English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Egyéb  =>  Szabályozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-04-02
12:03:34
#27986
Sziasztok!

Egy észrevétel.
Nálam a szobatermosztát inkább a fal hőmérsékletét méri, mint a levegőjét.

Üdv: Pali
szocsmarciVálasz erre
2012-01-03
09:17:07
Előzmény: barkacsolo #22549#22613
Pontosan mire gondolsz? Szabályzó egységre vagy beavatkozóra?
Sokféle típus van mindegyikből
Szabályzó egység: segédenergia nélküli vagy elektromos működésű, beépített, különálló, integrált, egyedi, házi, Ntc-s / PT-s, távfelügyeletbe illesztett,0-10V, ki-be kapcsolós stb.
Beavatkozó: illeszkedik a szabályzóhoz, lehet egybeépített, 24V, 230V, táguló töltetes, egyutú, kétutú, menetes, karimás, alaphelyzetben nyitott vagy zárt (rugóvisszatérítéses), stb.
A nevedből ítélve egyszerű és olcsó kell, arra legjobb az egyutú termosztatikus szelep kapilláris csöves érzékelővel. Primer oldalon szabályzunk, szekunder oldalon mérünk elven, de tudni kellene a rendszer többi elemét is.
barkacsoloVálasz erre
2012-01-02
00:33:34
#22549
Az édekelne engem, hogy milyen szabályzókkal lehet akár a napkollektort, akár a kazánrol levett HMV-et könnyen és pontosan szabályozni. Ha van ötletetek szivesen veszem.
2011-12-22
17:21:59
Előzmény: robert #22165#22184
A video elején lévő jobb oldali "dobozt" Nándi tervezte, és építette. Őt ismerem. :-)

A vezérlő bármit tud, amihez elég 7 analóg bemenet, 2 analóg kimenet, és 5 relé kimenet.

Ezzel építettem már fűtésvezérlést. Elég olcsó a vezérlő...

A bal oldali gondolom csak egy programozható hőfokszab...

2011-12-19
13:23:38
Előzmény: kovyhun #22099#22117
Én is ma kaptam meg a rexit , de nem igazán tudom beállítani.Amint látom neked sikerült a leírtakból kiindulva ugyan az az enyém menüje is mint a tied, Esetleg tudnál segíteni. Az 1-2-re kötöm a 220-at, a 3-4-re meg a szivattyút de nem történik semmi, még fázist sem kap.
2011-12-18
22:45:56
Előzmény: Blue007 #22098#22099
Köszönöm, sikerült.
Az oH-t 100-ról 0-ra állítottam, így kapcsol az OUT, csak pont ellenkezőleg.
De most nézem hogy "reverse action", de váltóérintezős így nem gond.
Az AL1 is jó, csak nem tudtam hogy nem abszolút hőfokra kell állítani, hanem a beállítotthoz képest.
2011-12-18
22:31:56
Előzmény: kovyhun #22096#22098
Ez még annál is butítottabb, mint amit eddig láttam.
Az AL1 az a hőfok ahol a relének kapcsolnia kell.
Az ATU az Autotuning azt 0-ra kell állítani, mert ON/OFF vezérlő kell neked.
A P az proportional, azt 0-ra, vagy a legkisebbreamit enged a szoftver.
Az OH-t nem tudom.
Az SC az az érzékelő kalibrációját állítja, azzal tudod korrigálni, ha rosszul mér (csal)
Az LCY az a kijelző és nyomógomb zár.

Szerintem

A SV-t is be kell állítani, amihez képest az alarmnak kapcsolni kell.

Némelyik az AL1 értéknél nem a pontos értéket adja meg (ahol kapcsolni kell), hanem az SV-től való eltérés értékét.
2011-12-18
21:40:42
Előzmény: Blue007 #22095#22097
4.000-ért sejtettem, csak működjön...
2011-12-18
21:28:58
Előzmény: Blue007 #22087#22096
Menü:
AL1
ATU (a második betű T lehet? nincs olyan karakterem "I" és fent jobbra egy vonal)
P
oH
SC (vagy 5C)
LCY


2011-12-18
20:55:06
Előzmény: kovyhun #22094#22095
Mert nem eredeti japán, hanem a light verziós van Neked (is).
2011-12-18
20:41:55
Előzmény: Blue007 #22087#22094
Model:REX-C100FK02-M*AN

Csak kattog, kapcsolgat a relé néhány másodpercenként bármire állítom a hőmérsékletet.
Csak keringető kapcsolásra és riasztásra (AL1) akarom használni.
Ezen nem igazodom ki:
www.rkcinst.co.jp/english/pdf_manual/imnzc17e3.pdf

Mindjárt megnézem a menüjét is.

2011-12-15
00:12:59
Előzmény: monolit #21948#21965
"
>A szivattyú egy GRUNDFOSS ALFA, integrált nyomáskülönbség szabályozással, amelyik illeszti a szivattyú teljesítményét a berendezés valóságosan szükséges szükségletének megfelelően.
Jelentős energia megtakarítással, redukált áramlási zörejjel a szelepeken, és nagyban megkönnyíti a szabályozási folyamatot.

Alkalmazható állandó és változó tömegáramhoz, ahol az optimális munkaponton járatás a kívánt üzemállapot.
Alkalmazható változó előremenő hőmérsékletű berendezéseknél.

6.3 A szivattyú szabályozási elve
Üzem közben a szivattyú,szállítási, magassága a „Proporcionaldruckregelung” elvén szabályozódik. Ez a proporcionális nyomásszabályozás a szivattyú teljesítményét a pillanatnyi teljesítményszükséglet függvényében, az aktuálisan szükséges víz mennyiséghez szabályozza.
A 6. ábra szerint, ha például egy termoszelep zár és ezzel megváltoztatja a vízszükségletet, akkor a szivattyú az 1-ből a 2. munkapontba változtat.<
"

Plaszlo!

A cirkók önálló kazánegységek a maguk biztonsági előírásaikkal. Teljesen természetes, hogy csak a hideg ágba építhetik a szivattyút. Egyébként egy felépített, feltöltött rendszernél , ugyan úgy működhetnének a meleg ágba építve is. A turbós nagykazánok (amelyek kívül esnek a háziak babrálásain) már nem feltétlenül hideg ági szivattyúsok. Ez már az ipari kategória alsó határa. Megfelelő biztonsági vezérléssel működtethető.

Gondolom, a cirkó témáját ezzel félre lehet tenni, visszatérhetünk a nem gáz, vagy vegyes felépítésű rendszerekre, kazánokra.

Régen csak az ipari szivattyúkat lehetett (kellett) a hidegágba építeni, tömítés problémák miatt.

Már az EVIG szivattyúk idejéből származik az a gyakorlat, hogy hidegágba építéskor az élettartama még a felét sem érte el az előremenőbe építettekének.
Maga a gyártó javasolta a forró víz ágba átszerelését.

Régebben írtam arról a több száz szivattyús beépítésünkről, ahol milliós kárunk keletkezett, mert a kivitelező és a tervező nem volt hajlandó figyelembe venni a tapasztalatokat.
A gyors tönkremenetel oka a tekercselés beöntéséből származott. A nehéz hidegvíz nagyobb áramfelvétele a túlmelegedéssel felgyorsította a szigetelés elöregítését.

Ezt lehet vitatni. Elméleti szakembereknek kétségbe vonni, de szerencsére az igazi szakemberek sehová sem javasolják a visszatérőbe történő szivattyú beépítést.
Bármelyik mai kazánköri kapcsolást nézed, a fűtőköri szivattyú mindenütt a forró, előremenő ágba van építve.
Egyetlen kivétel a kazánvédő Atmosos alapkapcsolás, de ott a visszatérőbe épített szivattyú 60-90 fok közötti vízzel tölti fel a kazánt. Tehát véletlenül sem hideg ágba építve működik. 60 fok alatt a kazán leállítja ezt a szivattyúját.

Itt a pillanat, amikor óvakodni kellene az” én csak tervező, kizárólag elméleti megközelítésű szakember vagyok” tanácsaitól.

Teszek ide néhány linket, és ha sikerül, az egyik tanulmányból egy naplopós mintakapcsolást.

www.ressler.hu/index.php?option=com_docman&task=cat_view&gid=26&Itemid=38&mosmsg=Nem+enged%E9lyezett+domain-r%F5l+k%EDs%E9relte+meg+a+hozz%E1f%E9r%E9st.+%28www.google.hu%29

Itt érdemes a mintakapcsolások között nézelődni.

www.gazdasagosenergia.hu/article/81/Szivattyuk-meretezese

Ebből különösen ajánlom minden önjelölt tervező figyelmébe az oldal alján található választ.
Nem konkrétan arról ír, hogy miért az előremenőbe építik, de a különféle beépített elemek emelőmagasság (teljesítményfelvétel) befolyásoló hatását jól kidomborítja.

www.epeszgepesz.atw.hu/Tantargyak/Futes2/szivatyus%20futes

Ebből pedig látható, hogy mennyi mindent számításba kell venni az egyszerű kinyilatkoztatás helyett.


A mai szivattyúkat be lehet tenni a hideg ágba is. Mint már írtam, hamarabb mennek tönkre.
A két leckéből megérthető, hogy miért értelmetlen a hideg ágba tenni őket.
Hogy a szivattyúknak miért nem árt a forró víz, az a felhasznált anyagokban, és a ma alkalmazott kapcsolásokban rejlik.
Azt könnyű azt mondani, hogy mindössze 3% felvett energia megtakarítás jön ki 1-100 fok között. De ezt számítással kellene bizonyítani.
Ezért ideteszem az adatokat tartalmazó táblázat egy másik verzióját. (Robert egyszer már feltette.)

Alapvetően tévedés, elméleti tévedés, hogy egy szivattyú magában számítható. Ez értelmetlen.
Minden szivattyú egy rendszerben működik. A fogyasztása növekedését vagy csökkenését is csak a komplett rendszer ismeretében lehet meghatározni. Ott pedig a viszkozitás hatását kiszámolni, miközben tucatnyi fűtéskör van állandó változásban. Ráadásul a kazán hőmérséklet sem állandó még a gázkazánoknál sem.


Ma már nem lehet egy egyszerű kazán visszatérőbe épített szivattyúval kielégíteni a sokféle felhasználási formát.
Egy jól méretezett rendszerben, a forró előremenőbe épített szivattyúk élettartama a kevesebb teljesítményfelvétel miatt számottevően hosszabb, mint ha a visszatérőben üzemelnének.

Gázkazánoknál nincsenek ilyen magas előremenők, nincs ekkora hőlépcső.
Vegyes rendszereknél a gáz csak akkor lép be a képbe, amikor a hagyományos hőmérséklete már lehűlt. Még ezen a hőmérsékleten is lehetnek zűrök a kazán bemenő hőmérséklet érzékelőjével, ami miatt azt be kell csapni, stb.



szocsmarciVálasz erre
2011-12-14
10:05:52
Előzmény: plaszlo #21955#21957
Miért kell az előremenőbe tenni a szivattyút?

Általában azért van a kazán visszatérőjében, mert az a leghidegebb pontja a rendszernek. Régen a Calor szivattyúknál ez fontos volt, mert a tengelytömítése elég gyengécske volt. A mai szivattyú már bírják a magasabb hőfokot is (110C), már bárhova tehető. Élletartam szerint azonban jobb a visszatérőbe tenni.
Még egy dolog: a szivattyú nem tudja, hogy hol van, az előremenő vagy a visszatérő vezetékben :).
Most jut eszembe, talán azért mondtad, mert így kevesebb energiát igényel (a viszkozitás miatt, ahogyan ezt a drainbackes rendszernél tárgyaltuk). Nekem 3% energia megtakarítás jött ki számítás alapján (tiszta víznél, 1 és 100C fokos vizeknál, egységnyi szállított energiára vonatkoztatva). Így már értem.

Még ezt is írják: "A kondenzáció elkerülése és megelőzése érdekében a szállított közeg hőmérséklete nem lehet alacsonyabb a környezeti hőmérsékletnél!". Itt a motortérben előforduló kondenzációra gondolnak.
2011-12-14
01:03:59
Előzmény: monolit #21948#21955
"Minden církónál a visszatérőbe van tudtommal, bár lehet hogy egyéb okok miatt."

Konkrétan a C24-es cirkóban a szivattyú nyomása nyitotta meg a gázt az égősorhoz. A gázszelep membrános nyomásvezérlésű volt, nem elektromos. A leállításkor a termosztát elvileg a szivattyút kapcsolta le, de a szivattyúvezérlő elektronika ilyenkor átvette a vezérlést, és alacsonyabb fordulatszámon járatta tovább a keringtető szivattyút kb. egy percig. Az alacsonyabb fordulatszám miatt a víznyomás lecsökkent a gázszelep membránján és ez már nem bírta nyitva tartani a gázszelepet, így elzárta az égősortól gázt. Viszont ez nem azonnal történt meg mint a mai cirkóknál, az égősor még egy rövid működött teljes lánggal, míg a gázszelep elzárta a gázt, és ezt a hőtorlódást a szivattyú az alacsonyabb teljesítménnyel el tudta vezetni a hőcserélőből, de a gázszelepet már nem tudta megnyitni.
A mai kazánoknál nem tudom igazán mi indokolja ezt az elhelyezési módot.
2011-12-13
21:22:55
Előzmény: sándor #21878#21948
Sándor!

"Egyetlen megoldás teszi tönkre, ha nem az előremenő meleg ágba szerelik."

Valahol már egyszer megindokoltad miért preferálod az előremenőbe való beépítést. Férfiasan bevallom nem volt akkor időm átolvasni idő híján.

Érdekelne mi a műszaki indokod, mert szinte mindegyik szivattyú a max. 110 C fokot bírja. Kazánforráskor közel van ez a hőmérséklet, és nem zárt a rendszer még. Sokan még a régi gépészeti kiépítésekkel bajlódnak..... Minden církónál a visszatérőbe van tudtommal, bár lehet hogy egyéb okok miatt.
payagyerekVálasz erre
2011-12-11
12:41:29
#21881
Ne értsétek félre, csak leírom, hogy min kacagtam olyan jót!:

A precíz termosztát lehurrogva, a szabályzós szivattyú éljenezve. :-)

Tényleg bocs mindenkitől, nem is gondolom komolyan, de így leegyszerűsítve, tényleg mosolyogtam.
villam64Válasz erre
2011-12-11
12:41:22
Előzmény: DeJoe #21872#21880
Ezt mondom én is. Az alpha2 thermo fejekkel működik ideálisan. Ha valaki arra tart igényt, hogy pontosabban tartsa a hőmérsékletet, akkor beépíti. Pufferesnél meg pláne.
2011-12-11
11:17:05
Előzmény: villam64 #21864#21872
"Nem ismerek intelligens keringtetőt."
Szerintem ő a Gr alpha2-re gondolt. De van a Wilonak is hasonló...stratos talán .....

Nálunk van puffer, radiátorkörön alpha2.
Amúgy kondis kazán van "túl"méretezett raiátorokkal. Előremenő állandó 44 fok.Nincs külhőmérzékelő.
Egy éve ünnepek alatt mikor otthon voltunk, próbáltam azt, hogy az előremenőt a puffreból 37-38 fokosra állítottam, és a termosztátot megkerülve, folyamatosan ment a keringető egész nap (fogyasztás 7-9W).
A radiátorokon lévő termofejeken állítottam be a kívánt hőmérsékletet.(van 3 radiátor amin nincs fej.(fürdő,WC,előszoba)
Egész jól működött, tartotta a hőmérsékletet, bár nap végére így is "túlfűtötte" a lakást .Termosztát 21+-0,5 fokra van állítva.
Nap végére 22fokot mutatott a termosztáton lévő hőmérő.
Még az a 37-38 fok is sok volt ezekszerintm..majd újból próbálom idén ünnepek alatt.
Érzésre mintha a puffer is "tovább tartott " volna....
villam64Válasz erre
2011-12-11
08:13:56
Előzmény: zb0 #21859#21864
Én sem értem a kérdésed. Nálam vagyunk hárman, különböző hőigényekkel. 5 helyiség különböző hőigényekkel. Majdnem 1 termosztát. Egy régi vegyes tüzelésű rendszer, ráakasztva a gázkazán, majd a napkollektor. Meg lehet stb... 10 éve a thermo fejek kifogástalanul hozzák az igényeket. A thermo fej nagyon finom beállítást tesz lehetővé. Csapokkal ezt nem tudod megoldani. Bár van aki hetekig elbabrál vele, de nem lesz ugyan az. Főzéskor a konyhában a thermo fej lezár. Ezt, hogy oldod meg mechanikusan? Nem ismerek intelligens keringtetőt.
A külső hőmérséklet is változik -10 és +16 °C között. Más a fűtési igény. Minden helyiség másként reagál rá, egyéb tényezők miatt. Korrigálni kell. A thermo fej helyiségenként, és radiátoronként szabályoz, és csökkentve bemenő teljesítményt. 2000 a csap a radiátorra, 2000 a fej. Nekem megérte.
2011-12-11
00:37:10
Előzmény: zb0 #21859#21862
". Mi a ráció abban, ha van egy termosztátod a fűtés vezérlésére és ezen felül hőfokszabályzós radiátorszelepek is?"

Nagyon egyszerű. A termosztát az alsó szintet vezérli, míg a thermoszelepek a tetőtéri szobákban vannak. Na most a meleg felfelé megy ha akarjuk, ha nem és a termoszelepek lezárják a felső szinten lévő szobák fűtését, ha elérték a beállított hőmérsékletet. Röviden, nem melegszenek túl, ezek is szabályozhatók maradnak. Éjjel nem kell 24 fok alváshoz, bár a két szint valamennyire szigeteléssel el van választva egymástól, azért a meleg fel tud jönni a lépcsőnél. A thermoszelepek elzárják a fűtést, ha a feláramló meleg levegő elégséges a tetőtéri szobák kifűtéséhez. Szerintem egyszerű és hatásos megoldás és a gyakorlatban is jól működik.
Nálunk nincs intelligens keringtető, csak a gázkazánba beépített szivattyú, amit mechanikusan lehet 3 fokozatba állítani. Több intelligenciával nincs felvértezve.
2011-12-10
14:44:57
Előzmény: villam64 #21842#21844
Villám,
úgy látszik nagyon zanzásítva írok. 3 helyről van szó.

1, jelenlegi házam, ide került most a Q7-es, ami egész jól működik. Nálam csak az emeleten thermofejesek a radiátor szelepek, a Q7-es szabályozásába nem szól bele. Alul nincs thermofej, itt a torlókkal és a szelepekkel állítottam be, hogy a különböző méretű radiátorok nagyjából azonos hőfokon tartsák a hőmérsékletet. Ezzel nincs semmi baj, úgy tűnik a mostani viszonyokhoz megtaláltam az egyensúlyi helyzetet.

2., a rokoni ház, ide kerülne a másik Q7-es, de itt már balhéznak emiatt egymással. A cserépkályhás szoba a legnagyobb és a leghidegebb, mert valószínűleg adhoc módon méretezték a fűtésrendszert és nem jut elég melegvíz a radiátorokba. Biztos be lehetne állítani, de ahhoz ott kellene lakni egy darabig a finomhangoláshoz. A szabályzó a másik nagyméretű szobába kerülne, a fűtőtestektől nagyjából egyenlő távolságra, hogy ne zavarjanak be. Itt nincs egyetlen thermofej sem, lehet szabályozó sem lesz.

3., a régi lakásom volt, ahol a nagy hiszterézist említettem a hagyományos, mechanikus szabályzóval. Ott sem volt thermofej, csak a szelepekkel állítottam be az egyenletes hőmérsékletet a lakásban és itt volt a szabályozó a lakás közepén.
villam64Válasz erre
2011-12-10
10:05:44
Előzmény: plaszlo #21840#21842
Én csak megpróbálok logikusan gondolkodni, és ezt javaslom neked is. A te lakásod, te látod nap mint nap a hőmérsékleteket, a légmozgást. Az embereket szintén össze kell hozni épületen belül. Állítgatni csak akkor érdemes, ha nagy buli van. Ráadásul, nincs hőtartó falad, tehát a levegőt melegíted, aminek a felmelegítéséhez jóval kisebb energia kell. Gyorsabb reagálású. 50 fokos radiátorokat szeretsz. A radiátorokon vannak thermo fejek. Kicsi legyen a hőingás, de mindenhol megfelelő hőmérséklet legyen.
1. Úgy javasolt elhelyezni a központi szabályozót, hogy ne érje semmi zavaró hőmérséklet, de a fűtőtest felé rálátása legyen. Ebben segít a többi hőmérő. A fűtési légáramlatba kerüljön. Ebben korlátot szab a kábelezés, meg több lesz a ki-be kapcsolgatás, de lehet, hogy lejjebb mehet 5 fokkal a radiátor.
2. Nálam ott is van thermo fej a radiátoron, ahol a központi szabályzó van. Egy kicsivel, 1-2 fokkal magasabbra van állítva, mint a központi szabályzó, így csökkenti az oda jutó meleget, lassítja a központi szabályzó felkúszását, és többet enged ilyenkor a többi fűtőtestre, jobban érvényesül azok egyedi beállítása. Ennek hiányában a csappal szokták leszabályozni a túlméretezett fűtőtestet.
3. Ha thermo fejesek a radiátorok, akkor a cserépkályhás részen, miért nem szabályoznak le befűtéskor? Miért a központi szabályozót állítja?
4. A központi vezérlő helyiségében elhelyezett radiátoron lévő thermo fejjel az egész lakás hiszterézise változtatható. Ráadásul 2 radiátorod van a helyiségben, így a kettő állítgatásával finomabb szabályozás érhető el. Csak jól át kell gondolni a helyiség lég áramlási viszonyait.
5. A hőmérséklet beállításánál a hőérzet legyen a mérvadó, ne a mutató. Átlagolni kell.
További jó gondolkodást, és szórakozást.
Én csak látatlanba javasoltam, nem ismerem a te lakásodat, neked kell megtalálnod a megoldást. Te látod ha valami nem úgy működik ahogy kellene. Te vagy ott, lásd az okot.
2011-12-10
02:10:17
#21840
Én sem hittem volna, hogy ilyen port kavar ez a téma. Bevallom, egyelőre élvezem a termosztát működését, nem kell tekergetnem, állítgatnom, csinálja a dolgát, ahogy kívánom.
Viszont sajnos még fel sem szereltem a másik termosztátot, de már hallom komoly veszekedések vannak miatta. Az egyik fél szeretné, ha az állandó termosztát tekergetés miatt 5-6 fokos kilengésekkel működő fűtés végre egyenletes képet mutatna, a másik fél meg ragaszkodik a tekergetéshez. Ha az egyikre rájön a hőhullám letekeri a termosztátot, a másik fázik, ha visszatekeri, a hőhullámos csapkod és nyitogatja az ablakot. Este meg befűt a cserépkályhába míg tévét nézi a jó melegben, de előtte alaposan letekeri a szabályzót, hisz ő fűt a cserépkályhában, de így a lakás többi részén 18 (éjjel van hogy 16)fok alá megy a hőmérséklet.
Egyébként a cserépkályhás szoba a leghidegebb, elkél a kiegészítő fűtés és a jelenlegi termosztát sem itt van elhelyezve, hanem az előszobában, az ajtó fölött.

Villám
mondanál néhány hasznos szempontot a termosztát elhelyezésére?

A leírt nagy hiszterézissel működő termosztát a nagyszoba ablakkal szembeni falán volt elhelyezve szabályos magasságban, fűtőtest nem volt a közelében, sem nyílászáró. Minden oldalról épületen belüli fal vette körül, illetve a hall felé egy boltíves átjáró a közelében, ami így egy légtérnek volt tekinthető és szintén fűtött. Nagyjából az épület közepén, se lámpa, sem tv nem volt a közelében, ami módosíthatta volna a környezete hőmérsékletét. Belmagasság 3,2 m.

Sándor,
nem féltem az immunrendszerem, elég változatos a napi környezeti hőmérsékletem. Reggel indulás előtt némi téblábolás a kertben a kutyával, majd a munkahelyemen változatos hőmérsékleti viszonyok, mert egy rakás....a központi fűtésrendszer, hol felgyulladok, hol fázom. Amint hazajövünk megyünk kutyát sétáltatni, majd még kicsit a téblábolunk a kertben tovább fárasztva a jószágot, diótörés, madár és kutyaetetés, utána a viszonylag egyenletes hőmérséklet a házban. Most már késő éjjel van és már több mint egy órája az éjjeli alacsonyabb hőmérsékleten van a szabályozó, pulóverben ülök a gép előtt és nemsokára megyek aludni, holnap menni kell a piacra. Talán megmaradok még egy ideig.
payagyerekVálasz erre
2011-12-10
00:32:57
#21836
Nagy kőbe nyestük a fejszét ezzel a szabályzással kapcsolatban! :-)

Szerintem mindenkinek igaza van. Persze Sándor bátyám is rátapintott a lényegre, miszerint az ember is 1 hisztérikusan változó tényező. Ha bezabálunk, máris melegünk van, mert "égeti a pacalt a belünk". Hó végén, mikor éhezünk, reszketünk, mint a kivert kutya. :-)
Meg persze néha teszünk is ezt-azt otthon, néha meg lustálkodunk annyira, hogy a szívünk sem óhajt verni.
Ezekre szabályozni lehetetlen.

Amit tehetünk: (szerintem)
Az energiamegtakarítás végett a lehető legstabilabban tartunk olyan hőfokot, ami megfelel a leggyakoribb közérzetünknek.
Ezért vagyok én úgy, hogy precíz szabályzó, de körültekintően elhelyezve, mert a "leggyakoribb közérzetünk" változik a házunk miatt.
Gondolok itt arra, hogy:
Ha pl. csak +10° van odakint, akkor nem oly hidegsugárzók a falak, így megteszi a 21° tartása.
Ám ha lekókad a kinti hőfok -10-re, heves széllel ötvözve, akkor már jobban dominál a hőérzetünkön a megnövekedett hidegsugárzó fal. Ekkor már nem elég a habtestünknek a 21°, hanem 23-24-et is kierőszakolnánk a fűtésből. (Épp azért, mert hideget sugároz ránk a fal.)
És itt jön képbe a szabályzó elhelyezés!
Ezért gondolom én azt, hogy az énféle kukázott külsőszenzoros szabályzót úgy kéne elhelyezni (a szenzorát), hogy 1 külső határoló falhoz közel, mondjuk 1 centire a levegőben. Ekkor érzi a szobalevegőt, de el (le-) tudja húzni az érzékelését a fal hidegsugárzása. Vagyis épp akkor növeli meg automatikusan a hőfokot, mikor kell.

Persze ezek a valószínűségek csak kertesháznál lehetnek igazak és a hőszigetelés függvényében is változnak. Falfűtésnél már nem igaz, mint ahogy "méhkaptár-szerű" épületeknél (pl. panel, vagy a ma divatos szóval lakópark) sem, aholis körbefűtik egymást a szomszédok, mintegy falfűtés-szerűen.
És ha az előbbi gondolatmenetem valóban igaz, akkor annak az a következménye, hogy igenis érdemes a kis hiszterézisű szabályzóba fektetni, mert megtérül.
De nagy hőtömegű fűtésnél mindenképp, mert azok eleve bődület lomhák és nem kéne a gyengébb szabályzással méglomhábbá tenni, belengetni a fűtést.

Mindemellett sunyiba bevallom, nekem is figyel 1 kézikapcsolási lehetőség.

Na meg az egyik ember ilyen, a másik meg olyan. Van aki észre sem veszi a 3-4° hőingást 1 nagyhiszterézisű termosztátnál.
2011-12-09
22:54:56
Előzmény: monolit #21827#21830
Szerintem te félre "ismersz" engem. Én mindig is nyitott voltam az új dolgokra, alternatív megközelítésekre. Viszont, ha valamilyen divatos (műszaki) megoldásnak nincs meg a műszaki alapja, használata nem indokolt, vagy netán több a hátránya mint az előnye egy hagyományossal szemben, akkor azt én elvetem.
Én nem csak mint felhasználó jártam körbe a termosztát témakört.
Építettem már mikrovezérlős programozható termosztátot, ment róla a házam két évig. Először hiszterézises volt, aztán öntanuló lett, majd PID-essé vált. Egyetlen funkciót nem használtam benne, a programozhatóságot. Aztán áttértem a mikroszámítógépre, a PID-ből csak a P tagot használom, az ID tagok értéke 0. Egyszerűen nincs rá szükség. Sok kontroll mérést csináltam (30 éves mechanikus termosztáttal is), illetve csinálok.
Amit tapasztaltam, hogy a hőmérséklet az egyik legnehezebben mérhető fizikai mennyiség. Leginkább a gáznemű anyagok esetében. Egy szobán belül nagyobb eltérések lehetnek a levegő hőmérsékletében, mint a legrosszabb termosztát hiszterézise. Akkor még a sugárzó felületek mérés befolyásoló hatásáról nem is tettem említést. A külső-belső fal problematikát már említette Paya, de ott van még az ablak, a radiátor, az elektromos berendezések sugárzása.
A különböző működési módú termosztátok mind-mind más elhelyezést igényelnek. Ki figyel erre? Van egy két hibásan berögzült ökölszabály az elhelyezéssel kapcsolatban, mindenki azt alkalmazza, oszt' csókolom. Utána meg jönnek a verdiktek.

A téli gumival kapcsolatban majdnem igazad van, csak éppen fordítva. :-)
A második autónkon, amivel keveset közlekedünk, téli gumi van és nem cserélgetjük.

T.
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Egyéb  =>  Szabályozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva