English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Napkollektor - Légkollektorok  =>  Sörkollektor méréslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2013-02-18
20:44:24
#38641
SZŐRKOLLEKTOR




2011-11-22
14:50:24
Előzmény: jratkai #21239#21250
jratkai,

Szerintem minden kérdésedre választ találsz a topicban.

Mérési grafikonok, időskála, hőmérsékletekkel hatásfokkal, napsugárzási adatokkal, napi és havi összegzések itt:
http://biosolar.hu/forum/show/5392#5392

Összefoglaló itt:



A csöveket itt láthatod:
http://biosolar.hu/forum/show/3788#3788

Én két visszacsapóval építettem, minden irányból szigetelten, hőtükörrel.

Válasz a 2.) kérdésre: ahogy melegedett az idő, utánaállítottam a ventilátor tömegáramot. A tömegáram és a hatásfok összefüggésére is találsz itt grafikont.




2011-11-22
10:46:43
Előzmény: robert #21228#21239
Robert, nagyon köszönöm az okos, hasznos számításaidat, ez érték. Elismerésem.
Mondjuk egy januári napon hány órát szokott menni a ventilátor? Ha nincs köd, felhő, akkor 9-15 óráig, vagy 10-14-ig, vagy? Ha 5-ször annyi ideig van az (átlagos vagy csúcs?) hőtermelés 10%-ányi veszteség, máskor meg a hőtermelés, akkor már a hőtermeléskori nyereség 50%-ányi a hőhíd miatti veszteség. Ez olyan jelentős, hogy foglalkozni kéne vele, de erről még nem olvastam.
Van mért adat arra, hogy egy ideális, árnyékolatlan, déli falon hány kWh egy kollektor légmelegítés hozama? A hőhíd miatt ha csak 5+5 W az átlagos veszteség napi 18 órában 180 napon (a ki- és bevezető csövön), az 3240 óra * 10 W =32 kWh, 10+10W esetén 64 kWh.
Tett valaki duplán visszacsapó szelepet, hogy köztük a légtömeg szigeteljen a csőben? Van hőszigetelt, légmentesen záródó visszacsapó légszelep?
Talán fontos a légcső anyaga a hővezetése miatt. A harmonika cső fém? PVC szennyvízcső 110 vagy 125 vastag: a kültéri KG narancs színű vagy a beltéri szürke, vékonyabb falú hővezetése okoz kisebb veszteségű?
Másrészt ha alumínium a kollektor hátulja és pereme, ott sokkal több energia elveszhet, mint az üvegen? Én nem értek hozzá, csak ha arra gondolok, hogy az arcom a hideg levegővel érintkezzen vagy egy alufóliát tegyek a bőrömre, még akkor is, ha az alufólia másik oldala buborékfóliás, hát nem javítana, hanem rontana az alufólia.
Azt méri valaki hőmérővel, hogy hány Celsius fokos levegő szokott beáramlani? Mik a jellemző értékek?


2011-11-22
02:00:16
Előzmény: jratkai #21221#21228
jratkai,

Jó néhány egyszerűsítéssel:

Ugye, a visszacsapók akadályozzák meg, hogy az ellenirányú gravitációs áramlás beinduljon, amikor a kollektorban hidegebb van, mint a lakásban.

Ha szabadon mozogna a levegő, akkor nagyjából a kollektor üvegezésének megfelő felületű ablak hőveszteségével számolhatnánk. 2m2-es doboz és dT=20C esetén 2m2x5W/m2Kx20K=200W körül lehet a maximum. Ezért visszacsapót mindenképp be kell építeni.

A másik véglet, amikor a visszacsapó tökéletesen zár. Ilyenkor az elzárók felületére 0.016m2x10W/m2Kx20K=3.2W.
Az első esetben elhanyagoltam az áttörés okozta hőhidasságot, amit a hengeres járatok felületére számolhatunk.0.3m2x2W/m2Kx20K=12W

Mindkét esetben 0C külső és 20C belső hőmérséklettel számoltam.

Elméletileg, jól záródó visszacsapó esetén 15W, nyitott viszacsapó esetén 200W veszteséget feltételezek, amit persze az egyéb csatlakozó szerelvények még csökkenthetnek. A szelep minőségéről függően a veszteség a két érték között mozoghat. A légszűrő mindenképp csillapítja az esetleges áramlást, és megfelelő alkatrészek beépítésével a légmozgás megakadályozható, ezért én a jól záródó eset közeli hőveszteséget várnék, körülbelül 10-20W körül.


Ha a külső fal szigeteletlen, és a falra szorosan szerelt kollektor mögött nem áramlik a levegő, és a kollektorba épített hőszigetelés miatt pl 0.2W/m2K-el javul a hőátbocsátási tényező, akkor a hőveszteség még további 2m2x0.2W/m2Kx20K=8Wattal csökken.


Hosszú távon az aránylag kis hőveszteség is jelentős lehet. A jelen esetben 20-30kWh a kollektor téli hozamának a 10%-át is jelentheti.


A nyílászárók megfelelő tájolásával (passzív építészeti eszközökkel) elérhető, hogy az ablakok a fűtési idényben sem okozzanak hőveszteséget. Pontosabban, a transzmissziós hőveszteséget meghaladó szoláris nyereségre tesznek szert.
Mindenki tapasztalhatja, hogy a déli ablakokkal rendelkező szobákban a legnagyobb téli hidegben, ha süt a nap, nem kell fűteni.
A szerkezet hasznosságára érvnek legtöbbször a sörkollektor tulajdonosok is ezt hozzák fel, pedig helyes tájolással az épületek ezt alapból tudják, ráadásul segédenergia betáplálása nélkül.

Azonban rengeteg ház tervezésekor ezeket szempontokat nem vették figyelembe, esetleg a telekadottságok olyanok, hogy a ház nem tudja hasznosítani a napsugárzást. Ilyenkor mérlegelni kell egy berendezés beépítésének az előnyeit és a hátrányokat. Ez persze nehezen megy egy laikusnak, ha a mozgalom "felszentelt papjai" az elérhető nyereséget túlbecsülve, a költségeket pedig elhanyagolva adnak tanácsot.



2011-11-22
00:26:25
Előzmény: robert #21187#21221
Köszi.
Kezdjük az 1)-vel. Mennyi lehet a visszacsapó szelep U értéke? Illetve a szelep és a zsalu közti légtömeg, az egész cső U értéke? Az egész felszerelt kollektoré?
villam64Válasz erre
2011-11-21
13:12:44
Előzmény: jratkai #21180#21193
4. Ha ingyen van a thermo üveg nem rossz ötlet. Meg ha nincs árnyékoló szomszédod. Kell korán lombhullató fa. Sötétítő függöny. Egy plusz szigetelést jelent. A sötétítő függönynek is kell 10-20 év élettartam. Bírnia kell ezalatt a tűző napot porladás nélkül. Esztétikus is legyen. Szigetelés akadályozná a hő bejutását. Elég a ragasztott téglafal. A falazat bírja-e a szárítást? Hogyan aránylik a hővesztesége a dupla thermo üvegnek a 15 cm szigeteléshez képest? Még mindig nem mélyedtem bele a paraméterekbe. Tehát nem értem, hogy a hungarocellnél a 0.34 milyen vastagságra vonatkozik.
3. Ha betakarod az ablakot, akkor sötétítesz, plusz világítás. A szoláris építészetet ne romboljuk légkollektorral.
2011-11-21
12:34:47
Előzmény: jratkai #21180#21187
jratkai,

Húha! Egyszerre elég sok kérdést fogalmaztál meg! Én most megpróbálok nagyon röviden reagálni mindegyikre, és azt javaslom, hogy egyszerre csak egy kérdést járjunk majd körül alaposabban. Te választod meg, hogy melyikkel kezdjük.

1)
Nem tudok róla, hogy a faláttörések által okozott hőhidasságot próbálta-e már valaki számszerűsíteni.

2)
A kollektor hatásfoka nagyrészt a dobozban áramló levegő átlaghőmérsékletétől függ. Erős napsütésben javít, a tömegáram emelése, mert hűt. Erre vonatkozólag a régebbi hozzászólások között biztosan vannak számítások, sőt néhány segédprogram is az applikációk között.

3)
Amit itt leírsz, az passzív napenergia-hasznosítás klasszikus esete: napterek, Tromble fal, satöbbi. A jól tájolt ablakok hőnyereségének a számítását a hőtechnikai méretezés során el szoktuk végezni.
A kollektor nyeresége az ablakhoz képest = a jobb tájolás miatti energiatöbblet + kisebb hőveszteség - segédenergia - bekerülés - környezet terhelés.

4)
Bocs, de szerintem elvetélt ötlet, több bajt okozhat, mint hasznot, és ráadásul még pénzbe is kerül.
2011-11-21
10:27:54
#21180
Laikus kérdések, kezdő vagyok. Együtt gondolkodást szeretnék.
1) Mennyire okoz hőhidat a fal átfúrása, miáltal a fal és a hőszigetelés helyett csupán egy visszacsapó szelep és talán egy gravitációs zsalu (fém?)lemezkéi szigetelnek? Mennyi lesz az U érték? Amikor nincs elegendő napsütés és nem megy a ventilátor (január-feb. 70-80%-ában?), akkor kifejezetten energiát vesztünk el. Az jó, hogy amikor erős a napsütés, akkor 10-szer? annyi hőenergiát nyerünk, mint amennyit a ventilátor fogyaszt, de a falszigetelés meggyengítése miatt nem vesztünk többet? Van bárkinek mért adata erről?
2) A levegő (a ventilátor) sebességét érdemes a napsütéstől függően szabályozni?: Ha erősebb a napsütés, kevesebb idő alatt is felmelegszik, gyorsabb áramlás kéne; ha gyenge a napsütés, akkor sokáig kell melengetni, lassabb legyen az áramoltatás?
3) Mi lenne, ha a ház falára helyezett légkollektorba nem kellene ventilátor (villanyszámla), hanem az üveg mögött már csak a beltér lenne: Mennyivel jobb a légkollektor az ablaknál? Az üvegen bejutó és vissza ki nem verődő fény a lakásban nyelődik el, melegít. A matt feketéének a töredékét (kétharmadát?) nyeli csak el a lakás összességében, a többit visszaveri kintre, viszont sokkal hosszabb ideig 'termel': a gyenge fényt is hasznosítja, amire a ventilátort még nem lenne érdemes beindítani. Megtévesztő arra utazni, hogy hú minél nagyobb hőmérséklet legyen egy vékony kollektorban, ez csak látványos, de tökmindegy, ha a lakás nagy légtömegében, nagy felületen eloszlik az elnyelt energia, az ugyanannyi fűtésszámla csökkentést jelent: a koncentráltság/eloszlás mindegy, csak az össz. elnyelt, kívülre vissza nem vert fény mennyisége számít. Ugye?
Tud valaki egy összevetésben segíteni?: egy szoba déli falán egy 200*80 cm felületen egy A, légkollektor; B, termoüveg van. Melyiknek jobb a hőátbocsátási értéke? Melyiken át jut több fény(ből származó hőenergia) a lakásba? A falazat+hőszigetelés U értéke mondjuk 0,4, az ablaké 0,7-1, a légcsövek hőhídjai miatt viszont a fal+kollektor egészéé akár 2-3? Fény mintha több nyelődne el a lakásban, mint csak az eléggé napos időszakokban a kollektorban. Tulajdonképpen beltéri légkollektor, ha ablakot teszek és egy fekete függönyt?

4) Vettem egy csomó termo üveget 2-3000 Ft/m2. Próbált már valaki egyszerűen a fal elé rögzíteni üvegeket? Hány cm légrés lehet az ideális? 1-2-3? Legegyszerűbben csak leállítnám őket a fal mellé egy gumitömítés csíkra, csak úgy egymás mellé szorosan, felül nyitottan, hogy párologni tudjon a fal. Azt remélem, hogy üvegház alakul ki, kiszárítja a falat. Vagy tönkreteszi a kapart kőpor vakolatot a nagy napi hőingadozás? Jövőre teszünk 10 cm hőszigetelést, a régebbi vizesedés miatt kőzetgyapotot. Milyen vakolatot tegyek rá, ami bírná a hőingadozást?
üdv,
János 30-9146610
2011-11-19
21:22:30
#21137
Mióta zártá tették a sörkollektoros oldalt a hírek szerint sikerült a 10-szeresére növelni a hatásfokot. Hűha, ezek szerint 400% körül járhatnak! Egy riport szerint ugyanis már 1 év alatt megtérül a kollektor építése.

A krályi TV híradó ripotjában mutatott dobozon azonban nem lehetett a hatalmas technikai újítás nyomait felfedezni, lehet, hogy a ráépített konyhai páraelszívó a titok nyitja.

2011-10-10
17:19:06
#18483
Köszi a gyors választ. Ebből tehát azt is megtudtuk, ha több kisebb részegységet csinálok csak párhuzamosan szabad őket kötni. Hogy miért csinálnék több kisebbet? Talán nincs pénz egyszerre egy nagyot építeni. Másrészről, ha valamelyik meghibásodik akkor csak azt az egy egységet kell kivenni a rendszerből és javítani, a többi üzemelhet tovább :)
2011-10-10
15:01:40
Előzmény: sbsky33 #18476#18477
sbsky33,

"... Van különbség a párhuzamosan és a sorba kötött csövek hatásfoka között?..."

Akkor érdemes sorba kötni a csöveket, ha valamilyen okból magas hőmérsékletet szeretnénk elérni a hosszab légjárattal. A magasabb hőmérséklet viszont jelentősen csökkentheti a hatásfokot.
Ebben légkollektor modellben 18C fokos szobahőmérséklet, 35C fokos befúvási hőmérséklet és 5C fokos kölső hőmérséklet mellett 40%-os hatásfokot, (
http://apps.biosolar.hu/coll_efficiency/?Tair=10&Ti=18&To=35&Area=1&Intensity=800&a0=0.55&a1=5&a2=0.02 ), de 70C fokos befúvási hőmérséklet már csak 27%-os hatásfokot valószínűsíthetünk.

A fentek alapján nem érdemes sorba kötnia csöveket, mert jelentősen megnő a veszteség.
2011-10-10
14:44:00
#18476
Sziasztok.
Nem olvastam végig a több mint 4000 hozzászólást, előre is bocsi ha már volt a következő kérdés.
Van különbség a párhuzamosan és a sorba kötött csövek hatásfoka között?
Adott egy levegő áramlási sebesség pl 1m/s. Ezzel asebességgel ha 2 méter magas a kollektor átmegy rajta 2mp alatt. Ha ugyanekkora kollektorban a csövek sorba vannak kötve (a rajzomon 7 db) akkor 14m-t kell megtennie tehát a levegő a belépéstől a kilépésig 14mp-et tölt a kollektorban.
Párhuzamosnál ha minden csövön végigmenő levegő felvesz 1 egységnyi energiát a kilépésnél ezek összeadódnak tehát 7egységet ad le a fűtendő helységnek. Sorosnál a levegő végigmegy az elsőn, felvesz 1 energiát átmegy a másodikon felvesz még egyet és így tovább. a végén neki is 7 energiája van. Innen nézve egyenlő. Viszont. Párhuzamosnál 7 külön csőben 1-1 energia az 7x1=7 Sorosnál ugyanígy vizsgálva 1+2+3+4+5+6+7=28
(Nem tudom mennyire egyértelmű, ugye 1, mert végig ment az első csövön, 2, mert végig ment az elsőn és a másodikon is, és így tovább)
Így ezzel lehet hogy csak egy pár másodpercnyi hőtárolást csinálok.
De nézzük meg másképp. Párhuzamos: Egyik csövön végighaladva melegszik 10°C-ot. 20°C-os levegőt 30°C-ra melegíti. Mind a 7 cső. Kilépésnél összekeveredik a 7 csőben lévő 30°C-os levegő, az akkor is 30°C-os levegő.
Soros: Átmegy az első csövön, melegszik 10°C-ot. (Mert ugye a párhuzamosnál is elég 2 mp 1 cső levegőnek 10°C-melegedéshez) Utána fordul és átmegy a második csövön. Még mindig süt rá a nap, tehát melegszik. Utána a harmadikban is és így tovább.
Nem azt mondom hogy 7x10=70°C mivel van egy maximuma a napnak amit tud sugározni, de szerintem jobban ki lehetne használni sorba kötött csövekkel.
Már csak kéne építeni egy ilyet is és lemérni. Vagy aki nagyon tudja a fizikát, az magyarázza el, hogy miért jobb vagy sem :)


2011-03-03
16:46:44
#12467
Kicsit elnagyolt cikk az Ingatlanmagazin com-ról.



CsavarhúzósVálasz erre
2010-09-07
17:19:38
#7288
Robert,
ott akadtam el a projekttel, hogy a megváltozott légsebesség miatt
a hőátadási tényező is változik, emiatt kerestem márc 26 utáni stacioner állapotokat.

sajnos a deltaT/I ben nem találtam annyira szélső adatpontokat, mert nem volt már hideg.

A talált pontok nem estek egy egyenesre.
Utána nem a grafikonról olvastam le a pillanatnyi hatásfokot, hanem kiszámoltam, akkor már szépen egy egyenesbe esett a négy pont.

Ezen fellelkesülve a márc. 26 előtti 5 mérési pontot is átszámoltam, de azok meg az átszámolás után nem estek egy egyenesbe. Az általad grafikonra rakott és az általam számított hatásfok nem egy konstans szorzóban tér el (mintha más fajhő-adattal számolnánk, vagy ilyesmi, hanem össze-vissza.
A 26.-a előtti részen az általam számított hatásfok az általad számítottnak hol 80, hol 95%-a ami túl nagy ahhoz, hogy csak a leolvasás pontatlanságából eredjen.
2010-08-29
08:21:43
#7116
Csavarhúzós,

A nap sem "pontosan Délen" delel, és egyetlen közelítő képlet sem tökéletes.

A napi hatásfok képlet a légáramnövelés után készült.

CsavarhúzósVálasz erre
2010-08-29
07:44:05
#7115
Robert,
a tájolás hozamváltozáásnak számítása képletből történik? Akkor az sem tökéletes, mert ahhoz képest a keleti eltérés hiányt, a nyugati többletet mutat. (Délután kevesebb a felhő statisztikailag)

A napi hatásfok képleted a légáramnövelés előtti vagy utáni állapotot tükrözi?

2010-08-27
13:36:44
#7097
Csavarhúzós,

A tájolás hatását könnyen táblázatba foglalhatod, ha itt a szögeket átállítod. Ez biztosan jó eredményt ad:
http://apps.biosolar.hu/solar_gain/?coll1=NO+LOSS%2C+IAM%3D1&coll2=NONE&coll3=NONE&nap_min=0&nap_max=365&col_azm_deg=0&col_tilt_deg=45&buffer_capacity=15&Ti=40&To=50&coll_area=1&P=4&contr_p=7&pump_p=50&coll_fp_en=on&coll_vt_en=on&coll_ug_en=on

A napi hatásfok képletében a bruttó hozam szerepel, már csak azért is, mert én "szívó ágon voltam" a ventilátorral, az általa termelt hő 100%-a a lakást melegítette. (tehát a venti-fogyasztás nincs levonva).

Március 26-án vettem ki a porszűrőt, amitől a 120-as csőben megnőtt a légszállítás 2.4m/s-ról 2.7m/s-ra.

A venti 60W-ot fogyasztott.
CsavarhúzósVálasz erre
2010-08-27
08:03:02
#7086
Robert,
lassan felkerül az i-re a pont, azaz elkészül az univerzális légkollektor-megtérülés-számoló. Pontosabban el is készült, csak az adatokat szeretném pontosítani, mielőtt közreadom.

A tájolás figyelembevételéhez volt egy régebbi számolótáblám, azon alakítottam egy picit, hogy a dél, 30 fokhoz képest adjon egy relatív szorzószámot. Sajnos a mebenő adatok jóságáról nem vagyok meggyőződve. Egy könyvből vettem, pontosabban egy könyvből beszkennelt oldalt tett be valaki pár éve egy fórumra - sajnos az eredeti kép már nincs meg. Havi és óránkénti bontásban adta meg a bejövő sugárzást, ebből számoltam szögeket. Sajnos nem teljesen fedi le a Naplopo méréseket, mintha a mérés úgy történt volna, hogy vízszintes felületen mért besugárzást mértek, arra volt egy küszöbérték, ha azt túllépte, akkor átszámolták az adott órában érvényes szöggel. Szóval feltehetően kissé alábecsli a függőleges helyzetet, de amíg nincsenek jobb adatok, ebből tudok kiindulni...

A lakás fűtési igényét úgy vettem figyelembe, hogy napi időjárás és napsugárzás adatsorok vannak, Zöhls András jóvoltából, pontosabban ő vitte Excelbe a Naplopo adatait. Bemenő adatként meg kell adni két kinti legmelegebb hőfok-értéket, a kisebbnél még minden termelés jöhet, a nagyobbnál pedig semennyi nem kell már, a lakást már az ablakon bejövő sugárzás is felmelegíti. Ez függvénye a lakás szoláris nyereségének, hőszigetelésének, a kisebb érték pedig a koliméretnek is, de hogy milyen függvénye, annak kiderítésére nem vállalkoztam. Első lépésben a tábla megállapítja, hogy a napi hatásfok képleted alapján mennyi a hozam, majd azt, hogy ebből mennyire van szükség, végül az utóbbit összeadja. Így nem éles határú a fűtési szezon, időnként van termelés szeptemberben és májusban is, de nagyritkán az is előfordul, hogy decemberben is ki kell kapcsolni a napfűtést, mert túlmelegedés van. Több év átlagából azért az jön ki, hogy decemberben hideg van, és ritkán süt a nap :)

-Már kérdeztem, de elfelejtettem, és most nem találom a választ: a napi hatásfok képletében a bruttó hozam szerepel? (Most ezzel számoltam, azaz hogy abból a ventifogyasztás még egyszeresen sincs levonva)

-Halványan emlékszem egy angol pdf-re, ahol leírod, hogy kivetted a porszűrőt, amitől megnőtt a légszállítás. Ez melyik dátumkor volt? A légszállítás előtte vagy utána volt 100 légköb/óra? A venti 60W-ot fogyasztott, igaz? Ezekkel az adatokkal számoltam, de hogy mit, azt majd később, mert most mennem kell...
CsavarhúzósVálasz erre
2010-08-22
22:48:57
#7045
>A levegő-adszorber gyatra hőátadását miért az optikai hatásfok egy korrekciós tényezővel történő szorzásával akarod figyelembe venni?

Robert,
az ott nem korrekciós tényező, hanem két lényegileg független hatásfok. Az optikai hatásfok mondja meg, hogy a beérkező napenergiából mekkora rész alakul hővé. Innen kezdve jön egyáltalán képbe a hőáramlás elektromos analógiája: már tudjuk a bejövő áramot. A második, nevezzük akkor "termikus hatásfoknak", azt mondja meg, hogy ebből a hőenergiából mennyi hasznosul. Nem a levegő-abszorber gyatra hőátadását veszem itt figyelembe, annál is inkább, mert ez egy általános képlet, vizes kolira is.
A hatásfok képlet valóban felírható lenne n=A'-A''-Bx alakban, de mérni (mérési adatokból kikövetkeztetni) csak A' és A'' együttesét tudjuk, ezért az n=A-Bx alak volt a cél.

2010-08-19
07:21:51
#6960
Sándor,

"""
Viszonylag is teljesítményű, tehát kis levegő mennyiség igényű égőknél is működik a rendszer. Minél kisebb égők, annál finomabb szabályozási lehetőség. Gyakorta még égők kikapcsolásával is, egészen a szabályozás összeomlásának a határáig kézben tartható és még ott is pontos a mérés.

Pl. egy 360m3/h gáz fogyasztású egység 200 égővel igényel 3600m3/h levegő mennyiséget. Ez égőnként átlagban (az égők eltérő teljesítményűek!) 18m3/h levegő mennyiség. Igaz, hogy az égők többes csoportokba vannak kötve. De még így is előfordul, hogy egy tizes csoportból mindössze két égőnek kell üzemelnie. Ez már kiesik a tizes egységre méretezett távadó működési tartományából. De egy U csövessel beállítva, blokkolva a távadó tiltó funkcióját, be lehet állítani a két égőhöz szükséges levegő mennyiséget. Úgy 35-40m3/h mennyiséget, ez pedig bőven alatta van a légkollektorok értékeinek.
A mérőszakasz keresztmetszetét le lehet szűkíteni.
A leszűkítésnek egyedül az alkalmazott ventillátor jelleggörbéje lehet az "ellenjavallata". Viszont én nem üzemi mérésre, hanem egy, a sörkollektor bemérésekor (hitelesítésekor) alkalmazandó módszernek szánnám ezt a mérőegységet. Ha úgy adódik, akkor természetesen egy erősebb, nem "lehelet" ventillátorral meghajtva.

Tehát én nem tartom ördögtől valónak az ilyen kis menyiségek esetén sem egy U csövessel való próbálkozást. A ferdecsöves egy jó megközelítésű tájékoztatást ad. Az U csövessel pedig már a távadót is lehet házilag hitelesíteni.
A mérő peremhez eleve vannak csatlakozások beépítve az U csöves ellenőrzéshez. A távadók csatlakozó, többállású csap rendszerén gyárilag mindig ott van az U csöves rácsatlakozási lehetősége. Mert akár egy impulzus vezeték meghibásodás, vagy ami a gyakoribb, a távadó membrán-átalakító hibájának esetén ez marad az egyetlen levegő mennyiség mérő, beállító lehetőség.
Egy ilyen "apró" hiba miatt nem állhat le a rendszer. Legfeljebb a szabályozás lesz darabosabb a kézi beavatkozások miatt.
"""

Igazad van, a ventilátor teljesítményének jelentős növelésével és a perem szűkítésével az U csöves barométer már használható eredményt szolgáltat.
Egy ilyen ventilátor üzemeltetése hosszú távú mérés esetén a zajterhelés miatt csak nem lakás céljára szolgáló helységekben lehetséges. Én ilyennel nem rendelkezem, ezért nekem kiesett ez a változat.
Nem igazán jár üzleti haszonnal egy ilyen mérés, ezért szerintem nem nagyon fog erre költeni senki sem -arról nem is beszélve, hogy azok, akik érdekeltek a témában, nem szeretnék beismerni, hogy eddig téves adatokat kommunikáltak-.
2010-08-18
13:10:38
#6944
Sándor,

"""
Ez a "mérési lehetetlenség" kezd az agyamra menni.

Nem létezik, hogy ennyi képzett légtechnikás ember ne tudna a sörkollektor légszállításához mérőperemet méretezni. Nálunk az volt az alap követelmény, hogy (HB) mérőperem, a világvezető Hartmann Braun (HB) nyomás különbség távadója, szoftveres vagy analóg jelfeldolgozás, diagram rajzolás, stb.
Ezek nagyon drága műszerek, de a szervizekben olcsón lehet használt, öreg de hitelesített alkatrészekhez jutni.
A mérést még egyszerűsíti, hogy minden mérőperemhez tarozott egy egy, a HB mérést "hitelesítő" ferdecsöves manométer. Ha még ez is "kétséges" értéket mutatott, akkor elővettük az U csöves manométerünket, és ha kellett, ahhoz kalibráltuk a HB műszert.
Ezek piti árú elemek. Tökéletes, a célnak vastagon megfelelő mérési pontoságot lehet velük elérni.

Hogy ennyire gyenge lenne a sörkollektoros szakág...

Az áramló levegő hőmérsékletének a mérése pedig szintén nem lehet gond.

Véleményem szerint szakmai vakságnak nevezhető az, hogy csak egyféle mérést, kiindulási alapot tud elképzelni a "szakma". És ezt variálják, kritizálják a végtelenségig. Amíg csak a legnagyobb hangúnak lesz igaza.

"""

Látszik, hogy méréseket, minősítést azok sem csinálnak/csináltatnak, akiknek jó bevételt jelent a termék (pl grünpúder). Ebben az esetben pedig pénz sincs és szakértelem sincs, de mindegy lenne is, ha az ember annyiban hagyná a tényként közölt találgatásokat.

A manométerek egyébként az adott légsebesség-tartományban nem elég érzékenyek (milliméteres el,mozdulásokról van szó), különben tényleg egyszerűbb lenne a helyzet.

2010-08-17
19:22:15
#6936
Úgy látom Csavarhúzós nem tölti tétlenül a nyarat :)




A teljes írás itt olvasható:
www.forgomorgo.blog.hu/2010/08/15/futesrasegites_legkollektorral_iii

A kollektor paramétereket behelyettesítve a pillanatnyi hatásfok számítása:
http://apps.biosolar.hu/coll_efficiency/?Tair=0&Ti=20&To=40&Area=1.6&Intensity=1000&a0=.56&a1=5.0&a2=0.0





Sörkollektor mérés RECOMMENDED
2010-08-01
19:47:30
#6767
Csavarhúzós,

A levegő-adszorber gyatra hőátadását miért az optikai hatásfok egy korrekciós tényezővel történő szorzásával akarod figyelembe venni? Miért nem vezetsz be egy újabb paramétert? n=A-C-B*dT/I





2010-07-30
11:31:38
#6736
Csavarhúzós,

1. A hőszigetelésre fent rá van hajtva a hőtükör (3.). Abba a résbe be tud jutni epszilonnyi levegő. Az az 5 cm nincs feketére festve.

2. A 4mm vastag PC-lapot is alá kell támasztani középen és máshol is. (1.,4.)

3. A szegély mentén körben tökéletesen záró tömítés halad.





CsavarhúzósVálasz erre
2010-07-30
10:34:09
#6735
Robert,
megpróbáltam a modellt nem csak közelítőleg, hanem pontosan ráilleszteni a mért adatokra. Ehhez egy hőhíd-korrekció bemenő adatot is felvettem - anélkül a B érték sehogy se lett elég nagy negatív szám. Az alsó sarkokat eleve figyelembe vettem, de a fedés-doboz találkozását nem. Ha a fedés méretét akkorára veszem, hogy a körbe 5 cm hőszigetelés feletti részt is számolom, akkor pont nulla korrekcióra van szükség.
-A hőszigetelésre fent rá van hajtva a hőtükör. Feltételezem, hogy abba a résbe be tud menni a levegő. Az az 5 cm nincs feketére festve? A fényképen fényesebbnek látszik.
-A 4mm vastag PC-lapot is alá kell támasztani középen? Vagy rosszul emlékeztem, hogy 4mm vastag?
Biosolar Forum  =>  Napkollektor - Légkollektorok  =>  Sörkollektor méréslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva