English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  PV - Napelemes rendszerek  =>  Napkollektor napelembőllapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
payagyerekVálasz erre
2012-01-17
20:13:51
Előzmény: villam64 #23503#23512



Az én paneljeim példának. Ezeknek az optimális munkapontja 54V-on van. Kevésbé terhelve nő a fesz, de csökken az áram. Jól megterhelve, bár nő az áram, de jobban csökken a feszület. 54V az ideális, megvilágítástól függetlenül.
Nálam 6db alkot 1 sort, így 6×54V=324V. Ebből már lehet garázdálkodni.

Erre fabrikálunk 1 feszültség stabilizátort úgy, hogy az nem a kimenetet stabilizálja, hanem a bejövő, nyers és ingadozásra hajlamos napelem vonali feszt. Azt mindig az ideális munkaponti 324V-on tartja. Csak a bemenetet figyeli, mert a kimenet az ohmikusan terhelő cekász felé tökmindegy. Az úgyis mindig terhelést jelent a számára. (Csak túl kell méretezni, akár hasraütés jelleggel.)

Ez az elektronika nem nagy dolog. Nem kell még proci sem belé. Csak 1 szem "tripper"-potit teker be az ember oda, amilyen feszültségszint tartását kívánja a napelemsor.


"Kap egy felhőt, és lenullázza magát. Majd kezdi elölről beállítani a munkapontot."

Ezt nem értem. Bár ha akksira dolgozik 1 ilyen kütyü, akkor más lehet a helyzet. Ugyanis nem csak a bemenetet kell szabályozni MPPT-zve, hanem a kimenetet az akksi felé is.

Nálam, inverternél, semmi gond. Ha süt a nap, toporzékol. Ha jön 1 csipet felhő, azonnal leesik a teljesítmény, de arányosan. Ha megint kivirul, tétovázás nélkül felugrik a teljesítmény. De a vonali fesz stabil!
Sőt!
Szinte hisztérikusan ugrándozik, fickándozik a kimenő teljesítmény. Nagyon ritka az, hogy 10 másodpercig 1 és ugyanazon legyen a kimenő teljesítmény értéke.
Az egyik pillanatban 658.6W, a következő szemvillanásban 662.3W.
Nagyon fürge, nincs tétovázás, összeomlás, újból MPP keresgélés.


2012-01-17
19:22:34
Előzmény: villam64 #23506#23508
villam64,

Annál a kísérletnél az indukciós lap és a merülőforraló kb ugyanakkora hatásfokkal melegítette a vizet, de ott az edény tömege a vízhez képest nagy volt, és az edény szigeteletlen plusz nyitott. Egy hőszigetelt bojler esetén csak csak a vezetéken van veszteség (mármint az elektromos energia egy része ott alakul hővé).


villam64Válasz erre
2012-01-17
19:08:21
Előzmény: robert #23505#23506
És mi van a vízforralós kísérleteddel? A fűtőszál lett a legjobb?
2012-01-17
18:49:39
Előzmény: villam64 #23503#23505
villam64,

A fűtőszálon a tű impulzusok is hővé alakulnak.
Az fűtőszál ohmikus ellenállásának alkalmas megválasztásával jól meg lehet közelíteni az legjobb munkapontot.




villam64Válasz erre
2012-01-17
18:30:07
Előzmény: payagyerek #23490#23503
A gond nem a napos idővel van, amikor telibe kapja a napot. Hanem kis teljesítménynél. Azok a löketek meg sem jelennek hő formájában. Vagy borult időben. Látszólag van 100 W termelésed, de ezek a tű impulzusok a fűtőszálon nem lesz kimutatható. Ezek éves szinten csökkentik a termelést. Az MPP-nek jóval nagyobb feszültség kell a kimenetéhez képest, hogy jó hatásfokkal működjön. Alatta nő a veszteség, és bizonyos feszültségnél már jobb a PCM. Azt sem értem, hogy miért nem analóg MPP-t gyártanak, miért vezéreltet. Kap egy felhőt, és lenullázza magát. Majd kezdi elölről beállítani a munkapontot. Míg analógban beállítanám fixre, és együtt mozogna a bemenettel a kimenet. Ha építesz olyant amelyik kapcsolgat. Tulajdonképen feszültség stabilizátort tehetnél rá. De a legegyszerűbb, ha kiszámolod amit takyka mondott. Vagyis a 340 V-ra mekkora fűtőszál kell, hogy 250 V alá essen a napelemek feszültsége. Nem mindig ugyan azokat a feszültség amper értéket kapod 200, vagy 500, vagy 1000 W-os termelésnél 2 kW-os terhelés mellett. Ezt a napelem görbéjéből kell kiolvasnod. Csak egy ponton lesz ideális a ki és bemenet viszonya. Én csak azt mondom, hogy ez plusz veszteség.
2012-01-17
17:03:49
Előzmény: takyka #23495#23497
takyka,

Eddig sem volt kérdés, hogy működik-e, a kérdés az, hogy gazdaságos, vagy ráfizetés.

2012-01-17
16:56:40
#23495
Sziasztok,

Szerintem sem a valóságtól elrugaszkodott gondolat ez.

Az elképzelés működik!
A cimbim a 20db HG40-es napelemét kötötte rá direktben, mindenféle szabályzás nélkül a 200L-es bojlerre, és azzal fűtötte, amíg el nem készült az invertere. (2x10-es csoport sorban) A nyár folyamán majdnem állandóan volt melegvízük a napból. A rendszerben nem volt semmilyen szabályzás. A Paya által említett mppt szabályzással csak még jobb lett volna...

T.
payagyerekVálasz erre
2012-01-17
15:19:20
Előzmény: villam64 #23488#23490
Nálam a mező feszülete 320V. Ez a kánikulai 80°-os panelen lekókad 300-ra, de csípős télen 340-re megy fel. Vagyis tekinthető feszültséggenerátorosnak a napelem kimenete. (+-20V) Megvilágítástól függetlenül.
Tehát ha van 1 olyan áramkör, ami kapcsolóüzemben teszegeti rá a cekászt a napelemre oly módon, hogy csak a napelem vonali feszt figyeli és "stabilizálja", akkor már jól megközelítettük az optimális munkapontot. (A mindenkori terhelő áram fog lengedezni a megvilágítás függvényében.)
Ezért (szerintem) az ohmikus cekász, mindig megfelelő terhelést jelent a szabályzó áramkörön, egyúttal a napelemeken. (Nyilván megfelelő méretezésben. Akár 1kW mezőre 2kW-os, 230-as cekász.)
villam64Válasz erre
2012-01-17
14:42:27
Előzmény: payagyerek #23473#23488
Azért neked sem kellene az idealizált napelemmel számolnod. Veszteség lesz abból is, hogy nem tudja a napelem a feszültséget nyújtani. A fűtőszál bizonyos napelem teljesítmény alatt meg sem jelenik a fűtőszálon. Még az is kiszámolandó, hogy egyenesbe kötöd rá a napelemeket. A munkapontból megnézve, mennyivel nagyobkb fűtőszál kell 300 V napelemhez, hogy annyira leterhelje csúcsban, hogy csak 230-240 V legyen. Vagy MPP töltő, kisebb áthidaló akkumulátor, és inverter. Vagy 110 V-os fűtőszál. Könnyebb rá méretezni.
2012-01-17
13:35:09
Előzmény: payagyerek #23473#23485
payagyerek,


Na oké, de:

Én a katalógus szerinti kollektor-paraméterrel, de 50C fokos tárolóval számoltam_
http://apps.biosolar.hu/solar_gain/?coll1=TZ58-1800-30R&coll2=NONE&coll3=NONE&ca1=1&ca2=1&ca3=1&pcs1=1&pcs2=1&pcs3=1&col_azm1=0&col_azm2=0&col_azm3=0&col_tilt1=45&col_tilt2=45&col_tilt3=45&Ta1=50&Ta2=50&Ta3=50&buffer_capacity=15&P=4&loss_pipe=0&contr_p=7&pump_p=50&ho_start=1&nap_start=1&ho_stop=12&nap_stop=31&esrc=365.0

És eközben olcsó a rendszer legkockázatosabb pontja a tartály.
De a napelemes megoldásban sem elég egy 200-as sima bojler, különben túltermelésed lesz... hacsak nem nyomod a hálózatba a fölösleget.

A 30 évre vetített karbantartási költsége, töredéke a napelemesnek a vizeshez képest, abban az esetben, ha kibírja addig, és időközben nem esik darabokra...


Szóval és sem tom, és már ugyanezeket a gondolatokat leírtam itt én is, abból indulva ki, hogy a napelemek ára erősen csökkenni fog (modjuk a jelenlegi harmadára). Remélem úgy lesz, és akkor elfelejthetjük a csövezést és a fagyállót.
"...10-20 éves távlatban könnyen elképzelhetőnek tartom , hogy 40%-os hatásfokú napelemek terjednek el, relatíve nem drágábban, mint a maiak (az energiaárak persze jóval magasabbak lesznek... de talán az ellenkezője fog megtörténni). Egy ilyen esetben még a napkollektoroknak is befellegzett, a mai rendszerek pedik még vissza sem termelték az árukat..."




payagyerekVálasz erre
2012-01-17
12:03:31
Előzmény: sándor #23481#23482
"A villamosenergia továbbítás veszteségét 10-30% között számoljuk. Nem függtelenül a távolságtól! (Hőmérsékletfüggés, mechanikai stabilitás, stb.)
És ez csak a vezeték vesztesége. A kötések, amiből minimum kettő biztosan van, jóval a 10% fölé tolják az értéket."

Jelen esetben 2-300V 5-10A a kábelterhelés, vagyis nagyságrendekkel kisebb. Ezt kézzel is összehasonlíthatjuk. Ha a koli hőszigetelt csövét megfogjuk, akkor is érezzük a melegét. Ha a kábelt tapogatjuk, akkor nem érzünk semmit.

Szerintem kábelveszteségre már akkor is nagyon bőven számolunk, ha 10%-al fixáljuk a képletbe.
payagyerekVálasz erre
2012-01-17
10:50:41
Előzmény: robert #23469#23473
Na oké, de:

Most Te a katalógus szerinti kollektorhozammal számolsz, ami ugye nem mindig annyi. Pláne ha a koli sokat dolgozik forróvizes tartályra, minek által akár le is feleződhet az éves hozama a csökkent hatásfokú üzem miatt.
Vagyis 2750kWh/év - segédenergia igény 200kWh/év = 2550kWh/év / 2 = 1275kWh/év.
Szemben a napelem hozamával, ami 1270kW/év.

Persze ez akkor, ha valóban gyakori a kollektor magashőfok-üzeme, sok a csövezés vesztesége. Ugye Te is azt mondod, hogy:
"A napkollektor hozzávezetésein méterenként ~20kWh/év hőveszteséggel számolhatunk"
Vagyis 50méter cső × 20kWh/év = 1000kWh/év. (és 2×25méter valójában nem is sok)
Áramként továbbítva tényleg jelentéktelen.

És eközben olcsó a rendszer legkockázatosabb pontja a tartály. A 200-as sima bojler 50e. A 200-as szolártartály 130e.
Ez szerintem azért fontos, mert kénytelenek vagyunk belefoglalni a teljes rendszer várható fenntartási költségeibe. Ugyanis könnyen elviheti az eddigi megtakarítást 1 drága szolártartály cseréje, kilukadás esetén. Ráadásul a tervezett rendszerélettartam alatt, ez többször várható.
Mindemellett a 30 évre vetített karbantartási költsége, töredéke a napelemesnek a vizeshez képest.

"és kétszeres energiaköltséggel számolnánk"
Még csak 3 hét telt el az évből, mégis 4× volt eddig benzináremelés! :-(

Szóval nem tom.
2012-01-17
10:00:50
Előzmény: payagyerek #23466#23469
payagyerek,

Kezdjük ott, hogy mindig előállhatnak olyan speciáli körülmények, amikor az egyébként legdrágábbnak számító megoldást érdemes választani. Legegyszerőbb példa erre az antik bűtorok elégetése, ha ezáltal a fagyhalál elől menekülhetünk meg.



Akkor számoljuk át a melegvíz készítés költségeit napkollektorral és napelemekkel.

Vegyük először csak az energiatermelő paneleket és a működtetésükhöz szükséges energiát:

#1. Napkollektor
1 db TZ58-1800/30 = 280e, várható hozam 2750kWh/év, segédenergia igény = 200kWh/év. Hőenergiát állítunk elő, amihez elektromos segédenergiát használunk, ezért vehetjük úgy, hogy az éves hozam csak 2150kWh.

#2. Napelem
5db 235W-os panel, 5×100eFt = 500e, várható hozam 1270kWh/év.

Eddig kollektor=0.13Ft/kWh, PV=0.4Ft/kWh.

Mindkét esetben szükséges tároló, vezérlés, rögzítés. Evvel ne foglalkozzunk.
Marad a csövezés, ami napkollektor esetén a csőpárra elérheti a 4000Ft/méter összeget. Ehhez képest az elektromos vezeték szinte ingyen van.
A napkollektor hozzávezetésein méterenként ~20kWh/év hőveszteséggel számolhatunk, a napelem esetén talán méterenként 0.5%-al.



Most jön a sok feltételes mód (ha), amit ügyesen alkalmazva ki lehet hozni, hogy jobban megéri a melegvíz-készítés PV-vel a háztól távol telepített NAPKOLLEKTORHOZ KÉPEST.
De akkor is SOKKAL TÖBBE KERÜL, MINTHA HAGYOMÁNYOS MÓDON ÁLLÍTANÁNK ELŐ A MELEGVIZET.

"HA" 100méter hosszú a napkollektor hozzávezetése, akkor az összes energia elvész a csövezésen. Ettől még hosszú távon is minimum kétszer annyiba kerül PV-vel melegvizet előállítani, mint vezetékes árammal. DE ebben az esetben nyilvánvaló, hogy se napkollektor se PV.

"HA" a napelem hatásfoka a duplája lenne, a Ft/Wp pedig nem változna...

"HA" a jelenlegihez képest kétszeres energiaköltséggel, és változatlan napelem árakkal számolnánk, más lenne a helyzet... (ha nem lesz rezsicsökkentés...)

"HA" változatlan energia-ár mellett lényegesen olcsóbb napelem árakkal számolnánk...

Látjuk, hogy a napelemek ára eddig is sokat csökkent, így elképzelhető, hogy egy-két év, és fordul a kocka. Majd meglátjuk...



payagyerekVálasz erre
2012-01-17
01:28:03
#23466
Bohóckodtunk komámmal, de legvégül mégis komolyra fordult az orcánk.

Tegyük fel van 1 ház, ahova napkoli kéne, de a csövezés igen hosszú és igen nagy rombolással járna (50méter). Egyúttal brutál drága is lenne (rézből pláne).
Nosza! Csináljunk napelemből napkolit! Merthogy ott csak 2 szál "madzag" vinné a (hő)energiát.

Számoljunk.

Kollektor:
1db 30 csöves koli, szivattyúval, vezérlővel, többi cullanggal, hőcserélős tartállyal, legyen 500eFt. Ugyanez, igen hosszú csövezéssel, épületrombolással, vastag hőszigeteléssel, akár a csillagos ég.

Napelem "kollektor":
5db 235W-os panel, 5×100eFt = 500e. Hozzá kábel 50eFt, mert nagyfeszt vinnénk, kis árammal. Elektronika 30eFt. Meg az adott épület meglévő bojlere, benne cekásszal.
Szumma kb. 580-600eFt.

A napelemfelület lenne 1175W, ami adna 1 napos nap során cca. 6-7kWh-t. (saccra) Az elektronika nem lenne komoly, mert csak a panelsor feszületét tartaná az adott optimális vonali fesz.-en úgy, hogy közben az impulzusként rákapcsolt cekásszal terhelgetné (PWM). A lényeg az lenne, hogy 1 trimmerpotival be lehetne állítani a beüzemelés során a panelmező vonali fesz.-ét és így MPPT-zne, hogy ezt tartaná. A cekász felől semmit nem kell szabályozni.

Vagyis eddig egálban vagyunk árban úgy, hogy nem kellett szétbarmolni az épületet. Igaz a panelrögzítés, még nincs benne a kalapban. De mégis elgondolkodtató.

Ám gondolkozzunk tovább:
1 napkoli hatásfoka igencsak megkókad a hőfok emelkedése során. 70-80° tájékán már elég satnya. Ámde napelemmel fűtött bojlercekásznál ilyen nincs! Az 80°-nál is ugyanúgy toporzékol, mint mondjuk 40-en. Igaz a napelemek nem komálják a kánikulát, de mégsem kókad annyit a hatásfokuk, mint 1 forró tartályt töltő koli.
És akkor még nyugodtan bele tehetjük a kalapba a kollektor igen hosszú csövezését, annak nagyon bőséges hőszigetelését és mégis igen jelentős veszteségét! (50méter)
Mindemellett ha a napelemes-cekászos sima bojler kilukad, akkor az sokkal olcsóbb, mint ha 1 spirálos szolártartály lukad ki.
A teljes napelemes "kollektor"rendszer várható karbantartási költségei alacsonyabbak, mint 1 vizes kolié.

Vagyis lehet, hogy nem is oly elvetemült 5let? :-)
2010-05-19
19:38:49
#5770
Sándor,

"...a cikk közvetlenül elolvasható a www.mee.hu honlapon. Ott a folyóiratunk - digitális archivum - 2009/11. szám, 5. oldal. Szerző: Horváth Dániel. A cikk egybevág Robert egy régebbi megállapításával a napelemek gazdaságos használhatóságáról."


"""
Kisfogyasztói szinten adódik egy másik, rendkívül egyszerű és komolyabb beruházást nem igénylő energiatároló is, ez pedig a hőtárolós vízmelegítő. Érdemes megvizsgálni elméleti lehetőségként, hogy mi történik, ha a felhasználó a villanybojlerét saját maga vezéreli, nem pedig a körvezérlés indítja azt.
Amikor a felhasználónak a saját otthoni „hálózatában” energiatöbblete van, a hőtárolós vízmelegítő alkalmas lehet arra, hogy
a felesleges villamosenergia-kapacitást lekösse, hő formájában tárolja azt. Az 1. ábrán látható, hogy a délelőtti és a kora dél utáni órákban mennyire nincs kihasználva az erőmű, ellenben éjszaka a bojler teljesítményének megfelelő mértékű energia igény van. Hogy csökkentsem a többlet energia mennyiségét, a fogyasztói modellben a bojler min. 5, max. 8 órás, nagyrészt éjszakai működési idejét a 8-16 óráig terjedő időszakra tettem, ennek köszönhetően jelentősen csökkent a fel nem használt energia mennyisége és így a hálózaton keletkező veszteség is.
3.4. Gazdaságossági számítások
Számításaim alapján a rendszer felépítéséhez szükséges be ruházási költség kb. 6 200 000 Ft, az általa évente átlagosan megtermelt energia pedig 4584 kWh. A termelt energia árának becsléséhez azt tételeztem fel, hogy 20-25 év múlva (kb. 25 év a napelemek élettartama) a villamos energia ára a mai kétszerese lesz, így (a munkám készítésekor aktuális) 42 Ft és a várható 84 Ft átlagos árával, 63 Ft-tal számoltam.
Így is több mint 21 év kell ahhoz, hogy a rendszer visszahozza az árát, tehát egy ilyen beruházás nem igazán mondható megtérülő befektetésnek.
"""

Kedves Dániel barátunk ötlete: vezessük villanybojlerbe az áramot.
De minek alakítsuk a napenergiát csekély hatásfokkal árammá, amit egy hőtároló bojlerbe vezetünk? Miért ne melegítsük napkollektorral - sokkal jobb hatásfokkal - a bojler vizét?
Biosolar Forum  =>  PV - Napelemes rendszerek  =>  Napkollektor napelembőllapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva