English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Napkollektorok - Vizes rendszerek  =>  Sík és vákumcsöves kollektorok összehasonlításalapozz: 1, 2   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
broflovskiVálasz erre
2013-11-14
15:38:19
Előzmény: sándor #43326#43367
"""
Ha régi kollektoros vagy, akkor tudod, hogy a minőségi síkkollektorok nagyon drágák voltak. Mindenki házilag próbált sík és sörkollektort gyártani.

Ezekhez viszonyítva a "hagyományos" vákumcsöveseknek számottevően jobb volt a hatásfokuk, a hozamuk.

Fejlődtek ugyan a vákumcsövesek is, de már inkább az áruk csökkentése felé ment el a piac, nem a minőség növelése irányába. Én legalább is ezt éreztem.

Időközben eltüntek a plexis, a műanyagból vasalóval hegesztett, ónnal forrasztott olcsó síkkollektorok.
Ma már megfizethetőek a minőségiek is.

A vákumcsövest azért nem venném meg újra, mert bizonyíthatóan csökken a hozamuk.
Egy hárfás síkkollektornak nincs "gyárilag beépített" gyenge pontja.
Egy vákumcsövesnél ott van maga a vákumcső, a hőátadó lemez szerkezet, és a legfontosabb, a hp cső. Három gyenge pont a nullával szemben.

A forgalmazók ajánlatait figyelve láthatóan csökkentik, szinte menekülnek a vákumcsövesek garanciájától. Sőt, a forgalmazást is visszavették mindössze egy-két tipusra. Ennek biztosan az elmúlt évtized tapasztalatai az oka.

Egy 10 éves vákumcsöves hozama, teljesítménye visszaesik a síkkollektoréhoz.
Az eredeti árkülönbséget viszont nem termelte ki a vákumcsöves tíz év alatt.

Igaz, hogy a praktikus hatásfokuk még mindig jobb, mint a PV-nek. De a PV fejlődik.
A teljes sugárzási spektrum kihasználása pillanatnyilag nano szerkezetes fényáteresztő szűrőkkel laborszinten megoldott.

Hasonlóról a kollektorok esetében nem hallottam. Az abszorberes átalakítás inkább a hőleadás irányában fejlődik. Mintha a hűtés fejlesztést célozták volna meg.

Ha megoldódik a PV-k valódi befogadása. Ha megtörténik a PV-k hosszú időtartamú teljesítmény bizonyítása, akkor nem kétséges, hogy övék a jövő.

Ma még egy nyári hmv kiváltást egyszerűbb és olcsóbb kollektorral megvalósítani, de a megtermelt energia felesleggel nem tudunk mit kezdeni.
Más a helyzet, ahol medencés panzió, óvodai fürdő hasznosíthatja a kollektorokat és a feleslegüket is.
Ezeknél az alkalmazásoknál talán még nem állnak át PV-re.

Viszont egy épületgépészeti felújítás esetén már szinte biztos, hogy a könnyebben változtatható felhasználású PV mellett döntenek majd.
"""

Értem.

A PV rendszereknek ez valóban egy jó pufferelési megoldás lehet... a víz jó sok fölösleges energiát fel tud venni.

Most nem számoltam össze, de olyan érzésem van, hogy azért egy 4személyes családnak mégis csak olcsóbb a kollektor, mint PVvel tolni a vízbe az energiát.
Még akkor is így van szerintem, ha visszatáplálós jó nagy rendszert épít ki.
Ugyanis a HMVbe bevonható kiegészítésként a gáz, aminek a fajlagos energia-költsége negyede a villanyénak, de a hatásfokkal szorozva is harmada legalább. Ráadásul nagyon gyors hőleadásra képesek az ilyen rendszerek, amit villamos energiával csak horrorisztikus áram mellett lehetne megvalósítani.

Egy gázkazán 10-12kWal simán tud vizet melegíteni a boylerben. Mekkora költsége lenne egy hasonló PVNek?

Én az elosztott hálózatok híve vagyok. Bár elvileg bonyolultabbak, de cserébe a redundancia okán nagyobb az általános rendszer-üzembiztonság. Lévén az utolsó 1-2% biztosítása minden rendszerben a költségek nagyját viszi el.

Szóval én nem váltanám le a kollektort, mert két független PV kiépítése drága (és értelmetlen) lenne, ha meg csak 1 van, akkor épp az a bajom, mint most is, hogy mi van, ha az kiesik? Sötétben kell hideg vízben fürdeni ... vááááá, az nem jó. :-))
broflovskiVálasz erre
2013-11-13
14:13:33
Előzmény: sándor #43297#43300
köszönöm, tanulságos ...
Bous történetét olvastam, tényleg izgalmas.

mondjuk a sík és vákumcsöves részt kifejtenéd kicsit bővebben? Rosszabb nem lett a vákumcsöves ... a sík viszont olcsóbb lett? Én is már rég néztem, nekem már meg is térült, de azért érdekel, hogy mi történt mostanában ebben a témakörben...
Vagy menjünk vele máshova, mert az nem napelem?

villam64Válasz erre
2013-10-12
11:08:29
#42769
Új mérést eszkábáltam össze. Az új, vastagabb hp-vel szerelt kollektor, melyben jobb a hőszállítás, a mérőhüvelytől - http://wea.biosolar.hu/channels/36/ - második vákuumcsőbe egy picit belelógattam egy érzékelőt - http://wea.biosolar.hu/channels/35/ -, szemléltetve a vákuumcsőben uralkodó viszonyokat.
És, a feltételezésem szerint a vékonyabb hp-vel szerelt kollektornál, a gyengébb hőátadás miatt, még nagyobb hőmérséklet különbség adódik. Persze az is lehet, hogy alacsonyabb a forráspont a vékonyabb hp-ben, és akkor nem adódik ekkora különbség. Viszont a vékonyabb hp-s hamarabb megáll, és utána nőhet meg a különbség. Én szerintem óvatosan a magas hőmérsékleten járatással.
villam64Válasz erre
2012-11-04
09:37:48
#35085
Tegnap kikötöttem a síkkollektort a vákuumcsöves elől. Úgy éreztem, most már hátráltatja a működést.
villam64Válasz erre
2012-09-10
18:20:17
Előzmény: kgeza #32925#32935
Még egy fórumot javaslok én is. http://biosolar.hu/forum/2029
Megjegyzem, én a vákuumcsövesemet télen inkább rányomom 30 °C-on a fűtésre, mert lehet, hogy az 50 °C-os meleg vízre már nem tudna rásegíteni a veszteségek növekedése miatt.
2012-09-10
18:12:32
Előzmény: kgeza #32931#32933
kgeza,

Zsezse igazat írt. Sok csökkentő tényező van, ráadásul együttesen gyöngítik egymást.
Hidd el, hogy a meglévő rendszerek termelési adatai nagyon jók, semmilyen trükkel nem növelhetőek számottevően. Ennél többet te sem fogsz elérni, ezeket a jellemzőket érdemes elfogadni, evvel számolni.

2012-09-10
18:01:28
Előzmény: zsezse #32926#32931
Olvasd tovább, a csúcs után a napi kWh összegben már benne van, hogy kevesebb a napsütéses órák száma. Nem vagyok benne biztos hogy a borús idő gyakoribb télen, ez lehet szubjektív érzés, mert az alacsony nappályából adódóan többet van hideg és sötét. (Ez utóbbit ugye beleszámoltam) De ha van meteorológiai adatod, szívesen veszem.
2012-09-10
17:49:17
Előzmény: kgeza #32925#32926
kgeza

te a csucsrol irsz, mig az atlag az, ami erdekes lehet

telen eleve kevesebb a napsuteses orak szama, a besugarzasi szog alacsonyabb, a borult napok szama viszont jellemzoen tobb, mint nyaron
(Es akkor nem beszeltunk a hidegebb kulso homersekletrol, ami mondjuk ne legyen mervado vakuumcso eseteben, de azert ejszakara csak meghul az a rendszer rendesen.)

igy az atlag nem 25%-kal lesz kevesebb telen!
2012-09-10
17:45:39
Előzmény: robert #32923#32925
Köszönöm a linkeket!

Azt nem mondtam hogy nem akarok grafikonokat nézegetni, csak azt hogy ha csak a kánikulával foglalkozunk akkor nem sok értelme van :)

Különösen a napelemekre vonatkozó javaslat ami váratlanul ért, át fogom nézni.

Az 5x-ös veszteség a téli-nyári lehetőségekben viszont az én számításaim szerint nem stimmel. A hivatkozott app alapján:

Téli napfordulókor a csúcs: 750 W/m2
Nyári napfordulókor a csúcs: 1000 W/m2

Ez 25 % veszteség (felteszem a légkör nagyobb szórásából adódó) önmagában nem lenne olyan vészes, főleg hogy szélsőértékek közötti, hiszen az decemberi 750 W/m2 már februárban 900 W/m2. Ezt valóban súlyosbítja még a rövidebb nappalokból eredő veszteség így a napi hasznosítható elvi maximum ha télen-nyáron idális szögben áll a kollektor:
Decemberben: 4,2 kWh
Februárban: 7,1 kWh
Júniusban: 12,4 kWh

Én ezt nem látom olyan vészesen nagy különbségnek, főleg ha életszerűbb fix szögű kollektorral számolunk. Az általam javasolt téli optimalizáció esetén:
Decemberben: 3,9 kWh
Februárban: 5,8 kWh
Júniusban: 5,6 kWh

Június 22-én, a 66°-ban beeső napsugarakra merőlegesen elhelyezett déli tájolás esetén 8,6 kWh az elvi maximum, fix kollektor esetén.

Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy télen-nyáron jó közelítéssel akkora teljesítmény meglegyen, mint a nyári optimum (8,6), kb 1,5-2,5x akkora kollektor felületben kell gondolkodni a télire optimalizált rendszerrel. Ami ugye nem jelent arányos többletköltséget, hiszen rengeteg járulékos költség (szivattyú, csövezés, tágulási tartály, vezérlés, puffer - hőcserélő, munkadíj nem növekszik érdemben ezzel). Ez így nem tűnik annyira fájó többletnek, különösen, hogy a nyári optimális teljesítmény esetén a használati meleg víz előállításhoz szükséges kollektor felület igen kicsi, így a 1,5-2 szerese sem kibírhatatlan...

Még olvasgatok a linkelt témákban, ez csak első számítás.
2012-09-10
17:01:02
Előzmény: kgeza #32922#32923
kgeza,

Az egyes hónapokra vonatkozó termelési adatokat a "Napkollektoros rendszer hozama, megtérülés" topikban olvashatsz, például itt: http://biosolar.hu/forum/show/2372#2372
Abban topikban több helyen is talász használható adatokat, nem csak egy kollektor típusra és tájolásra.

Jól látszik, hogy a nyári hónapokban a ötször annyi energia termelődik, mint télen, de a melegvíz-igény az év folyamán nagyjából egyenletes, fűteni pedig akkor kell, amikor nem süt a nap. Aki tehát nem a nyári besugárzásra méretezi a rendszerét, annak a kollektorok védelmével kell foglalkoznia.

Egy adott beállítású felületre beeső energia nagysága, ha zavartalan a napsütés, akkor télen kb fele akkora, mint nyáron.
Evvel a programmal próbálgathatod, hogy az év különböző időszakában mennyi: http://apps.biosolar.hu/fixed_vs_heliostat/?col_azm_deg=0&col_tilt_deg=45&ho=7&nap=1&rad_min=0&sym_deg=0
A napsütés viszont télen korántsem zavartalan, ezért a rendelkezésre álló energia kb a negyede, mint nyáron, a veszteségek viszont megnőnek.
A teljes rendszerre vonatkozó becsléseket evvel a programmal készíthetsz: http://apps.biosolar.hu/solar_gain/?coll1=Heliostar300N2L-CF&coll2=NONE&coll3=NONE&ca1=1&ca2=1&ca3=1&pcs1=1&pcs2=1&pcs3=1&col_azm1=0&col_azm2=0&col_azm3=0&col_tilt1=45&col_tilt2=45&col_tilt3=45&Ta1=50&Ta2=50&Ta3=50&buffer_capacity=15&P=4&loss_pipe=0&contr_p=7&pump_p=50&hd=0&sh=2100&ho_start=1&nap_start=1&ho_stop=3&nap_stop=31&esrc=365.0

Ha nem akarsz grafikonokat nézegetni, akkor a már fennt említett adat is sokat mond: a napkollektorral a nyári hónapokban a ötször annyi energia termelhető, mint télen.

A csökkenő napelem árak mellett, a napkollektorok és a tárolók árai változatlanok, és most elértünk azt a határt, hogy érdemesebb lehet PV-t telepíteni a kollektorok helyett. A napelem esetén nem kell tartani a túltermeléstől sem. Érdemes futni egy kört ez irányban is (téma itt http://biosolar.hu/forum/1997).



2012-09-10
16:19:26
Előzmény: robert #32916#32922
Hali!

"Ez az én véleményem, amit grafikonokkal tudok alátámasztani, mert adatok nélkül csak a levegőbe beszélünk."
A véleményed lényege ha jól értem, hogy a napsugarak beesési szögétől függetlenül 1 m2 napsugarakra _merőleges_ felületre annyival kevesebb besugárzott teljesítmény esik mondjuk decemberben mint júniusban, hogy a hasznosításán nem is érdemes gondolkodni. Ezt örülnék ha alá tudnád támasztani grafikonokkal/adatokkal, akkor én sem próbálkozom ilyesmivel.

Nem értek egyet azzal, hogy egy házi építésű napos fűtőkör nem lehetne csatlakoztatható bármilyen modern gépészethez (persze nem feltétlen igényel ilyesmit, de össze lehet hozni a meglévővel) vagy hogy esztétikailag szükségszerűen alkalmatlan lenne, de ez gusztus dolga ugyebár... de azért lavórhoz hasonlítani túlzás :)

A tárolóméretről nem akarok most vitázni, mert offtopic, fogadjunk csak el annyit hogy léteznek magasabb hőmérsékletű rendszerek és ezek napkollektoros rendszerbe kapcsolásának lehetősége a kérdés.

A korrektor túlméretezésére a kövérre zabálós hasonlat csak akkor állja meg a helyét, ha valóban túlméretezésről van szó, azaz az év hűvösebb felére nem éri meg foglalkozni, így ezzel megvárnám hogy milyen adataid vannak. Egyébként meg túlfűtés elleni megoldás egyébként is kell a tartályhoz, ha valamelyik lelkes családtag túlfűtené a kazánt, szóval ez nem jelent plusz költséget, ebből a szempontból sem jó a hasonlat.
2012-09-10
14:05:01
Előzmény: kgeza #32908#32916
kgeza,

"....Úgy gondolom elsősorban akkor van értelme "gyári" napkollektorban gondolkodni, ha azt hideg/borús időre optimalizáljuk..."
"... Napkollektorról akkor van értelme beszélni, ha borús idő van, és nincs direkt napsütés, vagy nagy a hőmérséklet különbség a környezet és a tovább fűtendő víz között..."

Hideg és borús időre hülyeség optimalizálni, mert az tiszta ráfizetés lesz, vagyis napkollektorról akkor nincs értelme beszélni, ha borús idő van, nincs direkt napsütés.

Kánikulában valóban, még egy vörörben is lehet melegvizet előállítani.

Ha ennyire leegyszerűsítjük a dolgokat, akkor tényleg nincs értelme grafikonokat nézegetni, nyári estéken lemossuk a port a lavórban, amit reggel kitettünk a napra.
De egy kicsit mégis többre van szükség akkor, ha egy korszerű ház gépészetébe akarjuk integrálni a napenergiás rendszerünket, azt akarjuk, hogy ki is nézzen valahogy, és ne kelljen állandóan javítgatni.

A tároló vesztesége a méretével együtt növekszik, ezért egyáltalán nem az "annál jobb, minél nagyobb" elv érvényesül. Egy olyan tároló méretére fokozottan igaz ez, amire több hőtermelő is dolgozik.

Náluk áprilistól októberig 100%-ban a síkkolektoraim termelik a melegvizet. A fennmaradó időszakban a vákumcsöves kollektoraim sem adnának sokkal többet, mivel nincs miből (nem süt a nap). A nap akkor sem süt, ha te a "késő őszi-téli beeséséhez optimalizálod a kollektorok dőlésszögét".

Túlméretezett kollektorok miatt hűtőkört építeni olyan, mintha dagatra zabálja magát valaki, amit drága diétákkal próbál ellensúlyozni. A példánál maradva a normális megoldás az lenne, ha kevesebbet eszik = kevesebb napkollektort kell beépítenünk.

Ez az én véleményem, amit grafikonokkal tudok alátámasztani, mert adatok nélkül csak a levegőbe beszélünk.


2012-09-10
11:28:43
Előzmény: villam64 #32914#32915
Megint csak igazad van, DE ... :) A csövezés, tartály hőszigetelése egyrészt független attól hogy milyen kollektor típust választok, bár önmagában jelentős kérdés, a napkollektor szempontjából irreleváns. (Ez a probléma nem csak napkollektor, hanem kazán, hmv, fűtés, stb. eseténi is, bárminél, ami a tartályban termelő vagy fogyasztó... torzító, ha ezt csak a napkollektor számlájára írjuk). Másrészt a hőszigetelés minősége rajtam múlik, nyilván nem pár milliméteres csőhéjakban gondolkodom, nevetséges hogy ilyesmit hőszigetelésként árulnak, könnyű kiszámolni milyen nagy hővesztesége van ezeknek... a cső felülete nagyon nagy a befoglalt térfogathoz képest, ebből adódóan az arányos hőveszteség is nagy egy gyenge kis csőhéjon attól hogy kézre nem érzi melegnek az ember... fűtött elemek hőszigetelése kültérben (pl kazánház) szerintem legalább 30 cm átlagos minőségű hőszigetelő anyaggal, nem drága az üveggyapot, ki lehet számolni, hogy az egyes rendszerelemek árához képest - akár csak egy kollektor panel ára - milyen bagatell költség ez, közben pedig a rendszer lelke a szigetelés)

villam64Válasz erre
2012-09-10
10:50:09
Előzmény: kgeza #32913#32914
Igen. Ez a gyári adat. Nem rendszer adat. Ideális kollektor. Ami gyakorlatban nincs. Hol a csövezés, a tartály vesztesége. Nem vontad le. A kollektor 50 %-ából rendszer szinten 30 % lesz. A több tartály mellett a jobb rétegződés szól. Nagyon melegnek elég néhányszor 10 literes tartály. A többi a nagy háttér tárolóba menjen. Ezt keverőszeleppel megoldom. Kisebb veszteség, nagy víz mennyiség. A 300 °C-os kollektort nem veszik meg, mert kétszer drágább, de csak 20 %-kal jobb. 200 fokos jóval olcsóbb. De ez csak üresjárat. Dísz. Látvány kollektor.
2012-09-10
10:21:07
Előzmény: villam64 #32910#32913
Szia!

Teljesen igazad van, hogy a hőmérséklet különbséggel egyenesen arányos a hőveszteség, ez látszik pl robert egyik grafikonján. Ez szól a vákuumcsöves, mint legjobb hőszigetelésű megoldás mellett, hiszen így ez a veszteség nem működésképtelenné, hanem csak némileg gyengébb hatásfokúvá teszi a kollektort.

De az is látszik, hogy ez a kezdeti 50% körüli hatásfoktól (ami nem a legjobb, de nem rossz) lassan, hosszú távon, 180 fok körüli differenciánál csökken csak nullára. Főleg ha még magasabb a kollektor végső hőmérséklete (tudomásom szerint 300-ig is elmennek egyes modellek), akkor még laposabb ez a lejtés, így azt lehet mondani, hogy 40 fok körüli hőmérséklet különbség esetén a 40% körüli hatásfok nem annyival jobb a 90 fok körüli 30% felettinél, hogy emiatt egy több tartályos, bonyolultabb vezérlésű, és esetleg kevésbé komfortos rendszert építsek, inkább egy kollektor panellel többet veszek, nem annyival kerül többe, hiszen a rendszer többi része nem lesz drágább ettől.



villam64Válasz erre
2012-09-10
09:46:20
Előzmény: kgeza #32908#32910
Szia kgeza !

A hőmérséklettel nincs igazad. Minél nagyobb a hőmérséklet különbség, annál nagyobb a veszteség. Bárhol van is a hőmérséklet különbség. Tehát nem mindegy hány fokon használod a dolgokat. A bojlereknek 60 °C-ra adják meg a 24 órás hőveszteségét. Ha a lakásod téli átlag hőmérsékletét 1 °C-kal csökkented, akkor 6 %-ot spórolsz az energia utánpótlással. Csövek hővesztesége. Szintén delta T számít. Tehát lehet jobban jársz 300 liter 40 °C-ossal, mint 100 liter 70 °C-ossal. Főleg ősztől tavaszig.
2012-09-10
08:39:08
#32908
Sziasztok!

Én nem elsősorban tapasztalatokat szeretnék megosztani (mert gyári kollektorral nincs :)), hanem rendszer építés előtt állok és szeretnék pár olyan szempontot felvetni ami (bár itt felmerült már a korábbi hozzászólásokban) de a gyártói, kereskedői tájékoztatókban nem túl gyakori.

Úgy gondolom elsősorban akkor van értelme "gyári" napkollektorban gondolkodni, ha azt hideg/borús időre optimalizáljuk. Ha a süt a nap és meleg van, akkor a hülye is tud meleg vizet csinálni :) Ilyen körülmények között egy darab műanyag cső, néhány apróság, és máris túl forró HMV-d van, az egész rendszer vagy 3 m2 nettó hasznos felülettel 20-30 ezerből ki is lett építve, nincs síkkollektor ami ezzel árban versenyezni tudna, teljesítményben meg a jónál nem kell jobb. (Ilyen fekete kpe csöves rendszerem nekem is, szüleimnek is van, gyakorlati tapasztalat, hogy semmi pénzből össze lehet dobni és bőven elegendő HMV-t gyárt meleg, nyári körülmények között).

Szerintem kb, ennyit arról, hogy hogyan lehet meleg vizet termelni tiszta, napos időben, ehhez nem kell grafikonokat nézegetni. Napkollektorról akkor van értelme beszélni, ha borús idő van, nincs direkt napsütés, vagy nagy a hőmérséklet különbség a környezet és a tovább fűtendő víz között.

Nem két "speciális" igényem van:
- nagy méretű puffertartályban gondolkodom (nagyon nagy, ami egy komoly szilárd tüzelésű kazán többlet hőjével is megbirkózik). A nagy víztömegből az is következik hogy °C-ban mérve nagyon kis veszteséget okoz a napi HMV felhasználás és keveset fűt vissza a kollektor is. Tehát magasan célszerű tartani a tároló hőmérsékletét mert ha a napi hőingás 20-30 fok között mozog akkor azzal nem sokra megyek, ha 60-70 fok (vagy még több) akkor már komfortos meleg vizem van. Sokezer liter vizet pedig a legideálisabb körülmények között sem tud napkollektor nagyon felfűteni, és ha fürdünk mint a kacsa akkor sem tudjuk kihasználni. Tehát egy fontos szempont, hogy nagy előremenő hőmérséklet mellett hatékonyan tudjon termelni. Ha az eddig idézett grafikonokat jól értem, nekem olyan heatpipe kollektor az ideális aminek magas a stagnációs hőmérséklete, mert addig lineárisan esik csak a hatásfoka, és ha ez a 0 pont elég magasan van, akkor egy "alacsony", 100 fok alatti hőmérsékleten amire nekem max szükségem van még nincs túl nagy veszteség.

- másik fontos szempont hogy az ősztől tavaszig terjedő időszakban is érdemben tudjon termelni, hiszen májustól szeptemberig simán elegendő az egyszerű fekete műanyag cső, akkor nincs értelme napkollektoros rendszerre pénzt kidobni. Itt fontosnak tűnik a lehető legjobb hőszigetelés (tehát vákuumcsöves?) és hogy a szórt sugárzást jobban hasznosítsa. És feltételezem a napsugarak késő őszi-téli beeséséhez kell optimalizálni a kollektorok dőlésszögét, hiszen ha így termel, akkor nyáron is fog termelni bőven elegendőt akkor is ha nem optimális a beesési szög. Sőt még így is lehet hogy nyáron be kell rakni egy (akár gravitációs) hűtőkört, hogy a fölös hőt a szabadba vezethesse. (medencét nem tervezek :))

Szóval szerintem a kérdést nem úgy kell feltenni, hogy síkkollektor vagy vákuumcsöves, hanem hogy üvegezetlen házi kollektor vagy vákuumcsöves. A síkkollektor az utóbbinál kevésbé hatékony gyenge sugárzás esetén, az előbbinél meg lényegesen drágább erős sugárzás esetén. Tehát az év során egy olyan szűk átmeneti időablakban tud csak optimális megoldás lenni, hogy nem nagyon éri meg vele foglalkozni. Más kérdés hogy a házi csövezésen nincs gyártói haszon, vákuumcsövest meg nem mindenki tud gyártani, így az egyszerű gyártók többségi nyomása a síkkollektort propagálja.

Napkollektortól kb egész évben HMV-t várnék (esetleg extrémebb téli napok kivételével) és tavaszi-őszi időszakban érdemi fűtésrásegítést, ha ez nincs, akkor úgy gondolom kár bajlódni az egésszel.

Kéretik letorkolni ha hülyeséget írtam :) A véleményem csak az eddig olvasottaknak és a házi barkácsolós tapasztalatok összegzése, nem tekintem ultimate igazságnak, sőt, elsősorban tájékozódni jöttem ide.
villam64Válasz erre
2012-09-03
10:38:37
#32702
Síkkollektor vs. vákuumcsöves. Sorba kötve.



2012-07-17
12:46:43
Előzmény: payagyerek #31610#31611
payagyerek,

Én csak "ártatlan" kérdéseket szoktam feltenni. Arról nem tehetek, ha egyesek zsebében már ettől is kinyílik a bicska :)

payagyerekVálasz erre
2012-07-17
12:42:50
Előzmény: robert #31608#31610
Sosem voltam erőszakos hittérítő, de vigyázz, mert ütök ha valamibe belekötsz! :-)
2012-07-17
12:23:54
Előzmény: payagyerek #31607#31608
payagyerek,

"Ahány ember, annyi vallás"

Igazad van, és hozzátenném, hogy a vallásnak a valósághoz és ésszerűséghez semmi köze nincs (még akkor sem, ha "feloldozást" kapsz, vagy előnyöd származik abból, hogy kérkedsz vele :)

Tehát:
Az a beállítás a nyerő, ami hosszú távon a legnagyobb hatásfokot adja. Más beállításokat is meg lehet ideologizálni, de azok már csak "vallási magyarázatok" kategóriájába tartoznak.

payagyerekVálasz erre
2012-07-17
12:15:21
Előzmény: Karesz76 #31591#31607
Ahány ember, annyi "vallás".

Nálam +2°C az ON értéke a szolárszipkának és -X°C az OFF értéke (-4 és -sok között változik, aktuális munkapontfüggően).
A primervíz áramlási sebessége sem 3 liter 30 csőre, hanem inkább 6. Duplája.
Ráadásul a kolim szinte lehetetlen helyzetben van a falon, DNy-i fekvéssel, 70°-os bólintással.
A DB tartályom kicsi (arányosan). Úgy 6 literes lehet, kb. 3 liter vízzel.

A kolim pont olyan hőmérsékletű, mint a tartályom. Azt szoktam mondani, hogy "nálam nem a koliban melexik a víz, hanem a tartályban".
Karesz76Válasz erre
2012-07-17
11:29:09
Előzmény: sándor #31594#31605
Szia Sándor!


A kérdésekre a válaszok:

Keverte valami a vizet, hogy egyenletes legyen a tárolóban a hőmérséklet?

- nem semmi keverés nincs még beépítve. Napközben még vizeltével sincs, leszámítva 1-2 kézmosást.

Hol van a hőmérő elhelyezve?
Erről mellékelek egy képet, a felső és alsó harmadnál van az a pici nyilas.
De itt pontos adatok vannak, nekem a 2 hőcserélős 300 literes van:
www.kazanwebshop.hu/sites/default/files/Concept/puffer_prosi.pdf

Mi akadályozza vagy segíti a rétegződést?

- Szerintem a fizika :)) De passzolom, ez a legjobb metszeti kép a tartályról.

Mennyi energiát használtál el az említett hőmérséklet emeléshez?

A szivattyú elvileg 50W ot fogyaszt, most nincs előttem a grafikon, de összesen talán 200W lehetett. Ennyi energia tuti nem tudna 1-2 C t sem emelni a 300literen.
Ezt onnan tudom mert régen diszálat kereskedésünk volt, és a 200W os fűtöket csak kisebb akváriuma ajánlottuk. (bár ennek már jó 10-15 éve, azóta a tudás és az emlékek megkoptak picit)

"Általában ott szokták a hibát elkövetni, hogy a tároló felső részén elhelyezett (bizonytalan pontosságú) hőmérő által mutatott értéket az egész tárolóra vonatkoztatják.
Láttam már 300 literes tárolót 70 fokos felső résszel, a közepén a hőmérséklet még a 30 fokot sem érte el. A tároló geometriája is komoly tévedéseket eredményezhet."

- Én a tárolón elhelyezett hőmérőre még talán rá sem néztem, én csak digitálisan mérem tized pontossággal a hátsó nyilasokon. Aminél a felső nyilas jó pár centivel lentebb van mint a gyári mutatós hőmérő.
ilyen vezérlőm van, ez méri az adatokat: www.solar.sts.bg/catalog/doc/Products/Full%20Gauge/MICROSOLII.pdf
Általában 11 órára a tartály alja és teteje között már csak 0,2 - 0,3 fok különbség van, és ez igy is marad mindaddig amíg nincs vízkivétel, vagy el nem megy a nap.


Elvileg mérném a felmenő és a visszatérő ágat is, de oda csak csőre bilincselhető órát vettem, az pedig a bordás csövön nem működik, általában 60°C nál nem mutat többet, pedig garantáltan többnek kell lennie. Az a baj a bordák mellett nagyon sok levegővel tud érintkezni.

A vezérlőm a tartály alsó pontján mért értéknél fogja letiltani a működést, nem pedig a kollektor nál mért érték alapján, most ha a tartály aljában 95°C lenne a viz akkor tiltana, de ezt még nem sikerült elérni, igaz nem sok hiányzott hozzá.


Nálam szerencsére összesen 7-8 méter cső kellett csak mivel a kollektor szinte pont a tartály főlé került kb 2-3 méterrel.

A fagyállóval kapcsolatban amit írtam, azt ugy olvastam egy kivitelező oldalán, nekem is érdekes volt miért is kellene évente cserélni, de annyira nem foglalkoztatott a dolog, mivel nem akarok fagyállózni.

Milyen veszteségre mondod hogy kevés?
Mert azért nálam is van bőven veszteség, felrakom a tegnapi adatokat, arra beírtam a legmagasabb és legalacsonyabb értékeket.
Annyit még hozzáfűznek reggel kb:9 ig felhős volt az ég.







Karesz76Válasz erre
2012-07-16
19:29:28
Előzmény: robert #31587#31591
Szia Robert!

"Mit jelent az, hogy a veszteség 1C fok?"

Azt jelenti, hogy mivel a DB tartály sokkal gyorsabban veszíti a hőt, mint a nagy tartály (hiába raktam rá 10cm es szigetelést egyébként két kiselejtezett tágulási tartályból készült), ezért ha a rendszer gyakran elindul amikor alig van napsugárzás, akkor a nagy tartályt mindig 0,1 - 0,2 °C-al hűti. Ha egy órában, mondjuk 5 alkalommal elindul akkor abban az órában akár 1°C fok feletti hőveszteség is összejöhet.
Minél többször indul el igy a rendszer annál több lesz a veszteség, mivel a csövekben sokkal több hőt veszít a rendszer mint amit a kollektorban fel tud venni. (a csöveken is dupla szigetelés van, és még a szivattyú is le van szigetelve)

Ezért programoztam úgy a vezérlőt, hogy az ilyen elindulások minél ritkábbak legyenek, valamint miután elérte a kollektor a +30°C fokos különbséget, akkor a szivattyú még 10 percig várakozik.
Ez azért jó szerintem mert reggel az első indulásnál, már nem 30°C lesz a különbség hanem kb 50°C fok (de ha ennél kevesebb marad akkor is elindul 10 perc után) így reggel általában az első indulásnál folyamatosan megy.
Estefelé pedig 2x ritkán 3x indul csak el a rendszer 1-5 percre, ezáltal a legkevesebb hőt veszítem el.

A tarolóban semmilyen fűtés nincs, a tartályból egy 45°-ra állított termoszstatikus szelepen keresztül a cirkón keresztül folyik a víz, ami ha kell után tudná fűteni a vizet, de természetesen most teljesen ki van kapcsolva, hogy még véletlenül se kapcsoljon be.


sajnos ezzel szerintem a legtöbb ember nincs így, a legtöbb ember nem is szívesen foglalkozna ezzel, a sógoromból kiindulva őt például nem igazán érdekli hány fokos a víz, mikor kapcsol ki be.... főleg mivel az ő rendszere egy bemutatóterem + varroda egységben lett felszerelve, igy ő ezt nem használja csak a munkások, azok is többnyire csak kézmosásra, igaz tusoló is van.

Az emberek a kényelmet szeretik, ezért terjedt el a távirányító, az automata mosógép, a programozható sütő....
Pedig a TV-t átkapcsolni aztán tényleg nem lenne nagy munka, de kétlem hogy ma bárkinek is el tudnál adni egy TV-t amihez nem létezik távirányító.
2012-07-16
16:16:40
Előzmény: Karesz76 #31584#31587
Karesz76,


Mit jelent az, hogy a veszteség 1C fok?"

A tárolódban milyen után-fűtés van?

Szerencsémre nagyon könnyen meg tudom közelíteni a kollektoraimat, ezért nincs problémám az árnyékolással.

Biosolar Forum  =>  Napkollektorok - Vizes rendszerek  =>  Sík és vákumcsöves kollektorok összehasonlításalapozz: 1, 2   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva