English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Egyéb  =>  Hőcserélőlapozz: « előző   1, 2, 3, 4
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
villam64Válasz erre
2009-10-25
08:23:53
#2918
Monolit

Én úgy mondtam a hőcserélőket utoljára, hogy a jelenlegi 1-1 hőcserélő mellé sorba 1-1 hőcserélőt. Tehát 2 db sorban és ez párhuzamosan duplázva. Ha megduplázod a térfogatáramot megháromszorozod az elektromos fogyasztást. Igen, mindkét megoldásnak ára van. Megvette az esbe-t a kátrányosodás miatt. Magasabb lett a kazán hőmérséklete, alacsonyabbra szeretné állítani. 50-es esbe-t szeretne betenni amivel a kazán bemenőjét csökkentené, a kátrányosodást kockáztatva. Vagy elfogadja a 90 fokos kimenőt, Kérdés a kazán mennyire szereti. Te is írtad, hogy nálad nem szeretnéd a villany fogyasztást növelni. Plusz 80 W napi 4 óra 4 hónap alatt 1750 Ft. A hőcserélő felületét duplázom meg. www.portal.d-eg.hu/content/view/649/41/
 D-Ég hőcserélő Csonkok bekötése

kazánkör szekunder kör
HMV-készítés S1 ? S2 S3 ? S4
Padlófűtés S4 ? S3 S2 ? S1





Zsezse

A puffer felé 22-es vagy 28-as a cső ?
2009-10-25
01:15:32
#2911
"Én úgy nézem, hogy zsezse-nek ugyan olyan vastag a kazántól jövő cső, mint a hőcserélőké."

a hocserelok 3/4" bemenettel rendelkeznek, a kazan felol 28-as cso, a zart rendszerben 22-es cso van.

az ESBE-t a meleg agba felesleges kotni, mert _nem a kazant vedi_, hanem a puffert nem tolti hideg vizzel.
amint a kazan eloremenoje eleri a 70 fokot, az ESBE teljesen kinyit, es elkezdi a pufferbol kiengedni a hideg vizet, be a kazanba.
szerintem.



2009-10-24
13:22:08
#2906
"Én úgy nézem, hogy zsezse-nek ugyan olyan vastag a kazántól jövő cső, mint a hőcserélőké."

Ez esetben tárgytalan, illetve ha két hőcserélő bekötése meghaladja a gerinc bekötés nagyságát, válik érdekessé számomra a dolog. Én úgy vagyok vele, hogy a gerincbekötés nagysága (vízhozama) mindenképen haladja meg a hőcserélők általi vízhozamot, ez esetben biztos a rendszer. Nálam így működik.

"A hőcserélőkre vonatkoztatott képletekkel kell számolni. 2 1/2" nem egyenlő 1". 1/2" - 254 mm2, 1" - 1017 mm2. 22-es cső 380 mm2, 28-as 615 mm2."

Már borult is az elmélet, :) soha nem számoltam utána. A térfogatáram azonban még beleszól a dologba, sorba kötésnél mindenképen kisebb mint a párhuzamos esetén, legalábbis a fizika szerint.

"A fenti képlet szerint 2-szeres teljesítmény eléréséhez 2-szeres térfogatáram szükséges, ha a Delta T állandó. Ez 4-szeres rendszerellenállást jelent, amit nagyobb szivattyúteljesítménnyel lehet kompenzálni. (Nagyobb elektomos energiaigény.)"

Idézet az általad megadott linkről.
villam64Válasz erre
2009-10-24
12:04:49
#2904
Én úgy nézem, hogy zsezse-nek ugyan olyan vastag a kazántól jövő cső, mint a hőcserélőké. Ha jól látom 22-es. Sőt, az esbe előtt szűkítőt látok.
Monolit
A hőcserélőkre vonatkoztatott képletekkel kell számolni. 2 1/2" nem egyenlő 1". 1/2" - 254 mm2, 1" - 1017 mm2. 22-es cső 380 mm2, 28-as 615 mm2. Tehát 1db 28-ast érdemes 2 db 22-hez kötni. 4 db 1/2"-ost 1 db 1"-oshoz.
2009-10-24
10:11:51
#2900
durkonorbi:

A tapasztalat és kísérlet az igazi, egyetértek. De ha a kísérlet rosszul van felépítve, rossz eredményt kapsz!

Túlozzuk el! Van 1" átmérőjű előremenő csövünk, amiről két hőcserélővel veszem le a vizet, amely legyen 80 C fokos. És nézzük mindkét esetet.

Amennyiben két párhuzamos hőcserélővel veszem le, aminek bekötési mérete 1/2", kétszer akkora bemenetet kapok, azaz 1"-t. A 80 C fokos vízből mindkét hőcserőlő elvon 40-40 C fokot. Maradék hő 0 C

Amennyiben sorba kötöm a két hőcserélőt a bemenetem 1/2" lesz továbbra is. Igaz, hogy ekkor megnő a víz sebessége a hőcserélőkben. Az egyik hőcserélő elvon 40 C fokot, A másik hőcserélőnek ebből a 40 C fokos maradék hőből kellene elvonni azt a hőmennyiséget, amit az előző esetben történt, azaz a 40-ből a 40 C fokot.

Állításod szerint ugyanaz a két eset? Nem tudom, én nem próbáltam ki így. De azért nem lehet elméletileg igaz a dolog, mivel a már elvont hőből kellene újból elvonnia a hőmennyiséget! A hőcserélő munkapontja (amin a legjobb hatásfokkal dolgozik) megváltozott, kisebb hőfokú vízből kellene kinyernie az energiát amit már nem, vagy csak részben tud teljesíteni.

Szintén igazad lehet azonban a következő esetben. Akkor, de csakis akkor, ha az előremenő csővezeték kis átmérőjű. Ebben az esetben a két sorbakötött hőcserélő (rontott teljesítménnyel is) képes kinyerni a kívánt hőmennyiséget magas előremenő hőmennyiségből.

Az ellenállások mindkét esetben összeadódnak, hiszen két darab esetén párhuzamos kötésnél is van 2 x-es ellenállás. Megkockáztatom, hogy soros esetén nő, mivel ugyanazt a vízmennyiséget kell elszállítani, de kisebb csőátmérőn, ezért a víz sebessége itt felgyorsúl.
durkonorbiVálasz erre
2009-10-23
18:52:56
#2888
Hogy ne csak azt gondoljátok, a levegőbe beszélek, én végeztem ilyen tesztet, mármint hogy sorba vs. párhuzamosan volt kötve 2 hőcserélő, ezért is írtam le a tapasztalataim. Ami miatt nem olyan egyszerű, mint a csapos példa, az kézenfekvő: a csaposnál maradva: ha a hálózatról 1/2 collos csövön jön be hozzád a víz, akkor ha 1 db 1/2 collos csap van nyitva X, ha 2 ilyen csap van nyitva kb. 2x mennyiségű vizet kapsz (párhuzamos példa). De ha a fél collos csapok helyett 1 colllosokat nézel: akkor ha egyet kinyitsz Y lesz, ha kettőt, akkor Y meg egy kicsi, mert a fél collos cső nem ad annyi vizet, hogy mindkettőt fullon vigye... hasonló mint mikor meleg vizet engedsz kombi cirkón, és ha valaki máshol megnyitja akkor csökken az átfolyásod!

Ellenben soros kötésnél ugye rendelkezik egy hőcserélő valamekkora belső ellenállással.. ha sorba teszed, akkor 2 ilyen ellenállással találkozik az áthaladó víz ... a lényeg: ez összemérhető-e a rendszer összellenállásával...!!! ... ennyi... ha megnézitek a nagy teljesítményű hőcserérőket, akkor azok hosszabbak mint amilyen vastagok, olyan mintha 2 kisebb egymás mellett sorba lenne kötve, csak hiányoznak a csonkok...

---

A párhuzamos kötés sem rossz, sőt adott esetben az hozhatja a jobb eredményt, de ez tényleg mind rendszerfüggő... ha ugyanis a soros kötés annyira lefogja az átfolyást, hogy az aránytalanul lecsökken (pl. felére), akkor hiába a 90%-os hőcsere, a végső hatásfok 45% körül lesz ... míg párhuzamos esetén csökken az ellenállás (átfolyás legyen névlegesen 100%), és valamennyit (!?) a hatásfok, pl. 70%-ra... de az így adodó végső közel 70%-os hatásfok bizony jobb mint a 45% ...

Ellenben ha soros plussz ellenállása elhanyagolható, akkor jól látszik a hőcsere miatti előnye...

Egy a lényeg: EZ MIND ERŐSEN rendszerfüggő... ki kell próbálni!!! :)


2009-10-23
14:28:38
#2882
villam64:

"A fenti képlet szerint 2-szeres teljesítmény eléréséhez 2-szeres térfogatáram szükséges, ha a Delta T állandó"

Ezek alapján nem köthető sorba a két hőcserélő. hiszen a térfogatáram ilyenkor változatlan marad. A megduplázással persze egyetértek, csak nem sorban.


villam64Válasz erre
2009-10-23
13:36:40
#2881
zsezse

A villamos példa nem jó. Itt a keresztmetszeted lecsökken, a szivattyú felől a nyomás növekszik, többet próbál a szűkebb keresztmetszeten átnyomni, és a dupla hosszúság miatt a kimenője közelebb kerül a tartály alsó hőfokához. Igazán elvégezhetnéd nekünk ezt a tesztet. A fizika sokat ki tud számolni, de engem a mérések is érdekelnek. A számoknál maradva a 10 fok delta T 50%-os hatásfokot feltételez a hőcserélőn. A számoknál maradva, ami hőcserélő elég lehet padlófűtésre, nem biztos, hogy elég pufferre. Egy hőcserélő méretezés: www.portal.d-eg.hu/component/option,com_hirhullam/task,view/szamid,65/cikkid,557/Itemid,50/ Eredmény, meg kell duplázni a hőcserélők számát. Esetleg sorba 2, és ezek párhuzamosan duplázva. Még egy ESBE katalógus: www.webgaz.hu/media/catalog/cat_329.pdf
2009-10-23
10:16:43
#2874
Ha két csappal behelyettesíted a hőcserélőket. Ha egy csapot nyitsz meg, akkor kapsz x vízmennyiséget. Ha két csapot nyitsz meg, kapsz 2 x vízmennyiséget. Ha a két csapot összecsavarod (sorbakötöd) 1 x vízmennyiséget nyersz ismét.

Akkor lenne értelme a két hőcserélőt sorbakötni, ha adott átmérőnél (vízhozamnál) az adott hőcserélő nem nyer ki annyi hőt amennyi az benne van a folyadékban. Ebben az esetben a második hőcserélő nyeri ki azt.

két csapon avagy két hőcserélőn (dupla átmérőn) nagyobb mennyiségű folyadék tud átáramolni ugyanazon idő alatt.
villam64Válasz erre
2009-10-23
09:53:59
#2873
Szerintem sem csökken a felére az át folyó víz mennyiség a sorba kötésnél. A hosszabb hőcserélő szakaszon ez a víz mennyiség más eredményt fog produkálni, mint párhuzamos kötésnél. Ha a hőcserélő eddig is benne volt a rendszerben, arra gondoltam, hogy esetleg a puffer felé levegős a rendszer. Tehát a tartály felső pontja nem levegős-e. Én most vagyok kénytelen oda egy automata légtelenítőt betenni.
2009-10-23
08:33:00
#2864
"A hőcserélők sorba kötésén nem gondolkodtál? "

A hőcserélők sorbakötése nem jelent nagyobb hő kivételt, sőt!

Az átfolyási méret (bekötési átmérő) nem növelődik meg. Amennyiben két hőcserélőt alkalmazok párhuzamosan, megnő az átfolyás mennyisége egységnyi idő alatt, hiszen a bekötési átmérő megnőtt.

A hőkivételt a hőcserélő felülete, az átfolyás sebessége, és a folyadék hőmérséklete határozza meg. Ezek közül a sebességet (térfogatáramot)a szivattyúval, a hőmérsékletet (a pufferben levő víz)a kázán hőmérsékletének szabályozásával tudjuk befolyásolni.

Amennyiben a hőcserélő(k) felülete kicsi, mindez hiábavaló. Hiába fogom a szivattyú sebességét növelni, nem tudok több hőt kivenni, csak ha nagyobb hőfokon járatom a kazánt.
villam64Válasz erre
2009-10-23
07:08:32
#2859
10.14-én este visszatettem a keringtető szivattyút a régi fűtési rendszerbe, mert még nincs készen a puffer rész. Észrevettem, hogy fordítva raktam vissza. Úgy döntöttem, hogy kipróbálom így. Előzőleg a radiátorok visszatérője ment a kazán alsó bemenetére. Most a szivattyú onnan szívja a meleg vizet a radiátorok alsó pontja felé. A radiátorok felső pontja megy a kazán felső bemenetére visszatérőként.
A kazán huzatszabályzója működik. A hőmérséklet mérője a visszatérőt méri inkább. Az első kisebb radiátorból elég hamar visszajön a meleg víz, így akár keverő szelepként is működik. A felfűtés érzésem szerint gyorsabb lett. A kátrányosodás, ami előzőleg keletkezett (főként gravitációs fűtésként) megszűnőben. Igaz, hogy most elég sok teljesen száraz kemény fával tüzelek. Sándor módosító javaslatára a felső kis szellőző ablakot nyitva tartom. A kémény nyílást nem sokkal a begyújtás után a szokott módon lezárom a kazán szabályzójával. Régen ez is beragadt, most már szépen működik. A kémény füstöl. Eredmény jó.
Jelenleg a puffer felé szabályosan van a szivattyú. Ki kellene majd próbálnom fordítva is. Viszont megváltozik a szivattyúban lévő visszacsapó szelep iránya, de ez lehet, hogy nem okoz gondot.

Sándor48

Olvasmányaim során arra jutottam, hogy a só nagyobb kárt okoz, mint hasznot. Szerintem meg kell nézni a kazán, és közelében a csöveken is hol lehet a leghidegebb télen. Oda tenni egy hőfokkapcsoló érzékelőjét, ami kb. 1 °C alatt bekapcsolja a keringtető szivattyút. A 300 liter víz befagyásához nagyon sok fagyos nap kell a kazánban.
villam64Válasz erre
2009-10-22
21:50:12
#2855
Zsezse

A hőcserélők sorba kötésén nem gondolkodtál? Mind a kettő szivattyú forog a puffer körben? Vagy tényleg növelni kell a hőcserélők számát.



Biosolar Forum  =>  Fűtés - Egyéb  =>  Hőcserélőlapozz: « előző   1, 2, 3, 4
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva