English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőtárolás  =>  Tartályok védelme - korrózió elleni
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2010-05-15
16:39:05
#5689
fakecó!

Remélem Sándornak nem lesz igaza és ok-az 1700 %,de ígérd meg,hogy a fórumosok kapják az első teszt készülékeket amivel már kiválthatjuk a jelenlegi rendszerünket-én benne vagyok.
2010-05-15
16:33:21
#5688
sándor!


"
Az 1700%-ot butaságnak tartom. Az adatokat Te adtad hozzá, Robert csak betette a képletbe, de rögtön kifejezte a kételkedését is.
Majd ha ellenőrizhető adatokkal és nem sejtelmes utalgatásokal szolgálsz, akkor visszatérhetünk az ötletedre (ha van egyáltalán). Mi nem csak linkekkel, odaszúrásokkal operálunk, hanem tényekkel is!

Biztosan keveset olvasod mások véleményeit, illetve a másoknak írt véleményeimet. Mert nálam az AP-knál nem állt meg az élet. Ha büszke lehetek valamire, azt a mérési eredményeimből láthatod. Meg abból, hogy évek óta folyamatosan termel a rendszer télen nyáron külön babrálás és okoskodás nélkül. Igaz, csak szégyenletes 60% közeli eredménnyel.

Egy kicsit átlátszó, ahogyan most a hentest, meg a péket belekevered a témába.
"

Köszönöm a hozzászólást(most egy kicsit tisztább a kép)valószínű,hogy emelem a 2-éves ellenőrzési periódust-főleg,ha úgy látom nem csökkenik a teljesítmény.Mindenképpen rátok gondoltam,akik régóta használtok különböző féle tartályokat és hőcserélőket.
2010-05-14
19:10:56
#5684
Sándor,


"""
Alapvetően miért féltek, félnek az oxigén diffúziótól?
Engem egy nemzetközileg elismert vegyész mérnök tanácsa és az általa bemutatott kísérletek győztek meg arról, hogy "értelmetlen" vele foglalkozni. Igaz a fő kutatási területe a kerámia volt. De ha belegondolsz, hogy mire pl. egy tányér kiég a kemencében, addig a különböző anyagok átalakulásához egyazon kemencén belül át kell haladnia oxidációs és redukciós zónákon is. Tehát meglehetősen értett az oxigén "kezeléséhez".



"""

El fogom végezni a vízforralós kísérletet. Kösz az ötletet.
2010-05-14
17:13:16
#5683
Sandor

Nallam ezek a dolgok nem a keresobol jonnek , es nem ott vegeztem amit te feltetelezel.

Az 1700 % meg emesztgessed - baratkozzal a gondolattal, es egyebkent a Robi szamolta mint pill teljesitmenyt a kozolt adatok alapjan.
De latom nemigazan tudsz megbaratkozni a gondolattal, nallad az AP VCS tul mar nemis letezik elet.

A kereso valoban 1 remek dolog igy a pek es a hentes is hasznos infohoz juthat ha erdekli pl az acelgyartas vagy netan a wickers - brinnel fele kemenyseg vizsgalat.


2010-05-14
08:53:18
#5674
Sandor

Javaslatom ; vasgyartas - vas szen allapot abra ( iptan iskola )
2010-05-13
22:20:52
#5668
Szerkezeti acelok - nem edzhetoek!

A szenacelok -viszont igen!
2010-05-13
21:50:55
#5667
Villamos halozat szenacel keresz ttartok_?

stoeta takolye?

2010-05-13
20:12:30
#5665
Sandor

Bocsi de szerintem a szerkezeti acelok ( kifejezes volna a helyes
szgvasak lapos v- idomacelok,

A szerszam acelok (szen acelok) forgacsolasi eszkozok.
2010-05-13
13:48:09
#5662
Sándor,


"""
A villamos hálózatok szénacél kereszttartóit, a vasoszlopokat régen festették. Öt évente illett átkenni, mégis rozsdásodtak. Sokkal hamarabb amortizálódtak a korszerűtlenségük, a (súly, szélteher, stb.) terhelhetőségük elégtelensége miatt, ezért kellett lecserélni őket. Ha nem került rájuk nagyobb keresztmetszetű vezeték, rendszerint a telített faoszlop korábban kirothadt alóluk, mintsem a rozsda tönkretette volna a vasalkatrészeket.
Otthon, ócskavasként ezek még sok tíz évig szolgáltak, festetlenül.

Utána jött a rézzel való bevonás. Nem tudom megért e öt évet az ötlet.

Ezután túlméretezték a keresztmetszeteket, a kötéseket, hogy ne is kelljen lefesteni. Jó ötlet volt, mert a rozsda önmagában egy idő után inkább védett, mint károsított. De miután nem lettünk a vas és acél országa, túlságosan drága lett az anyagköltség. Viszont ezek az oszlopok a mai napig jól szolgálnak.

Elég sokáig tartott, de ma már jó, a távvezetékek igénybevételének (csavarás, húzás, rezgésből adódó kifáradás, stb.) megfelelő minőségű acélból, a lehető legkisebb anyag mennyiség felhasználásával, tüzihorganyzott kivitelben készül minden. A horgany bevonat gyorsan bemattul, eléri a helynek megfelelő oxidálódási állapotát. Utána (ha jó volt a horganyzás előkészítése) gyakorlatilag évtizedekig kitart, csak ne érje mechanikai sérülés.

Szinte hihetetlen, de az érzékszerveinkkel észlelhetetlen levegő szennyeződés a hálózatot bejáróknak rögtön elárulja, hogy a környéken valamilyen maró anyagot bocsát ki valamilyen gyár, olajfinomító, gázégető berendezés. A széljárás irányában rozsdásak az oszlopok érintett részei.

A vízkő:
Felénk nagyon kemény a víz. Ha egy napot áll egy üvegpohárban, már látható, tapintható nyomot hagy.
A villanybojlerekben képes pár év alatt a térfogat egyharmadát kitölteni a vízkő. Viszont a csövezetékek belsejében csak egy vékony réteg képződik, és nem vastagszik tovább.
Biztosan erősen összetétel függö, hogy milyen hőmérsékletű helyen milyen mértékű a kiválás. A bojlerek fűtő betétei jóval 100 fok feletti hőmérsékletűek üzemközben. Ott nagyon intenzív a kiválás. A bojler tűzzománcozott belső falán is kialakul egy vékony réteg vízkő. Fogalmam sincs miért, de ezt egyszerűen nem lehet eltávolítani. Lehet, hogy anyira belerakódik a zománcréteg lyukaiba. Bármilyen csodaszer használata után is olyan marad, mint a finom csiszolóvászon. Jobb egyszerűen békén hagyni.

Régebben kérdezted, hogy hogyan fogom kitisztítani a hmv-es hőcserélőmet a vízkőtől? Még nem tapasztaltam teljesítmény csökkenést, ezért nem bontottam meg. Viszont megnéztem vízforraló kannában tovább forralva a kollektor által előállított hmv-et. Ugyan olyan mértékű volt a vízkő kiválás, mintha a hideg vízet forraltam volna fel. Tehát a hőcserélőben valószínűleg nincs erős vízkőképződés. Ehhez a hőcserélő hőmérséklete még kevés.
Ha ez igaz, és nem kerülte el semmi a figyelmemet, akkor a kollektor körben sem lehet a vizzel, db-s használat mellett sem nagymértékű vízkő kiválás.
Én most azon a véleményen vagyok, hogy mivel a vékony vízkőréteg gyakorlatilag teljesen telített vízzel, még elég jó lehet a hővezetése.

Az anódvédelemről nekem az a véleményem, hogy felesleges pénzkidobás. Jó, láttam, olvastam tanulmányokat, levezetéseket, de megvédett villanybojlert még egyet sem találtam. Az anód szétmállott (a tulajdonos apránként elfogyasztotta a magnéziumos vizet), de a bojlerre nem volt hatása. Volt ahol az anód tíz év múlva is érintetlen, vadi új állapotú volt. Amikor megreklamáltam Hajdúéknál, kiszálltak megnézni, hogy le van e külön földelve, jól van e a bojler bekötve? Megjegyzem a gyári bojlert csak a hálózatra kell rákötni, a többit a gyárban csinálják.
A végeredmény az lett, hogy kaptam ajándékba néhány új fejlesztésű anódot. Ezeket beszereltem, de a bojlereket azóta nem láttam. Leállították, kiváltották gázra...

Szóval én nem tenném bele egy napkollektoros tartályba sem.
Illetve egy esetben igen, de az nagyon drága lenne. Bevizsgáltatnám a vizet vegyi összetételre. Utána laborban gyorsított öregedés vizsgálatot készíttetnék az anód anyaga és a víz összetétele viszonylatában.
"""


Köszi a választ, de még nem végeztünk.

Én azért vagyok tanácstalan, mert van az acél tartályom, abban réz hőcserélő. Réz vezetéken jut el a víz a gázkazánhoz, aminek a hőcserélője alumínium öntvény. A tartályból réz vezetékek vezetnek a földszinti vas radiátorokhoz, meg alpex csövek a tetőtérben.
Friss (oxigénes) víz csak a tartály rozsdamentes belső hőcserélőjében fordul meg, ami réz és alpex csöveken surran a csapokhoz.

A vízkő kivédésére elektronikus védelmet használok, ami vagy ér valamit, vagy nem ér.

Közben látom, hogy a napkollektoros tartályokhoz is árulnak ilyen meg olyan anódokat.


2010-05-12
07:39:18
#5632
Sándor,

Alapvetően a fémek korróziója elleni védelemre gondoltam, de átfolyós tartályoknál a vízkő kicsapódása is problémát okozhat. Szóval minden érdekel.
2010-05-11
19:29:48
#5628
Szakik!

No comment?
2010-05-07
22:33:05
#5586
Kérdést tudok csak feltenni én is ebben a témában:kinek van tapasztalata az enyémhez hasonló belső hőcserélős tartály vízkövesedésével kapcsolatban-mennyi időnként kell vízkőmentesíteni? Mivel nyáron elég magas hőfokon van járatva 70-80C között(van amikor még egy kicsit feljebb is ment).Gondolom másokat is érdekel a későbbiekben a rendszer karbantartás.

robert!

Egyet tudok ,a tartály és mind a két belső hőcserélő acél,és van benne magnézium anód.Állítólag 2-évente ellenőrizni kell az anódot,remélem valaki több infóval rendelkezik.
2010-05-07
08:07:51
#5561
Mikor szükséges a tartály aktív anódos vagy egyéb védelme?
Külső, belső réz hőcserélős acéltartály, tartály amiben a fűtési rendszer vize kering, vagy amin átfolyik a hmv....
Biosolar Forum  =>  Hőtárolás  =>  Tartályok védelme - korrózió elleni
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva