English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Villanyszereleslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-07-08
23:29:45
Előzmény: FBalazs #31381#31390
FBalazs!

Reggel elolvasom részletesen a leírásod, de most alig látok a fáradtságtól.

A villanyszerelőd egy analfabéta.
Ha jól veszem ki a hibakeresési sztorit, az nagyon hasonlít a javasolthoz. Nem nagyon lévén más megoldás, csak a végigkövetéses kizárási megoldás.

Az áramvédőről feltett anyag most nekem sem jön be.
Felteszem még egyszer.





2012-07-08
20:50:01
Előzmény: FBalazs #31381#31385
Látom jól megküzdöttél vele...

"De azt is írod, hogy a szekrény után a nulla meg a föld már nem lehet összekötve. Ekkor viszont nem értem a két sín összeköthetőségét. Hiszen itt már a FI relé után vagyunk. És itt van összekötve a föld és a nulla."

Ez a fő problémád, ezért verte le terhelés, és lekapcsolt kismegszakító mellett is. A fi relé bemenetén (a vastag kék alumíniumok) lévő nulla (itt még PEN a neve, azaz PE és N közösen) vezetőt kellene a föld sínre vinni. Ezért van ez:

"A Fi relé utáni nullapontról jövő zöld-sárga vezetéket már nem tudtam visszakötni a zöld-sárga sínre, mert az továbbra is azonnal leveri a FI relét."

Szóval próbáld meg a föld sínt a fi relé bejövő PEN vezetője mellé kötni. (Ha ez nem alu vezető, és nem hasonló keresztmetszet, akkor nem kötheted úgy össze, hogy egy lyukba, a fi relébe kötöd a két vezetőt. A legegyszerűbb, ha szerzel valakitől egy darab hasonló keresztmetszetű alut, és azzal kötsz a földsínre)

Illetve a pincében is komoly gond:

"Na most én is szétszedtem a dobozkát. Bele is van vezetve a nulla, a fázis, és a föld is. A fázis átmegy a kismegszakítón, a nulla is, a védőföld pedig ki van vezetve egy sinre. A pincében futó alumínium vezetékek pedig a fázisra, és a sinre vannak rákötve! Amire a védőföld! A nullát az pedig nem használják semmire!"

És erre is jó megoldást választottál:

"Ezek után a pincében a sinről kikötöttem az óra irányából jövő védőföldet (az most lóg a levegőben), és rákötöttem a nullát. A világítás ezek után már nem verte le a FI relét."

Szóval a pincében nincsenek külön védővezetők húzva a konnektorokhoz?

A fogyasztók bekapcsolása nullák kikötése mellett életveszélyes. Azaz készülékveszélyes. Ilyenkor lehetséges, hogy egy fogyasztó a 230V helyett 400-at kap, stb. Szóval ilyesmit legközelebb ne próbálj... :-)

Egy szó mint 100, szép kis felfedezőtúrán vagy túl, szépen felgöngyölítetted a hibákat. Gratula. :-) Remélem nem lesz több...

Ezek annyira komoly hibák voltak, hogy a villanyszerelődnek vissza kellene vonni az engedélyét! Ezek akkora szarvashibák, hogy ezek fölött egyszerűen nem lehet elsiklani!


2012-07-08
14:20:06
Előzmény: sándor #30958#31381
Köszön a hozzászólásokat. Régen jelentkeztem, de nem volt elég időm foglalkozni a dologgal. Most igyekszem beszámolni, mire jutottam.

A Fi relé alsó csatlakozói a fésűs sinre csatlakoznak, azokat nem tudom kikötni, csak a bemenő vezetékekeket tudom leszedni. Csak a nullát kötöttem ki, és a Fi relé többé nem oldott le. (Bemenő feszültség nélkül!) - tehát úgy gondolom, a relé jó.

A villanyóra alatt nincsen semmilyen külső doboz. Ha volt is valaha, akkor azt olyan szépen bevakolták, hogy kopogtatással sem találtam meg. tehát abszolút nem tudni, hogy van-e fölszonda, vagy bármilyen földelési megoldás.

A mérőtől 4 vezeték megy fel a FI reléhez mind a 4 kék színű, jó vastag alumínium vezeték. Ezek közvetlenül bemennek a FI relébe.

A nullának és a védőföldnek hogyan kellene szétválnia?
Még a FI relé előtt?
Merthogy ez nem úgy van!
A korábban említett 4 vezeték bemegy a FI relébe. A relé aljáról a három fázis az bemegy a fésűs sinen a kismegszítókba, a nulla pedig 4 vezetéken elmegy egy külön sinre, amire a házba továbbmenő kék vezetékek is rá vannak kötve.

A házból jövő zöld-sárga vezetékek egy külön sinen vannak közösítve, és erre a sinre rá van kötve a Fi relé aljáról jövő nulla is.

Az egész elosztó doboz ki lett cserélve, az összes kismegszítóval, sínnel, mindennel, új szerelés, feltételeztem a "szerelő mester" ezt nem rontotta el.

De azt írod, hogy a nulla és a védőföld sineknek összekötve lenni. Akkor gondolom ez jól van szerelve, hiszen a nullát a FI relén mindenképpen át kell vezetni.

De azt is írod, hogy a szekrény után a nulla meg a föld már nem lehet összekötve. Ekkor viszont nem értem a két sín összeköthetőségét.
Hiszen itt már FI relé után vagyunk. És itt van összekötve a föld és a nulla.

Kb két hete kezdődött a problémám. Azon a hétvégén megpróbáltam utánajárni a dolognak, de nem sok sikerrel.
Akkor pénteken nagy eső volt, lehet, hogy ez miatt a földelés jobban működött(?), de valamiért nem csapott le csak több óra után a relé.
Először is próbáltam kikapcsolt állapotban feszültséget és áramot mérni. Akkor már csak 0,7 V AC-t tudtam mérni, és 15 mA AC-t. Kezdtem kikötögetni egyesével a nullákat, de számottevő különbséget nem tapasztaltam. Aztán gondoltam egyet, és bekapcsoltam egy lámpát, hogy így vajon működik-e? csakhogy a műszert az áramkörben felejtettem.
Az égő felvillant, a FI relé leoldott, a műszer meg tönkrement.
Szétszedtem a műszert, abban is van biztosíték, de annak semmi baja nem lett. Úgyhogy el is ment a kedvem a további méricskéléstől.
De azért érdekes, hogy nulla nélkül az égő miért világított? Kipróbáltam, két fázisnak kellett bekapcsolva lenni ehhez. Ha csak az egyik fázist kapcsoltam be, akkor nem világított.
Sőt a konyhában van 2 db enegriatakarékos égőm. Azok meg diszkófényt játszottak ha két fázis be volt kapcsolva.
Amikor az egyik kikacsolt, a másik pedig be. És ezt ütemesen váltogatták.
Aztán visszakötöttem az összes nullát.

Teltek a napok, újra volt kis időm, most hétvégén újra nekiláttam a hibakeresésnek.
Most (lehet, hogy a szárazság miatt?) a FI relét már fel sem lehetett kapcsolni. csak akkor, ha kikötöm a bejövű nullát. Tehát ideális alkalom a hibakeresésre. Megint egyesével kikötöttem az összes nullát.
Semmi. A FI relét nem lehet visszakapcsolni. majd lekötöttem a zöld-sárga sinre menő vezetéket is, és hoppá! A Fi relé bekapcsolhatóvá vált. (A zöld-sárgát korábban is próbáltam lekötni, csak akkor a FI relé ilyen gyorsan nem reagált, ezért nem találtam meg az összefüggést.)
Ezek után a nullákat elkezdtem visszakötögetni a sinre. Találtam egy vezetéket, amire határozottan leoldott a relé.

Gondoltam, akkor megpróbálom megkeresni, vajon melyik égő nem kapcsolható fel, vajon melyik konnektorban nincsen áram. ugye valaminek nem szabad működni, ha az egyik nulla nincsen rákötve a sinre.

A földszinten és a pincében az összes konnektort feszültség mérővel megmértem. A dugvilla két pólusa között próbáltam csak mérni. Mindenhol tudtam mérni a 230 V-ot. A tetőtérben nem mértem, mert az új szerelés (feltételeztem hogy ott jó minden), ráadásul ott még nincsen felszerelve egyetlen aljzat sem.
Tehát következett a világítás átnézése. Sajnos a földszinten sincsen minden drót végén izzó, vannak olyan vezetékek, amik csak leszigetelve lógnak a plafonból, ezért hagytam ezt a mérést a végére.
De nem jutottam el sokáig, mert a pincében bármelyik izzót próbáltam bekapcsolni, a FI relé azonnal kioldott.

Gondoltam megvan, biztosan a pincében lesz a hiba.
Ott a falban még alumínium vezetékek vannak. (A földszintem már mindenhol réz van)
A pince külön kismegszakítókkal, külön biztosító dobozzal van védve. Nem is a villanyóránál, hanem a pincében van egy külön doboz.
Nem is gondoltam rá, hogy ebben hiba lehet, hiszem a "mesterszerelőm" ezt is nézte, levette a borítását, majd vissza is tette, és a leelndő kazán helyétől elvezetett idáig egy vastag zöld-sárga vezetéket, mondván, hogy itt tud majd rácsatlakozni a földelésre, ez kell majd az EPH-hoz. A drótot nem kötötte még be, azt csak előkészítette, mert a kazán még nincsen beszerelve.
Még beszélgettünk is a dobozkáról, mert ott olyan kismegszakító van, ami egyszerre két áramkört is kapcsol. Én meg nem értettem, hogy mi lehet ez. Ő azt mondta, hogy ez egy olyan kismegszakító, ami a nullát is kapcsolja.

Na most én is szétszedtem a dobozkát. Bele is van vezetve a nulla, a fázis, és a föld is. A fázis átmegy a kismegszakítón, a nulla is, a védőföld pedig ki van vezetve egy sinre.
A pincében futó alumínium vezetékek pedig a fázisra, és a sinre vannak rákötve! Amire a védőföld!
A nullát az pedig nem használják semmire!

Ezt kellett látnia a szerelőnek is, még a vezetékek színei is stimmeltek! Mégis úgyhagyta...
Sőt, amikor jeleztem neki a hibát, csak annyit mondott, hogy a régi építésért ő nem vállalja a felelősséget, esetleg kicseréli a relét egy 100 mA-esre. Vajon az jó lett volna?

Amit nem értek, az az, hogy hogyan lehetséges, hogy azért 10-20 percekre működött minden, Volt, hogy egy óráig is tudtam világítani. És a pincében is felkapcsoltam a világítást! Sőt ha nem kapcsoltam fel a relé egy idő után akkor is kioldott.

Ezek után a pincében a sinről kikötöttem az óra irányából jövő védőföldet (az most lóg a levegőben), és rákötöttem a nullát. A világítás ezek után már nem verte le a FI relét.

Majd az óránál visszakötöttem azt a nullát, ami korábban leverte a relét. Már nem verte le.
(Vajon miért, hiszen nem találtam meg hogy az eddig hova vezetett. A pincébe menő vezetékre nem volt rákötve semmi.)

A Fi relé utáni nullapontról jövő zöld-sárga vezetéket már nem tudtam visszakötni a zöld-sárga sínre, mert az továbbra is azonnal leveri a FI relét.

Egyelőre most így működni látszik minden. Legalábbis a FI relé 2 óra hosszat nem kapcsolt le. Majd még tesztelem. Fogyasztóim még nem nagyon vannak, ezért nem nagyon könnyen tudok tesztelni.
Jó lehet most már így a rendszerem?
Hogy-hogy ideig-óráig korábban is működött?

Még valami:
Sandor, sajnos a felrakott pdf nem olvasható. File not found, ha megpróbálom kinagyítani.



2012-06-28
09:16:15
Előzmény: payagyerek #31117#31153
payagyerek!

Én ezeket az összetevőket házilag nem tudom kimérni, ezért kénytelen vagyok a témához értő, jól felműszerezett emberek méréseire hagyatkozni.

Lehet, hogy Ti is ki tudjátok mutatni amit láttam.
Egy szkópos műszerrel és egy laptoppal csatlakozott nálunk a hálózatra, és amit nem vártam, kimutatta az egyenáramú összetevőket a házi, a fi relém utáni hálózaton.

Készülékeket kapcsoltatott ki és be és gyönyörűen látszott a torzító hatás.

Kapásból besz*rtam, hogy eddig megbíztam a régi NDK-s fi relémben, akkor most mi lesz?
A évek óta mindig biztonsággal lekapcsolt, az összes problémám annyi volt, amiről már írogattunk.
(A szünetmentesek és a hálózat nulláinak összekötése, felcserélésének elkerülése a dugaljakon és a dugvillákon lévő jelölésekkel, ráfestett nyilakkal, méretre szabott, csak egyféle módon bedugható kábelhosszal.)

Megnyugtattak, hogy ahhoz, hogy "lefagyjon" a fi relém, kell még néhány olyan harmonikus is, amit az én készülékeim nem produkálnak, és kívülről sem kapok.

Azóta, ha elektronikás készüléket vásárolunk, rögtön végzek egy áramvédő próbát. Ez eddig megnyugtatott.

Pillanatnyilag tanácstalan vagyok, hogy merjem e bárkinek tanácsolni, hogy bújjon ilyen mélyre a témában.
Nem akarom sekinek a (sokaknál nehezen rábeszélt) hitét megingatni az "általános" fi relé hasznosságában.

De egyre többen használnak a PV terjedésével egyenáramú szivattyúkat és más készülékeket.
Amíg ezek egy bizonyos feszültség szint alatt, elkülönített hálózatról üzemelnek, addig nem jelentenek veszélyt.

De mi van, ha megosztják, a szükséges feszültségnél megcsapolják a panel összekötéseket, és így akár többféle egyenfeszültséget is használhatnak?
Mi van, ha összekötik a 230-as hálózattal pl. a nulla vezetéket használva, vagy spórolásból a vastag védővezetőt egyenáramú áramvezetőnek használják?

Ha meg magasabb feszültség szintet használnak, kezelnek, annak az áramütése enyhén szólva is másabb "meglepetést" okoz, mint a 230V.

Kérdeztem aktív biztonságtechnikai felülvizsgálókat, de ők is csak erre a cikkre tudtak hivatkozni.

Amit találtak és nem tudták sehová besorolni, annak a megszüntetését kérték a jegyzőkönyvben mindaddig, amíg a tulaj be nem szerez valami megnyugtató minősítést a napelemes rendszeréről.
Házi, több helyről összeválogatott rendszereknél ilyet senki nem tudott felmutatni.

A profi, nagyteljesítményű, áramszolgáltató engedélyes rendszernél nem találtak (az ismereteik szerint) kifogásolni valót.
Igaz, a megkérdezettek összesen csak egy ilyen rendszerrel találkoztak még. Bemutatóra hívták őket egy "támogatott önkormányzati" rendszerhez.

payagyerekVálasz erre
2012-06-27
08:32:55
Előzmény: sándor #31060#31117
Még nekem is hasznos volt, mert ez kellett ahhoz, hogy észrevegyem, az én kis kukázott békebeli 10mA-es fi-relém, mellyel a napkolit és annak tartályát, bojlerét védem, egyen komponensre is dolgozik.
(Bár itt ennek nincs jelentősége.)





2012-06-25
22:25:28
#31060
Az áramvédő kapcsolókról mindenkinek, akit érdekel!

Nehezen jött össze, kellett hozzá egy kis segítség is.
A szines cikk miatt bizonyos részek sajnos nehezebben olvashatóak, de a legfontosabbat, a 4.ábrát a magyarázó szövegével külön felteszem olvashatóbb formában is.

A cikkről illik és kötelező néhány méltató mondatot mondani.

A cikk szerzője a szakma, az érintésvédelem egyik legnagyobb tudású szakértője, az Érintésvédelmi Munkabizottság prominens tagja.
Ismereteim szerint a szerzőnek nem lenne kifogása a cikk megjelentetése ellen, mivel szívügye a minél szélesebb körű tájékoztatás.
Elkötelezett híve a tanításnak, az állandó tovább képzésnek.
Az áramvédő kapcsolók terjedő alkalmazása szükségessé teszi, hogy minél többen képben legyenek a működésével, a hasznosságával és a korlátaival is.

A cikkben felsorolt specialitásokat különösen a PV-sek és a műszerészkedők tudják igazán hasznosítani.







2012-06-24
13:37:46
Előzmény: zsezse #31023#31026
zezse!

Csak általánosságban, hogy mikor és hol kell leföldelni a nullavezetőt:

- a hálózat végén (utcai hálózat, belső nagy kiterjedésű-több elmenő (kimenő) kábelt tartalmazó területen.
- 100-200 méterenként. Ezért gyártanak csak ilyen hosszúságú bundokat, kábeldobokat.
- ahol keresztmetszet váltás történik a kábelen (vezetéken)

A régi szereléseknél természetesen bement a csatlakozóvezeték nullája az oszlopról egyenesen a mérő alá.
Ezért kellett egy földelést készíteni a mérő közelébe, általában a bejárati ajtó közelébe az ereszet alá, hogy mindig nedves talajban legyen.
Innen vezették fel egy dobozba a köracélt, majd a dobozból a földelést a mérő alá.
A mai megoldásban a szolgáltató úgymond bebiztosítja magát. Miután az ő megbízott, vizsgázott szerelői végzik a csatlakozó-mérőhely kialakítását a telekhatáron, biztos lehet benne, hogy nem kell a tulajdonos ötletességére hagyatkoznia. A telekhatáron a nullája garantáltan földelve van.

A tulajdonosok ötletelésén azt értem, hogy sokan egyszerűen nem hisznek az egyszerűen leszúrható földelésben (holott az értékének "csak" jobbnak kell lenni, mint 10 ohm. (Ezt röhögve hozza a szonda 4 méter mélyen lévő hegye is.)
Helyette kitalálnak minden ellenőrizhetetlen és ami a legrosszabb, a jövőben nem garantálható értékű amatőr földeléseket.
Ilyen a betonalap vasalás felhasználása, a járdaszint alá a ház köré fektetett laposvas, a járda-terasz vasalata stb.
Ezek általában amikor elkészítik, még hozzák a <10 ohm értéket. Amint kész a ház és a házkörnyéki vízelvezetés, akkor pár év alatt összeomlanak. Az értékük nagyobb lesz 10 ohmnál, ráadásul nincs korrektül kialakított bontható ellenőrzési helyük, pontjuk.

Csak ismételni tudom a régi betonalapföldelő vitában leírtakat. Egy olyan helyen, ahol megkövetelt a betonalapföldelő pl. társasházaknál villámvédelem céljából, ott kell lenni olyan helyeknek, ahol az időszakos ellenőrzés során a betonalap kiásható. A beton levéshető a vasalatig, hogy ellenőrizni lehessen a vasalat, a betonalapföldelő betonacél fizikai, mechanikai állapotát, majd az egész megbontás újból teljes értékűen helyre is állítható kell legyen.

Ilyen egy családi háznál nem követelmény, de a leszúrt földelésnek ellenőrizhetőnek kell maradnia a falon kívüli dobozban.
Ha az idők folyamán elkorhadt volna a földelő szond, vagy a kivezetése, akkor egy alkalmas helyen le kell szúrni egy másikat és azt bevezetni a dobozba. Ez jóval kevesebb munkával és kárral jár, mint az előzőekben leírtak. Lényeg, a nulla, mielőtt egyáltalán hozzád (a biztosító szekrényedbe) kerül, legyen összekötve egy "számottevő" (<10 ohm) értékű földeléssel.

Tehát Te továbbra is négy vezetéket kapsz a szolgáltatótól további felhasználás céljára. Általában 4x10mm2-t.

Ezeket rákötve a biztosítószekrény megfelelő pontjaira a rendszered tovább vezetésre kész.
Ha a telekhatáron lévő mérőtől vezeted be a lakásban a feszültséget, akkor is általában négy vastag (10-16mm2) vezetéken vezeted be.
Megteheted, hogy kétoldalas telekhatári mérőt kérsz. Ekkor a belső oldalra feltesznek egy fi relét, kismegszakítót, egy és háromfázisú dugaljakat az építkezéshez.
Innen akár öt vezetékkel viheted tovább a lakásba az áramot úgy, hogy minden kismegszakítód kinnt marad az udvaron, de a kerítésen belül. Ilyen butaságot azért szerencsére kevesen csinálnak.

Tehát ha a kerítéstől bevezetted a házba a nullát, azt ott újból össze kell kötni egy számottevő értékű földeléssel. Ez a nulla van rákötve a biztosító szekrény nulla sínjére.
További földelések nem szükségesek akárhány fi relét építsz is be.

A biztosító szekrényedben akár minden elmenő áramkör elé építhetsz egy egy külön fi relét.
A fi reléken átmegy az áramkör fázisa(i), nullája.
Minden áramkör védővezetője a közös védősínre van kötve. Itt kapják meg a "leföldelt nullát". Ezen a védővezető sínen, az azt a nulla sínnel összekötő vezetéken nem folyhat áram. Ha mégis folyik, akkor az hiányozni fog az aktuális fi relé gerjesztési egyensúlyából és a fi relé lekapcsol.

Innentől kezdve nem lehet többé felcserélve, összekötve a nulla és a védővezető sehol a házban.
A nulla vezetőt, a nulla csatlakozó pontját csak áramvezetésre szabad használni. Védelemre nem.
A védővezetőn üzemszerűen nem folyhat áram. Csak a hiba vagy az üzemszerű szivárgó áram. Ezt aztán vagy bírja a fi relé vagy ha nem, akkor lekapcsol.
Ilyenkor a megoldás megkeresni, megszüntetni a szivárgás okát, nagyobbra cserélni a fi relét.

Részben az érzékeny helyiségek, berendezések (fürdőszoba) részére, részben, ha pl. a vasaló a túl sok gőztől több szivárgó áramot produkál, akkor ne kapcsolja le a központi fi relé az egész házat. Csak az érintett áramkört.
Hasonlóan ajánlatos egy kerti aknába telepített vízmű betápját külön fi relével védeni.

Ha csak a mérőnél van a nullád leföldelve, az már elég.
Ha eddig nem hiányzott a földelés a szolgáltatónak a mérő alatt (mert ilyen is van), akkor az egyszerűen a biztosító szekrényben kétfelé osztott nullával is működik a védelem, a fi relés rendszer.
A védelmet a nullával történő védelem, és nem a földelés biztosítja.

A bejövő nullát földelni "csak" kötelező. Növeli a nem fi relés rendszerek biztonságát, de a hiánya neked nem tűnhet fel, mert nem bonthatod meg a mérőhelyet, hogy leellenőrizd, hogy a ház a nullázáskor kapott e földelést.
Ha a ház a nullázáskor más tulajdonában volt, akkor amikor megvásároltad, a szolgáltatónak le kellett ellenőrini nem csak a mérőállást, hanem a mérőhely szabályosságát is.
Ez innentől nem a Te felelősséged. A biztonságod pedig, látva a múltkori bojler szivárgásra működő 10mA-es fi relét, biztosítva van.

2012-06-24
10:33:14
Előzmény: sándor #31021#31023
sandor

ha jol ertelmezem, akkor azt mondod, hogy a telekhatartol befele minimum 2 foldelesi pont van, amely ossze kell kotve legyen a nullaval.

1) a telekhataron a meronel
2) a haz foeloszto dobozaban a kis megszakitok es a FI rele elott
mindketto "nullazva"

tovabbi foldelesi pontokat is ajanlott/lehet hasznalni a fogyaszto halozaton belul de ezeket termeszetesen mar nem szabad a nullaval osszekotni!

amennyiben tovebbi FI relet is telepitenenk, akkor minden FI rele elott kotelezo a fold/nulla osszekotese.

igy mar ertelmet nyer amit irtal, viszont felek, hogy nalunk tovabbra sincs meg az 1)-es foldelesi pont - nalunk nem a telekhataron van az ora, hanem meg a haz falaban az aramszekrenyben van a mero es a foeloszto is.
2012-06-24
09:44:06
#31021
Bocs, hogy lemaradtam, de pillanatnyilag nincs annyi számítógép a házban, hogy nekem is jusson!


Javaslom, hogy ezt a témát is, mint amit ígértem a fi relékről (a szkennelése kész) bontsuk ketté.

Sajnos én is elkövetem azt a hibát, hogy időnként az egyszerűbb értelmezhetőség értelmében alkalmazom a "földelés" kifejezést a fogyasztói áramkörökön.
Egyedi megoldásokat kivéve az általános és kötelező védelmi módszer már nagyon régóta a nullázás.
Tehát a nullához viszonyított zárlati (hiba) áram fogja a védelmet leoldani.
(Hogy ez olvadó, kismegszakító az több mindentől függhet Pl. az egyenáramú napelemekhez, egyenáramú fogyasztókhoz speciális kioldási jelleggörbéjű olvadóbetéteket írhatnak elő.)

A sokat emlegetett földelés, ami a nulla vezetékhez be a házba a mérő alá volt vezetve, ma már megduplázva van (kell), hogy legyen.

Most az áramszolgáltatói hálózati földeléseket hagyjuk ki, az ne kavarjon be. Fogadjuk el, hogy a házba, ma már a telekhatárra, az áramszolgáltató beadja a négy vezetéket.
Hogy ő hogyan, milyen hatásossággal, a szabványnak megfelelően földeli e nulláját a közterületen, az legyen egy harmadik téma.

A telekhatáron elhelyezett mérőszekrényhez a szolgáltató eleve telepít egy földelést, amit a szekrény plombázott (itt már vannak értelmezési viták akár egy szolgáltatón belül is) részében összeköt a bejövő nullával a mérő alatt!!.
Ezzel a szolgáltatónak a nullájának a földpotenciálját megerősítő feladata a telekhatárig készen van.

Amikor a telekhatáron álló mérőszekrényből átvezetjük a négy vezetéket a házba, akkor ott egyszer távolság van, egyszer keresztmetszet váltás. A házhoz tovább vezetett vezet nullát a "végén" ismét kötelező leföldelni, különösen, hogy vékonyabb keresztmetszettel van a mérőtől a házig vezetve, mint amivel "leállt" az áramszolgáltató a telekhatárra.

Tehát a ház mellé is le kell szúrni egy földelést, ami viszont már mehet (ahogyan zsezse is írta) a ház biztosító szekrényének a nulla sínjére.
Talán innen erednek a félreértések!?
De ennek a földelésnek is kell legyen egy csatlakozó doboza a külső falon, mert a vastag köracélt nem lehet felvezetni a biztosító szekrénybe. Ebben a dobozban meg lehet bontani mérés céljából a földelés és a ház kapcsolatát.
A kötéspontot időnként ellenőrizni is kötelező lenne.

A biztosító szekrénytől elmenő, immár szétválasztott nullát és védővezetőt többé sehol nem szabad közösíteni. Akár van fi relé, akár nincs.

Volt még néhány felvetés, amire nem emlékszem pontosan, de a fi relé a pillanatnyilag leghatásosabb és a legnagyobb biztonságot nyújtó védelem.

A már szétválasztott védővezetőt lehet a továbbvezetés során földelni, de csak szabályosan. (Betonkeverő a hosszabbító végén!)
A nullát többé nem.

Én a védővezető földelését sem javasolnám, mert a kötéspontok megfelelő biztonságot adnak. A fi relé akár 200m vezeték-hosszon is megfelelő védelmet biztosít, annyi meg egy áramkör-hosszon nincs egyetlen házban sem.
Ide se menjünk bele, mert ha egy bizonyos távolságot meghalad a vezetékhossz, akkor ott a nullát újból földelni szükséges. Tehát egy újabb biztosítószekrényes - fi relés elosztót kellene beépíteni a házba.

Mielőtt túl bonyolulttá válna, ha egy ház szabályosan van szerelve, akkor érintésvédelmi szempontból a telek legtávolabbi pontján, több összedugott hosszabítóval működő fűnyíró is biztonságosan üzemeltethető.
Ennyi egy családi házhoz elég.

A nulla szakadástól miért félnek többen, azt egyszerűen nem értem.
A keresztmetszete, a kötései, a hossza, a terhelő árama pontosan megegyezik a fázisvezetőkével.
Az arány, a meghibásodási lehetőség, három az egyhez. A fázisvezető szakadása is jelenthet nagyon komoly veszélyforrást, ezt senki se felejtse el!
(A szolgáltatói hálózaton is lehet vezetékszakadás, de kérek mindenkit, hogy ne ágazzunk le a háromfázisú rendszer nullavezetőjének a témájába!)

A fázisvezetőt miért nem félti senki?
Ha a nulla elszakad, nem működik tovább a berendezés. De az érintésvédelme megmarad. Különösen, ha fi relés a ház szerelése.

Pont azért kell a fi relé, mert egy fűnyíró hosszabítójában bármelyik vezető elszakadhat.
Ha az áramot vezető erek egyike szakad el, ott a pukkanás és az égés általában látható.
Ha a védővezető szakad el, akkor az nem észlelhető. Ezért kell használatba vétel előtt kötelezően ellenőrizni minden hosszabbítót!
De egy áramütés esetén a fi relé még akkor is leold, ha üzemközben szakadt volna el a hosszabbítóban a védővezető.

A nulla vezető (vezeték de hol?) szakadásától való félelem már volt téma. Nem szivesen kezdeném újra annak a tárgyalását, hogy mit kötelező, és mit nem (legfőképpen, hogy miért) nem ajánlatos "leföldelgetni", EPH-ra hozni.

Ez egy régi, komoly szakmai vita. Érvek, ellenérvek, példák mindkét oldalon, (a viták eredményeként változó) szabványi előírások.

Javaslom, hogy egyelőre fogadjuk el, hogy egy házat csak egy biztonságos fogyasztói hálózatra csatlakoztatnak.

Ha a ház szabványosan van szerelve, sem túlbonyolítva, sem "eltaknyolva" (10db 16A-os kismegszakító), akkor az abban lakók érintésvédelmi szempontból biztonságban érezhetik magukat még egy "csak" kismegszakítós áramköri védelem esetén is.
A központi fi relés védelem már egy magasabb védelmi fokozat.
Az áramkörönkénti fi relés védelem még magasabb fokozat.
Ha pedig a fi relék a házban alkalmazott "fogyasztói szokásokhoz" vannak megválasztva, akkor pillanatnyilag az a csúcs a házi érintésvédelemben.

Persze ettől még szabad és lehetséges az okoskodó emberek miatt meghalni.
Áramütés mint halál ok, még egy teljesen szabályosan szerelt házban is előfordulhat.
Ennek az esélyének a csökkentésén dolgozunk, dolgoznak a szabványok "szarakodó" szerkesztői, hibaelemzői, kritizálói.
De a villamos biztonságtechnika több százezer oldalas, a kivülállók számára száraz, értelmetlen, egymásnak gyakran ellentmondónak látszó anyag.
Nagyon nehéz egy rövid hozzászólásban olyan felvetésre válaszolni, mint lentebb olvastam, hogy "a szabvány szerint".

Könyörgöm melyik szabvány szerint?
Melyik szabvány ad felmentést az "idézett" szabvány alól?
Milyen másfajta műszaki megoldást javasol a problémára egy másik szabvány és melyik?

Na, elvették a gépemet, a fi relét felrakom estére.
Sziasztok.





2012-06-23
10:16:39
Előzmény: zsezse #31002#31009
Neked csak Sándortól idéztem :)
2012-06-23
09:36:32
Előzmény: zsezse #30993#31006
Zsezse,

A villanyórában a 0 csak kötéspont, a be és kimenete olyannyira ugyan az, hogy legtöbbször egy közös sárgaréztömbben van a be és kimeneti kábel lyuka. Azért kell belevinni, mert a feszültség tekercsnek kell. (digitálisnál meg a feszméréshez, illetve az cosfi méréshez) Azaz elvileg mind1, hogy hol földeled le. Persze lehet van rá szabály. Ha jól emlékszem, nálunk a villanyóra után van az EPH csomópont.
2012-06-23
06:48:01
Előzmény: athos #30998#31002
athos

ezt most nekem irtad, vagy Sandornak?:)
2012-06-22
20:31:33
Előzmény: zsezse #30993#30998
Sándor:
"A házba bejövő nulla vezetőt régen a mérő alatt kötötték össze a kötelező földeléssel. A földelést a nullázás bevezetésekor mindenképpen meg kellett csinálni."

Bocs hogy kicsit nyersen fogalmazok de ez szakmai ártalom nehéz úgy elmagyarázni azoknak akik nem járatosak a szakmában, ezt nézd el nekem :)

A könnyebb megértés kedvéért: nullázásos hálózat
Magyarán az óra után van szétválasztva a nulla és a védőföld ez a TN-C rendszer.
Megjegyezendő hogy a PEN vezető további földelésekkel is ellátható.





2012-06-22
19:27:39
Előzmény: athos #30981#30993
csinaltam egy rajzot

az en ertelmezesemben a nullabontoba csak a konkret foldeles es a mero utani nulla jon be, itt vannak osszekotve.

Az en olvasatomban pedig Sandor ugy irta le, hogy a nulla kozositve van a foldelessel a mero ELOTT, a meron athaladva azonban a nullabontonal szetvalik foldre es nullara.

a kulonbseg tulajdonkeppen csak annyi, hogy a mero elott vagy a mero utan van-e kozositve a nulla/fold, illetve hol lehet, szet lehet-e valasztani tenylegesen a nullat a foldtol? Sandor irasa alapjan szerintem ez nem lehetseges, hiszen a mero mogott van.




2012-06-22
14:45:30
Előzmény: zsezse #30960#30981
Lehet rosszul értelmezted, ami bejön a mérőtől az a 3 fázis és a nulla(L1,L2,L3+PEN) ez megy a főelosztóba és a főelosztóba jön be a ház földelési pontja, ami tulajdonképpen földelési hálózatként szolgál. Itt a főelosztóban van szétválasztva a PEN nullára és PE azaz védővezetőre, ezek után már sehol sem lehet közösíteni a védőt a nullával.
A nulla nem más mint a legközelebbi hálózati trafó leföldelt csillagpontja, amit a szolgáltató továbbá 300m-ként újra leföldel.
2012-06-22
14:31:50
Előzmény: zsezse #30960#30980
Újabb szabvány szerint a ház földelését össze kell kötni az oszlop földelésével ("nulla") az óra és a FI között.

Az értelme ennek az, hogy ha BÁRMELYIK megszakad (a ház vagy az oszlop földje), a másik simán ellátja a funkcióját, nem lesz életveszély. Gondolj bele - egy nulla-szakadás nem játék! Ugyancsak a föld-szakadás sem, bár ahhoz más körülményeknek is be kell jönnie.
Normál állapotban is van értelme - így az ellenállás sokkal kisebb, merthogy kétfelé oszlik. Kisebb ellenállás, hosszabb élet - mind a fogyasztóknak, mind a használóknak :)
Érdemes számolgatni -16A-es biztosíték pl már nem old le 15 Ohm-os nulla-ellenállásnál - csinálhatsz rövidzárt, amit akarsz! Egy kis rozsda itt, egy kis rozsda ott...


Hogy miért közösítik, aztán szedik szét újra?
A Fi relé miatt.


2012-06-22
14:27:37
Előzmény: FBalazs #30947#30979
Mivel felújítás illetve hozzáépülés történt ezáltal új érintésvédelmi felülvizsgálat is esedékesé válik amin az általad említett régi kötések az új szabványnak már nem felel meg, de szerintem a réginek sem felelt meg.
Mondjuk a nyugodt alvás reményében ajánlatos újrakötni az egész épületet, akár még újrafűzni.

2012-06-22
14:18:49
Előzmény: sándor #30958#30978
"Viszont ha mezítelen talppal állsz a földön ls megérinted akár csak a nulla vezetőt, akkor kaphatsz egy áramütést"

Ha átmegy a ház ÉV vizsgálaton, akkor ez azért nem következhet be (kivéve nullaszakadás), tekintve hogy a nulla/föld ellenállás nagyságrendekkel kisebb mint FBalázs szőrös testéé :-)
A Fi relé egyébként csak extra védelem, arra nem bízzuk az életünket!
2012-06-22
11:16:44
Előzmény: sándor #30958#30960
Sandor:

egy dolog ragadta meg a figyelmemet:
azt irod, hogy a haz foldelesi pontjara megy ra a halozatrol bejovo nulla?
es utana egy kozos nulla+fold megy (az altalaban) a kismegszakitok alatt elhelyezett nulla/fold bontosinhez?
ennek mi lenne az ertelme?
marmint akkor ha ugyis kozositve van a meronel, minek kozositeni meg egyszer?

jol ertem, amit irsZ?
nalunk pl nem talaltam ilyen megoldast, a foldeles direktben megy fel a fold/nulla sinhez.
2012-06-22
11:10:07
Előzmény: FBalazs #30947#30959
na ettol a szigeteloszalagos osszekotozgetesektol kaptam agyverzest amikor a szuleim hazat ujitgattuk!
Alu vagy rez vezetekek egyebkent?
nalunk alu volt, es hat tobb helyen szepen ossze volt mar olvadva a szigeteloszalag.
ugyhogy en ujrakotottem mindegyiket Wagoval, a foldeleseket pedig, ahol nem volt indokolt szetbontani rugos csavaros kupakkal.
Szerintem minimum ennyit tegyel meg, ha mar szetszeded a dobozokat.

egyebkent en ugy talaltam meg a problemas reszt, hogy lekotottem az ora alatt a nulla/fold kozositest.
azonnal dobta a hibat, 9V valtot lehetett merni a nulla es a fold kozott!

nalunk, mint kiderult tul kozel ment egy vas teraszhoz a fali kabel es megserulhetett, mert atszivargott valamennyi aram.
a vicc, hogy anno a tetoterben panaszkodtak a komuvesek, hogy ha fogjak a vas tetoszerkezetet es beletenyerelnek a nedves vakolatba akkor csipi a kezuket:)))
akkor kezdtunk el gyanakodni, h valami nem stimmel.
Nalunk fel volt cserelve egy helyen a nulla es a fold. (term. akkor meg nem volt FI rele, most mar van)
Ismerek tobb szerelot, aki a mai napig allitja, hogy ezek cserelhetok, hiszen "azonos potencialon" vannak. Persze FI relet nem hasznalnak:)

es vegezetul egy gyongyszem: volt egy regi hosszabbitom, amit veletlenul elvagtam, a dugvilla reszet gondotlam felhasznalom. 3 vezetek ment benne, 3 szin: fekete feher zold. rutinbol majdnem bekotottem a zoldet a foldnek, mikor is eszembe jutott, h erdemes lenne kimerni, melyik melyik: a fekete volt a fold:)





2012-06-22
11:07:32
Előzmény: FBalazs #30947#30958
FBalazs!

Én a kerticsapot mint mérési pontot példának hoztam fel, feltételezve, hogy még vascsöves a vízvezeték az udvaron.
A mérést csak szakember végezze, mert a műszeren kersztül akár feszültség alá is helyezheted a ház érintésvédelmi rendszerét és minden rázni fog. Közben meg nem kapsz értékelhető eredményt.

Először kösd ki a fi relét, ahogyan Bous is írta, legalább az elmenő oldalon a fázisvezető(ket). A nullát is! A fi relét kapcsold fel. Ez lesz a "gagyi" fi relé próba.

Ha így nem old le két napig, akkor kösd vissza a nulla vezetőt, és várjál ismét két napot. Ha a nullán kóborolna bármilyen, a fi relét lekapcsolni képes áram, akkor kezdjél neki csak az áramkörök dobozonkénti megbontásának.

A sodrott kötéseket egy ekkora felújítás miatt úgy is meg kell szüntetned, mert azok már a ház építésekor sem voltak engedélyezettek.

Ha már belemászol, akkor csináld meg olyanra, hogy a következő 10-20 évben ne legyen rá gond.

A házba bejövő nullavezetőt régen a mérő alatt kötötték össze a kötelező földeléssel. A földelést a nullázás bevezetésekor mindenképpen meg kellett csinálni.
Úgy találhatod meg, mert a mérőt nem bonthatod meg(!), hogy valahol, de még a külső falon lenni kell egy ~100x100-as doboznak. Valahol a fal alján, a vízszigetelés felett.
Ebbe a dobozba megy be egy 6-os köracél "drót" a földeléstől. Egy csavaros szorítóval egy vagy piros, vagy zöld/sárga, esetleg fekete vastagabb (4-6mm2-es) vezeték megy fel a mérőhöz.
Ez az a pont ahol a bejövő nulla vezeték terhelés hatására bekövetkező potenciál emelkedését a földelés segíti földpotenciálon tartani.
Magát a földelést nem láthatod, mert ha szabályosan van leszúrva, akkor a felső vége már a szereléskor a talajszint alatt kellett, hogy legyen ~1m-re. Azóta meg a talajszint csak emelkedett.

A mérőtől csak a 3 fázis és egy nulla vezető megy a biztosító szekrényedbe. Ezek általában 10mm2-es fekete alu vezetékek, a nulla kék szigszalaggal kell jelölve legyen.
Itt, a biztosító szekrényben válik ketté a bejövő nulla nullavezetővé és védővezetővé. Ez általában két réz sín, ami az egyik végén egy vastag csupasz rézvezetékkel erősen össze van kötve.
Az egyik sínre vannak a fogyasztók nulla vezetékei, a másikra a védővezetői (földelése) kötve.

Ez a biztosító szekrény utáni két vezető már sehol sem lehet egymással összekötve, vagy felcserélve. A biztosító szekrénytől elmenő nullavezetékek sehol nem lehetnek földelve, rákötve vízvezetékre, vasszerkezetre, stb.

Míg a védővezető bárhol le lehet földelve, pl. egy betonkeverő mellé leszúrt betonvas darabbal is. Erre a védővezetőre kell az összes védendő elemet (lépcsőkorlát, vasablak keret, stb) rákötni.

Egy fi relé csak akkor működik megbízhatóan, ha ez így van kialakítva.
Szomorú, de Te nyugodtan megfoghatod egyszerre a fázist és a nullát úgy, hogy közben egy jól szigetelő gumin, vagy száraz pallón állsz, a fi relé nem fog leoldani, miközben Te halálos áramütést szenvedsz.
Viszont ha mezítelen talppal állsz a földön ls megérinted akár csak a nulla vezetőt, akkor kaphatsz egy áramütést, jó eséllyel életben maradsz, de a fi relének le kell oldani.
Ilyenkor a nullába (a földbe ) visszafolyó áram megoszlik a nullavezető és a tested között. Felborítja a fi relé gerjesztési egyensúlyát (mert a nullavezetőn kevesebb áram folyik, mint a fázisvezetőn) és a fi relé lekapcsol.

Ez a védelmi funkciója.
Amint lesz időm, felteszek egy kimerítő cikket arról, hogy mennyire tehetik működésképtelenné az "általános" fi relés védelmet a kapcsoló üzemi tápok (telefontöltő vagy bármilyen háztartási szórakoztató elektronika, egy régi Szovjet, vagy mai kínai digitális óra, egy Orosz búvárszivattyú, a napelemes dolgok általában...), illetve még nagyon sok minden.

Megoldás természetesen van. Olyan fi relét kell beépíteni, amelyik megfelel a ház villamosenergiai jellemzőinek.
2012-06-22
08:06:30
Előzmény: Bous83 #30927#30947
Köszönöm az okosítást, és a tanácsokat.
Hétvégén nekiállok méregetni.
Nem teljesen idegen tőlem a méregetés. Valaha gyengeáramú műszerésznek indultam, de aztán máshogy alakult.
Az erősáram kicsit azért más...

Tegyük fel jutok valami eredményre, megtalálom az egyik nullavezetéket, amit megbontva már nem folyik áram. Akkor ugye azt kell végigkövetnem, hogy az milyen más vezetékekkel lehet kapcsolatban. Szép feladat lesz azt megtalálni.
Ugye csak úgy tudom konkrétan beazonosítani a vezetékeket, ha szétbontom a kötéseket a kötödobozokban? Jelenleg ott egyszerűen össze vannak sodorva a vezetékek, és szigetelő szalaggal vannak leszigetelve.

Egyébként én korábban azt gondoltam, hogy a nulla és a védőföld az két teljesen különböző dolog. Nem gondoltam, hogy az valahol közösítve van.

Én nem látok sehol a ház mellett leszúrt földelő szondát.
Mérjem meg a kerti csap és egy konnektor földelése közt, hogy folyik-e áram?
Ha igen, akkor a ház földelésében van a hiba, nem is kell tovább keresgélni?
2012-06-21
16:10:10
Előzmény: FBalazs #30921#30927
Jó kis feladat... :-)

Ahogy Sándor írta, a probléma az, hogy a fi relé kimeneti 0-ája valahogyan valamilyen úton földelést kap.

A fi relé "lelke" egy transzformátor. A trafón párhuzamosan, 5 tekercs van. Az 5 tekercsből 4 ki van vezetve, ezek a be és kimenetek. Az 5. kivezetés megy a kioldó szerkezet tekercsére.

Mivel a trafón párhuzamosan vannak a vezetők, és feltételezzük, hogy az átfolyó áramok összege nulla ("ugyan az az áram megy oda a fázison, és jön vissza a nullán"), ezért a kistrafó vasára jutó gerjesztés összege is nulla, az 5. vezetőn nem indukálódik feszültség. Minden jó.

Ha az összes biztosítód le van nyomva, a fi relé 3 fázisvezetőjén nem folyhat áram. A nullája viszont be van kötve. Ha lemegy, akkor az csak nulla vezetőn folyó áramtól lehetséges.

Ha feszültséget mérsz a két nullája között, és a másik 3 kivezetés meg van szakítva valahol, akkor a fiben lévő trafó teszi a dolgát, azaz a nulla tekercsén lévő 1,3V AC gerjeszti a vasat, ami feszt indukál a másik 4 kivezetésen. Mivel a menetszámuk azonos (párhuzamosan vannak tekerve), a gerjesztő fesz minden tekercsen azonos feszültséget produkál. Így ha rámérsz a be és kimenő fázisok közé, akkor ugyan azt a feszültséget méred.

Nálad egy okosabb kézi műszerrel (pl.: van rajta 0-20A-ig méréshatár, nem hall, vagy ilyesmi, hanem a műszer be van kötve az "áramkörbe") fognék neki. A fi relé kimenetéből kiszedném a vezetőt, és bekötném a kézi műszert 20A-es méréshatárban. Ha a mért áram 0,2A alatt lenne, akkor átdugnám a műszert az egyel kisebb, 0-200mA méréshatárba. Valószínűleg 30mA környéke lehet alulról. Aztán valahova (nem útba) felakasztanám a kéziműszert, majd egyesével kiszedném az összes nulla sínre menő vezetéket, és közben nézném, hogy hány mA-t mutat a műszer. Kb 5 perc alatt ( + nekikészülés 40 perc :-) végig lehet mérni az egészet, és már meg is van melyik vezető a ludas. A gond valószínűleg arrébb lesz, de máris sokat haladtunk, megvan a hibás vezető egyik fele. Innentől jóval egyszerűbb a hibakeresés, erősen be lesz szűkítve annak helye.

Mennyit konyítasz ilyesmikhez? Ilyet (fentebb leírtak) meg tudsz csinálni?

Most jut eszembe, hogy alul sín... Akkor a fölső Nullát szedném ki, és oda kötném a kéziműszert áramot mérni. Ugyan az az áramkör. (mondjuk gondolom 3f sín, és az alsó nulla külön van a síntől)

U.I.:
"Ugyanezt a feszültséget mérem a Fi relé előtti nulla és a Fi relé utáni fázis-ok közt is. Normális jelenség ez?" Valószínű kapacitíven megy át az a fesz, amit mérsz.

2012-06-21
14:36:51
Előzmény: FBalazs #30921#30923
Igazából bármelyik "oldalát" szétkötöd, áram nem tud folyni sehogyan sem rajta keresztül.

A sínt csak egyben tudod kivenni, tehát azt minden automatából ki kell venni egyszerre.

a mérésedből az jön le hogy a Fi szakítja a nullát is - ekkor amit mértél, az gyakorlatilag a ház egy vezetéke (ami -mivel az óra automatái is le vannak kapcsolva- semmiféle összeköttetésben nincs a házon kívüli dolgokkal!), meg a saját földelésed/oszlop földelése közti potenciálkülönbség (plusz az "áthallás" a bejövő kábelen)

A két mérésed gyakorlatilag ugyanaz lekapcsolt óránál/fi-nél, azért méred ugyanazt. Mivel vannak izzóid, ezért a fi UTÁNI rendszer (nulla és fázis) egyenpotenciálon van, mert az izzók gyakorlatilag vezetékek.

Nem vagyok villanyszerelő sem elektromérnök, de ez szerintem nem gond, sőt, valamilyen szinten mutatja hogy le van szeparálva a két rendszer, ahogy ilyen esetben le kell lennie.

Gondolom ha felnyomod a relét (óra automatái lenyomva maradnak!), akkor 0V lesz a különbség a Fi összes kapcsa közt. Feltételezem digit multiméterrel végzed a mérést, sztem mutatóssal nem mérnél te ott semmit sem.

Azt nem tudom hogy mér a digit multiméter AC-t, ezért nagyvonalúan elsiklok ezen részlet felett :) DC-re állítva mit mond egyébként?
2012-06-21
14:04:55
Előzmény: bigmafa #30905#30921
Lekapcsoltam mind a 3 bejövő fázist, a villanyóra előtt.
Majd megmértem a feszültséget a FI relé két széle közt. Fi relé előtti nulla és FI relé utáni nulla közt. 1,3 V AC-t tudtam mérni a FI relé kikapcsolt állásánál.
Ugyanezt a feszültséget mérem a Fi relé előtti nulla és a Fi relé utáni fázis-ok közt is. Normális jelenség ez?
Tudom, áramot kellene mérni, de azt nem tudok, csak akkor, ha kiszerelem a relét.
Hogyan lehet ezt az eszközt kiszerelni?
Ha kiszerelem rögtön kiderül az is, hogy a relé leold-e magától.
De hogyan lehet ezt szétszedni?
Felül mennek a FI relébe az órából a vezetékek, ezt egyszerően kiszedem. És az alsó pólus? Jelenleg egymás mellett van a 12 db kismegszakító és a FI relé, és három fázisú fésüs sinnel vannak ezek összekötve. Ki tudom venni "csak" a FI relét, vagy ki kell csavaroznom az összes kismegszakítóból és a FI reléből ezt a sint?

Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Villanyszereleslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva