English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőtárolás  =>  Vegyi hőszivattyú
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2010-05-17
20:42:55
#5738
Nekem is pont az jutott eszembe, ha valaki megalkot egy ilyen szerkezetet, akkor otthon ugye avval fűt? A válasz nem, mert ellophatnák az ötletet az idegen hatalmak :)
2010-05-17
18:28:43
#5734
Robert!

A kb. két éve nagy beharangozással bejelentett találmány a kén vegyi átalakításán alapult. Ha jól emlékszem, meglehetősen magas hőmérsékleten zajlott a folyamat. Magas volt az eltárolható energia mennyiség, a folyamatban résztvevő anyag mennyiséghez képest, de hírül sem több ezer %.
A visszaalakítással volt akkor még némi gond. Nem is lett belőle semmi, hasonlóan a többi világmegváltó, de legalább érthető módszerből (energia erdő, fű, nád stb.)

Ilyenkor olyan érzésem van, hogy legjobb lenne megvárni az Omega gitárosának az örökmozgóját. Húsz éve, sok millióból már majdnem működik, pozitív az energia mérlege. Csak sajnos elnyomják még az egyébként nagyon jó villamos szakember gitáros megoldását is.
De, ha már pozitív, akkor legalább otthon miért nem használják?
2010-05-16
18:25:03
#5716
Hát igen, a TNT-vel azonos energiatartalommal számol a szerző.

Nem értek a vegyészethez, ezért nem is állítom, hogy nem létezik a célnak megfelelő anyag, de az energiamegmaradás törvényét ez a készülék sem kerülheti meg. Amennyiben a nyári feltöltés energiaszükséglete a veszteségekkel együtt a téli hőszükséglet duplája (kb 40 000kWh), akkor a berendezés üzemeltetéséhez 80m2 kollektorra lenne szükség.
"Hagyományos" szezonális tárolókkal esély sem lenne a meleg elraktározására.
Ha valami csoda folytán működne az ötlet, akkor egy jól szigetelt ház esetén csak 40, esetleg 20m2 napkollektor lenne szükséges. A két utóbbi érték már megvalósítható méreteket jelentene... ha... esetleg... talán...
2010-05-16
18:06:01
#5715


Én az akácra gondolnék, amivel ma délben be kellett gyújtanom. Már nincs száraz ruhánk és a hangulat is nyomott volt a hidegben.

Gondolom a monolit által idézett cikkről van itt is szó.
A szerzőjének, Farkas Tibornak üzenem ezúton, hogy 1m2 kollektorral tényleg be lehet fűteni 5m2 "teret". Csak a belmagassága ne haladja meg a 0,01 métert.

Az 1700%-os szorzó túlságosan alábecsült. A cikkben 6000x-es szerepel.

Ha minden felsorolt jó és környezetbarát tulajdonságát figyelembe veszem, csak az Nobel által egyszer már feltalált anyagról lehet szó.
Mindössze a vegyi vissza alakítás időbeni elnyújtását kell még megoldani, hogy kitartson októbertől áprilisig.
2010-05-16
12:07:18
#5705
Üdv

Úgy jön ki hogy beszorzod 1700 % al :)



végyé
2010-05-16
09:59:14
#5700
A Heti Gazdaság egyik cikke már a címében is "jó ütőset" állít:
Egy átlagos családi ház esetében 5 négyzetméter napkollektor is elegendő a fűtéshez, ha a termelt energiát eltesszük télire.

Hogy is van ez? Hogy jön ki 5m2 kollektorból 20 000 kWh egy év alatt (4 000 kWh/m2)? Sándor, valamit nagyon elrontottunk!
2009-09-29
17:47:49
#2653
Egy újdonságot szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. Magyar találmány, a mostanában feltaláltak közül.

"Dr. Mészáros Ágoston kifejlesztette a világ első vegyi hőszivattyúját (VHP). Most befektető kerestetik! Az új szerkezettel 80 %-kal csökkenhet a fűtési költségünk. Az energiát napkollektorból, termálcsurgalékból, kútból stb. nyeri. Tüzelőanyagot ezután 20 évig nem kell vásárolni. Egységáron számolva: az 1 kW teljesítményre vonatkoztatott telepítési költsége 400 Euró körül várható. És mindez egyszeri költség."

Az új magyar találmánnyal 80%-kal csökkenthető a fűtési költség!
(Farkas Tibor - ingatlan.com)

Dr. Mészáros Ágoston kifejlesztette a világ első vegyi hőszivattyúját (VHP). Most befektető kerestetik! Az új szerkezettel 80 %-kal csökkenhet a fűtési költségünk. Az energiát napkollektorból, termálcsurgalékból, kútból stb. nyeri. Tüzelőanyagot ezután 20 évig nem kell vásárolni. Egységáron számolva: az 1 kW teljesítményre vonatkoztatott telepítési költsége 400 Euró körül várható. És mindez egyszeri költség.

Még fél év kell!
Dr. Mészáros Ágoston közel 12 éve kezdett el foglalkozni az ötlet kidolgozásával. 3 éve kifejlesztette a vegyi hőszivattyú működő prototípusát. Most a termékfejlesztés következhet, hiszen még fél év munkára lenne szükség, hogy eladható, dizájnos végtermék szülessen. A feltaláló ehhez keres befektetőket. Ezzel párhuzamosan történhet az engedélyeztetés és a szabadalmaztatás. A magyar szabadalom birtokában már el lehet kezdeni a gyártást, de a kockázati tőke valószínűleg csupán a jóval költségesebb világszabadalom bejegyzése után vágna bele a bizniszbe. A világszabadalomhoz egy teljes leírás vagy egy működő prototípus szükséges. Utóbbi megvan, viszont teljes leírást Mészáros Ágoston nem kíván kiadni a kezéből. Hiszen ismerjük a magyar találmányok sorsát. Ezért a szerkezetben található oldat vegyi összetétele üzleti titok.

Mi ez a vegyi hőszivattyú?
A vegyi hőszivattyú lényege, hogy a nyári hőtúlkínálatot eltárolja, majd egy speciális technológiával télen „felszabadítja”. A vegyi hővel működteti a fűtési rendszert és használati melegvizet állít elő. A VHP több energiát képes betárolni, mint a hagyományos rendszerek, ahol a melegvizet tárolják vagy a halmazállapot-változást, esetleg oldáshőt használnak energiatárolásra. A hagyományos hőszivattyúk többsége még mindig drága, az ózonpajzsot károsító anyagot keringet. A VHP időtlen időkig képes tárolni az energiahordozó komponenseit, amelyek nem tűzveszélyesek, nem mérgezőek és nem károsítják a DNS-t. „A tárolt anyag más helyre is elvihető, hőfejlesztésre, világításra vagy elektromos áram termelésére használható. A VHP több hőt fejleszt, nagyobb hőmérsékletet ér el, mint az egyéb hőszivattyúk, amiknél a fűtőteljesítmény nem növelhető anélkül, hogy ne fagyjon be a kültéri egység” – magyarázza Mészáros Ágoston.


Hogyan működik a VHP?
A VHP egy az emberi testben is előforduló természetes anyag vizes oldatát használja energiafelvételre. A vízmolekulák hőmozgása az anyagot elbontja, vagyis a kémiai átalakulás a víz hőenergiájának rovására történik. A hőtermeléshez az szükséges, hogy a vízben oldott alkotóelemeket betöményítsük és újra egyesítsük. Ennek a reakciónak a beindításához aktiválási energia, katalizátorok szükségesek. Begyűjtési üzemmódban, főként nyáron, az oldott komponenseket egy vákuumkamrába vezetik, ahol az oldat víztartalma gyorsan elpárolog.
A párolgáskor elvonódó hőt hűtésre, a kint felszabaduló kondenzhőt pedig melegvíz előállítására használhatjuk. Fűtési üzemmódban, télen, a bepárolt komponensek kis mennyiségeit egy elektromosan előhevített katalizátor-kaszkádba vezeti, ahol azok újra egyesülnek.

Energiaforrások
Az energia begyűjtéséhez minden hőforrás alkalmas, de a leghatékonyabb a napkollektor. Ha nincs, akkor egy kút is elegendő. A talajvíz még a legkeményebb fagyban is rendelkezésre álló, kimeríthetetlen energiaforrás, és ez a legolcsóbb. Egy nm napkollektorból viszont annyi energiát tárolhatunk be, amellyel 5 nm teret is fűthetünk télen. A Nap tehát a legjobb energiaforrás a VHP számára, de a napkollektor nem a legolcsóbb. Egy-egy szoba befűtéséhez a találmány még néhány fekete gumitömlő, ill. egy szolárszőnyeg révén is elegendő energiát tud gyűjteni télre. A szerkezet akár 6000-szeresére is képes koncentrálni a begyűjtéskor rendelkezésre álló hőteljesítményt, vagy sokszorosára elnyújtani a felszabadítási rátát.

Mennyibe kerül?
„Az új technológia rendkívül költséghatékony, telepítése az azonos teljesítményű hőszivattyúknál 3-4-szer kevesebbe kerül. A geotermikus rendszerekhez képest pedig akár 10-szer kisebb beruházási költséggel is telepíthető” – állítja a feltaláló. Egyelőre még elektromos áram szükséges hozzá. „A megtérülési idő modelltől és a mindenkori energiaáraktól függ, de megközelítőleg 2-3 év lesz” – teszi hozzá. A rendszer még a legmodernebb, szorpciós hőtároló rendszereknél is legalább 200-szor jobban teljesít. 20 év hasznos élettartama alatt átlag 8 Ft/kWh-val számolva, 100 Ft értékű hőt termel minden ráfordított Ft után (ha a 20 év 70 %-ában fűt, azaz 123456 órán át, a fennmaradó 52560 órán keresztül pedig hűt vagy áll) – magyarázza Mészáros Ágoston. Az EU támogatja a környezetbarát technológiák alkalmazását, ami a VHP költségeinek 40 %-át is elérheti.


Környezetbarát
Az eljárás során keletkező komponensek ártalmatlanok, a szabad természetben is előforduló anyagok. A szerkezet nem igényel fosszilis eredetű anyagokat, környezetbarát és minden létező központi fűtéshez társítható. A hőt és az áramot kapcsoltan termeli. Ha a VHP-t kiegészítjük egy direkt-konverterrel, alacsony költségű áramforrást kapunk. A feltaláló már dolgozik az áramtermelő VHP-n, amelyik mindenféle gőzfejlesztő, gőzturbina nélkül, közvetlenül elektromos áramot ad majd.

A teljes cikket a képekkel itt találhatjátok: www.hirlevel.ingatlan.com/iread/10764
Biosolar Forum  =>  Hőtárolás  =>  Vegyi hőszivattyú
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva