De befejezem Paks II értelmezését, mert nem vagytok hajlandók elfogadni a tényeket.
Újraszámoltam nektek. 11 ft/kWh áron 100 %-os kihasználtság mellett 20 év a megtérülési idő Paks II esetén. 22 ft/kWh ár mellett 10 év a megtérülési idő.
szocsmarciVálasz erre
2018-11-02
16:12:25
Előzmény: sándor #52194#52197
A közlönyben sok minden le van írva, most hirtelen a "A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia aktuális kötelező átvételi és támogatott árainak
meghatározása" című dolgot találtam.
www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK17168.pdf 1. melléklet
Átvételi árak:




- A leendő 22 Ft/KWh az egy szám. De minek a száma?
- Egy becslés olyan erőműnek a termelési költségéről, aminek még a tervei sincsenek meg. Ehhez képest hajszál pontos. LCOE = kb az energia ára. Van ey kis szakirodalma ennek is, és becslések szép számmal, pl itt 2013-es 2030-as árak.
www.origo.hu/tudomany/nagyhasab/20140324-infografika-aram-ar-paksi-atomeromu-gaz-szen-megujulo-lcoe-amiben-jo-az-atomeromu-es-amiben-nem.html

A CO2 kvóta (üvegház hatású gázok kibocsátása) és a CO2 szennyezés két külön dolog. A legnagyobb üvegház hatású gáz a vízgőz, de nincs róla szó, hogy be kellene fedni az óceánokat fóliával. Nem is ez a célja a CO2 kvótának, hanem az, hogy aki a föld javait kitermeli és használja, az járuljon hozzá a többi ember jólétéhez is. Csak ez így nincs kimondva, és ez erősen ellenkezik szinte az összes nagy ország (ENSZ vétó országok) érdekével. Tehát a cél nemes, és a CO2 illetve a fosszilis anyagok jól mérhetőek, így adóztathatóak. Végső soron megint a pénzhez jutottunk, a világ gazdaságának mozgatójához.

A hurkolt rendszer számításának alapja a Kirchoff törvény, azt nem vitathatod. Csak azért említettem meg a törvényt, hogy értse mindenki mire gondolok. Az itteni fórumozók nagy része képben van az elektromosságban. A lényeg az, hogy bonyolult számítani, és minden hurok hatással van a szomszéd hurokra is.

A szalma tüzelése nem tudom miért környezetszennyezőbb annál, mintha állati alomként használják fel, vagy beszántják és visszakerül a természetbe. A kiinduló pont és a végállapot ugyanaz, ezért összes az károsanyag kibocsátása, sőt még a leadott hő is meg kell egyezzen.

szocsmarciVálasz erre
2018-11-02
15:40:01
Előzmény: villam64 #52192#52196
A diagramjaid alapján úgy tűnik, hogy az import kiváltásáról elmélkedsz a napelemes rendszerek bővítésével. Azon felül, hogy egy ideális napot próbáltál keresni, az sem épp szerencsés, hogy a görbe alatti területek nem egyeznek meg.


Szemre azt mondom, hogy a napelem a felét tudja megtermelni a napi import mennyiségnek, ha a beépített csúcs megegyezik egy átlagos nyári szerdai nap import csúcs igényével. Tehát dupla napelem mezőt kell felszerelni, és az energiát tárolni, ha az importot ki akarjuk váltani egy felhőtlen nyári napon.
És akkor még ott kérdés, hogy a egy országos felhősödés esetén fel/le tudnak-e terhelni a földgáz illetve a lignit erőművek olyan gyorsan, ahogy a felhők keletkeznek. Illetve ha mi is ilyen problémákkal küzdünk, akkor a szomszédos országok is, ilyenkor pedig az import necces.
Paks miatt esetleg azért lehet szükséges a tárolás, mert lesz egy pár év, amikor a két erőmű együtt fog termelni, ekkor pedig szükség lehet a tárolásra. De akkor is kérdés, hogy szükséges-e, vagy egyszerűbb féláron exportálni. Írtam is, hogy az Eu-nak nem tetszik ez a piactorzító tényező.

Talán még nem esett szóaz atomerőművek egyik tulajdonságáról, hogy akkor is fogy az üzemanyag (urán), ha nem termel. A pálcák ugyan-úgy sugároznak, de a neutron elnyelő szabályzó pálcákat betolják, ezért azok élettartam rövidül. A bór tartalmú víz is jobban "öregszik" ilyenkor hasonló okból. Ehhez jön még a bevétel elmaradás, ami miatt ez a fajta erőmű nem szereti ha áll - annak ellenére, hogy az üzemanyag költsége arányaiban jóval kisebb, mint pl a földgáznál. Ezért Paks 1 úgy tudom nem szabályozható turbinákkal épült, mert úgy szánták, hogy állandóan maximumon pörögjön. Paks 2-t nem ismerem, remélhetőleg könnyen visszaterhelhető lesz - ezzel is segítve a megújulók megugrásainak lekezelését.


szocsmarciVálasz erre
2018-11-02
15:03:12
Előzmény: BJaca #52191#52195
Itt jó helyen van, bár ez kicsit részletesebb. www.portfolio.hu/vallalatok/donto-lepesre-keszul-belgium-lekapcsolja-atomeromuveit.281672.html - de ez nem működik direkten. Megoldás: Google kereső: Döntő lépésre készül Belgium, lekapcsolja atomerőműveit - és az első találat kiadja. Így már engedi megnézni a cikket.

Belgium leállíthatja az atomerőműveit, mert gazdag ország - importból tudja majd fedezni a szükséges energiát. Ahogy írja is a cikk, támaszkodni fog a franciaországi atomenergiára és a német hagyományos erőművekre. A német zöld energiára nem hinném, mert Belgium is a szélre kíván alapozni, és ha fúj a szél az északi tengeren, akkor inkább a többlet energia elszállítása lesz a gond mindkét országnak. Napenergia hasonló képpen gond lehet, de azt nem tudom, mennyi víz erőmű illetve szivattyús tározó erőmű van Belgiumban.
Ha elegendő a határkeresztező kapacitás, és Franciaország partner (márpedig az lesz a kulturális kötödések, és a pénz miatt), akkor működni fog az ország energia ellátása. De tény, hogyha egy országban az ALAPerőművek felét leállítják, akkor az erősen kihatással lesz az üzembiztonságra. Mindegy hogy atomerőműről, vagy gáz/szénről vagy esetleg biomasszáról van szó.

2018-11-02
13:06:34
Előzmény: szocsmarci #52190#52194
Szia
Hogy, mennyiért termel valami, soha nem lesz benne a közlönyökben. A közlönyökben pl. a beszámolási szabályokat írják le. De, hogy mi szerepelhet egy közlönyben, azt részben a nemzetközi szokásjog, de leginkább az állami irányító szervezet határozza meg.

"A Magyar Közlöny időszaki lap, Magyarország hivatalos lapja. A 2010. évi országgyűlési választásokat megelőzően a Miniszterelnöki Hivatal szerkesztette, ezt követően a Szerkesztőbizottság közreműködésével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. Jogszabályokat és jogszabálynak nem minősülő egyéb jogi dokumentumokat közöl.
A Magyar Közlöny elektronikus, a szerkesztő elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott változata hiteles, a papíralapon kiadott lap csak a jogalkalmazók tájékoztatását szolgálja."

Magyarul az kerülhet bele, amit valakik, valamiért és valahogyan akarnak.


A roncsra járatás kifejezést sokan használják. Nem feltétlenül jószándékú és a villamosenergia szakmában otthonos az, aki egy erőmű esetén ezt a fogalmat használja. Egy erőmű addig erőmű, amíg szigorú menetrend szerint működik.
Én mindig harminc évről írtam. Ami ez után történik, arról itt olvashatsz, és itt megtalálhatod a roncsra járatást is.
"/www.mvmpartner.hu/hu-HU/Szolgaltatasok/Villamos-Energia/Erdekessegek/Azeloregedoeuropaieromuparkhatasai"
Ez tényleg a fosszilis erőművek kifutása, kifuttatása, amelyet nem lehet a megbízható termeléssel azonosítani.

Nálunk már nincs amit roncsra lehetne járatni, ezért a linkben olvashatod, hogy a kiváltások hogyan növelik az áram árát.
Teljesen mindegy, hogy szenest szenessel váltanak fel, vagy napelemessel.

Ami a gazdasági társaságok átláthatóságát illeti, azt úgy vélem te sem gondoltad komolyan. Példának ott vannak a dieseles autókat gyártó gazdasági társaságok csalás előtti és a csalás kiderülése utáni beszámolói. A piaci (le)értékelésük sokkal pontosabb, még akkor is ha a beszámolók időlegesen belengetik a piacot.

A leendő 22 Ft/KWh az egy szám. De minek a száma? A megtermelésé a generátor kapcsokon? Az átadási ár a kerítést keresztező vezetékeken? Vagy az, amire a villamosenergia piac beárazza?
Olyasmi, mint a bevétel, a nyereség és a "megtisztított" nyereség. Mindenki azzal számol, ami a számára előnyösebb.
Mint a hazai üzemanyag árak. Mennyi az árból a tényleges üzemanyag ár? Annyi, amennyit ki kell a kútnál fizetned?!


A CO2.
Mára egyértelművé vált, hogy a nagy ívű, teljesíthetőnek minősített terveket senki nem tudta betartani. Kivéve azokat az országokat, ahol összeomlott a CO2 kibocsátó termelés. De ott is csak időlegesen.
Időközben kiderült, hogy a természet, a mezőgazdaság, az állat tenyésztés sokkal több CO2-t bocsát ki, mint bármilyen technológia.
A kvótákkal való kereskedés hasonló a piszkos kéz kesztyűbe bújtatásához. Ha nem látszik a kosz, akkor a kéz tiszta. Ez minden pénzt megér. Ma még!

Utána kell nézni a villanyautózásban élenjáró Norvég futási adatoknak. A családoknak általában két kocsija van. A villanyost csak városi közlekedésre használják. Városon kívül benzinnel, gázolajjal járnak.
A villanyautózás összességében több CO2 termeléssel jár, mintha közvetlenül fosszilis üzemanyaggal járnának. Ha ismernénk a valós "lábnyomát" (tárolás megoldatlansága) a napelemes termelésnek, akkor az is szóba jöhetne Paks mellett. De egyelőre Paksnál nincs tisztább.

Volt egy Kioto. Erre elkülönítettek egy halom pénzt. Ezt el kell használni, ebből sokaknak jól meg lehet élni. De már nem sokáig, mert kiderült, hogy zsákutca. Pénz elpazarolva, csökkenés helyett további növekedés van.

Csak a legutóbbi 400-600 évben legalább négy olyan "globális" felmelegedés és lehűlés volt, ami meghaladta a 4 fokot. Sok élőlény, köztük emberek is elpusztultak miatta. Sivatagok, eső erdők vándoroltak több ezer km-t ide-oda.
A tudósaink akkori állításaival ellentétben az évezredes Dél-Amerikai eső erdők helyén nem is olyan régen még a mai világvárosi méretekkel mérhető civilizáció létezett. Olyan civilizáció, aminek (már, még) akkor gazdálkodnia kellett a vízzel!
Ahogyan ezek a dolgok világossá válnak, a nem megélhetési tudósokat már nem Kiotó, hanem a holnap érdekli tovább.

Most sem történik más. Ezt a természetes folyamatot egyetlen egyezmény sem fogja megállítani, sem visszafordítani. Az emberiség oda fog vándorolni, ahol még megélhetési lehetőséget talál. Közben visszafogy, vagy éppen tovább emelkedik az éppen aktuális "természetes" létszámra.


A hurkolt vezeték téma sajnálom, hogy nem ment át. Nem Kirchoff 2 a megoldás a hálózati problémákra.
A hidraulikai példát én is sokszor használom, mert az látható, felfogható, nem úgy mint az áram.
Ahogyan egy hidraulikai rendszerben sem mindenütt azonos a nyomás, és ahogyan vannak az energiaátvitelt befolyásoló tényezők, úgy nem azonos a "törvénnyel" a villamosenergia átviteli rendszer sem.
Ahogyan a pillanatnyi hidraulikai jellemzőket sem tudod általánosítani, úgy a villamost sem lehet.
Lehet finomítgatva a feltételezett valós állapothoz közelíteni. Ez is része a villamosenergia iparban a hálózat tervezésének. De ez nem a Kirchoff törvénye. A finomítgatásnak valahol határt szab a "még megéri-e" kérdése, pedig a végtelenségig lehetne szimulálni.


Hogy a pénz cél vagy eszköz? Meglátásom szerint a nagy pénzeknél még inkább igaz a tízszeres "árrés".
Pár éve Buffet leapasztott 6 Mrd körülire, majd egyetlen jó megérzéssel pár hónap alatt, igaz csak rövid időre, de több mint 60 Mrd-ra ugrott a vagyonkája.
Mekkora pénz kellhet ahhoz, hogy országokat lehessen bedönteni? Szerintem ott az "árrés" a többszöröse a tízszeresnek.

Ezek látszólag nem energetikai dolgok, de mindegyik szükséges a stratégiához. Tehát nem kerülhetők ki.
A pontokat egyenként kell vallatni, mert a nagyvonalú általánosítás Paks vagy napelem, stb. ellenzéshez, de akár elvakult hívőséghez is vezethet.

Amíg egy autóban egy ember ül, vagy a drága villanyos autók tankolási és parkolási kedvezményeket kapnak, addig (szerintem) csak távolodunk a megoldástól, elodázzuk a nagy buktát.

Azt tudtad, hogy a szalma égetése az egyik leg szennyezőbb? A földeken be van tiltva. Miért is?
A szalma füst szűrése drágítja a villamos energiát. Hát, ez is a fejlődés egy lépcsőfoka...



villam64Válasz erre
2018-11-01
06:50:36
Előzmény: szocsmarci #52183#52192
A betárazás Paks miatt kell, mert nem akkor termel csak, amikor a fogyasztói (az ipar) igénylik. A megújulók ezzel szemben, főként a napenergia, akkor termel, amikor a fogyasztás igényli. Paksnyi méretű napelem rendszer, nem úgy működik, mint Paks, hogy ki be kapcsol több óra alatt 500 MW-t, hanem folyamatos a változás, és a decentralizált rendszer miatt kis mértékű, Pakshoz képest. Felteszem az augusztus 15.-ei grafikont. Import-export aránya, és a nagy erőművi termelés. Meg 29.-ét. Meg most is áll paks 1,5 blokkja.









Egy 6 kW-os napelem mező termelése. Amikor csökken a termelése, az nem azt jelenti, hogy az ország mind a 40000 naperőművének csökken a teljesítménye, hanem csak 1 %-ának.



2018-10-31
23:12:01
#52191
Nem tudom, melyik topikban lenne a legjobb helye:
www.nrgreport.com/cikk/2018/10/31/belgium-peldajan-eloben-nezhetjuk-mi-lenne-ha-leallna-a-paksi-atomeromu
szocsmarciVálasz erre
2018-10-30
23:05:29
Előzmény: sándor #52187#52190
Szia
Paks most 11 Ft-ért termel, ez biztos - habár az erre vonatkozó Magyar Közlönyt nem találtam meg, de ezt egy ott dolgozó írta le nekem (Jakab Albert PART)
Ez a 11 Ft nem elegendő egy új atomerőmű beruházási költségének kitermelésére - ezt meg egy energetikus mondta (Dr. Ősz János volt BME oktató). Ő használta úgy emlékszem a roncsra járatás kifejezést is. Persze tudom, hogy a reaktor körüli tér (containment) tisztább, mint a magyar lakások 99,9%-a, lévén hogy minden nap felmosnak, ezért a roncs talán nem szerencsés szó. Valószínű a szenes erőművek idejéből származik.

Az atomerőmű egy gazdasági társaság, ezért gazdaságilag átlátható, minden évben pénzügyi beszámolót kell adniuk. Maszatolni mindenhol lehet, de hidd el be lehet lőni a körülbelüli árat. Ha máshogy nem, a szomszédos országokkal összevetve azért kijön a matek. Sok gazdasági szakember van, aki tud olvasni a sorokban, és azok közt is.
A 22Ft/kWh Paks2 jövőbeli ára nyilván becslés, ebben nagymértékben benne van a földgáz tüzelésű erőművek tervezett bezárásai. Ami nincs, az mindig drágább.

CO2 kvótáról:
A CO2 költsége úgy tudom jelenleg 18 Euró/tonna , egy éven belüli 7 és 24 E/t közt változott, igazi tőzsde jelleget mutat. https://markets.businessinsider.com/commodities/co2-emissionsrechte
Földgázra vonatkoztatott fajlagos CO2 kibocsátás: 0,2027 t/MWh thermal
Földgáz erőmű hatásfoka 52,5% (referencia 2006-tól)
Euró = 320Ft
Így a CO2 költsége 2,216 Ft/kWhe .
A 2015-ös rekord évben 15,8GWh-t termelt Paks, ha ezt modern földgáztüzelésű erőmű állította volna elő, akkor a CO2 költsége (mostani áron) 15 milliárd forint lett volna. A CO2 jövőbeni áráról több verzió van, mindegyik növekedést mutat.

A hurkolt vezetékek témakörébe nem nagyon mennék bele. A lényeg, hogy szerintem az a hurkolt rendszer, ami nem csillagpontos, így a csomópontokra felírt összefüggésekkel, csak iterációsan számíthatóak. Itt egy kis kavarás van a fejemben, mert hidraulikai mintára húzok rá mindent, ott pedig a Kirchoff 1 az alap (kvázi anyagmegmaradás törvénye), de a Kirchoff 2. törvényét hívják hurok törvénynek. A lényeg, hogy egyszerű Rö=R1+R2 és hasonló képletekkel nem számíthatók, csak számítógéppel, iterálva.
Minden ország egy csomópont (ami egyben áramforrás és ellenállás is egyben), az országokat összekötő vezetékek pedig nem végtelen áteresztő képességűek - sőt valójában nagyon is kicsik. Mindenhez hozzájön, hogy időben változó fogyasztásról (termelésről) beszélünk - ezért csak célprogrammal lehet(ne) szimulálni.

A 10x-es árrés nagy pénzeknél nem működik, pár ezer tonna almánál még elmegy, nagyobb beruházásoknál már nem. Nagy tételben a pénz kezd átmenni célból eszközzé.

A Pécsi Erőmű köszöni jól van. Ahogy látom, dolgoznak rendesen, működik a fás, és a szalmás kazán, néha leáll egyik másik hibára, de újra indítják és üzemelnek tovább. A szalmát és a fát látom hogy néha szállítják az utakon, de jobban zavar a kilométeres autósorok, ahol mindegyik autóban egy ember ül.



2018-10-30
20:30:07
Előzmény: villam64 #52188#52189
Nem az én gondolatmenetem. Te linkelted be, hogy olvassuk el és okuljunk belőle.
Elolvastam, okultam belőle, igazolva látom ,amit eddig is állítottam.
Most mondjak köszönetet a linkért?
villam64Válasz erre
2018-10-30
18:08:45
Előzmény: sándor #52186#52188
Csak egypár hiba a gondolatmenetedben, a többit később. A németek fizetése 5-10-szerese a miénknek, tehát százalékosan alacsonyabb a villanyra fordított rezsiköltségük. Semmi baj a magasabb árakkal, mert spórolásra ösztönöz. Az aki saját napelem rendszert telepíttetett, annak nem kell kifizetnie 100 forintos kilowattóra árat. Tehát arra ösztönzi az embereket, hogy befektessenek megújulókba.
A konferencián mindkét oldal érvei elhangzanak. Igen, de ebből csak azt vagyok hajlandó támogatni, és propagálni, ami a lakosság nagy részének jó. Ez decentralizált rendszer. A rezsicsökkentés, csak gazdagoknak, pocsékolóknak jó.
A németek nem egy évre terveztek, a változtatás is évtizedekre van tervezve. Nálunk is folyamatosan emelkedik a fogyasztás. A villamos autózás is növelni fogja a fogyasztást. Az a gond, hogy előbb a háztartásokat kellene felújítani, és csak utána a központi rendszert. Fordítva ostobaság.
2018-10-30
01:48:50
Előzmény: szocsmarci #52183#52187
Szia Marci

Mára már kezd lassan sok lenni a fórumozgatásból. De, mi ez egy húzós naphoz képest?
Különben is unokás napom van.

Ami a paksi+ árat illeti, én zárójelben beszúrtam az "akkori" szócskát. Biztosan megint hosszú voltam, és így elsikkadhatott a szótömegben.
Az energia árak mindig stratégiai titkok. Soha, egyetlen ország valódi energia árait nem tudhatjuk meg. Ezt kívánja a nemzetbiztonsági érdekek. Senki nem teszi közzé a gyenge, vagy erős pontjait, amin keresztül támadhatóvá válna.
El tudnád képzelni, hogy amit te most 11 Ft/KWh-nak vélsz tudni, az hogyan volt röviddel a beüzemelés után 9 Ft/KWh-nak (vélhetően) tudható?
Ennyit romlott volna csak Paks, illetve ennyire javult a pénzünk? Ugye, hogy ez képtelenség?
Nyugodjunk bele, hogy a titok az titok.

Írtam, hogy több évfolyamtársam került ki a SZU-ba direkt Pakshoz történő képzésre. Ők is már régen nyugdíjban vannak (ha még élnek), illetve elsodorták őket a rendszerváltás utáni kurzusváltások.
Mi még találkoztunk velük anno a műben, amikor még nem volt látogató központ. Akkor még a BME-sek is megtapogathatták a még szűz fűtőrudakat.
A belépéshez hónapokkal előre le kellett adni a személyi adatokat, és senki nem kérhetett indoklást, hogy miért tagadták meg tőle az üzemlátogatást.
Akkor még csak szigorúan az energetikai szakmában dolgozók és a szakirányú egyetemisták mehettek a bemutató rektor fölé, láthatták a villamos vezénylőt, simogathatták meg a turbina burkolatát.
Azóta, Ede bácsi óta ez már nincs. Van látogatóközpont, demós monitorok, vetélkedők, modell simogatás...

Egy erőműben nincs roncsra járatás. Különösen nem Pakson. Paks nem leamortizálódott Inota, vagy Berente, vagy Kispest, ahol törött ablakok mellett is mehetett a termelés.
Az erőműveket 30 évre tervezték. Az első tíz év alatt kellett megtérüljön a beruházás. Utána nagyjavítás és korszerűsítés újszerű állapotra. Ez a második tíz év termelte a hasznot. Utána állapotmegőrző felújítás és tíz éves termelés, majd kifuttatás, vagy bontás. Legalább is a tervek szerint.
Roncsra járatás már csak azért sem lehetett, mert még a 30 éves erőműnek is szigorúan tartania kellett a megszabott kvótát.
Ha halálra ítéltek egy erőművet, akkor arra a termelésből kivonás utáni kifuttatás (pl. fűtőerőműnek használták még évekig) alatt hagyták legatyásodni. Kis túlzással, nem takarították az ablakokat.

A kapacitásainkról az előbb írtam villámnak. Nem akarom megismételni. A lényeg, hogy legjobban azok ülnek a gödörben, akik eddig a példaképeink voltak. Ha csak a Pécsi erőművet nézed, azon is láthattad, hogy mit okozott az átgondolatlan átállítás szénről fára. Majd a fa el, most jön a nap. Hogy mit hoz a holnap, nem tudni. Ez fájdalmas az erőműnek, de azoknak a befektetőknek is, akik kormányzati átadással felavatták pl. Győr mellett a gázturbinás csúcserőművet, majd másnap leállították. És még hány ilyen gázturbinás erőművet bontott le a tulajdonosa és vitte például tovább Németországba?
Hogy hol lesznek itt szabad kapacitások? Sehol. A túlzott zöldülés felborított mindent.

Határkeresztező kapacitás.
Azt hiszem, az is benne van a villámnak írt válaszban, hogy mennyire nem haladnak a Németek a saját hálózatukkal. Az is, hogy a Németek mekkora terhet jelentenek nekünk a felelőtlen nap és szél politikájukkal.
Egy ország villamos hálózatának kiépítéséhez évtizedek kellenek.
Ahhoz, hogy most legyen nyugat felé megfelelő határkeresztező kapacitásunk, már 30 évvel a rendszerváltás előtt velük is testvéri jóbarátságban kellett volna lenni.
Egy erőmű, egy turbina "vészleállása" nem egészen úgy történik ahogyan ezt sokan vizionálják. Ez annál sokkal komolyabb szakma. Csak, hát az energetikai szakemberek sokkal kevesebben vannak, mint a többiek, és amihez a többiek nem értenek, abban mindenki szakértő. Mint például a fűtés rendszerekben, vagy a hőszigetelésekben.

Nem a CO2 kvóta miatt nő az áram ára, hanem a megújulók miatt. A magyarázat szintén benne van a villámnak írt válaszban.
Az egész CO2 hisztéria egy rossz vicc. Jellemző példája, hogy valaki csak a tegnapra emlékszik, de arra nem, hogy még faekével szántottunk, amikor már több globális felmelegedés is megtörtént. Meg jégkorszak is.
Vajon milyen rekordok lehettek régen, ha nagyjából az utolsó száz évről vannak mérési adataink, és ezek dőlnek meg manapság? Az, hogy gyorsabban és határozottan kimutathatóan, az a mérési, nyilvántartási és hírterjedési technika fejlődésének köszönhető.
Az emberek (úgy általában) szeretik a könnyen bevehető maszlagot és sajnos fogalmuk sincs arról, hogy mi az a bolygó, ahol élnek.
A politikusok kiszolgálják a választóikat. Megegyeznek kvótákban, részhatáridőkben és eredményekben. Igaz, hogy semmi sem teljesült, teljesül, mert valójában a politikusok veszte lenne ha teljesülne. Kiderülne, hogy az emberiség mégsem olyan nagyhatalmú, mint láttatni szeretnék. A föld és az ember = az elefánt és az egér dübörög át a fahídon...

A tízszeres haszon miért nem elképzelhető?
Direkt kihagyom az energetikát, mert abból ismét vita lenne, pedig az erőművek kifutásából ez egyértelműen adódik.
Maradjunk az almánál, amit mindenki eszik, már aki manapság megengedheti magának.
Nálunk 10 Ft/kg árért a földön rothadt az idén, hasonlóan sok más mezőgazdasági terményhez.
10 Ft-ot kínáltak érte a felvásárlók. 100 Ft-ot kértek a nagykereskedők. A boltban 200-400 Ft kilója. Látszólag más a felvásárló, más a nagykereskedő és a boltos, de ugyan az a pénzember szabja meg az árakat, aki az egész folyamatot finanszírozza. A termelőt jó esetben valamennyire kártalanítja az állam, az az mi, az alma vásárlói.
Ez nem tízszeres haszon, hanem még akkor is legalább harmincszoros, ha a boltnak azon kívül, hogy kitette a pultra egyéb dolga nem volt vele.
Vagy nézhetjük a lakásépítést, vagy általában az építőipart. Mi készül, mekkora uniós pénzből?
Vagy az autóipart, az üzemanyag, a közlekedés árát?
Szerinted érdekli őket az amerikai alapkamat alakulása?
A (házi) energia szektorban a hívők még ráfizetés esetén is nyereséget mondanak be. Ha nem is 9-10%-ot, de a kamatveszteséget nem számítva is megtérülést. Ráadásul a saját befektetésük megtérülését.
Szerintem ez viszi félre a tízszeres haszon általam vélt megértését.


Külön akartam megbeszélni a sokak által félreértett Kirchoff törvényeket.
Tudom, hogy ez ma már mindenütt alap tanagyag. Voltak is már vitáim az unokáimmal. (Alig tudtam lebeszélni őket arról, hogy leköcsögözzék a tanárukat.)

Kirchoff hurok törvénye nem azonos a hurkolható hálózatokkal!

A nagyfeszültségű és nemzetközi hálózatok hurkolhatók, de a minket ellátó közép és kisfeszültség csak csillagpontos lehet.
Gondolj bele, csillagpontosnál leold egy ág, a többi üzemel tovább.
Ha hurokban üzemelnének, akkor a helyi zárlati áram rögtön kétirányból kapna pótlást. A hatalmas áramerősség miatt a légvezetékek kiegyenesednének, olyan erővel taszítanák egymást a vezetők, hogy letépnék magukat a szigetelőjükről a tartójukról. A kiindulási pontokban, a trafóknál lerobbanna a sínrendszer a tartókról.
Ezért nem lehet a hálózatunk hurkolt, csak csillagpontos. A hurkolás lehetősége természetesen minden lehetséges találkozási pontnál rendelkezésre áll. Azért, hogy a sérült rész leválasztása után a megmaradó hálózat rész átkapcsolással, (ezt nevezik tévesen hurkolásnak) másik irányból megtáplálható legyen. De ezek a hurkolási pontok normál üzemben mindig nyitva vannak.

És itt jön a leg hétköznapibb probléma, ami miatt a HMKE lassan közellenséggé, mindent megdrágító problémává válik.
Egy trafó leágazás, egy utca részt ellátó hálózat az egy csillagpontos hálózat. A trafótól indul a megtáplálása és a csillagszóró látványához hasonlóan minden ház rákapcsolódik. Szépen sorban egymás után. Az utolsó kapja a legkisebb feszültséget.
Ha most ennek a csillagpontos hálózatnak egy leágazására, egy áramkörére rákötnek egy vagy több HMKE-t, akkor megvalósítják a hurkolt hálózatot.
Egyetlen szál drótra betáplálóként rácsatlakozik a transzformátor és a HMKE-k, valamint a fogyasztók.

A HMKE inverterek nem a hálózaton keletkező problémák megoldására készültek. Nem ez a feladatuk. Már az, hogy bizonyos paraméterek mellett le kényszerülnek kapcsolni, komoly megterhelést jelent a hurkolt kisfeszültségű hálózatnak. Egyelőre a hálózat tompa butasága, tehetetlensége általában kirugózza ezeket a kicsi zavarokat, de nem lesz ez mindig így. Már most sincs. Ezért nem kaphat az utcában minden lakó engedélyt HMKE létesítésére.

Hogy tiszta legyen és ne legyen félreérthető, félre magyarázható, ide teszek néhány definíciót. Nem oktatni akarok, sem megbántani. De, mivel a Kirchoff törvényeit már nem csak a műszaki értelmiségnek oktatják, hanem már általánosban is, talán nem lesz haszontalan, ha tudjátok, hogy van egy szakma, a villamos hálózatok, a maga finomságaival.

Tehát:

1.(Wikipedia)

A huroktörvény[szerkesztés]
Kirchhoff II. törvénye.
Sorosan kapcsolt áramköri elemekre vonatkozik. A törvény értelmében bármely zárt hurokban a feszültségek előjeles összege nulla.
Az előjel megállapítása úgy történik, hogy egy tetszőleges irányítású "körüljárási irányt" veszünk fel. A körüljárási irányt egy be nem záródó körvonal végén a nyíl jelzi. Ha az áramkör csak egy hurokból áll, a kör középpontjába írt "+" mutatja, hogy az ilyen irányú feszültségeket tekintjük pozitív előjelűnek (azok a feszültségek pedig, melyek iránya a körüljárási iránnyal ellentétes, negatív előjelűek). Ha az áramkör több hurokból áll, a kör középpontjába a hurok sorszáma kerül (az ábrán I.). Zárt hurokban a feszültségforrások összege megegyezik a feszültségesések összegével.


2./www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0017_62_villamosenergetikai_rendszerek/ch01s04.html

Hurkolt hálózat. Alapvető jellemzője, hogy különböző táppontok és fogyasztói helyek között egyidejűleg több, különböző irányú összeköttetés üzemel. A hurkolt hálózathoz csatlakozó minden fogyasztó több oldalról és különféle úton táplálható, így a hurkolt hálózat a legnagyobb üzembiztonságú. Ezen felül komoly előny, hogy többféle energiaút (kapcsolási állapot) valósítható meg, amivel elérhető az egyes fogyasztók optimális energiaellátása (legkedvezőbb üzemi paraméterek, legkisebb veszteség és kis feszültségesés). A hurkolt hálózatok változó üzemállapota miatt komoly feladatot jelent az üzemvitel valamint a megfelelően szelektív védelmek kiválasztása és beállítása. A hurkolt hálózat elvi vázlatát mutatja az 1.4.2.5 ábra.
A magyar energiarendszerben tipikusan hurkolt hálózat a nagyfeszültségű, országos alaphálózat.


3. (Forrás az előző)

Körvezeték. Olyan vezeték, amely a táppontból kiindulva az összes fogyasztó érintése után visszatér a táppontba, a fogyasztók a gyűjtősínre csatlakoznak (1.4.2.3 ábra).
A körvezeték tehát több fogyasztói gyűjtősínt összekötő, üzemszerűen mindig zárt vezetékalakzat. Az egyes fogyasztói gyűjtősíneket összekötő vezetékszakaszokról itt további leágazások nincsenek. A körvezetékre felfűzött bármely fogyasztó üzemszerűen mindig két úton kap táplálást, ami az ellátás üzembiztonságát növeli, ugyanis a vezeték bármely szakaszának tartós hibája esetén a fogyasztók energiaellátása – ilyenkor csak egy irányból – zavartalan marad. A körvezeték hátránya a nagyobb beruházási költség, és hogy a tápponti üzemzavar az összes fogyasztót érinti.
Párhuzamos (trönk) vezeték. Két vagy több párhuzamos vezetékből álló rendszer, amelyet általában nagy teljesítményigényű, rövid távolságú energiaellátás esetén alkalmaznak. (1.4.2.4 ábra).

Megjegyzés.
Szerintem a körvezetéket tévesztik össze a hurkolt hálózattal, de látható, hogy egészen másról van szó.


4. (Forrás az előző.)

Sugaras hálózat. Egyik végétől táplált, esetleg többszörösen elágazó, nyitott vezetékrendszer, amelynek minden fogyasztójához az áram csak egy irányból, egy úton juthat el. Az 1.4.2.1 ábrán látható egy szokásos kialakítású sugaras vezeték. A vastag vonallal rajzolt vezetékrészt fővezetéknek (vagy gerincvezetéknek) nevezzük, míg a többi szakasz az ún. szárnyvezetékek (vagy leágazó vezetékek). A szárnyvezetékek végén levő kis nyilak a fogyasztókat jelöli. A vezetékek a megfelelő helyeken beépített megszakítókkal (négyszöggel jelölve) és szakaszolókapcsolókkal (körrel jelölve) bonthatók, azért, hogy a meghibásodott vezetékrészeket le lehessen választani karbantartás vagy hibabehatárolás céljából.
A magyar energiarendszer nagyfeszültségű hálózatai közül tipikusan sugaras hálózatok a 20 kV-os szabadvezetékes, valamint a 10 kV-os kábeles elosztóhálózatok. A sugaras vezetékek előnye az egyszerű és olcsó létesítés, hátránya, hogy a tápponthoz közeli tartós hibák, illetőleg a tápponti meghibásodás esetén a vezetéken át ellátott teljes fogyasztói területen megszűnik az energiaszolgáltatás.
A villamosenergia-szolgáltatás tartós kimaradásának elkerülésére a sugaras vezetékek nyomvonalát úgy alakítják ki, hogy az azonos táppontból induló két vezeték-, vagy a különböző táppontból kiinduló két vezeték fővezetékei egy pontban találkozzanak. A találkozási pontba megszakítót építenek be. Ez a megszakító normál üzemállapotban mindig nyitott, üzemzavar esetében zárása lehetőséget teremt a hibás vezetékszakasz másik vezetéken keresztüli ellátásra. Az ilyen hálózatokat gyűrűs- (1.4.2.2. a ábra), illetőleg íves hálózatnak nevezzük (1.4.2.2. b ábra).

Megjegyzés.
Mi ilyen hálózatokról kapjuk az áramot. Ebbe kavar be, még csak nem is kvázi hurkolt hálózatként a HMKE.


5. (Forrás az előző.)

Gyűrűs hálózatnak nevezzük azt a két sugaras vezetékből álló alakzatot, amelynek fővezetékei egy táppont azonos gyűjtősínjéről indulnak, és kapcsolókészülék közbeiktatásával egy pontban találkoznak.
Az íves hálózat szintén sugarasan üzemel, de fővezetékei két különböző táppont gyűjtősínjéről indulva, találkoznak kapcsolókészülék közbeiktatásával egy pontban.

Megjegyzés.
Ez a hálózat fajta hasonlít talán legjobban a hurkolt hálózatokhoz. Több betáp pontja van. Több helyen leágaznak róla a fogyasztók. De, fontos, hogy a betáplálásokat mindig nyitott megszakítók választják szét!

Tehát a kialakítás jellegéből adódóan hurkoltnak vélhető, de a működés szempontjából mégis sugaras hálózatként üzemel.


Ezeken kívül van még pár hálózat fajta. Ne adja az ég, hogy méretezni kelljen bármelyiket!
Még ma, a megfelelő algoritmusok korában sem egyszerű. Minden számítást labor méréssel kell(ene) ellenőrizni, igazolni.
Kicsit régebben, logarléccel és egy francia kockás füzettel, két falu ellátását, felfűzését egy középfeszültségű hálózatra, egy hét tologatást jelentett. Laborpróba helyett (labor hiányában) biztonsági túlméretezés történt.

Ezért van az, hogy a hatvanas-hetvenes években méretezett hálózatok egészen mostanáig, az érthetetlenül megnövekedett energia igény megjelenéséig, lerohadva ugyan, de állták a sarat. Most pedig nincs pénz egyszerre mindent átépíteni.
Anno a faluvillamosítást parancsra lezavarták 10 év alatt, 10 év múlva átépítették, átépítettük.
Hogy most mikor, miből, milyenre, nem tudom. Elsőbbséget élvez Paks, az országos és határkeresztező hálózatok. A külvárosokban, külterületeken, a mindenki által látható dzsuvák nem megoldhatók HMKE-kel sem.
Ami pénz még van, abból napelem parkok és azok csatlakozó hálózatai épülnek...
Az elengedhetetlen tárolókról és a megkövetelt alternatív termelő berendezésekről beszéljünk máskor.





2018-10-29
21:06:28
Előzmény: villam64 #52185#52186
Az előző hozzászólásodban reklámoztál egy puccos konferenciát.
Miért, ha nem fogadod el azt, amit ott mondani fognak?
Már javasoltam, hogy neked is elő kellene állni legalább egy tanulmány erejéig mindazzal, amit most leírtál.
Kicsit rendbe szedni a gondolatokat, és akár én is beviszlek egy szerény, de biztosan érdeklődő szakemberekből álló közönség elé. Nem kell öltöny, nyakkendő, elég, ha a kérdésekre konkrét adatokkal, tényekkel tudsz válaszolni.
Tudom, írtad, hogy nem villamos a szakmád, de így még sokkal érdekesebb lenne.
Az én számból furcsán hangzik, de unom az ilyen konferenciákon a sok szakember egymásnak is ellentmondó szakmai kinyilatkoztatásait.
Ezeknek az összejöveteleknek a legfontosabb célja a kapcsolat építés, a piac szerzés. A megszerezhető pénzekhez közelebb jutás, miközben a bemutatott szakmai anyagok egyenként megállják a helyüket. Az ütköztetés hiányzik, az ott nem elegáns.
Ezekből a konferenciákból pont az hiányzik, amit te hozzá tudnál tenni, a társadalom kritikai értékelés. Ha figyeled, ez még az energetikai blogokból is hiányzik. És ez nagy baj, mert létező dolgokról írsz. Ahogyan te is, úgy mindenki más is csak a saját igazát bizonygatja.
Így nem lesz ebből energetikai fejlődés!

Többször írtam már, hogy nem szeretem, hogy idézgeted a Villanyszerelők Lapját. Vélelmezem, hogy hasonlóan a többi újsághoz, ők is mindig annak adnak igazat, aki éppen szponzorálja a cikket.
Most erről a számról és cikkről van szó (2018.08.13):
www.villanylap.hu/hirek/4926-a-nemet-energiaforradalom-bukasa
Kiemelnék néhány dolgot, amik totálisan megcáfolják mindazt, amit írsz.
Ne velem vitatkozz róla! Ezek mind olyan dolgok, amiket te hozol fel példának az igazad bizonyítására.

Akkor néhány "gyöngyszem":

"Németország valóban a követendő példa?

-Németországban január elején pár nap alatt egyszerűen ledózerolták az Immerath település St. Lambertus neoromán templomát, hogy a helyén szénbányát nyissanak. A falu egy részét és a kórházat már korábban lebontották, és felszámolták a temetőt is.

-2017-ben a német erőművek beépített összteljesítménye 202,43 GW, a villamosenergia-ellátásban az össztermelésük pedig nettó 548 TWh volt. A nap- és szélerőművek a beépített összteljesítmény csaknem 49 százalékát adták, ám az összes villamosenergia-termelésnek csak 26 százalékát biztosították. Az időjárásfüggő megújulóknál tehát nem a beépített kapacitás a mérvadó, hanem az, hogy mennyi villamos energiát termelnek ténylegesen.

-Közben a németországi villamosenergia-termelés 61 százalékát továbbra is a szén- és gázerőművek, illetve a bezárásra ítélt atomerőművek biztosították. Ráadásul a szénerőművek termelése dominált! Tavaly a virtuális dobogó tetején továbbra is a szénerőművi termelés állt: 216,7 TWh, 46,34 GW beépített teljesítmény mellett, a második volt a szél alapú termelés: 103,65 TWh, a beépített teljesítmény 55,55 GW, a harmadik pedig a nukleáris alapú termelés, amely 72,14 TWh-t adott 10,8 GW beépített teljesítménnyel. A napenergia csak a 6. volt a sorban (termelés: 38,89 TWh, beépített teljesítmény: 42,82 GW).

-Tavaly a német atomerőművek 76,4, a szénerőművek pedig 53,4 százalékos éves teljesítmény-kihasználtsággal termelték a villamos energiát. Ugyanakkor a két időjárásfüggő megújuló – a nap- és szélerőművek – kihasználtsága a hektikus termelés miatt már jócskán árnyalja a képet. A teljesítménykihasználtsági mutató 2017-ben a nap esetében 10,4, a szélerőműveké csak 21,3 százalék volt az év végi beépített kapacitásokkal számolva. Másként fogalmazva a beépített kapacitás tizede, illetve ötöde! Az utóbbi 3 évet vizsgálva az állapítható meg, hogy 2015–2017 között a szélerőművek éves kihasználtsága mintegy 18–21, a naperőműveké pedig közel 10–11 százalék között ingadozott. Ennek alapvető oka e két utóbbi villamosenergia-termelési mód jelentős időjárás-függősége. Mindez a napnál is világosabban mutatja, hogy az időjárásfüggő energiaforrásokra nem lehet stabilan alapozni, hiszen termelésük nemcsak percről percre, óráról órára, de évről évre is drasztikusan változik. Ugyanakkor a fogyasztói igényeket minden időpillanatban ki kell elégíteni! Ezt politikai döntésekkel nem lehet megváltoztatni, a természeti törvényeket nem lehet felülírni.

-Klímavédelem vs. valóság
Következzen a legsúlyosabb megállapítás, amiről a hazai atomellenes zöldek talán a legmélyebben hallgatnak. A továbbra is nagymértékű német szén- és gázerőművi részarány miatt nem lehet elérni a 2020-ig megfogalmazott 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célt! 2017-ben a német szén-dioxid-kibocsátás 906 millió tonna volt, ami csak 1, azaz egymillió tonnával volt kevesebb, mint a 2009. évi kibocsátás. Csak, hogy egyértelmű legyen: a közel ötszörös megújulós kapacitás ellenére 8 év alatt csupán 1 millió tonnával csökkent a kibocsátás, miközben 2020-ig a kitűzött 40 százalékos csökkenés eléréséhez 2 év alatt további 155 millió tonnával kellene csökkenteni a kibocsátást. Ez lehetetlen, esély sincs a 2020-as német klímacél teljesülésére!

-A Greenpeace, az Energiaklub és a hazai atomellenes zöld pártok, szervezetek kommunikációjában egyáltalán nem esik szó az egészségügyi következményekről sem. Az euractiv.com által idézett, négy környezetvédelmi szervezet által készített jelentés megállapította, hogy Európán belül Németországban a legmagasabb a szénerőművek által okozott levegőszennyezéshez köthető haláleset. Évente átlagosan 3600 ember halálát okozza a levegőbe eregetett füst!

-... A hangsúly az időjárás-függőségen van, hiszen a nap- és szélerőművek termelése változó és számos esetben kiszámíthatatlan. A fizika törvénye szerint azonban a villamosenergia-termelésnek és a fogyasztásnak egyensúlyban kell lennie. Ennek hiányában a németek megtapasztalhatnák az áramszünetek árnyoldalait. Éppen ezért szabályozni szükséges az atom-, a szén- és a gázerőműveket, külföldi segítségre is szükség lehet, vagy akár nap- és szélerőművek átmeneti leállításáról kell döntést hozni a hálózati stabilitás biztosítása érdekében. Bár utóbbi esetben az átmeneti termelésszüneteltetés miatt kártérítést kell fizetni a hálózatüzemeltetőnek. A német energiaforradalom egyik legnagyobb kihívása, hogy a villamosenergia-rendszert sürgősen meg kellene erősíteni a növekvő megújulós termelésingadozások miatt, különösen az északi részen.

-Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a német megújulós forradalom következtében a „nem szándékolt áramlások” milyen károkat okoznak például a cseh és a lengyel hálózatban azért, mert az északi területeken megtermelt megújuló alapú áram ezen országok hálózatait „használja” annak érdekében, hogy az eljuthasson a déli vagy éppen az osztrák fogyasztókhoz. Az ACER (Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége) becslése szerint a „hurokáramlás” miatti kár 2014-ben már elérte az 1 milliárd eurót is, amiből a magyarországi kár 40 millió euró lehetett. A „nem szándékolt áramlások” ügyében pedig továbbra is megy a jogi csata Németország és Ausztria, valamint a lengyel, a szlovák, a cseh és a magyar energetikai szabályozó hatóságok között.

-A túlzott német ártámogatás sokkoló hatásai
A németországi erőltetett megújuló energiás fejlesztések és támogatások oda vezettek, hogy az Eurostat legújabb adatai szerint 2017 első félévében egy német háztartási fogyasztó 30,5 eurocentet, azaz mai árfolyamon mintegy 94 forintot fizetett 1 kWh villamos energiáért. Ennek oka, hogy a német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium előzetes adatai szerint 2017-ben elképesztő összeget, 26,6 milliárd eurót (mai árfolyamon mintegy 8273 milliárd forint) költöttek éves szinten a megújuló energia támogatására.

-A német Energiewende mindezek miatt mára megingott, elérkezett a gazdasági, műszaki tűrőképessége határára, amelynek egyértelmű jele, hogy a német kormány 2016-ban már módosította a megújulóenergia-források támogatásáról szóló törvényt. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy 2017 elejétől a fix kötelező átvételi árak helyett a németek áttértek az egyes megújuló energiát hasznosító létesítmények egyéves, meghatározott limiten belüli versenyeztetésére.
A módosítástól függetlenül azonban az árak továbbra is növekednek, hiszen 2017. január 1-jétől az ökoáram-támogatást elősegítő pótdíj összege 6,35 centről 6,88 centre emelkedett, ezért 2017 első félévére a német háztartási villamosenergia-árak már az előzetesen tervezett 30,3 eurócentet is meghaladva, 30,5 eurócent értekre növekedtek. Ez év közben tovább emelkedett, hiszen a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2018. március elején publikált, idén februárra vonatkozó ár-összehasonlítása szerint Koppenhágában 30,89 eurócent (96 Ft/kWh), Berlinben 30,72 eurócent (95,5 Ft/kWh), Budapesten viszont csak 12,07 eurócent (37,5 Ft/kWh) volt a lakossági átlagos villamosenergia-ár. Párizsban 1 kWh 19,19 eurócentbe került (59,7 Ft/kWh). Ennek alapvető oka az, hogy a francia villamosenergia-termelés 70-75 százalékát atomerőművek biztosítják. Hozzá kell tenni azt is, hogy az Agora Energiewende legújabb prognózisa szerint a 6,88 centes pótdíj összege 2019-re a 7,6 centet is elérheti, ami közel 10 százalékos emelkedést jelent.

-Csak összehasonlításképpen: az idei évre tervezett közel 28 milliárd euró összegből Németország évente több mint 4 új, VVER-1200 típusú paksi blokkot tudna venni! Természetesen ezt a támogatási összeget a német fogyasztóknak kell majd megfizetniük, ami azt jelenti, hogy a német háztartási villamosenergia-árak az idei évben már megközelíthetik a 100 forint/kWh értéket is. Ez az egyik súlyos következménye az átgondolatlan német megújulós fejlesztéseknek. A németek már kezdik felismerni, hogy jelenlegi formájában az Energiewende zsákutca.

-A német energiaforradalom összeomlása is igazolja, hogy az energetika hosszú távú jövőjét nem lehet érzelmi, politikai alapon meghatározni. Szükséges az egyes energiatermelési módok komplex, valós szakmai értékelése, amelynek feltétlenül figyelembe kell vennie egy adott ország teherbíró képességét, a versenyképességi, ellátás- és nemzetbiztonsági, klímavédelmi céljait, valamint egyéb műszaki, gazdasági és társadalmi aspektusokat is.
A német energiaforradalom bukása végső során a politika kudarca. Leállítják az atomerőműveket, és a hatalmas megújulós fejlesztések és támogatások ellenére a szénerőművi termeléshez láncolják magukat. Egyre inkább az körvonalazódik, hogy a politikai képviselettel is rendelkező német atomellenes zöld lobbi a kétes eredményre vezető megújuló forradalommal valójában a fosszilis energiatermelők malmára hajtotta a vizet. Ez nem is annyira meglepő, hiszen a szén-, gáz- és olajiparban érdekeltek jobban szeretik a megújuló energiákat, mivel azok nem veszélyeztetik üzleti modelljüket. Az igazi verseny csak az atomerőművekkel van, hiszen azok a fosszilis energia előnyeit hátrányok nélkül tudják biztosítani. Erről persze az atomellenes zöldek szintén mélyen hallgatnak.


A cikket nem én írtam. Viszont szinte minden állítását leírtam már neked (is).
Gondolkozz el ezen!
Ígérem, többé nem fogok ennyi anyagot egyik hozzászóláshoz sem bemásolni. Most úgy éreztem, hogy muszáj ezt megtennem, mert különben sem te, sem mások nem szembesülhetnének a 2018-as energetikai valósággal.


Remélem, a kiemelésekből az is kiolvasható, hogy nem én, mint magánember vagyok Paks pártján! Többször leírtam, hogy szerintem nem oda és nem így, de az ország mai energetikai helyzetében nincs más megoldás.
Én nem akarok 150 Forintot fizetni a napelemesek miatt 1 KWh villamos energiáért!
Ami napelemes kapacitást építgetünk, amit egyre szigorúbban szabályozva megengedünk HMKE formájában, az egyszerűen a nemzetközi egyezményeknek tudható be.
Remélhetőleg nem esünk abba a verembe, ahol már a gazdag Németek is csak vergődni tudnak!
Mi belehalnánk.



villam64Válasz erre
2018-10-29
17:59:55
Előzmény: sándor #52184#52185
A miniszterelnökség, Süli Jánossal az élen hazudik. Milyen megújuló energiát akar elraktározni? Nincs hazánkban ilyen. Hazugság, hogy változó termelésű erőművek miatt kell raktározni! A fogyasztás a változó, éjjel nem akarnak az emberek dolgozni. Paksot meg kell magyarázni! Ezért csinálják a propagandát. Azt sem veszed figyelembe, hogy amikor a HMKE rendszerek termelhetnének akkor az ország óránként 2000 MW energiát importál. Ha te ezt kiváltod paks ii-vel, attól a lakosságnak nem lesz olcsóbb a villany. Ráadásul nem is tudod kiváltani, mert paks ii nem szabályozható, és az olcsóbb importból kell a hálózatot szabályozni. Jelenleg 3-6 ezer MW között ingadozik a fogyasztás. Mit csinálsz paks folyamatos 4 ezer MW-jával? Visszatartod a lakosság számára sokkal gazdaságosabb házi rendszereket. De kinek a javára tartod vissza? A milliárdosok javára. A csóró magyar meg dögöljön meg, mert nem tudja fizetni a villanyt. A falvak elnéptelenednek ettől a kifosztó gazdaság politikától. 6 ft/kWh áron paks veszteséges. Paks II-őt 50$/MWh ár fölé állították be. Ez 14 ft/kWh. Ez alatt veszteséges. A te számításod szerint, soha nem térül meg. Az én hmke rendszerem 1 fillérbe sem került, kerül másnak. Azoknak tud csak a rezsije csökkenni, akik befektetnek fogyasztás csökkentő beruházásba. Azt sem fogadod el, hogy én az idén 1300 kWh-ával csökkentettem a hálózat terhelését. Pedig ezek tények. Csak a kedves süli jánosnak erről fogalma sincs, mert nem ezért fizetik. Az is tény 2010 óta 400 ezer fővel csökkent az országban 15-65 év közötti korosztály. Ezek az apró, elhallgatott tények vezetik félre az embereket. A napelem Ausztriában is növekvő részarány, igaz 10-szer annyi van nekik, mint nekünk. A napelem nem megváltás, de a passzívház mellett van a helye. Nekem közösségre van szükségem, és nem gazdagokra. 9000 milliárd dollár van 2100 ember kezében. És te nekik adnál még többet.
Az nkm egyetemes áramszolgáltató oldalát, csak a csúcsidei árak miatt tettem fel. Külföldi oldalakat nem olvasok, mert nem értem. Az irány ezektől függetlenül a fogyasztás növekedés, és áremelkedés. Ennek gátat lehetne vetni a hmke rendszerek elterjesztésével. Addig nézd majd meg a jövő évi energia árakat. A napelem tisztítja a levegőt. Még a minimum 1 millió lakás teljes felújítása jelentene komoly légszennyezés csökkentést.
PAKS II 14 ft/kWh áron 100 %-os kihasználtság mellett 16 év alatt térül meg.
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva