English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Mérésadatgyűjtés  =>  Hőmennyiségméréslapozz: 1, 2   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2013-12-20
18:59:35
#44426
Ennél a hőszivattyú monitorozásnál egy melegvizes impulzusadós átfolyásmérő méri a térfogatáramot és két 1W hőmérő méri merülőhüvelyben az előremenő és visszatérő hőmérsékletet.



Egyébként nem kell impulzusadós átfolyásmérő sem, mert az egyik kerék/vagy a főtengely forgását egy opto-kapuval figyelni lehet.




2013-12-20
18:28:29
Előzmény: medig #44415#44424
Medig,

Ez a jeladó nagyon jó áron van. Köszi, hogy rámutattál!

T.
szocsmarciVálasz erre
2013-12-20
18:05:40
Előzmény: grano #44421#44422
Ha találnál valakit aki komolyabban értene a szivattyú elektronikájához, akkor meghatározható lenne egyszerűbben is. Én azt gondolom, hogy a beépített nyomáskülönbség mérő 0-10V DC, vagy valami hasonló jelet ad ki. Ha ezt megtalálnád, akkor Te is elvégezhetnéd a számítást az Arduinoval, hiszen tud feszültséget mérni, és van matematikai funkciója is (map ha jól emlékszem).
Vagy később fogd meg a jelet, ha lehetséges - a kijelzőnél! Valószínű ott is több kábel megy a szegmensekhez - mindegyikhez egy-egy. Ha ezeket megmérnéd, kitalálhatnád, hogy épp milyen számot mutat a kijelző.

Én ezért nem mernék belenyúlni a szivattyúba, nehogy valami probléma lépjen fel. Elég kompakt jószágok ezek, nincs sok hely bűvészkedni benne.
2013-12-20
17:54:17
Előzmény: szocsmarci #44419#44421
szocsmarci:
kössz az infot.
Az 5-10%-os hibahatár itt bőven elfogadható szerintem, lévén ekkora hőingás simán lehet a visszatérőben is, pláne felfűtés idején.
szocsmarciVálasz erre
2013-12-20
17:30:07
Előzmény: grano #44393#44419
A szivattyú elektronikája kiszámolja a valós emelőmagasságot (nyomáskülönbséget). Ezt elég pontosan képes meghatározni, révén ez az elsődleges funkciója az elektromos szabályzásnak. Ebből meghatározható az emelőmagasság a szivattyú jelleggörbéjéből. Az is lehet, hogy ellenőrzés képp nézi-e a szivattyú fogyasztását, mert annak is van egy görbéje.
Az így kapott eredmény nem tudom mennyire pontos, én 5-10% körülre saccolom. Ahogy öregszik a szivattyú, és a járókerék kopik, a számított tömegáram nagyobb lesz, mint a valós.
2013-12-20
15:34:59
Előzmény: grano #44402#44415
grano:
igen, szerintem müködne, bár én inkább valami mini camerával csinálnám, annak a composite jelét olvasná az arduino, és feldolgozás után berakná egy változóba az értéket. szerintem egy ardu megával, vagy Rpi-vel pár hónap alatt megvan. Csak hogyan fogja érzékelni, hogy milyen módban van W vagy m3/h, arra is kellene opto érzékelés.
Na de viccet félretéve, én inkább úgy próbálnám, hogy raknék külön hall-os tömegáram mérőt elé, az is legalább olyan pontos mintha leolvasnád a kijelzőről:
www.seeedstudio.com/wiki/G3/4_Water_Flow_sensor

2013-12-20
13:16:48
Előzmény: medig #44399#44402
medig:
kíváló arduinos feladat lesz a 2db 7szegmenses ledkijezlő beolvasása fototranziosztorokkal. :-)
Ez vajh jó lehet hozzá?
www.hestore.hu/prod_10033427.html
2013-12-20
12:59:14
Előzmény: grano #44398#44399
Nem tudom, igazság szerint nem néztem, vagy csak nem tünt fel. Lehet hogy enyimén nincs ilyen, mert már kb 2-3 éves. A Tieden, hogy lehet átkapcsolni? JAh már látom van rá gomb, gyanítom, hogy nekem régi van. Nincs ilyen gombom.
2013-12-20
12:56:27
Előzmény: medig #44396#44398
medig:
nekem ilyen van:



Ezen egyszerűen. A régebbieken nincs ilyen váltógomb, tudják-e nem-e, passz???


Jobb alsó gomb: W/m3h
2013-12-20
12:47:57
Előzmény: grano #44393#44396
Hogyan lehet bekapcsolni hogy térfogatáramot mutasson, teljesítmény helyett?
2013-12-20
12:30:34
#44393
Nem teljesen idevág, de vajh mennyire lehet pontos a GR Alpha2 térfogatáram kijelzése?
Ha ismerem az előremenő/visszatérő hőfokértékeket és valós a szivattyú térfogatáram kijelzése, nagyon egyszerű lesz a pillanatnyi hőigény meghatározásom.
Van erről valakinek infója?
2012-10-01
21:28:57
Előzmény: robert #33738#33739
Robert,

megfogadom tanácsod és mérek majd különböző hőmérsékleteken, ha nálam lesz a műszer! Természetesen majd megosztom a mérés eredményét!
Köszönöm!

Üdv
2012-10-01
20:57:26
Előzmény: zekm1 #33736#33738
zekm1,

"...de ennyire változik a tömegáram a hőmérséklet függvényében?"

Nem tudom, a te rendszeredben talán nem változik, de az is lehet, hogy sokat változik. A mérésekből kiderülhet.

2012-10-01
20:33:22
Előzmény: robert #33734#33736
robert,
köszönöm a választ!
A többszöri mérést terveztem, de ennyire változik a tömegáram a hőmérséklet függvényében?
Első körben hőmennyiség mérővel terveztem a mérést, de ilyen méretben már lég borsos ára van főleg, hogy 3db kellene belőle. Annyira nem életbevágó a folyamatos mérés, csak a szokatlanul magas COP értéket kellene leellenőrizni. Bár ha nem tévedek sokat a méréssel akkor megmarad hisz nem baj, ha évekre visszamenőleg látszik a fűtés igény!

Még egyszer köszönöm a gyors választ! :)
2012-10-01
20:24:16
Előzmény: zekm1 #33732#33734
zekm1,

Ha a tömegáramot nem csak egyszer méred meg, hanem mondjuk tízszer, különböző hőmérsékleteken, és mérések eredménye 10%-nál nem többel különbözik, akkor evvel az átlaggal számolva jól használható eredményt kaphatsz.

Ha rendszeresen mérést tervezel, akkor érdemes lenne beszerezned egy kompakt hőmennyiségmérőt M-bus kimenettel.

2012-10-01
20:11:26
#33732
Sziasztok!
Egy kis segítségre lenne szükségem a témában.
Egy hőszivattyús rendszerben kellene megmérnem/ kiszámítanom a leadott hőmennyiséget.
A rendszer felépítése:
3db Vitocal 300-G hőszivattyú, minden gép szekunder oldalán 1-1 mérőcsonkkal rendelkező oventrop tömegáram szabályzó, a szekunder oldalon az előremenő és visszatérő víz hőmérsékletét Dallas 18B20-as hőmérővel mérem.
A kompresszorok indításáról van visszajelzésem.
Az elképzelésem a következő: fél percenként megvizsgálnám a kompresszorok állapotát és ha üzemelnek akkor megmérném a hőmérsékleteket, majd ebből számolnám a hőmennyiséget. Q=m*c*dT-vel (a tömegáramot egyszer megmérném) Majd a kapott eredményeket folyamatosan összeadnám.
Ezzel a módszerrel várhatóan mennyire lövök mellé a valóságnak?
Köszönöm!
2010-09-26
09:00:42
#7841
Én az Engelman, Sensus, Hydrosense gyártóktól (Siemens nagyon drága) javaslok mérőt, nem a legkisebb átfolyási teljesítményre, kompakt programozható elektronikával, amin beállítható a glikol koncentráció (vagy a fajhő) és lehetőleg M-bus kimenettel rendelkezzen a későbbi számítógépes csatlakoztatáshoz.
Figyelj oda, a megadott árak áfa nélkül értendők!
2010-09-25
22:11:18
#7833
Ez az a ritka pillanat, ahol többen több irányból közelítve szinte azonos véleményen vannak, vagyunk.
Most már csak azt kellene eldönteni, hogy milyen hőmennyiségmérési módszert javasoljunk Edisonnak!
2010-09-25
15:46:38
#7826
Rike,

A te szolár szabályzód "hőmennyiség-mérőjén" be kell állítani egy feltételezett térfogatáramot, vagyis nem mér, csak számol valamit. Ezért javasolt a fordulatszám állandó szinten tartása.
2010-09-25
12:43:37
#7825
Róbert!

Ebben a témában nincs túl nagy tapasztalatom,de ahogy elolvastam a hozzászólásokat arra jutottam,hogy ezek a speckó hőmennyiségmérők sem pontosabbak mint az én szolárszabályzóm mérője.Gondolom emlékszel,májusban a segitségeddel ellenőriztem le a mérésemet,ami nagyon durván csalt,arra az eredményre jutottunk,hogy ha szabályzás nélkül járatom a szolárszivattyút szinte teljesen pontos a mérés.Tovább kisérleteztem,annyit változtattam,hogy a min. fordulatot 30%-ról átállítottam 60%-ra és naponta utána számoltam a termelésnek majd az áramlási sebességet változtattam pár tizeddel úgy ,hogy korrekt legyen a mérés(mert a szivattyúegységben lévő átfolyásmérő nem tized pontos-úszós),viszont a vezérlőben 0,1 l/min pontossággal lehet beírni.
a vezérlő a következőket kéri a méréshez:
-térfogatáram l/min
-folyadék típusa
-térfogatszázalék
-a beállított min fordulatszám %-ban

A megtermelt tartály hőmérsékletváltozás alapján ellenőrizve,korrektnek gondolom a mérést.
2010-09-25
08:54:23
#7817
Sándor,

Én eddig elfogadtam a gyártók adatlapját, amit az órák pontosságáráról állítanak ki.
1. Az adatok között a minimális vízáram is szerepel: a térfogatáram, aminél el kezd számolni az óra. A csöpögő csap ezért nem okoz mérhető fogyasztást.
2. A tranziensek szintén nem kedveznek a szárnykerekes mérésnek.
Az olcsó hőmennyiségmérők is ilyen egyszerű elven működnek. A fűtési rendszerekben (és a napkollektor-kör is ilyen) ez kevésbé jelent problémát, mert nagyjából állandó az áramlás (ha nem fordulatszám-szabályozott), és a mért időszakhoz képes kevés a tranziens.

Payagyerek felvetése is jogos: a mérés meghamisítja a mért folyamatot. Az olcsóbb kategóriájú mérők több energiát vesznek ki a rendszerből, nagyobb akadályt képeznek. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne mérjünk, csak azt, hogy jól kell kiválasztani a mérőeszközt és figyelembe kell venni az érzékelők hatását a kiértékelésnél.

payagyerekVálasz erre
2010-09-25
08:46:58
#7816
Sziasztok.
Csak 1 tapasztalást szeretnék leírni a hőmennyiség méréssel kapcsolatban.

Ha van 1 hőmenny.mérő a zsebünkben, az csak 1 dolog.
Ugyanis: (példa)
Annó 0,6m3-es PolluCom ES mérővel mértem a hőszipkát. Pontosan a radiátor kört, mivel a primer oldali 1m3-es átfolyásra, kár is lett volna rárakni a 0,6-os mérőt.
Nameg a leadott kakaó a fontosabb.
Nos nem lett valós mérés, mert a 0,6m3-es mérő, fojtott. Ugyanis a lapátkerekének a bemenő luka csak 6mm-es.
Ha kivettem a radiátorkörből, és helyette nagylukú vízórát tettem, akkor több lett a fűtési kergetőszivattyú szállította vízmennyiség.
Nyilván persze, mert nem fojtotta úgy, mint a 0,6-os hőmenny.mérő, apró luka.

(Gondoljunk csak bele! A radiátorkör gyűjtőcsöve 22-es rézcső, 20-as belső átmérővel, amire rárakok 6mm-es lukú mérőt.)

Egy kis kitérő a magyarázathoz:
Hőszipkánál a szekunderoldali nagy tömegáram, fontos (fűtésoldal). Radiátornál meg fokozottan pláne.
Tehát:
Ha a hőmennymérő, apró luka lefojtja, akkor fojtom a hőszipkát is. Ergó, nem mérek, valós körülményt, munkapontot.
Nosza. Akkor hajítsunk bele, nagylukú hőmennymérőt! Mondjuk 2,5m3-est.
Igen ám, de akkor meg a mérőhöz képest, relatíve kis áramlás, nem hajtja hitelesen a kereket. Inkább hajlamos elszivárogni mellette, körülötte.
Nyilván a 2,5-ös mérő, pont 2,5m3-en mutat a leghitelesebben. Ha kisebb a vízáram, akkor már hajlamos csalni. Ha nagyon kicsi a mérőhöz képest, akkor már többet.
A vízoszlop ide-oda rugdosásaira is jóval érzéketlenebb a nagyobb mérő.


Napkoli.
Én is mérem a DB rendszeremet.
A PolluCom ES, tud visszavizet is mérni úgy, hogy nem ad negatív előjelet a visszavíz hőmennyiségének.
Nekem ez jó! Ugyanis a leálláskori visszahintázó víz is, hasznosuló hőenergia. Mivel az is belemegy a tartályspirálba, csak épp alul. De az is hevíti a tartályomat, tehát jó ha méri.
Ez esetben, a szenzorok elhelyezése fontos!
A tartályspirál 2 csonkjához közel kell mérni. Nem pedig 10 méterre.
Ha a csonkokhoz közel mérek hőfokokat, akkor a valós visszahintázó vizet, ezáltal a valós hasznosuló fűtőértéket mérem.

(A PolluCom ES, ugyanaz mint a PolluCom E. Csak az E-n piros gomb van, az ES meg szenzoros.)
villam64Válasz erre
2010-09-25
06:35:59
#7815
Amikor először csatlakoztattam vízmérő órát a 300 literes tartály hideg bemenetére, akkor a lakásban a csapok nyitására forgott visszafelé is. Ezért egy visszacsapó szelepet iktattam be eléje. Hátránya az lett, hogy a melegedés hatására növekvő nyomás nem jutott vissza a hálózatra. A nyomáscsökkentő, és a visszacsapó is lezár visszafelé.
2010-09-25
00:23:16
#7814
Robert!

A kis áteresztőképességű mérőkről nincsenek jó emlékeim.
Termékre felhasznált energia mennyiséget kellett produkálnunk. A feladathoz nem volt elég a csarnokba érkező fővezeték mérője által mért érték felosztása.

Gépenként, gépegységenként, vízcsaponként kellett mérőket felszerelnünk.
A részmérések összegének eltérése sokkal több volt, mint az a mérők pontossági osztályából következett volna.
Kapásból jött a gondolat, hogy a leolvasás több óráig tartott, tehát ez idő alatt további fogyasztások történtek. Ezért nem egyezett meg az összegzés a főmérővel. Presztizskérdés lett a dologból, minden mérőt kicseréltünk impulzusadósra. A gyűjtés lekérdezése egy időpontban, de az eltérés még nagyobbra sikerült.

Ekkor aki élt és volt egy csepp értelme, azt odaállítottunk egy egy mérőhöz. Minden rezdülését figyelni és jegyzetelniük kellett. A következők derültek ki:
- Azok a vízvételi helyek ahol csak minimális volt az elvétel, vagy meg sem indították az órát, illetve 10 liter felhasználása esetén csak nyolc impulzust adtak.
- Ahol teljes keresztmetszeten történt az elvétel, ott a hirtelen nyitáskor elmaradt az első egy-két impulzus. Hirtelen lezáráskor a rendszerben kitágult csövekből visszalőtt a nyomás néhány liter vizet a hálózatba. A litert mérő mutató oda és visszafelé forgott párszor és adott néhány plusz impulzust. Ráadásul az egyes fogyasztási helyek nem egyszere működtek. A csőhálózatban állandó volt a nyomás változás. Egy mérőkör hirtelen vízelvétele néha bebillentette a közelben lévő, éppen álló mérőket.

Megreklamáltuk a forgalmazónál. Megkaptuk a forgalomba hozatali engedélyt, miszerint az óra nem hitelesíthető, csak kalibrálható. Az általa mért érték, nyomásfüggő, elszámolásra, számlázásra nem használható. A pontossági osztályt sok óra sok mérésének az átlagából adták meg.
Saját hitelesítésbe kezdtünk. 1m3-es edény, 1 bar nyomás. Mérés közvetlenül a hitelesítő edénytől 1m-en belül. Mérés 10m-en, 20m-en.
Minden esetben, minden óránál más más értékez kaptunk. Itt feladtuk a kísérletezést.

Én hajlok arra, hogy igaza van Edisonnak a vízműveknél tapasztalt hitelesítési gyakorlatról. Egyetlen társasház részméréseinek az összege sem egyezik a főmérővel, pedig a lakókat kötelezték az almérők időszakos hitelesítésére. Az eltérést az ezzel megbízott lakó egyszerűen, létszámarányosan ráosztja a lakásokra.
Érdekes módon mindig kevesebbet mérnek az almérők, mint a főmérő.
Egészen addig, amig a mi méréseink csődöt nem mondtak, hajlottam arra, hogy a hibát a vízműveknél kell keresni. Ma már nem merném ezt határozottan kijelenteni.

Ha abból indulok ki, hogy a lapátkerekes hőmennyiségmérőben hasonló eltérések lehetnek, mint a turbinakerekes vízmérőknél, akkor is pontosabb lehet a mérésük, a vízórákkal végzett méréseknél. A napkollektorokhoz kifejlesztett hőmennyiség mérőket valószínűleg nem csak a tömegáram mérésre hitelesítették, hanem a hőkülönbség mérésére is. Tehát komplett, a hőmennyiség mérésére van hitelesítve.
Ráadásul nem tapasztaltam, hogy amikor a drainback rendszer leáll és a hőmennyiségmérőn visszafelé folyik egy viszonylagosan nagy mennyiségű víz, akkor is dolgozna a mérés. Legalább is a kijelzője szerint ilyenkor a tömegáram nulla, tehát mérés sincs.

Nem egyszerű a kérdés. De én továbbra sem alapoznék hőmennyiség mérést egy közönséges vízórára.


2010-09-24
12:32:59
#7803
Sándor,

A domain üzemeltetője szoftverfrissítést tartott, ezért dobhatta el az üzenetet.

"A vízóra általában köbméterenként ad egy impulzust. A vízóra általában köbméterenként ad egy impulzust. "
Csak a bazi nagy ipari mérők. Lakásmérő kategóriában 1l/impulzus típusok kaphatóak, ezeknek kielégítő a pontossága.
Biosolar Forum  =>  Mérésadatgyűjtés  =>  Hőmennyiségméréslapozz: 1, 2   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva