English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőtárolás  =>  Épületszerkezet mint hőtárolólapozz: 1, 2   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-09-18
01:13:35
#33260
15 cm-es szigeteléssel is átmelegszik a fal, hisz van rá egy egész nyara, a szigetelőanyag csak lassítja a felmelegedést. Nem lehet megállítani, a hatása csak a szigetelőanyag és a tégla vastagságán múlik. Én egyáltalán nem érzem feleslegesnek a vastag tömör falat, mint hőtároló eszközt. Úgy is fűthet a fal, hogy nem engedi lehűlni a belső teret, mert tele van hővel, nem vonja el a szoba levegőjéből.

Régen a Skála nagyker részlegében dolgoztam. Az régen malomépület volt, 5 emelet magas és méteres vagy szélesebb volt a fal alul, felfelé csökkenve a fagerendák megtámasztása miatt a szélessége. A legnagyobb rekkenő nyári melegben is hűvös volt lent, pedig reggeltől estig tárva-nyitva volt az ajtaja. Télen is jóval kellemesebb volt a hőmérséklete fűtés nélkül, pedig az ablakok egy része ki volt törve, a kéményhatás miatt folyamatosan hűlt.
Ez engem meggyőzött, még a feljebb lévő irodákban is klíma nélkül ki lehetett bírni, egyáltalán nem volt rossz idő benne. Pár éve loft lakásokat alakítottak ki az épületben.
villam64Válasz erre
2012-09-17
11:38:20
Előzmény: robert #33239#33244
Róbert
Nem úgy értettem. Úgy értem, hogy a teljes keresztmetszetében átmelegedett fal hasznosuló hőenergiát tartalmaz. Ez a hőenergia mennyisége a felmelegedett fal - a szigetelő árusok (vagy nélkülük) által felvázolt téli hőmérséklet. Ez a különbség, amíg el nem távozik a falból, addig csökkenti a fűtési igényt. A szigetelés csak az időt nyújtja meg, és a hatásosságát. Természetesen előtte be kell engedni a meleget, a napot nyár végén, hogy betárolódhasson. Az más, ha valaki 100 cm-es szigetelőt rak fel, épület helyett. Itt csak normál energia igényű házról beszélünk. Mellesleg fenn van a szigetelésem. Az szerencsém, hogy még az 5 cm-nél átmelegedett a fal, majd most a lehűlésekkor került fel a plusz 10 cm. Jövő ősszel ezek szerint jobban oda kell figyelnem.
2012-09-17
11:14:16
Előzmény: lindy #33237#33239
lindy,


Villam64 külső hőszigetelés nélkül tartotta nyereségnek azt, hogy a nagy tömegű fal külső oldala kihűl (ha jól értettem), nem szigetelt esetben.

Az épület burkon belül a hőtárolás és csillapítás egy más téma, az rendben is van.


Sándor szomszédja úgy gondolja, hogy neki a hőszigetelés miatt kellett bekapcsolnia fűtést.

Te pedig úgy gondolod, hogy a hőszigetelés miatt nem kellett bekapcsolnod a fűtést.

Én elmondhatom, hogy a házunkon egyik fele hőszigetelt, a másik nem. Fűteni sehol sem kellett eddig.

A jelenlegi hőmérsékleti viszonyok mellett - ahogy valaki írta - ez inkább csak a tájolástól függ, nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni.



2012-09-17
10:46:26
#33237
Szerintem az okozza a legnagyobb problémát, hogy 3 dolog figyelmen kívül lett hagyva:
1) pl. Ytong, PT tégla... Ezek mind hőszigetelő anyagok a tömör téglához képest, 2) a födém milyensége, mert itt is számít a hőtárolás, 3) az ember komfortérzete
Nem mindegy, hogy egy 30-as tömör fal van felmelegítve + 15cm EPS vagy egy 44-es PT tégla vagy Ytong. Míg az előbbiből inkább csak befelé vándorol a hő a vastag szigetelés miatt, addig az Ytong sokkal lassabban adja le a hőt a szigetelő hatása miatt, ráadásul inkább kifelé, mert arra "jobban szívja" a külső hideg.
A födémet és a komfortérzetet egy kalap alá venném: a fal és a födém hőmérséklete erősen befolyásolja a komfortot, nem véletlenül van padló és falfűtés... Tehát valamivel akár hűvösebb is lehet a lakás levegője ha a fal melegebb.
Nekünk 30-as fal van 16-os EPS-sel. Pénteken bejött hozzánk egy ismerősünk, és megkérdezte, hogy "Ti már fűtötök?". Hát nem. Csak a fal szinte csak befelé engedi a meleget...
2012-09-16
23:30:25
Előzmény: sándor #33225#33230
Sándor,

"""
... mint a szomszédaim példája mutatja, nyáron hidegen tartották a lakásbelsőt, így onnan a fal minimális hőmennyiséget tudott felvenni.
Kívülről a hőszigetelés akadályozta a fal felmelegedését.

Ráadásul tényleg bejátszik a napi ciklikusság is. Ha nem is azokon a napokon amikor éjjel 28 fok van, hanem akkor, amikor 20 fok alá megy a hőmérséklet.

Abban teljesen igazad van, hogy a kisméretű tégla súlya a képlethez használva valóban a háromszorosa pl. a Ytong-énak. De a faltömeg súlya gyakorlatilag értéktelen számmá válik, mert az induló alacsony hőmérséklet a téli fűtés miatt gyakorlatilag csak néhány fokkal volt alacsonyabb annál, mint amilyen hőmérsékletre melegedhetett fel nyáron a fal belső része.
Viszont a pórusbeton fajhője nagyjából négyszerese a km tégláénak.
Tehát a képleteben a szorzásban 3x-os téglasúlyhoz mindössze 1/4-ed fajhő tartozik.
Ha a pórusbeton 1/3-ad súlyát megszorzom a téglához képest négyszeres fajhőjével, akkor már eleve 25%-al több hőt képes a pórusbeton betárolni, mint a km tégla.
Tehát ha hagynánk a külső és belső fal felületet is szabadon felmelegedni egész nyáron át, akkor a Ytong több hőt tárolna be őszre, mint a km tégla.
De nem hagyjuk szabadon felmelegedni, így az induló alacsony és a befejező magas belső falhőmérséklet közötti különbség mindössze pár fok.
Ez az alacsony szorzószám a tárgyalt ciklikusság és egyéb "veszteségek" miatt gyakorlatilag lenullázza a betárolt, a betárolható hőmennyiséget.
Tehát a vissza nyerhető, a nyár végén hasznosítható hőmennyiséget is.

Így azután nem igazán értem, hogy milyen hőmennyiségnek kell részben a szigetelés felé, részben a lakás felé vezetődnie a falazó anyagban, és mikor, mennyi ideig? Ha van betárolt hőmennyiség, akkor a km téglafal hővezetésben biztosan nyerőbb, mint a Ytong.

Én ezt a gyakorlati problémát, amivel a napközben a lakástól távol lévő, az idén szigetelt szomszédok most szembesültek, sajnos nem látom kibontva a félig tudományos, félig marketing anyagokban. Ezért szerintem az éves fűtésköltség megtakarításuk sem lesz annyi, mint amennyit ígértek nekik.
Öreg, sátortetős ház, a szabályozott szellőzés kialakítása reménytelen.

Egy másik szomszédnál már pár éve szigeteltek. Tavaly már vásároltak fát, mert meghagyták a kétszobás cserépkályhát.
A szigetelés ellenére kénytelenek legalább az átmeneti időszakokban fával fűteni. Náluk már most füstöl a kémény, de amikor mi már márciusban leállítottuk a fűtést, ők még akkor is kénytelenek voltak esténként fával begyújtani.
Igaz, a lakásuk tájolása, formája sem ideális a telek adottságai miatt. De nekik már van lehetőségük napközben átszellőztetéssel fűteni-hűteni a lakást.

A lakásban, a hőmennyiséget felvevő falazóanyag fajták közötti furcsa, a hőtárolásban való általam vélt ellentmondásra, téves hitre szerettem volna ráirányítani a figyelmet.
"""

Maradjunk a szomszédodnál!
Gondolom jól esett nekik a hűvös lakás a kánikulában. A fűtést pedig legalább annyival hamarabb fogják leállítani, mint amennyivel hamarabb elindították.
A lényeg, hogy jövőre örülni fognak, ha lényegesen kevesebb fűtőanyag fogyott, mint eddig, és erre minden esélyük megvan.

"""
Embere válogatja, de egy zárt, sötét, állott levegőjű lakásban én nem szeretném élvezni a hűvöst még nyáron sem. Gondolom, hogy télen sem fognak többet szellőztetni.

A témánál maradva.
A hőszigetelési tervekben szerepelt a nyílászárókon át hasznosulható napenergia is. Viszont értelemszerűen minden télre volt tervezve.
A klíma ráadásként került be, mint biztonsági elem a néhány kánikulai napra.

A légcsere mint egy "átlagos" tervező programban, ajtó és ablaknyitások száma, a nyílászárók tipusa, beállíthatósága és ha jól emlékszem, biztonságnak az utólagosan beépíthető páravezérelt szellőző csíkok.

A falazat hőtároló képességének kihasználása lehet, eleve be volt épülve az alap számításba, de én a terven nem láttam külön tényezőként említeni.
Hasonlóan nem volt használati, életviteli ajánlat, utasítás sem a házhoz.

Tartok tőle, hogy az ilyen módon elért fűtőanyag megtakarítás rövid idő alatt generálni fogja a szokásos problémákat, pl. a penészedést.
Én ezeknek a problémáknak a megoldási költségét "levonnám" a megtakarításból.

A falazat "működését" megszüntetni még akkor is károsnak tartom, ha a betárolható hőmennyiség nem jelentős.
Van komfort érzés is, nem csak gáz számla.
"""

villam64Válasz erre
2012-09-16
20:14:52
Előzmény: robert #33219#33222
Jól látod. Minél kisebb a fal hőtároló képessége, annál inkább a második ábrához közelítenél. Ha nem lenne hőtároló közeged, sokkal nagyobb lenne a hőingásod, és a hőmérséklet csökkenés. Számold ki, hogy mennyi a napi hőmérséklet átlaga, és ehhez képes mennyit csökkent a lakás hőmérséklete? Különbség adódik. Hova lett?
villam64Válasz erre
2012-09-16
20:10:22
Előzmény: robert #33215#33220
Miért? Nem napi ciklusokból áll a hét. Én tényeket állapítok meg. Fogd a hőszigetelést, és nézd meg mi történik a két oldalán. Fogd a hőszigetelt falat, és nézd meg mi történik a két oldalán. Miért nem lehet elfogadni, hogy a falban lévő hő addig hasznosul míg az egyensúlyi állapot (amit a hőszigetelők rém képletként felmutatnak) be nem áll. Az igenis megjelenik a fűtésben. Maximum soha nem fogadjuk el egymás számait. Én kitartok a 24-20=4 °C, és (20-11)/2=4,5 °C átlagnál. A kettő együtt 8,5 °C hasznosuló energia.
Nem értem, milyen melegebb külső felületről beszélsz? Most hol melegebb a külső felület? Most a beengedett napsugárzással tudsz fűteni, de ehhez belső hőtároló kell.
2012-09-16
20:04:16
Előzmény: grano #33216#33219
grano,

Ciklusokról van szó.
Az általad számolt 100kWh olyan esetben adódik, ha egyik pillanatról a másikra a nyári egyensúlyi állapotból a téli egyensúlyi állapotba jut a szerkezet.
Ugye az nem történhet meg?

Az átmeneti időszak napi ciklusait kell vizsgálni:



Nem ilyen:



2012-09-16
19:50:50
Előzmény: robert #33215#33216
robert:
"A valóságban ez másképp működik. Grano által számolt 100kWh mellett meg kell, hogy jelenjen egy -100kWh értéknek is."
Ezt kifejtenéd? pls. Negyedszerre olvasva sem veszi be a víztorony :-)
2012-09-16
19:39:33
Előzmény: villam64 #33212#33215
villam64,

Te napi ciklusokból álló folyamatból próbálsz egy számodra kedvezőnek tűnő fázist kiragadni. Azt a fázist, amikor a hőtároló falszerkezet külső felülete melegebb, mint a környezet.

Ugyanúgy hibás ez a gondolat, mint azé, aki azt mondaná, hogy a nagy tömegű fal azért kész ráfizetés, mert még akkor is fűteni kell belülről, hogy felmelegedjen, amikor már magasabb a környezeti hőmérséklet, mint a fal külső rétege.

Látod, ez utóbbi a te álláspontodnak az ellenkezője, mégis ugyanazon gondolat alapján van megindokolva, mint a tied.

A valóságban ez másképp működik. Grano által számolt 100kWh mellett meg kell, hogy jelenjen egy -100kWh értéknek is.
villam64Válasz erre
2012-09-16
19:09:57
Előzmény: grano #33209#33214
Így már sokkal szimpatikusabb. Ez 1 heti fűtés.
villam64Válasz erre
2012-09-16
18:43:26
Előzmény: robert #33210#33212
A szót értem, csak azt nem mit értesz ez alatt jelen esetben. Jeleztem a grafikonon, hogy a besatírozott rész, bár kifelé távozik, hasznosuló energia, és nem az elillan kategória. Ha az nem lenne, akkor egyből a lakás hűlne. Így a fal adja ezt a hőt, tehát hasznosuló. Amit értelmetlen szellőztetéssel küldök ki, az elillan. Ezen kívül még nem tudom hogy illanhat el.
2012-09-16
18:21:15
Előzmény: villam64 #33208#33210
villam64,

Elillan = számunkra nem hasznosul. A lakás felé kevesebbet, a kültér felé többet hűl.
A lakásból mégsem hiányzik a hő, mert napközben az adott időszakban a szellőztetés pótolja.


2012-09-16
18:17:56
Előzmény: villam64 #33204#33209
1: mint a porotherm + 15 cm EPS? mert különben alma körte
2: milyen hőt, minek a hőjét?
3: a porothermhez képest ennyivel ad többet. Annak is van hőtárolása, de sokkal jobb a szigetelése. Nekem inkább U 0,15-ös fal kéne 800kg/m3-el mint U 0,23-as 1780kg/m3-el
4: O.K. és mint azt a második ábra mutatja a 20/10 fokos környezetben 15cm EPS-el a 24-ből lesz 19/18 falhőmérséklet.
5: A tisztafalpróbaházikómban a fal hővesztesége évente 6405MJ tégla / 4285MJ porotherm
6. Robert 150kWh-ja szerintem 11 fok dT (ami szerintem sok), én sajnos ott elcsesztem az csak egy fokos. Ez most 5 fok.

Ime a 15cm EPS 5 fokos dT-vel az eredmény.






villam64Válasz erre
2012-09-16
18:05:06
Előzmény: robert #33207#33208
Róbert
Mit értesz az alatt, hogy elillan?
Grano
Lehet, hogy az ytong és porotherm fényévekre van, mégis rá kell szigetelni. Anélkül hideg érzetet vált ki az emberekből.
2012-09-16
17:37:27
Előzmény: villam64 #33204#33207
villam64,

Abban biztos egyetértünk, hogy a falban tárolt hő jó hőszigetelt épületben jobban hasznosul, mint szigeteletlenben.

Én összehasonlítottam a téli egyensúlyi állapotot a nyárival, és így kaptam a két állapot közötti energia-különbséget.
Ennek az energiának nyilvánvalóan csak egy része hasznosítható, főleg azért, mert a két időszak peremén nagyon sokat szellőztetünk, a fal lassan áthűl, de a hő nem fűti a lakást, mert nincs is még rá szükség. A fűtés helyett elég hőt kapunk az ablakokon keresztül, a levegőből, meleget termelnek a berendezéseink és magunk is.

Egy valami biztos: az elvi maximumnál többet nem hasznosíthatunk, sőt veszteség nélkül nem megy. Azon lehet agyalni, hogy a falban tárol hő hányadrésze illan el, én a két-harmadra tippelnék.
Ha tehát 0 veszteséggel tömör téglafal esetén 200kWh energiáról van szó, aminek a harmada talán hasznosítható, az 60-70kWh energiát jelent.



Mit lehet tenni azért, hogy ezt az értéket valamelyest megnöveljük?
1. A külső hőszigetelés nem növeli, hanem csökkenti az általad említett előnyt.
2. Meglévő ház falvastagságát nem növelhetjük.
3. Új ház esetén mérlegelhetjük, hogy tömör téglafalból építkezve, fal centiméterenként - a hőtárolásból adódóan - 2kWh éves nyereséget feltételezve (hőszigetelés nélkül) mennyivel növeljük a falvastagságot.

A 3. pontban szereplő adat nagyon lényeges: 1cm tömör téglafal 2kWh éves nyereséged ad az általad felhozott hőtárolásból.

De mondok mást: feltételezve, hogy a tárolt hőt teljes egészében hasznosíthatjuk, akkor is csak 6-7kWh/cm nyereségre számíthatunk évente (hőszigetelés nélkül).

Hőszigeteléssel a hatás felére, harmadára csökken.

Aki úgy érzi, hogy ezért érdemes, vastagabb falat építenie az tegyen úgy, de kíváncsi vagyok, hogy neki miért éri meg.

villam64Válasz erre
2012-09-16
15:45:37
Előzmény: grano #33202#33204
1. A 15 cm szigetelésemmel ugyan ott vagyok, mint a porotherm.
2. Nem vagy hajlandó az ábrámon a kifelé áramló hőt számolni. Vedd bele, mert az is bele tartozik. Hazudik aki azt állítja, hogy nem. A ti felfogásotokban: Az energia nem vész el, csak eltűnik.
3. Milyen 1,26h? Ha nem lenne a fal hője, akkor sem 20 m3 menne el, hanem 0,5-2 m3, 4-17 kWh/nap. Ennyi van 30 m3 tömör téglában? Ezért melegszik nehezen, és hűl nehezen a vályog? Ne az eladók mesedélutánjaival akarj meggyőzni.
4. Most ősszel, az ábrámon behatárolt hőmennyiséget kell számolni, az van a falban. Nem tűnik el. Csak nem a lakás levegője hűl, hanem a fal. Tehát létezik, van.
5. Nem beáldozok egy telet, hanem azt nézem, hogy a téglafal, mennyivel nyújtja meg a fűtés idény kezdetét az ytonghoz képest, ugyan olyan szigeteltség mellett.
6. Ég és föld a Róbert 150 kWh-ája mellett a te 20 kWh-ád. Egyezzetek meg.
2012-09-16
15:16:02
Előzmény: villam64 #33200#33202
villam:
példa: 10 X 10 m alapterületü épület nyilás záró nélkül, ger. vázker födém, 2,7-es belmagasság.
Azért az 1,26 h nemfűtésért beáldoznál egy egész telet.
A porotherm u=0,33-a fényévekre van a kmtégla 1,29-étől.
Mindkét falat a porotherm 44cm-re vettem.



2012-09-16
13:51:43
Előzmény: sándor #33199#33201
Sándor,

A hőszigetelés nem csak nem engedik ki a meleget, ugyanakkor nem is engedi be, legalábbis nagyon lelassítja a hő áramlását.
A lehűlés alkalmával nem voltak átforrósodva a szomszédod falai, úgy mint az előző őszön, ezért most hűvösebb a lakás. Igaz, hogy ezért kicsit fáznak, ezért bekapcsolták a fűtést, de cserébe nyáron hűvösebb a lakásuk, mint a hőszigetelés előtt, és tavasszal hamarabb lekapcsolhatják majd a kazánt.

Nekem is van egy jó ismerősöm, aki tavaly nyáron szigetelte a házát, és idén a kánikula kezdetén mesélte, hogy fáznak, ki kell nyitni mindent, hogy felmelegedjen a lakás. Ehhez hozzátartozik, hogy télen üresen állt a ház. Máskor is üresen állt a ház, de régebben hőszigetelés nélkül a csupasz falak gyorsan átmelegedtek.


villam64Válasz erre
2012-09-16
13:14:26
Előzmény: sándor #33199#33200
Sándor

"""
Akkor miért vízben tároljuk a hőt (4,19)?
Vagy miért nem sörben tároljuk a hőt (3,77)?
Miért 20%-os sólével hűtjük a jégpályákat (3,06)?
Miért nem metil-alkoholban (1,59)?
Mindegyikből ki akarjuk nyerni, hasznosítani a betárolt hőmennyiséget.

Az idézeteid egyikéből pár önkényesen kiragadott adat, porotherm kontra ytong:
Fajhő P 0,88
Y 1,0 +13%
Hővezetési tényező:
P 0,17
Y 0,114 -0,67%
Ár/m2:
P 5.440,-
Y 7.841,- +44%

A fajhő gyakorlatilag meghatározza az ugyanolyan tömegű és hőmérsékletű anyagfajta hőtároló, hőmennyiség befogadó képességét.

Nem akartam nagyon beleugatni, csak megdöbbentett, hogy a szigetelt házakban már fűtenek. Nem mellékesen a szomszédaim is, és értetlenül állnak a dolog előtt.

Tavaly, még szigeteletlenül, csak október második felében kellett begyújtaniuk fűtés céljából. Kicsit jobb volt ugyan az idő mint az idei szeptember, és nem használtak klímát sem. Mióta tellett mindkettőre a pályázatból, már most fűteniük kell a 38-as tömör téglafalú, 8cm-es szigetelésű házban.

Amikor megpendítettem nekik a pályázkodás idején a dolgot, kis híján átharapták a torkomat. Mutogatták a szakértői számításokat.
Hiába érveltem, hogy az év nagyjából egy negyede "átmeneti" időszak a hideg és a meleg között, de nem értették.
Egész nyáron (most is) le voltak/vannak engedve a hőszigetelős redőnyeik, a házban meg megy a gázkazán.
Igaz kevesebbet fogyaszt, mint télen.
"""
A fajhő az kJ/kg. Emellett még nézni kell a falazat súlyát. A kettő szorzata adja a betárolható energiát. 1 m3 tömör tégla 1700 kg. 1 m3 porotherm 650 kg. 1 m3 ytong 500 kg. Ezek a szorzók. Hogy a szomszédaid miként kondicionálták a lakásukat az is meghatározó. Nekem ugyan úgy 38-as tömör téglafalam van 23 °C feletti lakás hőmérséklet. Légkondicionáló nélkül. A tömör téglának háromszorosa a hőtároló képessége az ytonghoz képest. Most nem arról van szó, hogy miben tároljuk a hőt. Itt pusztán a nyáron felmelegedett házban mennyi hő gyűlik össze. Nincs szó külön építkezésről. A szoláris építészet egyik része a napsugárzás hasznosítása. A másik része a benn tartása. Például tömeg fallal. Például mielőtt a napsütés hatására szellőztetnék, megnézem hány fok van kinn. A meteorológiai előrejelzés is megmondja, hogy mikor szellőztessek. Én ilyenekre figyelek. A redőnyt nyáron leengedtem, egy ideje készülvén az őszre már hagyom besütni a napot.
villam64Válasz erre
2012-09-16
11:16:22
Előzmény: sándor #33195#33197
Sándor
A lyukacsos tégla, ytong, pórusbeton, a hőszigetelő tulajdonságuk jobb a téglánál. De nem az 1 m3-re vetített hőtároló képességük. Ez töredéke a téglához képest.
www.fenntarthato.hu/epites/leirasok/epulet/energiagazdalkodas/hotarolas-hutes
www.pannonmuhely.hu/porotherm.php
2012-09-16
10:55:40
Előzmény: sándor #33195#33196
"""
Nálam a tégla fajhője 0,84, a tufabetoné 0,84-0,92, a perlitbetoné 1,00-1,13, a sejtbetoné (pórusbeton, ytong) 3,349, a betoné 1,507.

A tájolással sokat lehet tárolni. Nálunk a nappaliban a szigeteletlen, régi tüzépi lélegzős ablakok mellett még ma reggel is 23 fok volt a belső hőmérséklet a külső 12 fok mellett. Most 22,7 fok a belső hőmérséklet, tehát még hűlnek a falak. A nappali a lakás leghidegebb helyisége, kb. 35m2-es, 1db déli, 2 db nyugatra néző ablakkal. Egyedül a tájolás fűti, a fák árnyékolása hűti.
Szeptemberre a fák annyit veszítenek az árnyékoló hatásukból, hogy délután már érvényesül a napsütés mindkét oldalon.
Ha süt a nap, akkor mostanság estére 2-3 fokkal lesz melegebb, mint reggel volt.
"""

Az előbb fejből vettem az adatokat, de most utánanéztem.
Kisméretű téglából épített falazat = 1.500kg/m3, PT HS-44 (nekem ebből készült) = 650 kg/m3.
Tömör tégla esetén a számított betárolt hőenergia tehát 25%-al kevesebb (40m3 tégla estén 150kWh), PT HS esetén 65kWh.
Ha ennek az energiának a töredéke hasznosul csak, akkor még kevésbé lehet a hőtárolásra számítani, mint az előbb gondoltam.
Ha valaki párszor tíz kWh nyereség reményében dupla olyan vastag falat épít, mint kellene, az szerintem nagyom kicseszik önmagával.


Nálunk is 22.5C van a a nappaliban.

Megjegyzés:
A csillapító hatás előnyeit - ami a nagy tömeg előnye -, nem szabad összekeverni a hőtárolással megtakarítható pár száz forinttal!

2012-09-16
10:20:56
Előzmény: villam64 #33192#33194
Villám,
az építkezési módban osztom a véleményed, ha tehetném legalább félméteres falvastagsággal építkeznék, belül 30 cm tömör tégla, kívül lehet porothrm és rendes hőszigetelés.
2012-09-16
10:15:13
Előzmény: robert #33191#33193
És mégis mennyit számít. Lehet nem nagy a megtakarítás, de a komfortérzet is sokat számít. Nálunk már hűvös van, bár tartja a hőszigetelés valamennyire a meleget, de mégis hűvösnek érezzük. Ilyenkor hiányzik a falakban rekedt hőmennyiség, ami nem engedi lehűlni a belteret.
Bár még nem volt feltétlen szükséges, de jól esett egy kicsit a klímával befűteni. Nekünk is át kell állni a hűvösebb időszakra, nemrég még a 24 fokra mondtuk, hogy kellemesen hűvös.
Akármit mond a fizika, hiányzik a téglafal hőtároló képessége, még ha nem is kimutatható számszerűleg a haszna.
villam64Válasz erre
2012-09-16
10:07:19
Előzmény: robert #33191#33192
Én szívesebben építkeznék továbbra is tömör téglából, és vályogból pont a téli nyári hőtároló képesség miatt lassítja a változást. És az alapba a plusz hőtároló tartályok 100 m2 háznál 60 m3 víz 30-20 °C-kal. 700 kWh-77 m3. A szigetelés előttig volt a fűtési gázfogyasztás 1000 m3. Ha sikerül levinni 400 m3-re, akkor a 20 m3 megtakarítás 5 %-ot jelent. 1000 m3-nél 2 %. Sok kicsi sokra megy.
Most a beépített redőnynél találtam komoly hibát. Tulajdonképpen a redőny magját belülről körbe kellene szigetelni a hőhidak miatt. A redőny mellett beáramlik a hideg téli levegő. Körbe a falszerkezettől, és a belső tértől csak 1-2 cm fa választja el.



Biosolar Forum  =>  Hőtárolás  =>  Épületszerkezet mint hőtárolólapozz: 1, 2   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva