English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Helység hűtés  =>  Hűtés kútvízzellapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2011-07-18
08:25:39
Előzmény: payagyerek #15959#15995
A by-pass megoldást én centrifugál szivattyúhoz nem tenném, azokhoz inkább folytást alkalmaznék, vagy (kapcsoló üzemet), mint a hidrofor.
Meglepő, de a centrifugál szivattyúk áramfelvétele lefolytott állapotban kevesebb mint, normál működés közben.

A by-pass úgy hat mintha szándékosan növelnéd a résveszteséget.

Gépjárműveknél találkoztam már hasonlóval:
Az olajpumpa (térfogatkiszorításos elven működő fogaskerék szivattyú) motor fordulatszámtól függően emelkedő áramlással nyomja az olajat.
Amikor a nyomás túlzottan emelkedik, akkor egy rugós biztonsági szelep (esetünkben by-pass) kinyit és megvédi a rendszert a túlnyomástól.

2011-07-18
08:17:34
Előzmény: nandi #15988#15992
nandi,
Ha a táblázat csatolásával gondod akadt, legegyszerűbb képként feltöltened:
Ha Windows-t használsz, akkor indíts el a Paint programot (/Start/Programok/Kellékek/Paint).
Állítsd be azt a képernyőt, amiről másolatot szeretnél küldeni, és nyomd meg a PrintScreen gombot. Aktiváld a Paint ablakot és illeszd be a képet a Paste (Szerkesztés/Beillesztés) parancssal. Jelöld ki a kép azon részét, amin az értékes információ található és írd ki egy fájlba a Save to file (Szerkesztés/Fájlba másolás) paranccsal JPG FORMÁTUMBAN (nem BMP, ami az alap). Az eredménynek 500k méretnél kisebbnek kell lennie.

2011-07-18
01:59:24
Előzmény: szemi #15957#15988
Robert!

Nyilván Te ipari vagy társasházi berendezésről írsz (hidrafor 1-2 m3 tartállyal), ahol mások a követelmények, mint családi házas környezetben.

Mértem átfolyási adatokat.
Rájöttem, hogy nem kell vízóra a méréshez, mert mérhető, hogy a házi vízmű puffer tartálya (nyomástárolója) mennyi vizet raktároz (6,5 liter), valamint mérhető az állás idő.
Lásd a táblázatban.

Kétségtelen, hogy a fan-coolra 4,3 BAR nyomással rádolgozni felesleges.
Egyetértek azokkal, akik egy megfelelően választott szivattyúval üzemeltetik a rendszerüket a legkevesebb fojtással, megfelelően vastag csövekkel, stb.
Ezért azoknak, akiknél az év jelentősebb részénél kell üzemeltetni a fan-coolt, azoknak én magam is azt javasolom, hogy a kisebb üzemi nyomású szivattyút használják.
A fojtás terén már nem tudok egyetérteni, mert ha több fan-cool működik egyszerre, akkor kényszerűen fojtással kell beállítani mindegyikük jussát.

A házi vízművek becsületének védelmében:
Házi használatra ettől jobbat ár/érték arányú masinát nem tudok elképzelni.
Ha a locsoló eszközök, különösképpen a szórófej megfelelően van megválasztva, és használva, akkor a szivattyú használat közben nem áll meg, azaz esetemben a nyomás nem nő 4,2 Bar fölé, ekkor egy közönséges szivattyúnak tekinthető a házi vízmű.
Megjegyzem a szivattyú 4,2 Bar-nál többet is tudna nyomni, csak a nyomás emelkedésével a hatásfoka egyre csökkenne.
A slagot nyomáson alatt tartom, így nem törik meg. A slag végére golyóscsapot raktam, mert az biztosan zár, míg a szórófejek néha szivárognak.
A házi vízmű nyomás kapcsolója (presscontrol-ja) csak azon a tartományon üzemelteti a szivattyút, ahol az hatékonyan üzemelni képes. Ha a szivattyú vissza van fogva, mint nálam fan-cool üzemben, akkor áttér szakaszos üzemre, és így csökkenti az elfogyasztott energiát.
Aki azonban fan-cool üzemben használ egy házi vízművet, ráadásul olyan helyen, ahol a nyári szezonban 3 hónapig folyamatos hűtési igény van, és 1,5 percenként bekapcsolgat a szivattyú (mint nálam), az egyrészt bosszantó is lehet, de könnyen kiszámolható hogy a presscontrol élettartama (kb.100 000 kapcsolási ciklust feltételezve) nyár végére egy javítást tesz indokolttá.

A víz áramlási sebességének növelésével nem feltétlenül javul az energia hatékonyság. Szélső értékek vannak, és közöttük lesz valahol a maximum.
Egyik szélsőérték, ha kikapcsolom a kútvizet, ekkor értelemszerűen a fan-cool nem fog hűteni, mert csak ventilátorként üzemel, Következésképpen a hatékonysága nulla. A vízáramlás növelésével a fan-cool egyre hatékonyabban hűt, de a víz áramlását felesleges minden határon túl növelni, mert a szivattyúzásra fordított többlet energia egy ponton túl már nem az elvárt hatékonysággal jelentkezik a hűtési oldalon. Akár arra a sorsra is juthatunk, hogy a rendszerünk rosszabb hatékonysággal üzemel, mint egy klímaberendezés.
Tehát a rendszer elemeit átgondoltan kell megválasztani, és beszabályozni.

Ha azonban a páramentesítés a cél, akkor szükségszerűen a víz áramlás növelése irányába kell hangolni a rendszert, akár a (teljesítményben kifejezett) hatékonyság rovására is.

A hatékonyság korrekt számításához készítettem egy excel táblázatot.

A kitűzött 14/16 C hőfokot nem tudtam elérni még a szelep maximális nyitásával sem, de még az árasztásos öntözéssel sem. A szutykos szűrő képes volt 1-2 BAR nyomást visszafogni. Ki kellett pucolnom a szűrőt. Csoda, hogy az öntözőfejek még elő tudtak bújni.
A dugulás oka, hogy a vizünk tele van mocsokkal. A területünk régen sitt lerakó hely volt, és a közelben egy aztóbusz garázs üzemelt. Mindkettő hátrányosan hatott a talajvíz tisztaságára. Tíz évvel ezelőtt még a növényeket sem locsoltam volna a kútvízzel, mert gázolaj szaga volt. Szerencsére azóta
sokat javult a helyzet. A vízben azonban van valami barnás üledék. Eddig azt hittem, hogy vasas a vizünk, de lehet, hogy téglapor, vagy hamu, mert a szívócső végén található lábszelpre is rárakódik, pedig ott még oxidációnak nincs kitéve.
A szívócső alján a lábszelepre is rárakódik, pedig ott még oxidációnak nincs kitéve.

2011-07-17
13:57:29
Előzmény: robert #15975#15977
:-)
2011-07-17
13:41:07
Előzmény: takyka #15973#15975
takyka,

Ezen már én is túl vagyok. Csodálkozol, hogy nem akarok vitatkozni rajta?
2011-07-17
13:36:35
Előzmény: robert #15970#15973
Én a hidrofor és a felesleges fojtások alkalmazása ellen vagyok, mindegy, hogy szakaszos, vagy folyamatos üzemet valósítunk-e meg.

T.
2011-07-17
13:08:44
Előzmény: takyka #15965#15970
takyka,

Azt hiszem értem, hogy mit mondasz, sőt úgy gondolom, hogy még több nyomós érv is állhat a folyamatos üzem mellett, mint amit te említettél :)
Vagyis nem akartalak cáfolni. Vagy igen?

payagyerekVálasz erre
2011-07-17
12:03:52
Előzmény: takyka #15966#15968
Adigitálisszentségitneki! :-)
Sőt!
1-2-3 és (by-pass nélkül full gázon) 4.

Ezért vagyunk összegyűlve 1 kupacban itt a fórumon, hogy összedugjuk a búránkat és akkor megváltjuk az egész világot! :-)
2011-07-17
11:35:55
Előzmény: payagyerek #15959#15966
Már megint pazarolsz, több mint elég oda kettő is, a második dupla tömegárammal. 0, 1, 2, 1+2. :-)

(Én 10 féle embert ismerek. Aki ismeri a kettes számrendszert, meg aki nem. :-))
T.
2011-07-17
11:29:55
Előzmény: robert #15963#15965
Kicsit belebonyolódtunk és nem értjük egymást...
Na mindegy.
T.
2011-07-17
10:39:55
Előzmény: takyka #15962#15963
takyka,

A mozgási és súrlódási energia a szakaszos üzemnél szerintem lényegesen nagyobb, mint a folyamatos üzemnél, vagyis a folyamatos üzemnél a veszteség ebből a két szempontból is kisebb.

Lehet, hogy egy kis egyenáramú merülőszivattyú alkalmas lenne a feladatra, és még bele is férne a kútba.

2011-07-17
10:19:43
Előzmény: robert #15960#15962
Róbert,

Természetesen a veszteségeket nem vettem figyelembe, mert az mindkét esetben van.
A kinetikus energia, áramlási veszteség, ugyan annyi, ha a térfogatáram megegyezik.

Egyszerűen vegyünk egy szivattyút. Ha nagyobb nyomás ellenében kell ugyanannyi vizet szállítania, akkor a fogyasztása is nagyobb lesz. Ahányszoros a legyőzendő nyomás, annmyiszoros a teljesítmény felvétel is. Egyetlen ismeretlen tényező a szivattyú járókerekének a hatásfoka különböző nyomás-térfogatáram munkapontokban.

T.
2011-07-17
10:06:55
Előzmény: takyka #15958#15960
takyka,

A 100%-os hatásfokú állandósult állapotban működő szivattyúra, ha nem vesszük figyelembe a kinetikus energiát, és súrlódást, akkor igaz.
A gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű. Szerintem.
payagyerekVálasz erre
2011-07-17
09:54:32
Előzmény: robert #15955#15959
A by-pass, akár még 3db is lehet, mágnesszelepes vezérléssel a 3 külön csappal beállított, 3 lépcsős vízáramnak, és fogyasztásnak megfelelően.



2011-07-17
09:53:11
Előzmény: robert #15955#15958
p=ró*g*h =>h=p/(ró*g) www.hu.wikipedia.org/wiki/Hidrosztatikai_nyom%C3%A1s
ró=m/V www.hu.wikipedia.org/wiki/Hidrosztatikai_nyom%C3%A1s
Ug=m*g*h=m*g*p/(ró*g)=m*p/ró=m*p/m/V=p*V www.hu.wikipedia.org/wiki/Helyzeti_energia
Magyarán az elvégzett munka (befektetett energia) egyenlő a nyomás és a térfogat szorzatával. :-)

T.
2011-07-17
09:51:51
Előzmény: robert #15953#15957
Robert!

Ezek a házi vízművek maga a gazdaságtalanság és az értelmetlenség megtestesítői.

Adatot azért nem találsz, mert az irányzat szerint a lehető legkisebb tartállyal, legkisebb helyigényel próbálják elsózni őket. Ez azzal jár, hogy egyre durvább motorokat kell ráépíteni.
Nem is a teljesítmény felvételükkel van baj, bár az is több az elfogadhatónál, hanem az indulási áram (teljesítmény) felvételükkel. Használat mellett gyakorlatilag másból sem állnak, mint indulás és leállásból. Főként ha többféle célra kívánják használni.
A nyomáskapcsolóik állíthatók, ráadásul a méretből adódóan nagyon alacsony a hiszterézisük.
Csak akkor szabadna használni őket, ha már végképp nincs semmilyen normális megoldás a láthatáron, és csak ideiglenes jelleggel.

Egy jól felépített hidrofor (még házi ellátó is) nagy tartállyal, több száz liter (1-2 m3), és legalább kettő, de inkább három szivattyúval rendelkezik.
A szivárgások, csepegések, minimális használat esetén a legkisebb teljesítményű szivattyú tartja a nyomást. Normál használatot megközelítő fogyasztás mellett belép a nagyobb második. Ennek a kettőnek gyakorlatilag ki kell szolgálni a vízigényt. Üzemközben ki és bekapcsolgatni csak a legkisebb fog.
(Nagyon fontos, hogy minél kisebb a házi vízmű tartálya, annál kisebb a vízmennyiséghez szükséges légpárna mennyisége. A levegő idővel elfogy belőlük. Vajon hányan veszik ezt észre időben? És miből, ha a vízmű valahol eldugva üzemel?)

A legnagyob szivattyú azt a célt szolgálja, mint a jelenleg kapható pici tartályokra szerelt durva szivattyú. Feltöltéskor, a 100%-ot meghaladó vízigény esetén lép be az első kettő mellé, vagy helyett.

Szerintem, ha valaki (a szerintem sem hatásos) falhűtést szeretné üzemeltetni, annak drasztikusan nagy mennyiségű hidegvizet kellene egy jól szigetelt tárolóba gyorsan felnyomatni. Onnan egy keringtető szivattyúval úgy szabályoz, ahogyan a hite a falhűtésben erre beállítja.

Egy állandóan működő frekiváltós szivattyúhoz kell valamilyen vezérlés. Mi legyen az? A hőmérséklet, a nyomás, a vízmennyiség szabályozás? Ezeket mind összhangba kellene hozni a rendelkezésre álló víz pillanatnyi hőmérsékletével. Speciális szivattyú kellene, mert az általános olcsó szivattyúk jelleggörbéi nem sok játékra adnak lehetőséget. A folyamatos, közel névleges fogyasztás sokba kerül. És akkor még ott van a levegő kiszorítása a csőből, és a visszalevegősödés megakadályozása is.

Már sokszor írtam a nagyban történő hűtési gondjainkról.
Egy 240 méter hosszú csarnok egy rövid, mintegy 30m-es szakaszának, 3m szélességű munkamagasságában tervezett be a szakértő egy hidegvíz kaloriferes légbefúvó csőrendszert. Speciális fúvókákkal, hogy a 4m magasban lévő csőből a munkahelyig lejuthasson egyben a hűvösebb levegő.
Az elmélet, a számítás tökéletes, az eredmény nulla volt.
30KW-os ventillátor, és annyi természetes talajvízkút hőmérsékletű (mert erre volt méretezve, az olcsó 20m-es kútra) vízmennyiség, amennyi a gyár több száz hektáros területén nem állt összeségében rendelkezésre.
200-as darabszámig fúrták a kutakat, mielőtt felhagytak az agyament ötlettel.
Az alapötlet jó volt, csak olyan szakértők tervezték, akik ma a falhűtést is propagálják.

A megoldás ránk maradt. Megfordítottuk a légszállítás irányát, kiszedtük a fúvókákat, a csővég lefenekeléseket és nyomattuk ki azt a levegőt, amit később az ingyen működő tetőablakokkal engedtünk ki.

A megoldás szerintem is az, amit drasztikusabb levegőhűtéssel payagyerek javasolt. Nézzetek körül. Ez működik az összes nagyárúházban, üzemcsarnokban.
Meg lehet ezt is oldani kellemetlen hideghuzat érzés nélkül. Például hűvös lakás várja a hazaérkezőket, megfelelő elosztó rendszerrel "észlelhetetlenné" lehet tenni a belső légcserét.

Én elhiszem, hogy sokan, számításokkal bizonyítva látják a falhűtés hatásosságát (miközben a falfűtést támogatom!). De nem lehet az összes falfelületet hűteni. Az lesz, amit zsezse tapasztalt. Az egyik falszakasz mintha hűvösebb lenne, a többi meg sugározza a meleget.
A hideget sugárzó falfelület kellemetlen. Különösen nyáron.

2011-07-17
08:44:45
Előzmény: takyka #15954#15955
takyka,

Leegyszerűsítve a kérdést:
Van egy házi vízmű, szivattyú, nyomáskapcsoló, membrán tartály, amely folyamatosan x liter/óra vizet képes adni. Nekünk x/2 vízmennyiségre van csak szükségünk.
Mi a gazdaságosabb:
1. Folyamatos x/2 vízelvétel a tartályból, a szivattyú a nyomáskapcsoló beállítása szerint szakaszosan kapcsolgat.
2. Tartályt kiiktatva, egy frekiváltóval beállítani a szivattyú hozamát x/2-re.

Keresgélek, hátha találok valamilyen méretezési segédletet.

2011-07-17
08:39:56
Előzmény: robert #15953#15954
Lehet, hogy nem jól fogalmaztam. Én pontosan a fojtott szivattyú üzemeltetése ellen vagyok!

A hidroforos használat egy fojtott szivattyú üzemmód. A tartályban lévő 1-2-3-4 bar nyomás a nyomó oldalon mindig ott van. Akármilyen kevés vizet kell a szivattyúnak pótolnia, azt mindig nyomás ellenében kell megtennie. Ehhez semmi köze a szakaszos üzemnek. A hidrofor szivattyúját szerintem nandi esetében is nyomáskapcsoló indítja, nem átfolyás érzékelő. Ha másra is használja a hidrofort, akkor inkább párhuzamos üzemet kellene megvalósítani, külön szivattyúval. A nagyobb tartály csak a szivattyú ki-be kapcsolgatás ütemét ritkítja. Viszont a tartályban lévő víznek több ideje van melegedni. Én biztos, hogy a kútvizet a lehető leghamarabb eljuttatnám a fan-coilokhoz, nem tárolgatnám.

Elméletileg, adott vízmennyiség szállítása 2x akkora szivattyú teljesítményt igényel, ha 2x akkora nyomás ellenében kell azt megtenni.

T.


2011-07-16
23:34:59
Előzmény: takyka #15950#15953
takyka,
Nem találtam arra vonatkozó adatot, hogy a házi vízművek egy adott méretű tartállyal, adott min/max nyomáson mekkora vízelvételnél kapcsolnak ki/be.
Csak azért kerestem valamilyen diagramot, vagy összefüggést, mert elképzelhetőnek tartom, hogy nandi hidroforja a 4 liter/perc átfolyás mellett jobb megoldás, mint egy lefojtott szivattyú.
Ha a 25 literes tartály max nyomáson 15 liter tartalmaz, és min nyomáson 5 literet, akkor (15-5)/4=2.5 perc a ciklusidő.

Amennyiben csak a hűtés lenne a szivattyú feladata, akkor tényleg a frekiváltó lehet a nyerő, de (ha jól értettem) a hidrofornak más feladata is van.

Én inkább egy nagyobb tartály beépítését fontolnám meg.


nandi,
Milyen időközönként kapcsolgat most a szivattyú?
2011-07-16
22:36:29
Előzmény: zsezse #15951#15952
Írnál róla, több adatot?

Mekkora felület, mekkora tömegáram, mennyi ideig ment, milyen falazat?
Amit én olvastam, ott azt írják, hogy kb. 40W/m2 a hűtési teljesítmény. A te számaid alátámasztják ezt?
T.
2011-07-16
21:59:17
#15951
hallo,

ma delutan bekapcsoltam a falhutest. 21/17 fokon jart a fal, de oszinten szolva semmilyen hatast nem ereztem a hazban. 26 fokot mutatott elotte is utana is, az osszes ablak be volt csukva.
a hazon meg nincs kesz 100% az EPS, de az ablakok mar benn vannak.
szoval nem ertem. ha a falhoz naygon kozel hajolok, akkor egy ido utan erzek finom "hidegsugarzast", de hat ez szerintem igy nudli.
:(
2011-07-16
21:11:28
Előzmény: nandi #15938#15950
Nandi,

A leírásod alapján a te szivattyús rendszered villamos fogyasztása nagyobb, mint amennyit fogyaszthatna, ha megfelelő szivattyúval, megfelelő módon üzemeltetnéd.

Az első probléma, hogy a szivattyúd folyamatosan nyomás ellenében kénytelen dolgozni. A második, hogy feleslegesen nagy teljesítményű.
Egy ilyen szivattyúval:
www.pedrollo.com/Pedrollo2006/Documents/MA/PQ.pdf
vagy egy nagyon hasonló kínaival (ami jóval olcsóbb):
www.leogroup.cn/english/product-show2.asp?cate=89&id=527
kisebb fajlagos fogyasztást érhetsz el.
Csak annyi fojtást építs a rendszerbe, amennyit muszáj! Ha a szállított víz mennyiségét csökkenteni kell, akkor frekiváltóban gondolkozhatsz:
http://biosolar.hu/forum/show/15440#15440
Így a rendszered mindig a lehető legkevesebb energiát fogja fogyasztani. Egy kifolyó oldali hőérzékeléssel még szabályozni is tudod a bekapcsolt fan-coilok számának megfelelően.

Ha ez nem szimpatikus, bonyolult, drága, stb. akkor a szivattyú szívó oldalát fojtsd, Az nem emeli a fogyasztását.

T.
2011-07-16
20:51:47
Előzmény: nandi #15939#15949
Köszi az infókat!

Akkor azt a pár napon inkább elviselem a párásabb levegőt, mint hogy több 10ezret költsek nem túl egészséges dolgokra.

Pali
payagyerekVálasz erre
2011-07-16
07:43:56
Előzmény: nandi #15938#15940
Ha nagy a vízáram nem lesz több a rendszer fogyasztása!
Ugyanis:
Ha kér a házad adott alkalommal 3kWóra hűtést, akkor azt megadhatod lassú, kis teljesítményű hőelvonással is, meg megadhatod gyors, nagy teljesítményű hőelvonással is.
Ha gyorsan, nagy teljesítménnyel nyomod, akkor a hőlépcsőd 14/16 lesz. Ekkor a fan-cici átlaghőmérséklete 15°. Ezért megnövekedett a hűtőteljesítménye! Vagyis kis ideig megy a szivattyú. (kWóra!) És még a pára is lekondenzál, ezért nem kell mélyre hűtened, hogy vidámkodj. (Mégtöbb fogyasztásspórolás.)

Esetedben:
Lassú áramlás = kis hűtőteljesítmény, hosszabb üzem, ugyanannyi kWh fogyasztás, ám nincs páralecsapatás. Plusz a fojtott szivattyú miatt, mégtöbb fogyasztás.

http://biosolar.hu/forum/show/7525#7525
2011-07-16
01:15:24
Előzmény: pali #15931#15939
Kicsi hűtőnek kicsi hatása lessz.
Kicsi peltier elemnek úgyszintén kicsi hatása lessz.
80% pára elég sok, akkor már kiver a víz. 240ml kondenzvíz elég kevés.
Kilowattokban gondolkodj.

Mikor építkeztünk vettem egy Midea párátlanítót, az megfogott napi 10-20 liter vizet.

Vannak módszerek arra, hogy légcsatornában miként lehet kiválasztani illetve szárítani a kondenzvizet. Alaposan informálódj.
Én csak a kockázatokat ismerem.:
A probléma az, hogy az áramló levegő magával ragad vízcseppekel is, ami azután a légcsatorna falán fog landolni, ha nem csapatják ki, vagy szárítják meg.
A víz és a por kiváló táptalaj a mikroorganizmusok és gombák számára.
Gomba - megbetegít
Légionella baktérium - megöl

Megfelelő konstrukció mellett is rendszeres fertőtlenítést igényel, ugyanúgy mint egy gépjármű klímaberendezése.

Aki légcsatornázható fan-coolban, hővisszanyerőben gondolkodik, aznnak számolni kell némi karbantartási igénnyel is.

Lehet kapni kész komplett páramentesítőt, de azon az áron már split klímát is kapsz, ami hatékonyabb is, meg hűteni is tud.


Biosolar Forum  =>  Helység hűtés  =>  Hűtés kútvízzellapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva