English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Villanyszereleslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-10-01
17:55:05
Előzmény: tthom #33723#33729
tthom,

Véleményem szerint ez egy teljesen korrekt megoldás.

2012-10-01
13:55:28
#33723
Létezik már bevált módszer falon történő hőhídmentes kábel átvezetésre? Be kellene hoznom egy koaxot kinntről, de azonkívül, hogy átfúrom, bele kábel, netán cső és szilikonnal kinyomom mindkét végét, nem találtam jobbat.
2012-07-23
17:58:46
Előzmény: grano #31663#31835
grano,

Az ideális lakás elosztó-biztosító szekrény valahol a fogyasztási helyek középpontjában kellene, hogy legyen, a legnagyobb fogyasztó közelében.

Ezzel lehetne az egyes áramkörök vezeték hosszát a lehető legrövidebbre venni. Sok energiát meg lehet a vezetékek veszteségének csökkentésével takarítani.
Szerelés anyag árában is jelentős megtakarítást lehet elérni.

Viszont az utcai mérőszekrénytől bevezető vezetékkel nem szabad spórolni. Annak a keresztmetszetét a számítottnál ajánlatos legalább eggyel nagyobbra választani.

2012-07-20
16:55:32
#31741
Külső falon szerelt dobozban mumifikálódott pinceászka tetemek maradéka (amit nem fújt ki a szél szereléskor).




2012-07-18
17:53:54
Előzmény: TGabor #31652#31678
A gipszkarton nem jó hőszigetelő, tehát ha a vezeték ráfekszik(rányomja fentről a gyapot), tud hűlni lefelé. Ma már senki nem 200w-os lámpákkal világít. Kísérletezhetsz is. Egy hosszú darab/guriga ugyanilyen vezetéket szoríts be egy darab gipszkarton és gyapot közé, majd világíts róla pár órát, és mérd meg a vezeték hőmérsékletét.
Ha a vezeték a kísérletben "tekercsben" van és nem kiegyenesítve, akkor ez egy konzervatív mérésnek számít. Ha még így sem melegszik túl, tudod, hogy van tartalékod.

Tehát a kapott eredménytől vagy megnyugszol, vagy tovább kísérletezel :-)
2012-07-18
13:31:00
#31663
egy "apró" kérdés: ha kiviszem telekhatárra (kapu mellé) az óra szekrényt, nekem onnan kb 5-6 m vezeték kellene a jelenlegi óraszekrény helyéig.
Ha magát a szekrényt megszüntetem és a megszakítókat/ FI relét áthelyezem (további 3 m) már épületen belülre (belépő) az ha jól sejtem nem egy fájdalmas plusz?
Ha légkábellel jönne át az új helyre az E.On az kb 6 m-el lenne neki rövidebb.
2012-07-18
11:54:23
Előzmény: sándor #31636#31652
"Minden a vezetékek terhelésétől függ. A vezetékek hűtése nincs biztosítva, felmelegedhet annyira, hogy a terhelhetőségi szorzója csak a hőmérséklet miatt 0,5-re módosul. Ez a szorzó a feszültségesésre méretezéssel még tovább is csökkenhet.
Ekkora hőmérsékleten a vezetéken képződő veszteség már nem elhanyagolható.
Ha a vezeték üzemi hőmérséklete elérheti az 55 fokot (például azon a ponton, ahol egymást keresztezik a vezetékek), akkor csak hőálló vezetékkel lett volna szabad szerelni.
"

Elvileg a terhelés nem lehet túl nagy, csak lámpa lesz rákötve.
Lesz több lámpa is, de mindegyikhez külön kábel megy, hogy külön lehessen kapcsolni.

Utólag én is tartok tőle, hogy nem volt szerencsés a megoldás, de inkább azt kellene eldönteni, hogy maradhat-e.

A vezeték állapotát nem tudom hogyan lehetne ellenőrízni. Készítsünk lukakat a plafonra, ahol kilátszik a vezeték?
2012-07-18
09:14:27
Előzmény: TGabor #31630#31636
TGabor!

Minden a vezetékek terhelésétől függ.
A vezetékek hűtése nincs biztosítva.
Ha a hőmérséklete eleve a szobahőmérsékletről indul, akkor gyorsan felmelegedhet annyira, hogy a terhelhetőségi szorzója csak a hőmérséklet miatt 0,5-re módosul.
Ez a szorzó a feszültségesésre méretezéssel még tovább is csökkenhet.

Ekkora hőmérsékleten a vezetéken képződő veszteség már nem elhanyagolható.

Ha a vezeték üzemi hőmérséklete elérheti az 55 fokot (például azon a ponton, ahol egymást keresztezik a vezetékek), akkor csak hőálló vezetékkel lett volna szabad szerelni.

Szobában, lakásban 25 fok a számításokhoz használt (kiinduló) környezeti hőmérséklet.

Nem szerencsés a megoldás.
Valahogyan ellenőrzési lehetőséget kellene biztosítani.
50-60 foknál elkezdődik a vezeték elszíneződése, a szigetelés merevebbé válása.
Az MM falvezeték ugyan vakolás alá készült, de a vakolat egyben el is vezeti a keletkező hőt. A hőszigetelés alatt erre nincs lehetőség.




2012-07-18
08:05:40
#31630
Sziasztok!

Gipszkartonos mennyezetre világítást készítenénk.(készítettünk)
A gipszkarton fölött párazáró fólia, az fölött pedig kőzetgyapot van.
A mennyezet a beépítés előtt ferde volt. A gipszkartonozással hoztuk egyenesbe.
A ferdeségből az következett, hogy a kőzetgyapotnak az egyik szélen kb 10 cm hely jutott, de a másik szélen már csak kb 5 cm.
De mivel a kőzetgyapot összenyomható, ezért sikerült valahogyan "beerőszakolni".
A gipszkarton csavarok behúzták rendesen, síkba a mennyezetet. (Eléggé feszül az egész, de nem lett hasas sehol)
Ez elkészült kb egy éve.
Most került sor a világítás szerelésére.
A gipszkartont leszedtük, és lapos, 3x1,5-ös MM falvezetéket tettünk be a gipszkarton és a fólia közé.
A giszkartont most is sikerült visszaerőltetni a helyére.
A vezeték sehol nincsen fa és gipszkarton közé szorítva, csak a kőzetgyapot nyomja.
Ugye ezzel a szerelési móddal nem követtünk el hibát, ebből nem lehet később probléma?
2012-07-12
10:40:00
Előzmény: grano #31467#31484
grano!

A 11 méter a felénk "járatos" méret.
Ez szolgáltatónként változhat.

Kérdés, hogy a telek sarkától milyen távolságra van a biztosító szekrényed, mert akár az áramszolgáltatói oldalon kell hosszabb kábelt fektetni, akár Nálad a telken belül, mindkettőnek húzós az ára.

Annyiból jobb lenne, ha az áramszolgáltatóé lenne a hosszabb kábelszakasz, mert akkor a rajta keletkező veszteséget nem a Te mérőd mérné. Nem Neked kellene kifizetned, hanem az összes fogyasztónak, szétterítve a veszteségek között.

Hogy kötelező e föld alatt vinni?
Alapvetően igen. A legtöbb hálózati probléma a házak csatlakozó vezetékeivel van. (Kötések, mechanikai szilárdság, belenövő fák, zúzmara és jég miatti leszakadások.)

Régen szemrebbenés nélkül keresztül vezették (törvény adta jogon) a szomszéd és a Te portád felett is a házad csatlakozó vezetékét. Az volt a cél, hgy minden ház a lehető legolcsóbban legyen ellátható villamos energiával.
A csatlakozó vezeték védelme érdekében a saját tulajdonú fákat le kellett botolni és mindenki köteles volt gondoskodni arról, hogy többé ne nőhessen bele a vezetékbe.

Ma inkább azt csinálják, hogy a leendő, a telekhatárra telepítendő mérőhelyed közelébe tesznek le egy oszlopot. Odáig meghosszabbítják a légvezetéküket és Te az oszlopról, egy rövid kábelen keresztül kapsz csatlakozást.
(Ők is tudják, hogy a kábelezés a drágább.)

Ezért részleztem, hogy hogyan lehet el illetve kikerülni, elodázni a mérő kihelyezését a telekhatárra.

Kell keresni egy olyan villanyszerelőt, aki benne van az adott áramszolgáltató hivatalos bedolgozó partnerei között. Ő nagy biztonsággal pontos árat tud mondani bármelyik megoldásra. Illetve meg tudja mondani, hogy adott esetben a szolgáltató melyik csatlakozási megoldást írja (írná) elő.

Miután nem írtad, hogy a "telek sarka" az egyben a ház sarka is, illetve melyik sarka (mert akkor sarok telekről, sarokházról van szó), ezért az is elképzelhető, hogy a mérő illetve biztosító szekrényed viszont a telek sarkától távolabb eső házrészben található.
Ilyen esetben régen az oszlophoz legközelebb eső tetőszakaszra tettek egy tetőtartót. A csatlakozó vezetéket pedig körbevezették a padláson, egészen pl. az udvari bejáratnál lévő mérőszekrényig.
Ma ezt részben utcai, részben a telken keresztüli kábelezéssel oldják meg.

Én egy, az építési hatóság által földig bontásra ítélt (felújítási engedélyt nem kapott) hosszú, több utcai szobás vályogház példáját tudnám ajánlani.
(Fotók a részmunkákról természetesen nem publikusak.)
A ház két év alatt került felújításra engedély nélkül, de nem szabály ellenesen.
Méterenként, szobánként szigeteltek alá, cserélték ki az alsó pár sor elázott vályogot téglára. Méterenként készítettek a ház alá betonalapot.
Ez nem minősült felújításnak, ez állagmegóvási munka volt.
Egyenként cserélték a nyílászárókat, készítették a padlófűtést és lábazat szigetelést. Szerelték az épületgépészeti dolgokat, a villanyt úgy, hogy a ház alapvető parasztház kinézete és jellege nem változott meg.
A tetőt kijavították és régies jellegű cserepezésre cserélték.
Még az is belefért, hogy (sarokházról lévén szó) a valamikori, a mellékutcába nyíló, a ház végével egybeépített kocsitárolóból a házba beépített garázst csináltak.
Azóta elkészült a külső szigetelése is, de a ház még most is vályogháznak néz ki.

Náluk kellett az építési engedély hiányában megtartani a belső mérőszekrényt, a "régi" csatlakozó vezetéket és a tetőtartó helyét. A régi falonkívüli mérőhely viszont már bekerült egy beépített szekrénybe.
Egy fázisról három fázisra váltottak, ehhez nem kellett az építési hatóság engedélye.
Így természetesen már a csatlakozó vezeték korszerűsítése is automatikusan megtörtént. Vastagabb vezeték, éjszakai áram, hőszivattyús és külön bojleres tarifás bővített mérőhely...

Sokan gondolkodnak és cselekednek így.
Az egészet sajátkezűleg csinálták, egy hivatalos felújítás árának a feléből.
Úgy haladtak, ahogyan az anyagiak engedték.
Igaz, a felújítás ideje alatt végig volt hol lakniuk, volt egy panel lakásuk.
Most van egy mai igényeket kielégítő, és az álmaiknak is megfelelő régi vályogházuk.
Ja, és nem mellékes, hogy a nyilvántartás miatt minimális ház adót kell fizetniük.









2012-07-11
12:23:38
Előzmény: sándor #31449#31467
sándor:
köszönöm.
légvonalban a telek sarkától olyan 8-10 méterre van a villanyoszlop, talán a bejárat is beleférne a 11-be.
Ilyenkor továbbra is légkábelt szerelnek?
Vagy már kötelező a föld alatt vinni?
2012-07-11
00:27:15
Előzmény: grano #31430#31449
grano!

A jövő előírása a telekhatárra kihelyezett mérés. Ez látható a gáznál a víznél és a villanynál is.
Így egyszerűbb a leolvasás, nehezebb a mérőhely manipulálása.

A falba épített régi, különösen a három mérős háromfázisú, éjszakai áramos, kapcsolóórás mérőszekrények ablakméretűek voltak.
A hátfaluk gyakorlatilag csak vakolva van a szoba felőli belső falon.
A hőveszteségüket nem lehet semmilyen szigeteléssel csökkenteni.

Ma már nem a falban van a mérő helye.
Mi ugyan régen is előnyben részesítettük lakásfal esetén a falon kívüli, vagy beltérben egy beépített szekrény részeként kialakítani a mérőhelyet.

A felújítás mértékének minősítése határozza meg, hogy át kell e helyezni a mérőszekrényt a telekhatárra.
Terv szükséges, a szolgáltató javasol, dönt.

Az ára borsos.
Kábel le az oszlopról, a kábelbe iktatott külső biztosítókkal.
Kábel tovább a telekhatáron felállítandó mérőszekrényhez.
A mérőszekrény talán még a legolcsóbb része az egésznek. A kábelezés a drága.
Kábel a mérőszekrénytől a lakás biztosító szekrényéig.

Ami csökkentheti a költséget.
Ha sikerül a bejárat közelében egy kultúrált mérőhelyet kialakítani, akkor egy földmunkával mindent le lehet fektetni. Kapucsengő, kapuvideó, motoros automata kapunyitó, riasztó és más biztonsági dolgok vezetékei, kábelei.
A tapasztalatok szerint a biztonsági berendezések föld alatti vezetékezése biztonságosabb, mint az utólagosan bővítéssel készített rádiós rendszereké.

Arra kell figyelni, hogy a művelet mérőhely áthelyezés címszó alatt történjen.
A szolgáltató általában ideiglenesen, vagy véglegesen szereti megszüntetni a régi mérőhelyet, hogy utána új bekapcsolásként a dupláját kérhesse el.

Konkrét összeget a távolságok ismerete nélkül nehéz mondani. Egy ökölszabály, hogy az oszloptól 11m távolságig növekszik a leágazás ára, de még összességében emberséges. 11m felett brutálisan növekszik az ár.

Járda alatt átfúrás drága. Önkormányzattól beszerezhető járdabontási engedéllyel a harmadából kihozható.

Ha út alatt is kell átfúrni, ott már keményen alkudni kell.

Ha az oszlop a 11m-en belül, a Te oldaladon van, akkor a mérőhely kihozható tervezéssel, kivitelezéssel, anyaggal 2-300 ezerből. De akár 150 ezerből is.
Ennyiből már a kerítés belső oldalán van az áram.

Ezt az árat előbb utóbb mindenkinek meg kell fizetni.
A házak elavulnak, gazdát cserélnek, a szolgáltatók szorongatnak.

Ha valaki például PV-re is adja a fejét, akkor komoly döntés elé kerül.
Vagy meghagyja a jelenlegi mérőhelyét, feltéve, hogy beleférnek a csatlakozások és nincs annyira kilyuggatva a szekény hátfala, hogy az új, oda-vissza mérőket fel lehet szerelni anélkül, hogy a mérőhely alá lehetne férni oldalról.
Vagy minden PV-s elemet, szekrényeket, kábelezéseket a külső falon, védőtető alatt vezet és a falra szerel. Járdát szélesít, hogy elférjen a szekrények előtt.
Vagy mindent kirakat a telekhatárra amit csak lehet. Ami a szolgáltatóé azt az utca felé eső oldalra, ami a saját, azt a belső oldalra.
Ez a legdrágább megoldás.
Előzetes tervét már láttam, de végül mégis falon kívüli szereléssel készült. Visszarettentek az elektronikának a kerítés mellé szerelésétől a nyári napsütés és a téli hidegek, meg úgy általában az időjárás és a kommunkiáció megoldása miatt.

Egy családi ház felújítási periódusa 15-20 év. Szerencsétlen esetben a felújítás már a kispénzű nyugdíjas évekre is eshet.

Többen visszariadnak ettől a költségtől. Nekik más, nem teljesen tiszta megoldást kell keresniük.
Ha hozzá kell nyúlni a felújítás során a tetőtartóhoz, akkor az nem oldható meg a szolgáltató bevonása nélkül.
Ilyenkor ideiglenes csatlakozássá minősítik a meglévő csatlakozást. A vezetéket provizor egy oszlophoz, gerendához, vascsőhöz rögzítik.
A mérőszekrényt a falból kiemelve a falra rögzítik.

Ez csak pár hónapos fennmaradási engedélyt kaphat hivatalosan.
A munka végén a mérőszekrényt visszateszik a falba és visszaminősítik az ideiglenes (építési) csatlakozást az eredeti csatlakozásra.
Ez is felette lesz a 100 ezernek. Ha csak nem csinálja meg stikliben a szolgáltató benfenntes embere.





2012-07-10
23:23:51
Előzmény: FBalazs #31435#31448
FBalazs!

Szerettem volna, ha valahogyan átmegy:

hogy azért, hogy a házad nullázása anno, amikor bekötötték a villanyt, amikor a ház a Te tulajdonodba került és az áramszolgáltató esetleg ellenőrizve a mérőszekrényt átírta a nevedre a fogyasztási helyet, akkor gyakorlatilag megfelelőnek minősítette a nulla földelését is.

Ami a szolgáltató felelősségi körébe tartozik, az a plombázott "terület" mögött van. Minden egyéb a Tiéd.

A korábban leírt kapcsolás(ok) szerint a védelemnek működnie kell mind zárlat, mind hibaáram fellépése esetén.

Ráadásul szelektíven.
Ezt a szelektivitást azért ne vedd készpénznek.
A másodperc töredéke alatt lejátszódó folyamat alatt nincs mód, különösen utólag annak az okát megkeresni, hogy ha az áramköri 10mA-es és a központi 30mA-es fi reléd is leold.
Nagy valószínűséggel olyan volt a hibaáram növekedésének a tendenciája, és az értéke, hogy miután a hibaáram keresztül megy mindkét fi relén, le is oldhatja mindkettőt.
Lényeg, hogy rögtön látod, melyik áramkör a ludas.
Lassú, szivárgó áramos hibaáramnál többnyire már csak a kisebb, az áramköri fi relé fog leoldani.


Ami a földelő szondát illeti.

Ahogy a leírásból kivettem, tisztességesen szét van szedve a ház.
Tehát nem egy beállt és megkedvelt ház-körbeépítést kellene szétrombolnod.
A ház villamos rendszerének felújítása eléri azt a határt, amin túl már a mai villanyszerelési előírásokat kell alkalmazni. (Sodrottkötés, aluminium vezeték, lógó kétfüles dobozfedelek, stb.) nem maradhatnak.
De ezeket Te el is akarod végezni, tehát a kérdés megoldott, vagy megoldásra kerül.

A nulla eredeti földelését nem találod, a mérő mögé még egy ilyen felújítás esetén sem juthatsz be.
Akkor már a teljes mérőhelyet új rendszerűre kellene átalakíttatnod. (Mérő kihelyezés a telekhatárra, kábelen bevezetés a biztosító szekrénybe...)
Ez önmagában drága, gyakorlatilag felesleges kiadás lenne, ha a mérőd mai helyével meg vagy elégedve.
Ezt nem kötelező a belső felújítással egyidejűleg megcsináltatni.

Viszont a Bous által is szorgalmazott EPH sínt azt kötelező kialakítanod.
Az a szerencse, hogy ennek nincs kötelező helye.
De azért általában a mérő, vagy inkább a biztosító szekrény közelébe illik elhelyezni.

Ennek az EPH sínnek az összekötése egy általad gyakorlatilag bárhová leszúrt, boltban kapható szúróföldeléssel komolyan ajánlott.
A bárhová alatt azt értem, hogy nem kell feltétlenül a házon kívül leszúrni és a külső házfalon elhelyezni az összekötő-bontó-mérő dobozát.
Akár egy pince aljzatbetonon keresztül, akár a pince oldalfalán keresztül ferdén lefelé kidugva leverni, az is megfelel. Különösen, ha biztosított, hogy a talaj, ahová a szonda vége kerül, az mindig nedves (nem feltétlenül vizes!) marad.

Leverheted a földelést egy előnyös, de nem szem előtt lévő falszakasz mellé is kívülről. Az EPH sínig megfelel egy hosszabb 10mm2-es, akár közvetlenül a vakolatba fektetett, vagy a padláson szabadon vezetett hajlékony rézvezeték.
Lényeg, hogy meg lehessen különböztetni az EPH sín rákötései között, ha esetleg valaki később meg akarja mérni a földelés értékét.

A szonda köracél kivezetését egy, a lakáson belül elhelyezett dobozban is összekötheted az EPH sínhez vezető vezetékkel. A dobozt eltakarhatod, levakolhatod, csak tudd, hogy hol található.
A földelés esetleges mérése úgy is a vezeték végén, az EPH sínnél történik. A köracél és a rézvezeték összekötésére vannak biztonságos kötőelemek. Megbontani úgy is csak akkor kell, ha baj lenne a földeléssel.


Én úgy mondanám, hogy ezzel az egyszerű megoldással nem feleslegesen dolgozol.
Ezzel a belátható jövőre biztosítod, javítod a lakás érintésvédelmi megfelelőségét, biztonságát.

Felesleges munka (és kiadás) az lett volna, ha a hálózati bejövő nulla földelése miatti aggodalom miatt fellármázod a szolgáltatót, hatalmas rombolással megkeresed az eredeti nulla-földelését, illetve újat telepítel a bejövő nullához.
Gyakorlatilag akkor már egy új mérőhelyet is kellett volna egy vagyonért megrendelned.

Az EPH sín egy földelővel való összekötését (leföldelését) ettől függetlenül akkor is meg kellett volna megoldanod.
Csak ebben az esetben sokkal nagyobb a szabadságfokod a kivitelezést illetően, mintha a bejövő nullát akarnád újra földelni.
(A fi relés szelektív védelem az EPH sín földelése nélkül is működőképes.
Ezt csak azért teszem hozzá, mert az EPH-ra hozás, az EPH rendszer kialakítása már egy másik, speciális terület. Az egy külön előírás és nem vonatkozik minden védendő készülékre, mint a fi relés védelem.)

Remélem, így tisztázódott, hogy kétféle földelésről beszéltünk, beszélünk, amiből a nulláé az esetedben megspórolható.
2012-07-10
13:26:37
Előzmény: sándor #31414#31435
Mindenkinek köszönöm a segítséget, remélem már jó lesz ezentúl minden.

Feljelenteni a szerelőt nem akarom.
Kötöttünk a munka elvégzése előtt szerződést, ezzel nincsen gond.
ÁFÁS számlát is kértem, ez is rendben van.
De hogyan bizonyítom, hogy ő kötötte be rosszul a vezetéket?
Sehogy. Mondhatja, hogy valaki más belenyúlt.

Erről ennyit.

A PDF-et már meg lehet nyitni, azt is köszönöm. Hasznos írás.

Sándor, jól értem, azt mondod, hogy felesleges levernem egy új szondát a földelésnek?
Akkor nem dolgozok vele feleslegesen.

2012-07-10
11:26:38
Előzmény: sándor #31421#31430
sándor:
nem is annyira off mint gondolod. A "normálistól" teljesen elrugaszkodott ötletek adhatják időnként a legnormálisabb megoldást. Mert mint tudjuk a föld sem lapos. (legalábbis Kolumbusz óta).
Nekem is a falban van villanyóraszekrényem. Pont az itteni írások gondolkodtatnak el azon, hogy a 2 év múlva esedékes nagyfelújítás alkalmából nem lenne érdemesebb az egészet megszüntetni és kivinni valahova máshova?
Tetőn át jön le az utcai oszlopról a betáp.
Mekkora költséggel/macerával jár egy ilyen óraszekrény áthelyezés?

2012-07-10
01:12:41
Előzmény: Bous83 #31418#31421
BGous83!

Ezek a "tudom, hogy szinte nincs esélye", de játszunk el a gondolattal témák hihetetlenül fontosak.

Mondom ezt én, aki ilyen jellegű hibáról hiteles információval nem rendelkezem. Gyakorlatilag soha nem fordult elő az ismerősi köröm praxisában. Ha hasonló fordult elő, ott mindig tetten érhető volt az emberi tényező.
Ezért fontos fantáziálni róla
De mint ahogyan egy hidat sem arra terveznek, hogy leszakadhat.
És akkor milyen járulékos védelem segíthetne hogy mégse haljon meg senki, és a kár se legyen nagy?

Vagy másik példa a kisrepülők esete.
Egy idő óta beépítenek egy bizonyos kategóriába olyan ejtőernyőket, amik a gép meghibásodása esetén kinyílnak és nagy valószínűséggel biztonságban a földre teszik a gépet. Ezek működnek kézi és automatikus kezdeményezéssel is.

Vagy ott van a hatalmas tömegű harcjárművek kipakolása ejtőernyők segítségével repülés közben. Az is megoldható.

Természetesen kiszámították, hogy egy nagyméretű utasszállító gép is a jelenlegi közel 100%-os megsemmisülés helyett a földre hozható lenne 10%-on belüli kockázattal. Mégsem akarják bevezetni.
Az ok? Az emberi tényező, a gondolkodásmód. Nem tehetnek különbséget annak a 10%-nak a hátrányára azzal, hogy valószínűleg a képzett személyzet ott is életben maradna. Az áldozatok inkább az utasok közül kerülnének ki.
Az üzlet is azt kényszeríti ki, hogy inkább drágábban kell növelni a biztonságot. A kevés kockázatot meg eladni azzal, hogy a légiközlekedésben fordul elő a legkevesebb baleset.

Milyen hülyén venné az ki magát, ha egy Airbus lengene kéthektár ejtőernyő alatt?
Senki nem ülne többé ilyen tipusra.
Ha lezuhan, az mégis más. Mindennek van rizikója.

Na ez jól elment OFFra, de tényleg van értelme fantáziálni.
Aki kezdi, az kezdje rögtön azzal, hogy hogyan, mitől, miért szakadhat el egy vezeték a védett szerelési helyén?
Csak az szakadhat e el, vagy valami más is, ha megadjuk a szakadás feltételezett okát?
Láttál már túlterheléstől leszakadt álmennyezetet amit csak a villamos vezetékek tartottak meg fejmagasságban?
Én igen. Nem sorolok több kérdést.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a leszúrt földelések élettartama 10-15 év. Ehhez (is) vannak ütemezve a felújítási intervallumok.

Van e egyetlen olyan személy a földelés pártiak között, aki 10 évenként beáldozza a teraszát egy földelés csere miatt?
Vagy öt évente megbontja a külső hőszigetelését, hogy ellenőrizni lehessen a földelés kötésének az állapotát, és megmérni az értékét?
Más tervezni és más megélni a tervem következményeit.

A praxisodból tudod, hogy milyen háklisok a szolgáltatók a PV-s rendszer füldelésének a telepítése kapcsán.
Nem engednek össze vissza egymás mellé, ismeretlen helyekre PV-s földelést telepíteni. Teljesen érthető, hogy védik a hálózatukat. A földelésedtől?

Ha valahol jelentősnek minősített feszültség eltérét mértél, akkor ennek káros, az ott lakó fogyasztók pénztárcájára káros hatásai vannak.
Egy villanymotor egy bizonyos határig annyi áramot fog felvenni, amennyi a tengelyterheléséhez szükséges. Tesz arra, hogy ezt mekkora feszültségből kell produkálnia. Az eredmény melegedés, túltelített vas, az erővonalak növekvő kiszóródása a vasból, stb.
Csupa olyan tényező, ami miatt mondjuk egy kiló kukorica megdarálása az egyik utcában, ugyan azzal a darálóval, a másfélszeresébe kerülhet, mint a másik utcában került.

Biztonságtechnikai szempontból a nulla ideális földpotenciálhoz viszonyított feszültség emelkedése jelent(hetne) komolyabb veszélyt.

De ezt sem kell túlzásba vinni. Erre megoldás az EPH-s előírások, az EPH összekötése egy szúrófölddel. De mint aról már korábban is volt szó, a túlzásba vitt földelés akár veszélyforrás is lehet.

Például, ha anyu a hancúr közben megtámasztja a meztelen, izzadt talpát a csupasz EPH-s gázcsövön.
Te pedig a padlóösszefolyó galvanizált rácsán állsz, ami a túlzásba vitt önszorgalomból (félelemből) adódóan össze van kötve a fém vízvezeték csővel.

A két családtag lábai között olyan irígylésre méltó lépésfeszültség alakulhat ki, hogy ha megússzák az érintkezési pontokon pár égési folttal, még az unokáik is irígykednek majd a tartósan vigyázállásba merevedett papára. Rosszabb esetben sajnálkoznak, hogy elég egy villámcsapás a szomszédban és máris csak a fele számú unokatestvérük lehet, mint a Pistikééknek.

Pedig Pistikééknek még csak EPH-juk sincs, a mosógépük is felültöltős.

Komolyra fordítva, ha egy hálózat korszerűtlen, régi szerelés, sodrott kötések, vékony keresztmetszet, az utcában minimális a teljesítmény lekötés, rossz a fáziskiosztás, akkor gáz van.

Komolyan letörhet (megmelkedhet) a vonali feszültség, csökken a fázisfeszültség és megemelkedik a nulla feszültsége. Vele együtt a védendő készülékek fémburkolata és a föld közötti feszültség.

Én úgy tapasztaltam, hogy bár lehet számítgatni, de a nulla földelésének növelésével nem javul a "biztonsági" helyzet. Csak a kockázat növekszik.
A szabvány által előírt földelés elegendő.

Volt ez már téma. A meghatározó szakemberek között is állandóan előkerül a kérdés. Nem azért, mert nem értenek hozzá, hanem az élet sajnos egyre több olyan szerencsétlenséget produkál, amelyek szabályos szerelések mellett következtek be.

Ha annyira nagy lenne a jelentősége egy plusz földelésnek, akkor miért csak olyan kevés helyre van előírva az EPH-ra hozás?
Biztosan nem a szúróföld munkával együttes ~5-10.000,-Ft körüli ára miatt.
Nem is a lakásban most is előírt vastag EPH-s védelmek költsége miatt.
Nem is a közvetett EPH-s leágaztatások miatt.

Egyszerűen értelmetlen és adott esetben veszélyt hordoz a megoldás.
Ne vigyük a hibafeszültséget el csak a közvetlen veszélyt jelentő helyekre. Csak oda, ahol a nyereség nagyobb, mint a kockázat.
Erre jó példa a fém gázvezeték.

Mi a túrónak kell EPH-ra hozni, amikor a telek, vagy a ház becsatlakozásig műanyag csőből áll a hálózat? Onnantól a kültérben meg a jó villamos szigetelési értékű hőszigetelésben megy a cső tovább, be a lakásba.
Ráadásul nem frekventált helyen van szerelve!

Az én értelmezésem szerint azért, mert a belső gáz fémcső hálózatra csatlakozó elektromos készülékek keletkezhető szikráit, azoknak a lehetséges gyújtó teljesítményét a keletkezésükkor rögtön el kell vezetni. Nem az áramütés jelenti a fő veszélyt ma a műanyag fűtéscsövek korában, hanem az, hogy a vékonyfalú flexicsöveket már egy erősebb elemmel is át lehet égetni.

A gázrobbanás az, amitől félnek a mai tisztelt előírást készítők.
Régen a vastag acél gázcsövek korában bezzeg senki sem félt ennyire. Legfeljebb azért kellett "földelni", mert nagykiterjedésű fémtárgynak minősülhetett a gázcső.
Nem volt a kazánnak elektronikája. A biztonságtechnika mechanikus volt, a gyújtás gyufával, az égésbiztosítás őrlánggal volt megoldva.
Ma meg őrüljön meg a villanyszerelő, mert levág a fi reléje amikor bizonyos tipusú gázkazánok a testhez gyújtanak.

Én is látom a földelés fontosságának kérdését. De azt is, hogy a védelmek a nullázás miatt a zárlati (hiba) áram erősségén alapulnak.

Ezeket a földelés már csak azért sem javíthatja (hagsúlyozom szerintem) olyan mértékben mint sokan képzelik, mert visszakérdezek.
Tudom, hogy nincs esélye, de mi van, ha elszakad a földelés vezetéke valahol a földelés a nulla, vagy az EPH sín között?

Az, hogy a földelés hatásossága erősen időjárás és körülmény függő, ráadásul korlátozott (különösen a hatásos földelések) az élettartama, nincs rendszeres ellenőrzése, számomra nem is kérdés. Bizonyított tény.

Olyan, mintha valaki azzal vigasztalná magát, hogy vakon és süketen is át lehet kelni egy forgalmas autópályán, mert egyszer valakinek sikerült.
Annyiban igaza van, hogy ő 100%-os bizonyosság tudatában indul az átkelésnek.
Mert olyan sérült emberrel még nem beszélt, akinek nem sikerült az átkelés.

Jó kis altéma lehetne az ilyen kérdésekből, de (legalább is) az én ismeret anyagom kevés ennyi feltételezéshez.
Helyesbítek. Ennyi elméleti feltételezéshez.

De be is fejezem, mert mi van, ha közben csak úgy véletlenül felkel a nap?


2012-07-09
21:50:40
Előzmény: sándor #31414#31418
Sándor,

Maximálisan egyetértek mindennel amit írtál, azonban egy pici megjegyzésem lenne.

"Tehát akár csak kismegszakítóval, akár kismegszakító plusz fi relés védelemmel is meg lehet oldani a maximális biztonságot akkor is, ha nem találod a nullát megtámasztó földelést."

Tudom, hogy szinte nincs esélye, azt se tudom, hogy valaha valahol történt-e ilyen, de egy pillanatig játszunk el azzal a gondolattal, hogy a trafó után valahol, vagy a lakás bekötésének PEN vezetője megszakad. Ekkor a PEN potenciálját a leszakadt szakasz fázisonkénti terhelése, és a PEN-en maradt szúróföldek együttes eredő ellenállása határozza meg. Minél nagyobb a fázisok közötti terheléskülönbség, és minél nagyobb a megmaradt szúróföldek ellenállása, annál nagyobb potenciált vehet fel a PEN-ről "megtámasztott" PE sín is, és ezekkel együtt minden leföldelt fémfelület és berendezés. S mindez ugyebár fi, kismegszakító, és nullát is szakító kapcsoló független. PE-t (konnektoroktól eltekintve :-) sosem szakítjuk, visszük át eszközökön, közvetlen megy fémekhez, pl. központi fűtés.

Igaz a túlfeszvédelem egy külön téma, de egy kis példa ehhez is. Tegyük fel épp párommal a mosógép tetején hancúrozunk, mert vihar van, és elment az áram. A szomszéd házába belevág a villám. A mosógépünk potenciálja sokkal kisebb mértékben emelkedik meg, ha a bejövő nulla megtámasztása él, és nem kihagyott, vagy 30 éve elrohadt. Nagyobb esélyünk van a sértetlenségre.

Szóval tudom hogy ezek szőrszálhasogatások, de ha már földelt csillagpontú kisfeszültségű elosztóhálózat van, akkor az a jó, ha ezt mi is segítjük. Természetesen ez a sokadik, pl. a fi sokkal-sokkal nagyobb eséllyel ment életet, ezt nem vitatom...

Erről jut eszembe, felénk, és ahol eddig nézegettem, egész jól sikerült szétosztaniuk a fogyasztókat, nem jelentős fázisfeszültség különbségeket szoktam mérni. Már az is ritka, ha 2-3V-nál többet mérek. Általában 1-2V. (ezek ELMŰ-ÉMÁSZ területek) Azonban nemrég, amikor Csabdin (EON terület) egy kétfázisú PV invertert kötöttem be, szokásomhoz híven megnéztem, melyik fázis milyen feszültségű, hogy a legalacsonyabb feszültségűekre kössek. Tudom, a hálózathoz képest annyira kicsi teljesítményű egy ilyen PV, hogy szinte nincs befolyással erre, de mért ne tegyek jót... Szóval megmértem, és a megszokotthoz képest jóval nagyobb volt a különbség. 230,231,239. Bőven belefér a szabványba (mely inkább védi a szolgáltatót, mint fogyasztóinkat, de ebbe most ne menjünk bele. :-). Nem tudom, hogy ez egy helyi véletlenül összejött pillanat volt, vagy nem foglalkozik az ilyesmivel EON... (lehet tőle független, és mindenhova be van vezetve a 3 fázis, s mindenki pont ugyanazt nem terhelte be nagyobb fogyasztókkal)


2012-07-09
17:46:49
Előzmény: FBalazs #31405#31414
FBalazs!

Már látom, hogy a következő fő feladat egy szótár lesz, amiben minden vezetőnek a helyes elnevezése fog szerepelni.

Írtam már a Nandival történt levelezés során, hogy sajnos nem használják, sokan nem is ismerik ezeknek a kifejezéseket.
Én is elkövet(t)em azt a hibát, hogy megpróbálok olyan laikusan fogalmazni, hogy egy kívülálló számára is megérthető legyen a lényeg.

Boussal és payával is jót diskuráltunk, hogy most minek is minősülhet az a földelés, amire a PV kereteket össze kell kötni. Mert még az engedélyező, a feltételeket előíró áramszolgáltatók is kevernek rendesen.

De most és nálad az a lényeg, hogy végre rendbe legyen téve a lakás.

Bous sokat segített.
Velem kicsit nehezebb, de remélem rövid úton érthető leszek.
Igaz, amikor több éves levelezés után a Szabványügyi Hivatal és a MEE hivatalos engedélyével, állásfoglalásának a birtokában be akartam vonni a fémházas villanyóráimat is a fi relé védelme alá, az áramszolgáltató egyszerűen megtagadta a szakmai felsőbbség utasításának végrehajtását. Még a bírósági, egy tárgyalási nap alatt megnyert per határozatát sem hajtotta végre. Nem engedte végrehajtani sem nekem, sem senki másnak.
Pedig nem voltam idegen. Szakértőként dolgoztam nekik. A barátaim voltak a helyi vezetők (velük nem lett volna probléma), bejáratos voltam a céghez olyan mélységig, hogy hivatalos plombaszámom volt náluk, tőlük.
És még sem sikerült egy teljesen logikus, a legmagasabb lakásvédelmi biztonságot nyújtó megoldást még a saját házamon sem megvalósítani.

Ez az élet, de ezzel a hosszú bevezetővel még nem mégy semmire.
Annyiban lehet hasznos, hogy néhány furcsaság amit még találhatsz a házban talán más megvilágításba kerül.

A lényegre térve.
A Bous javasolta nullát megtámasztó földelést megcsinálhatod akkor is, amikor a ház már érintésvédelmi szempontból biztonságos.
Egy a lényeg. Ma magyarországon nullázásos érintésvédelem van.
Tehát akár csak kismegszakítóval, akár kismegszakító plusz fi relés védelemmel is meg lehet oldani a maximális biztonságot akkor is, ha nem találod a nullát megtámasztó földelést. Akár azért nem, mert levakolták, nem nézhetsz a mérőtáblák alá, akár idővel elkorhadt, akár soha nem is volt telepítve.


Amit idéztél tőlem, az egy olyan kapcsolás, amiből bármit lehet a későbbiekben kialakítani.
Lehet egy db központi, általában 30mA-es fi relével védeni a házat.
Lehet csak a legszükségesebb elmenő áramköröket indítani fi reléről.
És lehet kombinálni a két megoldást is.

A megoldási lehetőségek:

1.
A mérőtől érkező 3 fázist a biztosító szekrényben, táblában rákötöd a fésűs-elosztós bekötő sínre. Így minden kismegszakító megkapja a bemenő fázisát.

A bejövő vastag nullát rákötni a (kékkel jelzett) vastag réz nulla sínre. Figyelem, ezen a sínen csak két, esetleg három vastag vezeték fogadására alkalmas csatlakozási lehetőség található! Nem véletlen!

A nulla sín gyárilag össze van egy vastag csupasz rézvezetővel kötve a védővezetőket fogadó (zöld/sárga) réz sínnnel.

Ezzel a ház alapvetőleg alkalmas a használatra.
Az innen kiinduló kék színű nulla vezetők és a zöld/sárga védővezetők sem lehetnek a biztosító tábla után sehol sem felcserélve, összekötve!

Hogy miért? Mert üzemi feszültség alá kerülhet adott esetben az összes védővezetős fogyasztó érinthető fémrésze, és minden rázhat a házban még akkor is, ha semmi sem hibásodott meg.

Ha szabályosan van szerelve (nincs sem felcserélve, sem összekötve a biztosító szekrény után a nulla és a védővezető), akkor egy vezetékes (közhasználatú fogalom szerint "földelt") érintésvédelmet igénylő készülék meghibásodása esetén a házban lévő összes "földelt" készülék rázni fog addig az ideig, amíg a kismegszakító le nem old. Ez lehet akár több sec is!!
(Nagyjából így néz ki minden ház fi relé nélkül, de szabályosan szerelve.)

Megint figyelem!
Fi relé esetén is rázni fog minden, azon az áramkörön lévő "földelt" készülék, de már csak <0,2sec ideig.
Ezért szorgalmazom a központi, az egész házat egészben védő 30mA-es (nagyobbat lehetőleg ne használjon senki!) fi relé után több, kisebb értékű, pl. 10mA-es áramköri fi relé használatát.
Ezzel lehet ma a legnagyobb biztonságot elérni. Lesz eset, hogy leold az adott áramkör és a központi fi relé is. De első a biztonság, második a kényelem.

2.
Központi fi relés megoldás.
A biztosító szekrény bal felső (önkényes elhelyezés, saját szokás) sarkába felpattintom a 3 fázisú fi relét.

A fi relé megadott bemenő kapcsaira (fontos, hogy a rajta lévő kapcsolási rajz be legyen tartva!) rákötni a 3 fázist és a nullát.
A fázisokat lehet tetszőleges sorrendben kötni, a nullát csak a saját bemenő kapcsára! (A fázissorrend is lehet bizonyos esetekben lényeges, de most nem megyünk olyan mélyre.)

A fi relé elmenő fázis kapcsairól vissza felmegyünk egy egy vastag vezetővel a kismegszakítókhoz használt fésűs elosztó sínre.
Ezzel a fi relé fázis része be van kötve.
Minden áramkör innen kap már fi relével védetten fázist.

A fi relé nulla kimenő kapcsát egy szintén vastag, kék színű, vagy kékkel jelzett vezetővel rákötjük a biztosító tábla kék színű nulla sínjére.

Eltávolítjuk a nulla és a zöld/sárga védővezető sín gyári összekötését!

Innentől kezdve minden áramkör nullája csak a nulla, a zöld/sárga védővezetője csak a védővezető sínre lehet kötve.
Sehol sem lehetnek közösítve.
Sehol nem lehetnek felcserélve.
Sehol nem helyettesítheti a nulla a védővezetőt és fordítva.

A legfontosabbat a végére!

A biztosító tábla zöld/sárga védő sínjét a nullával közösítő gyári vezeték lebontása után rá kell egy vastag (a vastag az mindig a bejövő fázisvezetővel megegyező keresztmetszetet jelent!) zöld/sárga vezetővel kötni a nulla vezetőnek a központi (30mA-es) fi relébe bemenő kapcsára. Tehát még a fi relé elé!
Nyugalom, van hely bőven. A fi relék csatlakozó pontjait úgy alakították ki. hogy kettő vastag vezetőt is alkalmasak biztonságosan fogadni.

Ezzel van kész a házat központi fi relével védő kapcsolás.
Látható, hogy a nullát megtámasztó (nálad eldugott) földelésnek nincs meghatározó szerepe a védelem kialakításában.


Megint csak figyelem! De nagyon.

Ha a védővezetőt <30mA terhelésű kapcsolásban áramvezetésre használjuk (vannak ilyen speciális olasz gázkazán kapcsolások!, LED-es világító sinek, karácsonyi kültéri díszvilágító szörnyűségek, különösen ezek tápegységei, orosz-kínai, vagy környékbeli szerkentyűk, mélykútban használatos "elektronikás" berregős szivattyúk, a kedvenceim a PV-s rendszerek lelkei az inverterek, az egy lakásban használt (több darab) szünetmentes tápegység, bizonyos villám illetve túlfeszültség ellen védő túlfeszlevezető patronos hosszabbítók...), akkor a fi relé nem old le azonnal.

A házban lévő fémházas készülékek csíphetnek, rázhatnak is, amikor ezeket a készülékeket csatlakoztatják a konnektorba, vagy bekapcsolják őket.
Ez a leggyakoribb példa arra, hogy miért megy egyszer napokig lekapcsolás nélkül egy egy fi relé, máskor meg miért old le rövid idő alatt, vagy éppen azonnal.

Fontos tudni, hogy még a 30mA-es fi relé sem nyújt tökéletes életvédelmet!

De ennyi védelem minimálisan kell minden lakásba!

Viszont pl. egy fürdőszobai zuhanykabint, vagy akár csak a párának kitett fürdő vagy mosókonyhai gépeket (imádom a szabálytalanul szerelt szárító gépeket), világítást, egy keringtetős, vízfűtős kádat szinte már kötelező 10mA-es áramköri fi relékkel védeni.
Én ide sorolnám anyuci gőzös vasalóját, az akváriumok villamos berendezéseit és még el lehet a gondolatmenet mentén akár az automata pázsit öntöző rendszerekeig is jutni.

Nagyjából ennyit (röviden) a központi fi relés védelemről.


3.
Központi és áramköri fi relés védelmek kombinációja.

A 2. pont alatt részletezett alapkapcsolás marad.

A kismegszakítók mellé felpattintunk a szükséges áramkörök védelmére egy egy alacsonyabb megszólalási értékű (10mA-es) fi relét.

A fi relékbe nem kötjük be a fésűs elosztó sín leágazásait, hanem ott, ahol a fi relé következik a sorban, ott kivágjuk a sínből a leágazó csonkot.

Az áramköri kismegszakító biztosítja a zárlat és túlterhelés védelmet, a fi relé a fokozott érintésvédelmet. A kettő egymás mellett az egy elmenő áramkör teljes védelmét.

Az elmenő áramköri fi relé bekötése egyszerű.
-A fázist a mellette lévő kismegszakítója elmenő kapcsáról kapja a bemenő fázis kapcsára.
Ez az áramköri fi relé értelemszerűen lehet akár egy, akár háromfázisú is.

-A nullát a közös nulla sínről, a házat védő fi relé utánról kapja a bemenő nulla kapcsára.

Most jön a lényeg!

Az elmenő áramkör vezetői közül a fázis(ok) és a nulla vezető is csak az áramköri fi relé kimenő kapcsaira lehet kötve!
Az áramkör zöld/sárga védővezetője a közös védővezető sínre legyen kötve.

Ha ebben az esetben az egyik 10mA-es védettségű áramkörön lekapcsolás történik, akkor a 30mA-es, a komplett házat védő fi relé még nem old le minden esetben.
(Ezt most ne részletezzük, mert nagyon hosszú lenne. Sok olyan tényező van, amiről a feltett cikkben olvashattál. Ha sikerült megnyitni, mert nekem a ma éjjeli variáció már olvasható!)


Összefoglalva, mert visszaolvasni nincs időm (ha hülyeséget írtam valahol szóljatok!), ennyiből kialakítható a mai legjobb élet-érintésvédelem.

A Bous által rajzolt és érintett EPH és egyéb, a védelmet megerősítő, bizonyos mértékben kötelező, bizonyos helyeken tiltott földelgetések fontosak.

Nem tartoznak direkt a jelenlegi problémádhoz, de lehet, hogy mégis egy ilyen szabálytalanul kialakított EPH-s "csoda megoldás" (mert sokan annak tartják) szívat Téged is, meg az a lökött szerelőd, aki a rahedli munkadíjáért a leg elemibb ellenőzéseket sem végezte el nálad.

Csatlakozom zsezséhez.
A probléma legegyszerűbb elintézési módja a helyileg illetékes, illetve villanyszerelők esetében az országos kamaránál történő bejelentés.
Nincs reménytelen herce hurca.
Hivatalból kiküldik a szakértőjüket és nem Neked kerül pénzedbe a külön szakértő megbízása.
Azonnal megszüntetik a munkavégzési jogosultságát. Letiltják minden munkát adható fórumról. Fekete listára kerül.
Azonnal és töketlenül fog visszarohanni hozzád egy szakértővel és mindent megcsinál immár szabályosan, mert különben hivatalosan sehonnan nem kaphat többé munkát. Helyette pénzbírságot, elzárást kap.
Az adóhatóság rá fog figyelni, mert számlát sem adhat többé, a vásárlásait meg külön figyelni fogják. Az a kereskedő is búcsúzhat az engedélyétől aki még egyszer kiszolgálja.

A legjobb kontroll a konkurencia. Ahol megjelenik a szerelőd, arról rögtön értesül a hatóság.
Ennyi elég is a rosszmájúságból.
De erre a bármilyen szakmát érintő legegyszerűbb megoldásra nagyon kevesen gondolnak.
Hátha sikerült bővítenem a kört!
Így röviden rögtönözve.









2012-07-09
13:39:41
Előzmény: FBalazs #31407#31408
Szerintem csináld meg, pláne ha feltehetően nincs. Azonban én 1x16mm2 vörösrezóval közvetlenül a főelosztóba kötném. Ha nincs hozzáférhető EPH, akkor akár kialakíthatsz egyet. Veszel egy izmos sínes sorkapcsot, 4 lyukú, imbusszal húzható (asszem 4mm2-50mm2). Az órától jövő PEN vezetőt az egyik lyukba, az új szúróföldedet egy másikba, a 3. mehet a PE sínre, negyedik meg a Fi bemeneti nullájára.

A http://biosolar.hu/forum/show/27971#27971 hozzászólásom 11. képén (kinti DC szekrény jobb oldala) látható az imbuszos komolyabb verzió, illetve a 13. képen (benti DC szekrény jobb oldala) a picivel olcsóbb verzió.

Ezzel nem gubancot okozol, hanem jót teszel. Biztonságosabb lesz a hálózatod.
2012-07-09
13:30:40
Előzmény: Bous83 #31401#31407
kösz a rajzot, jó lett. :)

Ha nem vagyok tuti biztos a ház földelésében, és úgy gondolnám, hogy leütök egy földelő szondát a pincefal mellé valahova, azt ráköthetem bárhol a házban menő védőföldekre?
Ezek úgyis rá vannak kötve a bejövő PEN vezetékre.
Ha ezt megcsinálom, azzal nem okozok semmi gubancot, ugye?
Vagy inkább ne csináljam meg, nincs ennek olyan nagy jelentősége?
2012-07-09
13:24:00
Előzmény: FBalazs #31405#31406
Pontosan. Ha van fi, akkor majdnem ugyan ez, csak a nulla sín elé van berakva a fi, s a nulla sín így már a fi után kerül. (ahogy rajzom bal oldali házikójában)
2012-07-09
13:20:12
Előzmény: Bous83 #31401#31405
Sándor ezt írta:
"A mérőtől csak a 3 fázis és egy nulla vezető megy a biztosító szekrényedbe. Ezek általában 10mm2-es fekete alu vezetékek, a nulla kék szigszalaggal kell jelölve legyen.
Itt, a biztosító szekrényben válik ketté a bejövő nulla nullavezetővé és védővezetővé. Ez általában két réz sín, ami az egyik végén egy vastag csupasz rézvezetékkel erősen össze van kötve.
Az egyik sínre vannak a fogyasztók nulla vezetékei, a másikra a védővezetői (földelése) kötve."

De gondolom, ez csak akkor igaz így, ha nincsen Fi relé. Értem.
2012-07-09
11:47:27
Előzmény: FBalazs #31400#31401
Az egyértelműség, és jövőre nézve használjuk a hivatalos megnevezéseket, így nem lesznek félreértések. A szolgáltatótól bejövő nullának hívott vezető az valójában PEN vezető, azaz a föld és nulla közösen. Ezt szokták az EPH-ra kötni, megtámasztani szúrófölddel, stb. Erről a PEN vezetőről indul a nulla és a földelés, melyeket a PEN elhagyása után már PE -mint földelés, és N -mint nullának nevezzük. Ha a szétválás megtörtént, tilos újra közösíteni! Ha Fi relét is használsz, akkor azt nem a PEN szakaszra kell tenni, (mint ahogy nálad volt), hanem a szétválás után, azaz csak az N vezetőbe. (és persze a fázisokba)

"De akkor ugye a nulla sinnek és a védőföld sinnek már nem szabad összeköttetésben lennie sehogyan? (Sándor hozzászólásában az szerepelt, hogy azoknak összekötve kell lennie)"

Valóban nem szabad összekötve lennie, szerintem Sándor nem írt ilyet, valószínű félreértetted. Ő is azt írta, hogy ha van Fi, akkor a fi után nem szabad összekötni.

"De továbbra sem értem, hogy hogyan működött a rendszer eddig, akár ideiglenesen is?"

1. A pincében a föld sín volt a nulla, de a főelosztódban végül is az is a fi után, azaz a nullára volt kötve.

2. A fázisok és nullák (kivéve pince) megfelelően voltak kötve, ezen most sem változtatsz-->működnie kell. A hiba föld sín (főelosztóban) rossz helyre kötése volt. A fi relé a négy vezető áramát "összegzi", és ha az összeg 30mA-nél nagyobb, akkor letilt. Amikor egy fogyasztót bekapcsolsz, "az egyik vezetőn oda megy az áram, a másikon vissza jön." Ezek összege nulla, erre nem oldhat le. A fi relét semmi más nem érdekli, csak az áramok összegének hibája. Tehát ha a hálózat PEN vezetőjébe teszed, akkor nem csak a fogyasztók árama folyik át (ami oda-vissza összege nulla), hanem ezzel párhuzamosan a földelés árama is. Ez az áram ha meghaladja a 30mA-t, akkor is letilt, ugyanis ennek az áramnak a "párja" nem egy másik vezetéken (fi-n keresztül) megy, hanem a földben.

Ha lesz egy kis időm, csinálok egy egyszerű rajzot...




Sikerült egy igazi remekművet alkotnom. :-) A rajz célja a rendszer működésének megértése, ezért szemléletes értékek, és kapcsrajz lett... ;-)

2012-07-09
10:34:41
Előzmény: Bous83 #31385#31400
Egyértelmű, hogy a pincében az alu vezetékeket ki fogom dobni, és kicserélem réz vezetékekre, így nem maradhat.
A konnektorokat az átkötés után nem vizsgáltam meg, égett a lámpa, a FI relé nem oldott le, ettől boldog lettem :)

A zöld-sárga sint valahogyan rá fogom kötni a FI relé előtti nullára. Ez rendben van. De akkor ugye a nulla sinnek és a védőföld sinnek már nem szabad összeköttetésben lennie sehogyan? (Sándor hozzászólásában az szerepelt, hogy azoknak összekötve kell lennie)

De továbbra sem értem, hogy hogyan működött a rendszer eddig, akár ideiglenesen is?
Lehet, hogy azért, mert a zöld-sárga vezetékek rá voltak kötve a nullára (a FI relé után), ezért az azokon folyó áram is átfolyt a FI relén (de nem az összes?)

Lehetséges, hogy az egész rendszerben nem jó a földelés, (elkorrodált már), ezért lehetett az, hogy korábban máshogyan viselkedett a rendszer, mint most 2 hét kánikula után?
2012-07-09
07:20:45
Előzmény: FBalazs #31381#31394
fbalazs:

"A Fi relé utáni nullapontról jövő zöld-sárga vezetéket már nem tudtam visszakötni a zöld-sárga sínre, mert az továbbra is azonnal leveri a FI relét."
Ne is akard:)
azokat csak a fi rele elott szabad/kell kozositeni, utana mar nem!

ezmiatt verhette le a fi relet a kikapcsolt halozat mellett is.
keress azonnal 1 masik szerelot, aki papirral igazolja a munkajat es egy esetleges ellenorzo emberket, aki UTANA atnezi a halozatod erintesvedelmileg

lehet, hogy 2x15000 Ft lesz, de utana nyugodtan fogsz aludni!
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Villanyszereleslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva