English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  PROGRAMOK  =>  Tüzifa értékeléslapozz: 1, 2   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2011-12-07
08:06:19
Előzmény: zb0 #21665#21667
zb0,

"... idő múlva a száradás során ... Ezt nem veszi szerintem figyelembe a program."
Pontos azt számítja.


"... keményfák átlaga bőven 16 alatt van. Emlékeim szerint valahol 15,5..."
Milyen tulajdonságuknak az átlaga 15.5 ?


1. Egy alapfokú magyarázat a képernyő jobb oldalán olvasható.
2. Ha a felhasználó veszi a fáradságot és elolvassa, hogy mi van a mezők elé írva, akkor láthatja, hogy nem fűtőértékről, hanem égéshőről van szó (nem véletlenül).

A 18MJ/kg égéshő 18% nedvességtartalom mellett fűtőértékben 15MJ/kg.

2011-12-05
18:20:00
Előzmény: zb0 #21634#21635
zb0,


"- Hogyan érsz el 10% nedvességtartalmat?
- Honnan az adat a fűtőértékre?"


Hogy jön most ide a 10%?

Azt írtad, hogy nem stimmel a program eredménye. Milyen adatok, fűtőértékek alapján mondtál véleményt? Nyugodtan használd azokat a számításhoz.


2011-12-05
07:56:05
Előzmény: zb0 #21622#21623
zb0,

A nedvességtartalom legyen a száraz tömegre vonatkoztatva.

A számpélda megoldása nem függ a konkrét fafajtától, egyébként én a keményfák átlagát adtam meg.

2011-12-04
16:17:34
Előzmény: zb0 #21612#21613
zb0,

Én tudom, hogy mit csinál a gép, mert én írtam a programot (én nem totózok, hanem tervezek), már leírtam, például itt: http://biosolar.hu/forum/show/20909#20909

Azt viszont nem tudjuk, hogy mit csinálsz te. Azt neked kellene leírnod.

2011-12-04
14:59:00
Előzmény: zb0 #21608#21609
zb0,

"
Ha veszel 10 mázsa fát 2000/q áron, majd x idő múlva a száradás során az már csak 8 mázsa, akkor az egységár már nem 2000/q, hanem 2500. Lévén, hogy a példabeli 10 mázsáért kifizettél 20 000Ft-ot, amiből vesztettél 2-t így a 20 000Ft már csak 8-cal osztandó. Ezt nem veszi szerintem figyelembe a program."


Szerintem pedig figyelembe veszi azt is.

Ha nem ugyanarra az eredményre jutsz, mint a program, akkor valószínűleg te nem veszed figyelembe azt, hogy száradáskor mennyivel nő a fűtőérték.


Egy példán keresztül írd le a számításodat, akkor könnyen megtalálható benne a hiba.
Példa:
Ha valaki vesz 1 t NT=80% 18 MJ/kg égéshőjű tűzifát, aminek 20 ezer Ft az ára, akkor 20%-ra szárítva mennyi Ft/MJ lesz az energia fajlagos költsége?



2011-11-17
08:18:10
Előzmény: sándor #21079#21082
Sándor,

Valamit nagyon rosszul csinálhattok. El kell olvasnotok ZB komoly műszaki számításain és széles körben vágzett adatgyűjtésén alapuló "Nem győzöm a gázszámlát, de problémás a fatüzelés. Hogyan spóroljak?" című írását. Abból láthatnád, hogy a brikett 45%-al olcsóbb, mint a gáz :)


OFF
Hogy áll a ház hőszigetelése? Mi több, mint 120m2-en a legnagyobb téli hidegben (melegvízzel együtt) se fogyasztunk ennyi gáz. Anyu fele ennyit se tud elégetni (főzéssel és melegvízzel együtt).
2011-11-15
20:44:09
Előzmény: sándor #21013#21037
"A vizes fának is változik az ára. Csökken, miközben egyre szárazabb lesz."

Ezt a mondatot jó lett volna kiemelten (nagy betűvel) írni az is szó nélkül :).
2011-11-15
10:14:53
Előzmény: zb0 #21003#21013


Ezt átnézted e? Ezek szigorúan a 20 évvel ezelőtt érvényes szabvány adatai.
A fák genetikailag nem változtak meghatározóan ilyen rövid idő alatt.

http://biosolar.hu/forum/show/20958#20958

Te pl. a bükk ennyi féle fajtájából melyiket veszed számítási, marketing alapnak? Mert egyáltalán nem mindegy.

Azt már nem is forszírozom, hogy ha nekünk megéri a nedves fát értékarányos árban megvásárolni, akkor ez a víztartalom egy kereskedőnél miért az elutasítás alapja? Jó, valamivel át kell terelni a brikett irányába a kuncsaftot.

A vizes fának is változik az ára. Csökken, miközben egyre szárazabb lesz. Csak nem október elején kell megvenni.
A minőségen is sokat lehet spórolni. Mi a garancia, hogy a brikettet nem az eleve értéktelenebb, a már tüzifaként (is) eladhatatlan hulladékból készítik?
Erre csak az nyújtana garanciát, ha a kezemben lenne a napkollektorokhoz hasonló minősítés. Az azzal kezdődik, hogy felsorolja, hohy milyen anyagból, milyen technológiával készült.
Ez közölni (mert ellenőrizhető!) ciki lenne a brikettnél?

Szándékosan várok még a brikett-elgázosítós próbához a brikett vásárlásával. A napi piaci brikettel akarom a próbát megcsinálni.
Én még mindig úgy gondolom, hogy ha a brikett olyan minőségű lesz, mint amilyenből tavaly is sikerült vásárolnom, akkor olcsóbb lesz a fűtés, mint a piaci áron számolt fával lenne.
Sajnos ez nem egy akreditált labor próbája lesz. Ráadásul elfogult vagyok a brikett mellett.
2011-11-14
20:36:26
Előzmény: zb0 #20985#20990
zb0,

"""
Veszel 1t fát, ahogy szokás friss vágásból. Nedvesség 50%, azaz a tömeg 25%-a víz. Kiszárítod az egyszerűség kedvéért 25%-ra, azaz a tömeg 12,5%-a lesz a víz. Vagyis kifizettél, majd elpárologtattál 125kg vizet faárban. Ha a fa ára 2200Ft/q, akkor 13200Ft/köbméter áron vetted a vizet, azaz cca a vezetékes víz árának ötvenszereséért. Ugyanezt a famennyiséget térfogatra vásárolva veszítesz 1-2%-ot a száradáskor (ha a fa 1 köbméter, ára 20 000Ft, akkor 2% veszteséggel is csak 400Ft a veszteséged), azaz arányaiban egy, mértékében három nagyságrenddel kevesebbet, mint tömegre véve a fát. Ezt végiggondolva tényleg nem értem a kérdésed.
"""

Tudtommal a friss vágásnak nagyobb a nedvességtartalma, de ez most mindegy, maradjunk a te számaidnál.

1.
Tehát veszek 1000 kg fát, amiben 250 kg víz van. Amikor megveszem, tudom, hogy milyen sok vizet tartalmaz, tehát vagy nem adok érte 22000 Forintot, vagy mégis megveszem, mert úgy gondolom, hogy nekem megéri. Még egyszer: teljesen tisztában vagyok vele, hogy a fa nedves.

2.
Megveszem ugyanezt az 1000 kg fát 1.7 normál köbméterben 13200Ft/m3 áron. Ugyanannyit fizetek, mint az 1. esetben (1 erdei köbméter 22000 Ft).
A fa most is ugyanúgy veszít a súlyából. Az nem érdekel, hogy a térfogata mennyi lesz, mert nem a térfogattal fűtök, hanem a tömeggel .


Tehát, mindkét esetben 22000 Forintot fizettem ugyanazért a fáért. Akkor miért járok jobban a második esetben?

2011-11-14
18:32:10
Előzmény: robert #20953#20981
Robert,

Nincsen egységesen friss kivágás. Sokszor van hogy akár egy évest is közé kevernek. Tar vágás esetén lenne egységes a nedvességtartalom, így a súly.
2011-11-14
11:45:21
Előzmény: robert #20964#20972
Robert!

Az adathiányon ne csodálkozz. Mi nem vagyunk fában nagyhatalom.

Emlékezz a nyári zöldségbotrányra. Kihirdettük a végeredményt, miközben nem is volt az országban (ma sincs) egyetlen akreditált laborunk sem. Az országot lejárató eredmény a műszerek +- hibahatárán belül volt! Leolvasási pontatlanság.
Mit várnánk el a tüzépesektől?

Vannak viszont szabványok.
Az általam közölt adatoknak a régi számát tudom. Ezek vannak az erdészeti főiskolák tananyagaiban, a tanulmányokban.
Szerintem ezek alapján meg lehet találni a mai előírásokat.
Tananyagi követelmény, hogy milyen különbség van pl. a nyugati országrész, a közép-magyarországi homokhátság, vagy a dél-magyarországi feketeföldi akácok között.
Hitted volna, hogy a Tisza ártéri tölgyesei értékesebb fát tartalmaztak, mint a Budai hegyvidék tölgyesei? Ezért vágták ki egy szálig őket. Hasonlóan az Alföldi fenyvesekhez.

Példák:

Tüzifaválaszték (MSZ 1220)
Kivágások (kitermelés) (MSZ 44/1; 44/2; 44/3; 44/4)
Hamutartalom vizsgálat (MSZ 5396 is)
Térfogatsúly mérés (MSZ 6786/1)
Nedvességtartalmi határértékek (MSZ 6786/2)

Száz szónak is egy a vége, a gyártók, a kereskedők adhatnának adatokat, ha ez az érdekükben állna.
Abban igaza lehet ZBnak, hogy külföldi laborokban vizsgálták be a magyar briketteket. Legalább is azokat, amelyeknek külföldi a gyártója.
Tehát semmi akadálya nem lenne feltüntetni ezen gyártók termékein a részletes adatokat.
Ami meg bizonytalan eredetű hazai, be nem vizsgált gyártmány, azért nem a gyártó, hanem az eladó a felelős.
De ettől, hogy ezt ismételgetem, nem fogunk több, egyértelműbb és értelmezhetőbb adathoz jutni.

Reggel néztem, hogy még a kutyatápon is minden adat rajta van. Lehet, hogy nekik nincs mit eltitkolni? Mert ellenőrzik és büntetik őket keményen.


2011-11-14
09:18:33
Előzmény: zb0 #20961#20967
zb0!

A brikettett nem kell kicsomagolni. Az nincs becsomagolva.
Erről már írtam a tapasztalataim alapján. Sem a zsugorfóliás, sem a folpackos, sem a lehegesztett zacskós csomagolás nem légzáró. A vákumos csomagolásról csak elméletben hallani.

Ha a brikett vizet akar felvenni vagy leadni, akkor nyugodtan megteheti.
Ezért nem javasolják a téli mennyiséget tavasszal olcsóbban megvenni és tárolni. Őszre bepenészedne vagy/és széthullana.

Ez csökkenti a fa "hátrányait". Növeli a brikett kereskedőtől függőséget.

Én már tettem fel képet a fatömeg zsugorodásáról. Az "eredmény" nem annyira rossz, mint próbálod sulykolni.

A fa rönkben sarrangba rakva, ha szabad, széljárta a rakat mindkét oldala, akkor szárad a legjobban.
A legszárazabb fa az uszadékfa. Tetszik vagy sem, a vízben valamiért gyorsabban szárad, mint kitermelve a parton. Partra húzva télen nyáron napok alatt használható.
2011-11-14
08:46:16
#20964
Ahány tüzifa kereskedő a magyar neten, annyiféle különböző adatot találtam a témában. Totálisnak tűnik a hozzánemértés. Valószínűleg kevesen árulnak faipari képesítéssel a lakosságnak tüzelőt, de az is lehet, hogy az ellenőrzés hiányában parasztvakítás folyik, és nem valószínű, hogy a saját zsebükre tévednek.

Ezek után megnézném a hivatalos forrásokat, de... talán én nem vagyok elég jó az internetes keresők használatában, így egy órás borzolás után sem találom meg magyarul a keresett adatokat valamilyen erre hivatott közfeladatokat ellátó hivatali oldalon sem. Ezért, továbbra is kérem, ha valakinek sikerül, akkor tegye közkincsé az infót.
Végső elkeseredésemben német nyelvterületen kezdtem kutászkódni, ahol 1 perc alatt feltűntek a bajor tartományi minisztérum erdészeti hivatalának honlapján a kersett adatok. Mindemellett, persze nem tettem le arról, hogy hazai forrást használjak, mert ugye a németeknél a fa fűtőértéke is jobb, és talán az 1 köbméterből sem csalnak el két tizedet, mint nálunk.

Váltószámok tömör köbméterhez viszonyítva (bükk):

Tömör fa m3 1
Hengeres méteres rönk 1.7
Hasított méteres rönk 1.98
Kályhakész (30cm) szorosan rakva 1.61
Kályhakész (30cm) ömlesztve 2.38


A fa tömege a sűrűségtől, ami pedig fajtától és a fatörzsek keresztmetszetétől valamint a nedvességtartalomtól függ. Itt egy jellemző száraz tömör sűrűséget érdemes keresni (pl tüzifa átlag 630kg/m3).

A fűtőérték számítóm a bajor oldallal összhangban tizedesre hozza az nedvességtartalom függvényében várható értékeket.



Abba mindenki beletörődhet, hogy teljesen pontos adatokat, az eltérő minőség miatt semmilyen programmtól nem várhatunk.
A brikettnél jobb a helyzet, mert az ipari technológia egységesebb termékminőségre képes, de még ott is ráírnak +-5% várható eltérést a tömegre, a nedvességtartalom sem annyi, amennyit hirdetnek (lásd a mérésemet), és akkor hol marad még az abszolut ellenőrizhetetlen alapanyagoktól függő fűtőérték eltérés. Tehát a brikettel is símán elérhető 20% veszteség.
Azt hiszem nem mondok sokat, ha úgy saccolom, hogy a fánál viszont 60% is lehet a szívás mértéke.
Ezért a gazdasági összehasonlításoknál nincs értelme az alapján dönteni, hogy az egyik fűtőanyag 3.2, a másik meg csak 3.1Ft/MJ fajlagos költséggel bír, hanem jócskán rá kell hagyni. Maradva a példánál 3.2, és 2.0 kalkulált költségek mellett, már kevésbé okozhat csalódást a választás.
2011-11-14
08:38:34
Előzmény: zb0 #20959#20963
zb0,

"""
Miért térfogatra? Az idézett árakból a környékünkön elérhető fakínálatra vonatkozóan azt hiszem, ez eléggé egyértelmű. Főleg, ha hozzáveszed, hogy térfogatveszteség alig pár százaléknyi van a száradás során, míg ugyanez tömegben már nagyságrenddel magasabb. Ha ennek tudatában vagy, akkor is ki kell fizetned a vizet, a fa árában nem? Ez pedig tömegre mérve lényegesen nagyobb súllyal hat a költségekre, mint térfogatban. :)
"""


Lehet, hogy nem volt érthető a kérdésem.

Tudva, hogy 1m3 közepesen száraz fa tömege általában (az egyszerűség kedvéért) 1000kg, 4000kWh. 1000kg nedves fa is 1m3, és kályhakészen is 1m3 4000kWh. (Persze a térfogat is változik a nedvességtartalommal, de kevésbé, mint a súly.)

Ha kilóra veszem meg, mivel könnyen megeshet, hogy tudtomon kívül a fa nedvesebb, mint vártam, ezért a be nem kalkulált vizet is megfizetem. Pl 1000kg csak 3000kWh lesz.
Ha térfogatra veszem, akkor tocsoghat a víztől, mert a száraz tömege akkor is van annyi, mint amennyire minimális számítottam.

Ha viszont feltételezem, hogy friss vágásról van szó, akkor csak pozitívan csalódhatok akkor is, ha kilóra veszem.

Tévedtem?

2011-11-14
07:43:03
Előzmény: zb0 #20961#20962
zb0,

Ezt olvastad? http://biosolar.hu/forum/show/20868#20868


2011-11-14
00:03:09
Előzmény: monolit #20950#20958
monolit!

A feltett kérdésekre soha nem fogunk választ kapni, csak mellébeszélést. Nincs adatlap, csak saját termékadatlap. Pedig vannak szabványok, bevizsgálási jegyzőkönyvek. Csak akkor sok minden kiderülhetne.

Alapvetően tüzifa:

Kérges, vagy kéreg nélkül. kb. 1m hoszú, de 15%-a lehet 0,40-1,1m hosszúságú.A vastagabb végé legalább 5cm. 18cm felett 35cm-ig kétfelé, 36cm felett négyfelé hasítandó. Max. húrméret 35cm lehet. Villás darab nem szállítható.

Ugye, hogy ilyen fa nincs a kereskedőknél?

Tüzifa még az ágfa, rőzsefa, gyökértuskó, hasított gyökértuskó is.

Maradjunk a kandallósok kedvencénél a bükknél mint faanyagnál.

Hengeres hasáb és haszonfa
1m3 súlya nyers állapotban 865 kg/m3
50% nedvesség tart. 655 kg/m3
30% 580 kg/m3

Bükk tüzifa
Egyenes,hasáb
30% nedvesség tart. 555 kg/m3
görbe
30% 510 kg/m3

Ugye mennyire nem mindegy, hogy melyiket vesszük alapul?
Az egységsúlya szigorú összefüggésben van a fa hőenergetikai beltartalmi értékével.
Ez fáj nekem a legjobban, hogy az eleve értéktelen szemétből is készülhet brikett. Ami a fogyasztó többszörös becsapása is lehet, ha a bükk legjobb értékeit veszik az adatlap alapjául.
Kizárt dolog, hogy bükk brikett csak elsőosztályú haszonfa fűrészporrá aprításából készül.

Csak mint bükk faanyagra (nem tüzifa!) vonatkozó térfogatsúly adatok kg/m3.

Térfogatsúly abszolut száraz állapotban:
Minimum 490
Átlag 680
Maximum 880

Térfogatsúly légszáraz állapotban:
Minimum 540
Átlag 730
Maximum 910


A környezetnek kitett faanyag rövid idő alatt elér egy egyensúlyi nedvességtartalmat. (A brikett is! Csak sajnos arról nincsenek adataink.)
Ez a légnedvesség függvényében kétféle lehet. Az "A" a szárítással, "B" a nedvesítéssel elért érték.

A fa nedvességtartalma (%), ha a relatív légnedvesség, %:
Ez a bükkre vonatkoztatva a következő.

10% relatív légnedvesség %-nál A-3,3 B-3,5
20% A-4,8 B-5,3
30% A-6,2 B-6,8
40% A-7,2 B-7,8
50% A-7,6 B-8,4
60% A-9,7 B-10,5
70% A-11,7 B-12,6
80% A-15,0 B-16,0
90% A-20,3 B-21,0
100% A-31,0 B-31,0

Tehát elég sokféle alapadatból lehet MJ/kg-ot számítani.
Én is úgy tudom, hogy az 1,7 erdei m3 (ami különböző termőhelyeken és tájakon az ott általános tüzifa fajták miatt lehet 1,3m3-től 1,8m3 is) az 1 tömör normálköbméter fának felel meg.

Ezért tudják akár súlyra is meglehetős pontossággal (nem szivesen) árúsítani.
Ezért keletkeznek a problémák a tüzépeken a m3-ben árúsításkor.

Akkor már inkább mérjék le. A különböző rakatolások a szállítást segítik, de csak lemérve adnak elfogadható eredményt.
Ez a gond a brikettel is. Mérés nélkül annyi egy csomag súlya, amenyinek a kereskedő adatlapja mondja.







2011-11-13
20:21:42
#20953
Miért jobb térfogatra, mint kilóra venni a friss vágású fát? Ha kilóra vesszük, és tudatában vagyunk annak, hogy mit veszünk, akkor úgy értékeljük az árat.
Meg tudná világítani valaki az előnyét egy példán keresztül?


2011-11-13
19:53:45
Előzmény: robert #20944#20950
Valóban nem egyszerű.

Talán úgy kellene számolni méteres rönk vásárlása esetén, hogy meg kellene adni a fa fajtáját és a vágások számát. Vegyesnél persze ismételt fejvakarás :) vagy több lehetőség beírása :).

Bükk: 15,6 MJ/kg
Tölgy: 15,1 MJ/kg
Gyertyán: 15,8 MJ/kg
Cser: 16,8 MJ/kg
Akác: 14,8 MJ/kg

Én pl. csak félbe vágok (50 cm). m3-es vásárlás esetén a súly nem számít, csak a fa végfelhasználói szárazsági foka. Erdei m3-nél nem szoktak félbevágott rönköt használni kiegészítésként, (legalábbis én még nem láttam)ezért az 1,7 m-es hossz. Az kiküszöböli a deponálásnál a keletkező űrveszteséget. A hasított fák a nyers fa súlya miatt alkalmazott, azt egy embernek el kell bírnia.

Hasítás esetén nagyon megnő a térfogat, nem mindegy hogy hogyan rakatolják azt össze. Ömlesztettnél a legnagyobb a veszteség. Ezekre mindegyikre külön-külön lehet csak programot írni.

Ha jól értelmezem a számolásnál a MJ/kg a probléma. Nem lehet MJ/dm3-re átváltani mivel fafajtánként eltérő dm3-ek jönnének ki.

Újból kellene mérni, fafajtánként 1 dm3-es darabot elégetni a jellemzően 20%-os víztartalmú fákból. Ekkor már számolhatnánk a m3-el súly átváltás nélkül.

2011-11-13
13:01:47
Előzmény: zb0 #20945#20946
zb0,


"Azt hiszem, ennél egyszerűbb a dolog. A térfogattal kapcsolatos kérdésben rönkfáról beszélek és kizárólag erdei köbméterről. Ez egy köbméternyi tiszta fa. A testsűrűségre vonatkozó táblázatod úgy tudom Neked is akad, ebből a száraz tömeg számolható (abszolút száraz és nem légszáraz tömeg!). Ha jól értettelek a nyers fára is van adatod és a légszárazra is. Innen már -ha a sejtésem helyes-, egy képlet dolga az egész. Tévednék?"



Tévedsz, nem olyan egyszerű, és gondolom ezért nem válaszoltad meg a kérdéseket te sem.
Számokat várok! Egy táblázatot, nem szövegelést. Tudsz ilyet mutatni?

Ezt ne vedd támadásnak, de a kitérő válaszok nem segítenek. Tehát azt a választ is megköszönöm, ha azt mondod, hogy nem tudod.
Ha tehát a váltószámokat tisztázni tudjuk, akkor beírom a programba.
Remélem nem túlzás, amit kérek egy szakmabelitől.

2011-11-13
11:26:34
#20944
Kellene egy fával fűtő kísérletező kedvű kolléga, akik méteres hasábfát szokott vásárolni.

Kísérlet:
1. Összekészít pontosan 1 erdei köbmétert (sarang), úgy, ahogyan szabályos, a fölső sort félbe hasított hasábokkal kiegyenlítve.
2. A fát lemérni, akár egyenként személymérlegen. Így megkapja a kg/m3 értéket.
3. A hasábokat fel kell kuglizni két vágással (~30 cm-es darabok).
4. Gondolom, hogy a fűrészpor lemérése sem jelenthet problémát.
5. Deszkából össze kell ütni egy 1x1x1 méter belső méretekkel bíró kalodát.
6. A kuglikat bele kell hajigálni a kalodába (ömlesztett m3), és lemérni, hány m3-t ad ki.
7. A kuglikat fel kell hasogatni, és legalább 50-50 nedvességmérést csinálni a keresztmetszet 1/3-ában és a rönk közepén.
8. A felhasogatott fát bele kell hajigálni a kalodába (ömlesztett m3), és lemérni, hány m3-t ad ki.
9. A felhasogatott fát sorba kell berakni a kalodába (sorba rakott m3), és lemérni, hány m3-t ad ki.
10. 1m3 sorba rakott olyan helyen eltárolni, ahol fát szokás szárítani (például déli fal mellett letakarva). Ezen a farakáson lehetne a térfogatcsökkenést mérni.
11. Kb 10 kg fát megjelölni, és havonta lemérni a tömegét.

2011-11-12
20:06:45
Előzmény: zb0 #20939#20940
zb0,

""" környékünkön jellemző faárak: 2100-2700/q, vagy 15-20 000/ köbméter.
A fa köbméterenként kb 12-13 mázsa nyersen, ebből nekem az jön le, hogy így térfogatra vásárolva 1150-1540 körül jön ki egy mázsa.
... szerintem a program gond nélkül kezelni tudná, viszont így mindkét árazási módszerrel kalkulálhatóak a költségek. A száraz fánál pedig javaslom, hogy a beszerzési árat (esetleg szállítási költséggel együtt) vedd alapul, mert a száradskor a fa tömege drasztikusan csökken, viszont vásárláskor a vizet is kifizettetik """

Milyen m3? Erdei, normál, ömlesztett, sorba-rakott (pl kaloda). Milyen feldolgozottság? Hasáb, méteres hasáb kettéhasítva, kuglizott, vagy hasított (kályhakész). "Nyersen" friss vágást jelent?
Láthatod, nem egyszerű a térfogatra megadott fa mennyiségének a kezelése, és különféle mértékegységekből végülis tömeget kell számolnunk, amit egy program valóban könnyedén elvégez, ha egyértelmű az átváltás. De, meg tudod te mondani, hogy a fenn megadott térfogategységek és különböző feldolgozottságok esetén mi a váltószám? Például hány kilogrammnak számít 1 ömlesztett m3 60% nedvességtartalmú kuglizott fa? És mennyi, ha el is van hasítva?


2011-11-12
11:17:21
Előzmény: dejoe #20928#20931
dejoe,

A tied nedves tömegre vonatkoztatott súlyszázalékot jelez.zb0-nak igaza van, de van egy érzésem, hogy néha a gyártó nincs vele tisztában, hogy mit koppintott :)
2011-11-12
11:11:34
#20928
Lenne egy gyors (és lehet béna ) kérdésem:
A kapható "bedvességmérők" akkor mit is mutatnak %-os értékben ?
-nedvességtartalmat
vagy
-víztartalmat

2011-11-12
11:05:07
Előzmény: zb0 #20925#20926
zb0,


"""... a program nem veszi figyelembe az elveszített vízmennyiség költségét, amit viszont fa árban fizetsz ki, legnagyobb súllyal akkor, ha tömegre mérve vásárolsz. Javaslatom, hogy ágazzon két irányba a számítás:
-térfogatra vásárolt tüzelő, itt csak egy minimális térfogatcsökkenést kell figyelembe venni
-tömegre vásárolt tüzelő, értelemszerűen jelentős tömegvesztéssel
Mindkét esetben a költségek kiszámításakor a kiindulási alap a beszerzett mennyiség és annak vételára (szállítással együtt). Ebből ki lehet számolni a konkrét költségeket, és veszteségeket is a nedvességtartalom változása függvényében. """

Szerinted mennyivel olcsóbb 1000kg tüzifa, ha köbméterre veszed meg?

2011-11-12
10:51:51
Előzmény: robert #20917#20924
Robert!

Jó a példa az elgázosítóssal.

Világos, hogy valahol határt kell szabni a már értelmetlenné váló számítgatásoknak, de a 10-20% gyárilag ajánlott viztartalmat is el kell a kazánoknak párologtatni, tehát számolnak vele.
Ehhez a fa saját, gyakorlatilag hasznosítható energiatartalmából áldoznak fel egy részt.
Hogy a gyakorlatilag hasznosítható energia tartalomhoz képest mennyi lenne az elméletileg hasznosítható energiatartalom 0%-os szárazságú fa esetén, az is érdekes kérdés.

Ha már benne van az akármilyen nedvességtartalmú fa a tűztérben, akkor tényleg csak a fűtőkészülék konstrukciójának a függvénye, hogy mennyire képes ezt tolerálni.
Elveszhet a hasznosulható energia akár a fagázzal keveredő hideg vízgőzzel, mert az lehűti a gázégető rész hőmérsékletét.
De egy hagyományos kazánnál sem táplálja a vízgőz az égést. Ezen a hőmérsékleten még nem működik a vízbontás. Az éghető fagázhoz mérten sok vízgőz keletkezik és ezért alszik ki, szenved a tűz.


A kérdés alapja az az állítás, hogy sokan csak a friss, vizes fával történő fűtést engedhetik meg maguknak.
Az általam érzett ellentmondás, hogy akkor hogyan engedhetik meg maguknak ezt a luxust? Miért nem az értékarányos, de kevesebb mennyiségű brikettel fűtenek?

A kérdés már csak azért is érdekes, mert a földgáz is tartalmaz vizet.
A stabil benzin-víz emulzió egy bizonyos határig teljesítményt növel.
Biosolar Forum  =>  PROGRAMOK  =>  Tüzifa értékeléslapozz: 1, 2   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva