English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Tüzelőanyag előkészités, tároláslapozz: 1, 2, 3, 4, 5   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2017-10-22
01:36:10
Előzmény: zoli79 #51247#51261
Szia Zoli!

A típusa DC 32S.
Mindössze két kerámia elem van benne, és nem 7-8, mint a generátorosban.
A majdani szükséges felújítás jóval olcsóbb lesz.

Az az érzésem, hogy a cikket nem egészen úgy értelmezed, amiért feltettem.
Kazán hatásfoknak ebben az összevetési kategóriában nincs helye.
Hatásfok összehasonlítást csak az azonos fűtőanyagot használó kazánok között kell és lehet tenni. Különben minden fűtőanyagot át kell számolni a teljesítményhez szükséges mennyiségre.
Nincs értelme, félreviszi a dolgokat, ha egy kondenzációs kazán elméleti maximális hatásfokát össze hasonlítod egy fa elgázosítóéval.
Minden, a műszaki adatok között megadott hatásfok megrendelt laboratóriumi mérés eredménye. De hallottál már olyanról, hogy ugyan azzal a szénnel vagy gázzal mérnék be a különböző kazánokat? Egyszerre, egy időben, párhuzamosan?

A mi kazánunk esetében sem azonos a fa, de a gyár által megkívánt paramétereknek megfelel. Ilyen "lazán" kell kezelni a hatásfokot.
Minket egy dolog érdekel, hogy abból a fából, aminek nagyjából be tudjuk saccolni a fűtőértékét, mennyi KWh kerül ki a kazánból. És itt máris mindenkinél minden, a hatásfokot befolyásoló tényező más és más.

Egyet valószínűleg nagyon kevesen tudnak, hogy ez a magas elgázosítós hatásfok úgy jön ki, hogy pl. egy 32 KW-os elgázosítós kazán a működése során változó teljesítménnyel üzemel. Amikor elgázosítós üzemmódban üzemel, akkor a névlegesnél 30-50%-al nagyobb a teljesítménye. Míg begyullad, amikor belenézel, amikor megpakolod, akkor a teljesítménye jóval alacsonyabb mindaddig, amig az adott rendszerben elérhető elgázosítás ismét fel nem épül. Ez a magas teljesítmény csak addig tart, amíg tart a névleges elgázosodás.
Itt azután minden számít a kéménytől a légnyomáson át a primer és szekunder levegő arányáig, sőt még ennél több módosító tényező is van.

Ami a tüzelő árát illeti, vagy én nem fogalmaztam világosan, vagy félrevittek a különböző fórumokon (régebben ezen is) megjelenő két mondatos kinyilatkoztatások. Egy ilyen összetett kérdést lehetetlen ilyen egyszerűen megmagyarázni.

Nem tudom, hogy nálad mit jelent a fűtésed megtervezése, ezért mellékelek egy fotót nagyjából abból az időszakból, amikor találkoztunk, és érdeklődtél a részletekről. (A jegyzetfüzet a kazános dossziéból került most elő.)
A fotóból láthatod, hogy hogyan ment ez nálam már akkor is.
A fa ára, ha a cikkben szereplő gáz árának alakulásával hasonlítod össze, akkor egyértelműen kedvezőbb.
Meg még sok más tényező is. Ahogyan volt 13. havi nyugdíj, úgy volt hús ÁFA csökkentés, meg rezsi csökkentés is. Szerencsére a fa árát eddig a piac alakította még akkor is, ha igyekeztek kifehéríteni a "szakmát".
Az egész ár-gondolkodásmód az embereknél megreked a "csapból jön a gáz, az óra ketyeg, én meg nem tudok fizetni" állapotnál. Az ilyen fejekben tud bulvár, meg a szakmai lobbi hatalmas káoszt okozni.
Remélem, tanulságos lesz az akkori mázsa árral szembesülni, különösen összehasonlítva a többi energia hordozó egységárával!
Ha Neked nincsenek ilyen jegyzeteid, akkor hogyan ítéled meg a változásokat?

Csak ismételni tudom azt, amit régen személyesen is elmondtam.
(Attól tartok, hogy a különböző fórumok meggyőzőbbek voltak nálam.)
A fekete piac régen sem volt mindig elérhető. Több éves tapasztalat, hogy a hivatalos erdészet több fát ad ugyan annyi pénzért.
Mindig is sokfelé kellett érdeklődni. Én is hozattam Somogyból, Baranyából számlás fát. Egészen addig olcsóbbak voltak, amíg a pécsi erőművet átállították fára. Miután bedőlt az eleve hülyeség "zöld*erőmű" program, addigra a szállítás drágult meg, illetve a kereskedők ritkultak meg. Orrgazda miatt meg nincs kedvem bíróságra járogatni.

Egy jellemző példa.
Te is olvashattad a nyár közepén, hogy a nagytüzépen akciós kalodás fát hirdettek. A közismerten drága (mert minőségi az áruja) B.-Bau szabadulni akart a nyakán maradt kalodás tűzifától. Már az ár is elriasztó volt azok számára, akik nem értenek az energetikához, illetve azon belül a fűtőanyagokhoz.
Mindössze néhány érdeklődő volt, de amikor meghallották, hogy az 1,8-2 m3-es kiszerelés talán ha 8 mázsa, akkor meg sem nézték.
Én megnéztem. A próbamérés 6,7 mázsát mutatott. Megmértem és lemérettem a nem is kalodás, hanem hálós kiszerelést, megnéztem a fát.
Este, a régi jegyzeteket felhasználva energetikai számítást végeztem, és vertem a fejem az asztalba, hogy miért nem vettem meg azonnal. Másnap délre értem oda. Szerencsére senkinek sem kellet a fa, pedig egy reklám raklapot ki is tettek a bejárathoz az út szélére. Az eladó szerint, aki megnézte, az mind elmenekült.
Alig akarta elhinni, hogy engem érdekel a fa, attól meg a szava is elállt, hogy elviszem egyben az egészet.
Életem eddigi legjobb tűzifa vásárát csináltam.
Ezen a télen ez lesz a hideg idők fűtőanyaga. Az enyhébb időszakokban olcsó erdészeti, száraz "maradék" nyárfával fűtünk majd. Így már jóval olcsóbb lesz a gáznál.

Egyet tudomásul kellene venni, hogy aki fával fűt, az nem mázsás fával kell számoljon. A fűtéshez a fával mindig is térfogatban számoltak. Évszázadokkal ezelőtt is "valamilyen meterben", amikor még nem voltak elgázosítós kazánok.
Természetesen a vásárlónak alkalmazkodni kell a mai piaci viszonyokhoz.
Nyáron, de a tél végén biztosan olcsóbban túladnak a kereskedők az addig el nem kelt fájukon, hogy ne álljon benne a pénzük.
Figyeld meg, hogy amikor közeledik az ÁFA előleg befizetés ideje, akkor megszaporodnak a hirdetések. Ilyenkor komoly árengedményt lehet elérni.
Elsőre rendszerint hallani sem akarnak semmilyen engedményről. Ott hagyom a számomat és többen néhány napon belül máris szállítanának.
Az erdészeteknél is szokott lenni kimaradt fa. De, mint ahogy anno Te sem árultad el, hogy honnan jutottál elfogadható áron tölgyhöz, így mástól se várj árakat.
Nagy előny lenne, ha néhányan össze tudnánk fogni és kamion tételben fát hozatni. De ez csak álom, mert mifelénk nem ilyen az emberi természet.

A laddomatról nem én gondolom, hogy sokkal jobb, mint az ESBE. Ez a valóság.
Nem tudom feltünt e a gépkönyvben a bekötési variációk között, hogy az ESBE éppen fordítottan működik, mint a laddomat. Azt a három, csúcsával egymásnak fordított kis háromszöget kell nézni amiből kettő fehér, egy pedig fekete.
Nem árt letölteni a laddomat ismertetőjét, tanulságos.
Az én rendszeremet muszáj volt kiegészítenem további vezérléssel, mert nem eredeti Atmos rendszer. Így most ha akarom, illetve olyanok az üzemelési állapotok a kazán leégésekor, akkor ki tudom venni belőle azt a maradék hőmennyiséget, amit eddig az ESBE bezárt a kazánba.
Amikor a kazánt vettem, a laddomat úgy 115 ezerbe került, az ESBE 17 ezerbe. Szivattyúm meg volt a régebbi vegyestüzelésű kazánhoz...
Időközben kiderült, hogy ezek a patronok amik a mechanikusan szabályozó rendszerekbe, keverőszelepekbe be vannak építve, mindössze pár évig pontosak, Egy, de két évente cserélni kell őket. Az ESBE-k patronját is cserélni kellene.

Most a laddomat nagyjából 125 ezer. A 14 éves ESBE-t cserélni kellett volna, hasonlóan a 21 éve üzemelő Grundfoss szivattyúhoz. A Grundfosst intelligens alfában lehet kapni és érdemes beépíteni. Mást már szinte senki sem gyárt. Ezek keveset fogyasztanak, de az áruk 60 ezernél kezdődik. Az új laddomatot Villo szivattyúval adják, ha jól emlékszem 4-40W a teljesítményfelvételük. Ha készen lesz a rendszer, akkor megmérem. A kazán össz teljesítményfelvételének, feltöltő rendszerrel együtt ~50W-ot adnak meg.
A régi Grundfoss 80W-al járt.




villam64Válasz erre
2017-10-19
19:27:28
#51258
A háztartások mintegy hatodáról "feledkezett" meg a kormány, így több mint 600 ezer otthonban szenvedtek el komoly áremelkedést az elmúlt években, a java pedig most jön - adta hírül a Népszava.

www.napi.hu/magyar_gazdasag/durva_dragulas_jon_hatszazezer_haztartas_erintett.649560.html
2017-10-16
10:51:13
Előzmény: zoli79 #51247#51248
Szia Zoli!
A komolyság teljes mellőzésével, a fatüzelésnél bele kell számolni a hatékonyságba, hogy míg vágja, hasogatja, hordja az ember, addig sem fázik :)
Kellemes hétfőt!
2017-10-16
10:37:27
Előzmény: sándor #51224#51247
Szia Sándor!
Gratulálok az új kazánhoz. A pontos típust megírhatnád.
Átolvastam a cikket.
Igazából egy lényeges dolgot felejtenek el benne. A kazánok tényleges hatásfok szerinti költség összehasonlítása. Szerintem a mai tüzifa árak mellett, egyből a gázos rendszer jönne ki kedvezőbben. Az egyszerű vegyes kazánok 40-50%, és a fagáznál is sajna csak a katalógusba mutat szépen a 80% feletti hatásfok, valóság más mutat.
Én amikor elkezdtem fával fűteni akkor a mázsaár 1400-1500 ft volt. Ma 2500ft felfelé bármi. A gáz nemhogy nőtt volna hanem csökkent.(hogy miért azt most mindegy). De az erdei köbméter is hasonlóan alakult.
Sajnos én nem szűröm ebből azt, hogy a fa volna a legolcsóbb, ha hivatalos helyről van. Te milyen áron jutsz hozzá?
A 20% nedvesség meg csak álom annak aki hónapról hónapra a tüzépről veszi meg.
A Laddomat-ról miből gondolod hogy ekkora energiát spórolsz rajta? Az nem más mint összeépítve szivattyú+visszacsapó+keverő szelep. Az ESBE-be is lehet magasabb hőfokú patront cserélni, amivel gyorsabban éri el az üzemi hőfokot egylépcsőbe lehet magasabb hőmérsékletű vizet küldeni a pufferbe.
Üdv
Zoli
2017-10-12
14:31:43
Előzmény: sándor #51230#51232
Sándor,

Egyetértek... mégha vannak is ritka kivételek...
2017-10-12
14:27:09
Előzmény: sándor #51230#51231
Sándor!

Ebben viszont tökéletesen igazad van. Reméljük, mielőbb eljön az idő, hogy tárolni tudjuk az energiát.
A bekerülési költség viszont a gáz és a hőszivattyú közt van, hogy nagyon kicsire szűkül, például ha valaki a régi gázkazán helyett új, kondenzációsat akar felszereltetni, annak is mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A kazán árán felül ott még a kémény, az EPH, a villamos hálózat (ha nincs FI relé, még a villanyóraszekrényt is lecseréltetik).

2017-10-12
14:07:10
Előzmény: BJaca #51228#51230
Szia BJaca!

Bármelyik energia fajtát vizsgáljuk, az ár/mértékegység csak egy tényező.

A hőszivattyúkkal hasonló a gond, mint a villany autókkal, nem lehet alkalmazási általánosságban számolni vele. Leegyszerűsítve, egy utcában három szomszéd már nem kapja meg rá az engedélyt. Már ma is annyira szét kell szórni a spec tarifás működési időket, hogy az ellátás a még éppen elegendő határára kerül. Nincs már felesleg. Egy normális gazdaságban nem is lesz.

A bekerülési költséget is figyelembe kell venni.
Ha csak ezt a kettőt nézed, akkor a COP-nak jóval 5 fölé kellene kerülni, szerintem.

A hőszivattyúkat csak nagyon kevés fűtési energiát igénylő házakhoz, létesítményekhez gazdaságos alkalmazni. Tehát egyhamar nem lesz "népautó" belőle.

Mind ezek mellett milyen COP kellene, ha nálunk is beütne a megújulósok miatt a németeknél 4-5 szörösére emelkedett villamosenergia ár?

Viszont, ha saját magának megtermelt és betárolt villamosenergiából fűtene valaki, úgy mint pl. fával, akkor belépne a "nem kerül semmibe, hiszen minden megterem a ház körül" kategóriába.

Pillanatnyilag a hőszivattyúsok a legkiszolgáltatottabbak, és azok is maradnak.
Én a gázt stabilabbnak látom, mert Paks2 még messze van. A napelemek hatásfoka pedig csak a laborokban javul ugrásszerűen.
2017-10-12
12:51:55
Előzmény: sándor #51227#51228
Szia Sándor!

A villamosenergia felhasználása fűtésre csak akkor drága, ha közvetlenül fűtünk vele infra, vagy fűtőszálas módon. Figyelembe véve a hőszivattyúk COP3-as jellemző tudását már csak 10%-al drágább, mint a gáz. Ha lesznek olyan gépek, amik a fűtési szezonban átlagban tudni fogják a COP3,3-at, vagy jobb értéket is, már olcsóbbak lehetnek a gáznál.
2017-10-12
12:02:34
Előzmény: szocsmarci #50588#51227
Szia Marci!

A dicséret még mindig áll! Sőt!
Viszont a (gyakorlati) megközelítésed akkor elkerülte a figyelmem.

Most, hogy kerestem zoli kérdését, ismét átolvastam a válaszodat és rögtön eszembe jutott, hogy nem teljesen egy malomban őröltünk.
Én anno, ha jól emlékszem, egy kandallós kérdés kapcsán fogalmaztam meg azt a véleményemet, hogy "elhanyagolható" a füstgáz veszteség.
Ezt véleményemet helyesen cáfoltad és egyben meg is erősítetted a diagramoddal.

A lényeg abban van, hogy mekkora a tüzelőberendezés égéstermék hőmérséklete névleges teljesítménynél.
Azoknál a kisteljesítményű eszközöknél, amiket mi használunk, olyan alacsony a füstgáz hőmérséklet, hogy a diagramod szerint sincs számottevő füstgáz veszteség.

Az új kazánunk égéstermék hőmérséklete névleges teljesítménynél 188 fok.
Az égéstermékben minden benne van, primer és szekunder levegő a szükséges légfelesleggel együtt.
Ha ez a 188 fok a kazán kilépő csonkjában értendő, akkor a csökkentő elemek, mint füstcső, kémény átmenet és kémény után alig haladja meg azt az értéket, hogy a kondenzálódás, kátrányozódás elkerülhető legyen a füstgáz szabadba jutásakor.

Amennyiben a kazánokat, a fűtőeszközöket hasonló módon méretezik, akkor a jó ég óvjon mindenkit attól, hogy csökkentse a füstgáza hőmérsékletét.
Márpedig a kazánokat, kandallókat, kályhákat mind így tervezik.

A buta takarékosságra jellemző, hogy három év alatt, csak a közvetlen környezetemben öt kémény ment rá a spórolásra.
Egy acélkémény a kátrány irányított kiégetés mellett is megrogyott és elgörbült.
Hőszigeteltre kellett cserélni.
Kettő szabadon álló falazott, de belső samott bélés nélküli kéményt vissza kellett bontani. Nem engedték a kéményseprők kiégetni.
Kettő, fő-falban futó, beton kéményelemes kéményt a lábazatig ki kellett bontani (kétszintes épület!) és új, csapadék kivezetős hőszigetelt kerámiabéléses kéményre cserélni.

Mindegyik esetben az új divat, a "spórolósra" épített cserépkályha volt a kár okozója. A füstgáz hőmérsékletét egy plusz járattal, fordulóval csökkentették.
Hihetetlen szerencse, hogy nem történt füstgáz mérgezés.
A főfalakban futó kémények annyira átáztatták kátrányos lével a falat, hogy közel egy méter szélességű falcserével tudták újra lakhatóvá tenni a lakást. Ez ráadásul két munkát jelentett. Először csak a kéményt cserélték, később mellette és körülötte a falat, a födémet is.
Ezt értettem a füstgáz hőmérséklet csökkentése által elért nyereséggel szembe állítható veszteségen.

2017-10-12
10:28:31
Előzmény: sándor #50618#51224
zoli79!

Szia.
Én a fórumon még az év elején feltett (#5068), és az általam akkor megválaszolt (#50618) kérdésedhez akartam újabb információt adni, de az 5068-as kérdésedet hiába próbálom behívni. A kérdés valószínűleg az átrendezés áldozatává vált. Ha rákeresek, akkor behívja ugyan a témakört, de a kérdésed nélkül.
A miértre csak Robert tudja a választ.

Így emlékezetből hagyatkozom a kérdésed lényegére, hogy mi lesz az új fűtőanyag?
És a válaszomra, hogy nagy valószínűséggel fa.

Tegnap kaptam egy cikket, ami valós adatok alapján foglalkozik a fűtőanyagok árának, gazdaságosságának az elemzésével.
Nem bulvár a forrás, láthatóan nem helyi érdekek íratták, de igazolja az akkori számításaimat.
De, mint nekem is, mindenkinek a saját (vagy tervezők esetén a megrendelője) adottságait kell figyelembe venni akkor, amikor véleményezi a cikkben közölt tényeket.
A cikk itt érhető el:

www.penzcentrum.hu/otthon/igy-futenek-az-elelmes-magyarok-tudnak-valamit.1060169.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator'..'

Nekem külön tetszik, hogy vastagon alátámasztja a villamosenergia eszméletlen drágaságát, legyen az bármilyen módon előállítva.
Ezért továbbra is kitartok mellette, sőt egyre inkább igazolni látom a Bous féle napelemes gazdaságossági méretezés helyességét.
(Sajnos nem a napelem "táblák" ára a meghatározó tényező...)


Az új Atmos kazán beépítésre került, túl van az első begyújtáson. Jelenleg a régi fűtés rendszeremhez igazítása történik.
A régi ESBE keverőszelepet kicseréltem Laddomatra. Ezzel, számításom szerint a leálláskor, a kazán és a közvetlen kazán környéki rendszer felfűtésre elhasznált energia mennyiségének 50-60%-át vissza tudom nyerni.
A Laddomat egyszerű, de ügyes kis szerkezet. Elsőre ugyan elriasztó az ára, de ha hozza amit gondolok, akkor két szezon alatt meg fog térülni. Remélem, ez a számításom is hasonlóképpen igazolásra kerül, mint a fűtőanyag választásom!

Problémát az okoz, amit nyomatékosan hangsúlyoznak az Atmos Szerviz honlapján, hogy ezek a kazánok csak az Atmos által javasolt rendszerben (kazán és tárolók) hozzák a maximális gazdaságosságot.
Mivel nálam nem ez, a fizika alapjait használó, roppant egyszerű és célszerű rendszer van felépítve (a 80-as években még nem voltak nálunk Atmos kazánok), ezért két zónaszelep beépítésével finomítom a rendszer vezérlését.
Az eredmény máris szembetűnő.
Laddomattal láthatóan többet hoz ki a fából mint az ESBE-vel.

Annak meg külön örülök, hogy nem csak én látom úgy, hogy a fa még mindig a legolcsóbb fűtőanyag, hanem mások is. Még a rezsicsökkentés sem tudta a gázt olcsóbbá tenni, sőt mára visszafordulni látszik a csökkenő trend.

2017-02-04
16:06:27
Előzmény: barbot #50636#50637
barbot,

Jó, hogy említetted, valószínűleg mégis inkább a 20 évvel ezelőtti építkezésünkből kimaradt Xylamon volt az impregnálószer.

Nem tudom, hogy milyen fajta a régi tűzifa. Ha olyanról lenne szó, amit elkerülnek a kártevők, és mégsem az impregnáló védte meg, akkor sem változik a feltételezésem: ha károkozó mentes maradt a fa, akkor nem romlik a minősége.

A napsugárzás hatása az esetemben kilőhető, mivel négy oldala és teteje is van a sufninak, az ajtaja pedig be van csukva. Viszont jól szellőzik és száraz.


2017-02-04
15:40:37
Előzmény: robert #50628#50636
szia robert!

"""Úgy látom, hogy abban kezd konszenzus kialakulni, hogy a több évig tárolt fa minőségét nem a száradás, hanem rovarok és gombák rontják.
"A farakat alatt az évek során egyre több fa por gyűlik össze. Felületi szennyeződés, elporló kéreg anyag, farontó férgek forgácsa..."
Ehhez tudom hozzáfűzni a saját tapasztalatomat: 13 éve (amikor ideköltöztünk) építettem a fáskamrát, aminek a deszkázott oldalát jól átitattam rovar és gombamentesítő Xyladekorral (úgy tudom, hogy abban az időben több méreg volt a festékben, mint manapság). Nem sokkal a festés után vettem tüzifát. Azóta nem vásárolok kereskedőtől, tőlünk és az ismerőseimtől kikerülő fával fűtjük a kandallót. Még mindig a 13 éves tüzifa a kedvencünk, amiből csak akkor égetünk, amikor vendégeket várunk. Tökéletes, hibátlan, alatta semennyi poros korhadék nem keletkezett, amit annak tudok be, a felkuglizott hasábok közvetlen érintkeznek a favédővel impregnált deszka-fallal. A középen tárolt innen-onnan kapott fák alatt néha megdöbbentő mennyiségű fűrészport találok, a kéreg alatt eltűnik a fa. Már tettem fel képeket ujjnyi vastag szúvakról, de sok kárt okoznak a ló-hangyák és a dongók is. Természetesen hülyeség lenne a tüzifát beraktározás előtt rovar és gombamentesíteni.
Akit érdekel, faipari szakemberek írásait olvashatja a tárolás problémáiról.
"""

Kihagytad a napsugárzást.
Most nem a tűzifáról, hanem az eszközfáról, de szerintem figyelembe kell venni:
A rovarokkal, gombákkal nem egy csapatban focizunk, de:
A több évig tárolt fa minőségét jellemzően (de nem törvényszerűen) legtöbbször csak akkor rontják a rovarok, ha a kéreg, és a szíjjács rajta marad. (Puhább, cukrokban gazdagabb ennivaló. Viszont sem a rovarok, sem a gombák nem olvasnak szakirodalmat, úgyhogy néha meglepő helyeken találkozhatunk velük...:-) ) Mind a gombák, mind a rovarok számára nagyon fontos a nedvesség is. A rovar és gombakárosodások jellemzően egy-egy alapos beázás során jelennek meg, pontosabban akkor, mikor már újra száradni kezd a faanyag. Nincs víz- nincs élet. A gombáknál sokszor szükség van egy "iniciátorra" is: pl. a könnyező házigombának sokszor a pincegomba "ágyaz" meg.
A rovarok, gombák elvannak a száraz fánn is, de nem igazán szeretik. Ha a faanyag (fenyő, de főleg a tölgy) száraz, huzatos helyen van beépítve, és nem kap közvetlen napsugárzást, párszáz évig köszöni szépen, jól megvan. A napsugárzás sokszor jobban károsítja a faanyagot, mint a rovarok, gombák: az UV sugárzás hatására a faanyag felülete - hogy úgy mondjuk- vízoldhatóvá vállik (az UV sugárzást sem a gombák, sem a rovarok nem szeretik). Figyeld csak meg a zsindely, meg a napnak, víznek kitett fafelületeket. A fa felülete szőrös, a tavaszi és nyári pászta nagyon jól elkülönül, és lebomlásban/károsodásban a puhább, tavaszi pászta 1-2 évvel megelőzi a késői, nyári pászta hasonló károsodását. A lebomló, felületi réteg alatt ép a fa. Csak épp a károsodott felület jobban megköti a port, a por a nedvességet, és ha van por, nedvesség, és károsodott felület, jöhet a gombaspóra, vagy a rovarpete. Öngerjesztő folyamat. Ezért van az, hogy a szépen megmunkált (bárdolt, gyalult) felületek faanyagvédelmi szempontból is hasznosak...

Nem tartom valószínűnek, hogy a Xyladekor tartósítja a tűzifádat. Én úgy tudom, hogy a mostani (kiskereskedelmi), oldószeres favédőszerek hatóanyaga a permex/permetrin, vagy valami hasonló vegyszer. Régen-ha jól emlékszem- a Xylamon, és a Xyladekor hatóanyaga a PCP volt, amit rákkeltő hatása miatt betiltottak (talán a 90-es évek elején?).

Ha a 13 éves tűzifád tölgy vagy akác, akkor nem kell a vegyszereket gyanúsítani a faanyagvédelemmel, mert az említett fafajták természetes faanyagvédőszert tartalmaznak.
zsbalazsVálasz erre
2017-02-03
22:09:25
#50625
Szerintem többségi vélemény aki fával fűt,hogy 3éven túl romlik a minőség.Az hogy mitől azon lehet gondolkodni,de valószínű tenni nem lehet ellene.
A fő kérdés,hogy 2 évet van e értelme pihentetni?Itt valószínü veszteség nincs,de sokkal komolyabb dolog mint nyáron megvenni és már októbertől elfüstölni. Tegyük fel,hogy kis darabokra vágjuk és szellős helyen tároljuk.Feltételezem Ennyi szárítás bőven elég.Persze ha speciális kazánt használunk ott lehetnek eltérések.
2017-02-02
01:34:18
Előzmény: zoli79 #50608#50618
zoli79 szia!

Az irány, az érvek összevetésében pillanatnyilag ~4:1 a fa javára.
A fa ára gazdaságpolitikai trükközés, terelgetés. Helyet kell csinálni az olcsó paksi energiának.
Megfelelő kazánnal, nem tűzifával kell fűteni. A fa elgázosító ágfára, botfára, ritkításból származó faanyagra, valamint egészségügyi vágás faanyagával is beéri. Ezek hulladékok, az áruk töredéke a tűzifának.

A napelemesnek még nincs itt az ideje.

Bousnak van egy szuper előadása, ahol bizonyítja, hogy a micro rendszerek minden járulékos dolgával megtermelt energiája annyiba kerül, mint amit mi, dinoszauruszok állítunk.
Sajnos hiába kértem, nem tette fel az anyagot a fórumra, így nekem vagy kénytelen elhinni, hogy minden általad megtermelt KWh villamos energia valójában egy nagyságrenddel drágább, mint amennyiért a szolgáltatótól nappali áram áron megvásárolhatod.
A mozgásteretek addig terjed, amig a gyorsan változó döntések engedik.
Lefogadom, hogy egy államosított szolgáltatónál rövidesen értelmetlen lesz várni az állami csöcsből cseppenő kedvezményeket. Lesz, ahol szükség lesz termelőre (nem hobbisra), de a legtöbb helyen csak azt és akkor fogják befogadni, amire feltétlenül szükségük lesz. Vagy felhasználod otthon és azonnal, vagy lekapcsolnak a kitermelésből. A vége totális bukás, szebben szólva hasznos műszaki tapasztalat szerzés.



zsbalazsVálasz erre
2017-02-01
22:19:12
#50616
A fa természetes száradása során nem szabadul fel anyag?
Szabad szemmel nem látható korhadás nem lehet?

2017-01-26
08:34:29
Előzmény: szocsmarci #50590#50597
szia szocsmarci!
Engem az lepett meg, hogy az olvadáshoz ugyanannyi energia kell, mintha 0-ról 80 fokra melegíteném a vizet. Soha nem jutott volna eszembe. Aztán mikor elolvastam, megijedtem. :-)
Hihetetlen, hogy mi rejtőzik a minket körülvevő mindennapos dolgokban...
szocsmarciVálasz erre
2017-01-23
07:27:56
Előzmény: barbot #50589#50590
Nem. A fagyáshő 0,335 MJ/kg, ami a forráshőhöz képest (2,257 MJ/kg) kicsi. Az össz energiamegtakarításban ahogy korábban számoltam 0,42%-ot jelent nagyságrendileg.
2017-01-22
22:25:56
Előzmény: szocsmarci #50588#50589
szia szocsmarci
És ezt a veszteséget kb. duplázza a fában levő fagyott víz olvadása?
A légfelesleg igaz: amíg nem hasogattam apróra a nyers fát, gyakorlatilag csak több órányi tüzelés után lehetett a huzatszabályzót félig lezárni.
szocsmarciVálasz erre
2017-01-22
20:18:50
Előzmény: sándor #50573#50588
Szia

Felbuzdulva dicséreteden (mert annak vettem) készítettem egy egyszerűsített diagramot a füstgáz veszteségről.
Nekem nem jött ki az állításod: "... mennyire nem érdemes spórolni a füst gázhőmérséklettel.Az én számításaim szerint (amelyek régebben nem értek célba) olyan minimális hőmennyiség veszik el, hogy ..."


A diagramból látszik, hogy 100°C füstgáz hőmérséklet csökkenés kb 9-10% megtakarítást eredményez. Majdnem egyenesen arányos a kék görbe (1 értéknél 100%-ot jelent), nyilván az 1 érték (100%) feletti rész értelmezhetetlen.
Ha belegondolok ez normális, mivel a hőveszteség nagy része a füstgázzal távozik.
Ebben a számításban nincs benne az (többek közt), hogy az égés hatásfoka annál jobb minél magasabb hőmérsékleten megy végbe az égés.

A másik diagram arról szól, hogyan változik a fa energiája a nedvességgel.
A számítás egyik eleme az, hogyha pl 40% víz van a fában, akkor 1kg fa tulajdonképp csak 0,6kg fát tartalmaz.
A másik, hogy a víz, ami a fában van gőz formájában távozik, aminek a párolgáshője már nem elhanyagolható (1 liter kondenzáló víz segítségével több mint 5 liter vizet tudunk felmelegíteni 0-ról 100°C-ra!).
A vizes fával történő égés során valószínűleg a kazán hatásfoka is romlik, valamint nagyobb légfelesleg tényezőt szükséges alkalmazni, ezért a valódi görbe ennél is meredekebben esik.



2017-01-22
19:08:28
Előzmény: barbot #50579#50581
barbot,

A száraz fához képes fele annyi hőt sem lehet produkálni a friss vágásúval. De koránt sem azért, mert a víz megfagyna benne. A felolvasztáshoz szükséges energia a keletkező hő töredéke.

Ha csak vizes fád van, akkor tényleg jobb, ha azonnali eltüzelés helyett a kazánházban szárogatod, mert különben füstöl és kátrányt termel.

2017-01-22
18:00:34
#50579
Sziasztok.
Az idei télen sikerült összehozni azt, amit eddig nem: kb. 3 hétig gyakorlatilag nyers fával fűtöttem. Nem sírom vissza. Kezdetben kb. 4-5 óra kellett ahhoz, hogy az 5oo l-es puffer elérje az 5o fokot a fűtés mellett (Igaz, szúnyog és légyprobléma nem volt a tartósan -tizenfokos kinti hőmérséklet mellett). Elment napi 1oo-13o kg fa. Megmértem. Eleinte nem akaródzott hozzanyúlni a 2 éves vastartalékhoz (mivel megígérték a lábánszáradt fát), de a végén (minusz 2o fok alatt) már muszáj volt. Lehetett kísérletezni: száraz fával felfuttatni a kazán, puffer, fűtés hőmérsékletét min. 55-6o fokra, aztán a nyers fa. Nem volt elég. A nyers fát fel kellett hasogatnom csukló és karvastagságúra. Így felhasogatva, aztán felvágva, födél alatt, huzatos helyen tárolva kb. 1 hónap után már aránylag szalonképes volt száraz fával vegyesen. Ekkor mértem az egyik előző hozzászólásomban mért értékeket (24-28% nedvesség az októberben kivágott bükk, tölgy és gyertyánfában). Így már ért valamit, de szinte folyamatosan kellett fűteni. Ha bevittem a fát a kazánházba, érezhetően könnyebben gyúlt, jobban fűtött.
Most már elfogadhatóra száradt, de hiányzik az az egy év száradás.
Szóval innen indult a matekelés:
Kerekítsünk napi 1oo kg nyers fára a fogyasztásunkat.
Ennek 4o %-a víz, de mivel a száraz, 2 éves fa is tartalmaz kb. 15% vizet, vegyük csak 25%-nak. Vagyis én minden 1oo kg. fával elpárologtattam 25 liter vizet minimum.
DE jól értem, hogy ha ez a fában levő 25 liter víz mondjuk -15 fokos, akkor (a száraz fához viszonyítva) dupla a veszteségem, mert azzal az energiával, amivel a 25 kg, -15 fokos jégből plusz egy fokos vizet készítek fázisváltással, fel tudtam volna fűteni 5o liter vizet 8o fokra?

zsbalazsVálasz erre
2017-01-22
17:33:35
Előzmény: robert #50576#50578
Nekem is úgy tünt hogy a 3-4 év körüli csontszáraz mintha gyengébb lenne
zsbalazsVálasz erre
2017-01-22
17:30:02
Előzmény: robert #50575#50577
Ok.csak az a fura hogy mindenhol füstölnek,ott is ahol drága cucc van és jó minőségű fával fűtenek.
Az utca fűtéssel csak csúfolódnak,arra utalva hogy rossz a hatásfok a nagy huzat miatt.
Nekem is jut bentre is a meleg mert 30kg fa nem sok Naponta.
2017-01-22
16:22:27
Előzmény: sándor #50573#50576
sándor,

"A fát valóban be kell készíteni a kazánházba, vagy akár a lakásba a kandalló mellé."

Amikor elkezdtem kandallóval fűteni, akkor én is így gondoltam... aztán észrevettem, hogy a hibernálódott legyek, katicák, poloskák és egyéb rovarok gyorsan felébrednek és szétmásznak. Azóta a sufniból a fa egyből a kandallóba kerül.


"A több éves szárítás valóban javítja a víztartalmat. De sajnos megváltoztatja, tapasztalatom szerint rontja a fából kinyerhető energiatartalmat."

Mi romolhat el a fában a második év alatt azon kívül, hogy megehetik a rovarok?


"A szellős tárolás, a természetes huzat és a kicsi energiaigényű mesterséges légmozgatással leszárított egyéves fa többet tud, mint a hároméves csontszáraz."

Miért jobb a száraz fa, mint a csontszáraz?


"... villám és mások is kipróbálták annó a tetőre felrakott hasábok napi méréseivel. Sajnálom, hogy ezek a régi tapasztalatok nem állnak össze a témával foglalkozóknál. Esetleg áldozatul estek a fórum rendezgetéseinek!?"

A szárításnak külön téma lett nyitva: http://biosolar.hu/forum/438 . Ott vannak a mérési eredmények.
A tüzelőanyag tárolásnak is külön téma lett nyitva: http://biosolar.hu/forum/1992 . Ebben a témában vitatkoztunk régebben a kazánházi szárításról. Az mostani odaillő hozzászólásokat is át fogom helyezni.
Miért nem lehet megérteni, hogy a tematizálás egy rendszer, egy struktúra? Gimnazista koromban én sem találtam meg semmit a szobámban, ha Anyám rendet tett utánam, de idővel rájöttem, hogy egy bonyolultsági szint fölött csak a rendszerezés segít eligazodni.


Árnyalja a képet, hogy mindenki más teljesítményről, hőigényről és tüzelő minőségről beszél, de az sem mindegy, hogy egy kandallóról vagy egy kazánról van-e szó. Sok az egyéni körülmény, amiről a diskurzus egy kései szakaszában derül csak ki, hogy a kérdés valójában speciális. Addig is elbeszélünk egymás mellett. A vitapartnerek gyakran azt gondolják, hogy a saját helyzetük -legyen az bármilyen extrém- az általános gyakorlat. Nekem például eszembe sem jutott, hogy Barbot nyers fával kényszerül tüzelni, ami nyilvánvalóan egy vészhelyzet, és akkor más logika szerint járunk el, mint békeidőben.
2017-01-22
15:56:21
Előzmény: zsbalazs #50574#50575
zsbalazs,

Én is csak begyújtáskor látok sűrű füstöt, egy idő után a szokott alacsony teljesítmény mellett már csak sejteni lehet, hogy működik a kandalló.

Nekem is 200-as a kandalló kéményem (Schiedel), mégsem csak az utcát fűtöm, jut hő a lakásba is :)

A csaknem 15 éves kémény függőleges szakaszát eddig egyszer sem kellett tisztítani, viszont évente a pincében a tisztítónyílásból kb fél vödör teljesen száraz, fekete (valószínűleg kátrányos) hamut szoktam kiszedni.



Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Tüzelőanyag előkészités, tároláslapozz: 1, 2, 3, 4, 5   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva