English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Villanyszereleslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2011-08-08
00:10:38
#16475
zsezse!

Ezt csak Neked, mint nem szakembernek szánom.
Te talán megérted!

>Sie sind hier: Produkte >> Zubehör >> Werkzeug
Produkte
• Neuheiten
• Reihenklemmen
• Leiterplattenklemmen und Steckverbinder
• Verbindungsklemmen und Steckverbinder
• Komponenten für die Automatisierung
• Zulassungen
• Produktabkündigungen
• Zubehör
1. Bezeichnungsmaterial
2. Werkzeug
3. Montagematerial
• Technische Informationen
"Alu-Plus" Kontaktpaste
Bei Einsatz von eindrähtigen Aluminium-Leitern in WAGO Federklemmen ist die WAGO "Alu-Plus" Kontaktpaste zu verwenden.

Außerdem ist zu beachten, dass die Nennströme der geringeren Leitfähigkeit der Alu-Leiter angepasst werden:
2,5 mm² = 16 A
4 mm² = 22 A

Füllspritze
Inhalt: 20 ml "Alu-Plus" Kontaktpaste
Bestell-Nr.: 249-130
Stück je Verp.-Einh.: 20 (4 x 5)

Anwendungsbereiche
WAGO "Alu-Plus" Kontaktpaste für das sichere Verdrahten von eindrähtigen Aluminium-Leitern bis 4 mm² in WAGO Federklemmen. Es ist kein Reinigen und Fetten des Aluminium-Leiters mehr erforderlich, denn die WAGO "Alu-Plus" Kontaktpaste wird stattdessen mit der praktischen Füllspritze direkt in die Leitereinführungsöffnung der WAGO Klemmen gefüllt.
Bei sichtbar verfärbten korrodierten Leitern jedoch ist ein zusätzliches mechanisches Reinigen notwendig!
Danach können unbehandelte eindrähtige Aluminium-Leiter (bei mehrpoligen Klemmen auch gemischt mit Kupfer-Leitern) einfach angeschlossen werden.
WAGO "Alu-Plus"
 zerstört die Oxidschicht automatisch beim Klemmvorgang,
 verhindert Neuoxidation an der Kontaktstelle,
 vermeidet elektrolytische Korrosion zwischen Aluminium- und Kupferleitern (in einer Klemme),
 bietet Langzeit-Korrosionsschutz.

Selbstverständlich kann WAGO "Alu-Plus" vor dem Anklemmen auch zusätzlich ganzflächig auf den Aluminium-Leiter aufgetragen werden.

WAGO Dosenklemmen
1. Tülle der "Alu-Plus"-Füllspritze nacheinander in die geöffnete Klemmstelle einpressen.

2. Spritzkolben jeweils soweit hinunterdrücken, bis "Alu-Plus" in den anderen Öffnungen zu sehen ist.

WAGO Reihenklemmen
(nur bis 4 mm² Nennquerschnitt)

1. Je Leitereinführung: Tülle der "Alu-Plus"-Füllspritze nacheinander in die geöffnete Klemmstelle einpressen.
2. Spritzkolben jeweils soweit hinunterdrücken, bis "Alu-Plus" die Öffnung gefüllt hat.<

Üzenem a szerelődnek, hogy ez az eredeti Wago előírás!!
Csak így engedélyezett alu és réz vezetéket közös elemben csatlakoztatni, különben érvénybe lép a felelősség magadra vállalása. Illetve már érvénybe is lépett.

2011-08-07
23:25:13
Előzmény: zsezse #16473#16474
v_gy!
zsezse!

Gondolom, a szabványi előírásokat hiába is tenném ide. Mások egyszerűbb válaszai, véleményei érthetőbbek a számotokra.

Itt van pár vélemény. El lehet gondolkodni rajtuk.

Mottó:
Mindenkinek joga van a szakmai sorrendben hátulra állni.

>(#717245) edwsqa
Máj 23, 2010

Sziasztok!
Gyors gyakorlati kérdés: Hogyan lehet tartós alu-réz kötést csinálni?(Mondjuk, hogy 1,5-es drótokról van szó)
Javaslatok:
1. Simán össze kell tekerni, és leszigetelni. Ez mondjuk egyszerű, na de meddig tart? Az eltérő hőtágulás miatt kilazulhat, valamint úgy tudom, a két fém nem igazán fér össze elektromos szempontból.
2. Sorkapocs. Ezzel is az a baj, hogy kilazul, nem lehet úgy meghúzni, hogy meg ne folyjon az alu. Ráadásul az anyaga valami sárgarézszerű ötvözet, nem tudom hogy viselheti a különböző fémekkel való érintkezést(nehogy galvánelem legyen belőle!)
3. Forrasztás. Most tekintsünk el attól, hogy nem lehet alut forrasztani, mert nekem sikerült(14-15 Amperrel ki is próbáltam, nem melegszik a kötés). Ezzel minden meg lenne oldva, de vajon mennyire szabályos megoldás?
4. Wago. Ezzel lehet egyáltalán alut kötni? Mondjuk nem tartom túl megbízhatónak, de ha a gyártó garantálja hogy jó alu dróttal is, akkor nekem mindegy.
5. Speciális Alu-réz érvég összekötő. Ilyet meg csak sokkal nagyobb keresztmetszetre láttam.
Na, remélem jó kis vita lesz belőle . Javaslatokat is várok, meg természetesen bevált megoldásokat...


717259) Dudus válasza edwsqa hozzászólására (#717245)
Máj 23, 2010

Jó megoldás a 4-es, ha használod a speciális pasztát az alumínium dróthoz.

Jó az 5-ös is.

És jó a 2-es is, ha rendes lemezes sorkapcsot használsz, ami ad egy kis rugalmasságot, de ezt mindenképpen utána kell húzni pár év után.

Bárhogy is döntesz, az alu-réz kötés kerülendő és csak szükségmegoldásnak tekintem!

-szerintem!-

kaszi28:
2011.05.28
10:09:19
Sziasztok!
Idézet innen:
www.villanyszaklap.hu/forum.php?forum=forum_view_topic_box.php&id=407
Érdemes ilyen esetekben felkeresni ezt az oldalt.
Vannak ott okosságok.
"Azert azt is szögezzuk le, hogy ha valaki eltér az adott kötőelemhez (vagy bármihez) előirt technológiai utasitástól, akkor onnantol kezdve a gyárto fel van mentve és 100%-ban a kivitelezőt terheli a felelősseg akkor, ha esetleg a nem engedélyezett felhsználásból kár történik.
Minden esetben oka van annak, ha a gyártók megtiltanak valamit. Amit megengednek, azt pedig többszörös ellenőrzés után engedték meg.

Az Al erek WAGO-s kötése nem azért ég(het) el, mert elvágodik az ér, vagy az Al anyag kimászik a kötes alól, hanem azért, mert a WAGO kötőelemben -alapesetben- nincsen semmi, ami valóban és véglegesen áttörje az Al vezetőer felületén levő Al-oxid reteget, majd kesőbb pedig meggátolja ennek a rétegnek a kialakulását. Ez az oxidréteg a rugónyomásnak kitett felületen is kialakul. (hozzáfér a levegő oxigénje) A gond az, hogy ez az Al-oxid réteg nagy átmeneti villamos ellenállással rendelkezik, ez pedig idővel a kötés melegedéséhez, elégésehez vezet, már kicsi terhelőáramnál is. (Ráádasul az égési folyamat öngerjesztő módon, egyre gyorsul)
Erre megoldás az "alu paszta", amirol sok félreértes kering neten, mert kevesen tudják azt, hogy ennek az alkalmazásakor valójaban mi is történik, illetve az elhagyásakor mi NEM történik. (Áramszolgáltatásban, már vagy húsz éve kötelező ennek a használata, Al és Cu kötésekné is. A nagyobb méretu Al toldóhüvelyekben, sarukban gyárilag benne is van a kötésjavitó paszta.)

Ebben a pasztában valójaban nem maga a paszta a lényeg és Alu-t meg csak nyomokban sem tartalmaz.
A paszta anyagának minden egyes cm3-ében, tizezer-szám vannak igen apró méretű és nagyon kemény fém (többnyire króm) szemcsék. Ezek a apró femszilánkok(!) nyomóerő hatására, meg kicsi felületen is ezrevel szúrnak bele az Al ér anyagába (és a kötőelem anyagába is) és igy jön létre a nagy átmeneti ellenállású Al-oxid réteg áttörése, tehát a jó minőségu villamos kötés.
A paszta (vagyis a benne levo fémszilánkok) hiányában, Alu kötésnél a kötőelem valójában nem a vezetőér Al anyagával, hanem az ér felületen levő Al-oxid réteggel lép érintkezésbe, ami tény nagy valoszinűséggel a fennteb már irt következményekhez vezet.
A "majd jobban meghúzom a csavart" módi Al vezetőérnél nem járható út, mert az Al anyag -a puhasága miatt- valóban "kimászik" a tulzótt nyomóerő alol, igy tulságosan nagy nyomóerő alkalmazása -bármilyen hihetetlen- ugyanolyan következményekkel jár, mintha nem elégge lenne meghúzva az a csavar.
(Itt lép be a képbe a meghúzási nyomaték kontrollálása, illetve az emberi beavatkozással nem szabalyozható nyomóerejű kötőelemek, mint pld a WAGO.)

A paszta szerepe annyiban kimerűl, hogy hordozóanyagként szolgál a "fémszilánkok" számára, illetve távoltartja a levegő oxigénjét a kötéstol, igy gátolva meg a kötésben résztvevő felületek oxidációját.
Ebbol kifolyólag, nagyon nem ajánlott csupasz bőrfelülettel hozzáérni a pasztához, mert a apró méretű fémszilánkok képesek szépen beágyazódni az emberi bőr pórusaiba és csak annak a természetes kopásával egyűtt távoznak onnan. Nyilt sebbe kerülve a "fémszilánkok" -nagyon szerencsétlen esetben- a véráramba is bekerűlhetnek, amire aztán végkép nincsen semmi szükség, ugyebár.
Szóval, jó az a paszta, nagyon is okkal alkották meg, de óvatosan kell bánni vele.

Ez a KF1 nem a valamikori és gyakorlatlag tűzveszélyes "KUPROX szoritó" fedőnevű kötésrögzitőelem egy újabb változata? (Lehet, a névre már nem emlékezem pontosan.)
A szigetelőkupak alatt egy, szoros menetemelkedéssel és kúpalakban feltekert spirálrugo volt, és ez -miután "csavaranyaként" ráhajtották a kötésre- mechanikailag rögzitette azt.
Nagy hátránya volt az, hogy a kötésre, valójában csak a kötésnek, csak kb. a felső negyedén hatott tényleges nyomóerő a belső rugó kúpos kialakitása miatt és ebből kifolyólag nagyon komolyan figyelni kellett az egyes vezetőerekre, a szoritó, kötésre ráhajtása közben, mert ha egy ér kicsúszott abból a rugóerővel ténylegesen nyomott 1/4-dből, akkor az az ér már csak nagyon rossz érintkezéssel vett részt a kötésben.
Ennek mintegy "megfejelése" volt az, hogy a rúgó -talán azért, mert nagyon vékony anyagból volt kiképezve- idővel elfáradt és nem szoritott kellően. (Adott idő elteltével felvette a kötés formáját a spirálrugó, és ekkor a már szoritóerővel nem rendelkező kotőelemet simán le is lehetett húzni a kötésről.)"
Üdv!
Kaszi <

(Tanulni, tanulni, tanulni. Tanították egyszer.)


2011-08-07
21:39:43
Előzmény: sándor #16468#16473
sandor

nem neztem utana hivatalosan, megbiztam az akkori szerelomben, aki azt mondta, ezzel osszekotheto.
En is ugy tudom, hogy a wago anyaga nem kepez galvanelemet egyikkel sem, igy batran osszekotheto.
amint lesz ra lehetosegem, utananezek.
3 ev alatt nem latok valtozast a csatlakozasokon - igaz, csak 1-2 maradt meg, ahol nem lett szetverve a fal az ujracsovezes vegett.

Szuleimnel minden Alu kotest ami eddig szigeteloszalaggal volt betekerve szetbontottam, es wagoba dugtam. Az uj reszeket mar rezzel szereltem, de a kozos csatlakozasi pontoknal is wagot hasznaltam.



2011-08-07
13:06:07
Előzmény: sándor #16470#16471
Üdv
Végül is igazad van.
Ezért szokták a villanyórától kezdve évente leszedni az összes kapcsolót konnektort csillárokat falilámpákat, hogy meghuzzák a csavarokat :)

2011-08-07
12:13:00
Előzmény: v_gy #16469#16470
v_gy!

No Comment.

Minden csavaros kötést évente kötelező utánhúzással ellenőrizni, a vezeték deformálódást kiegyenlíteni.

Jó munka egy szépen festett, tapétázott családi házban.
Hosszú életűek lesznek a "csokis" villanyszerelők. Sokat fogják őket emlegetni.


2011-08-07
11:26:25
#16469
Üdv

Réz és alu összekötésére minden olyan megoldás alkalmazható ahol nem érintkezik a 2 fajta vezeték.
Nyugodtan lehet sorkapoccsal is, mert a sárgaréz, bronz és az aluminium nem képez galvánelemet.
Persze ez nem teljesen igaz mert minden galvánelem lehet ami nem tökéletesen ugyan az az anyag, pl, nem azonos ötvözetű alu vezeték, de gyakorlatilag semmi baja nem lesz ha csokival van összekötve a 2 fajta vezeték.
Persze nem úgy hogy összecsavarjuk a 2 különböző vezetéketés rá a szoritót, hanem a 2 oldaláról bekötve.

2011-08-07
09:49:08
Előzmény: zsezse #16466#16468
zsezse!

Ma már mindenki rézben gondolkodik.
Annyi féle összekötő létezik, hogy még eligazodni is nehéz közöttük.
A Wago-nak is van alu összekötésre alkalmas eleme, de úgy tudom, hogy az vegyes kötésre nem alkalmas.

Egy példa:
>). Wago Compact vezeték összekötő, 5 vezeték nyílásos, Működési hőmérséklet::max 100C, Betáplálás:450 V, Névleges áramerősség:24 A, IP védelem:IP00, Csatlakozási felület:0, 5-2, 5 mm² Cu, Szín:Fehér, Méret:21.9 mm x 16.5 mm x 5.7 mm, A piacon kapható legkisebb méretű, kiváló ...<

Kiemelném belőle a "Cu"-t!

Két probléma van.

Az egyik az, hogy a felújításhoz ha csak lehet nem akarjuk feleslegesen szétverni a házat. Tehát azt a csövezést és kötődobozokat amik a régi vastagabb alu vezetékeknél alkalmaztak, meghagyjuk a vékonyabb rézvezetékhez. A régi szereléseknél lakáson belül általában csak két dobozméretet használtak.

A másik, hogy a lakásban vannak olyan helyiségek, ahol a páratartalom alkalmanként túllépi az "időszakosan nedves " helyiségre vonatkozó határértéket.
Ezzel senki sem szokott törődni, pedig már nem csak ezekben a helyiségekben, hanem a hidegebb fal miatt egy normál lakóhelyiségben is megtörténik a kikondenzálódás a falba mélyített dobozokban.

Párszor leírtam, hogy én a tömör helyett a hajlékony vezetékezést tartom előnyösebbnek. Igaz, hogy a vezeték drágább, de a teljesen megbízható és bárhol alkalmazható olcsóbb préselt kötés kiegyenlíti a vezeték árát. A helyigénye is kisebb.

Ha már összekötőt kell használni, akkor először az "önmetsző", vágóéles kötéseket, utána az általánosságban használt rugós (bedugós) kötéseket használom.
Ez utóbbiakban, bármilyen jó minőségűek, én nem bízom. Ha ragaszkodik a megrendelő hozzá, akkor felhívom az esetleges veszélyekre a figyelmét, többet nem tehetek.
A bedugós rugósnál (direkt nem a Wago-t említem), az első kötés (bedugás) még megbízható. De ha valamiért bontani kell, másodszorra már nem megbízható a rugóerejük. Erről a szereléstechnikailag természetes lehetőségről a gyártók szemérmesen hallgatnak.

Az önmetszősnél a bontás után a vezetéken új helyen csináljuk az új kötést, tehát jobban meg lehet bízni benne. (Szerintem).

A préselős módszernél pedig mindig egy 100%-os, teljesen új kötést kell készíteni.

A Wago alu összekötésre egy speciális pasztával töltött elemet kínál. De, hogy ebben alut és rezet is össze lehetne kötni, arról nincs szó.

A speciális elemek olyanok, hogy az egyik oldalukon réz, a másikon alu vezetékek fogadására alkalmasak. A réz-alu összekötés valahol az anyagtömb belsejében, kohászatilag van megoldva. Nedvességre érzéketlen.
Viszont behemót elemek, ezért ritkán fér el egy régi 80-as dobozban több darab. Plusz még le is kell szigetelni őket.

Az általatok alkalmazott összekötőkben engedélyezett a ráz és az alu kötése is?
Mert ha nem ilyen speciális, akkor egy halom időzített bombát helyeztél el a lakásban.

A szakma ezen részében sem a szerelési idő, sem a gyorsaság nem lehet szempont. Csak a "jóság", a tartós megbízhatóság biztosítja a hosszútávú élet és vagyonbiztonságot.
2011-08-07
07:22:37
Előzmény: robert #16459#16466
sandor
1 mondatot ragadnek ki:
"Ha egy régi alut egy új rézzel kötnének össze, akkor olyan drága lenne a speciális kötőelem, hogy annál már olcsóbb a teljes vezetékcsere."

Mi az egesz felujitas soran wagot hasznaltunk a rezvezetekek osszekotesere. Ugy tudom, ezekkel lehetseges az alu/rez parositas is.
Mivel javasolnad a rez/rez osszekotest, ami ennel gyorsabb/jobb/olcsobb?


2011-01-14
23:56:29
Előzmény: robert #10708#10722
villam64!

Mi az, hogy nem illik! Egyenesen tilos.

Az ingatlanra bevezetett "áramot" szigoróan tilos az ingatlan határán kívülre vezetni. Ebből a szempontból, ha egy bemélyedéses házbejáratod lenne, akkor az függetlenül a telekhatártól már ingatlanon kívüli területnek számítana az összes felelősségével együtt. (Csengőnyomó, bejárati világítás...)

Itt jönnek a képbe a klímások és a riasztósok. Fogalmuk sincs, hogy ha egy őrült el akarja lopni a kültérit, összetöri a vandálvédelmes jelzőt és közben agyonüti az áram, akkor ŐK fognak ezentúl rendőrruhát és cipőt varrni.

Nem véletlenül működnek a komoly kaputelefonok külön törpefeszültségről, akkuról.
Még a társasházak elektromos zárjai sem éles 220-ra vannak kialakítva.


2011-01-13
14:19:44
Előzmény: villam64 #10575#10636
"Egyes szakértők szerint a folyamatosan formálódó okos mérési koncepció egyik nagy hiányosságának az tűnik, hogy az intelligencia lényegében megáll a mérőóránál, vagyis a célként meghatározott energiatudatos fogyasztó nem szerezhet információt arról, hogy milyen elemekből áll össze az a fogyasztás, amellyel érdemes lenne gazdálkodnia.
Ha például vízkövesedik a villanybojler vagy meghibásodik a hűtőszekrény önleolvasztó funkciója, hiába látja, hogy megemelkedett az összesített fogyasztás, annak egyedi oka - egyelőre - rejtve marad előtte."

Az éve 280kWh/m2év energiafogyasztású átlagos magyar háztartásokban élőknek biztosan hiányérzetük volt eddig a fenti információk nélkül!
Hasonlóképpen, mint a csutkával fűtő vidéki általános iskolának a digitális iskolatáblákra.

2011-01-13
10:49:12
#10618
Nagyanyáink házánál nem volt klíma. Ma nagy üvegfelületeket alkalmaznak, tetőkilógás ami árnyékolna..... az nincsen.

A közelünkben kivágták a fákat a lakótelep előtt. Mert hullajtotta a levelet...
Déli oldal, tűző napfény most már egész nap! Klímavétel szinte mindenkinél. Ez lenne a megoldás? :(
2011-01-12
23:11:19
Előzmény: monolit #10581#10590
Meg elérhető árúak lettek a klímák, így már jóval többen megengedhetik maguknak. Viszont a napergiával megtermelt áramnak van helye, nem lehet azt mondani, nyáron nincs szükség rá.
2011-01-12
21:38:14
Előzmény: villam64 #10575#10581
Az nem túl jó hír, hogy növekszik a nyári energia felhasználás. Sajnos ebben a mai építészeti trendek részben felelősek.
2011-01-08
23:26:42
Előzmény: monolit #10416#10428
monolit!

Annyival egészíteném ki a zsugorcsöves kötés módszert, hogy ajánlok még egy fajta zsugorcsövet, illetve kötési módot.

A csomagban kapható zsugorcsövek normál használatra valók. Tulajdonképpen oda, ahová Neked is kell.
Létezik erősebb anyagú zsugorcső is. Ennél nem is kell összekötni préshüvellyel a két vezetékvéget. Elég, ha összesodrod a lecsupaszolt vezeték ereket úgy, hogy a vezeték folytonos legyen. (Nem egymás mellé fogva a vezetékeket!)
A zsugorcső olyan szorosabban összefogja az összesodort vezeték ereket, mintha forrasztanád őket. És természetesen tökéletesen tömít is.

A normál szugorcsővel külön külön le kell zsugorítani a préshüvellyel összekötött ereket. (Itt is úgy, hogy a két vezeték folytonos és nem egymás melletti legyen.)
A két kábel külső szigetelésére szintén előre rá kell húzni egy nagyobb méretű zsugorcsövet. Amikor az erek külön külön össze vannak zsugorítva (lehetőleg azonos hosszú kötésekkel) akkor rá kell húzni a külső vastagabb zsugorcsövet is úgy, hogy mindkét kábelen külső köpenyén legalább 1-1cm legyen a biztos felfekvése és rázsugorítani végig a teljes hosszon. Ez már gyakorlatilag megfelel egy folytonos, megszakítás nélküli kábelnek. Megfelel villamos vezetés szempontjából, de nem felel meg az eredeti kábel húzásra való terhelhetőségének!

Ha véletlenül meg kell bontani az ilyen kötést, akkor oldalról fel lehet vágni a zsugorcsöveket és csak a préselt kötés hossza (1-1cm) veszik el a két kábelből az újra kötésnél.

A szilikonos tömítéssel az a baj, hogy valamiért egy idő után elválik a szilikon az általában PVC alapó kábelektől és a "zsíros" műanyagból készült kötődobozoktól is.

2011-01-07
23:24:12
#10398
monolit!

Legyél hálás a hangyáknak. Fi relé nélkül a tragédia csak idő és szerencse kérdése lett volna.

Nem véletlenül veséztem ki olyan alaposan ezt a témát, amikor zsezse kérdezte.
A mester úrnak üzenem, hogy váltson szakmát. Habár aki ilyen hülye, arra még segédmunkát sem szabad bízni, mert alapból megbízhatatlan.

Egy tanács, aminek még mindig hasznát veheted a kerti lámpáid, illetve akár a kapumozgató bekötésénél. Csak préselt kötést használj még akkor is, ha a kötődoboznak eredetileg megvan a megfelelő IP védettsége.
Miért?
A kötődobozok 95%-a hosszú távon nem UV és időjárás álló. Elöregszik a tömítésük. Mivel mindenképpen ebben kell kötnöd, ezért nem hagyhatod ki őket.
A lámpák alsó, a földdel érintkező kialakítása is olyan, hogy az maga a kötődoboz, a már felsorolt hibákkal.

A megoldás, hogy hagyni kell több kötésre elegendő hosszúságú (tartalék) kábelvéget a kötődobozban, illetve a kötődoboz előtt. Lehetőleg a földben, vagy UV védett takarásban. A készülék, lámpa csatlakoztatását, bekötését préselőhüvellyel kell kivitelezni. A préselés előtt megfelelő hosszúságú zsugorcsövet kell a vezetékre húzni, hogy a zsugorítás után is még jó hosszan fedje az érszigetelést. A lámpáid talajjal, illetve nagy esőben akár vízzel érintkező kötéseihez úgynevezett "gyantás" belsejű zsugorcsövet kell használni. Ez nem csak a szoros mechanikai zárás elvén tartja távol a nedvességet, hanem teljesen kitölti egy jó szigetelésű műgyanta masszával a teljes teret a zsugorcső alatt. Egyszerűen nem tud a nedvesség a kötéshez jutni.
2011-01-07
22:41:05
Előzmény: zsezse #10392#10394
"A FI rele csak bajt okoz a halozatban, nem kell az.. folyton leold."

Tényleg,..... én is találkoztam eme bosszúsággal :).

A kapuhoz is van kivéve áram, hogy a kapumozgató motort meg tudjam táplálni. Innen kapják a kerti lámpák is az energiát. Állandóan leoldott a relé. Már mindent szétszedtem, mindent leellenőriztem,.... mégis leoldott :(. Nem értettem mi lehet, hiszen a kapumozgató motor még a boltban pihen :). Már csak a párára gondoltam, az okozhatja.

Aztán meguntam és gondoltam leellenőrzöm a kerti lámpák csatlakozását, talán van ott is gond. Hát nem tudtam mérgelődjek, vagy nevessek. A szorgalmas hangyaboly betelepedett szinte minden lámpa talpába. Az egy dolog hogy belakták, de telehordták talajjal is, amely a párától átnedvesedett, ez vezette az áramot.



Hasonló "mester" építkezéshez használatos felvonót kötött be. Esőben rázott rendesen, az ismerősöm panaszkodott miatta. Szétszedve elszörnyülködtem hogy nem törpefeszültséggel oldotta meg, hanem a 220V-ot egyszerűen rákapcsolta a nyomógombokra. Hab a tortán hogy a gombok nem voltak vízállóak, és nem volt vészleállító sem. Úgy kellett elmondanom a maestro-nak hogy hogyan oldja meg, pedig nem szakmám :(.
2010-12-05
10:12:12
#9408
no, kozben megoldottam

atirtam a szoftvert, igy mar nem kapcsolgat ki/be. a mp tort resze alatt atirja az osszes portot egyszerre, igy nem villannak fel az eszkozok.
2010-12-05
09:53:27
#9407
zsezse,

A relék kapcsolását egy RC taggal késleltethetnéd.
Elvileg így (R és C a relé és tápfesz függvénye):





2010-12-05
09:31:17
#9405
sziasztok

kerdes:
eloszo: a vezerlesem ugy van megoldva, hogy 7 porttal vezerlek 20 csatornat, ami azt jelenti, hogy 2+5 portra van felosztva, az elso kettovel cimzem meg, melyik 5os egyseget akarom vezerelni.

mivel a valtas nem pillanatszeru, ezert elofordul, hogy rakapcsol egy rovid idore (<0.5mp) aramot a szivattyura vagy a magnesszelepre akkor is, amikor nem kellene
ezen dolgozok meg, de kerdesem, hogy van-e olyan megoldas (pl egy kondenzatort bekotni) amivel ezek a pillanatnyi tuskek kikuszobolhetok lennenek, nem szeretnem a szivattyukat vagy magnesszelepet tonkretenni ezzel.

a regi vezerlesem nagyjabol azonnal kapcsolta be a cimzest es az 5 adatbitet, igy ezzel nem volt gond.

tehat ~230V pillanatnyi rakapcsolast hogy tudnam kiszurni?

2010-12-04
09:56:45
#9378
Sándor,

Valóban, az áramlopás elleni védekezés is gazdasági kérdés, a költség és a várható hozadék mérlegelése.
Amíg az egész közösséggel ki lehet fizettetni a mérés és ellenőrzés hiányosságaiból fakadó veszteséget, addig nem érdemes költeni, sőt minél többen lopnak, annál jobb, mert úgyis kifizetik a többek.

Van egy sztorim a vízszolgáltatásról. A lényeg az, hogy a víztársulások felügyelőbizottságaiban élősködő pártdelegáltak hogyan lopják ki a rendszerből a "tizedet". A pontos mérés a szolgáltatói oldalon sem érdek, és a központosított korrupciónak is fontos forrása. Mindezt "törvényesen".

Arra gondoltam, hogy miután Bernie Madoff 18 milliárd dolláros sikkasztása kiderült, néhány hónap múlva megkapta (kiszabható legmagasabb 150 éves) börtönbüntetését és a teljes vagyonelkobzást. Nálunk a Kulcsár ügy (hogy a többit ne is említsem) egy siralmas példája annak, hogy lopni csak nagyban érdemes, de akkor nagyon megéri. És a "VIP (Very Immoral Persons) ügyfelek" mindig az árnyékban maradnak... de ez egy másik téma...


2010-12-04
09:27:58
#9377
Robert!
zsezse!

A valamikori plomba nélküli állapotot mai is el lehet intézni, pénz és korrumpálható szerelő kérdése. Hidd el, ez így volt régen is, azzal a kiegészítéssel, hogy az "esetleges veszteséget" az állam magára vállalta. Minden mindegy volt, csak teljesüljön a jelszó: villanyt minden lakásba!
És ez nem is volt olyan régen, csak az ötvenes évek elején. A 110V-ról átállás is csak az 50-es évek végén, a 60-as évek elején történt.
Az a baj, hogy a mi memóriánk szelektív. Áram ma is van, mindig is volt. Hogy mindig is lesz e? Természetesen!

A mamád házának villamosítása idején (ez az időszak kb. a 80-as évek derekáig tartott!) senkit nem érdekelt a hálózati veszteség, ami természetesen az áramlopást is magában foglalta. Ezért nem törődött vele senki és hála, hogy ezt a mai privát szolgáltatók jó része is megértően kezeli.
Emlékeznetek kell, hogy amikor privatizálták a villamosenergia ellátás lakossági részét, akkor milyen tervekkel esett neki minden szolgáltató az országnak. Minden lakást átvizsgálni, mérőket, kapcsoló órákat lecserélni, rádiós átvitellel leolvasni a mérőket az utcán elhaladó autóból stb.
Azután felébredtek, rájöttek, hogy ez nagyon drága lenne. Inkább eltűrnek egy bizonyos "hálózati veszteséget", semmint beruházzanak. A lakosság a veszteséget majd úgy is kifizeti. Ebben az ország mindenkori vezetése készséges partner volt.
Engedélyezték az áramkommandók létrehozását, csináltak néhány elrettentő kirakatpert és büntetést. Hasonlóan a gázhoz (és ebben sajnos az általad, általam is sokra tartott és favorizált sajtótermékek jártak az élen) inkább a "korszerűsítésnek" tudták be a nagyobb házak, emberek villáinak villamosenergia fogyasztásának drasztikus csökkenését, mint a kerülővezetékek elismerésének. Villa nem nagyon épül(t) mérőt megkerülő vezetékek nélkül. Víz, villany, gáz. A szegényebb réteg fogyasztása nőtt, a gazdagoké csökkent. Pedig az első utáni második medence, a több száz m2-es házak miatt ennek fordítva kellene lennie.
A szegényebbeknek maradt a lebukást hozó primitív csalás és a büntetés. A többieknek az elismerés és a dícséret.

Ezek súlyos kijelentések tudom. Bizonyítani csak a statisztikákkal tudom. A privatizálás előtt az általános hálózati veszteség 40-60% között volt. Főként, ha villanyszerelő is lakott a körzetben!
Az új gazdák ezt vissza kívánták szorítani a nemzetközi átlagra, 10% közelébe.
Gondolsz e rá, vagy gondol e valaki arra, hogy az utcasarkon álló trafójától a lakásáig 10% veszik el a villamos energiából még a legjobban megépített hálózatok esetén is? Ezt még ki lehetne fizetni, ki is fizettetik velünk keményen. Ide tarozik az áramszolgáltató által nem látott, nem látható, a lakásban, padláson, vezetett, toldott foldott, plombázatlan, a mérő előtti minden fővezeték. Ami azon elveszik, akár a mamádnál, akár bárkinél, azt ráosztják a fogyasztókra. Rossz esetben a szomszéd áramlopását fizeti az egész utca, a körzet, a szolgáltató teljes ellátási területe.
A multik gyorsan rájöttek (állami hozzájárulással és támogatással), hogy megfelel nekik a 40%-os veszteséget "csak" 20-26% közé "vissza ijesztgetni". A többit a birka nép úgy is kifizeti. Ez a mai állapot. Örülünk, hogy egy ismerősnek sikerült becsapnia az áramszolgáltatót, de, hogy ezt mi fizetjük meg, arról fogalmunk nincs. A becsapás alá tartozik a korszerűtlen, a szabványoknak nem megfelelő, a tetőtartótól a mérőig vezetett fővezeték is!
Ugye ismerős amiről beszélek? Pedig nem az adókról, nem az egyéb sumákolásokról írtam, csak szigorúan a villamosenergia elosztó rendszer hálózati veszteségét próbáltam meg boncolni. Nem mélyrevágva, csak épp a felületet karcolgatva.

Ami a zsezse fogyasztás növekedését illeti. Az mélyen a reklamációs határ alatt van, de komolyan!
Sajnos az alapképletből adódik, hogy az elfogyasztott energia mennyiséged a mindenkori hálózati feszültség függvénye (is). Tudod, hogy ezzel mekkora manipuláció történik? A tized Hz-es frekvencia változásokról nem is beszélve.
Egy szó mint száz, amit mások, vagy mi, nem fogyasztanak, fogyasztunk el az energiatakarékos felfogásunk eredményeképpen, azt, vagy annak egy jókora hányadát elfogyasztatják Veled, velünk akár akarod akár nem.
Csak az éjszakai áram legyen a példa. Kötelező 8 órán át kapnod. Ebből 6 órát egybefüggően éjjel, a többit az áramszolgáltató a nappali völyekben adja ki.
Köthetsz kicsit drágábban szerződét napi 12 órás felfűtésre is.
A valóságban a bojlered éjjel felfűtődik a beállított értékre. Ha reggel csak megborotválkozol, már a következő éjszakai "áramkiadáskor" (valamikor délelőtt) akár akarod, akár nem újból felfűtik a bojlered. És ezt még megcsinálják naponta többször, mint arra az előírás kötelezné őket. Látszólag többletszolgáltatást kapsz. Az áramszolgáltató nagyon szivélyesen előnyben részesít, csak nehogy elfogyjon a melegvized.
Közben meg jól átveretek. Az áramszolgáltatók előre lekötnek (kifizetnek) a nap minden órájára egy bizonyos energia mennyiséget. Ha ezt nem tudják eladni, akkor nem csak az el nem használt energia árát bukják, hanem még büntetést is fizetnek. Ez így együtt pedig a Te villanyszámládban jelenik meg.
Ilyen egyszerű az egész. Csak a nappali fogyasztással nem ennyire látható a trükközés.
2010-12-03
07:57:40
#9366
Én nem azt mondom, hogy nálunk a kötődoboz állapota megfelel a jelenlegi előírásoknak, hanem azt, hogy valamikor úgy vették át, ahogy van, plomba nélkül, megszakító nélkül, és azóta sem foglalkozott evvel senki. A nemlétező plomba nemlétező száma nem szerepel semmilyen iratban sem, azt nem lehet számon kérni senkin. Egy engedélyhez és átvételhez kötött változtatás esetén biztosan pótolni kellene (tavaszra ki is alakítom az új doboz helyét, mert beszéltem egy villanyszerelővel, aki azt is közölte, hogy kb szemmagasságba kell felszerelni).
Hasonló az eset a két éve lejárt hitelességű, plomba nélküli gázórával a fiam lakásában, ami kétszer esett át ellenőrzésen úgy, hogy csak egy hónapja cserélték és tették rá a sárga bilincseket. Én előre tartottam attól, hogy megpróbálnak ránk verni valamit, de simán ment minden. Most minden szabályos (attól eltekintve, hogy a gázcsövek a társasház falaiban futnak és szét vannak rohadva).

2010-12-02
22:14:56
#9358
Robert!
Plaszlo!

Mindig is voltak "régi" megoldások.

De olyan előírás, szabvány sohasem létezett, hogy fővezeték elágazásnál, különösen ha ez keresztmetszet változással is járt, akkor ne kellett volna minden leágazó áramkörbe biztosítókat tenni. A plombázás pedig ősidők óta előírás.

Ha megnézel egy földkábellel megtáplált mai családi házat, akkor a kábel a fal külső oldalán egy leplombázott szekrénybe van vezetve. A szekrényben vannak a fogadó késes biztosítók. Ezek szolgálnak a még áramszolgáltatós hálózat zárlat elleni védelmére.
Ha ugyanez a szekrény egy társasház falán van, akkor annyi késes biztosító csoport van benne elhelyezve, amennyi lakás található a házban. Innen ágazik el a fővezeték a lakások mérő helyei felé. Természetesen a szekrény le van plombálva.
Ez a megoldás azt szolgálja, hogy ne kelljen minden lakáshoz külön külön drága és nagy keresztmetszetű kábelt lefektetni.

Az, hogy esetleg még mai is lehet ilyen megoldás a mamád házában, az kb. olyan, mint ahogyan a hetente több család életét követelő szénmonoxid mérgezéses házakról is kiállították az előző napokban a "megfelelő" bizonyítványt. Felületes, a szakmájuk előírásait, veszélyeit nem ismerő emberkék.
2010-12-02
12:23:21
#9342
Ezt annyiban megerősíthetem, hogy az előző házunkban a padlás födémére volt rögzítve a kötődoboz, ahonnan ágaztatták el az áramot a lakások felé. Az összes védelem a műanyagtetőre rakott tégla volt, nehogy megsüssön egy padláson kóborló macskát. Még jó hogy elköltöztem onnan. Amikor jött az áramkommandó ellenőrizni (kis híján rám törték az ajtót), csak az órákat és környékét nézték, a padlásra nem mentek fel.
2010-12-02
12:09:34
#9341
Sándor,
Igaz, hogy a villanyszerelés témába illene (majd át is teszem):
A mamám házában a tetőtartó alatti kötődobozon sose volt plomba. Ott ágazik szét három szomszédos lakás órája felé a vezeték.
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Villanyszereleslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva