Napkolektor problémák :: Biosolar Fórum

Homline Forum => Napenergiás rendszerek problémái => Napkolektor problémák

lapozz: « előző 1, 2

Rike(176 eddigi hozzászólás) 2010-02-06 02:27:26
Balázs! Azt írtad,hogy a rendszered 45%-os fagyállóval van feltöltve,(akkor,hogy fagyhatott el a rendszered???-amikor ez kb -30C° os keveréknek felel meg).link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás) 2010-02-05 20:00:32
Rike! Mostanság állítgatom a rendszert, egyre rosszabb!!! Tehát szerintem akkor mért jól mikor a szivattyú maximumon ment és így az átfolyásmérő is 13-on volt. Mostanság bármilyen más állítás nem korrekt eredményt mutat úgyhogy vissza fogom állítani az eredetire. Múltkor még be is fagyott a rendszer mert kevés volt a szivattyú teljesítménye, talán nem károsodott, még időben észrevettem.link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás)

2010-02-05
20:00:32

Rike!

Mostanság állítgatom a rendszert, egyre rosszabb!!! Tehát szerintem akkor mért jól mikor a szivattyú maximumon ment és így az átfolyásmérő is 13-on volt. Mostanság bármilyen más állítás nem korrekt eredményt mutat úgyhogy vissza fogom állítani az eredetire. Múltkor még be is fagyott a rendszer mert kevés volt a szivattyú teljesítménye, talán nem károsodott, még időben észrevettem.link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás) 2009-05-17 18:11:15
Sándor! Én még kezdő vagyok a témában, de úgy látom nincs nagy szemléletbeli különbség köztünk. A hét végén nem voltam otthon, fent a kollektoroknál sikerült megforralnom a rendszert, de a vezérlőm a keringtetést letiltotta így 90 foknál megállt a termelés. Lassan jöhet a medencés dolog hogy nem menjen kárba a melegvíz. A keringtetéssel még lehet hogy vannak problémáim, de ha másképp nem egy 4. kollektorral egyensúlyba tudom hozni az áramlást. Én a méretezéssel nem foglalkoztam, tudom hogy ez luxusnak számít, de csak akkor ha a fűtésbe nem tud besegíteni. Az áprilist még nem vizsgáltam hogy mennyit kellett volna fűtenem, de hogy kellett volna az biztos! Kb. 50-60 m3 gázt spóroltam ami 6-7 ezer forint, nem túl sok, de az már valószínű hogy előbb utóbb megtérül. A szeptember-októberra vagyok kíváncsi, remélem nem fogok csalódni, télen meg fűtök fával. köszi az észrevételeket! üdv. balázs link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás)

2009-05-17
18:11:15

Sándor!
Én még kezdő vagyok a témában, de úgy látom nincs nagy szemléletbeli különbség köztünk.
A hét végén nem voltam otthon, fent a kollektoroknál sikerült megforralnom a rendszert, de a vezérlőm a keringtetést letiltotta így 90 foknál megállt a termelés. Lassan jöhet a medencés dolog hogy nem menjen kárba a melegvíz.
A keringtetéssel még lehet hogy vannak problémáim, de ha másképp nem egy 4. kollektorral egyensúlyba tudom hozni az áramlást.
Én a méretezéssel nem foglalkoztam, tudom hogy ez luxusnak számít, de csak akkor ha a fűtésbe nem tud besegíteni. Az áprilist még nem vizsgáltam hogy mennyit kellett volna fűtenem, de hogy kellett volna az biztos! Kb. 50-60 m3 gázt spóroltam ami 6-7 ezer forint, nem túl sok, de az már valószínű hogy előbb utóbb megtérül.
A szeptember-októberra vagyok kíváncsi, remélem nem fogok csalódni, télen meg fűtök fával.
köszi az észrevételeket!

üdv. balázs
link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2009-05-13 09:05:53
zsbalazs! Balázs, a kérdésed második részét átugrottam, elnézést. A szivattyú teljesítmény szükséglete természetesen függ a szállítandó közeg mennyiségétõl is. De a kollektorokhoz csak fel kell nyomni a közeget, lefelé már a gravitáció segít. Nyitott, db rendszernél a gravitáció viszi át a közeget a hõcserélõn. Zárt rendszernél a szivattyúnak talán egy kevéssel több munkát kell végeznie a belsõ hõcserélõ miatt, de ezzel nincs tapasztalatom. Ahogy melegszik fel a közeg, úgy csökken a továbbításához szükséges teljesítmény is. Ez jól mérhetõ a kollektorok szivattyújánál. Mostanra remélem megértettem, hogy mi okoz értelmezési gondot akkor, amikor az én adataimat próbálod összevetni a saját tapasztalatokkal. A méretezés a kulcs. Nálam 4 db 30 csöves van. A méretezés a követekzõk szerint dõlt el: - Ha szigorúan a család méretébõl indulok ki és átlag fogyasztással számolok, akkor elég 1 db. Ez szép napokon biztosítaná a 60 fokos hmv-et. Felhõs, õszi, téli idõszakban bizonytalan lenne a termelés. Mivel csak árammal tudok rásegíteni, estére vagy langyos víz marad éjszakai felfûtéssel, vagy nappali árammal kell felfûtenem délután. Tehát az 1 db kollektor kevés. - A döntés ezért 2 db volt. Ez már nagyobb biztonsággal tudta még felhõs idõben is a 60 fokot. Jó besugárzás mellett a 70-et, és még maradt is belõle egy kevés felesleg kapacitás. Ez ment fûtés rásegítésre. A fûtés rásegítésben csak egy õszt teszteltem. Szerencsém volt az idõjárással, októberben elég sok tüzelõt meg tudtam takarítani. - A következõ tavasszal ezért tettem még fel még +2 elemet, sorbakötve az elõzõ kettõvel. Így már (a több éves diagramon láthatod) nagy biztonsággal elkészül a hmv. Lehet felhõs idõ, - 10 fok, havazhat, csak ne legyen az Alföldön télen jellemzõen beálló többhetes mozdulatlan vastag felhõ-pára borítás, mert akkor meg sem indul a rendszer. Ilyenkor általában délben is alkonyati a sötétség. A 4 sorbakötött kollektorral jó idõben 11.00 órára kész a 70 fokos hmv. Utána még számottevõ idõ és teljesítmény marad a fûtés rásegítésre. Ez nálunk (radiátoros a fûtés) azt jelenti, hogy a kollektorok segítségével lassabban hûl le a kazánnal betárolt víz hõmérséklete. Enyhe napokon, tavasszal és õsszel sokszor csak két-három naponként kell begyújtanom. Kimondottan a lakás fûtésére ez az energia mennyiség kevés lenne. De a napközbeni temperáló fûtésre elegendõ. Reggeli begyújtás nélkül sem hûl le a lakás az elviselhetõ hõmérséklet alá délutánra. Tehát a több kollektor magasabb hmv hõmérsékletet, több hmv-et ad kevesebb szivattyú fogyasztással. Viszont a felesleget el kell tudni helyezni valahová nyáron is. Itt jön a képbe a medence, vagy az esetleges eltárolás õszre. Ha ezt sikerül megoldanod, összehangolni a kollektor méretet a felhasználásod céljaival, akkor már nem lesz sok a szivattyú fogyasztása. Csak egy jellemzõ adat, nálunk a kollektor és a hõcserélõk szivattyúinak a fogyasztása a legnagyobb termelés idején (300 KWh/hét) sem haladta meg a 8 KWh/hét értéket. Ez azért nem rossz befektetés. Lehet, hogy ha már ilyen biztató eredményeid vannak a fûtéssel, érdemes lenne növelned a kollektorok számát. Üdv Sándor link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2009-05-13
09:05:53

zsbalazs!

Balázs,

a kérdésed második részét átugrottam, elnézést.

A szivattyú teljesítmény szükséglete természetesen függ a szállítandó közeg mennyiségétõl is. De a kollektorokhoz csak fel kell nyomni a közeget, lefelé már a gravitáció segít. Nyitott, db rendszernél a gravitáció viszi át a közeget a hõcserélõn. Zárt rendszernél a szivattyúnak talán egy kevéssel több munkát kell végeznie a belsõ hõcserélõ miatt, de ezzel nincs tapasztalatom. Ahogy melegszik fel a közeg, úgy csökken a továbbításához szükséges teljesítmény is. Ez jól mérhetõ a kollektorok szivattyújánál.

Mostanra remélem megértettem, hogy mi okoz értelmezési gondot akkor, amikor az én adataimat próbálod összevetni a saját tapasztalatokkal. A méretezés a kulcs. Nálam 4 db 30 csöves van.

A méretezés a követekzõk szerint dõlt el:

- Ha szigorúan a család méretébõl indulok ki és átlag fogyasztással számolok, akkor elég 1 db. Ez szép napokon biztosítaná a 60 fokos hmv-et. Felhõs, õszi, téli idõszakban bizonytalan lenne a termelés. Mivel csak árammal tudok rásegíteni, estére vagy langyos víz marad éjszakai felfûtéssel, vagy nappali árammal kell felfûtenem délután. Tehát az 1 db kollektor kevés.

- A döntés ezért 2 db volt. Ez már nagyobb biztonsággal tudta még felhõs idõben is a 60 fokot. Jó besugárzás mellett a 70-et, és még maradt is belõle egy kevés felesleg kapacitás. Ez ment fûtés rásegítésre. A fûtés rásegítésben csak egy õszt teszteltem. Szerencsém volt az idõjárással, októberben elég sok tüzelõt meg tudtam takarítani.

- A következõ tavasszal ezért tettem még fel még +2 elemet, sorbakötve az elõzõ kettõvel. Így már (a több éves diagramon láthatod) nagy biztonsággal elkészül a hmv. Lehet felhõs idõ, - 10 fok, havazhat, csak ne legyen az Alföldön télen jellemzõen beálló többhetes mozdulatlan vastag felhõ-pára borítás, mert akkor meg sem indul a rendszer. Ilyenkor általában délben is alkonyati a sötétség.

A 4 sorbakötött kollektorral jó idõben 11.00 órára kész a 70 fokos hmv. Utána még számottevõ idõ és teljesítmény marad a fûtés rásegítésre. Ez nálunk (radiátoros a fûtés) azt jelenti, hogy a kollektorok segítségével lassabban hûl le a kazánnal betárolt víz hõmérséklete. Enyhe napokon, tavasszal és õsszel sokszor csak két-három naponként kell begyújtanom.
Kimondottan a lakás fûtésére ez az energia mennyiség kevés lenne. De a napközbeni temperáló fûtésre elegendõ. Reggeli begyújtás nélkül sem hûl le a lakás az elviselhetõ hõmérséklet alá délutánra.
Tehát a több kollektor magasabb hmv hõmérsékletet, több hmv-et ad kevesebb szivattyú fogyasztással.
Viszont a felesleget el kell tudni helyezni valahová nyáron is. Itt jön a képbe a medence, vagy az esetleges eltárolás õszre. Ha ezt sikerül megoldanod, összehangolni a kollektor méretet a felhasználásod céljaival, akkor már nem lesz sok a szivattyú fogyasztása. Csak egy jellemzõ adat, nálunk a kollektor és a hõcserélõk szivattyúinak a fogyasztása a legnagyobb termelés idején (300 KWh/hét) sem haladta meg a 8 KWh/hét értéket. Ez azért nem rossz befektetés.

Lehet, hogy ha már ilyen biztató eredményeid vannak a fûtéssel, érdemes lenne növelned a kollektorok számát.

Üdv
Sándor
link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2009-05-13 01:14:32
zsbalazs! Balázs, a 92 az akkor a csúcs, amikor a tároló 72 fokos. Ok a hõcserélõs áttétel, és a veszeteségek. Tehát tárolóban 72 fokos a víz, kollektortól 92 fokos jön, kollektorhoz 80-83 fokos megy. Ez a határ, mert a kollektor vezérlõ 95 foknál leállítja a rendszert. Ha közelebb lenne a tároló a kollektor hõcserélõjéhez, fel lehetne vinni 75-re is, de az már nagyon határeset. Az 55 fok az már a hmv elkészülte utáni állapot. Ekkor már visszakapcsolt a rendszer a fûtésrásegítésre. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2009-05-13
01:14:32

zsbalazs!

Balázs,

a 92 az akkor a csúcs, amikor a tároló 72 fokos. Ok a hõcserélõs áttétel, és a veszeteségek. Tehát tárolóban 72 fokos a víz, kollektortól 92 fokos jön, kollektorhoz 80-83 fokos megy. Ez a határ, mert a kollektor vezérlõ 95 foknál leállítja a rendszert. Ha közelebb lenne a tároló a kollektor hõcserélõjéhez, fel lehetne vinni 75-re is, de az már nagyon határeset.

Az 55 fok az már a hmv elkészülte utáni állapot. Ekkor már visszakapcsolt a rendszer a fûtésrásegítésre. link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás) 2009-05-10 12:14:14
Sándor! 11-12 fokos hőmérsékletkülönbség hogyan jön ki ha 55 a bemenő és 92 a kimenő. Nálam, a vezérlő alapbeállításával 5 fokos a különbség. Nálad a nagyobb hőcserélő miatt lehet 11-12 fok? Én is úgy gondolom hogy nagyobbal több lenne az eredmény, de most nem akarok többet költeni rá. A HMV-t úgy állítom elő hogy amikor eléri a puffer (hőcserélő) a 60 fokot akkor kezdi melegíteni a különálló (gázbojler, de egy hónapja kikapcsolva) tartályt ami 1-2 óra alatt átmelegszik úgy hogy a puffer hőmérséklete sem csökken ha süt a nap. Próbáltam 70 fokos hmv-t ami tényleg elég 2 napig, de ehhez sokkal tovább kell a szivattyút üzemeltetni ami energia költség. Folyadék áramlás számításnál a kollektor és a tartály közötti csővezeték térfogatát nem kell figyelembe venni? 47 méter hosszú 22-es csövem van. Ha 3 liter/percre van állítva az kevés magasabb fordulaton jobban üzemel, így a számításotok és meglátásotok is helyes. Ha többet süt a nap többet megy a szivattyú jobb az áramlás jobb a teljesítmény, mostanában ezt érzékelem. A villamos szerelőm természetesen érzékelte a „hibát”. üdv. Balázs link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás)

2009-05-10
12:14:14

Sándor!
11-12 fokos hőmérsékletkülönbség hogyan jön ki ha 55 a bemenő és 92 a kimenő. Nálam, a vezérlő alapbeállításával 5 fokos a különbség. Nálad a nagyobb hőcserélő miatt lehet 11-12 fok? Én is úgy gondolom hogy nagyobbal több lenne az eredmény, de most nem akarok többet költeni rá.
A HMV-t úgy állítom elő hogy amikor eléri a puffer (hőcserélő) a 60 fokot akkor kezdi melegíteni a különálló (gázbojler, de egy hónapja kikapcsolva) tartályt ami 1-2 óra alatt átmelegszik úgy hogy a puffer hőmérséklete sem csökken ha süt a nap. Próbáltam 70 fokos hmv-t ami tényleg elég 2 napig, de ehhez sokkal tovább kell a szivattyút üzemeltetni ami energia költség.
Folyadék áramlás számításnál a kollektor és a tartály közötti csővezeték térfogatát nem kell figyelembe venni? 47 méter hosszú 22-es csövem van. Ha 3 liter/percre van állítva az kevés magasabb fordulaton jobban üzemel, így a számításotok és meglátásotok is helyes. Ha többet süt a nap többet megy a szivattyú jobb az áramlás jobb a teljesítmény, mostanában ezt érzékelem.
A villamos szerelőm természetesen érzékelte a „hibát”.
üdv. Balázs
link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2009-05-08 08:33:29
zsbalazs! Balázs! Pontosítani szeretném az elõzõekben megfogalmazott véleményemet egy kicsit szakosabb érvekkel. Egy 30 csöves kollektor (a példa a Kardosék adatain alapul) hasznos térfogata 0,833 liter. Az optimális mûködéshez (a megtermelt hõmennyiség átvételéhez) szükséges folyadék áram csövenként 0,1 liter/perc, a harminc csõnél 3 liter/perc. Mivel egy 30-ast sorbakötöttél kettõ párhuzamossal két dolgot tettél: 1. Ha a tömegáramod az egy soros kollektornál helyes, akkor a másik kettõnél megfelezõdik, tehát fel kell forrjon a közeg. (Robert véleménye a megoldásra helyes: nyomásemelés, szivattyú teljesítmény növelés). Ezenkívül a két párhuzamosan kötött kollektornál fizikailag képtelenség egyenlõen elosztani az átáramló közeg mennyiségét. A körönkénti átmeneti ellenállások nem egyformák. A közeg hõmérsékletének változásával együtt változnak az áramlási viszonyok is. A végeredmény: a két párhuzamosan kötöttbõl az egyiken mindig nagyobb mennyiségû közeg fog átáramolni mint a másikon. Tehát a nagyobb ellenállású kollektorra idõegység alatt kevesebb közeg kerül, ezért helyi felforrás még megemelt nyomás esetén is elõfordulhat. 2. Ha a párhuzamos kollektorokhoz szükséges tömegáramot állítottad be a szivattyú szállítási teljesítményével, akkor a soros kollektorodon az optimális kétszerese áramlik keresztül. Feleslegesen megnövelve az áramlási veszteséget, gyakorlatilag nem adsz idõt a közegnek, hogy felvegye a kollektor által megtermelt hõmennyiséget. A gyûjtõcsõ túlmelegszik és a leállások pillanatában gõzzé alakítja a közeg egy részét. A napi sok apró leállás sok "levegõt" eredményez. Ezért értékelheted hatástalannak a légtelenítésedet. A három kollektorod képes lehet csúcsban 6-6,5 KW teljesítményre. Ekkora teljesítmény mellett a (szerintem) hibás logika azt a problémát kellett eredményezze, ami nálad is fellépett. Írtad, hogy "úgy döntöttünk", hogy a nyugati kettõt párhuzamosan kötjük... Ugye nem kollektor rendszereket tervezõ, nagy tapasztalattal bíró szakember volt a tanácsadód? Még csak nem is villamos szakember, mert ez egy tipikus villamos probléma (is). A kollektorok kapcsolási sorrendje is hibás, de erről csak röviden. Ha úgy kötötted volna össze őket ahogy az előzőekben javasoltam, akkor naponta a következő (a maximálisan elérhető) képlet jönne ki: Egy egység = egy kollektorral. Délelőtt 1 + 2x0,5 = 2 egység. Délben 1 + 2x1 = 3 egység. Délután 0,5 + 2x1 = 2,5 egység. Jelenleg legalább 0,5-1 kollektor napi teljesítményét veszíted el. Üdv. Sándorlink

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2009-05-08
08:33:29

zsbalazs!

Balázs!

Pontosítani szeretném az elõzõekben megfogalmazott véleményemet egy kicsit szakosabb érvekkel.

Egy 30 csöves kollektor (a példa a Kardosék adatain alapul) hasznos térfogata 0,833 liter. Az optimális mûködéshez (a megtermelt hõmennyiség átvételéhez) szükséges folyadék áram csövenként 0,1 liter/perc, a harminc csõnél 3 liter/perc.

Mivel egy 30-ast sorbakötöttél kettõ párhuzamossal két dolgot tettél:

1. Ha a tömegáramod az egy soros kollektornál helyes, akkor a másik kettõnél megfelezõdik, tehát fel kell forrjon a közeg. (Robert véleménye a megoldásra helyes: nyomásemelés, szivattyú teljesítmény növelés).
Ezenkívül a két párhuzamosan kötött kollektornál fizikailag képtelenség egyenlõen elosztani az átáramló közeg mennyiségét. A körönkénti átmeneti ellenállások nem egyformák. A közeg hõmérsékletének változásával együtt változnak az áramlási viszonyok is. A végeredmény: a két párhuzamosan kötöttbõl az egyiken mindig nagyobb mennyiségû közeg fog átáramolni mint a másikon. Tehát a nagyobb ellenállású kollektorra idõegység alatt kevesebb közeg kerül, ezért helyi felforrás még megemelt nyomás esetén is elõfordulhat.

2. Ha a párhuzamos kollektorokhoz szükséges tömegáramot állítottad be a szivattyú szállítási teljesítményével, akkor a soros kollektorodon az optimális kétszerese áramlik keresztül. Feleslegesen megnövelve az áramlási veszteséget, gyakorlatilag nem adsz idõt a közegnek, hogy felvegye a kollektor által megtermelt hõmennyiséget. A gyûjtõcsõ túlmelegszik és a leállások pillanatában gõzzé alakítja a közeg egy részét. A napi sok apró leállás sok "levegõt" eredményez. Ezért értékelheted hatástalannak a légtelenítésedet.

A három kollektorod képes lehet csúcsban 6-6,5 KW teljesítményre. Ekkora teljesítmény mellett a (szerintem) hibás logika azt a problémát kellett eredményezze, ami nálad is fellépett.
Írtad, hogy "úgy döntöttünk", hogy a nyugati kettõt párhuzamosan kötjük...
Ugye nem kollektor rendszereket tervezõ, nagy tapasztalattal bíró szakember volt a tanácsadód? Még csak nem is villamos szakember, mert ez egy tipikus villamos probléma (is).

A kollektorok kapcsolási sorrendje is hibás, de erről csak röviden. Ha úgy kötötted volna össze őket ahogy az előzőekben javasoltam, akkor naponta a következő (a maximálisan elérhető) képlet jönne ki:
Egy egység = egy kollektorral.
Délelőtt 1 + 2x0,5 = 2 egység.
Délben 1 + 2x1 = 3 egység.
Délután 0,5 + 2x1 = 2,5 egység.
Jelenleg legalább 0,5-1 kollektor napi teljesítményét veszíted el.

Üdv.
Sándorlink

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2009-05-08 00:35:48
zsbalazs! Balázs! Szerintem a három kollektort egyszerûen sorba kellett volna kötnöd. Elsõ a keleti oldalon felszerelt, utána a két nyugati sorbakötve és be a hõcserélõbe. A párhuzamos kapcsolás ilyen méretek mellett nem indolkolt. Robert véleménye a felforrásról, a nyomás növelésrõl, szivattyú direkt járatásról teljesen jogos. Nem lehet, hogy a hiba a szolárköri hõcserélõd gyenge teljesítményében van? Ha a teljesítménye (a felülete) a számítások szerint meg is felel, attól még a tárolóban kialakuló folyadékáramlás alakulhat kedvezõtlenül. Ezért tarjuk sokan jobbnak a külsõ hõcserélõket. A nálunk sorba kötött 4 db kollektor ma délben 8,7 KW teljesítménnyel üzemelt 11-12 fokos hõmérséklet különbség mellett. A felküldött hidegvíz 55 fokos volt. Abból semmi veszteséged nem származik, ha az elõzõ kollektor elõmelegíti a folyadékot a következõ számára. A magasabb hõmérséklet mellett a látszólagos kisebb solar teljesítmény nem jelent kevesebb kinyert hõmennyiséget. Ezek a vákumcsövesek sokkal magasabb hõmérsékleten is üzemeltethetõk. Ezért készülnek 8 bar max. üzemi nyomásra. Délelõtt, amikor a rendszerünk a hmv-et 1,5-2 óra alatt elõállította, akkor a kollektortól leérkezõ víz hõmérséklete a csúcsban 92 fokos volt. Ez így mûködik már három éve, drain-back rendszerben, felforrás nélkül. A hmv a teljes bojler térfogatban egyenletesen 70-72 fok. Ha fel emelnéd a hmv-ed hõmérsékletét, még több tartalékod lenne mint jelenleg. Üdv. Sándor link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2009-05-08
00:35:48

zsbalazs!

Balázs!

Szerintem a három kollektort egyszerûen sorba kellett volna kötnöd. Elsõ a keleti oldalon felszerelt, utána a két nyugati sorbakötve és be a hõcserélõbe.
A párhuzamos kapcsolás ilyen méretek mellett nem indolkolt.

Robert véleménye a felforrásról, a nyomás növelésrõl, szivattyú direkt járatásról teljesen jogos. Nem lehet, hogy a hiba a szolárköri hõcserélõd gyenge teljesítményében van? Ha a teljesítménye (a felülete) a számítások szerint meg is felel, attól még a tárolóban kialakuló folyadékáramlás alakulhat kedvezõtlenül. Ezért tarjuk sokan jobbnak a külsõ hõcserélõket.

A nálunk sorba kötött 4 db kollektor ma délben 8,7 KW teljesítménnyel üzemelt 11-12 fokos hõmérséklet különbség mellett. A felküldött hidegvíz 55 fokos volt. Abból semmi veszteséged nem származik, ha az elõzõ kollektor elõmelegíti a folyadékot a következõ számára. A magasabb hõmérséklet mellett a látszólagos kisebb solar teljesítmény nem jelent kevesebb kinyert hõmennyiséget. Ezek a vákumcsövesek sokkal magasabb hõmérsékleten is üzemeltethetõk. Ezért készülnek 8 bar max. üzemi nyomásra.
Délelõtt, amikor a rendszerünk a hmv-et 1,5-2 óra alatt elõállította, akkor a kollektortól leérkezõ víz hõmérséklete a csúcsban 92 fokos volt.
Ez így mûködik már három éve, drain-back rendszerben, felforrás nélkül. A hmv a teljes bojler térfogatban egyenletesen 70-72 fok.
Ha fel emelnéd a hmv-ed hõmérsékletét, még több tartalékod lenne mint jelenleg.

Üdv.
Sándor

link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás) 2009-05-07 18:26:20
Róbert! A tetőm két oldalra van osztva (galériában láthatod). Bal oldalon 230 cső van jobb oldalon 130 cső. A bal oldali párhuzamosan van kötve és erre csatlakozik be a jobboldali. Ezt azért gondoltuk hogy alacsony keringtetés során ne az legyen hogy az első panel előmelegíti a másodikra ami az előmelegített víznek köszönhetően kisebb teljesítménnyel üzemel. Én is gyanakszom a fordulatszám szabályzóra, így felvettem a beállítást a maximumra, de csak akkor kapcsol ha melegebbet termel mint a bojler hőmérséklete. Valószínüleg olyan probléma viszont felmerül hogy először a vízkör rövidebb mérete miatt a jobb oldalit melegíti, de az van a keleti oldalon és a nap onnan kel így amúgy is ott fűtene jobban. 4 hete lett beszerelve (2 hete a vezérlés melynek mérése 100 feletti üzemóránál tart) ezen időszak alatt 2 nap kellett egyéb módon fűteni és melegvizet előállítani. A rendszer alapvetően jól termel, de még van mit javítani rajta. Nagy tanulság volt a direkt gázfűtésű energiafaló bojlert kikapcsolni és úgy néz ki hogy nyáron ha nem kell majd esténként fűteni a melegvíz több napig is elég. Jelenleg 2 nap a csúcs. Kb. 50 m3 gázt váltottam ki és némi tüzifát. üdv. Balázs link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás)

2009-05-07
18:26:20

Róbert!
A tetőm két oldalra van osztva (galériában láthatod). Bal oldalon 2*30 cső van jobb oldalon 1*30 cső. A bal oldali párhuzamosan van kötve és erre csatlakozik be a jobboldali. Ezt azért gondoltuk hogy alacsony keringtetés során ne az legyen hogy az első panel előmelegíti a másodikra ami az előmelegített víznek köszönhetően kisebb teljesítménnyel üzemel.
Én is gyanakszom a fordulatszám szabályzóra, így felvettem a beállítást a maximumra, de csak akkor kapcsol ha melegebbet termel mint a bojler hőmérséklete.
Valószínüleg olyan probléma viszont felmerül hogy először a vízkör rövidebb mérete miatt a jobb oldalit melegíti, de az van a keleti oldalon és a nap onnan kel így amúgy is ott fűtene jobban.
4 hete lett beszerelve (2 hete a vezérlés melynek mérése 100 feletti üzemóránál tart) ezen időszak alatt 2 nap kellett egyéb módon fűteni és melegvizet előállítani. A rendszer alapvetően jól termel, de még van mit javítani rajta. Nagy tanulság volt a direkt gázfűtésű energiafaló bojlert kikapcsolni és úgy néz ki hogy nyáron ha nem kell majd esténként fűteni a melegvíz több napig is elég. Jelenleg 2 nap a csúcs.
Kb. 50 m3 gázt váltottam ki és némi tüzifát.
üdv. Balázs
link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-05-04 20:16:52
zsbalázs, Elképzelhető, hogy a sorba kapcsolt vcs kollektorok annyira felforrósodnak, hogy a szolár körben keringő folyadékáram nem tudja visszahűteni a kollektort és gőz keletkezik. Szerintem a szivattyút ne használt fordulatszám-szabályzott módban, csak kapcsolt üzemben. 5 bar-on a víz 160 fokon forr fel. A síkkollektorok hővesztesége akkora, hogy megfelelően nagy nyomás esetén a forráspont alatt kialakulhat az egyensúlyi hőmérséklet. A vákuumcsöves kollektorok hővesztesége sokkal kisebb, mint a síkkollektoroké, esély sincs arra, hogy a forráspont alatt egyensúlyi hőmérséklet alakulhasson ki (csak felhős időben). Ebből a szempontból a síkkollektorok zárt rendszerben védettebbek. A vákuumcsöves kollektoroknál a drain-back jelenthet védelmet. Az automata szelepek a gőzben egyébként nem úgy működnek, mint a levegőben. Több kollektoros rendszer leírásában az szerepel, hogy a kollektor mellett csak kézi légtelenítő szelepet szabad beépíteni. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2009-05-04
20:16:52

zsbalázs,

Elképzelhető, hogy a sorba kapcsolt vcs kollektorok annyira felforrósodnak, hogy a szolár körben keringő folyadékáram nem tudja visszahűteni a kollektort és gőz keletkezik. Szerintem a szivattyút ne használt fordulatszám-szabályzott módban, csak kapcsolt üzemben.

5 bar-on a víz 160 fokon forr fel. A síkkollektorok hővesztesége akkora, hogy megfelelően nagy nyomás esetén a forráspont alatt kialakulhat az egyensúlyi hőmérséklet.
A vákuumcsöves kollektorok hővesztesége sokkal kisebb, mint a síkkollektoroké, esély sincs arra, hogy a forráspont alatt egyensúlyi hőmérséklet alakulhasson ki (csak felhős időben). Ebből a szempontból a síkkollektorok zárt rendszerben védettebbek. A vákuumcsöves kollektoroknál a drain-back jelenthet védelmet.

Az automata szelepek a gőzben egyébként nem úgy működnek, mint a levegőben. Több kollektoros rendszer leírásában az szerepel, hogy a kollektor mellett csak kézi légtelenítő szelepet szabad beépíteni. link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás) 2009-05-04 17:39:27
Róbert! Nem drain back van. Áramszünet nem valószínű hogy volt, de már van szübetmentes tápom is. Szerintem automata a légtelenítő, de szerintem csak forrás esetén kellene bekapcsolnia. Nem hagyományos hanem solarhoz való. A vezérlő utasítása is a nyomás növelést ajánlotta ki is ment a levegő, most jól üzemel, de nekem nem szimpatikus a 4-5 bar nyomás. Vasárnap nagyon meg voltam elégedve a teljesítménnyel estére 3,5-4 fokot fűtött a lakáson. üdv. Balázs link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás)

2009-05-04
17:39:27

Róbert!

Nem drain back van. Áramszünet nem valószínű hogy volt, de már van szübetmentes tápom is. Szerintem automata a légtelenítő, de szerintem csak forrás esetén kellene bekapcsolnia. Nem hagyományos hanem solarhoz való. A vezérlő utasítása is a nyomás növelést ajánlotta ki is ment a levegő, most jól üzemel, de nekem nem szimpatikus a 4-5 bar nyomás.
Vasárnap nagyon meg voltam elégedve a teljesítménnyel estére 3,5-4 fokot fűtött a lakáson.

üdv. Balázs link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-05-03 20:33:16
zsbalázs, Ha jól emlékszem neked nem drain-back rendszered van. Ebben az esetben már egy rövid áramszünet esetén is felforrhat a nedű a kollektorban. ( A forráspont növelhető a viszonylag magas, 4-5 bar üzemi nyomás beállításával.) Milyen légtelenítő szeleped van és hol van felszerelve? A napkollektoros rendszerek esetén a fűtési rendszerekben használt automata légtelenítő szelepek nem alkalmasak. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2009-05-03
20:33:16

zsbalázs,

Ha jól emlékszem neked nem drain-back rendszered van.
Ebben az esetben már egy rövid áramszünet esetén is felforrhat a nedű a kollektorban. ( A forráspont növelhető a viszonylag magas, 4-5 bar üzemi nyomás beállításával.)

Milyen légtelenítő szeleped van és hol van felszerelve? A napkollektoros rendszerek esetén a fűtési rendszerekben használt automata légtelenítő szelepek nem alkalmasak.
link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás) 2009-05-03 09:16:16
Róbert! A solar körre vonatkozott a probléma, megemeltem a nyomást és a solar szivattyú alapfordulatát. A levegőt kinyomta a rendszer most jól üzemel, de nem tudom pontosan hogyan kerül bele levegő. A tetőn van légtelenítő, de szerintem még ettől zárt a rendszer. Lehet hogy napközben megforralta a vizet (fagyálló) amit a szivattyúra vezetek vissza és ekkor került bele levegő. Pénteken volt ilyen probléma délben ekkor állítottam a szivattyún. A stranddal kapcsolatban hasonló a véleményem, de valahogy a megtérülésbe csak kis részben venném bele inkább egy plusz haszonnak gondolom, majd ha meg lesz a medence és tudja is fűteni meglátjuk. üdv. Balázslink

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás)

2009-05-03
09:16:16

Róbert!

A solar körre vonatkozott a probléma, megemeltem a nyomást és a solar szivattyú alapfordulatát. A levegőt kinyomta a rendszer most jól üzemel, de nem tudom pontosan hogyan kerül bele levegő. A tetőn van légtelenítő, de szerintem még ettől zárt a rendszer. Lehet hogy napközben megforralta a vizet (fagyálló) amit a szivattyúra vezetek vissza és ekkor került bele levegő. Pénteken volt ilyen probléma délben ekkor állítottam a szivattyún.

A stranddal kapcsolatban hasonló a véleményem, de valahogy a megtérülésbe csak kis részben venném bele inkább egy plusz haszonnak gondolom, majd ha meg lesz a medence és tudja is fűteni meglátjuk.

üdv. Balázslink

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2009-04-30 00:06:41
zsbalazs! Balázs szia. A kérdésed a kollektor körre vonatkozik? Zárt, nyomás alatti rendszer vízzel feltöltve? A kattogónak hallatszó hangról fûtéskörnél hallottam. Ott kis teljesítményû vízütés volt a valószínûsíthetõ oka a kattogásnak. A csõrendszerben nem levegõ volt a vízben, hanem csak egy kevés víz a szinte üres csõben. A szivattyú szárazon járt és amikor összefolyt egy kevés víz akkor azt "bevágta" a csõrendszerbe. Amit a gyerekmedencérõl írtál legutóbb, arról nekem más a tapasztalatom. Igenis gazdaságosan ki lehet használni a nyári hónapokban a felesleges kollektor termelést. Utána számoltunk a gyerekeimmel, mennyibe kerül a strand. Egy tizes alatt nem igen lehet megúszni egy strandolást. Viszont egy közepes amatõr kategóriájú, több évig használható medence egyszeri beruházása 50-60 eFt. Havi 10 ezerbõl, és heti 5-6 óra munkából kijön az üzemeltetése. 3-4 hónapon át használható, hetente 2-4 alkalommal. Iskolás korig megfelel a gyerekeknek. Jöhetnek a barátok, szomszédok, 6-7 gyereket még szemmel lehet tartani. Közben elég ha egy szülõ van velük a vízben. Este, éjjel pedig az "öregek", szülõk, barátok sörözgethetnek, falatozgathatnak a vízben. Nincs belépõ, parkolás, záróra, úszómester, csak felüdülés és szórakozás. Ha csak a gyerekek igényét számolom, akkor is megtérül 1-2 hónap alatt. A következõ évek pedig már ingyen vannak. Nem helyettesíti az elutazást, a szabadságot, viszont minden hétköznap este elérhetõ. Persze nem oldja meg a feleleges napenergia elhelyezését, ha már kinõttek a gyerekek a medencés korból. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2009-04-30
00:06:41

zsbalazs!

Balázs szia.

A kérdésed a kollektor körre vonatkozik? Zárt, nyomás alatti rendszer vízzel feltöltve?
A kattogónak hallatszó hangról fûtéskörnél hallottam. Ott kis teljesítményû vízütés volt a valószínûsíthetõ oka a kattogásnak. A csõrendszerben nem levegõ volt a vízben, hanem csak egy kevés víz a szinte üres csõben. A szivattyú szárazon járt és amikor összefolyt egy kevés víz akkor azt "bevágta" a csõrendszerbe.

Amit a gyerekmedencérõl írtál legutóbb, arról nekem más a tapasztalatom. Igenis gazdaságosan ki lehet használni a nyári hónapokban a felesleges kollektor termelést. Utána számoltunk a gyerekeimmel, mennyibe kerül a strand. Egy tizes alatt nem igen lehet megúszni egy strandolást.
Viszont egy közepes amatõr kategóriájú, több évig használható medence egyszeri beruházása 50-60 eFt. Havi 10 ezerbõl, és heti 5-6 óra munkából kijön az üzemeltetése. 3-4 hónapon át használható, hetente 2-4 alkalommal. Iskolás korig megfelel a gyerekeknek. Jöhetnek a barátok, szomszédok, 6-7 gyereket még szemmel lehet tartani. Közben elég ha egy szülõ van velük a vízben.
Este, éjjel pedig az "öregek", szülõk, barátok sörözgethetnek, falatozgathatnak a vízben. Nincs belépõ, parkolás, záróra, úszómester, csak felüdülés és szórakozás.
Ha csak a gyerekek igényét számolom, akkor is megtérül 1-2 hónap alatt. A következõ évek pedig már ingyen vannak.
Nem helyettesíti az elutazást, a szabadságot, viszont minden hétköznap este elérhetõ.
Persze nem oldja meg a feleleges napenergia elhelyezését, ha már kinõttek a gyerekek a medencés korból.
link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás) 2009-04-29 18:28:23
Sándor, Róbert! Valószínű hogy a rendszeremben levegő maradt, de hogyan lehet hogy szinte 0 nyomáson is dolgozik, vagy legalábbis úgy tűnik (kollektor hőmérséklete szivattyú hatására csökken tárolóé nő). Ha engedek rá vizet nő a nyomás és kattog, ezt már csinálta korábban is, de idővel beállt egy stabil szintre, utána meg lecsökkent. Hogyan lehet ez? Gondolom ha nincsen benne levegő akkor működik ideálisan. Mitől kerülhet bele levegő? Vagy még a kezdetekkor bennemaradt csak lassan jön ki? üdv. Balázslink

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás)

2009-04-29
18:28:23

Sándor, Róbert!

Valószínű hogy a rendszeremben levegő maradt, de hogyan lehet hogy szinte 0 nyomáson is dolgozik, vagy legalábbis úgy tűnik (kollektor hőmérséklete szivattyú hatására csökken tárolóé nő).
Ha engedek rá vizet nő a nyomás és kattog, ezt már csinálta korábban is, de idővel beállt egy stabil szintre, utána meg lecsökkent. Hogyan lehet ez? Gondolom ha nincsen benne levegő akkor működik ideálisan. Mitől kerülhet bele levegő? Vagy még a kezdetekkor bennemaradt csak lassan jön ki?

üdv. Balázslink

Homline Forum => Napenergiás rendszerek problémái => Napkolektor problémák

lapozz: « előző 1, 2