English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Élelmiszer  =>  Akvapónia ( aquaponics hydroponics )lapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
gerdancsVálasz erre
2014-04-26
08:16:59
Előzmény: robert #46284#46285
Igen, abba már belefolytam, hogy intenzív rendszerben tartható halak vagy túl meleg igényesek (afrikai harcsa, tilápia, barramundi), amelyek el is pusztulnak a mi téli éghajlatunkon. Vagy úgy meleg igényesek, hogy csak 10-12 C felett növekednek, egy bizonyos hőmérséklet alatt meg már nem táplálkoznak, de bírják a hideget, bár, olyankor nincs is anyagcseréjük, nincs ammónia amit termelnének (amúr, busa, ponty), viszont nem is tartják őket szűk intenzív körülmények között, mert a nagyon nagy halsűrűséget nem tolerálják. Csak intenzív halastóban. Pl. afrikai harcsa lehet egymás hegyén-hátán egy szűk medencében, annyira igénytelen, de pontyok ezt nem bírnák. A tokféléket tartják, de azoknak az 1 köbméteres IBC tartály valymi kevés, azokhoz, akár már a kecsegéhez is, nagyobb medence szükséges. A pisztráng pedig pont akkor aktív, amikor meg a növények nem azok... Nehéz ezt összerakni. Én ehhez kevés is vagyok.
Mert ha bírnák a pontyok a sűrűn tartást, és beüt a "jégkorszak", akkor legrosszabb esetben se a halak, sem a növények nem növekednek, csak ne pusztuljon ki egyik sem, mert az a nagy veszteség. De ha elhalnak a növények, és a felmelegedéssel nem lesz ami vizet tisztítson, akkor jön a tömeges halpusztulás is. Egyébként a mai legkorszerűbb pontytermelés is télen vermelteti a halakat (onnan szedik ki a háromnyarasokat eladásra a boltokba, mert ugye a magyar ember karácsonyi halfogyasztó).
Azt remélem, hogy előbb utóbb a HAKI is megvizsgálja ezt a lehetőséget, mert azért ott nagyban nyomják (tudtommal tervbe van véve). A nagyipari intenzív haltenyésztés legnagyobb költsége közé tartozik a vízszűrés, és a vízterhelés. Mondjuk ők könnyen vannak, mert geotermikus energiával biztosítják az állandó hőmérsékletet az afrikai harcsák tenyésztéséhez.
Marad a jövő zenéjének, egyenlőre.
2014-04-26
07:47:32
Előzmény: gerdancs #46283#46284
gerdancs,

Az akvapóniában a halak jelentik a pluszt a fóliasátorhoz képest, és pont a halak azok, ami miatt a többlet munkára és energiára szükség van.

gerdancsVálasz erre
2014-04-26
07:42:14
Előzmény: robert #46282#46283
Akkor ezek szerint a mi éghajlatunkon ez halott ügy. Kár. Talán majd a későbbiekben fejlesztenek valami működőképest is, ami nem csak a trópusokon, vagy geotermikus intenzív halrendszerekben létezhet.
Azért köszi!
2014-04-26
07:36:27
Előzmény: gerdancs #46281#46282
gerdancs,


1.
Erre gondolsz? http://biosolar.hu/forum/show/23056#23056
A mérések szerint aktív fűtés nélkül ebben az üvegházban is 5 fokra csökken a hőmérséklet, a hőszigetelő függöny sem tesz csodát.
Ez a hőmérséklet arra elég, hogy frissen tartsa a zöldségeket, de fejlődésre nem lehet számítani.

2.
Arról is volt szó, hogy a haltartás hobbinak érdekes, de a bolti hal sokkal olcsóbb.

3.
Megveszed az anyagokat és felépíted az akvapóniához szükséges üvegházat, betelepíted, gondozod, karbantartod, folyamatosan energiát és tápanyagokat viszel be, és kiveszed termést.
Szerintem a természet egyensúlyáról nem lehet beszélni ott, ahol egy gépezet tartja fenn az életet.

gerdancsVálasz erre
2014-04-26
07:03:54
#46281
Sziasztok!

Én csak nemrégen kezdtem foglalkozni a témával, egyenlőre messze vagyok attól, hogy kipróbálhassam. De szomorúan látom, hogy behalt a topic? Nem próbálta ki végül senki, mert tapasztalat megosztást nem látok.
Az aes.missouri.edu-n feltüntetett méretezések, számítások csak kamu? Az ott javasolt "hőtükrös függönyt", mely éjjel segítene kicsit bent tartani a meleget, nem nagyon tárgyaltátok ki.
Viszonylag sokat olvasgatok mostanában mikor van időm, intenzív haltartásról, szaporításról. Hatalmas az anyagmennyiség, én viszont hőátbocsájtó számításokhoz nem értek.
Remélem, valaki feléleszti majd ezt a topicot. Már csak azért is jó lenne , ha minél több ember megpróbálná megvalósítani, hogy lássa, milyen törékeny is az egyensúly a természetben, amit az ember napról napra rombol gondolkodás nélkül...


2012-11-01
11:31:21
#34961
miniben:

a nejem félre rakott gyökereztetni néhány szobai futókát (nem tudom mi a rendes neve). Én meg a topicra emlékezve azt gondoltam kipróbálom az akváriumban.
Eredmény:
intenzívebb növényhajtások mint sima vízben, a víz korábbi állott szaga szinte teljesen eltűnt (szerintem az ammónia feldúsulása okozhatta), szinte azonnal drasztikus zöldalgásodás (ezt új ancisztrusz meg valami algaevő harcs orvosolta).
A téma díszítésre megfelelőnek tűnik így egy hónap távlatában.
Az alap problémám az volt, hogy a vízi növények mind kidöglöttek előbb vagy utóbb és belerohadtak az akváriumba. Remélem ez nem fog.




2012-05-31
13:20:13
Előzmény: grano #29975#29976
grano,


A Tisza mellet nálunk keszeget ettek a malacok :)

7m3 tartály van a pincében, a kék (gravitációs tartály) a WC öblítéshez: http://biosolar.hu/forum/show/10487#10487
Itt láthatod, hogy a lila akác télen nem árnyékol, nyáron viszont igen: http://biosolar.hu/forum/show/4832#4832


2012-05-31
12:45:52
Előzmény: robert #29973#29975
http://biosolar.hu/forum/show/24750#24750

Az utolsó mondatban a lényeg:
"A tartályt a garázsban is lehetne tartani. Nekem már most is jó pár ilyen dekkol a pincében, ahol a hőmérséklet is optimális, legalábbis kevés energiával szinten tartható. Engem ezért is foglalkoztat a téma, ha nem ráfizetés."
Ha internetes kalózkodásom nem csal van vagy 6m3-ed.
(Plusz a 200 literes kékhordó arra viszont még nem jöttem rá mire jó :-)).

Ilyesmiket keresek mint pl:
"A házon nincsenek redőnyök: tavasztól őszig lombhullató növények - például a látogatásunkkor éppen virágzó lila akác - biztosítják a természetes árnyékolást."
(origo.hu)
Nincs leírva, de télen biztosítják a napfény bejutását (gyk.).
Fulleccerű, ökonomikus, ötlet.
Mint apósom anno: törpeharcsa ebéd volt anno a disznóknak, ha megjött a horgászatból.
Sokat fogtunk, korlátlanul lehetett elhozni, halliszt helyett ezt kapták. Bele volt számítva a fejadagba. Pont a legdrágább részt tudta vele kiváltani.
És ez tuti bio, a helyi vízből származott, élő anyag.
Hasonlóra gondolok a pisztrángtartás esetében is.




2012-05-31
10:48:42
Előzmény: Jesu #29972#29973
Jesu,

Azt akartam mondani, hogy egy hobbinak nem kell rentábilisnak lennie.

Egyébként, ha valaki akarja, akkor a kocsmázás "megtérülését" is le tudja vezetni:
Az évi 100 liter borért minek vegyek birtokot, fizessek illetéket és adót, telepítsem be szőlővel, pocsékoljak el rengeteg fosszilis energiát és mérgezzem a környezetet vegyszerekkel, amikor itt egy jó kis borozó a sarkon?

Ha horgászni szeretnél, akkor sem építesz egy halastavat, csak azért, hogy ne kelljen kiváltanod a horgász-engedélyt és elutazni a tópartra, ugye?



Az üvegház építés engem is érdekel, várom a terveidet, tapasztalataidat.

2012-05-31
10:36:56
Előzmény: robert #29969#29972
Én nem gondolom, hogy magát győzködi. Ha kedve van, csinálja.

Mennyivel "gazdaságosabb", ha ugyanezt a pénzt, amit erre szán elkölti a helyi kocsmában? Ideig óráig lehet attól is jól érzi magát, de azért csak ez a jobb útja. ;)

Hibádzik a történetben, hogy Én itt lakom a pécsi Me..o-tol 5 percre. Én már erre nem hivatkozhatok. :D
Pedig én is szeretem a halat, nem is lenne rossz itthon megtermelni. De még jobb lenne, ha ismét rákapnék a horgászatra, gyerek korom óta nem horgásztam.

ON: Elhatároztam, hogy csinálok egy kisebb épületet a móka kedvéért. Maradt annyi anyagom az építkezésből, hogy kiadja. (darab és bontott téglák, használt zsaluanyagok, darálni való polisztirol, stb.) Még számolom, hogy mi költség a többi hozzávaló.

- Fóliával, bontott ablakkal akarom megoldani az "üveges" részt.
- Pince és ciszterna fogja télen temperálni/fagymentesen tartani
(~6m-es boltíves pincém van, nincs igazán használatban, fel kéne újítanom)

Még képlékeny. Tanulmányozom a helyi építési rendeletet, építményadót. Leginkább engedélyek nélkül kéne a megengedett legalitás peremén nekifutni, nem szeretnék támadási felületet képezni. Az adó problémásabb: éves szinten akkora összeg, hogy minden építmény gazdaságos létezését veszélyezteti.
2012-05-31
07:35:08
Előzmény: grano #29968#29969
grano,

Látom, hogy önmagadat akarod meggyőzni, és valószínűleg sikerülni fog :)

Én imádom a friss kaviárt (a macskámról nem is beszélve), de a brazil tokhal farmig az út 500 ezer forintba kerül. Megéri 15 millióért egy tokhalat-tenyészetet beállítanom a pincében, mert az étvágyunk alapján már fél év alatt megtérülne :)


Úgy gondolom, hogy egy hobbiról nem kell bizonygatni, hogy gazdaságos, bőven lehet ráfizetéses, ha szórakoztat.

2012-05-31
07:25:25
Előzmény: robert #29966#29968
tegyük fel hogy kéthetente egyszer szeretnék pisztrángot enni.
(nejem csak havonta, de én akár hetente 2x is az átlag legyen két hét).
Túl sokáig nem jó fagyasztva tartani a halat tehát havonta egyszer meg kell vennem.
Namost a környékben jellemzően nincs. Mindenféle egyéb van, fagyasztottban még hekk, pangasius, lazac is, de én speciel pisztrángot szeretnék mert nagyon szeretem. Tehát irány Pécs. Az 150 km oda-vissza.
Legyen a fogyasztásom szolid 6 liter. 400 forintos üzemanyag 3.600 forint, ez 12 alkalommal tehát évente 43.200 forint a benzin (idő, amortizáció nem számolom) plusz ezerötszáz kilója, havi kettő kilóval számolva az 24 kiló 36.000 az szumma szummárum 80.000 forint.
Medencem van, vízforgató szivattyúm van 3 kicsi, vszeg kell még egy nagyobb, normális komposztálót is kéne csináljak..... Nem hiszem, hogy ez akkora költség, ha egyébként van "beáldozható" területed.
Inkább olyan téren kéne tovább gondolni, hogy miként lehet a legtöbb újrahasznosítással kezelni a dolgot, mert a költség csökkenés ott jelentkezik. Valamennyi rendtábilisan működő bio-megújuló-akva-akármicsoda rendszer csak akkor ad jó hatásfokot ha az egyébként káros "hulladékot" hasznosítani tudjuk.

Baromfi ettől függetlenül lehet, kiválóan hasznosítja a hal hulladékát.
A házi hús előállítást vagy a gazdaságosság vezérli, vagy az, hogy olyat ehetsz amit egyébként nem. Friss halat nem lehet összehasonlítani a fagyasztott, vagy előhűtött termékkel. A tolnai pontyhalászlé a frissen pucolt halból a legjobb. (szerintem. Mások viszont esküsznek az egy éjszakás sózásra).
Na de visszakanyarodva, ha Te magad állítod elő a takarmányt sokkal életszerűbb lesz az etetés mert néhány alkotót elkezdhetsz természet közeli dolgokra cserélni, mivel ez kicsiben (háztájiban) megoldható. És elkezd a halhúsba bekerülni az amit a boltban kapható nem tartalmaz: ásványi anyagot és nyomelemet. Ezt tudod forintosítani? Esetleg úgy hogy havi két üveg Béres csepp a'la 4.300 forint.
Sokan azért tartanak háztájit mert méla undorral tudják csak megenni a TS gazdaságos csirkecombot. (én sem ettem immár 3 éve, noha nincs baromfi az udvaron).

2012-05-30
22:29:22
Előzmény: grano #29960#29966
grano,

Próbáld kiszámolni a halnevelés teljes költségét, az etetéssel, a felhasznált energiával és munkával együtt. Vedd számba a szükséges technikai eszközöket, a szükséges szakértelem mértékét és a rizikót.
Hasonló módon gondold át a baromfitenyésztés problémáit.

Ha összehasonlítod a hal és a baromfihús házi előállításának lehetőségét, akkor melyiket érdemes választani? Ne a kihívást keresd az állattartásban, hanem azt, hogy a legkevesebb munkával és költséggel lakj jól.


2012-05-30
20:26:53
Előzmény: robert #28622#29960
Nem teljesen tartozik a témához, de egy kis haltenyésztés, növénytermesztés sőt energetika egyvelege full tudományos alapon:
www.haki.hu/tartalom/SUSTAIN0906/SustainAqua%20handbook_HU.pdf
(25. oldaltól érdekes, előtte sok a maszlag).
Engem a pisztrángos rész érdekel. Valaki felvetette, hogy nem a répa hanem a hal az érdekes. Imho nem feltétlen szükséges "gyári" táppal etetni. Gondoljatok a ponty-trágya koncepcióra. Az aquapónia mégis érdekes lehet a bioszűrő hatása miatt (oldott ammoniumn. Legfeljebb nem a paradicsom a végcél.
A pisztráng ha minden igaz ragadozó. Kishalat eszik, rovarokat, férgeket.
Giliszta házilag előállítható télen is, megfelelő beltartalmú etetőanyagot bárki gyárthat otthon .
A bojlisok is ezt teszik, meg az is aki házilag keveri a tápot disznónak, tyúknak, nyúlnak bárminek. A gyári táp árának töredékéért. Akár (konyhai) hulladék felhasználásával is.

2012-04-18
12:14:34
Előzmény: pali #28621#28622
pali,

Én nem nevezném az azték társadalmat egy sikertörténetnek, mert az alkalmazkodás minimális képessége nélkül gyorsan elsüllyedt...


"Mit is találtunk fel a XX. században?"

Az nagyüzemi termelést, és az Internetet a lájkolással :)

Félre a tréfával: ipari nagyüzemben gazdaságosan működik a dolog (lásd Spanyolország és egyéb üvegházi termelés).
A hobbi szintű ráfizetéses termelést is sokan bevállalják, kis részben a gazdaságtalanság tudatában a romantika kedvéért (pótcselekvés), nagy részben a vonzóan tálalt (beetetés) ökológiai és anyagi haszon reményében.
Az Internetes marketing és látogatottság növelésre is hasznos a téma annak, aki jól műveli.



2012-04-18
12:10:09
#28621
Sziasztok!

"Az aztékok Tenochtitlannál úszószigeteken termesztették, ugyanúgy, ahogy a tököt, a babot, és a kukoricát. A paprika egyenesen a vulkanikus tóból szívta az ott oldott tápanyagot. (A hidroponiás termesztést nem korunk túlfizetett tudósai találták fel, hanem az aztékok!) Társkultúrában nevelték, a csónakról művelhető szigeteken a fent említett, és egyéb növényekkel társítva."

Mit is találtunk fel a XX. században?
2012-03-08
08:13:11
Előzmény: hargi #25867#26800
Az említett könyv: Jeszenszky Árpád: Zöldségfélék korai termesztése (1957)

A könyv szerint a trágyák közül biofűtésre legalkalmasabb az abrakolt lovak friss trágyája. Halomba rakva a hőmérséklete az első 5-10 napon 70-80 fokot is eléri majd hirtelen csökken, és a 10-15. naptól kezdve kb 2 hónapon át 30-36 fok özött ingadozik. Mivel február vége március eleje körül készítik a melegágyat, mire (kb 3 hónap alatt) kihűl, addigra már kint is elég meleg van.
A melegtalp készítéséhez a trágyát prizmába rakják, hogy bemelegedjen, majd kb 40 fokosan rakják a melegágyba. aberakáskor lehűl, de 4-5 nap múlva újra bemelegszik. A 30-40 cm vastag réteg 50 C fölé nem melegszik, a 60 cm-es 75 C-ra is melegedhet
Konkrét mérési adatok:
II. 15-én berakott, 19-én földdel borított melegágy talaja 10 cm mélyen kora reggel mérve:
II. 19 33 C
II. 23 45C
II. 24 40 C
II.25 36 C
II. 28 26 C
III.1 25 C
IV.30 20 C

2012-02-28
17:12:34
Előzmény: hargi #25867#26309
A futest talan legcelszerubb egy, a helysegbe furt kuttal biztositani egy a kutba leengedett, atfolyos hocserelon keresztul, amiben akar tulfolyo, akar a novenyekrol visszafolyo viz gravitacios uton mozogna. Telen segitene tartani egy 12 fok koruli homersekletet, nyaron visszahutene 24 fok ala, ami pl. a pisztrang kritikus homerseklete.
2012-02-28
17:03:41
Előzmény: tuszek #25696#26307
A halak tapja nemileg mas osszetevoju mint a tenyesztett allatoke, de a bekes halak tapja nagyjabol egeszeben helyettesitheto a disznoeval vagy csirkeevel, vegul is szojafeherjen alapszik. Togazdasagokban a halakat eleg rosz minosegu, lenyegeben hulladek gabonaval es mas elekmiszeripari hulladek korbe tartozo anyaggal etetik.
A ragadozo halak tapja, igy a forelli pisztrangtap allati feherjen, halliszten alapszik es tengeri halak olajaval van dusitva.
Pisztrangot lehet etetni termeszetesen allati szervezetekkel,akar haldarabkakkal is, de a tap megis a legbevaltabb hizlalasi mod.

Halak tekinteteben alternativa lehet a magyarorszagon is szaporitott gyorsan novo nilusi tilapia, az novenyevo es eleg agressziv kis dog, meg a muviragok veget is megragja az akvariumokban. Igen nagy novekedesi ereju fajta es talan el lehetne vele etetni aa emberi fogyasztasra nem alkalmas, keletkezo novenyi reszeket.

Novenyevoknel alkalmasak lehetnek taplalasra pl. a tejsavasan erjesztett magok, vagy pl. csiraztatassal feltart, jobban emeszthetove tett feherjek.

A nilusi tilapia egy sugerfele, keves szalkaja van es jo izu hal, van fantazia a hizlalasaban, Izraelben ez kepezi a hasonlo rendszerek alapjat.

Az is meggondolando pl. hogy mikent lehetne a togazdasagok modszeret lekovetni, amikor a viz szervestragyazasaval segitik a taplalekformak felszaporodasat. Lengyelek kiserleteznek olyan aquaponias rendszerrel, ahol nem a halakon keresztul viszik be a N-P-K tapanyagot, hanem a disznokat etetik, reszben hazi moslekkal, reszben novenyi reszekkel, reszben novenyi magvakkal, a halak pedig a higtragyan kepzodo allati formakon es csak keves kozvetlen novenyi bevitelen novekszenek.
Ugyanez pl. elkepzelheto egy nagyobb medence eseten a halak vizen uszo, kis teruletre szabadba kiengedheto kacsakkal is.


2012-02-28
16:37:39
Előzmény: ridelife #25857#26306
Jo megoldas lehetne az elektromos, vagy mas uzemu szivattyu mellett egy szinte ingyenes szelkerek, aminek forgo mozgasat egy egyszeru elem kozbeiktatasaval tengely iranyuva lehetne alakitani es a halak tartalyabol egy puffertarolot toltene az egyszeru, talpszelepes, akar hazilag barkacsolt vizpumpa, amit aztan lassan lecsorgatna. A halak tartalyat kellene a legmelyebbre helyezni es mivel vizgyujtokent funkcionalna, kicsit nagyobbra kellene meretezni.
2012-02-21
17:25:05
Előzmény: ridelife #25857#25937
Elég gyengék ezek a stirling cuccok amik ilyen kis hőkülönbséggel működnek. (A modellek tized és század watt körüliek) Pumpáláshoz kevés. Ahhoz inkább nagy hődifferenciállal hajtott folyadékdugattyús szerkentyűt használnak. Másik kritérium aminek meg kell felelnie az az, hogy ön-induló legyen. A legtöbb nem az.

De összefutottam egyel ami talán megfelelhet közepes hőnél.
www.youtube.com/watch?v=4D7_TRG2Itk&feature=channel
2012-02-21
09:42:40
Előzmény: robert #25805#25867
Kicsit drága, valószínűleg a szállítás miatt, azzal együtt több mint 800 Ft/q áron veszed. errefelé 150-200 Ft/q körül hirdetik, a szállítás gondolom megállapodás kérdése (láttam már 200 ft-ért hirdetni szállítással együtt de több tonnás tételben lett volna)

Ha amúgy is kell trágya a kertbe, akkor a biofűtéssel csak még egy bőrt húztál le róla. Én egyelőre egy 2 m2-es palántanevelőbe szeretnék trágyát venni (kb 1 m3-t) amit aztán a földjével összekeverve (melegágyi föld) trágyaként használnék a kertemben. Van a környékemen egy lovarda, velük szeretnék alkudozni
Elhoztam az ígért könyvet, majd később idézgetek belőle, de most dolgoznom kell
ridelifeVálasz erre
2012-02-21
00:44:55
#25857
nem tudom a stirling motorok mekkora homerseklet kulonbsegnel uzemelnek de hallottam olyanrol ami mar a testhovel is mukodott.

otletem az lenne hogy ezzel lehetne hajtani a szivattyut.
amikor nincs akkora meleg odabent hogy a motor uzemeljen es a novenyek zoldeljenek akkor a motort futenem kozvetlen.ez idovel a levegot is kifutene a kello homersekletre.az egesz egy termosztattal automatizalhato.

igaz hogy a futes penzbe kerul de a motor hajtasa eddig nem oldotta meg a futest.ezzel viszont ket legyet utunk egy csapasra.
2012-02-20
14:48:43
Előzmény: hargi #25802#25805
hargi,

Tisztában vagy a trágya árakkal? Mi marhatrágyát (nem érett) szoktunk vásárolni tehenészetből. Amit kihoznak egy kocsival körülbelül 1.5m3, az ára szállítással 10.000 Ft. Talán túl drágán veszem?
Ha azt az energiatartalmat nézem, amit télen leadhat, akkor valószínűleg a tűzifa olcsóbb lenne. Ezért ez a "fűtési mód" csak ott jöhet szóba, ahol helyben keletkezik az anyag.




2012-02-20
14:29:43
#25802
A trágyatalpat a melegágyban az ültetésre használt föld alá rétegzik, ott szóba se jöhet semmiféle forgatás, meg ilyesmi. 30-50 (esetleg 70) cm vastagon bepakolják és betömörítik a trágyát, kicsit várnak, ráteszik a földet, aztán ültetnek bele
Biosolar Forum  =>  Élelmiszer  =>  Akvapónia ( aquaponics hydroponics )lapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva