English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Belső oldali hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2009-08-22
10:30:15
#2430
Robert!

Megtennéd nekem, h belinkeled ezeket a hozzászólásokat? Nagyon jó lenne. Köszi és az ötletet is köszönöm. Amúgy nem tennék rá gipszkarton, hanem a ragasztója megy rá és a háló,ragasztója, arra glett és diszperzit.
Esetleg ha adnál egy msn v skype cimet és kiokosítanál ebben a témában, nekem az is nagyon jó lenne :D

Köszi
2009-08-22
10:06:07
#2428
gambesz,

Azt már leírtam több helyen bővebben, hogy a belső hőszigetelésről mi a véleményem. Ha mégis ezt választod, akkor két ötletem lenne az anyag eldolgozására a cső körül.

Az első esetben a cső alá egy alkalmas szélességű villanyszerelési műanyag csatorna kerül. A csatorna alatt az 1 cm-es hőszigetelés biztosítja a szerelési távolságot. Ha a gipszkarton is a helyére kerül a csatorna szintbe vágható, majd rugalmas anyaggal glettelhető a találkozás vonala.
Egyenes szakaszok esetén ez a módszer jó lehet.

Másik megoldás - főleg akkor, ha kanyarog a cső -:
a cső 20 cm-es körzetében a 2cm-es szigetelő helyett 2x1cm-es lapokat teszel fel a csőnek ütköztetve (szerencséd van, ha a 2cm-es beszorítható a cső alá). A gipszkartont durván a csőnek ütközteted, majd a munka végén a cső mentén szépen levágod (vonalzó és sablon mellett sniccerrel, vagy egy felső marót a cső mellett csúsztatva - nagyon vigyázza csőre, jobb, ha elzárod a gázóránál a művelet előtt).



2009-08-22
09:23:11
#2426
Sziasztok Szakik!

Olvasgatok belső hőszigetelésről. Én is le akartam szigetelni a szobám 2hidegebb falát, de nem tudom mitévő legyek. Sokat olvastam a penészesedésről a hőhíd miatt és nagyon hihető a dolog. Természetesen ez csak az 1ik problémám. A másik ha fel tenném a szigetelést (cellplast 20mm-es), akkor nem tudom, hogyan oldjam meg a gázcső mögött. Ott nagyon kevés lesz a hely, van ahol csak maga a lap fér be és így alá-rá dolgozni nem is tudnék. Arról nemis beszélve, h hogy nézne ki, h a falból csak a csőnek a 2/3a látszik ki.

Ha valaki tudna ebben segíteni, azt megköszönném!
2008-12-13
10:41:15
#1287
S1: A külső megjelenés harmonizáltatása lesz probléma az (esetleges) utólagos külső szigetelés miatt.

R1: Azt gondolnám, hogy a külső hőszigetelés, a könnyű alakíthatósága és színezhetősége miatt egyszerűsíti ezt a feladatot. Csak akkor lehet némi gond, ha az "iker" nem kooperatív.
A két házra csak egyszerre adják meg a használatbavételi engedélyt? Ha nem, és ti hamarabb készültök el, akkor az összhang kialakítása a szomszéd feladata lesz.

S2: ... a hideg falak mellé elhelyezett bútorok mögött észlelhető e dohosodás.

R2: Nálunk az épület használatbavétele utáni harmadik évben, és csak egy sarokban jelentkezett penészedés. Ez egy külső sarok a hálószoba mögötti gardróbban, ahol az abszolút páratartalom ugyanakkora, mint a vele szomszédos hálószobában, de az alacsonyabb hőmérséklet miatt - nem fűtött pufferzóna - a relatív páratartalom jóval magasabb. A hátfallal szerelt szekrények szinte a falhoz símulnak, de mögöttűk nem észleltem penészedést. Csak a mennyezeti falsarokban.
Itt olvashatsz a mérési eredményekről htp://biosolar.hu/forum/show/1252#1252 . A fal felületi hőmérsékletét megmérve időnként biztosan a harmatpont (16 Celsius) alá esik.
Meszelni szerettem volna a gardróbot, de sajnos hagytam magam a meggyőzni a szobafestők által, akik szerint a tapétaragasztó annyi penészedésgátlót tartalmaz, hogy a penészedést ki van zárva. Nem ez az első alkalom, hogy az ösztöneimre kellett volna halgatnom.

A konya mellett van a fűtetlen spejz, télen nagyon hideg, de - szerintem a meszelésnek köszönhetően - semmi nyoma a penészedésnek. A gardróbban ezért most lekapartam a diszperzitet, és legyalultam a tapétát, nyáron ki fogom meszelni, legszívesebben kívülről leszigelném a gardrób falát.

Én azt a következtetést vonom le ebből az estből, hogy a belső festék anyaga nagyon számít, és a meszelésre esküszöm.

S3: … csak a tiplik tartják a szigetelést. A ragasztó elvált a kőportól, míg másutt stabilnak tűnik.
A külső díszvakolat és a nikecell alapvakolat körömnyi helyeken (2-3) hiányzik. Kilátszik az üvegszövet háló. Mindegyik ilyen hely négy tábla találkozási pontjára esik. Papírt ráragasztva, az órák alatt átázik, de csak a lyuk felett.Tehát itt lép ki a pára a falból. A lakásban a tükör és faliszekrény mögött penész és dohszag.

R3: Hát igen... polisztirolt csak tökéletes vakolatra a teljes felületen szabad ragsztani. Nem elég az állékonyság, ha síktól eltér a fal, akkor a táblákat nagy ragsztópacnikkal rögvítve szépen kialakítják a síkot, de a táblák mögött. és a találkozásoknál a levegő szinte szabadon áramlik. Nem elég a találkozásoknál a rést ragesztóval lekenni, pur-habbal kell kifújni. Ez egy kivitelezési hiba. Szerintem ugyanilyen rossz "szokás" a vakolatlan téglafalra ragasztott dryvit.
És még egy: a koszorúkon túl kell vezetni a szigetelést, sokszor erre nincs mód sem a lábazat, sem a tető miatt. Ebben az esetben fokozattan hőhidassá válik az épület.

S4: Egy új építés, nyers fal hasonlóan szigetelve, egy éves, teljesen probléma mentes. Viszont itt kiegészítő fűtésként egy nagy teljesítményű kandallót használnak. Mi arra jutottunk, hogy itt a kandalló biztosítja a szükséges légcserét. A hőcserélős légcsere megoldása nélkül nem sok értelmét látom a külső szigetelésnek. Talán kandallóval együtt igen.

R4: Szerintem is sokat számít a kémény a folyamatos szellőzés biztosításában - a hőveszteségben is -, de emiatt gépi szellőztetést sem lehet beépíteni.


S5: ... egy belső szigetelés - gipszkarton belső "vakolat" - 1-5 cm-es légrés, 38-as fal, külső hőszigetelő alapvakolat + nemesvakolat a gazdája szerint tökéletes. A lakás mentes dohtól, penésztől. Itt is van kandallós rásegítés, a friss levegőt egy hasonlóan résnyire nyitott ablak biztosítja. Kívülről is le akarták szigetelni az épületet, de egyelőre nem tartják szükségesnek.

R5: Talán mondtam már, hogy a belső hőszigetelés elszigeteli a lakóteret a hőtároló tömegtől. Azért a külső hőmérsékletingadozás nem kompenzálódik.
A másik probléma hogy el kell szigetelni a külső falaktől a csatlakozó belső falakat is.

S6: Visszatérve a saját problémára. Amíg eldől, hogy mit lehet (engednek) kezdeni a külső szigeteléssel, addig is gazdaságosan élhetővé kell tennünk a házat. A kandalló már be van tervezve, a kérdés, hogy milyen szigeteléssel, vagy ezek milyen kombinációjával folytassuk tavasszal a munkát?

R6: Tudtom szerint még a telekhatáros az építkezés esetén is lehetőség van a külső hőszigetelés megépítésére. Ugyanúgy, mint az utcafronttal rendelkező házak esetén. (A jó szomszédi kapcsolat fennatása miatt kompenzálni lehetne a 10 cm-el történő túlépítést.)

2008-12-01
11:02:51
#1271
Sándor,

Hasonlóan Szepygabhoz, az első dolog, ami nekem is eszembe jut, az a falvastagság rovására történő külső szigetelés építése.
Én alapvetően irtózom a belső szigetelés gondolatától is, de - a szükség törvényt bont - talán a polisztirol zsalukövekbe öntött beton ecocencept rendszer teljesítheti a szigetelés értékével szemben támasztható elvárásokat (nem csak az előírásokat!), és a rendelkezésre álló 38 cm helyen elfér. A 38-as tégla falak esetén a padlófűtés mellett radiátorokat is be kell vetni. Az izmosabb külső hőszigetelés nem csak a fűtés számlát csökkenti, hanem a beruházási költséget is.

A toronyban elhelyezett ablakokról nekem a hővédelem (túlmelegedés) és a tisztán tartás problematikája jut az eszembe.

Ikerházak: az egymás mellett álló két ház szomszédos falait úgy kellene a széleknél összegyógyítani, hogy a levegő ne mozoghasson köztük, esetleg hőszigetelő anyaggal kitölteni. Ezeken a falakon hőveszteség egyáltalán nem keletkezne.

A gipszkarton falburkolat - ha jól értem - a szerelőcsatorna szerepét töltené be. A csövek falba vésését akarjátok ilyen módon megúszni? A csatornákat tégla falak falazáskor is ki lehet alakítani. Mi is így csináltuk:
A gipszkarton előtétfal, akár ragasztott, akár vázra szerelt változatban - szerintem - csak korlátozottan használható. Az fal-üregek - főleg vidéki földszintes házakban - remek rovartanyává válhatnak.
szepygabVálasz erre
2008-11-30
23:13:41
#1268
"A tervező szokás szerint a még elfogadható minimumra tervezett. Poroton B38, normál külső vakolással. Az utólagos hőszigeteléssel majd ha áll a ház, akkor foglalkozzunk."

Ezt nem értem. Családi ház méretben nehéz olyan statikai problémát előidézni, ami 38-as falat igényelne. Ha 30-as falat építek, 8 csm hőszigeteléssel, ugyanannál a falvastagságnál vagyok, csak sokkal jobb a hőszigetelésem.
Akkor miért is építkezzek 38-as téglából?

Egyébként egy tervező ne a minimumra tervezzen, hanem az építtető elvárásaira - az előírások korláatai között. Értem ez alatt, hogy ne tervezzen be 20 cm-es mészhomok téglát hőszigetelés nélkül, még ha statikailag megfelelő is, de ha 20 cm hőszigeteléssel, passzívházfélét akarok építeni, akkor ne beszéljen rá a 38-as téglára, különben azt kell feltételezzem, hogy a gyártó díjazza :-(

üdv

szepygab
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Belső oldali hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva