English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Padlófűtés  =>  Padlófűtés szigetelés nélküllapozz: 1, 2   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
villam64Válasz erre
2012-07-02
18:37:32
Előzmény: robert #31252#31253
Most néztem meg a hőmérőt. A földre rakott téglán 23 °C, és 78 % páratartalom. Minimális szellőzés volt a lakásban. A lakásban 26 °C lett mostanra. Nem voltam itt, nem is tudtam éjjel szellőztetni, vagy az automata nem fújta ki éjjel a benti levegőt. Nem hiszem. Mielőtt elmentem, alig sikerült becsalogatni a meleget, hogy 20 fok legyen. Nem sértődtem meg. Csak a napenergiás termelés is változik tájegységenként, és beépítésenként, úgy ez is. Minden egyedi. Nekem ezeket kell kijavítanom, másnak mást.
A szigeteletlen padlóról, jó lábazati szigetelésről, elmélkedek. Nagyon gondolkodom, hogy meg kéne csinálni a lábazatot is, de nehéz döntés. Minden az anyegin múlik.
Szerintem az is sokat számít, hogy mennyire tudod lombos fákkal levédeni a falat. A hőszigetelésen a vakolat 40 °C felett van.
Egyébként a padló melletti három helyiség már beton, és parketta. A káosz, korok egyvelege, oda nem illő anyagok keverése. Csak pihenni jövök ide. Közben elfarigcsálok egy keveset. Nem ez lesz életem műve, melyet elvisz az ár, és jajgatok.
2012-07-02
18:33:03
Előzmény: villam64 #31251#31252
villam64,

Akkor vedd úgy, hogy nem említettem a saját házamat, csak a te szigeteletlen padlódról kérdeztelek (nem állt szándékomban se versenyezni, se csesztetni :).

Egyébként a földes padlójú vályog házban (ahol most 25 fok volt) nem lakik senki, a belső hőtermelés nulla. Ott is legalább 28 fok lenne lakottan.
Mit gondolsz?



villam64Válasz erre
2012-07-02
18:28:33
Előzmény: robert #31247#31251
Azért, mert akkor bontsuk le a téli kerted. Csinálj legalább 40 fokot az emeleteden. Nálam a szoba felett 50 °C van. A falból 10 cm hőtároló réteg melegít. És nálam a szomszéd fája nyáron nem árnyékol. Nagyon nem összehasonlítható a hajó és az autó. A haveromnál meg hűvösebb van az alsó szinten, mint nálad. Bi, bi. Én szívem szerint azt a házamat, meg ezt a vidékit is ledózeroltatnám, mert többe kerül kipofozni az álszocialista időkben elkövetett, nem ismert hibákat, mint újat építeni. De nem tehetem meg. Marad az álmodozás.

2012-07-02
17:51:31
Előzmény: villam64 #31245#31247
villam64,

Nem értem, hogy miért a tetőteremet hasonlítod a te földszintedhez, miért nem a földszinti szobát a földszinti szobához?
Ha valamilyen párhuzamot akarsz vonni, akkor földszintem a földszintednek, tetőterem a te padlásodnak felel meg.

villam64Válasz erre
2012-07-02
16:58:13
Előzmény: robert #31243#31245
Megint csak ellent mondjak. Hány fok van nálad az emeleten? Az felel meg nálam a lakásnak. Mellesleg vastag padlószőnyeget tettünk le régebben a téli hideg padló ellen. És nincs lábazati szigetelés. Csak teljességében fogadom el az összehasonlítást. Lenn vidéken 25 °C fogadott a lakásban ma. Folytatom a föld kihordását a padlószintről. Nagyjából üzembe akarom helyezni ezt a vert falas szobát a tél előtt. Megkapja a kandallóról az 50 m 30 °C-os két keverőszelepes padlófűtést, és egy 25 tagos vas lemez radiátort. A téglás szobába 40 tagos radiátort teszek.
2012-07-02
16:23:20
#31243
villam64,

A hőszigetelés nélküli padló nyári hűsítő hatásával kapcsolatban jegyzem meg, hogy nálad, a jelenlegi kánikulában 28 fok van a lakásban, nálam a hőszigetelt padló mellett 26 fok.
Ezek szerint nyáron nem oldja meg a hűtést a hőszigetelés elhagyása.

zsbalazsVálasz erre
2012-06-27
17:09:52
#31130
Nálam a padlófűtés alá 4 cm nikecell került. Nem tudom a beton nagy tömege vagy a szigetelés spórolása miatt de nem melegszik gyorsan, de hűlni azt tud!!!Oldalt ha jól emlékszem 2 cm csíkot tettünk.
Hát a lábazat szigetelésről csak itt hallottam először, de most már biztosan nem hagynám ki.
villam64Válasz erre
2012-06-26
10:06:18
Előzmény: szocsmarci #31070#31073
Az austrotherm üzlet, és nem vita partner. Azt írtad le, amit én is mondok, a szabványok is ezt mondják. A lábazati szigeteléssel sokkal kisebb a gond.
Én nem állítok elő melegített levegőt. Nem padlófűtés a feladat. Nem is számolható azokkal a képletekkel.
A feladat:
1. a lakás nyári hőmérsékletének beállítása kondi nélkül
2. késő nyáron, kora ősszel a kinti külső meleg levegő átjáratása, felkészülés az első fűtési napokra
3. az első 1 hét fűtésének a megspórolása
4. télen lassú hűlése várható, nem gyors
5. komfort érzet javítása
6. a házat kell hozzá tervezni, bekerülési költsége elhanyagolható
7. üzemelési költsége a légkondihoz képest elhanyagolható
8. nincs szó szigeteletlen házról, csak a szigetelés helyéről
9. 1,5 méter mély alapot nem hallottam, amennyiben nincs alsó rész
10. statika fontos, ezért nem javasolható meglévő házhoz, inkább új tervezésekor érdemes így alakítani a terveket.
szocsmarciVálasz erre
2012-06-26
09:21:16
Előzmény: villam64 #31066#31070
Hőszigetelő gyártó a padló szigetelésről:
www.austrothermakademia.hu/2.-szemeszter/talajmenti-hoszigeteles.html?page=4

A lényege, hogy kell szigetelés a padló alá, lehetőleg mindenhova. Elviekben elég 1-2 méterre szigetelni a külső falazat mentén, de
1. olcsóbb a szigetelés, mint az esztrich (a jelenlegi gyakorlati "technikával" nem lehet lépcsősen megcsinálni a ház padlószintje alatti rétegrendet úgy, hogy a beton egyenlő vastag legyen mindenhol)
2. komfort érzet - ezen lehet vitakozni, de igaz lehet.
3. nyilván több szigetelő anyagot vásárolnak az emberek, nagyobb lesz a forgalom.

A cikkben hivatkozott "új épületenergetikai rendelet"-ben (7/2006 TNM) ez szerepel:
Épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényező követelményértéke:
- talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban U = 0,50 [W/m2K] (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)
Tehát 1,5m sávot elegendő szigetelni a padlóban, elviekben.
A lábazati hőszigetelés kiváltással több gondom van:
- nagyon bonyolult a képlete
- lábazati szigetelés drágább, mint a padlószigetelés
- lehet, hogy a lábazat nincs olyan mélyen, mint amekkor mélységű hőszigetelés szükséges.

A talaj levegővel való felfűtésről csak annyit, hogy már gondolkoztak mások is rajta (mint általában mindenen). Írd be a googliba: levegő-talaj hőcserélő.
A lényege hogy előmelegített levegőt állítanak elő (+5°C) és azt használják fel további "feldolgozásra" (hőszivattyú, szellőzőgép, hővisszanyerő. De a talaj önmagába nem alkalmas hő tárolására ilyen formában. Ősszel meleg lenne a padló, de télre már nem sok jutna belőle. És statikailag is kérdőjeles lehet.
2012-06-26
08:37:55
Előzmény: robert #31062#31068
Csak egy rövid történet erejéig szeretnék belekotyogni, de a tanulság miatt megéri..

6-7 éve a vályogházunk pici fürdőszobájának a felújításakor kitaláltam, hogy a padlólapok alá teszük elektromos padlófűtést, fűtőszönyeget. Mint ahogy kell felfordítottam a netet, minden oktatófilmet megnéztem róla, installálás stb...
Akkoriban a hőszigeteléssel nem nagyon törődtem, nem vettem komolyan a fontosságát... Szóval akkoriban úgy nyomatták a fűtőszönyeges videókat, hogy "válaszd ezt, mert ezt egyszerűen csak le kell tenni, akár az előző járólapra is mehet."
Én így is tettem, és nem raktam alá hőszigetelést. No, nem azért mert nem akartam, hanem mert nem mondta senki, hogy kéne. Igaz nem is volt rá hely nagyon(max 3cm), úgyhogy ment a szigeteletlen betonaljzatra.
Gyönyörűen leraktuk a 2.5m2-es fürdőben a 2 m2 150W/m2 szőnyeget.
Egyébként szaküzletben vettem, ahol hozzáértő javasolta a megoldást, de hőszigetelés fontosságát ők sem említették.
Egy szó mint száz, nagyon szuper lett, jó idő volt töle a fürdőszobában, csak nem úgy ahogyan azt mi gondoltuk. :)
Mert hogy az igéret az úgy szólt, hogy egy óra kell neki hogy langyos legyen a padló. Ehelyett akkor volt jó langyos, ha reggel véletlenül bekapcsolva maradt. Estére valóban jó langy volt, s mi több még egy darabig kikapcsolás után is.
Csak az nem volt mindegy hogy egyórás üzem alatt fogyaszt 300W-ot, és fürdéskor jó idő van, nem hideg a padló; vagy pedig a hosszú felfűtés miatt megy el napi 4-5kWh nappali áram. :( Úgyhogy azóta sem használjuk, de a lehetőség megvan...

Ennyit a tanuló pézről, és legközelebb mikor az új házrészben csináltunk vízes padlófűtést, ott már nem bíztuk a véletlenre, és rendesen raktunk alája hőszigetelést, amit azóta sem bánok.
Szerintem nagyon megéri, nem érdemes kispórolni.
villam64Válasz erre
2012-06-26
08:25:58
#31066
Grano, Róbert
Ti is kihagytok egy nagyon fontos tényezőt a tároló képességben, az átmeneti időszakot, amikor nincs mínusz. Ekkor 5-10 fok kinti hőmérséklettel kell számolni. Számomra rossz hővezető a talaj, mert a házam egyik szobája vert fal, a másik tégla. Fűtés szempontjából, ég és föld. Sokkal könnyebb fűteni. És a padló felé a 10-15 % veszteség a szigeteletlen lábazatra vonatkozik. 90 % meg gyártói fogás.
Akkor az olcsó kiegyenlített megoldásom semmit sem ér. Inkább fűtsetek gázzal, minthogy egyensúlyt keressetek. Az építészek számolnak (90%) a gyártók kénye, kedve szerint. De, ha nem unszolod, nem veszi elő a másik képletet.
Még annyit, ami szintén nem elhanyagolható a számításnál (20-50 % hatásfok), hogy nem közvetlenül a padló alá mondtam a szellőztető kivezetését (légcsere sebességgel, lassú üzem 20-40 W), hanem 60 cm-rel lejjebb. A hideg föld lefelé 12 °C-os. Meg én az ésszerű kihasználását javasoltam a padló alatti földrétegnek, nem szezonális tárolót.
2012-06-26
08:06:48
Előzmény: villam64 #31050#31064
villam:
a szigetelt fal témájához lásd kép: a téglafal 20 fokos belső hőmérsékletnél a belső 10 cm még épp hogy használható tárolóként. pedig 15 cm-es EPS-el számoltam és kint is csak -2 Celsius volt.
"A föld rossz hővezető. Ezért építettek belőle házat, meg vályogból."
Nem. Nem volt pénzük másra, ezt lehetett kiszedni a helyszínen ahol építettek. Semmi köze a hővezetéshez. A tömör föld sokkal jobb hővezető mint a téglafalad.
Nézd meg amit belinkeltél: azért jó az aktív hőtároló képessége mert jól vezeti a hőt, hozzá tömör, nincs benne szigetelő anyag. Nézd meg a legnagyobb aktív réteg vastagsága a tömör vályognak van.

Talajhő levegővel:
hát nem igazán jön ki. nagyobb felületű mélyebb rétegben tudsz annyi hőt felvetetni a talajjal ennyi idő alatt. Itt viszont folyamatosan melegedne és ez miatt a töredéke sem menne bele annak a hőnmennyiségnek amit vársz. Számolj úgy h 15 W-ot tudsz berakni általános esetben méterenként. Egy 10 X 10 -es ház esetén 9 csatorna legyen 90m. Az 1000h * 15W/m * 90 m /1000 = 1.350 kW/h = 4.860 MJ. De ez csak abban az esetben igaz, ha a talaj nem melegszik fel. Ahogy melegszik folyamatosan esik a bevihető hő mennyisége. Ráadásul ez vizes hőközlés, levegőre nem is számoltam, hogy mekkora légáram kellene mekkor dT-vel, lehet orkán süvítene a padlód alatt.
Amúgy maximális tiszteletem a kísérleteidhez.



2012-06-26
06:48:29
Előzmény: villam64 #31050#31062
villam64,

Jól összekevertél egy csomó fogalmat, amelyek ráadásul nem is azt jelentik, amire hivatkozol.
A fal teljes vastagsága akkor sem funkcionál hőtárolóként, ha le van szigetelve.
Az csak egy városi legenda, hogy a föld rossz hővezető. Nézd meg az adatokat.
A szezonális tároló (főleg a padló alatti) nem működik.
A hőtárolás és csillapítás nem ugyanaz.
Az építészek tanulják, hogy kell számítani az épületszerkezetek hőtárolását és csillapítását. Honnan vetted, hogy nem?
A bevett, merev beidegződéseket más néven tapasztalatnak és gyakorlatnak nevezik, amiket alapos szakismeretek hiányában mindig érdemes megfogadni. Igaz, ettől kellenek más irányú kutatások is, de részeredményeket nem szabad megoldásként feltüntetni.


Aki lakott már olyan épületben, aminek nem volt a padlója alatt hőszigetelés, az emlékezhet rá, hogy a nyári hűvös ára a jégverem-szerű hideg-érzet télen, hiába van a lábazat szigetelve.
Úgy látom a tanulmányokban nem esik szó padlófűtésről, mivel annak nem is lenne értelme hőszigetelés nélkül.

villam64Válasz erre
2012-06-25
17:14:41
Előzmény: grano #31049#31050
Amit mondasz, azokban látom a buktatókat. Van egy 38-as téglafalam. Ha egyik oldalon sincs szigetelés, akkor a felét tudom hőtárolásra használni. Amikor szigetelést teszek rá, akkor a szigetelés mögötti teljes vastagságot közelítőleg, a szigetelés veszteségétől függően. Ugyan ez van lefelé. Csak a különbség, hogy a meleg könnyebb fajsúlya miatt sokkal lassabb a hőcsere. Ezért is lesz hidegebb a padló. A föld rossz hővezető. Ezért építettek belőle házat, meg vályogból. De elég sok hőt fel tud venni. Hosszan felvenni, és hosszan leadni. Ezeknek a méretezése, és felhasználása, még nem oktatás tárgya az építészeten, de ott is kezdenek rájönni a hiányosságaikra. Levegővel simán. Hiszen nyáron szellőztetned kell. Ezt alul viszed ki. Nem egy nap alatt, hanem egy nyár alatt. 3 hónap 90*5 óra 450 óra. Pluszba, bele lehet nyomni a nappali kánikulát. Legalább 1000 óra üzemidő, hogy őszre felmelegítsd. A másik, mivel a lábazatot szigetelted, szintén nincs oldalsó meleg kiáramlás. Ezek a veszteség számítások, hogy 15 % szökik el, egy Kuka által emlegetett magasított, szigeteletlen házra vonatkozik. Egy passzív házra, már más értékek jönnek ki. A megfelelően szigetelt háznál elég a 30 fokos padló fűtés. A megfelelően szigetelt lábazatnál a hidegebb napok beköszöntével 5 % lehet a veszteség, de ezt nyáron, és melegebb napokon vissza szerzem. A 6-8 fok is a szigeteletlen lábazat miatt van. Kíváncsi lennék én is egy tesztre. De sajnos általában ezek a feladatok rám hárulnak. A kutatás a címszó. De rákeresek a neten. A bevett, merev beidegződéseket nem tudom elfogadni.
www.fenntarthato.hu/epites/leirasok/epulet/energiagazdalkodas/hotarolas-hutes
www.omikk.bme.hu/collections/phd/Epiteszmernoki_Kar/2008/Medgyasszay_Peter/ertekezes.pdf
Tamás | 2012-01-23 18:51:32
Zsu | 2011-09-26 16:07:44
www.hoszigeteles.rezsi-stop.hu/expert.php
2012-06-25
16:03:18
Előzmény: villam64 #31045#31049
villam:
Tudtommal az épületek hőtechnikai méretezésénél az épület szerkezet hőtároló képességét az adott felület 10cm-es mélységéig veszik figyelembe.
Nyáron a padló feletti levegő hőfoka 22 fok (kánikulában). Padló felülete ettől hidegebb.
Ha padlófűtésed van a padlód a csövezés zónájában 30-40 celsius.
Szerinted hol nagyobb a hőáram?
Ha így ahogy írod bele lehetne pakolni a hőt, akkor az lenne a legegyszerűbb h kollekor ezer talajba bele télen meg mehet a talajból a lakásba.
De ez nem működik mert akkor is elvezeti a hőt. Nedvességtől függően hol jól, hol kevésbe. A tömör föld lambdaja pl 2,33 W/m2k. Ez közel a duplája a betonnak.
De méretezéskor máshogy számolnak vele mert "mögötte" nem -15 fok van, hanem 6-8.
A dT nem 37 csak 16.

De számoljunk : 0,6 m * 100 m2 * 2.000 kg/ m3 * 0,84 kJ/kg * 1Celsius= 100.800 kJ = 100 MJ. Ha ezt felszorzom 20-al (dT=20) az 2.000 MJ. Ezt levegővel???????
Vagy belepakolsz 60m3 földgázt? És nincs meg a "hajtóerő" a lakás felé mert a padló alatti földed csak 26-28 fokos, a dT - a hajtóerő - legyen max 5 fok. Közben igenis elmegy lefelé szétfelé a betárolt energiád azzal 2,33-as lambdaval ami alul valamiféle félgömb alakban terjeszkedik és a nagy tömeg felveszi a betárolandó energiádat. Ha már egy ötméteres átmérőt nézek félgömben az 260m3, fokonként 439MJ!!


2012-06-25
13:20:46
Előzmény: grano #31042#31046
Nagy felület esetén a padlón a talajjal érintkezve sokkal kevesebb a transzmissziós hőáram, mint a külső falak mentén, ahol a külső levegővel érintkezik a szerkezet, annak adja át a hőjét.
Ezért jobb ha minél kevésbé van kiemelve egy épület a talajszintből.
DE: igaz, hogy a talaj egy nagy ellenállás a hőáram számára az áramló levegővel szemben, viszont nem kell elfelejteni, hogy a talaj hőmérséklete az épület alatt mindig alacsonyabb lesz, mint a belső hőmérséklet. Legyen mondjuk 6-8', ez ugyan jóval több, mint a méretezési állapotban a -15', de attól még hideg, tehát családiháznál mindenképp illik szigetelni. Passzív háznál az egész alapot alászigetelik üveghabbal, ami pohárként veszi körbe az egész alaptestet.
villam64Válasz erre
2012-06-25
13:18:47
Előzmény: grano #31043#31045
Azt érdekesnek tartom, hogy betárolásnál 10 cm-rel számolsz, veszteségnél télen, meg több méterrel. Nem elhanyagolható, hogy a talaj sem hővezető. Nem tartom elhanyagolhatónak, hogy a már magasabb hőmérsékletű talaj nem kér többet. Megjegyzem, hogy a 260 MJ 8 m3 földgáz. Az fűtés induló időszakában 2-3 nap áthidalására elegendő. Lassul a padló fűtés hőingadozása. Csökkenthetem a hőmérsékletét. És továbbra is jelzem, hogy mélyebben melegíteném a földet. A lábazat aljáig az olcsóbb levegővel. A lábazat általában 60 cm mélyen van, minimum.
villam64Válasz erre
2012-06-25
13:06:13
Előzmény: grano #31042#31044
Láttam kimutatást. 15 % -ot számolnak a padló felé veszteséget. A mostani igények jelentősen eltérnek, a 20 évvel ezelőtti képletektől. Nem is hallottak lábazati szigetelésről, és a kísérletek is hiányoznak. Ezért szemellenző fel, és menjünk a megszokott úton. Rengeteg házat elszúrtak az elmúlt 40 évben. Meghaltak a szépségben, de hogy jó is legyen azt nem gondolták át. De összetetten nézzük a témát. Szigeteld le a lábazatot. Aztán jöhet a többi vita téma. Kuka is a lábazati szigetelést mondta. Annyival toldanám meg, hogy a lábazatot alul felül szigetelni.
2012-06-25
12:10:56
Előzmény: robert #31041#31043
robert:
"A padlóba épített szigetelés télen előnyös, de nyáron előnytelen, mert kizárja a padló alatti hőtároló tömeget a belső hőmérséklet alakításából, pontosabban a hőmérsékleti csúcsok kiegyenlítéséből."
Ez O.K. de ez esetben sem számolhatsz többel mint a felső 10cm-el, az meg még a beton réteg 100 m2 esetén összesen 15dT mellett kb 260MJ egyszeri feltöltést jelent.
Nyáron csúcsban kevés ez a transzmisszió télen viszont sok (Te fizeted). Ha pedig padlófűtés van megugrik az energiatranszport, lévén közvetlen kontakt van és az legmelegebb pontja a lakásnak azaz a hajtóerő, a hőfokkülönbség nagy.
2012-06-25
12:03:23
Előzmény: villam64 #31037#31042
villam:
kuka nem ezt írta le (szerintem, de majd biztos kijavít). Ő a talajszintből kiemelt és a talajba süllyesztett épületet hasonlította össze.
Gondold végig: transzmisszió mindenütt van. Ahol melegebb van onnan áramlik az energia a hidegebb felé. A talaj is felveszi és saját magán keresztül továbbítja azt. Ha a szobád melegebb ez megtörténik.
O.K. h a jelenlegi értékelési rendszerben ezt elhanyagolják:
"Egyes szerkezetek (talajon fekvő padló, lábazat, pincefal) hővesztesége az élhosszak (az épületkerülete) alapján számítandó." (Baumann: Épületenergatika)
De kérdezz meg egy PH tervező építészt h vajh mivel számol padozat esetén, miért rak be alulra 20 cm szigetelést?
2012-06-25
11:55:38
#31041
Grano véleményét osztom, miszerint a tárolás veszteséggel jár. Kérdés, hogy a költségek és veszteségek hogy viszonyulnak egymáshoz.

Valahol már volt erről szó, majd megkeresem, és átköltöztetem ide a hozzászólásokat.
Ezen kívül olvastam egy tanulmányban, hogy az éves fűtési energiaszükséglet egy házban ugyanannyi, ha egy adott vastagságú hőszigetelést a padlóba, vagy a lábazatra építik. De: A padlóba épített hőszigetelés esetén nyáron több, mint 100 napig magasabb a hőmérséklet, mint kellene, amíg csak a lábazat hőszigetelése esetén a kellemetlen napok száma nulla. Majd ezt is megkeresem.


A padló utólagos szigetelésével járó munkát és felfordulást a külső hőszigetelés gondos kialakításával talán megúszható.

A padlóba épített szigetelés télen előnyös, de nyáron előnytelen, mert kizárja a padló alatti hőtároló tömeget a belső hőmérséklet alakításából, pontosabban a hőmérsékleti csúcsok kiegyenlítéséből.

Ha a padlóba vízszintesen fektetett hőszigetelés vastagságát lecsökkentjük, ezzel nagyobb talajréteget tudunk bevonni a földszinti terek nyári hőkomfortjának biztosítására.

A téli időszakban a padló felé történik az épület hőveszteségének akár 20-30%-a. Ekkor a hővédelmet részlegesen az alap melletti függőleges hőszigeteléssel lehet biztosítani.



villam64Válasz erre
2012-06-25
11:07:05
#31040
Grano http://biosolar.hu/forum/show/31039#31039
Szerintem összetettebb, mint a visszakapás. A tárolás veszteséges, mindennemű. A hőérzet. Az első lépcsőben több energia bevitel. A másodikban kevesebb, a harmadikban még kevesebb. Beáll egy egyensúly. A veszteség csak éves szinten mérhető. Még az is elképzelhető ilyenkor, hogy a ház alatt lévő talajba csövezel be, ~1 m mélységbe, és nyáron azon nyomod át a levegőt. Mondjuk a lakásból éjjel ezen a talaj regiszteren átnyomva pumpálom ki a meleget. Előkészítve a talajt (padlózatot) a fűtés idényre. Így átgondolva, akkor a fűtési idényben, meg egy kicsit előtte, szeptember elejétől a légkollektorral a talaj regiszterre dolgozok rá.

Róbert
Mi volt ez a 'ZZZ'? Nehogy megfázzá má, nyáron.
Szigetelés van, körbe a lábazaton. Csak a padló alatt nincs.
2012-06-25
10:44:19
Előzmény: villam64 #31031#31039
villam:
"És nagyobb energia tároló közegem lesz, mintha szigetelnék"
számold ki h a 100m2-en mondjuk 1, fél méteres mélységig adsz át hőt átlagban 5 fokos dT melett az mekkora energia mennyiség. Szerintem ennek java részét nem kapod vissza, mert szobahőmérsékletig sem tudod felmelegíteni.
Szerintem extrem sok energiat kell belerakni.
Próbáltam számolni, de talajra most hirtelen nem találok fajhőt (még tol-ig-ot sem).
villam64Válasz erre
2012-06-25
10:37:19
Előzmény: kuka #31034#31038
http://biosolar.hu/forum/show/31037#31037
villam64Válasz erre
2012-06-25
10:36:54
#31037
http://biosolar.hu/forum/show/31034#31034
Tehát a lényeg. Ezek szerint is elég a lábazatot leszigetelni, valamennyivel lejjebb, mint a talaj szint, és akkor nem kell a padlófűtés alá szigetelés, meg a vele járó gondok.
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Padlófűtés  =>  Padlófűtés szigetelés nélküllapozz: 1, 2   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva