English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Villanyszereleslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2010-03-31
12:56:15
#5063
Zsezse,

"orok szabaly: minel tobbet tudsz, annal inkabb rajossz, mennyi mindent nem tudsz meg!:)"

Lásd a mellékelt ábrát. :-)
Hol lehet ezeknek utána nézni? Van erre szakkönyv? Most már nem akarom magam átképezni villanyszerelőnek, de szeretnék tisztában lenni a dolgokkal, hogy biztonságban érezzem magam, meg a házam.
2010-03-31
09:31:17
#5060
Sándor, Zsezse,

Köszönöm a segítséget, sajna nekem nincs villanyszerelő barátom, de majd megpróbálok több infót beszerezni a mai technikákból, berendezésekből.
2010-03-31
09:29:46
#5059
"Lassan elérted, hogy tök hülyének érzem magam,"
orok szabaly: minel tobbet tudsz, annal inkabb rajossz, mennyi mindent nem tudsz meg!:)


mas:

az uj bojleremhez, amit szolarhoz szeretnek hasznalni van villamos utofutes lehetoseg is.

Sandor irtad, hogy a nappali aram draga melegiteni, ezert csak ejszakai aramot hasznalsz fel erre a celra.

mi az ejszakai aram bekotesenek a menete mostanaban?
ezt a kerdest majd felteszem az aramszolgaltatonak is, csak gondoltam hatha itt gyorsabban valaszt kapok.
2010-03-31
09:18:39
#5058
Zsezse,

Persze van a konnektoron "csak borotvához" felirat, de ismered a magyart, mindent mindenhová bedug, csak sormintának tekinti a feliratokat.

Sándor,

Lassan elérted, hogy tök hülyének érzem magam, pedig anno tanultam villanyszerelést, és dolgoztam segédként villanyszerelőnél. Persze az esetek többségében a falvésés és csövezés művészetét gyakoroltam.
Én nem tudom a munkád során mennyire találkozol az általad említett magánlakások évenkénti dokumentált elektromos felülvizsgálatával, a Fi relék dokumentált havi ellenőrzésével, a sorkapocsléc évenkénti dokumentált utánhúzásával. Persze mint szakember nem mondhatsz mást, de azért érdekes a szakmai előírások és a hétköznapi gyakorlat közötti fényévnyi távolságok.
Feltételezem semmilyen külön engedély nincs a ház vezetékezésére, jött a villanyszerelő, oda rakta a kábeleket ahová a tulaj kérte, aztán tartotta a kezét a munkadíjért. Amint elnéztem, az elektromos műveket csak addig érdekli a villanyszerelés szabályossága, amíg a villanyórát ezer plombával nem látják el az áramlopás megakadályozására, tovább nem néznek egy centivel sem. Egyszer már sikerült átélnem az áramkommandó rajtaütését, majdnem rám törték az ajtót annyira be akartak jönni a lakásba. Méregettek, még száz plombát feltettek a meglévők helyett és távoztak.
Ki vagy mikor kérheti egy ház vagy lakás elektromos felülvizsgálati jegyzőkönyvét?
Kitalálom, a tűzoltók és a biztosítók egy tűzeset után. (sajnos a jegyzőkönyv is a tűz martalékává vált és már nem emlékszem ki végezte, a számla is ott égett a jkv. mellett)
2010-03-31
07:52:43
#5055
par egyszeru esettel szeretnem alatamasztani Sandor hozzaszolasat:

2 eve (meg a FI rele elott) szivargo aramot veltem felfedezni, amikor szetszedtem a nulla-fold kozositest a villanyora alatt.
19V valtoaramot mert a keszulek. az elso "szaki" azt mondta, tegyem csak vissza azt a kotest, mert "azert van, hogy az ilyeneket elvezesse".
nem hagyott nyugodni a dolog, ezert egy villanyszerelo baratommal nekiestunk es szetbontottuk a halozat azon reszet, amire gyanakodtunk.
erdekes dolgokat talaltunk.
pl. a padlasszobaban az egyik dobozban sorkapoccsal volt osszekotve 2 vezetek, es szinte csak a lehelet tartotta ott, latszott, hogy neha athuzott a szikra, es elegge meg volt olvadva a sorkapocs. ha ezt nem talaljuk meg ki tudja, mi lehetett volna belole.
a padlasteri furdoben pedig nem volt foldeles, mert meg volt szakadva valahol a szal.
tovabba az egyik vezetek a falban atszivargott, es az ures erparon mertunk 80V feszultseget. ezt lekotve es ujrakotve a kerdeses reszeket megszunt a 19Vos koboraram a fold-nulla bontonal.

volt meg egy erdekes eset evekkel ezelott.
valahol a falban ment egy fali vezetek (talan MN). a falhoz utolag hozzaepitettek egy vas/uveg portalt. par evre ra, amikor csinaltuk a padlasteret, az egyik komuves a teto vas szerkezetbe kapaszkodott, es nekitamaszkodott a vizes malternak, enyhen bizsergett a tenyere.
kiderult, hogy 80V koruli feszultseg (Valto aram) volt a ket pont kozott.
tudniillik a vasszerkezetet amikor felraktak, megserthettek az MN fali kabelt a vakolat alatt, es atvezetett ennyi feszultseget. kiiktattuk a kerdeses szakaszt, es a hiba megszunt.

tehat bizony megannyi hibalehetoseg van es nagyon tudni kell, mit mivel hogyan ...

2010-03-30
23:20:53
#5054
zsezse!
Plaszlo!

Így köszön vissza múlt, ami mikor is volt?

A feliratos, kétpólusú fürdőszobai borotva dugalj általában abba a lámpatestbe volt beépítve, amelyik el volt látva érintésvédelemmel. Tehát nyugodtan lehetett volna a borotválkozó dugalj is "földelt".
De miért nem volt? Mert a borotválkozás olyan tevékenységnek számított, ahol a hálózatra csatlakoztatott villamos borotva készülék közvetlenül érintkezett az agy környéki, idegekkel bőven ellátott, ráadásul nedvekben bővelkedő fej nyírkos bőrével és a nedves kézzel.
Mint már átbeszéltük, testzárlat esetén a földelt készülékek teste mindaddig feszültség alatt marad, amig a biztosító ki nem olvadt. Tehát a borotva nem lehetett csak kettős szigetelésű készülék (kivéve néhány, Szovjet táska importból bekerült készülék).
A kettős szigetelésű készülékhez pedig nem kellett 2+F dugalj, (megint a takarékosság). Olcsóbb volt a felirat, mert a fürdőszobában csak 2+F dugaljakat volt szabad beépíteni. Az ok, a fürdőszoba nedves, vagy (ami még szigorúbb) időszakosan nedves helyiség besorolású is lehet.

A múlt, a régen, és a pár éve fogalmak miatt láthatod Plaszlo a dolgokat (sajnos) olyannak, amilyenek.

Az ötvenes évekig minden települést és a környékét saját, vagy közeli erőművek láttak el árammal. Ezek az erőművek általában egy egy gyár részére épúltek, és csak a felesleget adták el a településnek. Ezért volt sok helyen 110 V, másutt 130 V. Egyes helyeken 2x150 V, és néhol meg egyenáram.
Ezeket rendezték össze az ötvenes, hatvanas években 220 V váltakozó áramú hálózatokká, egyedi földelésű fogyasztókkal.
Ennek a hiányosságai miatt kellett nullázni a hetvenes, nyolcvanas években.
Pár éve pedig felemelték a feszültséget 220-ról 230-ra, mert már nem bírta el a hálózat a megnőtt fogyasztás áramerősségét. A nagy áramerősség nagy hálózati veszteséggel is járt.
Ezért emlékszel és találsz még mai is elképesztő dolgokat a régebbi építésű házakban. Az újépítésű házakban pedig a remek szakemberek jóvoltából.

A faházakról, illetve az azt érintő kérdésedre: eddig "csak" a Fi relékről beszélgettünk.
Ez eddig az érintésvédelem tárgykörébe tartozott. Ez az érintésvédelem (életvédelem) szabványa.
Amit most kérdezel, (faház, külső dobozok stb.) pedig a létesítési biztonsági, tűzvédelemi tárgykörbe tartozó dolog. Ez egy külön szabvány (MSZ 1600 volt a lánykori neve), ami többszáz oldal. Azzal foglalkozik, hogy a különböző besorolású épületeket, helyiségeket milyen szerelési módszerrel kell kivitelezni. Általában a tűzbiztonság miatt.
Ez annyira szerteágazó kérdés, hogy csak a helyszín pontos ismeretében tud bármelyik felülvizsgáló nyilatkozni arról, hogy az alkalmazott szerelési mód szabványos e, vagy sem. Ennek a megítéléséhez néha be kell szerezni 30-50 éves egyedi eltérési engedélyeket, tervezői előírásokat, terveket.
Elképzelhető, hogy mint a panelházaknál, megengedték anno a fából készült falelemek réseinek takaró lécei alá elhelyezni a vezetékeket. A durva kötödobozokat pedig azért kellett falon kívül elhelyezni, mert ahol két vezeték össze van kötve, ott fenn áll a felmelegedésből adódó tüzveszély.

Írod, hogy több kötést sorkapocsokkal oldottál meg. Hát ez nem a legszerencsésebb megoldás, mert minden csavaros kötést meghatározott időnként, évenként, dokumentáltan utána kell(ene) húzni. A csavarkötések egyszer összeszorítják a vezetékeket. A vezetékek engednek, szétlapulnak, gyengül és melegszik a kötés.
Önszorító vagy préselős kötést javasolnék. Sok fajtája létezik attól függően, hogy tömör vagy hajlékony vezetékeket kell e összekötni, mekkora és hány vezetéket, milyen a tervezett áramerősség a kötésekben, milyen a környezeti alaphőmérséklet... Ne soroljam tovább.

Ez már olyan terület, amit szakemberre kell bízni. Ezeket ezen a fórumon "megoldani" felelőtlenség lenne.
Érintésvédelmi tűzvédelmi, villámvédelmi felülvizsgálóval kell átnézetni. Ő ad egy jegyzőkönyvet, hibalistát és kijavítási határidőt.
A magánlakásokat különben is kötelező időszakonként felülvizsgáltatni.

Remélem legalább az érdeklődés beindításához tudtam segítséget adni. De a megoldást, remélem megérted, nem tudom, nem lehet távolból pár sorban megoldani. Felelőtlenségbe pedig ne menjünk bele.
Köszönöm a megelőlegezett megértésed.


2010-03-30
19:30:05
#5049
zsezse!

A földelés még a kemény talajban is lemegy, ha előásol egy 80 cm-es szűk lyukat, bele két vödör víz. A szondát ütni nem szabad, általában egy közepes vésőgép leütögeti tíz perc alatt. Vagy kézzel felemelve és beejteni a lyukba, de jó sokszor. Időnként vizet tölteni a lyukba. Kalapács csak végszükség esetén, de akkor könnyen elgörbül a szonda, még akkor is, ha az 40-40-es szögvasból van.

A bütykölős műhely védelmével tökéletesen igazad van, de már annyira rövidíteni akartam, hogy ez elmaradt.
Gyakorlatból, ha valaki villamos berendezések javításával is foglalkozik, akkor azt tényleg csak Fi relé mentes helyről lehet végezni. A műhely általános felhasználású dugaljait már érdemes, szükséges áramvédővel védeni.
2010-03-30
15:03:55
#5044
Sándor,

Köszönöm a tanácsaidat. Valóban be volt kapcsolva - mivel már este volt - lámpa, tv, számítógép, így értem miért csapott le a Fi relé. Ahogy összeérintettem, a nulla vezetőt a földdel, már nem volt egyensúlyban a fázisokon és a nullán átfolyó áramok összessége, mivel a nulla vezető áramának egy része a földkábelen folyt, kikerülve a Fi relét.
Viszont érdekes dolgokat írtál, amit a gyakorlatban egészen máshogy láttam. Anyámék 35 éve - akkor kimondottan korszerűnek számító - lakásában csak a konyhában és a fürdőben volt földelt konnektor, sehol máshol. Sőt a fürdőben a borotvának földeletlen aljzat van a mai napig a mosdó mellett. Arról már nem beszélek, hogy az előző, 80 éve épült házunkban az eredeti kábelezésben sehol nem volt földelés (ez még panelvilág előtti korszak) én építettem ki. Csak az utólag az elektromos fűtésnek kiépített áramköröknél volt kiépítve.
A mostani házamhoz ÉV vizsgálati jegyzőkönyvet nem kaptam, szerintem az előző tulaj is üveges szemmel nézne rám, ha kérném tőle, de azért megpróbálhatom.
Szerintem katasztrófa lenne egy ilyen vizsgálat, a vezetékeket a falak sarkaiban takaróléc alatt bújtatták el, se cső, se kábelcsatorna.
Sajna a tetőszigetelésnél annyira a szigetelésre koncentráltam, hogy elfelejtettem a földvezetőt kiépíteni utólag. Most már pótolni sem tudom egyszerűen, mert az eredeti vezetékeket ahol tudták ott bujtatták el, se cső se semmi. Elvileg ezt is villanyszerelő csinálta valamikor, de nagyon nem izgathatta magát. Amit én készítettem az a világítási hálózat, dupla szigetelésű kábellal, a kötéseket forrasztottam, vagy csokival (sorkapocsléc) ahol sok vezeték találkozott, és mindent alaposan leszigeteltem, bár nem csöveztem be, de mindenhol összefogtam, rögzítettem és könnyen elérhető a burkolat levétele után. Nem szeretnék fáklyát a házamból.

Ha van még időd és lelki erőd, a faházakban használatos elvekről, előírásokról tudnál még egy kis összefoglalót kreálni? A legtöbb helyen külső vezetékezést láttam, ronda elosztódobozokkal, de mindent falon kívül. Még mindig ez az előírás?
2010-03-30
07:08:35
#5021
sandor:

sajnos a 4 metert nehezen tudtuk kivitelezni:( eleg kotott a talaj.
ajanlottak a slagos megoldast, mint a kutfuroknal, de nem nagyon sikerult elorelepni.

mas: egy apro korrekciot hadd ejtsek meg:

"Ha valakinak bütykölős műhelye van, azt kösse az áramvédő elé, hogy nyogodtan próbalámpázhasson, bevizsgálhasson berendezéseket anélkül, hogy lekapcsolná véletlenül a lakást."
en ezt annyival egeszitenem ki, hogy kosse KULON aramvedore. mi igy tettunk. nem szeretnem ha a garazsban csapna agyon probalkozas kozben:)

2010-03-29
22:17:51
#5018
zsezse!
Plaszlo!

Lassan tisztázódnak a kérdések az áramvédő kapcsoló körül.
Megnéztem, hogy melyik kérdés maradhatott nyitott. Essünk neki.

A földelt és földeletlen (kétpólusú) dugaljak kérdése:

Soha sem volt szabad földeletlen dugaljat használni. Az érintésvédelemről régen a földelt és a mostani nullázott rendszerben is gondoskodni kellett és kell. Ez a test "földelése", rákötése a védővezetőre.
A nagy panelprogram (60-70-es évek) idején anyag takarékossági szempontból kezdeményezték a tervezők, és a Szabványügyi Hivatal egyedi eltérési engedélyt adott ki erre a megoldásra, de csak bizonyos panel tipusoknál. Azután, ahogy ez lenni szokott, fű alatt elterjedt a kislakás építésben is. Hidegpadlós=földelt, melegpadlós helyiség= kétsarkú. Ismerős a felfogás?
Meg kell keresni a módját, mert lehet, hogy a kétsarkú dugalj alatt ott van a dobozban a védővezető is, csak be kell kötni. Ha nincs, akkor valahogy utánafűzni és kicserélni a dugaljakat 2+F-esre.
Fontos! Ha rendelkezik a nyaralóból átalakított házad öt éven belüli, a házat szabályosnak minősítő, érvényes érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvvel, akkor a következő felülvizsgálatig, illetve a lakás "nagyjavításáig", felújításáig használhatod úgy, ahogyan a mérési jegyzőkönyvben fel van sorolva a kétsarkú dugaljas rendszer.

A Fi relé előtt van összekötve a 0 vezető és a védővezető. A Fi relé után ezeket összekötni tilos. Mert akkor az üzemi áram megoszlik a két vezetőn, és ez kibillenti a Fi relét az egyensúlyt tartó gerjesztésből és le fog oldani.

Ha a Fi relé után összeérintett 0 és védővezető leoldja az áramvédőt, akkor (meg lehet mérni), a 0 vezetőn és a fázisvezetőn is folyik, folyt már áram. Akkor is, ha látszólag nincs semmi bekapcsolva. De rá lehet kötve egy szobatermosztát, lakásbiztonság, kamera, készenléti állapotban lévő készülékek stb. Vagy csak egyszerűen a 0 vezető induktív áthallás miatt feszültség alatt van, és amikor a védővezetővel összeérintitek, akkor a 0-án áram fog folyni. Ami miután a fázisvezetőn nem folyik azonos erősségű áram, leoldja a Fi relét.
Ez a kóboráramos dolog is rendkívül ritka. Általában mindig előkerül valahonnan egy pici kis fogyasztó, amiről addig senki sem tudott.

Zsezse, a földelést jobb lett volna leverni 4 méter mélyre. Ott már egész éven át állandóbb a földelés értéke, mint a felső egy méterben, ami nyáron kiszárad. De ahhoz, hogy az áramvédőd biztonsággal működjön, ennek a megoldásnak is elegendőnek kell lennie. Még kiszáradt föld esetén is van annyi vezetése, hogy beiindítja a Fi relét. Pár száz ohmos földelés esetén is működnek.

Hogy egy háromfázisú, vagy több egyfázisú áramvédő e a jobb megoldás?
Én mindenképpen az egy háromfázisút részesítem előnyben. Pedig a másik megoldás sokkal praktikusabbnak látszik.
Rémálmom egy hibakeresés, ami talán tanulságos lesz nektek is.
Egy új lakásba nem szereltek Fi relét. Egy idő után a nagysasszony tenyerét megcirólgatta a konyhában a vízforraló kancsó fogantyúja, ezért arra az áramkörre utólag beépíttettek egy db egyfázisú áramvédőt.
Az áramvédő teljesen rendszertelenül működött. Volt, hogy egy este kétszer, de volt hogy csak hetente, havonta. Általában akkor kapcsolt le, amikor a háziasszony nem kapcsolta ki a forrás kezdetén, hanem hagyta felforrni a jól teleöntött kancsót egészen addig, amig a kapcsolója magától ki nem kapcsolt.
Ilyenkor a fogyantyúban összegyűlt és lecsapódott gőz átvezetett és ez váltotta ki a lekapcsolást. Nem is lett volna baj, de mivel a forróvíz elkészült, a kancsó lekapcsolt, a háziak észre sem vették, hogy az áramvédő lekapcsolt. Csak akkor képedt el mindenki, amikor megjelent pár perc múlva a rendőrség és a ház biztonságáért felelős cég ügyeletese, és keresték a betörőket.
Senki sem gondolt rá, de a konyhai áramkörre volt rákötve a néma riasztó is. És áramszünet helyett lekapcsolást érzékelve, szándékos beavatkozást jelzett be. Hát volt egy kis balhé belőle, hogy ki fizesse a sok, riadós kiszállást.
Összefoglalva, nem szokott túlságosan sűrűn lekapcsolást okozó hiba fellépni. Ha valakinak bütykölős műhelye van, azt kösse az áramvédő elé, hogy nyogodtan próbalámpázhasson, bevizsgálhasson berendezéseket anélkül, hogy lekapcsolná véletlenül a lakást.
De ha egyszer az áramvédő lekapcsolt, azt illik komolyan venni és alaposan utánajárni, akármennyire is kényelmetlen újradátumozni a videót és egyebeket.
Általában az éppen utoljára bekapcsolt készülék a hunyó. Vagy ha nem akkor, ki kell húzni mindent ami gyanús lehet. Majd ha megállt az áramvédő, akkor egyesével visszakapcsolva meg kell keresni a meghibásodott berendezést.
Egyfázisú Fi relék esetén az a gyakorlat, hogy majd holnap megkeresem, addig meg egy hosszabbítóval átvezetem a sötétben maradt helyiségbe az áramot.
Ekkor meg szerencsétlen esetben a temetkezési vállalkozó a következő vendég.



2010-03-29
13:52:28
#5006
Sándor,

Még egy kérdés: miért kapcsol le a Fi relé, ha összeér a nulla és a földvezető? Zsezse szerint így kell működnie, de mit érzékel a kettő között, ha minden igaz egy pontban úgy is össze vannak kötve?
Jut eszembe arról, hogy az előbb írtam villanyszerelés közben is leoldott már. Egy konnektort szereltem fel, a fázist a biztosítótáblánál lekapcsoltam, de bekötés közben a nulla kábel hozzáért a földkábelhez így meglepett, amikor hirtelen minden elsötétült (szerencsére nem a fejemben).
2010-03-29
13:21:56
#5005
Sándor,

Köszönöm az okítást! :-) Kezdem tisztán látni a Fi relé értelmét a működésének megismerésével. Most már nem felesleges elővigyázatosságnak tartom a létezését. Eddig szerencsére nem kellett sokat visszakapcsolgatnom, de most így visszagondolva villanyszerelés közben is oldott már le, amikor a nulla és a földkábel véletlenül összeért. Ez este amikor tök sötét lesz minden + a meglepetés ereje a hirtelen változás miatt, elég kellemetlen. Ezért érdekelt a fázisonkénti megoldás, ami csak a védett részt kapcsolja le, van esélye az embernek, hogy nem lövi ki a számítógépét munka közben, vagy a videót felvétel közben. A régi lakásomban a 3 fázist úgy osztottam el, hogy ha bármelyik fázis kiold vagy kimarad, valahol mindig legyen áram, így nem borult a lakás tök sötétbe.
Ezek után át fogom nézni, hogyan osztották el a fázisokat a házban és ha megéri, szétválasztom a védelmet fázisonként. Bár félő, hogy a 3 fázis, csak az eredetileg hőtárolós kályhás fűtés miatt van, és az egész házat kényelemből - vagy mert még nem volt bekötve a 3 fázis -, 1 fázisra kötötték. :-((
2010-03-29
12:59:12
#5003
Zsezse,

Akkor én is "kekeckedek", a fázisonként szétválasztott év reléről és a rajzodról volt szó, ebből a szempontból helyes az utolsó mondat is, persze aki csak ezt olvassa, úgy helytelen következtetést vonhat le.
2010-03-29
09:40:33
#4997
zsezse!

Nem erősségem az angol, így nem tudtam rájönni, hogy melyik világcég koppintásáról van szó. Jobban nézne ki, ha nem az egységes EU bevizsgálással reklámoznák a terméket (miközben a Spanyol külön ki van emelve!?).
De olyan nagy különbség nem lehet. Én is beépíteném.

Szerintem jó és elegendő volt a választásod.
A 2.000-es kapcsolási élettartamot keveslem egy kicsit. De ma már jogos, hogy nem 30 évre terveznek, amikor egy lakás villamos hálózatát 15-20 évenként fel kell újítani, ki kell cserélni.

2010-03-29
09:00:36
#4995
sandor

www.chint.hu/PDF/Modularis/NL1.pdf
en ilyet tettem fel, ebbol a 40A-s valtozatot (3fazis)
ebbol a legerzekenyebb a 30mA-es es a rairt ertek szeirnt <0.1sec alatt leold.

2010-03-28
23:21:09
#4986
plaszlo!
zsezse!

Sajnos ma nem jött össze a válasz. De a zsezse elképzelése a jó. Rajzoljátok hozzá a szomszédot is, aki ugyan arra a 0-ra van kötve, akkor az ő Fi reléjének is működni kellene ha nem lehetne a relé(k) előtt "közösíteni" a nullákat?
A nullák nem közösítve vannak, hanem egy pontból elosztva. Egy lakásban, egy trafó körzetben nincs több 0, csak egy, amit végigvezetnek a hálózaton, illetve lakásonként a bejövő 0-a.
Legegyszerűbben akkor lehet tisztán látni, ha lerajzoltok egy, a mérőtől feljövő vezetékbe bekötött háromfázisú Fi relét, majd utána a lakás bonyolult hálózatát.
Egy a lényeg. A relén átfolyó áramok összege megeggyezzen. Tehát ami a fázisvezetőből átfolyik a fi relé fázis tekercsén, az a fogyasztó után menjen is vissza a Fi relé 0 tekercsén keresztül a 0-ba. A tekercsek kezdete és és vége, tehát be és kilépés betartása fontos. A relében egy érzékeny, felhúzott kikapcsoló mechanikát tart egyensúlyban a két (vagy négy) tekercs gerjesztése. Ha háromfázisú Fi relét használtok egy fázisra kötve, akkor vigyázni kell, mert a fázisvezetőt, a három közül nem lehet bármelyik tekercsen keresztül vezetni, csak az arra direkt megjelölt tekercsen (kapcsokon át!
Ha bármi okból pl. az egyfázisú Fi relé fázis tekercsén átfolyó áram nagyobb lesz, mint a 0-a tekercsen keresztül visszafolyó áram, akkor a relé leold. A 0-án akkor tud kevesebb áram visszafolyni, ha pl. valaki megfog egy testzárlatos (de szabályos védővezetővel nem ellátott) készüléket és az megrázza. (Ha a védővezető szabályosan rá van kötve a készülékre, akkor is egy pillanatra feszültség alá kerül a készülék érinthető fémteste, és az áramütés akkor is bekövetkezhet, ha valaki éppen kézben tartotta a készüléket!) Ekkor a készülék áramának egy rész a a 0 vezetőn keresztül folyik vissza a Fi relén keresztül a hálózati 0-ba, a másik része az emberi testen keresztül elfolyik a föld felé, kikerülve a Fi relé 0-a tekercsét. Ha ez az emberi testen keresztül (pl. a vízvezeték felé) folyó hibaáram erőssége közelít a 30 mA-hez (vagy a Fi relé aktuális érzékenységéhez, akkor ez az áram mennyiség hiányozni fog az egyensúlyból és a Fi relé lekapcsol. A 0,2 sec-os lekapcsolási sebesség az 50 Hz-es hálózati frekvencia és a szív másodpercre átszámított átlagos frekvenciájából adódik. A 0,2 sec kevesebb, mint a szív egy ritmus ciklusának részlete. Tehát ennyi idő alatt az áram nem tudja a szivet kiütni a saját ritmusából, az áramütött megijed, de nagy eséllyel életben marad. Persze a hatalmas áramütést azért érezni fogja, és emlékezni fog rá!
A 10 vagy 30 mA pedig optimális körülmények között még alatta van a halálos áramerősségnek.

A 10 mA nagyobb biztonságot biztosít, de sok készülék szivárgó árama, vagy a bekapcsolási feszültséglökéskor fellépő megnövekedett szivárgó áram meghaladhatja a 10 mA-t és az rögtön leold. Az őrületbe kergetve a tulajt.

A többiről majd holnap részletesebben.
2010-03-28
22:06:32
#4985
plaszlo

bocsnaat, hogy kotekedek, de a kozos gyujtosin lehet JO megoldas 3 fazisu FI relenel..
tehat igy, hogy "Rossz megoldas a kozos gyujtosin" a mondat helytelen.:)
2010-03-28
21:21:20
#4984
Zsezse,

Nos igen, nem voltam elég figyelmes,a gyűjtősínek a fi relék után vannak fázisonként elkülönítve, míg a rossz megoldás, ha minden egy közös gyűjtősínen van.

2010-03-28
20:56:04
#4982
plaszlo

lasd az abrat.
a Fi relek elott van kozositve, ezt nem erzekelik.
2010-03-28
10:39:43
#4971
Zsezse,

Igazán azt nem értem, ha külön is választom a nullákat fázisonként, akkor is egy pontban közösítve vannak. Ilyenkor nem érzékelik egymást a Fi relék?
2010-03-28
08:05:07
#4969
plaszlo:

amit irtal a 3x1F es 1x3F EV relekrol teljesen logikus:
ha az eloszto dobozban a 3 fazis minden fogyasztoja egy kozos nulla sinre csatlakozik, akkor egy egy fazisu FI rele erzekeli a tobbi 2 fazis nullajan visszafolyo aramot is ezert leold.

ha fazisonkent kulon tudod valasztani a nullakat, akkor tudsz felrakni 3db 1F EV relet. termeszetesen a fi rele ELOTT kozositened kell mindharom nullat, ami a halozat fele megy.

viszont ez igy anyagilag tobbe kerul (nalunk 3F: 7500, 1F: 4500), es 3 fazisu eszkozoket mar nem fogsz tudni hasznalni rola.
csinaltam egy abrat, igy biztosan vilagossa valik.



2010-03-28
08:01:25
#4968
sandor
koszonjuk a kimerito valaszokat es a vigyazo szavakat!

sikerult abszorvalnom a dolgot meg aznap, minden rendben levonek tunik.
tegnap leastunk 2x4 meter vascsovet 1 meter melyre, plusz par meter laposvasat is raheggesztettem meg. igy az eddigi 30ohm os foldeles 3 ohmos ertekre javult. ez allitolag mar jo.

a vezetekek szabvanyosan szin szerint vannak bekotve, itt meg piros volt a foldeles es kek a nulla, de ezeket nem kevertek a hazon belul.

feltettem a villanybojlerre is egy kulon 1fazisu EV relet.

amit irtam:
mind a 3+boyler kismegszakito le volt kapcsolva, es mellekepuletben ossze volt kotve a fold a nullaval. ekkor ha a halozati nullat rakapcsoltam az EV relere, leoldott. 1V valtoaramot mutatott a fold es a nulla. valoszinuleg vagy kobor aram, vagy erre is sietett valamennyi aram.
mindenesetre szethuztam a mellekepuleten a nullat es a foldet, azota jo.

viszont 1 dolog nem hagy nyugodni:
ha osszekotom az EV rele utan a HAZBan a foldet es a nullat, akkor nem old le a FI rele. ha kihuzom a halozati nullat az EV relebol, es ugy kotom ossze, tehat _minden_ aramot a vedovezetore kenyszeritek, akkor leold. 0.03A erzekenysegu a FI rele.
ugyanakkor ha a mellekepuletben talalhato foldelest erintem a nullahoz, akkor leold.
nalam ugyanilyen van fenn, es ha a nulla/fold erintkezik a halozatban, maris leold.
elkepzelheto, hogy a friss foldeles a maga 3 OHMos ertekevel nem lenne megfelelo?!

a TEST gomb megfeleloen mukodik.

az osszekotest nem lehet elteveszteni, mert 3 vastag fekete vezeteken jon a fazis, es egy vastag keken a nulla, ami eredetileg is a fold-nulla bontoba ment.


2010-03-28
00:17:09
#4966
Sándor,

Várom a folytatást, úgy tűnik lesznek még kérdéseim, de előtte világosban átnézem a vezetékezést. Sok újat mondtál, némelyikről - Fi relé dokumentált ellenőrzése - még az életben nem hallottam, bizonyára ez is a kisbetűs részben van.
Ha sokat írsz, inkább word-ben vagy jegyzettömbbe írd meg, és utána másold be a fórumba. Velem az egér szokott kicseszni, ahogy nyúlok felé, pont a vissza gombot találom el az oldalán és ugrik az egész hozzászólásom. :((
2010-03-27
23:00:23
#4964
plaszlo!

Hát ez nem lehet igaz. A folytatást, két órai munkámat nem fogadott el a rendszer, ráadásul a szerkesztés lehetőségét is elvette tőlem.

Lehet, hogy Robert keze van a dologban.
Ha tudom, majd máskor újraírom.
Sajnálom
2010-03-27
19:37:59
#4962
plaszlo!
zsezse!

Érdekes, hogy így rákattantatok a témára. Ez a téma, a 0 és a 0-ázás, az ehhez tartozó érintésvédelmi kérdések az egyik legtöbbet vitatott téma a szakmában. A Magyar Elektrotecnikai Egyesületnek külön szakcsoportja van erre a témára. A legjobb szakemberekből a szabványalkotáson, a napi gyakorlaton át az egyetemi oktatásig, Magyarország képviseletéig különböző nemzetközi szervezetekben.
Ezzel csak a téma fontosságát szerettem volna kihangsúlyozni, mert egy üzemi, áramütéses baleset mellett még csak átlapozzuk az újságot, de ha egy családban történik...

A lényeg:

Az áramvédő jelentőségét látjátok, a rendszer működésével tisztában vagytok. Amiről nem tudom van e tudomásotok, hogy a modern berendezések, frekvenciaváltók bizonyos egyszerűsített változatai pl. mosógépekben, valahol a közelben, de a Ti hálózatotokon működő kisüzemben, át tudják írni a dolgokat és olyan felharmonikusokat képesek előállítani, amiket házilag lehetetlen kimérni. De azért be tudnak kavarni egy áramvédő kapcsolónak. Ez azért szerencsére nem gyakran fordul elő.

Most már tényleg a lényegről:

A háromfázisú áramvédőd jó helyre van beépítve, én nem is változtatnék rajta.
Régen csak a fázis és a nulla volt adott + az a földelés, amit minden háznál külön kellett telepíteni. Ekkor a védelem csak attól függött, hogy a hibaáram útjában mekkora ellenállások voltak. Tehát sorban: fázis (vagy akár a 0 testzárlata), a testzárlatos készülék, a készüléket megfogó ember, illetve a földelés pillanatnyi értéke. (Az ember és a földelés ebben az esetben két bizonytalan értékű, párhuzamosan kötött ellenállásnak számít!) A földelés értékének megfelelően alakult a hibaáram értéke, és ez vagy elegendő volt az olvadó betét kioldásához vagy sem. Mindenesetre amig ki nem kiolvadt, addig a készülék testén rajta volt a fázisfeszültség. Aki ekkor megérintette a készüléket, annak rámehetett az élete.
Ezért már nagyon régóta kötelező nálunk is a nullázás. Ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a körzeti trafótoknál, a trafó teljesítményének megfelelő értékű földeléssel le van földelve a trafó csillagpontja, ez a 0. Minden oszlopnál le kellene legyen földelve a 0 vezető a hálózaton. Ezenkívül 200 méterenként, illetve ott, ahol a vezetéken keresztmetszet változás történik, meg a hálózat végpontján minden esetben kötelező a 0-át leföldelni.

A házaknál keresztmetszet változás történik a lecsatlakozásnál, tehát már csak ezért is kötelező a (jól tudod a nevét) a földelő szonda telepítése. Ezzel mintegy megerősítik, megtámasztják a 0 vezetőt, hogy biztosan földpotenciálon legyen a lakásban.
A régi építési módnál a tetőtartóról a folyósón elhelyezett mérőhőz volt vezetve a becsatlakozás, és általában külön csatlakozó doboz nélkül ide vezették fel a földelés vezetékét is. Lehet, hogy ezért nem találod a dobozt. De lehet, hogy csak le van vakolva. A gázkazánról már írtam. A gázszolgáltatók nem kötik be látványosan külön szerelt védővezető nélkül, amit a szabályos háromvezetékes csatlakoztatás mellett még extra rá is köttetik a készülékre.
Az ok, még ma sem bíznak meg abban, hogy a háromvezetékes rendszerben a védővezető garantáltan elegendő védelmet nyújt.
Azon, hogy nálad megelégedtek egy, a kazán mellé leszúrt földeléssel, csodálkozom. De ahány ház, annyi szokás. Még manapság is belebotlok olyan gázkészülék beüzemelőbe, akinek fogalma nincs arról, hogy mit miért követel meg. Lényeg a gázszolgáltató előírja (vagy sem) tehát ott kell legyen egy előírt keresztmetszetű zöld/sárga vezeték, amit a jelenlétében kell rákötni a kazánra.

Tehát, ha az áramvédőd a kút miatt működött, akkor baj nem lehet a ház hálózatával. Ez az extra földelés nem csökkenti a biztonságotokat, de azért rendesen be kellene kötve lenni a biztosító táblától érkező fázis, nulla és a védővezetőnek is a kazán csatlakozó kapcsaira. Ha ez véletlenül nem lenne, akkor addig amig az áramvédő működőképes, addig biztosítva van a kazán érintésvédelme. Ezenkívül még a házban lévő össze fém csővezetéket is összekell kötni a külön, a biztosító tábla alól odavezetett védővezetővel.
Ez a gyakorlatban festék lekaparást, csőszer bilincset, legalább 10mm2-es zöld/sárga vezetéket jelent. Ez leginkább a kazánházban, ahol minden csővezeték együtt van, valósítható meg. Én már ahol tehetem, igyekszem a megrendelőt rábeszélni, hogy a műanyag szennyvíz gerincvezetékbe iktattasson be egy földelhető csőszakaszt, a lakáson kívül, vagy ahol elhagyja a lakást. És ezt is összekötöm a csővezetékekkel, hogy azokkal mindig azonos potenciálon legyen. Mert a szenny-vezetékben leülepedett vegyszeres takonyréteg jobb áramvezető, mint a rézvezeték. Ezért hiába vannak a vízvezetékek műanyagból, attól még akkorát tud rázni a kézmosó víz, mint egy lórugás.

Ugye tudod, hogy az áramvédőt havonta ellenőrizned kellene a próbagomb benyomásával? És ezt legalább egy papírlapon dokumentálva be kell tudnod mutatni, ha véletlenül kapnál egy áramszolgáltatói ellenőrzést. Ilyenről, hogy megtörtént, még nem hallottam. De ennek a hiányában a kártérítéstől elzárkózó biztosítóról már igen.

Sajnos, mint a múltkor írtam, ezt nem lehet SMS módra rövidíteni. Ezért lesz egy kicsit hosszú, de még ma folytatom a kérdéseid további részeivel.
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Villanyszereleslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva