English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Belső oldali hőszigeteléslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2016-01-03
15:15:57
Előzmény: Paragon #49676#49678
Paragon,

1. A fal hőmérsékletét emeli a hőátadási tényező növekedése, amelyet az intenzívebb légmozgás eredményez.

2. Az esetlegesen kicsapódott pára leszárítását szintén segíti a fokozott légmozgás.

Ha az ötletem nem válna be, akkor én is abba az irányba indulnék el, amit te is ajánlasz, de de azok a megoldások nagyságrendekkel kerülnek többe és párazár az ablakra nem építhető. Ezért tartom érdemesnek megpróbálni ezt. Méretlen ház-központi fűtés esetén biztosan ez lenne a leggazdaságosabb, a páralecsapódás megszűnne.

2016-01-03
13:54:49
Előzmény: robert #49674#49676
Nem értek egyet robert javaslatával, a gond a fal hőmérsékletével van. A robert javaslata talán működne, ha a fal hőmérséklete a kondenzálási hőmérséklet feletti lenne. Ez esetben szárítaná a falat. De penészedik, így a fal biztosan legalább napi négy órában alacsonyabb hőmérsékletű mint a relatív páratartalom által meghatározott hőmérséklet. Ez esetben a kis teljesítményű ventilátor által keringetett levegő hőtartama a falhőmérsékletet nem emelné, de az oda szállított vízgőz mennyiségét igen. Mindenképpen emelni kellene a fal belső felületének a hőmérsékletét, ezért javaslom, hogy pár W-t áldozz erre. Amennyiben a téglád hővezetési tényezője 0,25-ös, ez esetben már 1-2 W négyzetméterenként is 4-5 fokot emel a fal belső felületén. Jók lennének az 50 cm széles fólia panelek, de ezek teljesítménye 80W, ez már sok, talán 2-3 panel sorba kötve?
Másik lehetséges megoldás pár mm vastag belső szigetelés pl Depron, de ez esetben előtte (mármint a depron szoba felőli oldalán) tökéletes párazárást kell kialakítani. A legkisebb folytonossági hiány, és a pára beszökik a Depronon keresztül a falba. A tökéletes párazárást csak alukasírozással tudnám elképzelni. Ezt már akár gipszkartonnal is takarhatod. A lényeg ennél a megoldásnál nem a szigetelés és annak vastagsága, hanem a párazárás. Ameddig a pára bejuthat, a fal hőmérséklete mindig legyen magasabb, mint a harmatpont.
2016-01-03
12:19:04
Előzmény: sz2laszlo #49673#49674
sz2laszlo,


A párologtatásra szánt Ytong előtétfalat nem tartom szerencsésnek, mert a párát a mögötte csökkenő hőmérsékletű falhoz engedi.

Inkább megpróbálnék egy-két halk ventilátort a problémás fal mellett elhelyezni. 12 Voltos PC ventilátorokkal kísérleteznék. Hollandiában a függönyök sem zavarják a légmozgást, és ez nem is szellőztetés! :)
Valószínű, hogy így sikerül szárazon tartani a most nedvesedő részeket.
Az rendszeres intenzív szellőztetést nem lehet megúszni!
sz2laszloVálasz erre
2016-01-03
11:45:30
#49673
Sziasztok! megint itt tartok, hogy az első emeleti lakásunk nyugati fala belülről penészedik. A szellőztetőt anyagi lehetőségeinkből fakadóan halasztjuk de tervben maradt. Ezúton szeretném a közösség tagjait megkérni a 'pedig ott a szellőzéssel lesz a gond' jellegű kommentek hanyagolására. Maga az épület egy a '60-as években épült tizenkétlakásos társasház Észak-Déli tájolással. A mi lakásunk nem szélső tehát északon délen szomszédokkal határos. Keleten szinte teljes egészében ablakok ( ez a fal kb.95 %-a ). Itt nincs páralecsapódás az üvegcserének ( meg 1600 euró elköltésének) köszönhetően. Ez U= 1.0-ás. A küső fal 25 cm-es tömör tégla mindenféle szigetelés nélkül. A kedves épületfenntartónak köszönhetően ez nem is fog belátható időn belül változni és egyénileg sem lehet a ház arculatát megváltoztatni vele. Na ez sarkall, hogy valamiféle belső szigetelést tegyek a keleti fal belsejére. Itt (Rotterdam) cellenbeton-nak hívják a ytong-ot vagyis csak a márkanevet nem használhatják de u.a. a két matéria. Az az elgondolásom, hogy ilyen lapokat közvetlenül a jelenleg penészes falra ragasztok a knauf-os ragasztóval. Így növekszik a falfelület az anyag likacsossága folytán ami könnyebben elpárologtatja a lecsapódott párát. Ez így helyes? Vagy szórjam fel macskaalommal a keleti fal előtt a parkettát? Válaszokat előre is köszönöm.
2015-08-03
14:22:57
Előzmény: robert #49017#49018
Igen, épületfizikaliag én sem tartom korrektnek, kifejezetten az éghetőség amit nem láttam problémásnak. Közben utánanéztem, a neopor (prokoncept ebből van) meg a thermo-block sem éghető, szóval nem egy kategória az EPS-el...
2015-08-03
14:04:32
Előzmény: forrest #49016#49017
forrest,

A belső oldali hőszigetelés épületfizikailag nem korrekt, az égéskor mérgező gázokat kibocsátó anyagok (pl EPS) alkalmazása pedig életveszélyes. A szilikát alapú anyagok az egészségre nézve sokkal biztonságosabbak, ezenkívül páratechnikailag sem annyira rosszak.

2015-08-03
13:28:21
#49016
Másik topicokban már sokszor felmerült, hogy a belső oldali hőszigetelés kerülendő, mivel tűzveszélyes/mérgező. Ez a prokoncept és hasonló falazatoknál nem gond? Az technikaliag ugyanaz.
Én ezt nem látom túlzott problémának, lévén úgyis vakolva van az éghető rész (bár tény, hogyha olvadni kezd a pár milliméter vakolat alatt akkor egyből begyulladhat)
sz2laszloVálasz erre
2014-10-31
21:57:38
Előzmény: robert #47618#47620
Robert, oké te értesz hozzá. Abban biztos vagyok, hogy a padló az megy és a vizes helységeken kívül mindenhol szalagparketta lesz.Persze, most (szerencsére) trendi is a vegyszermentes élettér kialakítása, de az említett parketta-kezelési eljárásnak szerintem esetleg padlófűtés esetén lehet kockázata, ha egyáltalán. A laminált úgy kopog mintha tűsarkúban lenne mindenki aki rálép.(Pontosabban engem speciel a jég ropogására /rianás/ emlékeztet) v.mi lépésálló szigetelést is gondolnék alá ( Erre van tippje v.kinek? -miből?;-milyen vastagon? ) Födémszigetelésre a későbbi hőcserélős szellőzés miatt gondoltam több okból is. Egyrészt valamelyest belesüllyeszteni a csövezést, másrészt a légtömörség fokozására valamint a hangszigetelés sem utolsó szempont.
Az igazság az, hogy még szerkezeti rajzunk sincs az épületről, anélkül meg nehéz bármit is tervezni. Nem vagyok építészmérnök de mivel a keleti és a nyugati oldalon is van erkély arra tippelek, hogy kell lennie egy betonalapak a deszkázat alatt. Vagy ez természetes, hogy van? És ha van, milyen vastag; mint az erkélyen látom? Kétkedésemre az ad okot, hogy amit béreltünk ennek előtte olyan volt minta minden szomszédtól kb. egy paraván választana el.
UPDATE: Amit eddig figyelmen kívül hagytam a szigeteléssel kapcsolatban. A keleti és nyugati oldal szinte teljes egészében üvegfelület. Százalékosan én 75 és 85 közé tenném (nem mértem). Koncentráljak inkább a jobb ablakokra?
2014-10-31
16:40:07
Előzmény: sz2laszlo #47617#47618
sz2laszlo,

Szomszédoktól való függetlenedési törekvés alatt értem a födémek hőszigetelését. Hőszigetelés nélkül sem tudnak sok hőenergiát elszívni tőled az energiavámpírok, mert az esetleges néhány fokos hőmérséklet-különbség nem elég hozzá, viszont a hőszigetelés kivitelezése neked igen sokba kerül.

A laminált parketta károsabb-e mint az oldószeres lakkal beeresztett bükk... passz...




sz2laszloVálasz erre
2014-10-31
15:50:23
Előzmény: robert #47614#47617
Kedves Robert!

Jól érted, ez lesz az első telünk a lakásban. Tudom, a belső oldali szigetelés sátáni praktika és csak időhiány miatt maradt ki a főbűnök közül.Nem tudom mit értesz a szomszédoktól való függetlenítés alatt. Fűtés terén meg az a helyzet, hogy eddig szerencsére csak este és néha-néha kellett használni. Mindemellet a szomszédokról annyit, hogy épp tegnap tettek panaszt ellenünk (mert ugye csak a tányér tetejét látni az utcáról), hogy parabolát fúrtunk a falra az erkélyen a házszabály ellenére. Balkonnövényekkel is körbe van rakva a korlát de csak az esztétika miatt. Azt ugye nem látja a marhája, hogy állvány van alatta, amit ő a séta alatt nem vett észre, meg nem lát át a betonon az ökör. De azért majd figyelek ( a falnedvesedésre ) de az a tippem, hogy nem csak a nyugati fal lesz necces. A padlót egyébként nem szigetelni akarom csak a 'lépéskomfortot' emelni. A másik motiváció az, hogy nem egységes. Tehát keleti oldal + előszoba valódi fa parketta, a többi meg laminált. Véleményem szerint ez (mármint maga a laminált) viszont BIZTOS a pokol legbűzösebb bugyrában készült. Minden lépésnél érzésekre késztet: gyűlölöm!
2014-10-31
11:44:32
Előzmény: sz2laszlo #47611#47614
sz2laszlo,

Belső oldali hőszigetelésről lebeszélnélek, mert bizonyos helyeken többet árt, mint használ. Például a födémek mentén az eddigieknél is hidegebb lesz a fal, ezáltal a kondenzáció is, a hőszigetelés mögött pedig szinte biztos, hogy penészedni fog.

A padló és mennyezet hőszigetelésével nem tudod magad függetleníteni a szomszédoktól.

Inkább azt javaslom, hogy próbáld meggyőzni a lakótársakat, hogy a külső hőszigeteléssel sokat spórolhatnak.
Nem nem lehet őket meggyőzni, akkor szellőztess többet, és igyekezz egyenletes hőmérsékleten tartani a lakás minden helységét és kerüld a szakaszos fűtést.
Ha jól értem ez lesz az első teled ebben a lakásban. Figyeld a falakat és jövőre a tapasztaltak alapján gondold át a teendőket.


sz2laszloVálasz erre
2014-10-31
08:53:55
#47611
Sziasztok!

Nekem sajna nincs más lehetőségem, mint belülről szigetelni a kedves lakóközösség miatt.Az épülettömb Éék-Ddny-i tájolású háromszintes,mi az első emeleten lakunk, erre merőlegesen vannak az ablakaink.A keleti oldalon nappali plusz egy szoba (egy légtér) egyrétegű üvegablakokkal, nyugati oldalon konyha hálószoba duplaüvegezéssel,a többi helység nem határos a házfallal. (80 nm-es ,a tömb 57-es építésű ) Meg nem mondom milyen tégla, de nekem ez a 'klasszikus' tégla, teljesen tömör, talán ez a b-30-as? A bentlakók szerint (mivel mi most nyáron vettük) télen a nyugati fal nyirkos. Gondolom mivel nincs külső hsz. lecsapódik a hideg falon a benti tér légnedvessége. Első körben megpróbáltam betömködni (nem Papírral v. ilyesmi)a fellelhető 'természetes' szellőzőket. Következő nyárra van betervezve az ablakcsere.Most arra gondoltam, hogy legalább a nyugati falra kéne tennem valami hőszigetelést (ha egyelőre nem is véglegeset) , legalább a hidegsugárzás csökkentésére. Van erre javaslatotok (plaszlo,robert,villam64 s a többiek) esetleg?
Persze ha változik a 'közösség' hozzáállása a szigetelés terén akkor minden jó lesz de ennek esélye a nullához konvergál. Még elég új nekem ez az energia optimalizálósdi, de pl. valaha dolgoztam hőhídmentes nyílászárókat gyártó cégnél, meg volt szerencsém a szigetelők életét is megtapasztalni (hajókon).
Mindenesetre a légtömörségre való törekvés eredményessége látszik az ablakokon (párásodik). A hővisszanyerős szellőztetés-es topikot most olvastam végig, valószínű magam készítem én is, addig meg szellőztetek.
Ami nekem fura, hogy senki nem említi a padlószigetelést társasházban, de például légáram lefelé is kialakulhat pl. ha az alattunk lakó nem fűt mi meg igen, nem?
Ugyanilyen sarkalatos kérdés a plafon szigetelése is számomra, mert ugye ott szökik el a meleg (a felettünk lakó örömére). Erről sem olvastam még eddig.
Persze ezzel a belső hsz-el le kell mondanom a cserépkályha-hatásról, de éppen ezért is gondolnám az egész lakást szigetelni. Ahogy példálózni szoktam nejemnek, mintha egy duncosüvegben felfújnál egy nylonzacskót.
Előre is köszönöm építő kritikáitokat, sz2laszlo.
2014-05-06
23:43:16
Előzmény: sziapo2 #46330#46358
Sziapo2,

"Én 2011-ig minden építésznél borzalmas gyalázatként érzékeltem a belső hőszigetelés szándékát. "

Halkan megjegyzem, hogy a szomszédom építésze, -aki megpróbált engem is rábeszélni a belső oldali hőszigetelésre a telekhatáron álló falon- a Budapesti Műszaki Egyetemen tanára. Ez nem csak pletyka, ez tény.

Ok-okozat.
2014-05-06
23:17:37
Előzmény: robert #46321#46357
Robert,

2013.01.01. előtt 10 cm nél vastagabb még jogilag "túl vastag" utólagos hőszigetelésnek számított.

A jelenlegi OTÉK-ból már kitörölték a 10 cm korlátot.
35. § (8)Az épületek utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása az elő-, oldal- és hátsókert méretét, valamint a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületet csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően eltérhet az övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől.

A jogszabály tervezetben még benne volt, hogy telekhatáron álló épület esetén a hőszigetelés a szomszéd akarata ellenére is elvégezhető, ám az utolsó pillanatban ezt kivették a jogszabályból. Ha hinnék az összeesküvés elméletekben azt gondolnám, hogy ez azért történt, mert a szomszédom építésze is részt vállalt a jogszabály alkotásban (a helyi pletykák szerint).

A szomszéd engedélye nélkül, csak úgy lehet hőszigetelni a telekhatáron álló falat, ha bíróság pótolja a jognyilatkozatát. Megsúgom, hogy a Ptk. 1:5. § (2) bek. irányadó (joggal való visszaélés).
Amennyiben a hőszigetelés elmaradása nagyobb érdeksérelemmel jár, mint a szomszédos telek használata, akkor a bíró meg fogja ítélni, különösen azért, mert az energiatudatos építészet nem csak magánérdek, de közérdek is.

Akár építési engedéllyel (más munkálatokkal együtt), akár anélkül kívánunk hőszigetelni a szomszédos telek légterében, szükség van a tulajdonosok hozzájárulására.
Étv. 36. § (1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha
g) az építtető - az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével - építési jogosultságát hitelt érdemlően igazolta,

Ptk. 5:17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme]
(1) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi térre és a föld alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed.

A joggal való visszaélés tehát a jogszabályok által megkívánt tulajdonosi hozzájárulás megtagadása miatt állapítható meg.
2014-05-03
21:57:00
Előzmény: Nándi #46320#46321
Nándi,

Van arra vonatkozó utalás a jogban, hogy mi számít "túl vastag" hőszigetelésnek?
Úgy tudom, hogy telekhatáron álló épület esetén a hőszigetelés a szomszéd akarata ellenére is elvégezhető.

2014-05-03
21:10:34
Előzmény: nandi #16334#46320
Megoldódott a hőszigetelés problémám.

Előzmények: Van egy telek határon álló falam, aminek a takarásában részben állt egy épület a szomszéd felől.
A szomszédom lebontotta a házát. Megbeszéltük, hogy szigetelni fogjuk a falat, a brigád felvonult, el is kezdték a munkálatokat, de túl vastagnak találta a szigetelést, és nagyon megmakacsolta magát.

Ideiglenesen Roofmate lapokkal borítottam be a belső oldalt. Terrosztáttal (nyersgumival) tapasztottam a falhoz, és fólia szalaggal ragasztottam le az éleket. A falban futó vízcsöveket ideiglenesen leválasztottam a rendszerről és kompresszorral kifújtam belőlük a vizet.

A padlólapok télen olyan hidegek voltak volt, hogy gyöngyözött rajta a harmat.
A szekrény alól folyt ki a kondenzátum.

Kaptam egy tippet, hogy próbáljam meggyőzni a szomszédomat a zsebénél fogva.
Kártérítési pert indítottam arra alapozva, hogy a lebontott háza miatt romlott az én házam energetikai besorolása, ezért csökkent az ingatlanom forgalmi értéke.
600 eFt-ban jelöltem meg a kártérítési igényemet.

A bíró rákérdezett, hogy nem akarom-e inkább kötelezni őt, hogy hőszigeteljen. Nyugtattam a bírót, hogy így nem fog sokáig tartani a per, úgy meg min. 10 év lenne.
Lehet, hogy precedenst lehetett volna teremteni, csak már nem akartam tovább túrni a jogtárakat.

Nem sokkal később felhívott a szomszédom ügyvédje, hogy egyezzünk meg peren kívül. Megegyeztünk.

Már fenn van a külső hőszigetelés. A per jelenleg szünetel.

ATengereszVálasz erre
2013-08-29
06:18:41
Előzmény: robert #42054#42059
Gondoltam, hogy előjön még a párazárás, mint menekülő útvonal :)
*** Hehe. Hiába nincs párja a tapasztalt embernek.

Aztán továbbgondolva a dolgot: ha már egyszer fóliázunk, akkor minek a drága Multipor, amikor van filléres üveggyapot, cserépléc és gipszkarton is!
*** Ó ezen már fejben túlvagyok. Most ott tartok, hogy a falra belülről felragasztom a teljesen párazáró nútolt Roofmatet és arra ragasztom a multiport.

Komolyra fordítva a szót: a ház teljes hőszigetelése a cél.
*** Végre valamiben egyetértünk! :)

Ha részekre bontjuk a problémát, aztán minden részfeladatot a lehető legkényelmesebb módon, szembe menve az ajánlásokkal
*** Mondjuk nekem ez nem szokatlan, az egész életem egy unortodoxia ( lásd amapola.blog.hu).

, trükkösen egy még éppen működő megoldást választva oldunk meg, akkor ne csodálkozzunk, ha a végén semmi sem fog úgy működni, mint ahogy elterveztük.
*** Már persze ha rosszul terveztünk. De ne fogadjuk ez el axiómának, bár kétségtelen, hogy nem elhanyagolható a veszély. Éppenhogy ennek a kiküszöbölésére kezdeményeztem ezt a brainstormingot, különösen hálás vagyok, hogy belementél.

(Nem akarok politikai párhuzamot keresni :)
*** Ne is! Ott az unortodoxia eléggé sz@rul jön be, csak folyamatos pofázással lehet tartani az állásokat, de ez a műszaki életben nem szokott sikerülni, az anyagok tudják a fizikát, a matek csak a parlamentben meghágható.

Ezért, a fal lefóliázásának ötlete után azt is gondolt végig, hogy mi lesz a csatlakozó felületekkel.
*** Ezen valóban töprengtem kicsit. Kettő van ilyen mindössze, ahol a faház hozzáépült a téglához (illetve fordítva, a faház előbb volt). Befordítom olyan távolságra a belsőoldali hőszigetelést (ja a téglaépület nem élre csatlakozik, hanem gyakorlatilag szorosan melléépült egy hozzásimuló fallal és ráépült a kettőre egy közös magastető) hogy a harmatpont "ne érjen ki" a szigetelésen túlra.

A végén eljutsz oda, hogy egy könnyűszerkezetes házat húzol fel a klinker mögött.
*** Hát azt hiszem tökönragadtad a lényeget. Csak mondjuk nem egy komplett házról van szó, hanem csak egy 30m2-es nappaliról, ami azért nem egy nagy truváj.

Továbbra sem javaslom, hogy a belső oldali hőszigetelést válaszd.
*** Egyetértek. Mit mondjak, másnak én se javasolnám.

2013-08-28
19:13:14
Előzmény: ATengeresz #42052#42054
ATengeresz,

Gondoltam, hogy előjön még a párazárás, mint menekülő útvonal :)
Aztán továbbgondolva a dolgot: ha már egyszer fóliázunk, akkor minek a drága Multipor, amikor van filléres üveggyapot, cserépléc és gipszkarton is!

Komolyra fordítva a szót: a ház teljes hőszigetelése a cél. Ha részekre bontjuk a problémát, aztán minden részfeladatot a lehető legkényelmesebb módon, szembe menve az ajánlásokkal, trükkösen egy még éppen működő megoldást választva oldunk meg, akkor ne csodálkozzunk, ha a végén semmi sem fog úgy működni, mint ahogy elterveztük. (Nem akarok politikai párhuzamot keresni :)
Ezért, a fal lefóliázásának ötlete után azt is gondolt végig, hogy mi lesz a csatlakozó felületekkel. A végén eljutsz oda, hogy egy könnyűszerkezetes házat húzol fel a klinker mögött.
Továbbra sem javaslom, hogy a belső oldali hőszigetelést válaszd.




ATengereszVálasz erre
2013-08-28
18:15:39
Előzmény: robert #42041#42052
Nem adtam még elő. De még magammal is el kell fogadtatnom... Ez a szalmabála amolyan brainstorming volt, bár az egerek tuti örülnének a téli szállásnak. Azon spekulálok még, hogy dupla multipor, két vékonyabból és a kettő közt párazáró valami (a dupla vastag pont a duplája ár, szóval költségben nem drágább, csak a párazáró réteg és a habarcs meg a munka lesz plusz költség). Ekkor a lakótér felőli ki-be lélegzi a szobapárát, a közbenső meg kint tartja a harmatpontot a téglafal határfelületen, de oda már nem jut el a pára, nem lesz kondenzátum. Mi a véleményed?
ATengereszVálasz erre
2013-08-28
18:04:13
Előzmény: takyka #42030#42051
Én nagy tisztelője vagyok a kompánia érzékenységének, mert megértem az okait. De amióta olvastam a zsidó viccek gyűjteménye kötetet, amit a főrabbi előszavazott, azóta ezt a kérdést úgy érzem tudom szinten kezelni.
2013-08-28
09:47:33
Előzmény: ATengeresz #42039#42041
ATengerész,

Érdekes, ez a szalmabála ötlet nekem is eszembe jutott, mielőtt megcsináltam a külső hőszigetelést, és az indok is nagyon hasonló volt, mint a tied: nem akartam a szép klinker burkolattól megválni.

Ha egy kicsit töprengsz még, rá fogsz jönni, hogy a szalmabálák nem jelentenek megoldást és csak újabb gondokat vennél a nyakadba, mielőtt végül mégiscsak úgy csinálod meg, ahogy kell.

Apropó, előadtad a szalmabálás elképzelésesed a zasszonynak ? :)

ATengereszVálasz erre
2013-08-28
09:04:43
Előzmény: robert #42029#42039
Ajaj. Utoljára 40 éve tanítottak nekem műszaki hőtant (bevallom csak átcsúsztam belőle, villanyász vagyok, utáltam), ezért szocsmarci diagramjában nem volt kedvem elmerülni. Viszont a hő ugyanúgy "folyik" mint az áram, a falak ellenállása, vezetőképessége ugyanúgy működik mint a sorbakötött ellenállásoké, csak itt a kapocsfeszültség a delta té. Ennek alapján a 10 cm vastag multipor "ellenállása" a 30 cm vastag téglafalénak durván a 2,6 szerese. Ergo ha nézem a "feszültségeséseket", kinti -10 és benti +20 foknál a határfelület közel -2 fokos, azaz már a multiporba oldalába befagy a kondenzátum. ( bár az nagy kérdés, hogy két ember mennyit lehel ki, egyáltalán eldiffundál e odáig) Pillanatnyilag nem jut más megoldás az eszembe, mint belül vékonyabb multipor és kívülről télre körberakni a falakat szalmabálával.
2013-08-28
06:49:11
Előzmény: ATengeresz #42028#42030
Vigyázz az ilyen kinyilatkozásokkal. A hiperérzékeny kompániát nem megsérteni. :-)
Ott vagy a gúgli első találatában...
2013-08-27
22:43:44
Előzmény: ATengeresz #42028#42029
ATengeresz, takyka,

A hasonlat nem ül. Ebben az esetben mindegy, hogyan fogalmazzuk meg a kérdést, a válasz minden esetben egyforma.

Egyszerűen rossz az elképzelt rétegrend.
Ezen az sem segít, ha lefóliázzák a belső falakat, meg szellőztető rendszert építenek ki.

Lásd szocsmarci diagramját néhány hozzászólással elébb.


ATengereszVálasz erre
2013-08-27
22:08:03
Előzmény: takyka #42027#42028
A hasonlat tökéletes. A talmudot mindig és minden körülmények közt szabad ...klinker téglával burkolni.
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Belső oldali hőszigeteléslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva