English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Napkollektorok - Vizes rendszerek  =>  Zsbalazs napkollektoralapozz: « előző   1, 2, 3, 4
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
zsbalazsVálasz erre
2009-04-21
18:05:35
#2012
Sándor!

"Nálam a teljes elkülönítés lett a megoldás."

Ez mit jelent pontosan? Hmv vagy fűtés?
Nekem a gázbojler jó lenne hmv melegítésének rásegítésére csak azt kellene kiküszöbölni hogy egész nap üzemeljen. Pl. délután 5-től 7-ig és reggel 5-től 7-ig elég lenne ha rásegítene. Sajnos nincs benne elektonika ami szabályozza, pedig ha lenne benne egy egyszerű időkapcsolóval megoldódna a problémám.

Mi lenne ha a puffer második hőcserélőjét a kombi gázkazán hálózati víz bevezetésével sorba kötném? Tehát a solar előmelegítené és a gázkazán eldöntené hogy meddig melegítse még ha szükséges.
A fűtési köröm is így lett szerelve és kipróbáltam működik. Érdekes a gázkazán kicsit "gondolkodott" hogy mit kezdjen a langyos vízzel de végül is rákapcsolt ha minimális mértékben is.
Mi lenne ha a hmv-re is alkalmaznám? Így elég lenne 40 fokon üzemeltetni a solart és talán a fűtés (mert ilyenkor még fűtök-szeretjük a meleget-kicsi a gyerek) hatásfoka is javulhatna...

Köszi szépen, hogy az idődet a próbálkozásaim elemzésére fordítod!

üdv. Balázs
2009-04-21
00:57:54
#2009
zsbalazs!

Balázs!

A Te kísérleteid hasonlítanak arra, amit és is végigcsináltam. Elõbb utóbb kialakul majd a céljaidnak megfelelõ üzemelési módszer is.
Annak idején azt tapasztaltam, hogy a cégek jó hmv elõállító rendszereket kínálnak. Viszont, kitört a káosz, ha a felesleget szerettem volna egy már meglévõ, hmv-tõl független fûtési hálózatban hasznosítani. Csak egy,(ebben az esetben) nehezen meghatározható méretû, több hõcserélõs tárolóban gondolkodtak.

Nálam a teljes elkülönítés lett a megoldás.
Próbálkoztam a hmv és a fûtés szakaszos váltásaival. Nem vált be. Azért, hogy legalább az egyik feladat teljesüljön kellett szétválasztani a két funkciót.
Így téli délelõtt ha rövid ideig is süt csak a nap, a hmv akkor is elkészül.

Üdv.
Sándor
zsbalazsVálasz erre
2009-04-20
17:50:18
#2007
Sándor!
Jól gondoltad, kicsi a tárolóm a teljes vízmennyiséggel próbáltam. Azért 50 fok volt a kiinduló, mert én így állítottam be. Természetesen nappal én is nyitom az ablakokat (már ha otthon vagyok) ezért próbáltam tárolni a padlóba estére az energiát. Sötétedéskor a radiátorokat fűtöm utána újra a padlót.
Kicsit röghözkötött vagyok, de továbbra is a hatékonyság a fő kérdés. Most már bekötöttük a szabályzót (resol bs plus) tehát digitálisan tudom állítani hogy hány fokon üzemeljen.
Ma délután teljes napsütés mellett a hmv-re koncentráltam, sajnos nem sok eredménnyel 70 fokig a puffert nem tudtam fűteni tehát szerintem jobban jártam volna ha 60 foknál kiengedem 50 fokig (a padlómban tárolom a meleget) és utána újra engedem 60 fokig melegedni.
Az a tapasztalatom, hogy a tartályom melegedésével nagy arányban csökken a teljesítmény (csak döglődik) így nagyobb tartályra lenne szükségem vagy el kell döntenem hmv-t vagy fűtést akarok.
Van a közelemben egy családi házon ugyanilyen rendszer (120 csöves) ők kipróbálták hogy a második hőcserélőre kötik a fűtést, ugyanezt tapasztalták, kicsi volt a hőkivétel a pufferból. Ki is kötötték és feltettek egy hőcserélős hmv bojlert.
Most még csak a tesztelésre helyezem a hangsúlyt, de jövő ilyenkor már jó lenne a leghatékonyabb módszert használni.
üdv. balázs

2009-04-19
23:53:21
#2004
zsbalazs!

Balázs.

Érdekeset kérdezel. Nem tudom mire kell válaszolni. Mennyi vizet melegítettél fel az adott idõszakban? Mekkora volt az induló hõmérséklet? Mindig pontosan 50 fok? Hány óra alatt, mikortól meddig érte el az 50-et a tároló? Rétegezett volt e a tárolód vize, vagy teljes térfogatban egyenletes hõmérsékletû? Idõközben mennyire lehûlt padlótömeget kellett tovább melegítened? Besütött e a nap a fûtött helyiségekbe? Mi alapján voltál megelégedve a fûtés teljesítményével? Nálunk elég volt az ablakokat kinyitni, és kellõen felmelegedett a lakás a kinti 26 fokos levegõtõl fûtés nélkül is.

Ha azt feltételezem, hogy a fix idõ alatt, azonos vízmennyiségnél történt a felmelegítés, akkor az 50-rõl 60-ra az 10 egység (valahány KWh). 50-rõl 58-ra az 8 egység. Ez együtt 18. 50-rõl 70-re az 20, 50-rõl 75-re az 25. De ennek így semmi értelme. Mert ha 70-re is ugyan onnan indulva melegíted fel ugyanazt a mennyiséget, akkor a 70-75 a jobb. (Ha a 70 volt az induló, akkor mi melegítette fel odáig a vizet?)
A 70-75-höz több idõre van szükség. Lehet (biztos), hogy a két óránál többre.

A kollektoroknak (is) van egy olyan sajátossága, hogy nem egyenesen arányos a mûködése. Ahogy a napra kihelyezett fekete vasdarab is csak egy bizonyos max. hõmérsékletig melegszik fel mondjuk 13.00 óráig. Utána már hiába süt a nap nem lesz melegebb. Tehát magasabb hõmérsékleten ( magasról magasabbra) már "csökken" az átalakítás hatásfoka, teljesítménye. Egyszerûbben mondva elérte a teljesítõ képessége felsõ határát.
Ha valakinek megfelelõen méretezett a tárolója, akkor nincs miért aggódnia. Ha tárolója eléri mondjuk a 70 fokot, utána már nem olyan intenzív a tovább melegedés, mint eleinte 30 és 60 fok között volt. Délutánra már csökken a a besugárzás értéke is, tehát nem forrhat fel a tároló.
Természetesen másnap reggelre a tárolót ismét fogadókész állapotra kell hûteni.

A fûtésedhez a megtermelt és betárolt energia mennyisége a mérvadó. Kisebb tároló 70 fokon befogadhat annyit, mint egy nagyobb 50 fokon.

Üdv.
Sándor
zsbalazsVálasz erre
2009-04-19
19:05:35
#2003
Sándor!
Április 18-án szombaton mért hőmérsékleteim (Puffer):
14 óra: 50 fok-előtte kiengedtem a fűtésre
15 óra: felment 60-ra újra kiengedtem
16 óra: 58 fokig melegedett este fűtöttem vele.

Ez vagy a 70-ről 75 fokra melegítés hoz több energiát?

üdv. balázs
2009-04-17
00:24:17
#1992
zsbalazs!

Szia.
Két okból javasoltam a kétnapra elegendõ hmv elkészítését.
1. Lehet, hogy ma igen, de holnap nem lesz elegendõ napsütés. Hmv pedig holnap is kell, és így rendelkezésre is fog állni.
2. Nem veszíted el a fûtésre felhasználható energia mennyiséget, mert a tárolót, mivel elsõ este csak félig ürült le, másnap csak után kell fûteni a kollektoroknak. Legfeljebb az elsõ induláskor, illetve hosszabb naphiány után marad kevesebb kollektor termelés az elsõ napon a fûtésre.

A 14 óra utáni 70-rõl 75-re emelés az nagyon jó eredmény. Most még ne várjál túl sokat a kora délutáni napsütéstõl. A hõmérséklet valóban kora nyári, de a besugárzás még nem. Nálam egy kapcsolóóra nyáron 9.30 és 16.00 között engedélyezi a kollektornak a hmv elõállítást. Télen 10.00 és 15.00 között. Amit ezen az idõszakokon kívül termel, az megy a fûtésrásegítésre. Illetve ha pl 11.30-ra kész a hmv, akkor a többi megy a fûtésre. Mivel az elvárásom 70 fokos hmv, ezért ha erre már nem képes a rendszer, akkor inkább ne is szenvedjen. 150 liter 40-45 fokos víz csak egy estére, takarékosan elég a családnak. Másnap reggel már nincs borotválkozó víz sem. És mivel az éjszakai villamos fûtés ki van kapcsolva, ha másnap nem süt a nap, akkor kénytelen vagyok aznap estére drága nappali árammal hmv-et csinálni.

A külsõ hõcserélõn keresztüli vízforgatást azért pártolom, mert így a bojlerem egyenletesen 70 fokos vízzel van tele és nincs rétegezõdés. Gyakorlatilag már ez jelentõsen megnöveli a felhasználható hmv mennyiséget.

Üdv.
Sándor
zsbalazsVálasz erre
2009-04-16
18:16:16
#1986
Sándor!
Csak fényképezni tudom a rajzot, de majd csinálok részletesebbet.

Az én gondolatom volt alapesetben a fűtésre koncentrálni. Mit kezdjek napi 300 liter meleg vízzel? A hmv-vel évi 20-30 ezer ft-ot takaríthatok meg, én 60 ezr körül szeretném. Az elmúlt héten kb. 20 m3 gázt sikerült megtakarítani ez 2400 ft. Ha hőcserélőn küldöm a maradékot a fűtésbe nem lesz kisebb a teljesítménye?
Korábban már írtátok, hogy a puffer hőmérséklet emelkedésével arányosan csökken a teljesítmény, ezzel egyetértek. Ma 14 órakor 70 fokos volt a puffer hmv hőcserélő működésével, viszon hőcserélő nélkül is csak 75 fokra emelkedett 3/4 4-re. Így ma elbuktam 2 óra fűtést. Próbáltam már 30 fokon is, de akkor a padlót fűtöttem és a hőérzet volt kevés. Valamilyen optimális középutat kellene találni.Lehet nagyobb tartály kellene, de nem szeretnék hideg vizet tárolni, hiszen csak a tartály felső rétegeibe van 70-75 fokos víz?

Üdv. Balázs
zsbalazsVálasz erre
2009-04-16
18:02:10
#1985
Róbert!
R: Az a kapcsolás, amit feltettem szivattyú nélkül működik, a bojleren a hálózati nyomás hajtja át a vizet.
B:jelenleg a puffer hűtőközege a fűtéshez használt víz ami a puffer tetején jön ki a tartályból. Ezt azért alakítottuk így ki, hogy legyen előre elkészített előmelegített víz a fűtéshez. Azért a fűtésben gondolkozom, mert arra 3-szor annyi gázt fogyasztok és a solar is alacsonyabb hőfokon többet termel (elméletileg). Úgy gondoltam így jobb lesz az energia hasznosulás mintha a hőcserélőn keresztül melegítem elő Pl. a 25 fokos vizet is engedhetem a gázkazánba (vagy melegebbet a padlóba, radiátorba) ami 50-re melegíti fel. Most a második hőcserélővel melegítem a gázbojlert és ezzel a megoldással nem vagyok kibékülve pl. ma a 70 fokos puffer ellenére sem melegítette 60 fokig (pontosan nem tudom mert nincsen a hőmérőn számozás- ez is egy jó trükk?)
Most már majdnem nyár van a puffer gyorsan felmelegszik, ezért tényleg jó ötlet kiiktatni (vagy csak rövid ideig való tárolásra használni pl. délután 5-től 8-ig) a gázbojlert és nappal a puffer hőcserélőjén keresztül közvetlenül kivenni.
Gázbojler veszteség számítása:nyáron pontosan mértem hogy heti 6 m3 gáz fogy melegvízre és főzésre, ebből a főzés max 2 m3. Tehát 52 hét*4 m3=208 m3*150 Ft=31200 Ft amelybe a veszteség is benne van. Még kicsi a gyerek addig kevés melegvizet fogysztunk ezért nem erre helyezem a hangsúlyt, de a veszteség számítás szerintem is jó mivel szüleim a villany bojlerrel évi 36 ezer Ft-ot fizetnek.
Lehetséges opció:? gázkazánból is tudok téli-nyári üzemmóddal melegvizet kivenni, de várni kell míg felmelegszik. Ez alkalmanként 5-10 liter víz is lehet, nálunk 1 liter víz 1 ft.
Ez is évi 10-15 ezer ft.
Köszi a tanácsokat!
üdv. Balázs

2009-04-16
10:43:44
#1980
zsbalazs, Sándor,

A direkt fűtésű gáz-üzemű melegvíz tárolók (ilyen van Balázsnak is) hővesztesége a villanybojlerok és az indirekt rendszerű tárolók veszteségének a többszöröse.

Példa a napi hőveszteségre:
Hajdú 120 literes elektromos: 1.5 kWh/24h
Vaillant Atmostor 130 literes gáz-üzemű direkt: 5 kWh/24h
Indirekt 120 literes gázos: 1.5 kWh/24h

A fenti adatokkal és feltételezve, hogy 1500kWh a melegvíz-készítés éves energiaigénye:
gázos (direkt) bojler éves
veszteség 365x5=1825kWh (kb 33 ezer ft)
melegvíz-készítés=27 ezer ft
összesen=60 ezer ft

elektromos (direkt) bojler éves
veszteség 365x1.5=550kWh (kb 15 ezer ft)
melegvíz-készítés=41 ezer ft
összesen=56 ezer ft

indirek fűtésű gázos bojler éves
veszteség 365x1.5=550kWh (kb 10 ezer ft)
melegvíz-készítés=27 ezer ft
összesen=37 ezer ft

Véleményem: a direkt fűtésű gáz-üzemű melegvíz tárolókat ki kell dobni.
2009-04-16
01:18:22
#1978
Robert!
zsbalazs!

Ezen a probléma soron én is végigmentem (mint már kiveséztük) a bonyolulttól az egyszerûbb irányába.

Olvastam zsbalazs elképzelését, láttam, de nem tudtam értelmezni a kapcsolási rajzot, illetve azt ami látszik belõle. Ezért vártam, hová fejlõdik a dolog.

Természetesnek tartom, hogy a felmelegített hmv-t csak a hálózati nyomás hajtsa ki és nem szivattyúk. Én alapból nem értek egyet egy eleve beállított, pl 45 fokos hmv-es rendszerrel. A felhasználási helyeken úgy is keverõ csaptelepek vannak, tehát maradjon a hmv olyan meleg, amilyen csak lehet. A hmv kinyerésnek áramszünet esetén is mûködni kell, míg a fûtésnek nem feltétlenül.

A lehetõ legkevesebb áttételt, elõmelegítést-tárolást kellene használni.
Egy fûtés szerelõ kivitelezte (esetleg tervezte) rendszer még nem garancia arra, amire és ahogyan Balázs használni akarja a kollektorokat.
Nekem az általad ajánlott megoldásokból a második, a kettõ db különbözõ hõmérsékletre beállított "(hõ)mechanikus terelõ szeleppel" elképzelt rendszer a szimpatikusabb.

Zsbalazsnak azt tudnám javasolni (saját megszenvedett tapasztalat), hogy a kollektorok elõször csak a hmv-vel foglalkozzanak. Ha van lehetõsége, tároljon be 1-2 napra való mennyiséget és csak utána használja õket fûtésre. Sajnos nem értem, hogy miért olyan magas a gázbojlerének az éjszakai hõvesztesége, és az ebbõl eredõ kombináció miatt innentõl elvesztettem a fonalat. Remélem Balázs küld még részletesebb leírást, kapcsolást.

2009-04-15
19:34:31
#1975
zsbalazs,

B: A bojlerembe magától nem megy át a víz így oda mindenképpen kellett szivattyú-kisebb teljesítményű (második kör).
R: Az a kapcsolás, amit feltettem szivattyú nélkül működik, a bojleren a hálózati nyomás hajtja át a vizet.

B: A vezérlés a solar kört és a motoros szelepet fogja vezérelni, de nem tudom hogy a szelepet milyen módon (háromállású és keverőszelep is talán).
R: A rajzodon egy 3 utas szelep van. Ezt vezérled a kontroller relé kimenetével.

Úgy érzem, a problémád az, hogy igyekszel a bojlerben tartani a hőmérsékletet. Nem kellene. Ha a pufferben van elég hő, akkor a bojlert KI KELL KERÜLNI, mert az a hőtárolás helyett csak veszteséget okoz.
Ezt a feladatot termosztatikus szelepekkel, segédenergia felhasználása nélkül - akkor is, ha elmegy a 220 (bocs 230)- megoldhatod. Motoros szeleppel, és szivattyúval meg lehet bonyolítani a kapcsolást, de minek?

Sándor, ha ezt olvasod, mit gondolsz?
zsbalazsVálasz erre
2009-04-15
18:28:45
#1973
Róbert!

Az adottságok:rendszert vettem tárolóval vezérlővel (két egységre), a fűtésszerelők végeztek a fűtés körbe volt egy régi szivattyúm azt cseréltük egy gazdaságosabbra, a képeken láthatod a rendszer össze van szerelve most ezt szeretném tesztelni hogy működőképes e. A bojlerembe magától nem megy át a víz így oda mindenképpen kellett szivattyú-kisebb teljesítményű (második kör).
A vezérlés a solar kört és a motoros szelepet fogja vezérelni, de nem tudom hogy a szelepet milyen módon (háromállású és keverőszelep is talán).
A fő vezérelv azon van hogy télen mikor csak kis teljesítményű a solar akkor is a megtermelt energiát gáz rásegítéssel hasznosítani tudjam.
De most már nincs tél, így önállóan kell fűtenie és melegvizet készítenie.
Ez a tegnapi napon teljes mértékben sikerült. A bojler hőveszteségét magasabb hőmérsékletre való fűtéssel kompenzáltam, így reggelre sem hűlt 45 fok alá tudtuk használni. Délutánra kihűlt ezért beindítottam hőcserélőt, most szépen melegíti napsütéstől függetlenül hiszen a puffer forró (70-75 fok).
Tehát az előző néhány napban hozta a szükséges teljesítményt, de mi lesz ha csökken a napsütés mértéke?-hiszen még április van! Szükségem lesz a teljesítmény optimalizálására amelyet a vezérléssel szeretnék elérni.
Ma délután 1 óráig a padlót fűtöttem (így is készülök egy esetleges hűvösebb napra, mikor majd a hmv-re kell koncentrálnom) utána is sikerült 30-ról 77 fokra melegíteni a puffert amely várhatóan elég lesz a melegvíz készítésre. este először a radiátorokba keringtetem (jobb a hőérzet)majd a 40 fokosat a padlóba amíg el nem éri a 27 fokot. De még kézzel kapcsolom a szivattyúkat.
A második kör szivattyújának az irányítására egy időkapcsolóra gondoltam, csak el kellene az időszakot találni mikor meleg a puffer (pl. délután 5és 7 között) vagy egy csőtermosztátra vagy van még egy hely érzékelőnek a pufferban. Még gondolkodok.
üdv. Balázs





2009-04-14
19:28:25
#1969
zsbalazs,

Azt mondod, hogy a tárolós bojler gyorsan kihűl - ezen szerintem nem tudsz javítani - és azért üzemeltetnél egy szivattyút, és annak a vezérlését, hogy a hőveszteséged pótold. Evvel szerintem csak rontanál a hatásfokon, ezért inkább el kellene kerülni a használatát.



zsbalazsVálasz erre
2009-04-14
17:36:12
#1968
Róbert!
A rajzod nyárra nagyon jó lenne, de ha jól tudom egy szelep kb. 15 ezer és nyáron szerintem a mostani bekötéssel sem lesz baj, bár most a nyári rendszer hűtése (pl.medence, kűlső hőcserélő stb.) a bojlerrel párhuzamosan van kialakítva (a leágazás-csapok) így lehet, hogy majd a hűtést a fűtőkörről kell üzemelni, mert akkor lesz bőven meleg víz a bojlerbe.
Most azzal próbálkozom, hogy estére a hmv-t felmelegítem kb. 65 fokra (17 órakor a puffer 70 fokos volt)és a hőveszteség talán nem csökkenti reggelre 50 fok alá. Nem gondoltam hogy a bojlernek ilyen gyenge a szigetelése hiszen 90% hatékonyság van ráírva bár az lehet a felmelegítés gazdaságosságával magyarázható.
Azért gondolkozunk a vezérlésen mert talán az a legolcsóbb-legegyszerűbb amivel a hatékonyságon tudunk alakítani.
A rendszer eddig 1,2 millióba került, majd talán a pályázat miatt visszakapok 350 ezeret, nem szeretnék már sokat költeni rá, így is a megtérülés szerintem 10 év feletti lesz.
A lágy rézcső hagyományos fűtésnél alkalmazható szigeteléssel lett csinálva, 22-es cső 2,5 centis szigeteléssel, bár nem jutott mindenhová de pótolni kell mert az 1,3-as kevés lenne. Remélem nem fog leolvadni 90 fokig bírnia kellene.
Most a legfontosabb lenne azt kitapasztalni, hogy 60 liter hmv mellett hogyan tudnék minnél nagyobb fűtési teljesítményt elérni. Már korábban említettem hogy a ház be van padlófűtéssel csövezve, de a betonnal nem spóroltunk így nagy a tömege ami most azt jelenti hogy még májusig fűteni kell mert a falak hideget sugároznak.
Tegnap egész nap a padlóra ment 35 fokkal, estére langyos volt a padló, de ma csak délig ment a padlóra azóta a puffert fűtöm (matematikailag rossz hatékonysággal mert 60-70 fokos a víz), majd este forgatom be a radiátorokba és utána a padlóba.
üdv. Balázs
2009-04-13
14:59:06
#1966
zsbalázs,

Mi lenne, ha a vezérléshez nem nyúlnál, hanem egy termosztatikus háromutas szelepet tennél a bojler kimenetére. A szelep a tartály hőmérsékletétől függően közvetlenül (40 fok felett), vagy a bojleren keresztül az utánmelegített (ha a tartályból kilépő hőmérséklet 40 fok alatt) vizet vezetné a HMV csövekbe. (Lehet, hogy a bojler elé is kell egy keverőszelep, ha nem bírja a forró vizet.)

Tavasztól őszig a fűtés nem vesz el meleget a tartályból, ott szinte forrásig emelkedik a vízhőmérséklet ekkora kollektorfelület mellett. Ha a HMV hőcserélő megfelelő teljesítményű, akkor a hideg víz a hőcserélőben töltött idő alatt felmelegszik.
A bojlert csak felhős és az átmeneti időszakban kellene bekapcsolni.





Itt van egy jobb kapcsolás két termosztatikus keverőszeleppel.
Az 1. számú szelep 30 fokra, a 2. számú 45 fokra van állítva.

Ha a tartályból kilépő víz hőmérséklete 45 foknál több, akkor a 2. szelep egyenesen a melegvíz hálózat irányába nyit.
Ha 45 foknál kisebb a víz hőmérséklete, akkor 2. szelep az 1. szelep felé nyit, amin keresztül a bojlerbe maximum 30 fokos víz jut. A bojlerből az utánmelegített víz a melegvíz hálózatba megy.






Ebben a megoldásban inkább tároló nélküli gázbojlert, az előbbi hozzászólásban pedig villanybojlert érdemes használni.

(És gratulálok a házadhoz. Mennyibe került a rendszered beüzemelése? A szolár kör szigetelése polyfoam?)
zsbalazsVálasz erre
2009-04-13
11:49:34
#1964
Felkerültek a kollektoraim a tetőre és össze lett kötve a fűtéssel. Még a vezérlés (elektronika) nincsen beszerelve de kézi kapcsolással már szépen termel a rendszer.
Jó érzés ingyen fűteni. Ha lesz a teljesítményről tapasztalatom majd megosztom.

A rendszer elve a következő:
- elsődrendű a solar tartály mellett lévő gázbojler melegvízzel való ellátása,
- amennyiben a hmv elkészült a maradék vizet(fűtés) amely a solar hűtőközege a tartály tetejéből motoros szelepen keresztül (a elég meleg közvetlenül)a fűtésre engedem,
- ha nem elég meleg a közvetlen fűtésre akkor vagy a vizteres kandallót vagy a gázkazán bejövő vizeként használnám fel így lenne fűtés rásegítés.

Problémáim:
Jelenleg a vezérlés még nincsen bekötve egy-két dolgot tisztáznom kell.
A hmv szivattyút nem tudom vezérelni a Resol pro-val mert csak kettőt tud szabályozni ebből az egyik a solar kör a másik meg valószínű a motoros szelep kell hogy legyen.
Amennyiben nem fűtök kandallóval a gázkazánt használtam eddig amelyet nem tudok a solar érzékelőivel szabályozni.
Ha nem megy a gázkazán akkor a kandalló szivattyúja forgatja a fűtésbe a vizet, a kandallóból kijövő csőre van kötve egy csőtermosztát ezt is szabályozni kellene valahogyan.

Szerda óta próbálgatom: pl. délig fűti a padlót utána hmv este radiátorra majd újra padlóra. Vagy 1 órára megvan a hmv utána a túlmelegedés ellen ráengedem a padlóra majd estre a fűtésre, padlóra.
Egyébként most elég a fűtésre, de most kiugróan sokat süt a nap és még hideg sincsen, bár minimálisan még kellene fűteni (kisgyerek miatt nem lehet takarékoskodni) bár ha hideg lenne nem tudom mire lenne elég.
A hmv-vel is van egy kis probléma, kipróbáltam este bőven elég volt a melegvíz, de a bojler hővesztesége miatt reggelre langyos lett, amit csak délre tudott újra felmelegíteni. Ha bekapcsolom a gázt akkor nem sok értelme van nappal a solarnak kifogysztás után meg éjjel nem süt a nap 65-70 fokra meg nem sikerült felmelegítenem (ami elég lett volna reggelre is-kb. 45 fok)
üdv. Balázs
















zsbalazsVálasz erre
2009-02-28
18:45:22
#1611
Róbert !
Köszönöm a számítást és a tanácsot. Az 5 m3 betonnál csak a túlfűtéssel számoltál? Jelenleg 6-8 m3 gázzal tudom felfűteni és ebből a hőmennyiségből a ház 50%-ot elveszít naponta, így az 50 %-ot nem kell napközben pótolni?
A 2400 kwh egész évre vagy csak szept-májusig vonatkozik? Nyáron a padló nem tárol mert nincs értelme.
Úgy gondolom az 1391 kwh nem túl nagy teljesítmény (bár aki a kicsit nem becsüli a nagyot nem érdemli) erre az időszakra. Abban az esetben ha tényleg ennyit tud csak a padló tárolni és a március – májust is hozzászámolom, így 90 csőre ( a darabszám már adott, mint jeleztem már a garázsban pihen) 1600-1800 kwh lehet a teljesítmény. 20 ft-os előállítási költséggel (gáz alapján) max. 40 ezer forint így a megtérülés a télen, +nyáron 10-15 ezer forint. Remélem a 2008-as kedvezőtlen ősz nem lesz gyakori és így javul a megtérülés. Kb. 750-800 ezerbe fog kerülni a rendszer.
A padlómat szerdán felfűtöttem gázzal és csütörtökön egész nap érezhető volt a hatása, pedig még nagyobb felfűtést is tudtam volna csinálni, de a gázzal spórolok. A kandalló felesleges hőjét engedem rá csütörtöktől, de ez már kevésnek tűnik mert napról napra hűvösebbnek tűnik (bár az éjszakai fűtésszünet általi lehülés kisebb) úgyhogy jó célt fog szolgálni a solar.
Ha tényleg kevés lesz a padló akkor még tényleg növelnem kell a tárolókapacitást, de lehet hogy a csövek számát is mert így kevésnek tűnik, de a remény hal meg utoljára.

2009-02-27
17:13:40
#1593
zsbalazs,

Ezekkel az adatokkal számolok:
Személyek száma: 3 fő
Kollektor nettó felület: 7.2 m2 (3x30 db cső)
Tájolás/dőlésszög: Dél/43
1. Tároló kapacitás: 15 kWh ( 300 literes tartály)
2. Tároló kapacitás: 10 kWh (padlófűtés 5 m3 szerelőbetonja maximum 5 Celsius fokos túlfűtéssel)

Az eredmény: 2400 kWh évente hasznosítható hőmennyiség:

Szerintem 90 db cső túl sok a rendelkezésre álló tárolókapacitáshoz képest. Vagy a csövek számát kellene csökkenteni, vagy a tartály méretét növelni:
a) 2x30 db cső + 300 literes tartály = 2000 kWh a hasznosítható hőmennyiség
b) 3x30 db cső + 1000 literes tartály = 2700 kWh a hasznosítható hőmennyiség

"...úgy gondolom a beton padlóm 1-2 napig tartja a meleget..."
A padlófűtés szerelőbetonja télen két óra alatt annyira kihűlhet, hogy be kell kapcsolni a keringetést.


zsbalazsVálasz erre
2009-02-27
15:35:46
#1592
Abban kérnék segítséget, hogy vettem (már a garázsban van dobozokban) 3*30 vákumCSÖVES 1800-as kollektort HMV készítésre (3 fő) és fűtés rásegítésre (71m2). Én is pályáztam, meg is nyertem és megvettem 3*30 csöves rendszert 1.122.000 ftért, 30 % a támogatás így 750-800 lesz a vége.
1120 ezerből jön le 30% így 770 körül jön ki, még ígértek 5% levásárlást és egy kicsit talán a sallangok is túl vannak tervezve. Összességében minimum 700 ezer a 3*30 csöves kollektor. 4*30-ast akartam de az is kevés lenne úgyhogy majd ha megér akkor bővítem. Nekem a síkkollektort drágán kínálták (túl jó minőségű németet)

Tudom hogy csodát nem várhatok, de ha kinézek az ablakon és gyönyörű napsütést látok beindul a fantáziám. Jelenleg csak magam tervezgetem a kiépítést, de a fűtésszerelőm már szerelt (ha nem is sokat) úgyhogy ki lesz adva a feladat. Viszont sosem árt meghallgatni a tapasztalatokat, mert úgy érzem sok múlik a jó vezérlésen. Rendszerben vettem 300 literes (két hőcserélős) tárolóval Resol szabályzóval. A tetőm úgy gondolom délre van tájolva 43 fokos dőléssel.A ház padlástereslesz, de még csak a földön lakunk, 2006-ban épült van szigetelés rajta de semmi sem csúcsszuper. Padlófűtéssel rendelkezem (jelenleg nem használom), de vannak radiátorok is. a gázkazánom is tud meleg vizet, de van 120 lteres gázbojlerem is (ezt használom jelenleg). Mire számíthatok? Mennyit segít be a fűtésbe szeptembertől-májusig? Olvastam hogy 1 négyzetméter kollektor 5 m2 padlófűtést bír el. Egy cső napi 8 liter vizet melegít, de mikor csak nyáron? Nagy tároló tartályt nem tervezek (esetleg utólag valami házilag készítettet)úgy gondolom a beton padlóm 1-2 napig tartja a meleget és így kisebb a hőveszteség, mert ugye a szobába adja le. előre is köszi mindenkinek!!
Biosolar Forum  =>  Napkollektorok - Vizes rendszerek  =>  Zsbalazs napkollektoralapozz: « előző   1, 2, 3, 4
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva