English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Hálózati problémák, feszültségingadozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2018-07-23
20:42:46
#51805
Olvasgatok es gondolkodok, neha hangosan.

Egy transzformatoron nem tudom hogy hany fogyaszto log es nem ismerem az energiaatviteli transzformatorok fokozatkapcsolasanak a megoldasat.
Saccolasom szerint, majd helyesbitetek, boven 100-500kW folottire saccolom.
Ha errol pillanatszeruen leakasztok par kW epp termelo napelemet, az ugrast boven elnyelik a fogyasztok. Nem ugras, vagyis az de lefele. Ennek karosito hatasa nem lehet. Max. leesik a feszultseg 1-2 voltot. Visszakapcsolaskor talan ugras lenne de mint olvasom az inverterek felfutasa baromi lassu.

A masik, a fokozatok kapcsolasa a transzformatoron.
Villanymozdony (nem most, 30 eve, de a V43 meg mindig fut), 2x1100kW vontatomotor. A szabalyozas a fotranszformator primer 25KV leagazasaival tortent, 32 fokozatban. Hat ha valami, ez megrangatja a primer es a szekunder kort, 2000kW van mechanikusan kapcsolgatva. Ez a 32 fokozat egy szemelyvonatnal egy nap kb. 1000szer ment fel nullarol 32-re es ment vissza. Es a mozdonyok 30-40 eve mukodnek es a felsovezetek es az alallomasi rendszerek se hullottak el percenkent a tranziensektol.

Mondom csak hangosan gondolkodok.

Megegy, Sandornak,
irtad hogy valoszinu a modern keszulekek taroljak es vissza is taplaljak a feszultseget.
Ez lehetetlen, minden modern kapcsolouzemu tapegyseg egy egyeniranyito diodaval kezdodik ami visszafele a halozatba megakadalyoz barminemu visszataplalast. Akkor ha kihuzod a konnektorbol es megfogod a villasdugot, agyon kene csapjon ha visszafele is folyna.

Megegy, epp a modern tapoknak nagyon jo a tranziens viselkedesuk,
elsore ott a graetz utan egy batar nagy pufferkondenzator ami akar egy egy 50voltos tusket is par boltra kisimit,
es ott az elektronika ami 180-350V kozott kepes kiszabalyozni.
Legalabbis amit en teszteltem, egy elektronikus Grundfos Alpha szivattyu, az 179 volton indult el, 370 voltnal nem tekertem feljebb a tapegyseget de szerintem birta volna.
Ezeket tranziensekkel nagyon nehez kicsinalni, ott valami mas van ha 1000 voltos tuskeket lehet merni egy 230 voltos halozaton.
villam64Válasz erre
2018-07-23
14:55:23
Előzmény: sándor #51802#51804
Szia Sándor

Én a hibát transzformátor hálózatodban látom. Hibás hálózati biztosító rendszer, mely le-fel kapcsolgat. Vagy okkal, vagy ok nélkül. Ha okkal, akkor a fázison kötés hiba van. Ha ok nélkül, akkor elöregedett védelem biztosító. Egy működő inverter a fogyasztók miatt nem tud komoly növekedést okozni. Egy 6 kW-os inverter maximum 1 %-ot az inverternél. A trafónál 0,1 % a hatása.
2018-07-23
14:22:09
#51803
Csak egy gondolat...

Ha neked sorozatosan mennek tönkre a hálózatra kapcsolt berendezéseid, akkor a szolgáltatódnak kell ezt a problémát bejelentened. Mivel számodra ők szolgáltatják a "hibás" villamosenergiát, az ő dolguk a hiba feltárása és a hiba okának a megszüntetése. Nem neked kell azzal bajlódni, hogy kiderítsd (vagy teóriákat állíts fel, hogy meg tudd nevezni) a hiba forrását. Azzal, hogy te CE megfelelő berendezést a használati utasításának megfelelően használsz, mindent megtettél, ami egy felhasználótól elvárható!

SZVSZ.


T.
2018-07-23
13:43:29
Előzmény: BJaca #51800#51802
Szia Bjaca!
Azért hoztam fel a villámom esetét, mert a túlfeszültség kapcsán nem tudtam mást hasonlítani a hálózaton fellépő (felléphető) tranziensekhez, harmonikusokhoz.
A hálózatot működtető elelemek, pl. a megszakítók ívárama, a hálózatok felépítéséből, a környezeti tényezőkből eredő hatások sokszor rombolóbbak tudnak lenni, mint a villámok. A villámok fogadására eleve tervezik a hálózatot, a többire viszont mindig egyedi megoldást kell keresni.

A villámvédelem egy folyamatosan változó valami.
Nem elég, hogy egyre többet tudunk meg az előidéző természeti tényezőkről, mellette még az alkalmazott eszközeink is állandóan változnak. Az eszközeinkről tudjuk, hogy folyamatosan érzékenyebbé válnak a túlfeszültséggel szemben. A természeti tényezők olyan meglepetéseket tartogatnak, amelyeket csak lassan tudunk követni.

Hogy a topic témájához is tegyek valamit. Attól tartok, hogy túlságosan nagynak gondolod egy villám energiáját. Az én ismeretem szerint egy "nagy" villám energia tartalma nem több, mint amit egy vödör gázolaj tartalmaz. Az időbeni gyors energia felszabadulás az, ami naggyá láttatja a villámot.
Pontosan ezért muszáj a feltételezett, rendkívül gyors tranziensek és harmonikusok romboló hatásait a villámhoz hasonlítani. Jöhetnek bárhonnan és mehetnek bárhová.

Azóta, hogy én villámvédelmi felülvizsgálói végzettséget szereztem, nagyjából a harmadik komplett szabvány az érvényes. Amikor villámvédelemből vizsgáztam, már akkor bedolgoztunk a szegedi Energia Felügyeletnél dolgozó, a következő új villámvédelmi szabvány kidolgozásában résztvevő kollégáknak. Adatgyűjtést, tapasztalat átadást végezetünk, nem tudományos munkát. A szegediek is bedolgozó munkát végeztek a nagyoknak. A tisztelet megkívánja, hogy úgy említsek kettőt a nagyok közül, ahogyan a szakmában számon tartják őket, az "ABÁ-t" és a "HORVÁTH TANÁR URAT".

Az a probléma, hogy csak próbálgatásokkal tudnék előrébb jutni. Mivel a mostani napi 8-10 gyors visszakapcsolás közül sem mindegyik okoz meghibásodást, így a védekezési próbálgatás nagyon drága megoldásnak tűnik.
Bár még nem adtam össze, tegnapelőtt egy Panasonic hordozható vezetékes telefon adta be a kulcsot, ma pedig egy Samsung telefon töltő. A Panasonic mára megjavult és újra tölt, a Samsung még "pihen". Ha az eddig minden készüléket tönkrementnek, vagy legalább is pótlandónak tekintek, akkor közelítünk a 80 ezer felé.
Most választhatok, hogy hulljon ki a gyengéje, amelyik nem bírta a megpróbáltatást és akkor kevesebb lesz a gondom, vagy értelmetlenül verjem ki a balhét a szolgáltatónál. Mindkettő sokba kerül és nekem kell kifizetnem.
Pillanatnyilag megpróbálom olyan helyre tenni a legnagyobb szünetmentesemet, ahol a legtöbb meghibásodás történt. Az már lassan körvonalazódik, hogy nem mind a három fázison kapom a romboló tranzienseket. Sajnálom, de ez is a "napelem-ok" felé tereli a figyelmemet.


2018-07-23
11:20:18
Előzmény: sándor #51799#51801
Szia,

Az említett számaim helyesek.Itt:
www.energia.eon.hu/hmke/pdf/HMKE_altalanos_muszaki_leirasok.pdf
a második oldal, ötös pontja taglaja, mely szabványoknak kell megfelelnie egy inverternek.

Én nem modnom, hogy nem áll fenn egy HIBÁS inverterrel működő HMKE által a zavartatás esélye. De az a határozott kijelentés, hogy egyes hálózati berendezések tönkremenetelét a szaporodó napelemes rendszerek okozzák, megalapozatlan!

Nem figyelem árgus szemekkel a hálózati áram folytonosságát, de mint erre fogékony mászaki ember, szerintem észrevenném ha rendszeresen pislákolnának felénk a lámpák. Persze, nem számolom ide az évente kb. egyszer előforduló zivatarokkal összefüggésbe hozható anomáliákat.

Mellesleg megjegyezném, hogy hálózati zavarkeltés lehetséges mértéke szempontjából nincs különbség egy adott teljesítményű termelő és hasonló teljesítményű fogyasztó között. Csak éppen fogyasztóból sokkal több (és ipari környezetben) sokkal nagyobb teljesítményű is van a hálózaton!

T.
2018-07-22
22:20:31
Előzmény: sándor #51797#51800
Szia Sándor!
Villám ellen igazából semmi sem véd. Ha csak egy villám erejét le tudnám tárolni, idén már nem fizetnék villanyszámlát. Láttam telefonvezetéken bejövő villám nyomát, hatalmas fekete folt a falon. Áthúzott a radiátorcsőhöz, és vitt két LCD Tv-t. Tulaj mondta, ki kellett volna húznia a röfiből, de elkeserítettem, az se segített volna, a kábeltévé drótja ugyanazon oszlopon volt. A varisztor viszont nem elvetendő, bár villám ellen nem tudom, mekkora kellene. Talán több, és egymás után, közte induktivitásokkal. Talán.
2018-07-22
19:41:34
Előzmény: takyka #51796#51799
Az én problémám lehet akár hálózati, lehet külső, akár napelemes vagy valami más visszatermelő fogyasztói hatásból eredő. Okozhatják ezek kombinációi is.

Blindre beütöttem a keresőbe, hogy mit írat alá a napelemesekkel a szolgáltató.
Az egyik egy régebbi lehet, EON-os. A másik egy mai, nálunk érvényes NKM-es nyilatkozat.
Az egészből az az érdekes, hogy ott ahol öt bekezdést kell tudomásul venni (EON), abból négy a "zavarokkal" foglalkozik.
Hasonló az érvényes NKM-es nyilatkozat is.

Vajon miért kell elköteleznetek magatokat arra, hogy amennyiben a szolgáltatónak bármilyen kiegészítő, a HMKE által okozott zavarok elhárítása miatt szükségessé váló zavar elhárító műszaki megoldást kell építenie, akkor annak a költségét megfizetitek?
Miért nyilatkoztatnának erről, ha nem állna fenn a HMKE általi zavartatás esélye?

Ezt nem kötözködésnek szánom, mint ahogyan azt sem, hogy mindkét cég a HMKE által okozott zavarokra vonatkozóan más szabványszámot határoz meg, mint amit leírtál.

Tényleg a sötétben tapogatózom és segítségre van szükségem. Végső esetben, mivel a szolgáltató túlságosan drága, a "fogyasztó védelemhez" kell forduljak.

Tény, hogy például ma, amikor felhős esős napunk van, talán két kapcsolás történt. Mindkettő akkor, amikor a nap egy rövid időre kisütött. Lehet, hogy volt több is, nem voltam egész nap "pislogás" közelben, de ez a kettő egyértelműen a napsütéshez köthető. Az egyik néhány perccel a kitáplálások megindulás után, a másik az újbóli befelhősödés után néhány perccel történt.

A nagyfesz hálózatunkról már írtam. Nem ismerem az ezekkel az országokkal kapcsolatos érvényes állami elhatározásokat. Így sem pro sem kontra nem tudom éljenezni, vagy lebunkózni.

A "berendezések" zavar keltésével kapcsolatban éppen ma cukkoltam a vendéglősünket. Néhány hónapja felszereltetett egy nagyméretű futó banner reklámot az étterme parkoló felöli oldalára. A reklámtábla futótűz szerűen terjed, szinte naponta látok újabbakat a városban. Biztosan rendelkezik minden engedéllyel és megfelel minden szabványnak.
Viszont, amikor a parkoló előtt megállok az úttesten, akkor a szegedi rádió amit éppen hallgatok, tökéletesen hallható. Amint befordulok a banner alá úgy 10m távolságra, akkor megszűnik az adás. Helyette, a futó reklámnak megfelelő rádiófrekis zavart hallok. Pár alkalom, és ahogyan ismétlődik az étlap, mivel a kocsiból nem látom a magasra szerelt reklámot, fejből mondom a feleségemnek az éppen kijelzett menűt.
A vendéglős barát jót nevetett, és azt mondta, hogy hallgassam valamelyik központi csatornát, azokat nem zavarja. Majd kipróbálom, de ahhoz lusta vagyok, hogy átprogramozzam a megszokott adóimat, vagy végig futtassam az összes elérhető csatornát. Különösen, hogy éppen éhes vagyok.

Itt érhető el a két nyilatkozat:

www.solar-pecs.hu/termeloi_nyilatkozat.pdf
www.energyteam.hu/verdaccioenergyteamnapelemesrendszerek_html_files/NKM%20EDF%20DEMASZ%20Termeloi%20nyilatkozat%20EnergyTeam.pdf


2018-07-22
18:48:27
Előzmény: villam64 #51795#51798
Szia villám,
Két malomban őrlünk, de most nem rossz értelemben.
Én a lekapcsolási jelenségről próbálok használható információkhoz jutni, Te pedig leginkább az inverterek visszakapcsolás utáni felszabályozásáról írsz.

A lekapcsolt hálózat önmagában is egy tranzienseket okozó tényező.
A lekapcsoláskor még kitápláló és a leszabályozást késéssel indító rendszerek ezen a "lengő" tranziensekkel terhelt hálózaton jelennek meg a saját tranzienseikkel.

A szolgáltatók, a hálózat tervezők foglalkoznak mindkét tényezővel. Próbáltam olyan "mai" anyagot keresni, hol mindkét tényező együtt jelenik meg, de csak érdekességet találtam.
Az, hogy nálunk van pislogás betudható annak is, hogy nincs napelem és vezérlés, ami átvált önellátásra. Így nálad természetes, hogy nincs pislogás. Nekem az hihetetlen, hogy egyikőtök sem ismeri ezt a hálózati jelenséget. Nem lakhat mindenki olyan területen mint mi, ahol a bejövő határkeresztező energia minősége nem "Csehszlovák" minőségű. És nem is volt mindig napelemed.

Egy érdekes anyagot ajánlok, de nehogy végig olvasd! Mindössze azt szeretném mutatni, hogy még pár évvel ezelőtt is mennyire a hálózat bekapcsolási jelenségeivel foglalkoztak. Az egész anyag utolsó oldalának mindössze az utolsó alcíme foglalkozik a kikapcsolási tranziensekkel. Az anyag komoly, és "hálózati" szemmel íródott tananyag. Értelemszerűen nem foglalkozik a hálózatra ható akciós, mesterséges külső tényezőkkel, különösen nem a napelemekkel.
Viszont takykának is találtam valamit, azt is érdemes elolvasnod. Habár, ez nálad is ott lapul a napelemes rendszered engedélyezési dokumentumai között.
Tehát így viselkedik a hálózat:

https://vet.bme.hu/sites/default/files/tamop/vivem176/out/html/vivem176.html


2018-07-22
18:00:40
Előzmény: BJaca #51793#51797
Szia Bjaca!
Kapcsolóüzemű tápegység = olcsó hús. Nem a tápegységeket hibáztatom, amiért tönkrementek. Egy beltérinek azért már lehetne komolyabb tápegysége, még ha a bóvli gyárból került is ki.
Van egy öreg Zepter konyhai vákuum szivattyúnk. A trafós tápegysége ~0,8 kg. Csak fejjel lefelé bedugva áll meg egy mai dugaljban, különben kicsúszik belőle. Ezt a tápegységet nem féltem a gyors visszakapcsolástól.

A nulla átmenetes lekapcsolás szerintem kevés, ha tényleg túlfesz-tű a károsító. A nullaátmenet kivárása + ~0,1 msec kapcsolási idő gondolom hosszabb, mint nagyfrekis tű.


Miután a közelmúltig nem jelentett problémát a gyors visszakapcsolás, ezért külön, erre "szakosodott" védelemben nem gondolkodtam.
Sőt, a lakás áramköri kismegszakítóimat is visszacseréltem egyszer használatos túlfeszvédősről a hagyományosakra.
Egy közeli villámcsapás átgondoltatta velem a védelmet, de nem sikerült minden igényt kielégítő megoldást találnom. (Pedig sokat építettem. Másoknak!)
Nálunk a mérő után van közvetlenül az áramvédő kapcsoló beépítve. Akkoriban közelharcot vívtam a szolgáltatóval, hogy egyáltalán befogadják a fi relét.
Ma már ez gyakorlat, de talán okulhat belőle az, akit hasonló eset ér majd.

Pár éve egy közeledő viharból látszott, hogy pontosan felettünk fog áthaladni, ezért lekapcsoltam mind az áramköri, mind a mérő előtti kismegszakítókat. Amit lehetett kihúztam a dugaljakból. Totális lekapcsolást csináltam.
Bekövetkezett egy 100 m-en belüli direkt lecsapás. A lakásban a lekapcsolt dugaljakból, de még néhány lámpatestből is szikrák ugráltak mindenfelé. A felkapcsolt állapotban maradt áramvédő kapcsoló leváltott.
A villámcsapásban négy darab egyszer használatos túlfesz védős kismegszakító ment tönkre, a többi megúszta. Egy dugaljat kellett cserélni, mert az egyik oldali védőérintkezője eltűnt. A készülékek megúszták, pedig a napkollektor a viharban is üzemelt a szünetmenteséről.
A meghibásodásokat a minden utat igénybe vevő, a környék legjobb értékű földeléséhez (a körzeti trafóhoz) a földben haladó villám áram okozta. Nem légvezeték-föld, hanem föld/nullapont-trafó földelés volt a romboló áram iránya és útja.
Szerintem egy ilyen "földpotenciál túlfesz" ellen nem véd meg semmi.

Most néztem meg több anyagot a mai álláspontok közül a gyors visszakapcsolásokról.
A különbség az azóta sokat fejlődött megszakítókból és a mai fogyasztókból adódik. Hiába hasonló az alapelv a régen tanultakkal, a régi gyakorlattal, a különbség a keletkező túlfesz tűk kialakulásának, károkozó hatásának gyakoribbá válásában keresendő. Szerintem. Több ezer Voltos tűkről van szó!
A takykának és villámnak írott válaszban felteszek néhány ezt bizonyító(!?) anyagot.

villam64Válasz erre
2018-07-20
22:04:21
Előzmény: sándor #51794#51795
Szia Sándor
Én nem egyszerűsítem le a rendszert. Nálam nincs villódzás. A felhő elvonultával több másodperc kell, mire maximumra hangol az inverter. Áram kimaradás esetén 300 másodperc, vagyis 5 perc. Ekkor 0-ról állítja be a munkapontot több másodperc alatt. Én annyi inverter teljesítményt tennék egy trafóra, amennyi a trafó terhelhetősége. Nálam az inverter 3600 W-os, viszont 4740 W Napelem van rajta. Így kisebb a kimenő feszültség ingadozása csúcs terhelés esetén.
A lekapcsolás esetén a maximumra való felhúzás nem érvényesülhet, mert már, vagy még nincs elegendő napenergia. Sokkal kisebb ekkor a leadható teljesítményük, hogy elbírnák tartani a hálózatot. Akkor tudják az inverterek fenntartani a hálózatot, ha a fogyasztás és a termelés +- 20 %-on belül van. Én ennek védelmében vezetném be a lekapcsolási jelet, támogatnám a házi akkumulátorokat, és 32 ft-os átvételi árat, hogy ne pocsékolják az emberek az energiát. A lámpa villódzása ellen vagyok. Nem ismerem ezt a problémát két napelemes rendszer felügyelete mellett. Meg kell szüntetni a villódzást, mert az hiba, és bizonyos tápok nem szeretik. Nekem a földi mindig tv dekóder kettő tv-met tette tönkre. A tápját. Sándor, az én invertereim megfelelnek az előírásnak, és a magyar szabvány szerint működnek. Azért már többször felhívtam a figyelmet, hogy a magyar jogszabály szar. Túl bonyolult, és nem országos, hanem szolgáltató függő. Nem engedélyeznek 300-500 W-os invertereket. Túl drága, és bürokratikus az eljárás a kicsi, és az unióban elfogadott inverterek esetén. A legegyszerűbb az unió hálózatára érvényes engedélyeztetés lenne.
Nem értem a déli csúcs megszakadást. Ahhoz 270 V fölé, vagy 180 V alá kell menjen a feszültség. Ez hálózati hiba. Ki kell javítani. Inkább kötési hiba, mint tervezési hiba.
Mint írtam, a szomszédomban az iskola a napelem rendszerével, mely többszöröse az enyémnek. A feszültség nálam 235-241 V között változik. Nálam alap a 235 V. Én csökkenteném a trafótól jövő fezsültséget 230-225 V-ra, és növelném a naperőmű kapacitást.

180722
Az inverterek, akkor önfenntartók, ha a termelés és a fogyasztás megegyezik a trafó körzetben. Ebben az esetben, ha nő a termelés, vagy csökken a fogyasztás, a feszültség emelkedik. Valamekkora százalékos eltérésnél a legnagyobb teljesítményű inverter lekapcsol, azért mert az inverternél a legnagyobb a feszültség az ellenállás miatt. Amennyiben mérnék a trafónál az áramot, akkor látnák, hogy érdemes-e lekapcsolni a trafót. Tehát ezért hozták a németek azt a döntést, hogy távolról lekapcsolhassák az invertert (a hálózaton végzett munkák idejére), és nem azért, hogy lekapcsolják az energia termelőket, mások előnyben részesítése miatt. Kétféle áramszünet van. Szándékos, és hiba miatti. A szándékos áramszünetnél leállítási jelet kapnak az inverterek, de ekkor sem kapcsolnak le, csak takarékos sziget üzemre kapcsolnak, HMKE-hez rendszeresített akkumulátorral, leválasztva a házat a hálózatról, várva a visszakapcsoló jeleket a hálózat felől. A hiba miatt keletkező áramszünet esetén, nem válnak le a hálózatról, hanem az akkumulátoraikkal, a trafó körzet szigetüzemet valósítják meg, a folyamatos teljesítmény beállításukkal. A mikroprogram nem engedné, hogy megfusson a feszültség, hanem fokozatosan csökkentené a kitáplálási teljesítmény. Működő trafó körzetnél a trafó visszatáplál a közép feszültségű országos hálózatba, nincs szükség a leszabályozásra.
A németek jó példa, mert ők felvállalták az úttörő szerepét, mi beszariak vagyunk, és 100 évig morfondírozunk 1 hiba miatt, hogy megcsináljuk. Ha megcsinálnánk, és kijavítanánk az egy hibát, akkor még 100 hiba jön elő. Ezek kijavításával tökéletes a rendszer. De idáig mi el sem jutunk, mert el sem kezdjük. Ha hiba van ki kell javítani, nem keseregni. Ők ezt csinálják.
Továbbá. Mo 180718 szerdán 105 GWh villamos energiát fogyasztott. 25 GWh volt ebből az import. 10 000 MW naperőmű nyáron ~45 GWh energiát termel. Az import eltüntethető. Paks I, 45 GWh energiát tud termelni egy nap. Szerdán 4934 MW terhelés mellett, 3484 MW termeltek az erőművek. Mo-on 8000 MW erőmű kapacitás van. Úgy amortizálódnak le az erőművek, hogy nem voltak használva. Márciusban a hidegek idején, 6000 MW fogyasztás mellett, 3000 MW erőművi termelés volt 3000 MW import mellett. Nem terhelték fel őket.
Paragon
A MAVIR oldalát böngészheted.
www.mavir.hu/web/mavir/aktualis-ver-adatok
www.mavir.hu/web/mavir/eromuvi-termeles-forrasok-megoszlasa-szerint-netto-uzemiranyitasi
15 percenként frissíti magát a grafikon.

Találtam még egy tanulmányt.
https://book.energytransition.org/hu/node/24
2018-07-20
19:15:40
Előzmény: takyka #51791#51794

takyka és villám,

Nem állítom, hogy szándékosan, de valamit alaposan félreértettetek abból amit leírtam.
Én erősáramú ember vagyok. Azt, hogy mi történik a hálózaton bármilyen zárlat esetén bekövetkező le majd a többszörös gyors visszakapcsolási kísérlet esetén, "ismerem". Azt a "pislogást" írtam le.
Hasonló pislogást okoz az is amikor a trafó kapcsokat átkapcsolják, hogy a kimenő feszültség az aktuálisan szükséges teljesítmény igénynek megfelelő legyen. Erre eddig is volt és van is példa az országban mindenütt a reggeli, a nappali csúcs, a déli leállások és az esti csúcs közeli időszakokban. Rövid időre megszakad az energia szolgáltatás, majd ismét "visszajön az áram". Egyet "pislant" az izzó, amit még az emberi szem tud érzékelni.

Tehát, nem holmi kötéshibáról van szó, hanem napszakhoz, és újabban a napsütés változásához köthető kapcsolgatásokról.
Nem fogadom el, hogy villám ennyire leegyszerűsíti a kérdést a villamosenergia elosztáshoz, a minőségének a fenntartásához szükséges folyamatokkal kapcsolatban. Ennyire félreérteni azt, amit részletesen leírtam, egy elfogulatlan szakembernek nem lehet...

Konkrétan leírtam, hogy miért és mikor következik be a pislogás, mint a hálózaton végzett kapcsolások látható következménye.
Nehéz elhinnem, hogy nem tapasztaltatok már pl.a közelben zajló villámlás miatti, a gyors visszakapcsolások okozta pislogást. Azt sem, hogy már mindenütt megoldották az országban a trafó kivezetések közötti átkapcsolást pislogás nélkül. Van zárlat miatti és feszültség szint beállításból adódó pislogás is.

Tehát erről van szó, illetve arról, hogy amióta elszaporodtak a napelemes rendszerek, azóta jóval gyakrabban kell a hálózaton gyors "vissza"kapcsolásokat végezni. Nem feltétlenül a HMKE-k a gyors visszakapcsolás okai (azt hiszem ezt is írtam). Pontosan azért nem engedik nyakra főre a létesítésüket, mert akkor a hálózat üzemeltetők megoldhatatlan problémával kerülnének szembe.


Akkor ismét a kérdésem, illetve a probléma felvetésem lényege:

-A pislogás, a lekapcsolt hálózat az egy meglehetősen hosszú időtartamú jelenség. Nagyságrendje az 1-2 sec 1~ esetén, és a 0,6 sec 3~ esetén tartomány közé esik. Ez érzékelhető szabad szemmel, ezért látjuk az izzón. Ennyi idő alatt 3~ esetén jól méretezett és működtetett forgógép esetén nincs károsító hatású "szinkronból" kiesés.
Van gyorsabb és finomabb szabályozási lehetőség is ami olcsóbb, mint az inverterek. A Siemens kifejlesztette az okos trafóit. Erről is teszek majd fel ismertetőt. Eddig nem akartam vele feleslegesen bosszantani a HMKE-seket, mert a trafó és a hozzá tartozó szabályozási rendszer egyszerűen megoldja a rendszerben tartásukat, de elsősorban a hálózati rendszerproblémákat.

-Ez alatt az időtartam alatt kell az adott trafókörön lévő HMKE-nek lekapcsolnia.
Értelemszerűen akármilyen rövid idő alatt szabályozzák le magukat, még a msec időtartam is hosszú időnek számít, és továbbra is rádolgoznak a már lekapcsolt hálózatra.
Az általuk okozott tranziensek és harmonikusok úgy kerülnek ki a hálózatra, hogy akkor már nem érvényesül az üzemelő hálózatoknak a jellegükből és kiépítettségükből adódó zavar kiegyenlítő, semlegesítő hatása.
Ráadásul hálózat lekapcsolása is különböző tranziensekkel jár. A kétféle, az ellátói és a fogyasztói oldalon keletkező tranziensek, harmonikusok össze is adódhatnak, de önmagukban is károsítók lehetnek.

-Továbbra is kérdés, hogy mennyi HMKE lehet egy trafókörre kapcsolva? (Erre a kérdésre ismét nem érkezett válasz.)
Amennyiben egy trafókör egyik áramkörére például három HMKE csatlakozik, akkor a lekapcsolás pillanatában, illetve a ténylegesen elkezdődő hálózati feszültség megszűnés (letörés) egy bizonyos határértékének elérésekor mennyire reagálnak együtt a HMKE-k?
Kizárt dolog, hogy mindegyik azonos paraméterekkel rendelkezzék még akkor is, ha azonos gyártmányúak. Különösen, hogy a szolgáltató eleve meghatározza a beállítási paramétereket külön-külön minden HMKE inverterre.
Egyértelmű, hogy egy bizonyos ideig még kitáplálnak a hálózatra. A "legerősebb" helyettesíti a hálózatot és a többi (egy ideig) még ezt a "hálózati" feszültséget tekinti mérvadónak. Ehhez viszonyítva a lekapcsolásuk megkezdéséig még felhúzzák magukat az engedélyezett maximumram, vagy közelébe.

-Tehát a KÖF hálózat már leválasztva, de a fogyasztói oldalon, a kitápláló HMKE-k közvetlen körzetében maximálisan hatnak, hathatnak egyrészt még a hálózati zavarok, és külön az inverterek keltette zavarok is.

Azt, hogy az inverterek okosak és sokféle védelmi követelménynek meg kell feleljenek természetes. De tökéletes védelem nem létezik.
Különösen akkor nem, ha ki tudja mennyi sumák, ismeretlen kitápláló is létezik a közelben.
Vagy ami a gyakoribb, hogy már nem az engedélyezett paraméterek szerinti teljesítményű és kiépítettségű a HMKE.
Erre ezen a fórumon is sok példát lehet olvasni. Akár villámtól is. Invertereket cserélgetnek, teljesítményt növelnek. Napelem típust váltanak, stb.
Innentől kezdve az, amit az asztalodon lévő teljesítményelektronikák gyári paraméterei, és a valóságban működő HMKE-k paraméterei a hálózatnak jelentenek, már két különböző dolog.
Van egy ma korszerű inverter, ami nem tudom miért kerülhet az asztalodra javítás, vagy ellenőrzés céljából, amikor erre még nincs szüksége. És van egy, ma már talán az egységes követelmény rendszernek nem megfelelő inverter, ami a HMKE-ben üzemel.

(Kezdetben itt a fórumon sokan foglalkoztak azzal, hogy a k..va szolgáltatók hetente változtatják az engedélyezett inverterek listáit. Ami az egyik szolgáltatónál megfelelt, azt a másik nem fogadta el. Bejáratott HMKE építők kértek tanácsot, hogy egy másik szolgáltatói körzetben végzendő munkájukhoz milyen invertert szerezzenek be, mert az általuk "konténer importból" beszerzett járatos invertert az ország más részén egyenesen tiltották. Még ma sem teljesen egységes a helyzet, de ez inkább annak tudható be, hogy az építők egy része még nem szembesült a szolgáltatóknak a HMKE-t az adott hálózathoz illesztő belső méretezésével. Ez a kérdés az előzetes tervbírálattal megoldódni látszik.)

Viszont, az első sorozatos, éveken keresztül beépített, még un. szabadon választott inverterek is üzemelnek. Ezeket nem cserélték le, csak ha muszáj volt.
A felsoroltak okok bármelyike veszélyes lehet a környezetére. Még úgy is, hogy ránézésre fullos intelligenciájú inverterekkel számolnak a "nemzeti hálózattervezők". Az ezek által okozott zavarokkal is megoldhatatlannak látszik a biztonságos ellátás tömeges HMKE beüzemelések esetén.


A nálam is tönkrement berendezések minőségével tisztában vagyok. Ennek a tudatában is piszkálja a csőrömet, hogy ha esetleg ezt a kárt más okozta, akkor miért nekem kell megfizetnem a javíttatást és a cserét?

Ami a mai technikát illeti, azért régen sem volt minden olyan anno, ahogyan szoktam emlegetni.
20-30 évvel ezelőtt mi már üzemszerűen alkalmaztunk Danfoss és ABB freki szabályzókat, lágyindítókat, Rittal szekrényklímákat. Hat tengelyes, néhány pontból három dimenziós felületgörbületet számoló, elektro-szervós ABB festő robotokat.
Az utolsó, a 80-as évek elejéről származó, 8"-os flopy diskkel, folyamatos olvasással vezérelt, de még RAM nélküli, kézzel tanítható hidraulikus ABB robotunkat valahol Győr mellé sikerült elpasszolnom a Német szervizesünk segítségével. Tíz évvel ezelőtt még működött, de már Székesfehérváron. Az utolsó doksijaimat, jegyzeteimet, az alkatrész elérhetőségeket akkor adtam át nekik.
Emléknek őrizgetek egy 25 évvel ezelőtt, korszerűsítés miatt kiváltott Német gyártmányú, 1/3 fázisú (20A/1fázis) kis teljesítményű freki váltót. Azért kellett lecserélni, mert a tudása már akkor is kicsi volt. Ellengerjesztéssel fékezve végzett, szabályozható megállításos/indításos logikával léptetőmotor funkciót, vezérlést. Még a fékezéshez használt ellengerjesztés hőjét felemésztő ellenállásai is megvannak. A motor/hajtómű egység szöghelyzet jeladója és a frekiváltót szabályzó PLC együttes pontossága sem volt elegendő ahhoz, hogy a robottal tökéletes szinkronban működjön. (A motor festés közben a festendő terméket tartó asztalt forgatta (volna)).

40-60 fokos csarnok hőmérsékletben nem volt egyszerű ezeket üzemeltetni, különösen úgy, hogy a páratartalom helyenként közelítette a 100%-ot. Az elektromos szekrények lemez burkolata nyáron a sugárzó hőtől elérte a 70 fokot...
De ez már történelem.


A "családi" HMKE kapcsolgatása, vizsgálata sem hoz eredményt. Ami a háztartás környékén fellelhető digitális műszer, az alkalmatlan az ilyen tűk mérésére.
Az analóg műszert is ezért próbáltam ki.
A mai napig vannak olyan elektronikai alkalmazások, ahol az áramvédő kapcsoló működését lehetetlen a rá kalibrált kioldási értékkel rendelkező feszvizsgáló és Fi relé ellenőrző műszerrel kiváltani. Ilyen helyeken régen is és ma is analóg ellenőrzőt kell használni. Olyan durva rugós, műszert, aminek a kijelzése a régi piaci akasztós mérlegekéhez, vagy a húzórugós horgász mérlegekhez hasonlít.

A precíz analóg műszerem jelzi a tűt, de még közelítő értéket sem tudok meghatározni vele. Az, hogy valamit talált, az biztos.
Nem véletlenül nem hajlandó a szolgáltató beműszerezni egy olyan mérést, ahol a mérendő paramétereket sem lehet biztonsággal meghatározni.


Ami a Németeket illeti, talán még fellelhető a fórumon, hogy voltak problémák. (Sajnálom, hogy az akkori hsz-eimet töröltem, de a többieké talán még megvan.)
Akkor a panelek alatti tetőkiégéseket, a kideríthetetlen okból pillanatok alatt leégett tetőket vizsgálta egy egyetemi kutató a csoportjával. Még olyan videó is elérhető volt, ami a minden felismerhető ok nélkül, a pattogatott kukoricához hasonlóan sortűz szerűen, ívhőmérséklettel berobbanó napelemes tetőt mutatta.
Vele személyes kapcsolatban álltam. A vizsgálatai már akkor kimutatták az árnyékba került elemek túlmelegedését. Persze az akkori technológia volt a vizsgálat tárgya!
Mivel állami érdek volt az elterjesztés, ezért hatalmi erővel elnémították. A problémát a szőnyeg alá seperték.
Ma is vannak gondjaik, nem is kicsik. A folyamatos átépítések a legjobb bizonyítékai annak, hogy nem volt kellően átgondolt, megtervezett a projekt. Ma a házi tároló szekrények utcai elhelyezésével, a befogadott energia mennyiségének a szabályozásával, illetve a HMKE-k táv-vezérelt szabályozásával, paraméter állítgatásaival igyekeznek a hálózati kapcsolgatásokat a minimumra szorítani, mert a kapcsolgatásokból származó kár nagyobb, mint a napelemes nyereség.
Az általános háztartási, vagy a háztáji iparban, gazdaságban használt berendezések negyed vagy félhullám kiesését tolerálják csak. Ahol a digitális vezérlés a meghatározó, oda pici akku, szünetmentes van eleve beépítve. Nagyobb fogyasztóknál eleinte volt a lendkerekes, majd jött a szupravezetős áthidalók korszaka. Egy kis mezőgazdasági faluban, ahol a hatalmas tetőfelületek mind be vannak építve, ott a falunak egy szerény szupravezetős konténer biztosítja a megszakítás mentes ellátást.
Nem csak a Németeknek volt lehetősége uniós pénzekből napelemesíteni, de ők akartak ebben az élen járni. A sokkal jobb napenergiás adottságú országokban a töredéke a napelem, mint akár nálunk is.
Amikor valaki a beépített, vagy a termelő MW-okat hasonlítja egymáshoz, akkor általában nem veszi figyelembe az országok méreteit, adottságait.
Nem tartozik ide, de a külső hőszigetelésben is a Németek a minta. Az sem volt és még ma sem probléma mentes. Kezdték a régi ház+8 centiméterrel, most a külső 20, belső 10 cm körül tartanak. Közben náluk is volt penészedés, belső burkolat leszakadás és minden, ami nálunk most kezd előjönni. Ők egy kicsivel előttünk járnak, pedig náluk az éves átlaghőmérséklet jelentősen magasabb, mint nálunk.
2018-07-20
09:21:24
Előzmény: sándor #51789#51793
Szia Sándor!
A kapcsolóüzemű tápegységek nagyon rosszul tűrik a ki-be kapcsolgatást. Nem a túlfeszültség okozza a halálukat, hanem az, hogy a visszakapcsolás nem a nullátmenetnél történik. Ez ellen talán egy 230V-os vezérlésű szilárdtest relével lehet védekezni, ami nullátmenetnél kapcsol be, egy darab 40A-es kényelmesen elviszi az egész házat.
A túlfeszültség ellen az óra közelébe varisztorokat lehet tenni:
www.tme.eu/hu/details/v275la40ap/tht-varisztorok/littelfuse/
Épp most van nálam egy kis Krups kávéfőző, amit egy ilyen mentett meg, illetve ki tudja, még mit, mert a megszakítót is leverte.
Ebből a kis korongból 5 darab párhuzamosan egy tűzálló dobozban (akár egy tönkrement fémdobozos beltéri), és jó vastag vezetékkel bedugva egy konnektorba.
villam64Válasz erre
2018-07-19
20:03:30
Előzmény: sándor #51789#51792
Szia Sándor
Még régebben volt egyik szomszédomnál, pár éve meghalt sajnos, hogy szólt a TV-je miatt, hogy hirtelen kikapcsol, a távirányító nélkül. Nekiálltam nézegetni a hálózatát, és azt tapasztaltam, hogy villog a lámpa. Tettem egy lámpát az óraszekrénybe, az óra utáni kötésbe. Azt tapasztaltam, hogy a ház egy nagyobb fogyasztója képes villogtatni a lámpát. Mivel közvetlenül az óra után voltam, mondtam neki, hogy szóljon a szolgáltatónak, mert kötési hiba van az ő oldalukon. Az oszlopon ki is javították a kötést. És megszűnt a villódzás, és a TV is rendesen működött utána. Három fázis esetén lehet egy rossz csak.
2018-07-19
15:45:06
Előzmény: sándor #51789#51791
Sándor,

Én nem tartom helytállónak azt a kijelentésedet, hogy a készülékeid tönkremenetelét a napelemes inverterek okozzák.

Előfordulhat, de nagyon valószínűtlen!

Tény, nem ellenőriztem minden egyes invertert ami a környékeden fellelhető, de van pár dolog, amit végiggondolva belátható, hogy inkább más oka lehet a dolognak.

- Az inverternek rendelkeznie kell széleskörű önkorlátozó képességgel, hogy elkerülhessük a hálózati energia jellemzőinek romlását. (fesz, áram, felharmonikus, frekvencia)
- Az inverterek teljesítményének fel és leszabályzása mesterségesen lassított, bármely hiba esetén a visszakapcsolás késleltetett. (Itt a kapcsolás nem a legmegfelelőbb kifejezés, mert az újraindulás több perces folyamatos, nulláról induló teljesítménynövelést jelent.)
- A gyártónak az invertereket be kell vizsgáltatnia ahhoz, hogy forgalomba lehessen hozni.
- A hirtelen (másodperces tartományban) besugárzás változást csak lefelé követik az inverterek, felszabályzás sokkal lomhább. (A napelemek időlegesen nincsenek kiterhelve.)

Feltételezve**, hogy a fenti dolgok teljesülnek, olyan nem lehet, hogy a HMKE miatt villog, hunyorog a lámpa. A betáplált teljesítmény változás eleve olyan lassú, hogy annak hatását nem fogod meglátni a lámpán.

Munkámból adódóan láttam már egy-két neves inverter gyártó teljesítményelektronikáját. (most is it van az asztalom mellett egy rakat inverter panel)
Elmondhatom, hogy már ránézésre is megvan bennük az a mennyiségű és minőségű hardver, ami ahhoz kell, hogy az előírás szerinti kritériumoknak megfeleljenek. Ennyire összetett elektronikát nem épít az, aki nem akarja túlteljesíteni a legszigorúbb előírásokat is! (** innét a feltételezés)

Ehhez képest, egy olcsó, kínai, török stb. gyártású tápegység a kőbalta kategória.
Azt állítani, hogy a láthatóan csúcstechnológiát képviselő, bevizsgált inverter és a lehető legolcsóbban előállított, éppenhogy működő, bemondásra elfogadott CE-s tápegység párosból az inverter nem felel meg a műszaki követelményeknek és emiatt megy tönkre a tápegység, nagyon nem logikus.

Javaslom, egyszer kéredzkedj be a HMKE-s rokonodhoz és kapcsolgasd ki-be akár a DC-t, akár az AC oldalt. Meglátod, nincs ott semmi hirtelen feszültségugrás, teljesítményváltozás, semmi, amit te leírtál mint anomália.

A másik (közvetett) érvem az állításoddal szemben, ha a te trafókörzetedben az a 3-4-5 HMKE ekkora galibát okoz, hogy lehet, hogy nem hallottunk tömeges problémákról pl. Németországból? Az ilyen bulváros hírek futótűzként terjednek manapság...

T.




2018-07-19
14:02:28
Előzmény: takyka #51782#51789
Szia,
Az idei kánikula más, mint amire még vissza "szoktunk" emlékezni. Nincs nagy hőség, viszont a besugárzás erősebb. A gyakran fölénk áramló hidegcseppek, a kis frontok megtisztítják a légkört a párától.
Elvileg egy normális nyáron is az történik ami télen szokott, hogy beáll a Kárpát-medence fölé egy hideg, vagy meleg légtömeg. Ez a felettünk álló párna megakadályozza, hogy mozogjon e levegő és ki tudjon tisztulni a szennyeződésektől és a párától. Sem szél, sem eső nincs heteken keresztül.
Én ezt a "tiszta levegő jelenséget" a napkollektor megnövekedett teljesítményén látom. Még felhős időben is többet termel mint régebben. Persze ennek több más oka is lehet, mert a naptevékenység intenzitása is növekedő fázisban van. Legalább is ezt olvastam valahol.

Te az alpi régió időjárásához tartozol, tehát nem biztos, hogy ugyan azt mutatják a napelemeid, mint a kollektorom. De elvileg a jelenségnek nálad is látszania kell.

A konkrét gondom az, hogy egy trafókörzet egyik, alig több mint 50 méteres leágazásáról kapom az energiát. Itt csak pár lakóház van, a többiek ipari fogyasztók. A trafónkon, de egy másik leágazáson van egy HMKE ami a családunkhoz tartozik. Viszont az utcáról láthatatlan ipari fogyasztók tisztességgel fel vannak szerelkezve napelemekkel.
Korábban már írtam arról, hogy egy tőlünk távolabbi, nagy napelemes kapacitással felszerelt ipari üzem az őszi létesítés után az első két-három verőfényes februári hétvégi (munkaszünet) reggelen órákra leültette a környékünket ellátó KÖF hálózatot. Az akkori sorozatos automatikus visszakapcsolási kísérletek az üzem körzetében okoztak készülék meghibásodásokat. (Az a probléma elvileg megoldódott, de az is lehet, hogy még mindig ők kavarnak be.)

Nálunk is olyan készülékek hibásodtak meg, amelyek állandóan bekapcsolt állapotban vannak. A számítógépemet a sorozatos visszakapcsolások idején indítottam. Ez lehet véletlen egybeesés is, nem feltétlenül a meghibásodás oka. De az már elgondolkodtató, hogy van több műholdas beltérim, amelyeket nem érdemes távirányítóval kikapcsolni. Kikapcsolt állapotban is annyit fogyaszt mint bekapcsolva. Ha feszmentesítem, akkor hosszú ideig tart mire felismeri magát, már ha egyáltalán hajlandó elindulni. Ha újra feszültséget kap, akkor először frissít, csatornákat rendez. Ha öt perccel az F1-es futam startja előtt dugom be, akkor garantáltan lemaradok az első három körről. És még meg is kell találnom a csatornát.
Ezek olcsó, általában Török gyártmányú készülékek. De ilyen néhány éppen üzemelő kapcsolóüzemű töltő is, ami lassan fogyóeszköznek számít.

A biztosító régebben ezeket a károkat a szolgáltató felelősség biztosítása terhére térítette, de ma már csak az elszenesedett készülékkel hajlandó foglalkozni.
A beltériket ma már nem lehet bérelni, meg kellett őket vásárolni. Viszont külön pénzért kicserélik, majd megjavítják őket. A szerelőjüktől tudtam meg, hogy szinte kivétel nélkül a tápegységük megy tönkre. Az ok túlfeszültség.

Idáig tart amihez értek.
A szolgáltató bizonyítani tudja, hogy az általa kiadott energia hálózati paraméterei az engedélyezett túllépési határokat nem érik el. Hiteles fogyasztóhelyi mérésük nincs. Ekkora károsodás esetén nem is foglalkoznak vele csak bírásági felszólításra. Abból az eljárásból én vesztesen kerülök ki. Csak a beadvány többe kerül, mintha évente kétszer vennék egy garnitúra beltérit.
Ráadásul a hálózati paraméterek között nem tartják számon a harmonikusokat. Csak a nagyméretű inverterekkel felszerelt napelemeseket hajlandók vizsgálni.
A kicsik esetleges károsító hatását nekem kellene kivizsgáltatnom, hogy honnan kapom a harmonikust, és akkor majd "intézkednek". Mivel a saját hálózatukon a kivizsgálást is csak ők végezhetik, így a kör bezárult, a kígyó beleharapott a farkába.
Csak ők tudják, hogy hivatalosan hol működnek HMKE-k. A többit rendőrségi feljelentéssel és nyomoztatással kellene megtalálnom. Nem kell mondjam, hogy ez eleve reménytelen ügy.
És itt a vége a hiba ok keresésének.

Marad az, amit a műholdas szerelő mondott.
-Vagy csak akkor kapcsolom be a beltériket, amikor már lezajlott a reggeli vagy a naplement idején szokásos "pislákolás". (Ez az unokáim tv és internet használati szokásai miatt nem kivitelezhető.)
-Vagy tegyek a tv rendszer elé egy párszáz Wattos szünetmentest. Ebben lehet valami, mert azokon a lakáshálózati részeken, amelyek mindig is szünetmentesről működtek, eddig még nem történt meghibásodás. Pedig onnan is működnek ruterek, töltők.
-Vagy veszek egy tartalék beltérit. Egy javítottat, mert a szerelő szerint ezeket megerősítették túlfesz ellen. Talán ez a legolcsóbb megoldás.

Nagyjából ennyi, amit bővebben ki tudtam fejteni.
Nem vagyok gyengeáramú és informatikus sem.
A rémlik talán, amikor a germániumos korszakban a zénerek tették a dolgukat egy bizonyos határfeszültségig, majd átvezettek anélkül, hogy meghibásodtak volna.
Egyébként a Paragon által idézett cikkben van egy ábra, ahol látható, hogy mi Szerbia ás Románia felől kapunk energiát. Nem tudom mi a mai helyzet, de régen, az Ukránokkal együtt ők teljesítményt biztosítottak. A paraméterek betartásáért, a minőségért Csehszlovákia felelt a vízerőműveivel. Ez még a KGST korszakban volt, de az összekapcsolt rendszer ma is hasonló. De egy ilyen feltételezés szinte kizárható, mert a napelemek előtt is volt gyengeáram, volt műholdas televíziózás, és volt informatika is. Én egy 1983-ban gyártott AT-t használtam DOS alatt közel tíz évig Szerb és Román áramról.

Szerintem vagy visszalőnek az inverterek. Nem kapcsolnak le elegendő szinkronban a gyors visszakapcsolással.
A hálózat a mai fogyasztói jellegből kifolyólag visszagerjeszti önmagát. Magyarul sok az energiát tároló "kondis" gyengeáramú berendezés. Ilyenek pl. az okos tv-k amelyek ledje még percekig világít a kikapcsolás, a feszmentesítés után. Megjegyzem, biztosan nem véletlenül, mert ezzel védik a készüléket a gyors visszakapcsolások, a pillanatnyi áramszünetek kikapcsoló hatása ellen.
Jut még eszembe, hogy a közelmúltban egy HP laptop akkuját veszítettem el. Az akku rendben volt, a tápegysége szállt el. Javítani drágább lett volna, mint egy újat vásárolni. Akkor (még) nem kapcsoltam össze a hálózati pislogásokat a napelemekkel.

Remélem, elég bőven kifejtettem, a francba is!
Jó lenne, ha ti, hozzáértők is körül járnátok a témát. Nekem már van néhány anyagom, amit hetek óta fel akarok tenni. Ezek érintik ugyan a HMKE-k illetve úgy általában a napelemes hálózat problémáit, de ilyen apróságokkal nem foglalkoznak.

Más.
Ami a Magyar villamosenergia importot illeti, valahol nagyon tévedésben van villám, mert volt az idén időszak, amikor a 60%-ot is meghaladta. Nem a napelem lesz a megoldás.
Mindenki csinálja azt amiben jó. Monacóban sem termelnek kukoricát, nem tartanak vágómarhát, mégis fogyasztanak marhahúst.


2014-03-31
11:06:56
Előzmény: PetiG #46144#46145
Aszinkron motor is többet fogyaszt, de kb. lineáris a növekedés, nem négyzetes, mint ohmikus fogyasztóknál. Így ekkora túlfesz nem okoz számottevő változást.

T.
2014-03-31
09:51:39
Előzmény: falusi #46140#46144
Boyler esetén ha jobban fűt előbb lesz kész a melegvíz. Az energia ugyanannyi.
Egy aszinkron motor esetén nem tudom mi a pontos helyzet.
2014-03-30
20:31:27
Előzmény: PetiG #46128#46140
Igazad van, viszont az ízzólámpák, motoros fogyasztók, főző, melegítő készülékek többet fogyasztanak. A halogén ízzókon vettem észre, hogy az élettartamuk radikálisan csökkent a túlfesztől!
2014-03-29
11:03:06
Előzmény: falusi #46125#46128
A szabályzott kapcsoló üzemű tápos fogyasztókra nem igaz, magasabb feszültségnél kevesebb áramot vesz fel.
2014-01-08
08:28:20
#44836
Legyünk-e nagyvonalúak a hálózati paraméterek pénztárcánkat terhelő hatásaival kapcsolatban? Éedemes-e néhány százalékért harcolni?

Ezt írta valaki:
"Van egy 100W-os izzóm az ebédlő asztal felett. Napi négy órán át használjuk.
Ha a feszültség a névleges 230V, akkor óránként 100, összesen 400Wh energiát fogyasztok és fizetek. Ha viszont akár a saját termelés miatt, akár a szolgáltató kedvességéből felnyomják a feszültséget 245V-ra, akkor a fogyasztásom óránként 112,5Wh-ra emelkedik. Összesen 4x112,5=450Wh energiát vagyok kénytelen elfogyasztani.
A fogyasztásom 12,5%-al emelkedik, ennyivel többet fizetek. Illetve még ennél is többet, de arról majd később. A fényesebben világító izzóra nincs szükségem, az asztal világítása 100W-ra van méretezve.
Arra sincs szükségem, hogy az izzó várható élettartama a felére csökkenjen.
Tehát jelentős károm származik a megemelt feszültségből a megemelkedett villanyszámlán felül is. És ez vonatkozik minden, a háztartásban üzemelő villamos fogyasztóra!"

Igazatok van, amennyiben a berendezések élettartamát megrövidíti és/vagy a teljesítmény növekedést nem okoz a magasabb feszültség, akkor többletköltséggel jár.

Egyébként nekünk biztosan nem jelentene problémát, ha a konyhában 100Watt helyett 90 vagy 110 W fényű világítana (persze akkor, ha ez nem ingadozást, villózást jelent).
Másrészről egy ~10Wattos LED izzó van a ebédlőasztalunk felett.

A bojler hőmérséklet csökkentésre a napközben gyakrabban kiadott éjszakai miatt gondoltam. Egyébként a magasabb feszültség csak gyorsabb felfűtést eredményez, de az miért lenne probléma? Én abban sem vagyok biztos, hogy nem érné meg jobban a nagy tároló helyett kisebbet nappali árammal használni (lásd az erre vonatkozó számításokat).

A meddő elszámolását elfogathatónak tartom, mert miért ne azok fizessék ki a kompenzálás díját, akik miatt kompenzálni kell. Akkor is ez a véleményem, ha én is azok közé tartoznék, akiket rosszul érintene a dolog. Gyanítom, hogy egy ilyen irányú kezdeményezés csakis "alulról" jöhet, mert a szolgáltatónak a jelenlegi szétterített költség kényelmesebb, és ehhez a régi órákat sem kell lecserélnie.

villam64Válasz erre
2014-01-07
14:44:35
Előzmény: robert #44814#44817
Nem minden hasznosul a megemelt feszültség miatt. A jelentős fogyasztó hűtő és fagyasztó kompresszoroknak nem nő a hatásfoka. A ritkán használt berendezéseknél nem számít. Azokat kell lemérni 230 V-ra, Majd 240 V-ra amelyek a döntő fogyasztást adják egy hónapban. Nálam rajta volt az energiamonitor a hálózati inverter kitáplálás mérésére. Alacsony cos φ-ről indult. A 93 cos φ 300 W után érte el. Ez én értelmezésemben meddő energiát jelent. A digitális mérők könnyen kalkulálnak a meddő energiával. Mérni tudják.
Payagyerek
A digitális óráknál a terv a kívülről, havonta történő leolvasás. Villámcsapásnál a veszteséget nem az elfogyasztott kWh jelenti majd.
2014-01-05
12:10:14
#44754
MSZ EN 50160:2001

"""
2. A kisfeszültségű táplálás jellemzői
2.1. Hálózati frekvencia
A tápfeszültség névleges frekvenciája 50 Hz legyen. Normál üzemi körülmények között az alapharmonikus
frekvencia átlagértéke 10 sec-on keresztül mérve a következő tartományban legyen:
– az együttműködő hálózathoz szinkroncsatlakoztatású hálózat esetében
50 Hz ± 1%
(azaz 49,5 – 50,5 Hz)
az év 99,5%-ában,
50 Hz + 4%/-6%
(azaz 47 – 52 Hz)
az idő 100%-ában.
– az együttműködő hálózathoz nem szinkroncsatlakoztatású hálózat esetében (pl. egyes szigetek tápháló-
zatai)
50 Hz ± 2%
(azaz 49 – 51 Hz)
a hét 95%-ában,
50 Hz ± 15%
(azaz 42,5 – 57,5 Hz)
az idő 100%-ában.

2.2. A tápfeszültség nagysága
A közcélú kisfeszültség, Un szabványos névleges feszültsége a következő legyen:
– négyvezetékes háromfázisú hálózatokban:
Un = 230 V a fázis és a nulla között,
– háromvezetékes háromfázisú hálózatokban:
Un = 230 V a fázisok között.

1. MEGJEGYZÉS: 2003-ig a névleges feszültség eltérhet 230 V-tól a HD 472 S1 szerint.
2. MEGJEGYZÉS: A kisfeszültségű hálózatokban a megegyezéses és a névleges feszültség azonos.


2.3. A tápfeszültség változásai
Normál üzemi körülmények között, a feszültségkimaradásokat figyelmen kívül hagyva

a tápfeszültség 10 perces átlagos effektív értékei 95%-ának bármely egyhetes időszakban az
Un ± 10% tartományban kell lennie.
1. MEGJEGYZÉS: 2003-ig a feszültségtartomány eltérhet ezektől a szabványos értékektől a HD 472 S1 szerint.

a tápfeszültség minden 10 perces átlagos effektív értékének Un + 10%/- 15% tartományban kell lennie.
"""



Feszültség ingadozás RECOMMENDED

2013-03-13
14:54:11
Előzmény: payagyerek #39478#39483
zsezse
Ma eros zivatar vonult at felettunk, dorgott, villamlott. Az egyik elektromos eszkozunk kozeleben voltam, amikor fura sistergo hangot hallottam. a keszuleket azonnal kihuztam, de a vihar elvonulasa utan sem akart eletre kelni egy darabig.

Van-e arra megoldas, hogy az ilyen villamcsapasok altal okozott tulfeszultseget levezessuk es ne a haz kapja meg?
tudom, h vannak tulfesz elleni hosszabbitok, de jo lenne a haz egeszere ezt megoldani.
Mennyire draga egy ilyen megoldas?


payagyerek
Előzmény: zsezse #39473#39475
Ebből B osztályút berakni a lakáselosztóba és minden érzékeny készülék elé kéne még D osztályú:mixvill.hu/1/products/395

D-ből nem fontos kalapsínest venni, hanem kapható kicsi kondiméretű túlfeszpatron, melyet a konnektorokba érdemes kötni (elfér a 65-ös dobozban).

Nagy valószínűséggel nálad az adott készülék zavarszűrő kondija sistergett. Lehetett véletlenül is, de lehetett 1 aprócska túlfesz "begyújtása" okán is.





zsezse
Előzmény: payagyerek #39475#39476
koszi.
Ezt az ora es az EV rele koze kell kotni gondolom?!


payagyerek
Előzmény: zsezse #39476#39478
Az órától jövő fázisvezetőre a lakáselosztóban.

De ez önmagában még nem biztos, hogy elégségesen véd. Kellenek a "szakaszvégi" D-s (kisszintű) patronkák a konnektorokba is.


zsezse
Előzmény: payagyerek #39478#39483
egyelore tobb, mint a semmi.
a D-s patronoknak utananezek!
2012-04-14
00:12:00
Előzmény: sándor #12805#28384
Háromfázisú hálózatban a nullpont eltolódhat.
Aszimmetrikus a terhelés esetén (miért ne lenne ilyen), a nullpont eltolódás miatt a kevésbé terhelt (vagy egyáltalán nem terhelt) fázis(ok) feszültsége megnő.

Ha a nulla-vezető csatlakozásainál érintkezési hiba van, akkor jelentős mértékben megváltozhat (növekedhet) a feszültség.



Én jelezném a hibát az áramszolgáltató felé, bár a 250 V nem biztos, hogy rendellenesség.
Ha a környéken több elektromos készülék is tönkrement, akkor érdemes kivizsgáltatni, hogy a hiba kinek a készülékében volt, megelőzendő későbbi komolyabb károkat.

Nekem úgy rémlik, hogy a hálózati feszültség tűréshatára 10%.
Ha van rá időd, nézd meg pontosan. Szabványokban biztosan fellelhető.

2012-02-06
15:35:14
Előzmény: sándor #24672#24679
Sándor,
amit leírtam, azokban a szituációkban a motornak nem kellene működnie, így kizárnám a motorhibát. Kenyérsütőnél a kelesztési fázisban nem mehet, mert összeesik a tészta (a második dagasztás után már nincs több dolga), a mosógépnél meg az irányváltások közti időben jelentkezik, ha forog a motor, akkor megy rendesen, nem hallok rendellenes zörejt.
Ebből következtetek valamilyen zavaró impulzusra, amit a gépek valószínűleg nem túl fejlett zavarszűrése nem tud kiszűrni, a vezérlő félvezető meg "ugrik" rá.

Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Hálózati problémák, feszültségingadozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva