English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Villamos energia tárolása  =>  Tüzelőanyagcella
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
villam64Válasz erre
2013-08-21
11:57:58
Előzmény: jucs #41891#41895
A tüzelőanyagcellás tárolást, csak nagy gyártók tudják kivitelezni. Például ez Japánból behozatható:
www.kyuden.co.jp/library/pdf/en/lab/intelligent_house.pdf
www.zoldtechnologia.hu/tokyo-gas-es-a-panasonic-piacra-dobja-uj-tovabbfejlesztett-ene-farm-nevu-hazi-uzemanyagcella-rendszeret
De mások is elkezdték házi méretben kivitelezni.
2013-08-21
11:12:53
Előzmény: villam64 #20796#41891
Hali!
új olvasó vagyok, érdekel hogyan gondolod a hidrogénes dolgot , van valami leírásod erről?
feltételezem hogy nem kiépített , csak elvileg megvalósított projektről beszélünk , vagy ha mégis valamilyen szintű megvalósítással kész vagy , az is érdekel (leírás fotó vázlat ilyesmi)
köszi jucs
villam64Válasz erre
2013-05-04
10:44:51
#40538
Az általuk kidolgozott eljárás lényege, hogy létrehoznak egy "elektroncsatolású átmeneti protonpuffert", amely összegyűjti és tárolja a hidrogént, miközben az áram hatására csak az oxigén válik ki a vízből. A hidrogént később, tetszőlegesen megválasztott időpontban vonják ki. Bár az új technológia hosszabb időt igényel, jóval biztonságosabb az egyszerű elektrolízisnél, és mivel fajlagosan kevesebb energiára van szükség működtetéséhez, az atomok szétbontásához megújuló forrásokból származó energiát is használhatnak.

www.richpoi.com/cikkek/tudomany/a-fotoszintezis-alapjan-allitottak-elo-hidrogent.html
www.nature.com/nchem/journal/v5/n5/full/nchem.1621.html

130705





2013-02-07
22:19:07
#38447
Labancoknál most ezt találták ki:

www.fronius.com/cps/rde/xchg/SID-2B1A6421-C5AECF43/fronius_international/hs.xsl/83_18111_ENG_HTML.htm

The Fronius Energy Cell is the world’s first TÜV Süd certified hydrogen-powered fuel cell system that generates electricity without any emissions whatsoever. It converts the energy stored in hydrogen directly into electrical power - safely and efficiently.

2012-10-13
10:39:25
#34200
Van egy cég, a horizon, aki a teljes palettát gyártja, H előállítás, H tárolás, H - villany átalakítás. S mindezt a szuper kicsitől az egész nagyig!!!


Brosúra cuccaik egy részéről:

www.horizonfuelcell.com/file/fuelsolutions.pdf

Majd ha nagy leszek, és lesz rá pénzem....
villam64Válasz erre
2012-06-29
14:22:48
Előzmény: Jesu #31199#31200
De önmagában ez semmit nem jelent. A napelem hatásfoka is töredéke a napkollektorénak. Összességében, viszont egymás mellett van a két rendszer. Az akkumulátor 60 % hatásfokú. A tüzelőanyag cella 70 % hatásfokú. Kérdés, csak a vízbontásra mondta a hatásfokot, vagy a komplett rendszerre? Az energiát időszakosan tárolni kell. Helyigénye is van. Káros anyag kibocsátása is van. Csak melyik rendszer kevésbé káros? Napenergia van. Aki nem tesz a tetőre napenergiát hasznosító berendezést, az több napenergiát hagy veszendőbe menni, mint az aki a szükségletéhez képest háromszor több energiát termel a kollektoraival. Melyik a károsabb a környezetre? Megint átfolytam egy másik témába. Ezért mondom, hogy egy féle szezonális tároló nem létezik, csak több kisebb halmaza. Egy lábon csak a Kacsalábon forgó kastély áll.
2012-06-29
13:50:27
Előzmény: villam64 #31198#31199
Beszéltem egy mérnök gyerekkel, aki egy üzemanyag cellákat gyártó és fejlesztő cégnél dolgozik. Pironkodva vallotta be, hogy a legjobb eljárással is csak 30-40%-os a hatékonysága a hidrogén előállításnak (vízbontással!). Ugye a vegyi módszereket nem illik beleszámolni a megújulókkal való számításba.

Találtam a témában egy jó összefoglalást, ami sok mindent figyelembe vesz. Az ebben kihozott jövőbeni lehetséges 3$(szél)-6$(PV)/kg sem gyenge ár nem beszélve a jelenlegi 20-28$(!!!)-ról! Olvassátok el, érdemes.

www.e-met.hu/files/cikk41_wind_hydrogen_CIKK-FINAL.pdf

Ez mellett mehetne tovább a H vita, akár külön topicban is.
villam64Válasz erre
2012-06-29
12:32:00
Előzmény: Jesu #31197#31198
Ezt ki mondta neked? És az akkumulátor? Ez ügyben nagyon átvertek téged. Főként, ha a mvm akreditált mérnökeit kérded. Itthon nagyon megvezetik az embereket. És mi a helyzet az akkumulátorral?
2012-06-29
11:58:46
Előzmény: villam64 #31196#31197
A hidrogén előállítás hatásfoka a béka segge alatt van!

Én csinálok tárolást most télre. A felülethűtés földköre most felmelegszik durván a nyár végére. Azt télen kiveszem a beszívott szellőzőlevegő előtemperálására, majd indul elölről az egész. :)
Minimál rendszer, maximális haszon! Másban nincs értelme gondolkodni.

(Vagyis még tervezek egy pici víz-víz hőszipkát ugyanerre tenni, ami esetleg a melegvíz készítésben IS segít ugyanezzel a szondával, had legyen nagyobb hasznosítása, a szellőzés télen csak félidőben megy, marad kapacitás. Szigorúan csak meglévő cuccokból. Nyáron meg a felület hőből tudna HMV-t. Ezzel nem terhelném a levegős szipkát, és elég kemény is lenne megoldani, inkább nem piszkálok bele.)
villam64Válasz erre
2012-06-29
11:46:43
Előzmény: Bous83 #31195#31196
A tüzelőanyag cellás rendszer 3 millió. Az, hogy mit saccolnak élettartamra, nem érdekel. Garanciát nem tudnak adni. A berendezéseim lítiumos akkuja az 1 év garanciával bedöglik. Az embernek is van várható életkora. De ki tartja be? 20 millióból megoldom az önellátást totálisan.
villam64Válasz erre
2012-04-05
07:38:18
#28096
Magyar Hidrogén és Tüzelőanyagcella Egyesület
www.hfc-hungary.org
2012-03-08
13:50:44
Előzmény: villam64 #26828#26829
Fél OFF:
Erről az jut eszembe, amikor most voltam üzemanyag cella előadáson, és a jóember azt ecsetelte, mekkora tere van az ü.celláknak, mert az a sok UPS aksi, ami 4-5 évente tönkremegy, mekkora költség. Akkor is csere kell, ha az UPS üzemideje alig volt ~10 óra az X év alatt.

Utána megkérdeztem, hogy egy 30 lemezes cella mi pénz, de nem volt hajlandó válaszolni.
Később, egy kollégájából csak kihúztam pár adatot:
- 1 lemez ~30E Huf. (és ez csak a lemez! van ott még más drága dolog is!)
- Üzemórára ellentmondásos adatok jöttek:
... gyári érték szerint eléri már a 2000-3000 órát.
... ők van, hogy kukára vetik 100-500 óra között, mert elszennyeződik

Szupppper!
Akkor takarjuk a napelemeket is, mert az UV eszi alapból is, nem?
Akkor talán végtelen az élettartama, ha innét nézzük, át lehet állni üzemóra számlálóra. ;)

villam64Válasz erre
2011-06-19
15:04:40
#15232
www.vei.kvk.uni-obuda.hu/meresek/fuelcell.pdf
www.mindentudas.hu/magazin/tudok/item/3183-t%C3%BCzel%C5%91anyag-cell%C3%A1k.html
www.chemres.hu/aki/Hun/kutatotabor2011/temak/tema-5.pdf
www.fuelcell.hu/downloads/recomend/KA_prz_tuzeloanyagcella.pdf
www.hidrogenplatform.hu/
www.fuelcell.hu/

2011-04-03
14:06:21
Előzmény: villam64 #13386#13408
villam64!

Megpróbálok sorban mindenkinek válaszolni.

Villám.

A hidrogén előállítása, tárolása még szélerőmővek termelte árammal is a legdrágább tüzelő-üzemanyag minden közül.
Még a hidrogén üzemanyagú járművek is a kísérleti, kipróbálási stádiumban vannak több mint tíz éve. Nem az olajlobbi az ok, hanem a fajlagos költségek. Mondhatnám úgy is, hogy a ramaty az össz-hatásfok.
Ahol használják, ott a kerül amibe kerül szempontok miatt működik velük néhány tömegközlekedési jármű.

A tüzelőanyag cellás technika, energia átalakításra, a hidrogén előállításig ugyan az. Ha valóban olyan ígéretes és megfizethető, tehát gazdaságos lenne, akkor már nem lenne laptop cella nélkül.
Mint a környezetet védő, és a hiradásokat figyelő ember hallottál e már valamit arról, hogy mi történik a kimerült cellákkal? Mert a világűrből a földet szennyezve elégetik, de a földi használatúakról én még semmit nem hallottam. Kósza hírek szerint veszélyesebb, mint a legmérgezőbb akku kombinációk. Nem tudom, de hogy nem fog egyelőre elterjedni azt biztosra veszem.

Erőművi célra "veszélyesebbnek" tartom, mint a jelenlegieket. Az erőműveknek alapvetően stabilnak kell lenniük. Az igény csúcsok kiegyenlítésére a csereberénél még nem találtak sehol sem jobb megoldást.

Már a hibrid autók is lassan mennek át fékezésbe.
Más a presztízs és más a gazdaságos üzemeltetés.

Olvastátok a kisfogyasztású autó-technikák tesztjét?
Versenyzett egy VW Golf, kimondottan a világ legkisebb fogyasztású autója címet elérni építették.
Versenyzett a legjobb hibrid Toyotával.
Mellékesen beszállt az egyik tesztelő "nagyszájú" anyósa, aki szerint az ő 10 éves Suzukija alig 4 litert fogyaszt.
Fő cél a legkisebb fogyasztás azonos útvonalon, a megengedett legalacsonyabb sebességgel, egymást követve.
A végeredmény:
Autópályán győzött a 10 éves Suzuki Swift, második a Golf, harmadik a hibrid Toyota.
Városban első a Toyota, második a Golf, harmadik a Suzuki.
Tehát a több mint tíz millás szuperjárgány csak városi közlekedésben előnyös.
A Golf mind két helyen elfogadható kompromisszum. Viszont a speciális előállítása miatt, csak kísérleti jármű marad. Ember nem tudná megfizetni, mert nem lenne értelme.
A Suzuki a nyerő városon kívül. Városban is még a gyári adatoknál kevesebbet fogyaszt. Viszont az anyós úgy vezette, ahogyan ő közlekedni szokott. A városi útvonalat megfizethető többletfogyasztással, a közlekedés ritmusához alkalmazkodva teljesítette.
Ha a másik kettővel is tartani akarták volna a városi közlekedés ritmusát, akkor sem nyert volna a Suzuki. Viszont az anyóst nem anyázták végig a legforgalmasabb Pesti körön, mint a két szuper autó vezetőjét.


payagyerek!

Az idézet a hivatalos szolgáltatói kiadványából származik. Megnevezi a hatóságot, rendelet számot is. Sajnálom, de én ebből nem tudom, hogy egy vezető tipusú áramszolgáltatós milyen alapon csacsog csak a nagyokról.
Sokkal nagyobb problémát jelentenek a kicsik, mint a nagyok. A nagyokat könnyebb bűnbakknak megtenni, mint az ismeretlen szomszédot.

Nem a rátáplálással van a gond, hanem azzal aki rátáplál.
Robert már rátapintott az ingadozásokra. Felfelé nehéz, de megoldott szabályozni. Lefelé, szinte lehetetlen.
Ezért esik ki a nap, mint generális termelő forrás.
Majd akkor jöhet szóba, ha nem csak presztízs lesz az alkalmazása mint sok németországi irodaháznál.
Kíváncsi vagyok, hogyan viselkednél, ha mint eladónak kötelezettségeid is lennének? (Ez nem személyesen Neked szólt, hanem minden jószándékú fantasztának.)

Hogy hasznosítani kell a napot, az nem kérdés. De nem ezen az úton, ahol nálunk elindultak.
A németek nagyívű sivatagi elképzeléseit a cellák hűtés igénye, a hatásfok gyengülése döntötte be már a tervezgetési fázisban. Most otthon próbálkoznak, de már tanulva, szigetüzemben, fél-sziget üzemben, magamutogatásként.

Neked mint gyakorlati szakembernek lehetnek elképzeléseid az áramtermelő berendezések szinkronban járatásáról, a párhuzamos kapcsolásáról. Akár több, hálózatszinkron inverter párhuzamos alkalmazásáról.
Mire mennél az invertereddel, ha a Csehek vízerőművei nem tartanák stabilan a ferkvenciát? Egy összekapcsolt energia rendszerben mindenkinek megvan a maga feladata. Ki a frekit stabilizálja, ki a teljesítmény tömeget adja, ki a csúcsokat biztosítja, ki a felesleg (szivattyús) eltárolását végzi.

Hogy ez milyen feladat? Lehet kísérletezni!
Házilag járathatsz párhuzamosan, szigetüzemben, hálózat független napelem egységeket. Túlterhelés, szinkronizálás, zárlatvédelem, minimum 99%-os ellátási biztonság teljesítése éjjel nappal... Nem támasztok több feltételt. Szerinted még akkor is megérné? Csak magadnak? Minden közösségi elkötelezettség nélkül?
Egy nagy egység szigetüzemben, már más tészta.

Hogy mit jelent országos szinten a villám által olyan könnyen emlegetett MW-ok összehangolása, a biztonságos fogyasztó kiszolgálás, javasolok egy egyszerű, "csak" zárlatvédelmi kísérletet. Lehet, hogy ha Te végig gondolod, akkor már neki sem fogsz. De talán másoknak hasznos lenne a saját szemükkel is (tovább) látni, hogy mi történik a rátápláló konnektoruk után. Ott ahol transzformátorok, fázisjavító egységek, védelmek vannak, mint a naposak által talán nem is ismert, de leginkább a figyelmen kívül hagyott rendszerben.
A kísérlet:
Biztonságtechnikai, speciális vezérlési célokból sokszor van szükség földfüggetlen 220-ra. Ez egy egyszerű 220/220-as biztonsági trafót jelent.
(Mellékes kérdés, de nem megkerülhető, hogy egy hálózat, napelemes, áramvédős, biztonsági trafós rendszer hogyan viselkedne, ha bármelyik ága földpotenciálra kerülne.)
Az energia elosztó hálózat trafók sorozata. Fel és le, ahogyan éppen kell, de mindig csak egy irányba.
Nincs 220/220-as biztonsági trafóm. De van 2db 220/24V-osom. Összekötöm és kész a földfüggetlen 220V. Legyenek 100VA-esek. A betáp oldal felől kapjanak kétsarkú, 2A-es zárlatvédelmet.
Most csináljatok zárlatot a földfüggetlen 220-as oldalon.
Érdekes lesz látni, hogy a 2A-es kismegszakító meg sem szólal. Viszont a két trafót összekötő vezetékek felemelkednek az asztalról. Kiegyenesednek, majd elszineződnek és elégnek.
Na, az ilyen "apróságokkal" nem számol senki, amikor könnyűnek gondolja összehangolni a sok kicsit, a kényszerűségből lecsökkentett naggyal.

Azt meg már nem is merem javasolni, hogy egy asszimetrikusan terhelt 3~-ú trafó egyik fázisát lökesd meg visszairányban az inverteredről.

Szerintem termelj magadnak. Legyél független. Ez a megvalósítható jövő.
Ebből a visszatáplálós fellángolásból nem lesz semmi. Időben lehetetlenné teszik.
Pont akkor, amikor sokaknak mindenük bele lesz fektetve a "nagy álomba".
villam64Válasz erre
2011-04-03
08:16:54
Előzmény: robert #13387#13389
Róbert
Nem értek veled egyet. Autóban már van 100 kW-os cella. 10 db már 1 MW-os. Ez az ágazat rohamosan fejlődik. Töredék helyen biztosítom ugyan azt az energiát, mint egy vízerőművel. Nem igényel speciális helyet. Nem bontja meg egy környezet ökológiáját, mint a romániai vaskapu vízlépcső. Vándorló halfajok is léteznek. Az Északi-középhegységbe, patakra tervezett víztározó, nagyon nagy ökológia katasztrófát okozna több hektáron. Teljesen más élettér keletkezne, és a területről őshonos fajok pusztulnának ki. Betonmedencét építenek a környezetbe. Meg nézzük meg, mennyibe került a stratégiai gáztározó megépítése. Számoltak gazdaságosságot? Nem. Kellett. Te is számolgatod a napkollektorok és tárolók veszteségeit. Szenvednek az emberek a pufferek és a szolártárolók elhelyezésével. Szenvedünk az elektromos tárolással is. Rengeteg a gond, az akadály. Lásd atomerőművek. Nálunk is lehet 6-os földrengés. Mi marad állva? Az a víztározó nem maradna. Halakat is tartanál benne? Időnként lezúdítanád a mélybe? Majd visszavinnéd a hegyre? Nem biztos, hogy örülne neki. A falu ott a tározó alatt mekkora biztonságban van? Viszont nem lennék ellene a nagy folyókra telepített lassú vízerőművek, amelyek nem zárják el teljesen a folyót. Nem okoznak nagy kárt. A hidak lábainál kis vízerőmű generátorok biztosítanák a híd áramellátását. Az egyik cikk is foglalkozik a németországi eltűnt napi csúccsal. A napelem pont kiegyenlíti a légkondik működését. A fagyasztók, hűtők jobb hőszigetelésével nappalra vihető át a működésük.
A tény a probléma. Amit meg kell oldani.
2011-04-03
07:42:15
Előzmény: villam64 #13386#13387
A városok energiafelhasználásának ingadozásai nem hiszem, hogy üzemanyagcellákkal kiegyenlíthető lenne. Egyrészről a tárolás magas fajlagos költsége, másrészről a technika fejletlensége miatt. Nem értek hozzá, csak elképzeléseim vannak a nagyságrendekről, de úgy gondolom, ha nem a hagyományos erőművekben gondolkodunk, akkor csak a szivattyúzás jöhet szóba.

Persze el tudok képzelni egy kevésbé a fogyasztói (inkább fenntartható) gazdaságnak kedvező rendszert, amikor a végpontokon rendelkezésre álló energia időben és mennyiségileg erősen korlátozva van.
villam64Válasz erre
2011-04-03
07:19:09
Előzmény: sándor #13385#13386
Sándor
A tárolás a fajsúlyos kérdés mindkettőnk szerint. Erre mondtam a hidrogént, és a tüzelőanyagcellát. Jelenleg csak ezt tudom elfogadni. Nem a központi vezérlésük ellen vagyok, hanem hogy egy pontban helyezzék el. Ezt 6 leválasztható régióban helyezném el. Nem mindig ugyan azt a régiót, kell megtáplálni pluszban. Az mvm központjából ezek az erőművek 1 percen belül vezérelhetők. Sőt automatikusan, mint a hálózati inverterek, folyamatosan stabilizálhatnák a feszültséget.
A tüzelőanyagcellás berendezések nagyon gyorsak. Az akkumulátoros is gyors lenne, de az az akkulobbiknak kedvezne a magas csere árral, ami szintén többlet költség, és sokkal veszélyesebbnek tartom, mint a hidrogént. A tárolás többlet költségét nem vitatom, de ez benne van az energia felhasználásban. Németországban is vannak gyors reagálású szénerőművek. Magasabb energia árral. És nem működhetnek a szélerőművek teljes kapacitással, a túltermelés miatt. Viszont mindenki tudja, ha eltárolnák a felesleget, akkor nagyobb hatásfokkal üzemeltethetnék a szélerőműveket, még úgy is, hogy a felesleg eltárolása veszteséges. Bőven fedezné a leállításokból adódó veszteséget. Ez olyan, mint Róbertnél a takarása a napkollektornak. Ez a tárolás ténylegesen ugyan úgy nem drágítaná meg a termelést néhány éves távon, mert vissza jönne az ára.
2011-04-02
22:50:04
Előzmény: villam64 #13375#13385
villam64!

Nincs okod szégyenkezni. Én nem a mi sajátkezű, saját elgondolású csoportunkról írtam.
A többi megállapításodra, kérdésedre sejtjük a válaszokat.
Azt én is hiányolom, hogy milyen kevés megújuló hasznosul a lehetségesből.
Attól, hogy néhányan a dunába pisálnak, még nem rendül meg a világ. Nem kell új vízrendészeti, vízgazdálkodási dolgokat bevezetni.

Az energia rendszerek sajátossága, hogy könnyen veszélyeztethetők, és nagyon nagy károkat képes okozni.

A leg látványosabb az a példa, amilyen vergődés folyik a napelemeseknél, hogy megfelelő munkapontban tudják tartani a maguk sokféle mini rendszerét. Most képzeld el ezt országos, uniós szinten!

A mindenkori fogyasztás 60-80%-át stabil erőműveknek kell szolgáltatni. Nem azért, mert nem lehetne széllel, napelemmel, gázturbinával megoldani, hanem mert a lomhán stabil szenes, atom és vizi erőművek adják a legolcsóbb áramot.
Még a mai gáz árakon is megéri a gyorsan (1 óra alatt) felfuttatható, a fogyasztási ingadozásokat a legkönnyebben követő gázturbinák alkalmazása. De ezek drágítják meg kegyetlenül az áram árát.
Régen ezt nem termelő, de üzemkészre felfűtött kisebb szenes erőművekkel (Inota) oldották meg. Az indulási idő 1-2óra volt.
A nagyobb tartalékot melegen tartott nagyteljesítményű blokkok biztosították. Ezek léptek be a csúcsidők előtt. Jellemzően 3-4 óra felfutással.
A nem tervezhető fogyasztási csúcsot régen is, ma is külföldről kapjuk. Az egymást kisegítő országok erőművei és a helyi fogyasztási csúcsok úgy voltak, vannak "betervezve", hogy kölcsönösen ki tudjuk egymást segíteni.

Ezért van minden mindennel összekötve. Ezért nem lehet felosztani egyik országot sem. Ha ma is megelégednénk egy több óra áramszünet alatt kivitelezhető összekapcsolással (mint régen a kis helyi, városi erőművek esetén) akkor lehetne részekre bontani az országot.
A régi, kis teljesítményű, gazdaságosan üzemeltethető városi erőművek pontosan azért szüntek meg, mert nem lehetett őket összekapcsolni.
Pontosan ez a helyzet ma a sokkal kisebb rátáplálókkal is.
Ti csak a rátáplálással foglalkoztok. De egy integrált rendszer biztonsága nem függhet azon, hogy a sok száz összehangoló inverter remélhetőleg mindig hiba nélkül fog üzemelni.
Arról már nem is beszélek, hogy az energia termelés majd nem lesz az akkori szerződések szerinti egyedi kívánság hangverseny. Ha leszerződtél, szállítanod is kell.
A rendszer zárlat, túlfesz, villám, túlterhelés védelméről elképzelésem sincs, hogy hogyan lehetne megoldani. Elég egy termelő társ hülye döntése, és egy pillanat alatt romokban hever a már nem szolgáltatói, hanem saját tulajdonú termelő berendezésed.

Az ország felosztása az Ukrán példa szerint oldható meg a legkönnyebben. A felesleget kivezető kimenetre be kell egy motor-generátor (átalakító) egységet iktatni, amit szinkronizálni lehet a fogadóval. A baj, hogy erre rámenne az olcsón megtermelt energia közel fele.

A zöldtech példád pontosan azt írja le amit én is mondok a külföldi (de ez lehet belföldi is) segítség, és együttműködés fontosságáról.
Ez a kontinensnyi kapcsolt hálózat alapja, oka, és előnye.
Az összekapcsolás egy hosszú és drága folyamat révén épült ki. Még egy ilyet nem tud egyetlen ország sem megvalósítnai, különösen mi nem. Nem hogy sok kis bizonytalan napelemet összekapcsoljunk. Talán, ha az év minden napján 24 órán keresztül delelne a napunk a felhőmentes égen!

A gázellátás törekvéseiből is látható ugyanez. Van ugyan sok kis hazai termelő egység, ismert tartalék, mégis mindenféle kelet-nyugati, észak-déli és vissza összeköttetésekbe igyekszünk bekapcsolódni.
Pedig a gáz, ellentétben az árammal, tárolható is.

Talán peterch meg tudna erősíteni.
Dolgoztam az anno még egy börtönnél is jobban őrzött Istebnei (Árva vára (Oravski Podzdamok), Alsó Kubin, Felső Kubin, Rózsahegy közeli) kohóüzemben, üzemen.
Felette, a Lengyel határon volt egy víztározó, ami naponta kétszer végigzúdított egy 1 méteres árhullámot az Árva folyón, aminek a normál vízszintje 30-50cm-es volt. Az élet mégsem pusztult ki belőle, hanem alkalmazkodott az új helyzethez. Rengeteg szép pisztrángot lehetett legyezni.
A helyiek szerint ez akkor már csak egy maradék+töredék volt a tározó előtti időszakhoz képest. Akkor még 20kg-os süllők is éltek a forgókban!

Az egész kohóüzem villamos energiára épült. Szerintem a fogyasztása megközelítette az akkori Szlovák terület fogyasztásának a felét, negyedét.
Az árvai tározó csak a lakossági igényekhez járult hozzá.

Nem tetszik, amikor egy vízerőmű átalakítja a tájat. Az sem, ha füstöl a mátrai. A gázosokról nem is beszélve.
De valahonnan ki kell elégíteni mindannyiunk energia igényét.

Én ezért látom pillanatnyilag a legelőnyösebb megoldásnak a saját szigetüzemet. A háttérben a biztonságos állami rendszerrel.
Annyi napelem, szélkerék soha sem lesz, amire gazdaságosan lehetne számítani. Ha mégis végig eröltetné egy lobbi az elterjesztést, akkor az sokkal drágább lenne, mint megérné. A fogyasztó háztartások legfeljebb 10-15%-a tudna, fogna csatlakozni.
Szerintem ez a mai befogadás egyrészt kényszer, másrészt csali. Amit ma (szinte) ingyen oda adtok, az részben fedezi a szolgáltató veszteségeit. Ezért el fogja hanyagolni a hálózatotok fejlesztését.
Ha pedig bedől a rendszer, akkor mint kívül álló, elegánsan magára hagy mindenkit.

Villám! Szerintem ez sokkal nehezebb és fajsúlyosabb kérdés és probléma, mint amit ma látunk belőle.











Biosolar Forum  =>  Villamos energia tárolása  =>  Tüzelőanyagcella
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva