English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Tüzelőanyag előkészités, tároláslapozz: 1, 2, 3, 4, 5   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2017-02-04
17:06:27
Előzmény: barbot #50636#50637
barbot,

Jó, hogy említetted, valószínűleg mégis inkább a 20 évvel ezelőtti építkezésünkből kimaradt Xylamon volt az impregnálószer.

Nem tudom, hogy milyen fajta a régi tűzifa. Ha olyanról lenne szó, amit elkerülnek a kártevők, és mégsem az impregnáló védte meg, akkor sem változik a feltételezésem: ha károkozó mentes maradt a fa, akkor nem romlik a minősége.

A napsugárzás hatása az esetemben kilőhető, mivel négy oldala és teteje is van a sufninak, az ajtaja pedig be van csukva. Viszont jól szellőzik és száraz.


2017-02-04
16:40:37
Előzmény: robert #50628#50636
szia robert!

"""Úgy látom, hogy abban kezd konszenzus kialakulni, hogy a több évig tárolt fa minőségét nem a száradás, hanem rovarok és gombák rontják.
"A farakat alatt az évek során egyre több fa por gyűlik össze. Felületi szennyeződés, elporló kéreg anyag, farontó férgek forgácsa..."
Ehhez tudom hozzáfűzni a saját tapasztalatomat: 13 éve (amikor ideköltöztünk) építettem a fáskamrát, aminek a deszkázott oldalát jól átitattam rovar és gombamentesítő Xyladekorral (úgy tudom, hogy abban az időben több méreg volt a festékben, mint manapság). Nem sokkal a festés után vettem tüzifát. Azóta nem vásárolok kereskedőtől, tőlünk és az ismerőseimtől kikerülő fával fűtjük a kandallót. Még mindig a 13 éves tüzifa a kedvencünk, amiből csak akkor égetünk, amikor vendégeket várunk. Tökéletes, hibátlan, alatta semennyi poros korhadék nem keletkezett, amit annak tudok be, a felkuglizott hasábok közvetlen érintkeznek a favédővel impregnált deszka-fallal. A középen tárolt innen-onnan kapott fák alatt néha megdöbbentő mennyiségű fűrészport találok, a kéreg alatt eltűnik a fa. Már tettem fel képeket ujjnyi vastag szúvakról, de sok kárt okoznak a ló-hangyák és a dongók is. Természetesen hülyeség lenne a tüzifát beraktározás előtt rovar és gombamentesíteni.
Akit érdekel, faipari szakemberek írásait olvashatja a tárolás problémáiról.
"""

Kihagytad a napsugárzást.
Most nem a tűzifáról, hanem az eszközfáról, de szerintem figyelembe kell venni:
A rovarokkal, gombákkal nem egy csapatban focizunk, de:
A több évig tárolt fa minőségét jellemzően (de nem törvényszerűen) legtöbbször csak akkor rontják a rovarok, ha a kéreg, és a szíjjács rajta marad. (Puhább, cukrokban gazdagabb ennivaló. Viszont sem a rovarok, sem a gombák nem olvasnak szakirodalmat, úgyhogy néha meglepő helyeken találkozhatunk velük...:-) ) Mind a gombák, mind a rovarok számára nagyon fontos a nedvesség is. A rovar és gombakárosodások jellemzően egy-egy alapos beázás során jelennek meg, pontosabban akkor, mikor már újra száradni kezd a faanyag. Nincs víz- nincs élet. A gombáknál sokszor szükség van egy "iniciátorra" is: pl. a könnyező házigombának sokszor a pincegomba "ágyaz" meg.
A rovarok, gombák elvannak a száraz fánn is, de nem igazán szeretik. Ha a faanyag (fenyő, de főleg a tölgy) száraz, huzatos helyen van beépítve, és nem kap közvetlen napsugárzást, párszáz évig köszöni szépen, jól megvan. A napsugárzás sokszor jobban károsítja a faanyagot, mint a rovarok, gombák: az UV sugárzás hatására a faanyag felülete - hogy úgy mondjuk- vízoldhatóvá vállik (az UV sugárzást sem a gombák, sem a rovarok nem szeretik). Figyeld csak meg a zsindely, meg a napnak, víznek kitett fafelületeket. A fa felülete szőrös, a tavaszi és nyári pászta nagyon jól elkülönül, és lebomlásban/károsodásban a puhább, tavaszi pászta 1-2 évvel megelőzi a késői, nyári pászta hasonló károsodását. A lebomló, felületi réteg alatt ép a fa. Csak épp a károsodott felület jobban megköti a port, a por a nedvességet, és ha van por, nedvesség, és károsodott felület, jöhet a gombaspóra, vagy a rovarpete. Öngerjesztő folyamat. Ezért van az, hogy a szépen megmunkált (bárdolt, gyalult) felületek faanyagvédelmi szempontból is hasznosak...

Nem tartom valószínűnek, hogy a Xyladekor tartósítja a tűzifádat. Én úgy tudom, hogy a mostani (kiskereskedelmi), oldószeres favédőszerek hatóanyaga a permex/permetrin, vagy valami hasonló vegyszer. Régen-ha jól emlékszem- a Xylamon, és a Xyladekor hatóanyaga a PCP volt, amit rákkeltő hatása miatt betiltottak (talán a 90-es évek elején?).

Ha a 13 éves tűzifád tölgy vagy akác, akkor nem kell a vegyszereket gyanúsítani a faanyagvédelemmel, mert az említett fafajták természetes faanyagvédőszert tartalmaznak.
zsbalazsVálasz erre
2017-02-03
23:09:25
#50625
Szerintem többségi vélemény aki fával fűt,hogy 3éven túl romlik a minőség.Az hogy mitől azon lehet gondolkodni,de valószínű tenni nem lehet ellene.
A fő kérdés,hogy 2 évet van e értelme pihentetni?Itt valószínü veszteség nincs,de sokkal komolyabb dolog mint nyáron megvenni és már októbertől elfüstölni. Tegyük fel,hogy kis darabokra vágjuk és szellős helyen tároljuk.Feltételezem Ennyi szárítás bőven elég.Persze ha speciális kazánt használunk ott lehetnek eltérések.
2017-02-02
02:34:18
Előzmény: zoli79 #50608#50618
zoli79 szia!

Az irány, az érvek összevetésében pillanatnyilag ~4:1 a fa javára.
A fa ára gazdaságpolitikai trükközés, terelgetés. Helyet kell csinálni az olcsó paksi energiának.
Megfelelő kazánnal, nem tűzifával kell fűteni. A fa elgázosító ágfára, botfára, ritkításból származó faanyagra, valamint egészségügyi vágás faanyagával is beéri. Ezek hulladékok, az áruk töredéke a tűzifának.

A napelemesnek még nincs itt az ideje.

Bousnak van egy szuper előadása, ahol bizonyítja, hogy a micro rendszerek minden járulékos dolgával megtermelt energiája annyiba kerül, mint amit mi, dinoszauruszok állítunk.
Sajnos hiába kértem, nem tette fel az anyagot a fórumra, így nekem vagy kénytelen elhinni, hogy minden általad megtermelt KWh villamos energia valójában egy nagyságrenddel drágább, mint amennyiért a szolgáltatótól nappali áram áron megvásárolhatod.
A mozgásteretek addig terjed, amig a gyorsan változó döntések engedik.
Lefogadom, hogy egy államosított szolgáltatónál rövidesen értelmetlen lesz várni az állami csöcsből cseppenő kedvezményeket. Lesz, ahol szükség lesz termelőre (nem hobbisra), de a legtöbb helyen csak azt és akkor fogják befogadni, amire feltétlenül szükségük lesz. Vagy felhasználod otthon és azonnal, vagy lekapcsolnak a kitermelésből. A vége totális bukás, szebben szólva hasznos műszaki tapasztalat szerzés.



zsbalazsVálasz erre
2017-02-01
23:19:12
#50616
A fa természetes száradása során nem szabadul fel anyag?
Szabad szemmel nem látható korhadás nem lehet?

2017-01-26
09:34:29
Előzmény: szocsmarci #50590#50597
szia szocsmarci!
Engem az lepett meg, hogy az olvadáshoz ugyanannyi energia kell, mintha 0-ról 80 fokra melegíteném a vizet. Soha nem jutott volna eszembe. Aztán mikor elolvastam, megijedtem. :-)
Hihetetlen, hogy mi rejtőzik a minket körülvevő mindennapos dolgokban...
szocsmarciVálasz erre
2017-01-23
08:27:56
Előzmény: barbot #50589#50590
Nem. A fagyáshő 0,335 MJ/kg, ami a forráshőhöz képest (2,257 MJ/kg) kicsi. Az össz energiamegtakarításban ahogy korábban számoltam 0,42%-ot jelent nagyságrendileg.
2017-01-22
23:25:56
Előzmény: szocsmarci #50588#50589
szia szocsmarci
És ezt a veszteséget kb. duplázza a fában levő fagyott víz olvadása?
A légfelesleg igaz: amíg nem hasogattam apróra a nyers fát, gyakorlatilag csak több órányi tüzelés után lehetett a huzatszabályzót félig lezárni.
szocsmarciVálasz erre
2017-01-22
21:18:50
Előzmény: sándor #50573#50588
Szia

Felbuzdulva dicséreteden (mert annak vettem) készítettem egy egyszerűsített diagramot a füstgáz veszteségről.
Nekem nem jött ki az állításod: "... mennyire nem érdemes spórolni a füst gázhőmérséklettel.Az én számításaim szerint (amelyek régebben nem értek célba) olyan minimális hőmennyiség veszik el, hogy ..."


A diagramból látszik, hogy 100°C füstgáz hőmérséklet csökkenés kb 9-10% megtakarítást eredményez. Majdnem egyenesen arányos a kék görbe (1 értéknél 100%-ot jelent), nyilván az 1 érték (100%) feletti rész értelmezhetetlen.
Ha belegondolok ez normális, mivel a hőveszteség nagy része a füstgázzal távozik.
Ebben a számításban nincs benne az (többek közt), hogy az égés hatásfoka annál jobb minél magasabb hőmérsékleten megy végbe az égés.

A másik diagram arról szól, hogyan változik a fa energiája a nedvességgel.
A számítás egyik eleme az, hogyha pl 40% víz van a fában, akkor 1kg fa tulajdonképp csak 0,6kg fát tartalmaz.
A másik, hogy a víz, ami a fában van gőz formájában távozik, aminek a párolgáshője már nem elhanyagolható (1 liter kondenzáló víz segítségével több mint 5 liter vizet tudunk felmelegíteni 0-ról 100°C-ra!).
A vizes fával történő égés során valószínűleg a kazán hatásfoka is romlik, valamint nagyobb légfelesleg tényezőt szükséges alkalmazni, ezért a valódi görbe ennél is meredekebben esik.



2017-01-22
20:08:28
Előzmény: barbot #50579#50581
barbot,

A száraz fához képes fele annyi hőt sem lehet produkálni a friss vágásúval. De koránt sem azért, mert a víz megfagyna benne. A felolvasztáshoz szükséges energia a keletkező hő töredéke.

Ha csak vizes fád van, akkor tényleg jobb, ha azonnali eltüzelés helyett a kazánházban szárogatod, mert különben füstöl és kátrányt termel.

2017-01-22
19:00:34
#50579
Sziasztok.
Az idei télen sikerült összehozni azt, amit eddig nem: kb. 3 hétig gyakorlatilag nyers fával fűtöttem. Nem sírom vissza. Kezdetben kb. 4-5 óra kellett ahhoz, hogy az 5oo l-es puffer elérje az 5o fokot a fűtés mellett (Igaz, szúnyog és légyprobléma nem volt a tartósan -tizenfokos kinti hőmérséklet mellett). Elment napi 1oo-13o kg fa. Megmértem. Eleinte nem akaródzott hozzanyúlni a 2 éves vastartalékhoz (mivel megígérték a lábánszáradt fát), de a végén (minusz 2o fok alatt) már muszáj volt. Lehetett kísérletezni: száraz fával felfuttatni a kazán, puffer, fűtés hőmérsékletét min. 55-6o fokra, aztán a nyers fa. Nem volt elég. A nyers fát fel kellett hasogatnom csukló és karvastagságúra. Így felhasogatva, aztán felvágva, födél alatt, huzatos helyen tárolva kb. 1 hónap után már aránylag szalonképes volt száraz fával vegyesen. Ekkor mértem az egyik előző hozzászólásomban mért értékeket (24-28% nedvesség az októberben kivágott bükk, tölgy és gyertyánfában). Így már ért valamit, de szinte folyamatosan kellett fűteni. Ha bevittem a fát a kazánházba, érezhetően könnyebben gyúlt, jobban fűtött.
Most már elfogadhatóra száradt, de hiányzik az az egy év száradás.
Szóval innen indult a matekelés:
Kerekítsünk napi 1oo kg nyers fára a fogyasztásunkat.
Ennek 4o %-a víz, de mivel a száraz, 2 éves fa is tartalmaz kb. 15% vizet, vegyük csak 25%-nak. Vagyis én minden 1oo kg. fával elpárologtattam 25 liter vizet minimum.
DE jól értem, hogy ha ez a fában levő 25 liter víz mondjuk -15 fokos, akkor (a száraz fához viszonyítva) dupla a veszteségem, mert azzal az energiával, amivel a 25 kg, -15 fokos jégből plusz egy fokos vizet készítek fázisváltással, fel tudtam volna fűteni 5o liter vizet 8o fokra?

zsbalazsVálasz erre
2017-01-22
18:33:35
Előzmény: robert #50576#50578
Nekem is úgy tünt hogy a 3-4 év körüli csontszáraz mintha gyengébb lenne
zsbalazsVálasz erre
2017-01-22
18:30:02
Előzmény: robert #50575#50577
Ok.csak az a fura hogy mindenhol füstölnek,ott is ahol drága cucc van és jó minőségű fával fűtenek.
Az utca fűtéssel csak csúfolódnak,arra utalva hogy rossz a hatásfok a nagy huzat miatt.
Nekem is jut bentre is a meleg mert 30kg fa nem sok Naponta.
2017-01-22
17:22:27
Előzmény: sándor #50573#50576
sándor,

"A fát valóban be kell készíteni a kazánházba, vagy akár a lakásba a kandalló mellé."

Amikor elkezdtem kandallóval fűteni, akkor én is így gondoltam... aztán észrevettem, hogy a hibernálódott legyek, katicák, poloskák és egyéb rovarok gyorsan felébrednek és szétmásznak. Azóta a sufniból a fa egyből a kandallóba kerül.


"A több éves szárítás valóban javítja a víztartalmat. De sajnos megváltoztatja, tapasztalatom szerint rontja a fából kinyerhető energiatartalmat."

Mi romolhat el a fában a második év alatt azon kívül, hogy megehetik a rovarok?


"A szellős tárolás, a természetes huzat és a kicsi energiaigényű mesterséges légmozgatással leszárított egyéves fa többet tud, mint a hároméves csontszáraz."

Miért jobb a száraz fa, mint a csontszáraz?


"... villám és mások is kipróbálták annó a tetőre felrakott hasábok napi méréseivel. Sajnálom, hogy ezek a régi tapasztalatok nem állnak össze a témával foglalkozóknál. Esetleg áldozatul estek a fórum rendezgetéseinek!?"

A szárításnak külön téma lett nyitva: http://biosolar.hu/forum/438 . Ott vannak a mérési eredmények.
A tüzelőanyag tárolásnak is külön téma lett nyitva: http://biosolar.hu/forum/1992 . Ebben a témában vitatkoztunk régebben a kazánházi szárításról. Az mostani odaillő hozzászólásokat is át fogom helyezni.
Miért nem lehet megérteni, hogy a tematizálás egy rendszer, egy struktúra? Gimnazista koromban én sem találtam meg semmit a szobámban, ha Anyám rendet tett utánam, de idővel rájöttem, hogy egy bonyolultsági szint fölött csak a rendszerezés segít eligazodni.


Árnyalja a képet, hogy mindenki más teljesítményről, hőigényről és tüzelő minőségről beszél, de az sem mindegy, hogy egy kandallóról vagy egy kazánról van-e szó. Sok az egyéni körülmény, amiről a diskurzus egy kései szakaszában derül csak ki, hogy a kérdés valójában speciális. Addig is elbeszélünk egymás mellett. A vitapartnerek gyakran azt gondolják, hogy a saját helyzetük -legyen az bármilyen extrém- az általános gyakorlat. Nekem például eszembe sem jutott, hogy Barbot nyers fával kényszerül tüzelni, ami nyilvánvalóan egy vészhelyzet, és akkor más logika szerint járunk el, mint békeidőben.
2017-01-22
16:56:21
Előzmény: zsbalazs #50574#50575
zsbalazs,

Én is csak begyújtáskor látok sűrű füstöt, egy idő után a szokott alacsony teljesítmény mellett már csak sejteni lehet, hogy működik a kandalló.

Nekem is 200-as a kandalló kéményem (Schiedel), mégsem csak az utcát fűtöm, jut hő a lakásba is :)

A csaknem 15 éves kémény függőleges szakaszát eddig egyszer sem kellett tisztítani, viszont évente a pincében a tisztítónyílásból kb fél vödör teljesen száraz, fekete (valószínűleg kátrányos) hamut szoktam kiszedni.



zsbalazsVálasz erre
2017-01-22
15:41:33
#50574
Még 1 kérdés
Ha teljes égésnél szinte nem is látni füstöt a kéményen az mit jelent?
Gondolnám hogy tökéletes az égés,de azért ez nem lehet ilyen egyszerű.
Az biztos hogy a 200-as kéményen nagy a huzat.Szokták is mondani hogy az utcát fűtöm
2017-01-22
12:22:40
#50573
Üdv mindenkinek!

A téma jó. Fontoljátok meg egy olyan kazánfűtő ember véleményét, akinek éppen ezen a héten lyukadt ki a 14 éves atmos elgázosítós kazánja. 14 évet szolgált, kétszer kapott új bélelést. Tovább nem érdemes javítgatni, rövidesen cserélni kell. Tehát, van fás tapasztalat (is) bőven, és maradunk az elgázosítós fafűtés mellett.

-A Marci féle megközelítés annyira rendben van, hogy ahhoz nincs mit hozzátenni.
Talán ezzel a megközelítéssel azt is bemutathatná Marci, hogy mennyire nem érdemes spórolni a füstgázhőmérséklettel. Az én számításaim szerint (amelyek régebben nem értek célba) olyan minimális hőmennyiség veszik el, hogy a hideg füstgázok okozta károk nagyságrendekkel meghaladják a "nyereséget".

-A gyöngyöző sörösüveg példája tökéletesen igaz a fára is.

-A légcsere igényt régebben már sokszor feszegettem, de sajnos kevesen értették. Gyakorlatilag senki sem válaszolta meg a kérdést, hogy a jól szigetelt lakásában nyugalmas, ajtónyitogatás nélküli kandallós tévézgetés közben hogy a manóban képes égni a tűz a kandallójában?
Az égéshez szükséges levegő mennyiségéhez hozzá kell még adni a szükséges légfelesleg mennyiségét és máris ott a kérdés, hogy az óránkénti "kandallós" légcsere mellett miért van egyáltalán szükség méregdrága mesterséges légcserére?

- A fát valóban be kell készíteni a kazánházba, vagy akár a lakásba a kandalló mellé. Nem feltétlenül esztétikai okok miatt gyártanak fatárolós kandallókat. A nagymamáink sporherdjeiben sem véletlenül volt beépítve a fatároló. És az sem volt véletlen, hogy a tűzhely alá mindenütt be volt rakva a fásláda. Nem a macska kedvéért!

-A hideg fát elő kell melegíteni, és ehhez tökéletesen elég a kazánház hőmérséklete. Olyan meleg legyen a fa mint az égéshez beszívott levegő.

-A fa tényleg egy bonyolult valami. Nehéz képletekbe rendezni a pillanatról pillanatra változó víztartalmát, a benne lévő, az égetés közben felszabaduló és reakcióba lépő egyéb anyagok viselkedését, az égére, a hatásfokra gyakorolt hatását.
A több éves szárítás valóban javítja a víztartalmat. De sajnos megváltoztatja, tapasztalatom szerint rontja a fából kinyerhető energiatartalmat.

-Én már több éve leszoktam a "kettő éves" szárításról. (Volt itt a fórumon egy vita sorozat a fabrikett kontra egyéb fűtőanyagok különböző kazánokban elérhető hatásfokáról.)
Azóta a mozgó levegős szárítást alkalmazom. A szellős tárolás, a természetes huzat és a kicsi energiaigényű mesterséges légmozgatással leszárított egyéves fa többet tud, mint a hároméves csontszáraz.
Ki lehet próbálni, mint ahogyan villám és mások is kipróbálták annó a tetőre felrakott hasábok napi méréseivel. Sajnálom, hogy ezek a régi tapasztalatok nem állnak össze a témával foglalkozóknál. Esetleg áldozatul estek a fórum rendezgetéseinek!?

-Ami az égéslevegőt illeti, a jobb kazánok, lehet akár faelgázosítós, vagy gázkazán, illik előmelegíteni. Az előmelegítés csak akkor gazdaságos, ha valamilyen veszteséghőből történik.
Több mint húsz évig foglalkoztam ipari gázfelhasználással, kemencék, kazánok, szárítók.
Nem csak az égéshez kényszerített levegőt, hanem a gázt is előmelegítettük.
Az ipari (nem a háztartási) földgázzal, jó égőfejekkel és szabályozással nagyjából 1400 fok érhető el. A gáz és az égéslevegő előmelegítésével el lehet érni, át lehet lépni az 1700 fokot is.

Tulajdonképpen ezt teszik a jobb gyártmányú kényszerhuzatos kazánok is.
Egy a fontos, és ezzel talán tisztázódik pár félreértés arról, hogy honnan kell venni az égéslevegőt, hogy a lehető legmagasabb oxigén tartalmú levegőt kell bekényszeríteni az előmelegítő hőcserélőjébe.
Ipari gőzkazánoknál ez lehet a visszatérő kondenzvíz, illetve a távozó füstgáz.
A mi házi kazánjainknál a füstgáz.

Abból kell kiindulni, amit Marci és Robert is feszegetett, hogy minél melegebb, a lakók által "elhasznált" levegőt vezetünk a kazánba, kandallóba, annak alacsonyabb az oxigén tartalma. Ebből következően a "tökéletes égéshez" sokkal több égéslevegőt kell a kandallóba juttatni.
Ez még akkor is rontja a hatásfokot, ha az égéslevegőt a lakásból vezetjük a fűtőeszközbe.
Hasonló a gazdaságossági helyzet akkor, ha külső hideglevegőt vezetünk a kandallóba.

Meg kell találni a kompromisszumot a szükséges lakás-légcsere és a fűtés gazdaságossága között. A kérdés egy kandallónál nem bonyolult, amennyiben meg tudja válaszolni az ősi, a levegőellátási kérdést a fűtés gazdaságosságát javítani szándékozó energetikus társ.

Egyébként meg bármennyire is kényelmetlen, marad a Marci által alkalmazott számítás és méretezés.
Higgyétek el, hogy a méretezés működik egy akár csak 6 KW teljesítményű kandalló esetében is. Még arra is, hogy hány napra való fát kell lakás-légszárazra "melegíteni" a kandallóhoz.


villam64Válasz erre
2017-01-22
11:30:19
Előzmény: robert #50571#50572
A kazánház hővesztesége minimális szerintem. A kazánok szigeteltek. Viszont a kazánház száraz melegebb levegője könnyebben, és gyorsabban képes nedvességet kivonni a fából. A - 10 °C-os levegő nem képes nedvességet felvenni. A +10 °C-os felett már igen. Ezért szellőztetünk.
2017-01-22
10:00:15
#50571
Az eredeti kérdés az előmelegítésről szólt.
Most már a száraz, de hideg fa előmelegítése helyett a nedves fa kiszárításáról beszéltek.
Szerintem szét kell választani a két kérdést! Az eddig is evidencia volt, hogy nem tüzelünk nedves fával.

Az előmelegítés az én fogalmaim szerint nem arról szól, hogy hetekig abban a helységben tároljuk és szárítjuk a nedves tüzifát, ahol a kályha van, csak arról, hogy mindig a következő, már megfelelően száraz rakat melegszik fel ott.

Nagy tévedés, hogy a kazánházból elvont hő ingyen van. Ha csökkentjük a környezet hőmérsékletét, akkor megnő a kazán hővesztesége.
2017-01-22
08:56:47
Előzmény: szocsmarci #50569#50570
marci:
Látom a gázkazánon nem tudtok túl lépni:
www.tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/faipar/faanyagismeret/a-higroszkopossag-es-az-egyensulyi-fanedvesseg/a-fa-egyensulyi-nedvessege

A fa égetése sokkal több tényezős, amik egymással is összefüggnek.
Nem tudom számszerüsiteni, mert ahhoz mérni kellenr.
szocsmarciVálasz erre
2017-01-21
22:31:19
Előzmény: barbot #50567#50569
Néhány adat:
A száraz fa égéshője (energiatartalma) 16MJ/kg.
A száraz fa 10-20% nedvességtartalmú. A nedves fa 40-50%.
Minden 10% nedvességtartalom növekedés 2MJ/kg fűtőérték csökkenést okoz.
A víz olvadáshője 335 kJ/kg (=0,335MJ/kg)
A víz hőkapacitása 4,2kJ/kgK (=0,0042MJ/kg)
Amit tudunk, hogy a kazánházba egy két napra bevitt fa nem fog kiszáradni teljesen, csak a jég olvad fel benne, és a felszíne szárad meg. Ezen felül kinézem belőled, hogy a fát 2 évig szárítod, mielőtt eltüzelnéd - így víztartalma kb 10-15% lesz.
Ha jól értem a kérdésed, arról van szó, hogy mennyi energiát takarítasz meg, ha beviszed a fát a kazánházba?
1kg fát alapul véve - 0,15kg víz -> -20°C-ról felmelegszik +20°C-ra
h = 40°C * 0,0042 + 0,15 * 0,335 = 0,0509 MJ/kg (víz felmelegítése + olvadáshő)
Fa fűtőérték (15%) = 16-1,5*2 = 13 MJ/kg
0,0509 / 13 = 0,4%.
Tehát 0,4% energiát takarítasz meg (feltéve ha kazánházban termelődött hő felesleges, és képes felmelegíteni a bevitt fát)

2017-01-21
21:37:51
Előzmény: barbot #50567#50568
barbot:
Részben. A fűtéskor a kazánon mindenképp átmegy a bevitt fa nedvesség tartalma, tehát azt fel kell forralni. De:
1) A nedvesebb fa fűtőértéke nem csak a víztartalom melegítése, párolgása miatt csökken, hanem azért is mert alacsonyabb hőfokon ég, ezért egy csomo fagáz nem ég el, több kátrány maradhat.
2) A fa által leadott nedvességtartalom egy része nem a tüzelés ideje alatt szellőzik ki ergo semmit sem fog befolyásolni.

Egy kazánház levegőjének páratartalma -20 fokban ha ninxs párautánpótlás lemegy 10% alá ami fa szárításhoz kiváló.
2017-01-21
20:41:34
Előzmény: robert #50555#50567
Szia robert!
Arra gondoltam, hogy a kazánházba bevitt fa előmelegítése, szárítása a kazán hulladékhőjével történik.
Ha mondjuk a -2o fokos, 3o-4o% megfagyott vizet tartalmazó, nyers fát berakom a kazánba, akkor a kazánba berakott fűtőanyag súlyából kiesik a benne levő víz, illetve a fában levő víz -2o-ról forráspontig való hevítéshez szükséges tüzelő is. Ez a famennyiség a belinkelt idézet alapján mennyi vizet tudna felmelegíteni 8o fokra?
2017-01-21
17:43:48
Előzmény: robert #50565#50566
Robert:
Majd sokkal szárazabb lesz mint s sufniban volt.
A szuti aljáról felvett fa érezhetően nehezebben gyulladt mint ugyanannak a résznek a tetejéről elvett.

Úgy érzem mintha egy gázkazánhoz hasonlítanád a fatüzelést, pedig az sokkal összetettebb.
2017-01-21
17:03:50
Előzmény: grano #50564#50565
grano,

Tapasztalatom szerint a hűtőből kivett sörösüveg oldalán gyöngyözni kezd a pára, padig az üveg csak +10 fokos. A behordott hasábfa viszont mondjuk -10 fokos.
Így a száraz sufniból előmelegítésre behordott fagyos fa az alatt a néhány óra alatt, ameddig a helységben melegszik esetleg nedvesebb lesz, mint volt.

Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Tüzelőanyag előkészités, tároláslapozz: 1, 2, 3, 4, 5   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva