English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Helység hűtés  =>  Hűtés kútvízzellapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2011-07-15
23:25:33
Előzmény: payagyerek #15921#15938
Milyen kis szivattyút?

Jók az észrevételeid. Köszönöm. Tény, hogy valóban kicsi a vízáram.
A jelenlegi rendszert megszoktuk, és bár a használati értéke - a párátlanítás gyengesége miatt - kevesebb, mint egy klímáé, de csendes, megbízhatóan működik, egyszerű kezelni, gombnyomásra indul. Mivel a hűtési teljesítmény elegendő volt, eszembe sem jutott jobban kinyitni a torló szelepet.
Az említett 24/14 helyett 16/14 C fokos üzem 5 szörös vízáramlást jelent, ha a hűtési teljesítményt tekintjük állandónak. Megoldható, de több a macera vele és megugorhat az energia felhasználás szivattyú oldalon.
A többlet víz elszivárogtatásához az udvar többi részét is be kell vonni a munkába.
Kezdetben kipróbáltam szabad kifolyással járatni a fan-coolokat. Komoly áramlási zajok jöttek a szelepek felől, vagy a fan-cool felől. Tehát valamilyen fojtással vissza kellett vennem az áramlást.
Rákötöttem a csepegtető körre, hogy korlátozza a kifolyást. Úgy látszik, túl jó munkát végeztem.
A nyomásszabályzót, az öntöző kímélése miatt építettem be, mert alacsony nyomásra készült LPE csőből van.

Arra van lehetőségem, hogy a meleg oldalt bevezessem egy esővízgyűjtő ciszternába, de akkor a hideg oldalt közvetlenül a kútról kellene táplálni.
Jelenleg ugyanis a ciszternából tápláljuk a locsoló víz mellet a hideg oldalt is.

Kezdetben én is külön szivattyút keresgéltem a hűtési rendszerhez. Sajna nem találtam megfelelőt, pedig erre épül a rendszer. Ezen áll vagy bukik az energia takarékossága. Olyan szivattyú kéne, ami max. 2 BAR-ig nyom, de min. 1,2 BAR-t tudnia kell, hogy biztosan fel tudja tölteni a vizet az emeletre, míg a teljesítménye kicsi. kb. 200 W.

A 100W-os kerti tó szivattyú mindössze 3 méterig emel, tehát azt kizárhatjuk. Egy ilyet arra használok, hogy ha fogytán van az esővíz, akkor egy kis kútvizet emel a ciszternába.
A 300W membrános mélykút szivattyúkkal nem próbálkoztam, mert gyakori a szerviz intervallumuk.
A centrifugál szivattyúk kb. 850W-nál kezdődnek.
850W-nál már erősen a klímaberendezésre összpontosítanék.
A házi vízművem 1 kW-os, de nem kellett érte pénzt kiadni, mert korábban is megvolt. Használtuk locsoláshoz.
A ciklikus üzem miatt a fogyasztás töredéke jelentkezik a villanyszámlában.
A célom az volt, hogy öntözéssel kombináljam a lakás hűtését. "két legyet ütni egy csapásra."

Olyan ötletem támadt, hogy a csöpi-cső egyik végére rakok egy stoppos gyorscsatlakozót, és ha intenzívebb hűtésre, vagy páramentesítésre vágyunk akkor átdugjuk a slagot és locsolunk egyet róla. Egyszerűen kivitelezhető.

2011-07-15
09:56:40
Előzmény: nandi #15855#15931
Szia nandi!
A magas páratartalommal én is szenvedek. Jól sikerült a ház árnyékolása, hűvösen-tartása, de a pára ....
Gondoltam, hogy egy kicsi hűtőt kibelezek és lecsapatom vele a párát. Sok-sok munka és nem is biztos, hogy jól sikerült.

Most találtam komplett páramentesítőt megfizethető áron: -
Az egyszerűbb készülékeke lelke a Peltier elem: -
A szellőző rendszerbe építve, kis barkácsolással már jobb az ára: -

2011-07-14
21:59:15
Előzmény: robert #15920#15922
Robert,

Rátapintottál a lényegre.
A bemenő víz harmatpont (18,4 C) alatt van, látok is pára kicsapódást. Azonban nyilván a csekély vízhozam miatt a víz hőmérséklete rövid úton ráközelít a korábban írt 24,0 C-ra, ami már jóval harmatpont felett van.
Jelenleg néhány lamella között látok nedvességet, de csepegés nincs. Szemmel láthatóan a csepptálca első egyharmada fehér foltos, ami arra utal, hogy ha a körülmények indokolják, akkor válhat ki valamennyi kondenzvíz.

A szoba hőmérséklete, most már este 21:15 kor lecsökkent a 23,8 C - ra, ezért lekapcsoltam.

A szivattyú paramétereit a kút terhelhetősége és szint mélysége alapján kell kiválasztani, a fan-cool-nak nincs jelentősége.
A fan-cool miatt a szivattyú többnyire állni fog, ilyenkor a vizet a puffer biztosítja.
Arra már rájöttem, hogy a pufferen van egy szelep, amit szezon előtt fel kell tölteni 2.0 BAR-ra (nyitott csap és áramtalanított szivattyú mellett).
Ha elszökik a nyomástárolóból levegő, akkor a szivattyú túl gyakran ki-be kapcsolgat.
A szivattyú bármilyen lehet. Én egy PENTAX-ot használok.
Ár érték arányt megfelelőnek találtam.
Az enyém kicsit zajos: Egyesek szerint azért, mert levegőt szív a szívócsövön, mások szerint szűk neki a 3/4-es szívócső ezért kavitáció lép fel, megint mások szerint azért, mert könyökkel álltam be a szivattyúhoz, pedig kellene legalább 20 cm egyenes colos cső a becsatlakozásnál.
Raktam alá két rezgéscsillapító gumibakot, amit a klímás szaküzletben lehet kapni, így a lakásban már nem hallatszik a hangja (no problemo).
Hallgattam már Pedrellót, azt megtűrném a lakásban is, sőt hallgattam már Grundfost is, azt még a hálószobában is elviselném olyan csendben járt.
- Ez van. Kinek meddig ér a takarója, addig nyújtózkodhat. -

Több hőmérsékletet nincs értelme mérni, mert minden más számítható.
Ha van egy adatrögzítőd, azt elhozhatod, amíg tart ez a kánikula.
Egyébként, ha felet fordítok a szelepen, minden mérést lehetne elölről kezdeni.

A lényeg, hogy jókat tudunk aludni.




És íme a képek a szivattyúról és a fan-cool-ról.






payagyerekVálasz erre
2011-07-14
21:13:13
Előzmény: nandi #15919#15921
"Csak a párával nem tud mit kezdeni."

Kicsi a vízáram. A házi vízmű helyett kis szivattyú, sokkal kevesebbet fogyasztana, mégis többszöröse vizet nyomna. Ennek következtében a fan-cicin lévő hőmérsékletesés nem 24/14 lenne, hanem 16/14. Ekkor pisálna lelkesen a fan-cici, mehetne ON-OFF a szivattyú és megnőne a hűtőteljesítmény.
Esetedben egyetlen hátránya, hogy lökésszerűen kapná a locsolás a vizet.
Erre esetleg 1 hordót tenni, ami puffereli a vízlökéseket. A rövid ideig nagy víz feltölti, majd ebből 1 szelepen kifolydogál.

Ha csökken a páratartalom, nem kell olyan mélyre hűteni a kecót, ergó kisebb fogyasztás.

Én még annyit szoktam, hogy a rendszerből kifolyó vízre teszek 1 mágnesszelepet azért, hogy a leálló vízkör ne bírja leszívni önmagát. Mindig legyen víz alatt a rendszer.
A mágnesszelep elzár, ha leáll a szivattyú.
Oka:
Általában vasas a kútvíz. Evvel nincs semmi baj, csak akkor ha levegőt kap és a benne oldott vastartalom elkezd oxidálni, kicsapódni. Rozsdabarna lesz a kútvíz.
Ez előbb-utóbb lerontja a hőcserét, esetleg beszűkíti a fan-cici csöveit.
2011-07-14
18:48:48
Előzmény: nandi #15919#15920
nandi,

Kösz az adatokat. Remélem képeket is küldesz.

A fan-coil ventilátor biztosab leszárítja az esetleg kicsapódó párát, ezért a páratartalom nem csökken.

Vegyük a belső hőmérsékletet 25C-nak. 67% rel. páratartalom mellett a harmatponti hőmérséklet 18.4C, ilyen hideg felület gondolom nincs.
http://apps.biosolar.hu/humidity/?air_temp=25&humidity_rel=67

Milyen szivattyút használsz?
2011-07-14
18:34:38
Előzmény: robert #15874#15919
Most mértem néhány jellemző adatot: 2011.07.14. 19:00

Vízhőmérséklet bemenő oldali (szivattyú nyomócsövén mérve): 14,4 C
Vízhőmérséklet kimenő oldali (locsolórendszer betáp csövén mérve): 24.0 C
Beáramló levegő (szívórácson mérve): 24,8 C
Kiáramló levegő (kifúvó rácson mérve): 19,2 C átlagosan
mérési helytől függően változik 18,5-20.0 C között

Konyhai munkalap: 24,8 C
Fal hőmérséklet D-Ny tájolású belső: 24,8 C
Fal hőmérséklet É-Ny tájolású belső: 24,6 C fan cool-al szemközt
Fal hőmérséklet D-Ny tájolású külső: 34,4 C dörzsvakolaton
Hintaágyon mérve: 34.4 C tekinthetjük léghőmérsékletnek
Műkő ablakpárkány D-Ny tájolású: 37,3 C
Klinker lapka burkolat D-Ny tájolású: 36,1 C

Alkalmazott mérőeszköz: Mirolife fölhőmérő, amivel a fülben lehet a testhőmérsékletet mérni (ne röhögjetek, ez van).
Fan cool ventillátor fordulat: közepes
Egyszerre üzemelő készülék: kettő
A torló szelepet úgy van beállítva, hogy amikor lehúzom az öntöző csövét minden készülékből külön külön 4 liter/perc szabadkifolyás legyen.
Nyilván a csepegtető tovább folytja a vízkifolyást valamilyen mértékben.

A mérési eredményekből kiolvasható, hogy a Fan-cool részéről még lennének tartalékok, ha jobban kinyitnám a torlószelepet, de a földet sem akarom sárrá áztatni. Így is lazán leküzdi a kánikulát. Csak a párával nem tud mit kezdeni.

Páratartalom: 67% Kőnig KN-WS200 asztali mérőn.

A mérőeszközök pontosságáért persze nem teszem tűzbe a kezem.

2011-07-14
07:52:17
#15887
robert:

ez egy masik lakas, es az telen volt:) most 65%ot mutat a mero, telen 30 korul.
2011-07-13
22:20:49
Előzmény: zsezse #15877#15879
zsezse,

Ha nincs kondenzáció, akkor a relatív páratartalom gyorsan emelkedik a hőmérséklet csökkenésével.
Nem az volt mindig is a problémád, hogy túl száraz a lakás?

2011-07-13
22:08:47
#15877
erdekes.. pont most akartam irni ide, hogy kiprobaltuk a falhutest, de nem vagyok tole elajulva..

konkretan nagyon kell koncentraljak, hogy eszrevegyek belole barmit is.
Elvileg 17-19 fok koruli eloremenovel hutunk, de olyan veszettul nincs hideg a lakasban, mint ahogy azt vartam:(

a paratartalom viszont baromi magas ennek ellenere is. akkor ezek szerint mashol is igy van ez.

2011-07-13
20:54:55
#15875
A falhűtés nem egyenlő a légkondicionálással!
Szerintem a fal/mennyezethűtéstől nem szabad azt a hatást várni mint a fan-coilos rendszerektől (akár HP akár kútvizes). Nem lehet a 20°C belső hőmérsékletet elérni kánikulában.
Eleve a szerkezetet hűtjük, nem a már felmelegedett levegőt. Alkalmazása leginkább a könnyűszerkezetes megoldásoknál (tetőtér) indokolt, ajol nagy a napon belüli hőingás. Mennyezet/fal hűtésnél a határoló szerkezet felmelegedésének megakadályozása a cél folyamatos üzemmel. A szerkezetből csak annyi hőenergiát kell (és nem sokkal többet lehet)elvonni, amennyi a hőszigetelésen keresztül bejut és közvetlenül melegítené a belső burkolatot. Ez jóval kevesebb vizet és energiát igényel mint a fancoilos megoldások. A helyiség hűvösen tartásához a megfelelő árnyékolás és az éjszakai szellőzés elengedhetetlen.
Hogy ezt a hatást elérjük, nem szükséges és felesleges a falnak a harmatpont közelébe hűlnie, így a penészedés sem jelent veszélyt.
A nagy kiterjedésű hűvös felület hatására magasabb levegő hőmérséklet és páratartalom is kellemes érzetet kelt.

T.
2011-07-13
19:39:22
Előzmény: nandi #15873#15874
nandi,

Nagyon érdekesek a hozzászólásaid.

Az lenne a kérdésem, hogy tudnál-e feltenni néhány jellemző képet a hűtő rendszeredről?
Mértél-e kánikulában a hűtés bekapcsolása után bizonyos időközönként hőmérsékletet, relatív páratartalmat, stb...?
2011-07-13
19:31:40
Előzmény: oldtri #15722#15873
Szia!

Ha rám hallgatsz, akkor fal, mennyezet hűtésével nem próbálkozol.
Kettő dologra számíthatsz.:

1. Könnyű ellenőrizni, ha kitöltesz friss hideg kútvizet egy kancsóba, és kiteszed az asztalra, nem kell sok idő, hogy kicsapódjon a pára a kancsó felszínén. A lehűlt falon, mennyezeten vagy egyéb felületen szintén kicsapódik a pára és elkezdhet penészedni, de mindenképpen csökkenti a használati értékét. Példának okáért, leázhat a tapéta a falról, vagy a födém vasbeton szerkezete korrodálódhat, ami évek alatt, akár statikai problémákhoz is vezethet.

2. Alkalmazhatsz páraszenzorokat, hogy elkerüld az előbb említett problémákat. De gondoljuk csak át, milyen módon képes megakadályozni a szenzor a pára kicsapódását? A páraszenzor a vezérlő elektronikán keresztül csökkenteni fogja a rendszer hűtési teljesítményét, hogy a fal ne legyen túl hideg (az úgynevezett harmatponti hőmérséklet felett maradjon).
Tehát: Minél nagyobb a kánikula, és minél nagyobb a szoba páratartalma, annál kevesebb teljesítménnyel fogja hűteni a falat, illetve a mennyezetet.
Ez a vezérlési séma éppen ellentétes a józan paraszti ésszel.
Szélsőséges helyzetben, a legnagyobb melegben és magas páratartalom esetén, akár zéró, azaz nulla hűtő-teljesítményre lehet számítani.

Hiányzik ez valakinek???

Amit javasolni tudok, ha mindenképpen kútvízzel akarsz hűteni az a fan-cool (fan-coil), vagy egy leselejtezett klímaberendezés beltéri egysége. A lényeg, hogy ép legyen a csöve. Erről már bővebben írtam az előző hozzászólásomban.

Jó szívvel tudok ajánlani minimálisan 10 cm rétegvastagságú külső hőszigetelést a falon, 20-30 cm vastagságú szigetelést a födémen, thermo üvegezést 3 rétegben, mert már megfizethetőek.
Ajánlok lehetőség szerint külső árnyékolókat, minden napsütötte ablakra, pl. fehér lepedő, redőny, hőhíd-mentesített tornác mind megfelelőek.
Építsetek nagy tömegű épületeket, tetőtér helyett emelet ráépítést.
Tegyetek szúnyoghálókat az ablakokra, hogy éjszaka ki lehessen szellőztetni a lakás melegét.
Valamint kívánok minden olvasónak: bort, búzát, áldást és békességet...

2011-07-12
18:37:11
#15855
Sziasztok!

Mielőtt még bárki méregdrága gépészeti berendezésekkel akarná megoldani lakása hűtését, tegyen meg mindent a jó hőszigetelés és a megfelelő árnyékolás érdekében. Ha ez megtörtént, akkor a lakás hűtésének kérdése egy évnek kb. 7 napjára redukálódik, amit még a pincében is át lehet vészelni, néhány palack jófajta bor társaságában.
Róbert egyébként nagyon helyesen világított rá az árnyékolás fontosságára, amit számításokkal is alátámasztott.

Megosztom ötleteimet és tapasztalataimat szíves felhasználásra.
A működő rendszer felépítése:
12 m mély fúrt kút (talajvíz szintje 2-3 méter).
Házi vízmű nyomás 2,3-4,2 BAR
Mechanikai szűrő: filcbetétes (mosható kézzel, vagy mosógépben).
Nyomáscsökkentő: 2,0 BAR
Az osztó gyűjtő viaszos thermo fejjel van ellátva, 230 V hatására kb. 40 mp alatt kinyit, tápelvételre kb. ugyanígy lassan lezár (kicsit lassúcska, de a mágnesszeleppel összehasonlítva zajmentesen működik)
Fan-cool: 3 db Galetti mennyezeti, egyébként jó egy kiszuperált kompresszorhibás klímaberendezés beltéri egysége is. A méretezéskor fontos figyelembe venni, hogy míg a klímaberendezés munkaközege kb. 2-5 C fokos, addig a kútvizünk 12 C vagy több. Értelemszerűen a 2 kW névleges teljesítmény helyett nagyobbat pl. 4-5 kW-ot kell alkalmazni.
Szabályzó: 3 db Galetti fan-coolhoz való, amely a ventillátor fordulatot 3 fokozatban szabályozza. Spórolás céljából felrakhattam volna egy közönséges kétállású villanykapcsolót is, amit a feleségem bekapcsol, én meg kikapcsolok.
Az elhasznált (felmelegített víz) becsatlakozik a kerti öntözőrendszer csepegtető csövébe, amely kb. 60 méter hosszú, 3 csepegő lyuk van rajta méterenként. kb. 2 liter/óra kapacitású egy-egy lyuk. Tehát egy tíz órás üzem alatt max. 3,6 m3 kilocsolt vizet jelent. A cső a cserjék és paradicsom tövek alá van fektetve.
Természetesen kánikula idején, amikor használjuk a fan-cool-t, azokon a napokon az öntöző automatában kikapcsoljuk a csepegtető zónát (manuálisan).
Megjegyzem, fan-cool nélkül a csepegtető zóna egy átlagos napon csupán 30 percet üzemelne.

Tapasztalat:
A kútvizes lakás hűtő rendszer hibátlanul működik harmadik éve.

Apróság:
Ha a három fan-cool egyidőben üzemel, akkor csökken az egy készülékre eső vízátfolyás, tehát a hőtő teljesítmény is csökken, de még így is képes teljesíteni küldetését.

Páratartalom kérdése:
A teljesség kedvéért szükségesnek érzem bővebben kifejteni a pára kérdését, hiszen sokak számára ez döntő lehet.
Az ideális lakókörnyezet relatív páratartalma 40-60%
Nyáron a túl magas páratartalom miatt szakad rólunk a veríték, télen pedig a túl alacsony páratartalom megviseli a orrüregeket.
Ebben a fórumban a magas páratartalom elleni küzdelemre kell fókuszálni.
Ha a párát hatékonyan szeretnénk megkötni, akkor alacsony folyadék hőmérsékletre van szükség. A kútvíz hőmérséklete (12-15 C), amely magas munkaközeg hőmérsékletnek számít, párátlanítási szempontból. Tehát a kútvizes hűtő rendszer párátlanító funkcióval csak korlátozott mértékben rendelkezik.
A lakásunk páratartalma így 60-80% között alakul.
A magas páratartalom olyan, mint amikor a nyári kánikulában esik egy kis zápor. Felüdülés, mert lehűl a levegő. Mégis nedves a bőrünk, de nem az eső miatt, hanem az izzadtságtól.
A magas páratartalom miatt, néhány tevékenységet csak szellőztetési időben (éjszaka vagy reggel) célszerű végezni.
Pl.: nappal nem mossuk fel a padlót, a frissen mosott ruhát nem teregetjük ki a lakásban, családtervezést egyéb közösségi programokat, partyt, lekvár befőzést stb... éjszakára ütemezünk.

Előzmények:
Amikor a fan-cool-t választottam, akkor egy klíma berendezéseket forgalmazó cég eladója próbált rábeszélni inverteres COP=5 nagy energia hatékonyságú klímákra. Azt mondta, hogy a kútvizes lakáshűtő projektek általában nem állják ki az idő próbáját. Nem volt eléggé meggyőző az érvelése. Sőt úgy gondolom, hogy ha akkoriban az eladó jobban körül tudta volna írni a pára feldúsulás problematikáját, akkor sem biztos, hogy klímaberendezés mellett voksoltam volna. Költséghatékonyabb hűtést ugyanis el sem tudok képzelni. Tulajdonképpen locsolás közben hűtjük a lakást.
De ha számításba veszem, hogy az előbb említett klímaberendezés hőszivattyúként fűtésre is használható (-20 C külső hőmérsékletig), az bizony szintén nyomós érv mellette.


2011-07-08
05:56:46
Előzmény: robert #15708#15722
Helló,
Én próbálkoztam fúrt kútból - teljes lakás padlófűtéses - hűtéssel.
Két nagy megállapítást tettem. A legfontosabb, hogy a lehűtött padló hidege nem forgatja meg a levegőt. A meleg áramlik fölfelé magától, a hideg marad odalent, a kő hideg. A vizem 15-17 fok körüli. Amiért abbahagytam, hogy féltem a páralecsapódástól. Szerintem falhűtéssel működhet.
2011-07-07
22:13:56
Előzmény: robert #15708#15715
Robert!

Ez aztán a részletes számolás!!
Az új házamnál a ciszternából nyerem majd a hűtéshez használható energiát, ott majd újraszámolom az ottani jellemzőkkel a számítást.

Jelenleg, akkor marad az árnyékolás és az esti szellőztetés.

A mai napon 25,6°C volt a max a tetőtéri szobában. Közben kint ( nem a cserepek között) 34°C volt a legtöbb. Nyugatra néznek az ablakok, raktam rájuk hővisszaverő fóliát és bambusz árnyékolót. Technikailag ez a legtöbb, amivel csökkenthetem a hőmérsékletet. Légkondi és redőny nem jöhet szóba (asszony).

Mégegyszer köszönöm a segítségedet!

Pali
2011-07-07
15:08:11
Előzmény: pali #15707#15708
pali,

Remélem nem rontottam el nagyon:


Ha egy tetőtéri szobáról van szó és a külső hőmérséklet 30C:
- külső fal: 2x12m2, U=0.5W/m2K, P1=2*12*0.5*(30-24)=72W (a közvetlen napsütés hatására két-háromszoros is lehet)
- ablak: 4m2, U=2W/m2K, P2=4*2*(30-24)=48W
- födém 20m2, U=0.5W/m2K, P3=20*0.5*(40-24)=160W
- fal a szomszédos helységek felé: 2x12m2, U=0.5W/m2K, P4=2*12*0.5*(28-24)=48W
- légcsere: 30m2/h, P5=40W http://apps.biosolar.hu/energy_transport/?Ti=24&To=28&RH=50&P=500.0&Qvh=30&d_cso=110&mode=1
- személyek által termelt hő P6=~300W
- készülékek által termelt hő P7=~50W
- direkt sugárzás, ami a lakásba jut árnyékolás nélkül P8=~1000W, ha északi az ablak P8=0W

P_össz=P1+P2+P3+P4+P5+P6+P7+P8=718W, ha az ablak északi, 1718W, ha az ablak déli.
10óra alatt 7kWh illetve 17kWh hűtőteljesítményre lenne szükség.

A csapból folyamatosan folyó víz 10liter/perc=0.6m3/h 5C fokos hőmérsékletváltozása 3000Watt hűtőteljesítményt jelentene.

A vízfelhasználás 2,3*600=1400liter illetve 3400liter.
Ha egyébként is csapvízből locsolod a kertet, akkor a kifolyó vizet egy ciszternában fel lehetne fogni, esetleg egyből gyökérzónás öntözésre hasznosítani.
2011-07-07
14:17:03
Előzmény: robert #15706#15707
Robi!

Köszönöm a gyors számítást.

Sejtettem, hogy kevés lesz. 25°C-os visszatérőnél és a hidegvizet is bevonva a rendszerbe kicsit jobb lesz, de a beruházási költség már elég magas.

A szoba 19nm, 2,65m belmagassággal. 28°C-ról kellene lehűteni 24°C-ra. Mennyi lenne ez kWh-ban?

Pali
2011-07-07
13:25:16
Előzmény: pali #15704#15706
pali,

Mekkora melegvíz-felhasználásról van szó?
Mondjuk 100liter/nap.
Ha ilyenkor a vezetékes víz hőmérséklete 15C és tételezzük fel, hogy 20 fokra melegszik fel a szobában, akkor (20-15)*0.1=0.5kWh hőenergiát tudsz elvonni, amennyiben a hűtésigény 100%-ban EGYBEESIK a melegvíz-fogyasztással.
Saccra 20kWh hőenergiát kellene kivonnod a lakásból, ahhoz, hogy néhány fokkal csökkenjen a belső hőmérséklet. Vagyis negyvenszeres teljesítményre lenne szükség.

Persze az is nyereség, hogy ezt az energiát nem kell a víz felmelegítésére fordítani. Vagyis dupla haszon lenne, ha nem lenne beruházásigénye a dolognak.
2011-07-07
12:09:01
#15704
Sziasztok!

A mostani nagy melegben kigondoltam valamit.
A melegvíz készítő kazán hidegvíz bemenetére rakni egy hőcserélős bojlert. A hőcserélőből a tetőtéri szoba, mennyezet hűtését megoldani.
Kettőt egy csapásra, melegített víz jut a kazánba és hűvösebb lesz a szoba.

Van értelme?

Pali
szepygabVálasz erre
2008-04-07
19:58:56
#840
Többen próbálták már, általában nem sikerült.
A radiátorokat úgy méretezték, hogy a bennük levő víz hőmérséklete többször tíz fokkkal magasabb, mint a szoba levegője. Hűtéskor viszont ez a különbség nem több 10 foknál, így a radiátorok teljesítménye erősen lecsökken.
Második probléma az, hogy ha a felületük - ökölszabályként - 16 fok alá csökken, lecsapódhat a pára és tócs lesz a radiátor alatt.
Harmadik kérdés, hogy mit csinálsz a kiszivattyúzott vízzel. Csatornába engedni nem szerencsés, ha rájoönnek még meg is büntetnek érte. Legfőképp nem ezért nem szerencsés, hanem kár lenne elpazarolni a talajvizet. A talajvízzel való hűtés esetén általában két kúttal dolgoznak, az egyikből szívják, a másikba visszengedik.
Még mindig a talajvíz kérdése, hogy van-e elég? Kevés kút tud hosszabb időn át, óránként köbméter tételben vizet adni.
Azt már az előttem író is említette, hogy a gépészeti oldala sem olyan egyszerű.
Feltétlenül szűrni kell a kút vizét, de így is kell egy hőcserélő, hogy ne keveredhessen a fűtésrendszer vizével. Tehát ha a radiátoraid elég nagyok is lennének, hogy páralecsapódás nélkül érezhető hűtést adjanak, meg kell bontsad a fűtőrendszert és be kell iktasd a hőcserélőt. Annak a kút felőli oldalán kell egy (két) szűrő meg egy szivattyú. Annak a szivattyúnak fel kell tudni hoznia a vizet a kútból, olyan mennyiségben, ami kell a rendszerhez. Mindezt folyamatos működéssel, alacsony zajjal és áramfogyasztással. Lehetőleg el se kopjon egy szezon alatt. Ez nem egy barkácsáruházi gagyi szivattyú lesz.
Ja, és a fűtési oldalon meg kell buheráld a rendszert, hogy menjen a fűtés keringető szivattyúja kikapcsolt kazán mellett is.

Nem lehetelen tehát a talavízzel való (paszív) hűtés, de alaposan végig kell gondolni, számolni, mielőtt pénzt adsz ki rá.

2008-04-07
13:40:34
#839
a dolog szerintem korantsem ilyen egyszeru.
a kutbol ~15 fokos vizet tudsz felhozni nyaron, ha jol tudom. azt, hogy hol van allando vizszint csak a kornyekbeliek tudjak megmondani.
valamint szukseged lesz hocserelokre is, mert a kutviz nem eleg tiszta ahhoz, hog beengedd a radiatorokba.
figyelni kell a parakicsapodasra is.
illetve kerdes, hogy mekkora feluletuek a radiatoraid?? egyaltalan alkalmasok-e ilyen jellegu hutesre?

gondolom a hozzaertobbek meg adnak par jotanacsot!

2008-04-06
22:35:20
#838
KÉREM SEGITSETEK KÚTFÚRÁS AKAROK CSINÁLNI
AMIVEL LAKÁSOM NYÁRON HŰTENI AKAROM A MEG LÉVÖ
RADIÁTOROS FŰTÉSI REDSZEREM.MILYEN MÉLYRE ÉS
HÁNY FOKOSVIZZEL OLDHATOM MEG.
Biosolar Forum  =>  Helység hűtés  =>  Hűtés kútvízzellapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva