English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőtárolás  =>  Kő mint hőtároló
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
villam64Válasz erre
2009-08-22
06:04:53
#2425
A nyári többletet az alapba rakott tartállyokkal, vagy téglával gondoltam. Tehát még több tartály és napkollektor. A jelenlegi 2000-es tartály és 1 napkollektor arány megfelelőnek látszik hmv-re és 3 nap kezdeti spájzolásra. ha több napkollektor lenne, akkor kell a 120°-os forgatás védelem. Most meg azért, hogy teszteljem a szórt fényt elnyelő képességet. Mivel így az elnyelő felület majdnem 360°-ra növekszik. Meg növelem a napelem kapacitást a jelenlegi ~12 W-ról, ~48 W-ra. Így a napkollektor 12 V-os egyenáramú keringtetője onnan működne, meg a hőfok és hőfok különbség kapcsolók.

A 139 évet gázban számoltam.
A 3 m3-es puffer 22 m3 gázzal egyenértékű (30-90 °C), 97 év a megtérülési idő.
150 ezer 30 vákuum csöves fűtési idényben 22 év m.i.
kettő együtt nyarat is kihasználva: 45 év m.i.
5% gáz áremelés: 44 év m.i.
megtérülési idő = mesterséges intelligencia = mi.

~18.4 m2 napkollektor 168 m3 vizes tárolóval = HMV (200 kWh/hó) + fűtés (1000 m3 gáz)
100 m3 gáz = 13.5 m3 vizes tároló

Nálam az áram azért számít, mert hmv-re mindig éjszakait használtunk. Csatolom a villamos áram árváltozását 2003-tól bal alsó.



2009-08-21
15:04:00
#2424
villam64,

Ha megvizsgáljuk az elmúlt öt év árváltozásait, akkor az áram 50%-al drágult, a napkollektorok ára pedig nem változott. A megtérülés fényében nem is az áram, hanem a gáz ára a lényegesebb tényező. De nagyon fontos az ellátás biztonsága is. Ezt a biztonságot a napkollektorok, és főképp a fatüzelés (legalább az átállás lehetősége) jelentheti a családok számára.

Azt nem írtad, hogy a nyári többletet hogyan tudnád télre "átmenteni", de a kollektorok 120 fokra állítása a spájzolás ellenkezőjét jelenti. Ugyanis így semmilyen többleted nem keletkezik nyáron, sőt annak is örülhetsz, ha lesz elég meleg vized.

A tartályod egyre szimpatikusabb.

villam64Válasz erre
2009-08-16
19:29:22
#2377
Róbert

Igen sok mindentől függ a 139 év. Csak alapnak írtam. Annak idején a napkollektoros rendszer megtérülése is 20 évről indult. Majd figyeltem ahogy csökkentik ezt az időt a villamos áram emelgetések.

Sziasztok

Visszatérve az elképzelésemhez. A megbeszélések alapján a bővítéseim során a megtérülést elvetem. Általában az ember a fűtés kiépítésénél nem megtérülést nézi, ezért én átállok a gazdaságosságra. Én a sok nyári többletből szeretnék minél többet átmenteni a fűtési idényre. És egyenlőre maradok a drain-back rendszernél. Újabb elképzelésem a vákuum csöves kollektornál. A cső csatlakozásánál egy szimeringes megoldással dönthetővé állítom a rendszert. Így a kollektort 60°-os dőlésszögből tavasszal átállítanám 120°-os dőlésbe, így csökkentve a nyári termelést. Késő nyáron meg vissza. Ezt minél egyszerűbb csúsztatásos és rögzítéses megoldással kell megvalósítani. Úgy hogy közben a rendszer ne nyíljon ki. A padló alól a hatékonyság miatt dupla légkamra lenne a felesleges hő kivezetésére. Az is számolandó, hogy a padló alatti pufferből télen mennyi hő szivárog a lakásba fűtésként.

A tartályokat felfűzésben fűteni a napkollektorról, így mindig a legelső lenne a legmelegebb. A többi folyamatosa melegedne, mialatt egymástól az egy légtér miatt is vennének és adnának le hőt.


Kifizettem a 2000 literes 1 hőcserélős puffert. 256 250 Ft.
2009-08-16
19:10:56
#2375
villam64,

A 139 év akkor jön ki, ha évente csak egyszer töltöd fel a tárolót.


villam64Válasz erre
2009-08-15
11:27:53
#2348
Víz tárolásnál csak a tartályok árát sokallom. 60 m3 kb 6 millió. Plusz tágulási.

A 6 millió 6 évi fizetésem. Évi 3 max 6 m3-t tudok megvenni.

3 m3 tartály 18 m3 földgáz energiáját tárolja 50 delta T mellett. A tartály plusz tágulási 350.000. 18 m3 földgáz 2.520. 139 év mínusz a fűtési idényben befogott hő, mínusz gázáremelés. Plusz villany.

A 3 m3-es tartályba hosszába behegesztettetek 125-ös csövet. Ezen járatnám meg a légkollektor levegőjét. A tartályt fekve használnám az alapban tégla helyett. A tartályból tudok meleg levegőt és vizet is kivenni egyszerre.
2009-08-13
21:17:27
#2340
Szia villam64!

A téglafalas fűtésmegoldást szokták alkalmazni másként is. Legegyszerűbb módja, ha előtte üvegfelület van, és egyszerűen az fűti fel a falat. Alul és felül csappantyúk vannak, nyáron ha nem kell a hő, egyszerűen kiengedik a szabadba. Ősszel és télen azonban beengedik a helyiségbe a hőt. A fallal kiegyenlítik a szoba belső hőingadozását (este fűt,közben a fal lehűl).

A téglafalnál olcsóbb és egyszerűbb a kövekben tárolni a hőt, 800 Ft/T áron adják a bányák a közelemben a kulét. Valószínűleg a felfelé áramló hővel fog meggyűlni a bajod nyáron. Én is gondolkodtam ezen megoldásban (pluszként), mivel fel kellett töltenem az alapot, és én a kulét választottam erre a célra, mivel a vizet (talajpárát) nem vezeti fel, a szemcsék közötti levegő pedig szigetel. Idő és pénz hiányában vetettem el az ötletet.

Amennyiben ilyetén formátumban alkalmazod a kő hőtárolását,van értelme. Egyébként a vizes megoldás az egyszerűbb és gyorsabb megoldás.
villam64Válasz erre
2009-08-13
15:03:51
#2339
Az úszó medansziéba bevezetni a padló alatt keletkező hőt, és lesz belőle dzsakuzzi.
villam64Válasz erre
2009-08-13
14:39:11
#2338
Ja a veszteségek. Minden tárolási mód veszteséges. Ezt elfogadom és nem izgatom magam miatta. A nyári többletet akarom eltárolni, hogy ne téli fűtőanyagot használjak. A gazdaságosság nehéz ügy. Erre írták valahol, hogy amikor elveszted az állásod, akkor nagyon hamar megtérül egy ilyen beruházás. Akkor spórólj, ha van pénzed. Ha nincs nem tudsz.
villam64Válasz erre
2009-08-13
14:21:25
#2337
Szia Sándor

"""
A téglatömeg felmelegítésével az a gond, hogy a felmelegítése ciklikus. Felhõk, éjszaka... A veszteségekkel és a felmelegítés egyenetlenségeivel ha jól látom egyáltalán nem számolsz.
Márpedig több feladatod lesz. A pl 50 fokra felmelegedett téglákra legközelebb már nem engedhetsz 40 fokos levegõt. Legalább 70 fok kell. A napkollektorok ilyen üzemmódot nem tudnak. Én a 70 fokos használati melegvizem elõállításához a végletekig kifeszítem a túlméretezett rendszert. De 70 fok közelében jó, ha 1,5-3 KW teljesítményre képes. Ekkor már a kollektorokról gõzközeli, 90-95 fok közötti víz jön le. De ha beúszik egy bárányfelhõ, akkor rögtön visszaesik a teljesítmény, majd a felhõ után kezdi az egészet elölrõl. Természetesen hosszabbodik a felfûtési idõ.

Visszatérve a 70 fokos levegõre. A fajhõje miatt nagyon kicsi lesz a rendszer nyeresége. Vagy sok sörkollektort kell sorbakössél, vagy nagyon le kell csökkentened az átáramoltatott levegõ tömegét. A feladat megoldhatatlan, mert nagyon lecsökken a tároláshoz kinyert energia mennyiséged. Amikor a bevitt hõmennyiség lecsökken a veszteség szintjére, a rendszer energetikailag egyensúlyba kerül, magyarul leáll.

Tudomásul kell venni, hogy a napkollektorok alacsony hõmérsékletre alkalmasak a legjobban. Akár vizesek akár levegõsek. Tudhatnak csúcsban bármit, akár 100 fokos levegõt, azt nem tudják folyamatosan és gazdaságosan produkálni.
"""

Írsz bárányfelhős szünetekről. Ne hagyjuk ki a gondolatmenetből, hogy ilyenkor, mivel a téglák egy légtérben vannak, elkezd kiegyenlítődni a helységben a hőmérséklet. Az egyik tégla felvesz a másik lead hőt. Mozgást generál ha én a tárolóból hőt veszek ki. A végeredmény a puffer tartályoknál, ha nem használod majdnem kiegyenlítődik a hőmérséklet. A magasság sokat számít. Külön fűtő ág lenne, és külön a ház fűtésére. A ház fűtésére két kivezetés lenne, egy gyors a meleg oldalról, egy lassú folyamatos a hideg oldalról. Aggasztóbbnak tartom a nyári melegben a szigetelésben felfelé áramló hőt. Ezt ki kell vezetni a nagyvilágba, vagy más hasznosítást kitalálni. Meg kell akadályozni, hogy nyáron hő jusson fel. Télen jöhet. Egy alap padlófűtés. Nem írok tesztelésről, mert 0 forintom van rá. Egyébként kösz a bizalmat, hogy sok pénzem van elszórni. A haverom most bontja házát, gondolkodom a tégláján. Alap lenne, és ezt lehetne felszorozni, 5 Ft/tégla 45 000 tégla esetén= 225 000 Ft. Ez már jó lenne. Nagyon nagyon gazdaságos.
villam64Válasz erre
2009-08-12
13:52:52
#2315
Szia Sándor

"""
1. Takarítsa a fene... két nap múlva megint koszos?
2. Az üvegcsõ (külsõ) elöl hátul hideg, na jó légmeleg. Ha meleg akkor már vákumhiányos. A belsõ csõ sem melegebb mint egy síkkollektoros abszorbere, DE CSAK OTT AHOL SÜTI A NAP! Az üveg pedig rossz hõvezetõ.
3. Sörösdoboz tükör - nincs több érvem. Meg kell építened, de a fotóját látni szeretném.
4. -
5. Ha ugyan azt a hõmennyiséget akarod téglában eltárolni mint a vízben, akkor bizony 45.000 db téglára lesz szükséged.
6. Ezekhez a számokhoz elfelejtetted a vastag járulékos költségeket hozzátenni.
7. Görögország egy picit délebbre van és tenger veszi körül.
8. A "fekvõ" kollektoraim 54 fokos dõlésszögû tetõn "fekszenek".
"""

Köszi a képeket. Rémlett nekem, mert szoktam a Kardos oldalát is nézegetni. El is olvasgattam. A képeket természetesen felteszem folyamatosan, a kivitelezést és árakat. Maradjunk mondjuk a téglánál 45 000 tégla esetén közte 5-8 méteren áramlik a légkollektor felmelegített levegője. Az olyan nagy felület szerintem, hogy az óránkénti 10 kW-ot is felvenné. És minél nagyobb a hőfok különbség annál többet. A terveim és alkatrészeim megvannak a légkollektorra, ami 100 C° felett is tud üzemelni. Az egészben a befújó ágon, ha túl meleget kap a ventilátor mondjuk a tégla felől, annak kicsi a hőfok tűrése. Legtöbb ventilátor 40-45 C°-ig bír. A többi megfelelő teljesítménnyel 80 C°, vagy felett nagyon drága. Még keresgélek köztük. A szobán átfújt levegőhöz a kisebb hőfokú elég. Egyenlőre ez lesz. Az egyik kéményen lehozom a csövet a konyhába, az lesz a beszívó oldal. A másik kéményen a 2 szobába fújom be a meleget. A meleg felszáll a 50 cm befújó magasságból, a hideg alsó levegő réteg megy át a konyhába a szintén 50 cm magasságú beszívón a légkollektorba.
A kollektorodnál úgy értettem a különbséget (és egy ilyen tesztre várok), hogy a tied a tetőn van rajta, de ugyan így egy lapos tető, ahol nem kap árnyékot hátulról. Én továbbra is elhiszem neked a hőátadó lemezt. Vettem annak idején vákuum csövet hővezető nélkül. Tapasztaltam mennyire felmelegedett belül annak ellenére, hogy az üveg szigetel, de egyben a vezető is az elnyelő és a hővezető között. Mondjuk ennyi energiával hővezető lemezre is tehették volna a fénynyelő réteget. Lehet hogy olcsóbb lenne a gyártása. A Permanenté is nyitott, de nem annyira mint a tied, hátrább ér. A sörtükör a gyári tükör helyett gondoltam ki. Figyelem a forgalmazók kínálatát. 9375 Ft a reflektor lemez a 30-cas vákuum csőhöz. A sörös dobozaim az utcákon a földön hevernek.
villam64Válasz erre
2009-08-11
19:35:57
#2306
112 000-140 000 Ft most.
villam64Válasz erre
2009-08-11
19:34:52
#2305
Én meg gázt használok, tehát megpróbálok viszonyítani. Jelenleg a 80 nm régi építésű ház fűtése, 5 cm hungarocell mellett kb 800 m3 gáz. Néha vegyes rásegítéssel. Tehát vegyes nélkül 800-1000 m3 földgáz.
villam64Válasz erre
2009-08-11
14:19:18
#2303
Elnézést, de most számolom, hogy 30 m3 víz 50 C° delta T mellett nem 345 m3 gáz, hanem csak 184 m3.
villam64Válasz erre
2009-08-11
14:12:48
#2302
Szia Sándor

"
A víz és a vas fajhõje között 8,78 szoros a különbség a víz javára. Tehát ha vasat vagy követ, szilikátokat akarsz felhasználni, akkor pl. 1 tonna víz helyére közel 9 tonna szilikátot kell beépítened. Számold ennek vissza a térfogatát (mégha be is építed a házba) és egy iszonyú számot fogsz kapni.
A víz a hõcserélõhöz szállítja a benne tárolt hõt, de a téglából ki kell mozgatnod. 100 Watt teljesítmény nem elég a szükséges mennyiségû levegõ
mozgatására. A tégla tároló minden pontja más más hõmérsékletû. Minden pontjáról más más sebességû levegõvel kellene elvonnod a hõt. (És akkor az oda vezetésrõl nem is beszéltem). A levegõ a még meleg téglákról átviszi a hõt a már lehûlt téglákba, tehát komoly szabályzó rendszert kell kitalálnod. A fokozatosan hûlõ téglákról fokozatosan lassabban mozgó levegõvel kell a hõt kinyerned... Nem sorolom tovább.
Ha vízbe teszel követ, akkor egy rossz rendszert kapsz, kicsit jobb hõszállítással.
"

Akkor elmélkedjünk.
1. A kosz. Minden berendezésnél mondják, hogy évente 1-szer takarítsd. Tehát a napkollektort is.
2. A hőt begyűjtő lemez nem érintkezik az abszorberrel. Ez érdekes, majd megnézem amikor megveszem. Ettől függetlenül a cső belső részén még növekedni fog a hő, mert az abszorberről csak oda tud távozni.
3. Mint írtam ezek sörös dobozok. Szórni fogják a fényt, amikor kapnak. Van amit az elnyelőre van amit a világba. Szerintem így is megéri. Évente lemosom. Azért is jó a sörös doboz, mert a légellenállása kicsi, és a helyén marad. A ferde tetőre tennék alumínium lemezt, vagy nem, mert a 4 nm kollektor alá 8 nm alumínium tükröző kerülne, 4*3500 = 14 000 Ft lenne. És ha 1 000 Ft-ból megoldom a sörös dobozokat. Hoz évente 1%-kot. 20 kW/h, az kb 1 000 Ft.
4. A teszt eredményeket közölni fogom itt. Nem drága beruházás a 600 000-ből 1 000. Én bizakodok x százalékos hatásfok növekedésben.
5. Nem látom át az aggályaidat a tégla és kő esetében sem. Te vizsgálsz 1 db téglát. Itt viszont 90 m3 esetén kb 45 000 darab tégláról és a közte vándorló levegőről beszélsz. Nem ugyan azt az eredményt fogod kapni. Az elmondásod szerint te gyors változásról beszélsz. Én meg 2 hónapi folyamatról. Nem azonnal kell nekem 3 300 kW/h energia. Lassú egyenletes felfűtés és lehűtés. A 100 W ventilátor viszonylagos, de egy megfelelően szigetelt háznál elég lehet. Mégis töredéke mint egy hőszivattyúé. Padló alá is benyomhatom a hőt, a falba is. Természetesen csökkenti a belső teret.
6. 100 nm alap kb 60% kihasználtsággal az 30 db 2 m3-es tartály fektetve. 60 m3 40 C° delta T. 2784 kW/h. 7 312 500 Ft a 30 db tartály. 90 m3 tégla 1 846 000 - 3 000 000 Ft. 90 m3 kavics 162 000 Ft.
7. Említették a másik fórumon, hogy Görögországban nagyon sok a napkollektor. Én tovább szeretném bővíteni. A napelem sokkal kisebb hatásfokkal működik, mint a leggyengébb napkollektor. Ne vessük el az olcsóbb rendszert csak azért, mert gyengébb a hatásfoka.
8. Szerintem van különbség az álló kollektorod és a fekvő kollektorod nyeresége között, ha ugyan olyan.
Bocsánat a napkollektoros meg egyéb dolgokért, de nem szívesen ugrálok a teljes fűtési rendszer részleteiért ide-oda.
Első a szigetelés.
villam64Válasz erre
2009-08-10
20:12:43
#2294
Szia Sándor

"Az érveid ezen a fórumon sokak által már régebben ki lettek tárgyalva. Sajnos nem találtunk megfelelõ megoldást. Legígéretesebbnek pillanatnyilag a hõszigetelt, nagy térfogatú vizes medencébõl hõszivattyús megoldással visszanyerhetõ hõmennyiség látszik. Igaz, a bekerülésérõl nem mertünk pontos számítást készíteni. Egy azonban biztos, csak ezért megépíteni (ma még) nem gazdaságos.

Ne várj a nyugdíjas korodig. Már most is leírhatnád nekünk, hogyan
gondolod pl. "kimérni" a vizes és a köves-vizes hõtároló kapacitásokat! Ez egy pici, de szakmai kérdés. Biztosan sok hozzászólást indukálna. Érthetõbbé tenné a kiindulási érveid alapjait."

A sörtükrömet nem értelmezted teljesen. Én vettem hozzá árult tükröt, de az teljesen más. Mivel írtam, hogy függőlegesen 60°-ra állítom be a csöveket, a kollektor szélességének a 1.5 szeres távolságára rakom. Kipróbálom a sörtükör elméletem. Majd írom a méréseket. A hátsó tükör 50%-kal túlnyúlik mindkét oldalon, tehát kétszerese a szélessége a napkollektorénak, és 45° oldalsó szögeknél a teljes hátsó felületre tükröződik szórt fény. Szemből jövő fénysugárnál is szórt fényt bocsát a nem használt hátsó részekre, amit soha nem használsz ha rá fekteted a tetőre. Az oxidáció is igaz. De mennyit ront a visszaverődésen. Mennyire vakít az oxidálódott alumínium. Mennyi szerinted a sörtükör bekerülési értéke. Az kerül pénzbe, amennyibe a festék leszedése kerül. Ilyet amit leírtam soha nem is kínáltak.
A kövek nem viccek. Egyre értelmesebb. A földön való levegő átfújás nehézkes. A kövek között v. téglák között nem gond. Veszteséggel tárolsz minden energiát. Tehát a köves megoldást én kivitelezni fogom, és tesztelni, és nem elmélkedni. A hőszivattyúk villannyal működnek, csak a mostani éjszakai áramon megfelelő, és a gáz helyett villanytól függesz. Egy több fűtésre épített harmóniára van szükség szerintem.
Könyvet már régóta nem olvasok, csak titeket. Nekem a folyamatos szigetelés mellett a leghidegebb napokon is a normál gázkazánnál is 50 C° alatt van a vízhőmérséklet. Hagyományos öntvényradiátorhoz hasonló lemez radiátorokkal. Nem vitatkoztál a 90 m3 kőre számolt 350 m3 gázra. A víztartály ugyan erre 10-szer drágább. És a víznek ilyen mennyiségben sokkal nehézkesebb a tárolása. Én elhiszem, hogy a kő nem a legjobb, de sokkal egyszerűbb a használata.
A tégla 36-38 Ft darabja. Jobb hőkapacitással. Egyébként már leírtam az alapba épített tároló működtetését. Itt a kilowattos hőszivattyú helyett 0.1 kilowattos ventilátort használsz. Csak bonyolult vizes rendszerrel tudod helyettesíteni.
villam64Válasz erre
2009-08-08
12:18:11
#2286
Köszönöm a tájékoztatót. Azért az alapba való kő árának utána nézek hátha úgy megéri az árát. 12 m3 tégla olyan 250 e. Ez kb 6 m3 víz, ami minimum 500 e a tartály. 1 m3 kavics 3-4 e. 4-16 mm 2050Ft/t, 16-32 mm 1875Ft/t, 32-80 mm 1732Ft/t. A 4-16 mm 80% lehet 1 m3 - 1800 Ft. 16-32 mm 60% - 1125 Ft. 4-16 mm esetén 1 m3 hőkapacitás 1.44 Cv. Ez harmada a vízének. Tehát 12 m3 egyenlő 4 m3. Kérdés mennyi 12 m3 vasbeton medence ára, külső kátrány szigeteléssel? Belül 20 cm kőzetgyapot. A 12 m3 4-16 mm kő 21 600 Ft + szállítás lehet. A 4000 literes tartály minimum 300 000 Ft. Elhelyezés gond. Elhelyezés ügyileg új háznál mindenképp az alapba érdemes betervezni a puffert. 100 nm alapba legalább 80-90 m3 puffer betervezhető. Ha ez kő 90 m3 harmada 30 m3 víznek felel meg. 50 C° különbségnél 3 262.5 kW/h. Egyenlő 345 m3 földgázzal. Ez jól szigetelt háznál elég. A ventilátor hőtűrése kérdés. Napi veszteség. Légkollektor kapacitás.
2009-08-08
09:56:05
#2285
villam64,

A térfogatra vonatkoztatott hőtároló képesség (Cv) a fajhő és a sűrűség szozata.
A hővezetésnek ehhez semmi köze.



Anyag Fajhő [J/kg K] Sűrűség [kg/m3] Cv [MJ/m3 K]
Víz 4184 1000 4.2
Beton 840 2000 1.7
Vas 460 7800 3.6
Tégla 880 2500 2.2
Gránit 790 2400 1.9




Látszik, hogy a víz Cv-je a beton 2.5-szerese, a vas 1.2-szerese.

Én a Szalay-féle fizika könyvből szedtem össze az adatokat.
Hibás lehet az eredmény, ha valaki nem egyforma mértékegységekben megadott adatok alapján számolta ki a Cv-t.

Beton hőtárolóval szerintem nem érdemes foglalkozni, mert minek cementet adni a kavicshoz, egyrészt megáll az a gödörben magától is, másrészt a cement hőtároló képessége kisebb, arról nem is beszélve, hogy a költséget a többszörösére emeli.

Láttál már jól működő vegyes (víz+kő) puffert valahol (esetleg leírás a neten)?
villam64Válasz erre
2009-08-08
07:23:17
#2284
Meg az is igaz, hogy kő és kő között is különbség van hőtároló kapacitásban. Meg itthoni mérés eredményeket sem találok. Külföldiül meg nem értek. Az is igaz lehet, hogy légkollektorra lehet jobb. Meg lehet olcsóbban beszerezni mint a téglát, megalkudva az talán kisebb hőtároló kapacitással, viszont könnyebb beépítésben egy új ház alapjába, ahol nem foglal helyet. A sörkollektoros oldalon a beton hőtároló kapacitása térfogatra vetítve 1.8 a vízé 4.2. A tégláét érdekes 1.3-ra számolja. Egy tényleges mérés kell nekem.
villam64Válasz erre
2009-08-08
07:01:49
#2283
Az időállandó vagy karakterisztikus idő annál nagyobb,
minél nagyobb a test hőkapacitása (a tömeg és a fajhő
-------------------------------------
szorzata), minél kisebb a hőcserénél számba jöhető
---------
felület és a hőátadási tényező.

Idézet: www.meteor.geo.klte.hu/hu/doc/metm%C5%B1szer_200809_03.pdf
villam64Válasz erre
2009-08-08
06:06:46
#2282
A puffer 24 órás hőleadás szempontjából. A felfűtése 2-5 óra. A felfűtés rövid ideje alatt mennyi hőt képes a kő felvenni? Ha kisebb méretű, akkor valószínűleg többet, de kevesebb víz fér el közte vezetőnek, és nehezebben áramoltatható. Ha nagyobb lassabban jut a közepébe és kifelé a hő. Milyen gyorsan jut át a kövön a hő. A padlófűtésnél is kővel tárolod a hőt a betonban.
villam64Válasz erre
2009-08-08
05:55:48
#2281
Sándor

Te a levegő hőmérsékletét méred a sivatagban. A mélységben nem mérted. A kő rosszabb hővezető a víznél, így lassabban adja le a hőt. A víz mellette könnyebben átveszi a hőjét, mint a rosszul vezető levegő. Ha súlyra adják meg a fajhőt, akkor térfogatra vetítve nem nagyobb a tömege, tehát nem kell beszorozni? Te is írtad, hogy 1 kg-ra vetítve az anyag fajhője. 1 kg kő majdnem harmada 1 kg víz térfogatának. A kő fajtától függően. Tehát ha 1 m3 helyre porként berakom, akkor kb 2800 kg lesz, ez vízből 1000 kg. Tehát a fajhőt össze kell szorozni a fajsúllyal.
villam64Válasz erre
2009-08-08
05:36:48
#2280
Szia Sándor


"
Egy forró nap után az éjszaka is kellemes a tenger partján.
A "szuper hõtárolós" kõsivatagban éjjel -10 fok az általános lehûlés, pedig nappal + 40 fok fölé melegszik fel a kõtömeg.
Szerinted miért?
Ha nem hiszel Robertnek, illetve a számításoknak, akkor legalább azt hidd el, hogy a fajhõt már eleve tömegre adják meg. Pl. 1 kg márvány 0,795; 1 kg étkezési margarin 3,349; 1 kg parafa 1,67 - 2,09; 1 kg sejtbeton 3,349. A víz szóra sem érdemes a mészkõ 0,837-es értéke mellett.
Aki ezt még a fajsúllyal is felszorozza...
Jó sok kidobnivaló pénzed lehet, ha ezt megcsinálod.
Ez legalább olyan jó, mint a sörkollektor.
"

Egyszer majd nyugdíjas koromban kimérem a 2 m3 víz, és a 2 m3 köves-vizes hőtároló kapacitását.

A sörkollektort is tervezem elkészíteni egy másik helyen.

Saját tervezésű légkollektort is fel szeretném már tenni idén a tetőre. Utána a tégla az alapba hőtárolónak.

A saját tervezésű sörtükröt is ki szeretném próbálni a vákuum csöves kollektor mögé. Ez úgy néz ki, hogy fél oldalát lecsiszolom a sörös dobozoknak. Majd oszlopokat csinálok belőlük. n*2-1 oszlopot, ahol n a csövek darabszáma. h/2 távolságra. Tehát 30 db vákuumcső mögé 59 db sörös doboz oszlopot, h*1.5 hosszban. A tetején és alján a doboz nyílásához illeszkedő tartó fogná a dobozokat. Belül 3 sorban pedig dróttal tartanám, elöl-hátul vezetve a dobozok között.

Ja és segédmotort tartok fenn, hogy ezekre költhessek.
villam64Válasz erre
2009-08-07
22:02:22
#2278
Szia Róbert

Az indexes puffer fórumon kitárgyalták. A fajlagos hőtároló képességben igazad van, azonos súlyra vetítve, de a fajsúlya kb. 2.8-szorosa a vízének, így térfogatra vetítve 1 köbméter kő és 1 köbméter víz aránya 1.2 - 1.1 kWh/C° . Tehát majdnem egyenlő, a tágulása viszont töredéke lehet. Viszont a megnövekedett súly miatt, a tartály palástja nem valószínű, hogy elbírná, meg az alap betonnak is vastagabbnak kellene lennie. Elgondolkodtató fekvőben, vastagabb lemezből. Átalakítottam a rajzokat fekvő tartályra, de a gravitációs rész kétséges. Persze a kő hőtágulására is kíváncsi lennék, a vízhez képest.

A megtakarítás rész. kb. 600 ezer a beruházás. A felső része, 800 m3 gáz 112 ezerrel számolva. Amennyivel kevesebbet fogyasztok ennél azzal elosztva a 600 ezer. kb megtérülési éveket kapok. Az alsó részben lesz a tényleges. Minden idényben hozzáadva a 600 ezerhez a fűtőanyagra kifizetett összeget, gáz plusz egyéb, mínusz évente 112 ezer. Kamat, inflációba nem bonyolódom bele. Jelenleg 0 Ft az első fűtési idény. Ezt késő tavasszal írom be, akkor fog változni a táblázat. Most csak megcsináltam a táblázatot, és ebben vezetem majd. Meg hát a megtérülés. A puffer egy kényelmet javító egység a vegyes mellé, ahol nem szokás megtérülést számolni. A táblázat kíváncsiságom kielégítése, tapasztalataim megosztása másokkal.

A Drain-Back rendszerhez kinéztem a Laing 12 V egyen keringtetőjét. Tervezem 1db 150 W-os napelem vásárlását 680 Ft+ÁFA/W áron. Szinusz inverter. Valamint az összes keringtető cseréjét vagy beépítését 12 V egyenfeszültségűre.
2009-08-07
18:37:08
#2277
villam64,

A kő hőtároló képessége egységnyi térfogatra fele akkora sincs, mint a vízé.
Ha egy 2000 literes tárolóban a víz és kő aránya 50-50%, akkor a hőkapacitás egy 1400 literes vizes tartályéval lesz egyenlő.
Ezért ennek a megoldásnak nem látom az értelmét.

Hogy kalkuláltad az éves megtakarítást?
villam64Válasz erre
2009-07-21
20:24:12
#2225
Előzmény: A fórum legelején Sándor gondolkodott lyukacsos téglában. Én elképzelésem a tömör kisméretű tégla. Nagyobb a hőtároló képessége. Az alapba beépítve, körbeszigetelve. 20 m2-en 60 cm magasan pl. 12 m3 hőtároló kapacitást kapok. A tetejére lapradiátort teszek a felső szigetelés alá. A lapradiátor a szolár tartály hőcserélőjére megy. Ez kb. 200 000 körül lenne a tégla.
R: Úgy tudom, hogy a szilárd hőtároló anyagokat a légfűtés házakban alkalmazzák, ott viszont úgy kell reakni, hogy a levegő átjárhassa. Tégla, kő, nagyméretű kavics ...stb . A tetejére helyezett lapradiátor nem tudja átvenni a hőt, a felső réteg gyorsan kihül és kő elszigeteli a melegebb alsó rétegeket.
Nekem tetszenek az ilyen megoldások, mert végtelenül egyszerűek, és nincsen sem túlmelegedési, sem fagyveszély probléma. A tároló mérete viszont sokkal nagyobb is lehetne.
- Sokban igazad van, de azért tesztelném az elképzelésemet. Szerintem a téglában is felfelé áramlik a meleg. Az elképzelésem szerint ekkora területen, ha nem habarcsozol a téglák közt a levegő áramlást nem tudod megakadályozni. Túl nagy ez a felület. Igazad van, először légkollektoros megoldásban képzeltem el, csak egyéb elképzelések alapján gondoltam egy vizes kollektoros alsó fűtésére. A légkollektorosban is tovább gondolkodom, csak a ventillátorok hőmérséklet tűrésével van gond. A vizes szivattyúnak ez nem gond, csak itt a csövezés sokkal drágább. Egyenlőre pénzhiány miatt vetettem fel ezt a szobányi méretet, mert padlót szeretnék cserélni, és alászigetelni. Valóban a teljes házalapban gondolkodtam. - Beton medence - szigetelés - tégla - lapradiátorok ( a bemenet a kollektor szívó oldalán, a kimenet a befújó oldalán ami a legmelegebb ) - szigetelés - zárt borítás - párnafa ( a párnafák között levegő átfújás az átszivárgott meleg kinyomatására ) ( télen langyos levegő befújása a téglák közül), borítás.

Biosolar Forum  =>  Hőtárolás  =>  Kő mint hőtároló
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva