English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Belső oldali hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2014-05-06
23:17:37
Előzmény: robert #46321#46357
Robert,

2013.01.01. előtt 10 cm nél vastagabb még jogilag "túl vastag" utólagos hőszigetelésnek számított.

A jelenlegi OTÉK-ból már kitörölték a 10 cm korlátot.
35. § (8)Az épületek utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása az elő-, oldal- és hátsókert méretét, valamint a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületet csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően eltérhet az övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől.

A jogszabály tervezetben még benne volt, hogy telekhatáron álló épület esetén a hőszigetelés a szomszéd akarata ellenére is elvégezhető, ám az utolsó pillanatban ezt kivették a jogszabályból. Ha hinnék az összeesküvés elméletekben azt gondolnám, hogy ez azért történt, mert a szomszédom építésze is részt vállalt a jogszabály alkotásban (a helyi pletykák szerint).

A szomszéd engedélye nélkül, csak úgy lehet hőszigetelni a telekhatáron álló falat, ha bíróság pótolja a jognyilatkozatát. Megsúgom, hogy a Ptk. 1:5. § (2) bek. irányadó (joggal való visszaélés).
Amennyiben a hőszigetelés elmaradása nagyobb érdeksérelemmel jár, mint a szomszédos telek használata, akkor a bíró meg fogja ítélni, különösen azért, mert az energiatudatos építészet nem csak magánérdek, de közérdek is.

Akár építési engedéllyel (más munkálatokkal együtt), akár anélkül kívánunk hőszigetelni a szomszédos telek légterében, szükség van a tulajdonosok hozzájárulására.
Étv. 36. § (1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha
g) az építtető - az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével - építési jogosultságát hitelt érdemlően igazolta,

Ptk. 5:17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme]
(1) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi térre és a föld alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed.

A joggal való visszaélés tehát a jogszabályok által megkívánt tulajdonosi hozzájárulás megtagadása miatt állapítható meg.
2014-05-03
21:57:00
Előzmény: Nándi #46320#46321
Nándi,

Van arra vonatkozó utalás a jogban, hogy mi számít "túl vastag" hőszigetelésnek?
Úgy tudom, hogy telekhatáron álló épület esetén a hőszigetelés a szomszéd akarata ellenére is elvégezhető.

2014-05-03
21:10:34
Előzmény: nandi #16334#46320
Megoldódott a hőszigetelés problémám.

Előzmények: Van egy telek határon álló falam, aminek a takarásában részben állt egy épület a szomszéd felől.
A szomszédom lebontotta a házát. Megbeszéltük, hogy szigetelni fogjuk a falat, a brigád felvonult, el is kezdték a munkálatokat, de túl vastagnak találta a szigetelést, és nagyon megmakacsolta magát.

Ideiglenesen Roofmate lapokkal borítottam be a belső oldalt. Terrosztáttal (nyersgumival) tapasztottam a falhoz, és fólia szalaggal ragasztottam le az éleket. A falban futó vízcsöveket ideiglenesen leválasztottam a rendszerről és kompresszorral kifújtam belőlük a vizet.

A padlólapok télen olyan hidegek voltak volt, hogy gyöngyözött rajta a harmat.
A szekrény alól folyt ki a kondenzátum.

Kaptam egy tippet, hogy próbáljam meggyőzni a szomszédomat a zsebénél fogva.
Kártérítési pert indítottam arra alapozva, hogy a lebontott háza miatt romlott az én házam energetikai besorolása, ezért csökkent az ingatlanom forgalmi értéke.
600 eFt-ban jelöltem meg a kártérítési igényemet.

A bíró rákérdezett, hogy nem akarom-e inkább kötelezni őt, hogy hőszigeteljen. Nyugtattam a bírót, hogy így nem fog sokáig tartani a per, úgy meg min. 10 év lenne.
Lehet, hogy precedenst lehetett volna teremteni, csak már nem akartam tovább túrni a jogtárakat.

Nem sokkal később felhívott a szomszédom ügyvédje, hogy egyezzünk meg peren kívül. Megegyeztünk.

Már fenn van a külső hőszigetelés. A per jelenleg szünetel.

ATengereszVálasz erre
2013-08-29
06:18:41
Előzmény: robert #42054#42059
Gondoltam, hogy előjön még a párazárás, mint menekülő útvonal :)
*** Hehe. Hiába nincs párja a tapasztalt embernek.

Aztán továbbgondolva a dolgot: ha már egyszer fóliázunk, akkor minek a drága Multipor, amikor van filléres üveggyapot, cserépléc és gipszkarton is!
*** Ó ezen már fejben túlvagyok. Most ott tartok, hogy a falra belülről felragasztom a teljesen párazáró nútolt Roofmatet és arra ragasztom a multiport.

Komolyra fordítva a szót: a ház teljes hőszigetelése a cél.
*** Végre valamiben egyetértünk! :)

Ha részekre bontjuk a problémát, aztán minden részfeladatot a lehető legkényelmesebb módon, szembe menve az ajánlásokkal
*** Mondjuk nekem ez nem szokatlan, az egész életem egy unortodoxia ( lásd amapola.blog.hu).

, trükkösen egy még éppen működő megoldást választva oldunk meg, akkor ne csodálkozzunk, ha a végén semmi sem fog úgy működni, mint ahogy elterveztük.
*** Már persze ha rosszul terveztünk. De ne fogadjuk ez el axiómának, bár kétségtelen, hogy nem elhanyagolható a veszély. Éppenhogy ennek a kiküszöbölésére kezdeményeztem ezt a brainstormingot, különösen hálás vagyok, hogy belementél.

(Nem akarok politikai párhuzamot keresni :)
*** Ne is! Ott az unortodoxia eléggé sz@rul jön be, csak folyamatos pofázással lehet tartani az állásokat, de ez a műszaki életben nem szokott sikerülni, az anyagok tudják a fizikát, a matek csak a parlamentben meghágható.

Ezért, a fal lefóliázásának ötlete után azt is gondolt végig, hogy mi lesz a csatlakozó felületekkel.
*** Ezen valóban töprengtem kicsit. Kettő van ilyen mindössze, ahol a faház hozzáépült a téglához (illetve fordítva, a faház előbb volt). Befordítom olyan távolságra a belsőoldali hőszigetelést (ja a téglaépület nem élre csatlakozik, hanem gyakorlatilag szorosan melléépült egy hozzásimuló fallal és ráépült a kettőre egy közös magastető) hogy a harmatpont "ne érjen ki" a szigetelésen túlra.

A végén eljutsz oda, hogy egy könnyűszerkezetes házat húzol fel a klinker mögött.
*** Hát azt hiszem tökönragadtad a lényeget. Csak mondjuk nem egy komplett házról van szó, hanem csak egy 30m2-es nappaliról, ami azért nem egy nagy truváj.

Továbbra sem javaslom, hogy a belső oldali hőszigetelést válaszd.
*** Egyetértek. Mit mondjak, másnak én se javasolnám.

2013-08-28
19:13:14
Előzmény: ATengeresz #42052#42054
ATengeresz,

Gondoltam, hogy előjön még a párazárás, mint menekülő útvonal :)
Aztán továbbgondolva a dolgot: ha már egyszer fóliázunk, akkor minek a drága Multipor, amikor van filléres üveggyapot, cserépléc és gipszkarton is!

Komolyra fordítva a szót: a ház teljes hőszigetelése a cél. Ha részekre bontjuk a problémát, aztán minden részfeladatot a lehető legkényelmesebb módon, szembe menve az ajánlásokkal, trükkösen egy még éppen működő megoldást választva oldunk meg, akkor ne csodálkozzunk, ha a végén semmi sem fog úgy működni, mint ahogy elterveztük. (Nem akarok politikai párhuzamot keresni :)
Ezért, a fal lefóliázásának ötlete után azt is gondolt végig, hogy mi lesz a csatlakozó felületekkel. A végén eljutsz oda, hogy egy könnyűszerkezetes házat húzol fel a klinker mögött.
Továbbra sem javaslom, hogy a belső oldali hőszigetelést válaszd.




ATengereszVálasz erre
2013-08-28
18:15:39
Előzmény: robert #42041#42052
Nem adtam még elő. De még magammal is el kell fogadtatnom... Ez a szalmabála amolyan brainstorming volt, bár az egerek tuti örülnének a téli szállásnak. Azon spekulálok még, hogy dupla multipor, két vékonyabból és a kettő közt párazáró valami (a dupla vastag pont a duplája ár, szóval költségben nem drágább, csak a párazáró réteg és a habarcs meg a munka lesz plusz költség). Ekkor a lakótér felőli ki-be lélegzi a szobapárát, a közbenső meg kint tartja a harmatpontot a téglafal határfelületen, de oda már nem jut el a pára, nem lesz kondenzátum. Mi a véleményed?
ATengereszVálasz erre
2013-08-28
18:04:13
Előzmény: takyka #42030#42051
Én nagy tisztelője vagyok a kompánia érzékenységének, mert megértem az okait. De amióta olvastam a zsidó viccek gyűjteménye kötetet, amit a főrabbi előszavazott, azóta ezt a kérdést úgy érzem tudom szinten kezelni.
2013-08-28
09:47:33
Előzmény: ATengeresz #42039#42041
ATengerész,

Érdekes, ez a szalmabála ötlet nekem is eszembe jutott, mielőtt megcsináltam a külső hőszigetelést, és az indok is nagyon hasonló volt, mint a tied: nem akartam a szép klinker burkolattól megválni.

Ha egy kicsit töprengsz még, rá fogsz jönni, hogy a szalmabálák nem jelentenek megoldást és csak újabb gondokat vennél a nyakadba, mielőtt végül mégiscsak úgy csinálod meg, ahogy kell.

Apropó, előadtad a szalmabálás elképzelésesed a zasszonynak ? :)

ATengereszVálasz erre
2013-08-28
09:04:43
Előzmény: robert #42029#42039
Ajaj. Utoljára 40 éve tanítottak nekem műszaki hőtant (bevallom csak átcsúsztam belőle, villanyász vagyok, utáltam), ezért szocsmarci diagramjában nem volt kedvem elmerülni. Viszont a hő ugyanúgy "folyik" mint az áram, a falak ellenállása, vezetőképessége ugyanúgy működik mint a sorbakötött ellenállásoké, csak itt a kapocsfeszültség a delta té. Ennek alapján a 10 cm vastag multipor "ellenállása" a 30 cm vastag téglafalénak durván a 2,6 szerese. Ergo ha nézem a "feszültségeséseket", kinti -10 és benti +20 foknál a határfelület közel -2 fokos, azaz már a multiporba oldalába befagy a kondenzátum. ( bár az nagy kérdés, hogy két ember mennyit lehel ki, egyáltalán eldiffundál e odáig) Pillanatnyilag nem jut más megoldás az eszembe, mint belül vékonyabb multipor és kívülről télre körberakni a falakat szalmabálával.
2013-08-28
06:49:11
Előzmény: ATengeresz #42028#42030
Vigyázz az ilyen kinyilatkozásokkal. A hiperérzékeny kompániát nem megsérteni. :-)
Ott vagy a gúgli első találatában...
2013-08-27
22:43:44
Előzmény: ATengeresz #42028#42029
ATengeresz, takyka,

A hasonlat nem ül. Ebben az esetben mindegy, hogyan fogalmazzuk meg a kérdést, a válasz minden esetben egyforma.

Egyszerűen rossz az elképzelt rétegrend.
Ezen az sem segít, ha lefóliázzák a belső falakat, meg szellőztető rendszert építenek ki.

Lásd szocsmarci diagramját néhány hozzászólással elébb.


ATengereszVálasz erre
2013-08-27
22:08:03
Előzmény: takyka #42027#42028
A hasonlat tökéletes. A talmudot mindig és minden körülmények közt szabad ...klinker téglával burkolni.
2013-08-27
21:09:56
#42027
Eszembe jutott az a vicc, amikor a rabbi növendékek azon vitatkoznak, hogy lehet-e egyszerre cigarettázni és talmudot olvasni...

Ez alapján mi van, ha van egy 10cm-es multipor falazatú építményem és szeretném kívülről klinker téglával borítani?

T.
2013-08-26
07:11:38
Előzmény: ATengeresz #42005#42006
ATengeresz,

A lakott épületek hő és páratechnikai szempontból ultraortodox módon viselkednek :)
Az igaz, hogy a belső hőszigetelésből adódó kedvezőtlen hatások különböző technikai megoldásokkal (akár unortodox módon) csökkenthetőek, de csak nagy erőfeszítések árán lehet megközelíteni azt az állapotot, amit a hagyományosan javasolt rétegrend alapból nyújt.
A jelen esetben csak rajtad áll, hogy melyik utat választod, önként veszel-e újabb problémákat a nyakadba.


"...segít a helyiség páratartalmának szabályzásában..."
Ha adok neked 10 forintot, az segít az anyagi helyzeteden. Ez egy igaz állítás. Az adományom meg is oldja az anyagi gondjaidat?

ATengereszVálasz erre
2013-08-26
06:22:14
Előzmény: robert #42004#42005
"""
"... U= 0,33 W/m2K értéket ami már nem olyan rossz. Hol a hiba ebben?... "
A hiba a hőszigetelés belső oldalra helyezésében van.
"""



Kedves robert, értem. De... elfogadom, hogy nálam sokkal tapasztaltabb vagy a témában, végülis én jöttem ide tanácsért és nem fordítva. De nem túl ultrakonzervatív álláspont hibának minősíteni alapból a belülről való hőszigetelést? Természetesen jobb megoldás a kívülről felrakott, ez lesz a faháznál, valószínűleg vakolható kőzet(üveg)gyapot, de az élet (a műszaki meg pláne) tele van kompromisszumokkal. A megoldásokat nem lehet abszolút értelemben optimalizálni. Jelen esetben egy kiváló minőségű külső burkolatot kellene letakar ni kizárólag hőtechnikai szempontból egy alacsonyabb minőségűvel, kockáztatva, hogy a fakopáncsok szétverik (erdő mellett nem jó lakni). A belső hőszigetelés ellen leginkább a harmatpont határfelületre kerülése szól, ami alánedvesíti a szigetelést. De ha az említett Dryvit Multipor 10 cm vastagon fent lesz, ráragasztva a belső vakolt falra, ekkora tömegű anyag csak nem fog leázni attól a párától amit ketten kilehelünk magunkból a nappaliban. Már a vékony gipszkartonra is azt írja az irodalom, hogy segít a helyiség páratartalmának szabályzásában. Vajh a sokkal vastagabb Ytongra ez nem lenne igaz?
ATengereszVálasz erre
2013-08-25
22:32:02
Előzmény: robert #42000#42001
Én az Ytong Multipor burkoló elemre gondoltam, ennek a lambdája megegyezik az EPS-ével, 10 centi vastag a 30 centi jelenlegi falra rakva kihozza az U= 0,33 W/m2K értéket ami már nem olyan rossz. Hol a hiba ebben?
2013-08-01
16:37:36
#41564
Sziasztok érdekelne a véleményetek Isotex nevű Észt belső oldali hőszigetelő rendszerről. Sok szépet mondanak róla de őszintén szólva, nem vagyok meggyőzve. ÜDV BÉLA
2013-03-20
18:59:18
#39721
Köszönöm a válaszokat.

Összefoglalom a belső oldali hőszigetelésként használt Ytong Multipor működési mechanizmusát:

1. A Multipor a páravándorlást nem fékezi, ezért a pára kondenzálódni fog a hideg falszerkezetben.
2. A Multipor a lúgos kémhatása miatt gátolja a penész kialakulását a hőszigetelő rétegben.
3. A Multipor kapilláris szerkezete a falon kondenzálódó nedvességet gyorsan vissza szívja a meleg oldalra, ahol a nedvesség elpárolog.

Megjegyzem: A tégla is kapilláris szerkezetű, tehát szintén szívja magába a kondenzálódó nedvességet. Az átnedvesedő téglában fagykárok keletkezhetnek.



szocsmarciVálasz erre
2013-03-19
18:11:18
#39666
Kaptam egy hírlevelet a belső oldali hőszigetelésről. Talán az Austrotherm ért valamit a hőszigeteléshez - legalábbis remélem, ha már pár m2 szigetelést eladtak. www.austrotherm.hu/kiemelt-hir/belsoleg.html . A vége felé azt is leírja, hogy hol ajánlatos belső oldalra tenni a szigetelést, illetve menet közben kitér a hűtésre is. A legvégén pedig megajánlja, hogy mi szükséges a belső hőszigteléshez - szerintem írhatta volna azt, hogy szakemeber, de sok az önjelölt szaki a szakmában, ezért kicsit kirészletezte. Szerintem korrekt, minden lényeges dolgot érint.

A cikk:
Sok oka van annak, hogy szeretnénk belülről hőszigetelni. Az egyénileg, lakásonként is elvégezhető beavatkozás vonzó, a bekerülési költséget is kisebbnek látjuk az állványozással egybekötött külső oldali hőszigetelésez képest. Sokan tudják, hogy vannak buktatói ennek az eljárásnak, de mi van, ha mégis van jó megoldás?

Páralecsapódás, penészesedés
Épületfizikai okok miatt lehetőleg mindig a hideg oldalról szigeteljünk, még akkor is, ha számos gyártó hirdeti a belső oldali hőszigetelés előnyeit. Az is igaz viszont, hogy vannak olyan esetek, mikor kívülről ez nem megoldható. Védett, műemléki épületeknél alig van lehetőség más megoldásra, és a társasházakban sem mindig tudunk mindenkit meggyőzni a szigetelés hatásosságáról. Ilyenkor maradnak az egyéni megoldások, de csak egy lakást nem szigetelhetünk kívülről, már csak esztétikailag sem. Nincs más lehetőség, mint belülről kezdeni a munkát: nagyon gondosan eljárva.
A belső oldali hőszigetelés jelentős változásokat hoz ugyanis a térelhatároló falazatok hőtechnikájában. Az eredeti falfelület számottevően hidegebb lesz, hiszen a hőszigetelő anyagra hárul a szigetelés szerepe. Számszerűsítve: egy B30-as falazat belső felületi hőmérséklete 6 cm vastag hőszigeteléssel 15 oC-ról közel 3 oC-ra hűlhet! A hideg felületen, mint egy hűtőszekrényből elővett sörösüvegen pedig le tud csapódni a pára, ami a penész megjelenését hozza magával. Számos meggondolatlan belső oldali hőszigetelésnél indult meg a szigetelés mögött, láthatatlanul a penészképződés, ami akár légúti problémákhoz is vezethetett. Mivel a kritikus felület el van takarva, a lakók egészségügyi panaszaik kiváltó okát nem találják, nem tudták, hogy irtaniuk kellene a penészt. Természetesen a páralecsapódás a hőszigetelő lemez belső felületén elhelyezett teljes értékű párazáró réteggel (párazáró fólia) elkerülhető. A falsíkok találkozásánál és a fólia toldásánál a rögzítést légzáróan kell kialakítani. Ez a megoldás viszont újabb gondokat okozhat a lakóknak: a kérdéses falra (ahol többnyire gipszkarton burkolat és tapéta adja a végső felületet), faliszekrényt, képet, polcot csak nagy körültekintéssel lehet rögzíteni, mivel a párazáró réteg megsértése ismét a fent vázolt problémákhoz vezet. A teljes felületén ragasztott, kalcium-szilikát bázisú lapoknál ez a veszély kevésbé áll fent, így azok alkalmazása ebből a szempontból szerencsésebb.

Hőmérsékletviszonyok a belső szigetelés után
Ezekkel a termékekkel sem lehet viszont elkerülni azt, hogy az eredeti falszerkezet a hőszigetelés hatására nagyobb napi és szezonális hőingadozásnak legyen kitéve. Falazott szerkezeteknél ez kisebb problémát jelent, de panel esetében a külső kéreg jelentős hőtágulása olyan plusz igénybevételt jelent, ami a panel kapcsolatokra további terheket ró. Mivel a belső oldali szigetelést jellemzően nem egyszerre végzik el több lakásban, így a beavatkozás az egyes panelok között is hőmozgási különbségeket okozhat.
További problémát jelent, hogy a téli viszonyok között a tartószerkezet keresztmetszetének jelentős része a fagyzónába kerül. Nem fagyálló anyagból készülő falak esetében (és minden porózus, vázkerámia tégla ilyen!), illetve amikor a vízvezetékek a külső falban futnak, ez fokozott fagyveszéllyel jár, ezért ilyen falak belső oldali hőszigetelése nagyon kockázatos lépés: akár az épület állékonyságát is veszélyeztethetjük egy elhibázott beavatkozással.
Nyáron a külső oldali szigetelésnél a nagy tömegű tartószerkezet csak késleltetve melegszik át, így estére szellőztetéssel le lehet hűteni. Belső oldali szigetelés esetén a külső kéreg gyorsan, késletetés nélkül, és erősebben átmelegszik, amit utána éppen a hőszigetelés megléte miatt nem lehet egyszerűen lehűteni: az éjszakai meleg garantált. A falazat nem vesz részt a hőtárolásban, nem érvényesül az úgynevezett cserépkályha hatás, így télen a lakás a fűtés lekapcsolása után gyorsan kihűl. Kimondható tehát, hogy a téli-nyári hőkomfort szempontjából nem előnyös a belső oldali hőszigetelés.
A belső oldali hőszigetelés kockázatos volta miatt a hőszigetelés vastagságát nem az energiatakarékossági, hanem az állagvédelmi szempontok határozzák meg. Ez természetesen azzal jár, hogy az indokolt 8-12 cm vastag szigetelés helyett inkább csak 2-4 cm kerül fel, így az energiatakarékossági célok is csak korlátozottan tudnak megvalósulni. Tagadhatatlan, hogy a komfortérzet ezzel is javul, de a gázszámlánkon nem fogunk sok különbséget észrevenni.

A hőhidak
Minden belső oldali szigetelés legnagyobb gondját a kapcsolódó szerkezeteknél létrejövő hőhidak jelentik. A beavatkozás előtt a falazat többnyire homogénnak tekinthető, és még ha nem is nevezhetjük hőtechnikailag korszerűnek, az egyenletesen rossz paraméterek révén gyakorlatilag hőhídmentesnek vehetjük. Az utólagos belső oldali szigetelés viszont jelentősen tud rontani ezen a helyzeten. A szigetelt és nem szigetelt felületek találkozásánál (pl. lakások határoló falainál) automatikusan hőhíd jön létre, amit a belső kapcsolódó szerkezetek (födémek, válaszfalak) még fokoznak is. Ezért a helyiség sarkainál a rossz szigetelőképességű falnak köszönhetően amúgy is alacsony belső felületi hőmérséklet tovább csökken. Ennek ellenszere csak az lehet, hogy a belső szerkezetekre is kb. fél méteres sávban ráfordítjuk a hőszigetelést. Apró problémája az eljárásnak, hogy társasházak esetén a szomszéd lakásokban nem fognak szigetelni, és ott bizony a beavatkozás után - különösen, ha a mi oldalunkról a válaszfalat is levédjük - jó eséllyel fog a falsarok penészesedni, ami nem ápolja a lakóközösségi kapcsolatokat... Bár a szigetelés befordítása a falaknál és a mennyezet esetében némi esztétikai kompromisszumokkal még megvalósítható, de a padló ebből a szempontból menthetetlen. És ezt a problémát semmilyen korszerű, netán csodaanyaggal nem lehet kiküszöbölni.

Költségek és a feltételek
Az első ránézésre olcsó, esetleg házilagosan is kivitelezhető beavatkozás viszont számos meglepetést tartogathat. Így például a belső hőszigetelés költségeinek számításánál rendszeresen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy csökkenti a lakás alapterületét. Egy 15 méteres külső falszakasz 6 cm vastag szigeteléssel és 1 cm burkolattal kb. 1 négyzetmétert vesz el a lakótérből, és ennek arányában csökkenti a lakás értékét is. ez pedig a mai, nyomott lakásárak mellett is lehet néhány százezer forint.
A belső oldali hőszigetelés megkezdése előtt erősen javasolt az épületdiagnosztika felmérés, különös tekintettel a nedvességviszonyokra és a szerkezetet alkotó anyagok típusára és állapotára. Hő- és páratechnikai számításokkal meg kell vizsgálni azt is, hogy a hőszigetelés után mi fog történni a csatlakozó szerkezeteknél, kell-e számítani páralecsapódásra a kritikus helyeken. Ugyancsak meg kell vizsgálni, hogy a beavatkozás nem okoz-e statikai problémákat, és az esetlegesen a falban futó vezetékeket célszerű a belső, védett oldalra helyezni. Ezen feltételek megléte esetén szabad csak a munkálatokat elvégezni.

És amikor lehet
Végül szót kell ejteni azokról az esetekről, amikor lehetséges a belső oldali szigetelés. Egyrészt az ideiglenesen, szakaszosan használt épületek - klasszikusan a hétvégi házak - esetében kifejezetten javasolt a belső oldali hőszigetelés. Télen, a használaton kívüli időszakban a ház a környezeti hőmérsékletre hűl. A teljes szerkezetet 20-22 oC-ra csak lassan, és jelentős energia befektetésével lehet felmelegíteni. Ez a folyamat lényegesen gyorsabb és gazdaságosabb, ha a hideg falakat elszigeteljük a lakótértől; kevesebb energia bevitelével hamarabb kialakul a megfelelő komfortérzet. A páratechnikai és a többi, fent említett problémáknak pedig nincs idejük kialakulni, mivel a statcioner (állandó) állapot beállta előtt az épületet elhagyják, és hamarosan megint a külső viszonyok lesznek az uralkodók az egész épületben.
A másik lehetséges szituáció, amikor a külső oldali hőszigetelés mellett alkalmazzuk a belsőt. Ha a belső oldali hőszigetelés ellenállása nem nagyobb, mint a külső 1/3-a, úgy a problémák nem tudnak kialakulni.

Mit tegyünk, ha nincs mit tenni?
Ha a problémák sokasága ellenére a belső oldali hőszigetelést választjuk, úgy mindig alaposan fontoljuk meg a lehetőségeket, és ne féljünk elállni a beavatkozástól, ha azt nem lehet biztonságosan megvalósítani. Ezért csak akkor vágjunk bele, ha az alábbi pontokat be tudjuk tartani:
állapotfelmérés: az egyes szerkezeti rétegek mechanikai, hőtechnikai tulajdonságait meg kell állapítani, az egyes rétegek nedvességtartalmát meg kell határozni.
Szükség esetén a nedvességszigetelési hiányosságokat (ami talajnedvesség elleni szigeteléstől a csatornák kijavításán keresztül a tető javításáig tarthat) meg kell szüntetni.
A tervezett rétegrendet ellenőrizni kell, a téli-nyári hőingadozás emelkedésének állagromboló hatását statikai számításokkal ellenőrizzük. A falban futó vezetékeket (víz, villany) át kell helyezni olyan felületre, ahol ezek javítása később a hőszigetelés megbontása nélkül is elvégezhető
Kiviteli terv készítése.

szocsmarciVálasz erre
2013-03-18
20:49:40
Előzmény: Nándi #39614#39620
Elvégeztem 4 falra a számítást. Nekem úgy tűnik, hogy az eredetileg is jó hőszigetelésű falakhoz alkalmas ez a belső hőszigetelés, de különben nem.
Tehát 25cm kisméretű + cm Multipor, vagy akár a 30cm blokkhoz nem alkalmas. A 38cm Porothermhez, vagy a 40 cm Ytonghoz jónak tűnik.
Mivel nem vagyok építész, ezért nem vállalok felelősséget a számításokért, csak bevittem a gépbe a száraz adatokat. De amúgy sem vállalnék felelősséget, fórumon keresztül nem lehet az ilyet eldönteni. Általánosságban minden belső hőszigetelés problémás lehet, számítással kell igazolni a megfelelőségét.
Szerintem a szabvány hagy annyi ráhagyást, hogyha számítással jónak tűnik, akkor a valóságban is jó lesz. Fordítva már nem biztos ez, azaz lehet, hogy nem felel meg a számítás szerint, de a gyakorlatban mégis beválik. Ez időjárástól, belső páratartalomtól, emberi szokásoktól, és a falak homogenitásától is függ.






2013-03-18
18:59:13
Előzmény: Nándi #39614#39616
Nándi,

Itt találsz egy jó leírást a Multiporról (páratechnika is):
www.epito.bme.hu/eat/oktatas/feltoltesek/BMEEOEMAV10/2010_11_15_porusbeton_juhasz_gabor.pdf


A videón látható mintafal kifejezetten rondára sikerült.
A plafonra átvezetik az anyagot, de a padlónál ez megoldhatatlan. Az ablak-káva megoldás is gyenge. A radiátor mögött kivékonyított falról ne is beszéljünk!

2013-03-18
18:28:59
#39614
Egy páratechnikai ellenőrző számítást tudna-e valaki publikálni?
25 cm tömör tégla falra 8 cm Multiporral számolva.

A Multipor-t vettem górcső alá, mint belső oldali hőszigetelést.

Mostanában ez az anyag olyan hatalmas propagandát kap, mint egykor a devizahitelek. Az előbbi cikkemben említett szakértő is a Multiport emlegette, de ez nem hat meg, mert még emlékszem, hogy 2007. évben 10-ből 11 hiteltanácsadó a devizahitelt ajánlotta.

Minden jel arra utal, hogy a Multipor alkalmazása a belső falfelületen éppen olyan bosszúságot fog okozni az embereknek , mint a deviza alapú hitelek.
Anyagi romlásra gondolok.

A multiporról azt kell tudni, hogy jó páraátbocsájtó képességű, jó hőszigetelő képességű.
Olyan, mint egy ruhákkal teli szekrény.
Sokan találkozhattak olyan ruhásszekrénnyel, ami túl közel került egy rosszul hőszigetelt falhoz. Az eredmény penész, és nyirkos dohos ruhák.

Kétséget próbálom eloszlatni, egyelőre kevés sikerrel.:


1. Találtam egy tanúsítványt a Német Építéstechnikai Intézet által aláírva, mely szerint a Multipor belső hőszigetelésre alkalmas. Lásd pdf melléklet.
Páradiffúziós számításkor mű=3 értékkel kell számolni.
Azonban nincsen semmiféle utalás arra, hogy a belső felületre párafékező bevonatra lenne szükség.

2.
Sőt, találtam egy bemutató filmet, ami kifejezetten a jól szellőző festék alkalmazására buzdít.
lásd: www.youtube.com/watch?v=G10qgdTRHIc 6:00 percnél hallható

3.
Kőműves barátom, azt mondta, hogy mostanában nagyon sok belső oldali hőszigetelést bontanak, mert mögé penészedik a fal.




petercar007Válasz erre
2013-01-29
14:43:36
Előzmény: robert #38137#38138
sor fog rá kerülni. köszönöm!
2013-01-29
13:40:39
Előzmény: petercar007 #38134#38137
petercar007,

Amit mindenképpen érdemes megcsinálnod, mert olcsó és nem vész kárba:
Az előszoba födémre a padláson teríts le 20cm kőzetgyapotot, és fedd le geotextíliával!

petercar007Válasz erre
2013-01-29
12:19:53
Előzmény: robert #38107#38134
robert, villam64, köszönöm a válaszokat!

Igen, az új rész (a födém kivételével, ami vályog, és a vastagsága megfelelőnek tűnik a többi helyiség födémével összehasonlítva) téglából van. A külső szigetelést a tető cseréjekor hoznánk rendbe, ami sajnos csak kb. 4 év múlva esedékes, akkor már rendes vastagsággal, tokkal-vonóval : )
Az addig eltelő időre kellene valami.
Ha viszont a fal tartós károsodásával ennyi idő alatt is számolni lehet, akkor valóban nem érdemes, sőt, tilos megvalósítani : /
Kap majd némi parafa borítást akkor, a vékonyabb tekercses fajtából, legalább a hideget ne sugározza annyira.
Meg jó vastag függönyt az ablakokra : )

Igen, sem a kinti 3-4, se a belső 6 cm nem jelent/jelentene sokat, de némileg segítene. Reméltem, hogy a hőmérsékleti pontokat a falban annyira megemeli a külső réteg, mint amennyire lecsökkentené a belső. Bár még mindig itt vannak a hőhidak, stb-stb...

Mindenesetre, mielőtt belekezd(t)ünk (volna) bármibe, körül szerettem volna járni a témát alaposan.
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Belső oldali hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva