English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Villanyszereleslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2010-12-02
12:07:04
#9329
Sándor.

Egyszer egy non-stop villany szerelö lett ki hiva ö leszete a padláson lévö betáp dobozárol a plombát.
A napokban hivták fel a figyelmem kérlyek plomba potlást 8000huf.
Remélem nem akarnak az ö hibályábol engemmeg büntetni.
2010-12-02
12:03:14
#9327
attis!

Mégvalami.
A saját kismegszakítódat cserélheted nagyobbra, de ha előtte, a villanyóra alatti, az ELMŰ tulajdonát képező kismegszakító csak 16A-es, akkor az úgy is előbb le fog kapcsolni. Hiába szerelsz utána 20-25A-est.
2010-12-02
11:58:54
#9326
attis!

Menjünk sorban.
Akárhol van a betáplálás, a villanyóra előtti kismegszakítók és a villanyórák (bár ezek árát a tulajdonos kifizette) az ELMÜ tulajdona, erről szól a szerződésetek is. A vezeték a tetőtartótól a villanyóráig a TE (Ti) tulajdonotok, de szigorúan tilos hozzányúlnotok, mert az még a méretlen hálózat része. Tehát ha azt kellene kicserélni, akkor azt csak az ELMÜ által közvetített, megbízott "ELMÜ Partner" szerelő végezheti el.
De szerintem egy ilyen csatlakozó vezeték, ha eleve 16A-es hálózatotok volt, akkor az ma is megfelel.
Egy áltlagos családi házhoz 3x16A még ma is bőségesen elég.

A problémád oka nem a lakás régi belső hálózatában keletkezik. Ha az 20-30 évvel ezelőtt lett szerelve, de azóta a villamos hálózat nem esett át nagyobb felújításon, akkor a szabvány szerint (ha ma már nem is felel meg pontról pontra a mai előírásoknak!) egészen a következő felújításig szabványos és nem kifogásolható. 20-30 évvel ezelőtt is ugyan az a három vezeték ér volt a szabványos mint ma.

Az én véleményem szerint egy új földelést kellene telepíteni a lakáson kívül, a villanyórákhoz lehető legközelebb. Ezt kellene külön vezetékkel a villanyórák alá bevezetni, ahol at ELMŰ ezt összekötné az ő bejövő nulla vezetékével. De vigyázat, nektek nem szabad a villanyóra és környékén egyetlen plombát sem megbontani. A gatyátok rámegy, ha az áramszolgáltató észreveszi.

Ha már valami miatt, mondjuk a kazánhoz új vezetéket kell kihúzni, akkor én inkább a hagyományos MT kábelt ajánlom. Falonkívüli szereléssel, eldugva a parketta szegőléc alá, kábelcsatornában, átvinni kamrán, padláson. De ezért nem szabad egy lakást szétverni és teljesen újrahuzalozni, újrafűzni. Az újrafűzés úgy sem fog sikerülni, tehát vésni, bontani, helyreállítani, festetni stb. is kell.
A Neked mondott ár abszolút nem korrekt. A töredékéből is ki lehet hozni, de szakembertől függően kerülhet a négyszeresébe is.

A Robert által említett "első füttyre ingyen" az a valóságban nagyjából 150-200eFt-odba kerül. A lakosságnak alapból járó teljesítmény vételezési felső határ 3x16A. Ha ennél nagyobbat kérsz, az sok mindennek a függvénye. Még az utcában (esetleg) a kérésed miatt vastagabbra cserélendő vezeték árát is Neked kell kifizetni. Vagy úgy csoportosíthatod át a kismegszakító igényeidet, hogy az eredmény, a 3x16=48, az megmaradjon. Tehát egy 25A-es kismegszakító és kettő 10A-es. A két 10A-essel sokra ma már nem mégy. De ha ezt a megoldást kéred, akkor is ki kell fizessed a kiszállást, munkadíjat, anyagköltséget, meg mindent, ami az ELMÜ szabályzatában benne van.
2010-12-02
11:17:13
#9318
Még elfelejtetem ez 40cm2 lakás amitt ujra kell vezetékelni?!
Kérdezösködtem 100-140 ezer lene.30-50 métert kellene vezetékelni.
Az ár korekt?????
Van csö a falban,mert bele néztem a dobozba,de régiek.

2010-12-02
11:11:56
#9317
Sándor.

Azt elfelejtetem mondani az elmü csak a padláson lévö betápig szol voltam náluk érdeklödni mivel én azt halotam az elmü a villany oráig van.
Ezekbe a régi lakásoknál bent van a villany ora.
kérdés nekem 16 amperos bizt.kapcsolo elég vagy nagyobb kell a meg növekedet energia miatt.
2010-12-02
10:43:09
#9315
Halli Sándor.

Kérdés:akkor én a padláson lévö betáp doboztol a villany oráig cseréltesem le a vezetéket,vagy a lakásban.
Mert más lakásnál nem észlelhetö probléma.
Mert a padláson lévö régi szigetel aluminium kábel régi.
Azt hiszem 1965 épölt a lakás.

2010-12-02
10:30:45
#9313
attis!

Amit leírtál egyáltalán nem ismeretlen.
Nem akarom még egyszer leírni, de hogy hogyan kellene kialakítani egy biztonságos rendszert, azt itt, Biosolar Forum => Építés => Villanyszereles, megírtam gerie-nek.

A lényeg röviden. A régi társasházak földelt rendszerrel készültek (kérdés mikor épült a ház). Utána bejött a nullázás, amikor egyesítették a földelést a nullával, de még az áramszolgáltatóhoz tartozó villanyóra előtt. A villanyóra utáni kapcsoláshoz az áramszolgáltatónak semmi köze.

Az általad leírt hiba megerősíti a utolsó feltételezésemet a nulla vezeték hiányáról, csak éppen nem helyi, a kazánodnál fellépő hiba van, hanem az egész házat érintő.

Tehát az áramszolgáltatóval semmi dolgotok nincs. Ők mindent megadtak Nektek, amit kötelességük és joguk volt.
A ház nullázási rendszerét Nektek kell rendbe hozatni!!!
Vigyázzatok! Most még csak néhány Volt mérhető a nulla és a földeltnek tekinthető vascsövek között, de ez az állapot hirtelen is megváltozhat. Akkor pedig egyrészt közvetlen életveszélyt, másrészt a házban lévő villamos, illetve a villanyárammal működő készülékek sorozatos tönkremenését fogja okozni. Ezt ne várjátok meg.

Egyszer volt egy munkám, ahol a lakók három évig szenvedtek hozzád hasonlóan. Állandó vendég volt náluk a Démász és a különböző szerelők. Végül az áramszolgáltatós barátaim hívtak meg bennünket egy közös vizsgálatra, elmélkedésre a lakók beleegyezésével. Mert az áramszolgálatónak szigorúan tilos az ingatlan villamos rendszerének "túlsó" oldalán vizsgálódnia. Ha valami komoly hibát észlel, akkor joga és kötelessége az ingatlant azonnal kizárni a szolgáltatásból. Ti most ennek a határán vagytok az én megítélésem szerint.
Az áramszolgáltató és két biztonságtechnikai szakértő kollégám segítsége kellett, hogy megértsük, mi történt a házban. Egyszerűen szétrodhadt a régi földelés és annak minden csatlakozó része. A lakók egyre több és nagyobb teljesítményű készülékei felborították a nullázást. Magyarul feszültség alá került a nullavezető a földhöz képest. Ez okozott minden hibát, és ebből éltek meg jól a különböző szerelők.

A javaslatom:
Sűrgősen hívjatok ki egy érintésvédelmi felülvizsgáló szakembert. (A házat amúgy is kötelességetek lenne időszakosan felülvizsgáltatni!)
A vizsgálat néhány nap, és legfeljebb néhány tízezer forint a háznak összesen.
Ezért kaptok egy állapotfelmérést, illetve egy konkrét, végrehajtandó javaslatot a ház villamos rendszerének rendbetételére.
Ha csak a nullázás-földelés kapcsolatot kell helyreállítani, annak az anyagköltsége nem éri el a 15eFt-ot. A munkadíja sem lehet 30-nál több.
A munka elvégzése után mégegyszer ki kell hívni az érintésvédelmi felülvizsgálót, illetve a helyreállításról készült jegyzőkönyv egy másolatát el kell juttatnotok az áramszolgáltatónak. Ők majd eldöntik, hogy meg akarják e nézni vagy sem.

A következőket vastagon szedve mondom:
Ezt a hibát mindenképpen ki kell javíttatnotok. Ehhez egy vagy több villanyszerelő tudása kevés. A javítás költsége szétosztva a lakókra sokkal kevesebb, mintha elkeseredésedben átváltanál gázról vegyes fűtésre. A vegyes kazán esetén kiderülhet, hogy vannak lakók, akik már szellőzést, elszívókat kötöttek időközben a kéményre, és kezdődne minden bajod elölről.

Szívesen várnám a visszajelzésedet, hogy mire jutottál!
Ha másutt nem, de az áramszolgáltatónál biztosan tudnak hozzáértő Villamos Biztonságtecnhikai Szakértőt, vagy céget ajánlani. Nagyobb cégeknél kötelezően el kell végeztetni az időszakos felülvizsgálatot. Így ott a cégtől, a cég energetikusától is lehet felülvizsgáló után érdeklődni.



2010-11-30
22:11:58
#9283
attis!

"elment a lakásban a földelés és ott jött ki(villany szerelö szerint)"

Ez egy őrült nagy butaság. A készülék ilyen általános hibája, ha figyelembe veszem az eddig olvasott minden véleményt és a hibád jelenségét, származhat valamelyik vezető szakadásából is.
A készüléknek három vezetéken kell megkapni a működtetéséhez szükséges dolgokat. A barna vagy fekete, illetve a dugalj baloldali lyuka a fázis. A jobboldali lyukban kell a nullának lenni. Ez mindig kék színű. A harmadik a védővezető (zöldsárga) a két, az alul és felül lévő csupasz fém csatlakozó.

Egy műszerrel, vagy egy próbalámpával le kellene ellenőrizni, hogy mindhárom megvan e a dugaljban, illetve beérkezik e a kazán csatlakozó sorkapcsaira. A próbalámpa egyik sarkát a nullához a másikat a fázishoz érintve a lámpa világít. Ezután a védővezető sorkapcsa és a fázis között kellene ellenőrizni. Ott is világítania kell, illetve, ha van áramvédő kapcsolód, annak azonnal le kell kapcsolnia.

A hibajelenségből illetve a villanyszerelő által mondott ökörségből én arra gondolok, hogy valami hiányozhat. Általában a nulla vezető szakadása okoz ilyen érthetetlen hibát. Mivel az elektronika általában valahol közösítve van a védővezetővel (a "földeléssel"), ezért onnan is tudnak bizonyos részei működni, mert ott úgy megvan a 220Volt. Másutt viszont hiányzik, illetve bizonyos érzékelők nem tudnak működni a feszültség hiány, illetve az alacsony feszültség miatt.

Én ezt ellenőrizném le először,mert ilyen bagatel hiba miatt is cseréltek már le kazánt. A szerelő pedig jót röhögve eladta a "hibás" kazánt másnak, és ott még évekig működött.

payagyerekVálasz erre
2010-11-30
17:59:50
#9274
Attis bátyó!

Azért ez érdekes.
"elment a lakásban a földelés és ott jött ki(villany szerelö szerint)"

Elvileg van ott EPH is! A csöveken és a fémkasztnin, jobban akar szaladni a villany, mint bele a panelba.
Amúgy:
Ezek a panelek, javíthatók. Nem mindig a proci feszül meg!
A forrasztásuk, borzadály. Némelyikük, már ólommentes cinnel van. (Olyan férgek is!)
Tehát -gyakran- körbereped az alkatrészláb-forrasztás. Van, hogy közben szikrázik, elég a panel. Mégis javítható. Leginkább hődilatációnak kitett alkatrészek lábai. (Relé, stabkocka, kimagasítva szerelt ellenállat, stb...)

Szóval előbb kíváncsiskodunk, utána (legvégső esetben) költekezünk.
2010-11-28
02:22:33
#9188
gerie!

Jók az értesüléseid. A műanyag szennyvíz csövekben lerakódó és megmaradó vegyszeres lepedék vezetőképessége jobb, mint a fémcsöves hálózatoknak. Tehát még az is elképzelhető, hogy ha a szomszédban kialakuló hibaáram a szennyvízvezetéken átjön hozzátok, akkor nálatok okozhat balesetet.
Ez ritka és elég nehezen bizonyítható esemény.
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Érintésvédelmi Munkacsoportja minden hónapban ülésezik és ilyen témák, balesetek adják a munkája egy részét.
Ha legközelebb találok ilyen baleset elemzést, szivesen megmutatom.

zsezse!

Kétféle védőkapcsoló létezett, feszültség és áramvédő.
A feszültségvédő gyakorlatilag megszünt. Az áramvédő lánykori neve a FI relé még a régi NDK-s időkből származik, mert csak onnan lehetett behozni, nálunk nem gyártották.

A telekhatáron elhelyezett áramvédő kapcsoló után a nulla vezetőt akárhányszor összekötheted egy földeléssel. Különben hiába írnák elő a betonkeverők mellé a rövid szúróföldelés elhelyezését az építkezéseknél.
Hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog, minden keresztmetszet változásnál szintén le kellene földelni a nullavezetőt. Sőt, ha hosszabban akarod elvezetni, akkor kétszáz méterenként, de a kábel végén is kötelező (lenne) a földelése.

Amire gondolsz, az az, hogy az áramvédő után már szigorúan tilos összekötni, közösíteni (bármit a kettő közé kötni) a nulla és a védővezetőt. A nulla vezetőn áram folyik, és ha nem földeled le az előírt helyeken, akkor a vezetékrendszer ellenállása miatt a nullavezető földhöz képest mért feszültsége még egy családi háznál is elérheti a 100V feletti feszültséget. Ez már közvetlen életveszélyt jelent.
A védővezetőn üzemszerűen nem folyhat a legkisebb áram sem. Csak a védővezetős érintésvédelemmel ellátott készülékek testzárlata esetén fellépő hibaáram.
Erre kell a jól megválasztott áramvédőnek (van már magyar neve is, ÁV kapcsoló, és nem relé) a névleges hibaáram erősség elérésekor, 0,2 sec-nál rövidebb idő alatt leoldania.
Az ÁV kapcsoló érzékenységének megválasztásáról már írtam. A lekapcsolási idő magyarázatának biológiai alapja van. Egy szívműködési ciklus átlagosan 0,8 sec. Erre az időre esik egy összehúzódás és egy elernyedés, plusz a két ciklus közötti szünet. Ha a testen, a sziven átfolyó hibaáram hosszabb lenne, mint egy szívciklus fele, akkor valamelyik csúcsnál leállíthatná a szív további működését az áram által okozott izomgörcs. A rövid lekapcsolási idő alatt a szív működési részciklusainak csak egy rövid szakaszát érinti az izomgörcs. És mire a következő, a szervezet által a szívnek küldött elektromos impulzus bekövetkezne, addigra a hibaáram által okozott izomgörcs már megszűnik.
Az áramütött elszenved ugyan egy rosszemlékű és nagyon kellemetlen áramütést. A szívműködésében még napok múltán is kimutatható az áramütés. De az életben maradási esélyei sokkal jobbak, mint ÁV kapcsoló nélkül. Ha pl. egy betonkeverő testzárlatos lesz, akkor az is javítja az életben maradás esélyeit, hogy egy órahoszában legfeljebb 5 percig markolja a kezelő a gépet. A hibaáramra, ha megvan a szúróföldelés, azonnal lekapcsolja védelem a keverőt, mielőtt a kezelő hozzányúlhatna.


Plaszlo!

A földelő szonda készen kapható. Általában 3 méter hosszú, 25-30mm átmérőjű, horganyzott, kihegyezett fémrúd. Ráhegesztett 4m-es 6mm2-es horganyzott vezérdróttal.
Ezt kell úgy leverni, hogy a hegye 4m mélyen legyen. Általában pár ásónyomnyi lyuk, bele víz és emelve, leejtve szutyakolni, majd a végén leverni. A nagyobb bontókalapácsokkal egészen gyorsan le lehet vibrálni a földeléseket.
A nedves hely ajánlás, nem előírás. Ereszkifolyók környéke, stb.
Családi házaknál nincs előírt földelési ohm érték. A földelésnek "számottevő" értékűnek kell lennie. Erre általában megfelel a bolti földelés. Az áramvédő működési vizsgálata minősíti majd a földelést.

Ha van a kazános házadnak központi áramvédős védelme, akkor a következő felújításig, átépítésig elegendő a pincében lévő földelés is. de felújításkor ki kell alakítani a leírt extra védővezetős módszert.

Az EPH az jelenti, hogy Egyen Potenciálra Hozás. Tehát ha pl. a pincédben több, nagy kiterjedésű fémtárgy van, akkor azokat össze kell kötni és ellátni egy helyen védővezetővel. A kazánhoz, illetve a kazán becsatlakozásánál a csővezetéket kell jól láthatóan a már említett odavezetett központi védővezetővel összekötni.

Az akril az határeset. Természetesen nem kell és lehet, értelmetlen rákötni a védővezetőt. Viszont a csatornaszenny vezetőképessége (nem létezik "tiszta" műanyag csővezeték) miatt az akril is veszélyes tud lenni. Fogod a zuhanycsövet, állsz a vízkivezető fém alkatrész közelében. Ha lehetséges akkor a lefolyó fémidomra bilincseljük a védővezetőt. Ha ez nem lehetséges akkor nem kap védelmet.
Ez a külön védelem inkább a mai sokfunkciós, zuhanypaneles, szivattyús, világításos, hangszórós kabinokra vonatkozik. Ezeken már gyárilag kialakítják a védővezető helyét.
2010-11-27
20:20:35
#9173
plaszlo!

Ha jól értesültem, akkor minden esetben le kell földelni a lefolyót, mert újonnan még nem vezeti az áramot, de idővel a lerakódó nedves szennyeződés már fogja.

gerie
2010-11-27
19:09:48
#9172
sandor

az aramvedo alatt a FI relet erted?
mert ha a telekhataron elhelyezik a Fi relet, akkor kesobb mar nem kotheted ossze a foldet a nullaval a hazban, ha jol tudom.

2010-11-27
10:51:11
#9158
Sándor,
A ház mellé telepítendő földelőszondának milyen méretűnek (hosszúnak) kell lennie? Hogyan lehet biztosítani az állandó nedvességet? Valamilyen szinten minden talaj nedves, de nyáron a homokos talaj eléggé száraz tud lenni a felső rétegeiben, a mélyebben levő nedvesség már elég neki? Nálunk földelőszondát a gázkazán mellett láttam csak a pincében, akkor pótlólag ki kellene építenem egy központit?
Amit a zuhanykabinnál írtál az az EPH?
Olyan akril zuhanytálcánál is szükséges a védővezetőre csatlakoztatás, aminek csak a lába fém, de sehol nem tud a használójával érintkezni? A lábak rétegelt fa lemezre támaszkodnak műgyantával víz ellen védve, utána jön még az akril tálca. Még a lefolyórendszer is végig tiszta műanyag. Nincs se átvezetés, se érinthető fém rész, minden tiszta műanyag.
2010-11-27
10:09:20
#9155
gerie!

Üdv.

Szerintem akad még majd jónéhány megválaszolandó kérdésed.

De, a "védőföld kérdésedre" válaszolva.
Védőföld, mint olyan nincs. Csak védővezető van, ami zöld/sárga színű.
Ennek a legfőbb ismérve, hogy rajta üzemszerű áram nem, csak hibaáram folyhat!!
Ma tudomásom szerint az országban mindenütt nullázott rendszerek vannak. De erre vagy a papirokat majdan aláíró szerelőd, vagy a területileg illetékes áramszolgáltató az illetékes hivatalosan válaszolni.

A nullázott rendszer azt jelenti, hogy a hálózati nullavezető több, az előírt helyen le van földelve. Magyarul össze van kötve egy egy földeléssel.

Ami egy családi házat érint. Ha jól értettem, új építésű házról van szó. Áramszolgáltatótól függő, de általában a telekhatáron helyezik el a mérőszekrényt, hogy a külső leolvasás a számukra biztosítható legyen. Az első földelést ide telepítik és kötik össze a nullával. Ide építik be az első, rendszerint 30mA-es áramvédőt is. Ez először az építők védelmét szolgálja, később a teljes ingatlanét. Ezzel a földeléssel neked semmi dolgod nincs, ezt a bekapcsoláskor megfizeted.

A mérőtől egy öterű kábel (amelyet a saját érdekedben a lehető legnagyobb keresztmetszetűre kell, hogy válaszd!) megy a lakásban lévő biztosító szekrényhez. A biztosító szekrényben két csatlakozó sínt találsz. Az egyikre a kék nullavezetőt, a másikra a zöldsárga védővezetőt kell kötnöd. Ez a két sín a szekrénybe már gyárilag össze van kötve egy vastag vezetékkel, amelyet tilos eltávolítani. (Bizonyos esetekben a mérőtől csak négyvezetékes kábel is elég a biztosító szekrényhez, de ez általában nem egy kis teljesítményt igénylő családi ház sajátossága, úgy, hogy erről csak akkor beszéljünk, ha véletlenül nálad ilyen fordulna elő.)

A biztosító szekrény védővezető sinjét össze kell kötni egy legalább 10mm2-es zöld/sárga vezetékkel a közvetlenül a lakás mellé telepített földeléssel.
Ennek a módja: Bolti földelőszonda, lehetőleg állandóan nedvesen maradó helyre leszúrva a fal mellé. A horganyzott köracél vezetékét be kell vésni a lábazatba, fel a falba kb. 0,5-0,7m magasságig. Itt egy később (a külső szigetelés után!) is ellenőrizhető, kinyitható dobozban, szekrényben kell összekötni a biztosító szekrénytől érkező védővezetővel.

A lakásban az egyes áramkörök MT kábelei mindig tartalmazzák a védővezetőt is!
Ezeket mindenhová el kell vezetni, dugaljak, lámpahelyek, áramvételezési források. Még akkor is, ha azok csak kétpólusú csatlakozást igényelnek!

Ugyanolyan leágazásokat kell a védővezetőn is csinálni, mint a többi, áramvezető vezetéken.

A biztosító szekrény közelébe, szintén később bármikor ellenőrizhető, kisméretű dobozt, szekrényt kell beépíteni. Ilyeneket lehet készen kapni, védővezető közösítő doboz néven. Ebben már eleve benne van egy vastag vezetékek csatlakoztatására alkalmas védővezető sín.
Ezt sínt össze kell kötni a biztosító szekrény védővezető sínjével 10mm2-es zöldsárga vezetékkel.
Minden, különleges védelmet igénylő háztartási berendezést össze kell kötni egy külön, vastag zöld/sárga vezetékkel a dobozban lévő védővezető sinnel.
Egy példa: beépítettél egy zuhanyfülkét. Bekötötted egy 3x2,5mm2-es kábellel, amelyik tartalmazza a védővezetőt is. Ettől függetlenül, biztonsági okból a zuhanyfülkét az erre a célra rajta kialakított csatlakozási ponton még a külön, vastag védővezetővel is be kell kötni a védelembe.
Több ilyen berendezés létezik, ilyen például a gázkazánod, a fűtés és a vízhálózat csővezetékei is. A szennyvíz vezetéket is el kell(ene) látni védelemmel, bekötni a védővezetős dobozba.
Ezeket a csővezetékeken, berendezéseken kialakított extra védővezető rákötéseket nem eldugva, hanem ellenőrizhető, lehetőleg jól látható helyen és módon kell kialakítani.

Gondolom kezdésnek ennyi elég is.
2010-11-26
09:48:38
#9122
Kedves Sándor!

Köszönöm a jó tanácsokat, még egy kérdésem maradt megválaszolatlanul: A védőföldre milyen kötési szabályok vannak? Le lehet ágaztatni? Vagy a kapcsolószekrényből egész szálnak kell mennie a konnektorig, csillárig?

Gerie
2010-11-25
22:08:06
#9114
gerie!

A javaslatom a következő:

Ha a lakás biztosító szekrényétől kiindulva a padláson akarsz vezetni mindent. A szekrénytől a falban fel a padlásra minden áramkör saját MT-jével. Ha a közelben nincs leágazásra, akkor akár egy cseréplécre bilincselve bevezetni a kábeleket oda, ahol a helyiségek felett a gerincet el akarod helyezni. Azon a vonalon, ahol a gerinc végigfut megfelelő, de inkább annál nagyobb méretű műanyag kábelcsatornát fektetni. Rögzítése akár a gerendákon, akár a járófelületen.
Egyenként belefektetni és végigvinni minden áramkört a célig. Ahol az áramkörökről leágazás, kapcsolószál leágazást kell készíteni, ott a kábel külső átmérőjével megegyező méretű lyukat fúrni a csatorna oldalába olyan magasságban, hogy fedelet még rá lehessen pattintani. A lyuk a műanyagban pár tizeddel szűkebb lesz, mint a fúró volt. A lyukon be kell fűzni a leágazás kábelét, ami szorulni fog a szűkebb lyukban. Meg van oldva a tömítés, és a mechanikai rögzítés is. Elvágni a gerinc kábelt, kialakítani az érvéghüvelyes préselt kötéses leágazást. 2-3-...5 blankolt kábelér egy megfelelő méretű préselhető érvéghüvelyben. Megfelelő színű szigszalaggal szigetelni. A kábelre felirattal rögzíteni az áramkör elnevezését.

Gyakorlatilag egy 20cm-es kábelcsatorna szakaszon kialakítható 4-5 leágazás.
A leágazó kábelt gégecső nélkül a gerendák mellett, a hőszigetelő anyagban, vagy alatta felette elvezetni a falig. Ott egy rövid gégecsőben levezetni a szoba falába vésett horonyba. A horonyból a dobozba szintén egy rövid gégecsővel kell bevezetni. Gipszkarton falnál tartalék hurkot hagyni a dobozba vezetés előtt. Vakolt falnál hosszabb gégecsövet hagyni, és a kábel elvágása előtt a maximumig visszatolni a kábelt a gégecsőbe, hogy így legyen néhány cm tartalék kábelhossz.

Igy kell eljárni ott is, ahol a leágazás leágazását kell kialakítani.
Sorban befektetni minden áramkört. A gyengeáramú, információtechnikai kábeleket külön csatornába, a másiktól legalább 10 cm távolságra kell fektetni.

A szünetmentes és a normál kábeleket, valamint a dugalj és a világítási kábeleket a leágazások mellett különböző színű szigszalag karikával megjelölni, feliratozni.
A kábelcsatorna fedelét minden kötési helynél, a kötések hosszában el kell vágni, hogy a kötések feletti rövid szakasz külön levehető legyen. Ez lesz a doboztető, mert ezzel a mődszerrel nem kell külön dobozokat használni.
Minden "doboztetőre" és az alatta lévő kábelcsatorna szakaszra számozást írni 1-től amennyi szükséges. A doboztetőre ráírni, ráragasztani, hogy milyen áramkör kötése található alatta.
Ha a csatorna a padlás járófelületére kerül, akkor melléfújni egy figyelmeztető, feltűnő színű festékcsíkot, hogy véletlenül ne tapossák szét.
A kábelcsatornák be és kivezető végeit kőzetgyapottal kitömni, hogy az egerek ne tudjanak könnyen belebújni. Lehet rögtöm mérget is elhelyezni a csatornába több helyre.

Körülbelül ennyi. Megfelel minden előírásnak. Minimális mennyiségű anyagot igényel. Igaz, hogy ezek az anyagok első látásra viszonylag drágábbak, mint a "hagyományos" szerelési módszer anyagai.
Bármikor áttekinthető, javítható, bővíthető.
2010-11-25
09:45:06
#9091
Robert!

Szerkesztés közben a rendszer újra bejelentkezést kért. Lejárt az időm? A hozzászólási leütés számom?
Minden esetre az akkor szerkesztett anyagomat már nem fogadta, csak miután újra bekopogtattam hozzád.

gerie!

Azt, hogy én milyen megoldást javasolnék, pontosan azt veszítettem el az új bejelentkezés miatt, de még pótolom. Lényege, hogy én kábelcsatornás megoldást alkalmazok és javasolnék neked is. Részben azért mert ez a szakosabb, részben mert ez a legolcsóbb (hosszú távon is) a megrendelőnek.

A lakás védelmére a mérő után beiktatott áramvédő az ma már alapkövetelmény. Általában 30mA-es, vagy 100mA-es érzékenységgel. Egy normál háztartásnak ez tökéletesen elegendő volt idáig. Amióta bejöttek a külön villamos csatlakozással ellátott kádak, zuhanyfülkék, azóta (nem kötelezően) de melegen ajánlott ezek leágazásait a bizosító táblán lévő kismegszakítójuk mellé bepattintott 10mA-es áramvédővel még külön is védeni. Vagy ha együtt van minden, akár egy, akár három fázisú a fürdőszoba megtáplálása, akkor a teljes fürdőszobát külön is védeni. Ok, az emberi test ilyen közelségbe régen nem került közvetlen a villamos árammal. Volt egy villanybojler, ami csak éjjel volt feszültség alatt, fürdés közben még nem. Ma pedig már a fürdéshez használnak áramot.
Zsezsével megbeszéltük ezt a témát már, lehet, hogy megtalálod. Ő is beépített biztos ami biztos alapon direkt a fürdőszobai bojlerhez egy 10mA-est. Egy vízcseppnyi szivárgás következett be néhány hét után a fűtőbetét tömítése mellett. Az áramvédő már ezt is "jelezte" és lekapcsolt. Megvédve ezzel egy komolyabb áramütéstől a mamáját.
Mert a 30mA egy vizes testfelület esetén, ha szívműködés bizonyos fázisában következik be a hibaáram, már képes halálos lenni. Az áramvédők jelentősége a működésükből adódik. Általánosságban 50mA száraz kéznél, testfelületnél már halálos kategória alsó határa. 30mA, de a 10mA esetén is érez az ember egy áramütést, de a rövid lekapcsolási idő (töredéke egy szívműködési ciklusnak!) alatt, miatt, nagy biztonsággal túlélhető.
Ez az 1500-2000Ft plusz költség a család biztonsága érdekében nem kiadás.

Préselt kötések esetén nem szükséges a dobozok alá külön tűzvédelem.
De erről majd az általam javasolt szerelési módnál tárgyalunk.

A túlfesz védelemnek van értelme. De minden reklám (hazugsága) ellenére az ellen, amiért reklámozzák, nem ér semmit.
Közvetlen, vagy közeli villámcsapás ellen nem lehet védekezni, illetve nem ezekkel az eszközökkel.
Másodlagos villámcsapás ellen már talán megvédi a lakást, de ehhez baromi nagy szerencse kell.
Ami ellen megvéd, az a hálózaton fellépő harmonikusok túlfeszültsége. Ezek ma már, hála a sok napelemes, szünetmentes, freki szabályzós háztartási alkalmazások miatt eléri, sőt gyakran túl is lépi az 1000V-ot.
Ezért voltunk sokan kénytelenek az olcsó multimétereinket METEX-ekre cserélni.
Nem mindegy, hogy egy 5.000Ft-os, vagy egy 35-40.000Ft-os műszert használ valaki. Ezek a harmonikusok eltorzítják a mérési eredményeket, néha az olcsó műszereket tönkre is teszik. (Valami hasonló jeleket látok kibontakozni a napelemes topicban kialakuló véleménycsere alakulásában is.)

payagyerek.

Nem szakemberként is lehet jól és szabványosan dolgozni. Én szivesebben dolgoztam, dolgoztattam, nem villanyszerelőkkel. Ők nem okoskodtak, hanem végrehajtották amit előírtam nekik. Nem kezdték el átértelmezi, hogy milyen megfontolásból kell azt az anyagot és azt a szerelési módot választani, ami ott és akkor szükséges volt.





payagyerekVálasz erre
2010-11-24
20:07:41
#9077
Nem szakemberként:

Én padlástérbe, szarufákra, fogópárakra, gipszkarton UW, CW sínbe raktam a kábelt. Ezekkel, teljesen be is burkoltam, mintegy páncélként.
Előnye: olcsó, MÉH-telepen van sok kisebb-nagyobb darabka, amit -erre- felhasználhatunk.
2010-11-24
12:03:29
#9053
Hát nagyon szépen köszönöm a részletes leírást.

Akkor gégecső és MT kábel lesz, érvéghüvellyel kötve.Kérdésem, hogy akkor a kötődobozok alá milyen tűzvédelmi lemezt tegyek?
Illetve a védőföldről még egy kérdés: ha jól tudom azt nem lehet elágaztatni, mert felléphet a szakadás, rossz kontaktus veszélye. Ezek szerint a kapcsolószekrényből minden egyes konnektorhoz, lámpatesthez külön védőföld szálat kell behúzzak, vagy a padláson elhelyezett kötődobozokban elágaztathatom azt is?

A vizes helységekbe tegyek külön egy fázisú fi relét? (villanyóránál van 3 fázisú)

Van értelme a kapcsolószekrénybe túlfesz védelmet beépíteni?

Köszönöm, még egyszer.

Gerie

2010-11-24
11:35:53
#9052
Sándor,
"Miután Robert közben elvette a szerkesztés lehetőségét..."
Nem vagyok én olyan gonosz! Tényleg nem működik szerkeztés mód?
2010-11-24
11:31:10
#9051
gerie!

Miután Robert közben elvette a szerkesztés lehetőségét,itt fejezem be a választ.

A kötésekről.
A tömörvezetékes szerelés gégecsővel drágább, mint az MT-s. Mert a kötőszerelvényei nagyobbak, drágábbak . Nagyobb kötődobozokat kell vásárolni, stb. A szerelvények bekötéseinél a szerelvény mögé be kell gyűrni a vezetéket. Ilyenkor tömör vezeték esetén általában eltörünk néhány kapcsolót, dugaljat.

Az Mt-s szerelésnél a kötéseket egyszerű, az összekötendő vezetékek össz méretéhez való méretű, filléres préselhető érvéghüvellyel készítjük. Préselés után a kötés egyszerű szigetelő szalaggal lehet szigetelni. Ez a kötés nem bontható, de ha bővíteni kell, akkor csak egy 1cm-es vezetékvéget kell levágni és eldobni. A dobozok szerelvények előtt ott a tartalék vezetékhurok, tehát bármikor utána húzható. A szerelvények bekötése a vezeték végre préselt érvéghüvellyel könnyű és biztonságos. A tömör vezetéket a bekötéskor látszólag meghúzzuk, de mire a szerelvényt a helyére nyomjuk, addigra már meg is lazult a kötés.

Ma egy szakszerűen elkészített préselt kötés a legjobb, legmegbízhatóbb szerelési forma. Gondolj rá, hogy ezek a kötések általában örökre el lesznek takarva. A préselten kívül minden kötést időnként ellenőrizni, utána kell húzni. A préselt kötés gyakorlatilag folyamatos vezetéket jelent, többé nem kell ellenőrizni.

Forrasztani nem ajánlatos, sőt a hideg padláson tilos, mert az ón elporlik a hidegben. Belső szerelésnél sem ajánlom, mert a vezetékek a normál használat mellett is melegszenek. Ráadásul a forrasztott kötés átmeneti ellenállása is külön veszteség és melegedési forrás.


Faszerkezet.
A faszerkezeten vezetés, az ahhoz való rögzítés megengedett. De ott, ahol fennállhat pl. egy későbbiekben esetleg melegedő kötés miatti tűzveszély, ott a doboz alá tűzvédő lemezt kell rögzíteni. Mivel azbeszt ma már nincs, és igen drága másik anyaggal helyettesíteni. Az önkioltó, de átéghető doboz anyaga önmagában nem elégíti ki a faszerkezeten történő szerelés szabványi előírásait.

Fürdőszoba.
A fürdőszobák általában időszakosan nedves helyiségnek minősülnek, tehát az MSZ 1600/3 előírásai vonatkoznak rá.
Tény, hogy egy, a laikusnak sokkal veszélyesebbnek tekinthető, állandóan vizes, párás mosókonyha a veszélyesebb (amire az MSZ1600/4 vonatkozik), mint egy fürdőszoba, de arra mégis sokkal enyhébb előírások vonatkoznak, mint egy fürdőszobára. Az ok, a mosókonyhában minden és mindenki nedves, tehát eleve óvatosabban bánik a villamos dolgokkal. Egy fürdőszoba, csak időnként éri el a veszélyes páratartalom értéket, ezért a használói óvatlanabbak avillamos készülékek használatánál.
(A felsorolt szabványok a régi elnevezése mára már megváltozott, de az eredeti számból a legkönnyebb megtalálni a ma érvényes szabványt!)

Egy fürdőszobában nem szabad amatőrködni. Néhány alapvető előírás a teljesség igénye nélkül:
Kapcsoló, dugalj nem lehet alacsonyabban, mint 1,5m.
A lámpatesteknek bizonyos, szigorúbb védettségi fokozatúaknak kell lenni.
Kádtól, zuhanyfülkétől, bárhonnan ahol vizes lehet nagy testfelület, csak az elérhetőségi távolságon kívül szabad kapcsolót, dugaljat, stb. elhelyezni. Ez a távolság a szabványban található, és vonatkozik mind a vízszintes, mind a függőleges távolságra.
Minden fürdőszobai berendezésre (kádra, zuhanyfülkére, stb.) külön elérhetőségi sávok vonatkoznak, ezek felsorolása és kibontás több oldalt igényelne. Lényeg, hogy tudjál róla, hogy minek kell utána nézni.

Gondolom indulásnak, az érdeklődési iránynak ennyi információ egyelőre elég lesz.
Remélem, tudod hasznosítani!

2010-11-24
09:29:20
#9049
gerie!

Kezdjük a szerelés módjával.
A lépésálló gégecső megfelelő, de lehetőleg ne sima, tömör, csak érszigeteléses (MC) vezetékkel szerelve, hanem MT kábellel. A magyarázat, hogy ha MC-vel szerelsz, akkor nem tudod, lehetetlen mindenütt azt a kétrétegű szigetelést folyamatosan biztosítani, amit az MT-vel. A gégecsöveket nem lehet kellő szilárdsággal és tömörséggel bevezetni a kötő és a szerelvény dobozokba.
Ráadásul, ha MT-vel szerelsz, akkor az ugyan látszólag sokkal drágább, de szerelhető gégecső nélkül is, befektethető közvetlenül a falba, szigetelő anyagba, sőt minimális mechanikai védelem mellett szabadon szerelhető a padláson is. A gégecső csak mérsékelten (mert gondolom nem a vízvezetékek védelmére szolgáló gégecsőre gondolsz, hanem az annál sokkal drágább és erősebb villanyszerelő gégecsőre!) lépésálló, de ha mégis betörik valahol, akkor azonnal kötést kell készíteni a törés helyére, mert nem tudhatod, hogy a sérülés helyén nem sérült e meg a benne lévő vezeték. A szabadon fektetett MT-nél a sérülés, egérrágás rögtön meglátszik.

Tehát mindenképpen az MT-vel szerelést javasolom. Ahol szükséges, ott behúzhatod gégecsőbe, de a kötődobozok előtt érjen véget a gégecső. Oda már csak az MT-t vezesd be, hogy a kellő tömítés megmaradjon a dobozba bevezetésnél.

Folytatom!

Gégecsövet még az MT-s szerelésnél is feltétlenül alkalmaznod kell bizonyos, később láthatatlan és a sérülés veszélyét magában hordozó helyeken.
Ilyen a padlástérből a falba való le és felvezetés. Amikor a gipszkarton falak között vezeted az MT-t, akkor minden a lemezvázon (de még a lécvázzal szerelt rendszerek esetén is) átvezető lyuknál. Legalább 10-10cm hosszan nyúljon túl a gégecső a lyukon. Még az eredeti szerelőváz lemezein, profiljain kialakított kihajtható, direkt a vezetékek átvezetésére szolgáló nyílásoknál is. Nem árt a gégecsövet és az MT-t is külön külön a vázhoz kábelkötegelő bilinccsel rögzíteni. Az ok, a falat kitöltő szigetelőanyag, amibe beleszorul, amin átmegy sok helyen a vezeték, idővel leereszkedik, és magával fogja húzni a vezetéket, a lemezváz lyukainak a széle pedig borotva éles.
A szerelvény dobozokba való bevezetés előtt hagyni kell, utánhúzható módon elhelyezve, legalább 20-30cm es ráadást, egy félhurkot (tartalék vezetéket) a kábelen. A szerelvény dobozba csak egy rövid gégecső csonkkal illik becsatlakozni, amit külön nem kell rögzíteni.

Ha mégis a teljes gégecsöves szerelés mellett döntöl, akár MC vezeték, akár MT kábel szereléssel, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a szerelvényeknél a gégecsőbe bejutó pára még a felszálló szakaszban kicsapódik és a víz visszafolyik a szerelvény dobozba. Ezt elkerülendő akár teljesen zárt, akár előlyuggatott dobozt használsz, a doboz alsó, legmélyebb sarkába fúrj egy pár mm-es lyukat, hogy a víz a falba, illetve a szigetelőanyagba tudjon folyni. Ott majd felszívódik, elpárolog és nem hagy nyomot a falon.
A hideg padlástérben minden gégecső legmélyebb szakaszán (ahol a víz összegyűlhet) néhány cm-es hosszon, a cső aljáról le kell "borotválni" a bordákat, hogy ott tudjon a víz kifolyni. A padláson lévő kötő dobozokba hasonló lyukakat kell fúrni, mint a lennti szerelvény dobozoknál.

Folytatom!


2010-11-24
09:10:33
#9048
Kedves Sándor!

Természetesen jó a holnap is, a szerelést már csak tavasszal kezdeném, tél az utánajárással és tervezéssel fog eltelni.

Gerie
2010-11-24
02:33:25
#9047
gerie!

Elviekben lehet, de a példa inkább rossz mint jó. Részletesebben térjünk vissza később a kérdéseidre. Ha ez holnap még nem lesz késő. Jó?
2010-11-23
16:50:20
#9039
Sziasztok!

Most épülő házam villanyszerelését szeretném megvalósítani.Az elképzelés az lenne, hogy a padláson vezetném a vezetékeket lépésálló fekete gégecsőben.Helységenként lennének a körök és emiatt a padláson minden helység felett lenne még egy kötődoboz. (valami hasonló módon: www.picasaweb.google.com/norbert.kocsev81/IgyEpult#5483411754927630162)

Az érdekelne hogy ez szabványnak megfelelő megoldás-e? Mivel fűtetlen a padlás, emiatt párásodásra figyelni kell, milyen dobozba lehet tenni a kötéseket? A fórumot olvasgatva arra jutottam hogy a kötéseket "wago"-val kell megoldani (nem lehet összetekerni, forrasztani), igaz ez? A fa szerkezet miatt van valami extra kikötés? A gégecsövek önkioltó műanyagok?

Esetleg tudtok ajánlani valami szakirodalmat a szabványokról, hogy pl. a fürdőben milyen magasan kell lennie a konnektoroknak, és egyéb ilyen kikötések?

Előre is köszönöm,
Gerie
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Villanyszereleslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva