Napkolektor problémák :: Biosolar Fórum

Homline Forum => Napenergiás rendszerek => Napkolektor problémák

villam64(1172 eddigi hozzászólás) 2010-02-13 07:10:00
MGX értékelése, tapasztalata Bocsi , hogy ennyit irok , de ahogy olvasom vissza rengeteg dolog jut eszembe . Egy személyes tapasztalat : 4 éves !! .... vitosol 300 -as 30 as egységek , szimpla üvegcsöves sik szelet kollektor , volt olyan cső ami egyszerüen eltört magától , de ami érdekes , kb minden negyedik cső elvesztette a vákuumot !! Ez a réz üveg kapcsolat átka. Egyébként ezekre a kollektorokra a forgalmazó nem vállal garanciát hacsak egyszer is felforrt. Ennyi , márkanév vagy nem márkanév , nem biztos hogy a drága jó is . Az AP kollektor profi. Kivitele jól átgondolt , szépen van megcsinálva a részletekre is gondoltak . Könnyen jól lehet szerelni , az anyagminőség is jó. A teljesitménnyel nincs gond , bár ez sokmindentől függ nem lehet összehasonlitani több rendszert . Az AKT is rendben van , bár kivitele nem olyan preciz mint az előzőé .De ez árában is mutatkozik. A teljesitményében nincs különösebb különbség. Mindkettő jó termék.Mondjuk az AKT ból több fogy az ára miatt. Találkoztam AKT hoz hasonló termékkel , a gyártási minőség gyengébb volt , emiatt a szerelésnél és az összerakásnál volt egy kis gondunk... Egyébként pont ma teszteltem két Heat-pipe-ot . Melegvizbe kell tenni őket : az egyik azonnal felforrósodott , a másik egyáltalán nem . De az utóbbi viszont a saját helyén az üvegcsőben , az elmút hetekben 0-5 fokos külső hőm esetén kint a napon közel 120-130 fokot produkált.Valszeg a hőküszöbje magasabb volt, viszont ez elgondolkoztató téli üzemben ..... Azt még el kell hogy mondjam , amelyik müködött az AKT volt . A többit ki lehet találni. Ha van rá pénzed , az AP a legjobb választás . Az AKT , ( nem hasonló ) is nagyon jó ., rengeteget szereltünk nem volt a csomagban törött cső , sem hibás üveg , sem lyukas fejrész . Én azt mondom az elhelyezés baromi sokat számit . Egy jó tető és egy kicsi túlméret kompenzálja a különbséget , és árban ugyanott vagy. Sajnos be kell látni , vannak utánzatok melyek nem jók . Az olcsó szállitás miatt eleve sérülten jönnek a dobozok , itthon válogatják át őket. A fejrész ( osztó) volt hogy szivárgott , és csak a tetőn feltöltés után derült ki 3 emelet magasan , 3 sorban a legfelső ...... rémálom . De előfordulhat , hogy nem veszik észre csak mikor felmegy a hőm . 80 90 fokra akkor kezd el folyni . A csöveken mély karcok voltak , ez a gondatllan kezelés eredménye.(kinában ) Véleményem , csak olyan helyről szabad venni , ahol komoly garanciát adnak rá . Cégeket természetesen nem mondok . Szóval ez a kettő van amiről jó véleményt tudok mondani , és elérhető áron vannak . A márkásabb cuccok irreeálisan drágák , annyival nem tudnak többet. A Drazice két hőcserélőst szoktuk használni az 500 literest szereltünk többet . A két hőcserélőt sorba kötjük , ha nincs kazános ráfűtés . A szigetelése korrekt , min 5-8 cm full purhab az egész , a két mérőhüvelybe befér 3-3 db érzékelő . a hővesztesége is elfogadható.Kicsit nehéz 250 kg körül van , ez 70 cm átmérőjű. A drazice is 10 bar-os , de mi mindig teszünk elé nyomás csökkentőt , a hmv nek a 4 bar elég. Emellett tágulási tartályt is teszünk , a térfogat 10 % -a méretben. Normál háztartási alkalmazásban a 8 bar- os bizti szelep megvédi a tartályt . A reflexet nem ismerem , de megnéztem egyszer ez drágább . Az javaslom , minél több vizet érdemes tárolni. link

villam64(1172 eddigi hozzászólás)

2010-02-13
07:10:00

MGX értékelése, tapasztalata

Bocsi , hogy ennyit irok , de ahogy olvasom vissza rengeteg dolog jut eszembe .

Egy személyes tapasztalat : 4 éves !! .... vitosol 300 -as 30 as egységek ,
szimpla üvegcsöves sik szelet kollektor , volt olyan cső ami egyszerüen eltört magától ,
de ami érdekes , kb minden negyedik cső elvesztette a vákuumot !! Ez a réz üveg kapcsolat átka. Egyébként ezekre a kollektorokra a forgalmazó nem vállal garanciát hacsak egyszer is felforrt.

Ennyi , márkanév vagy nem márkanév , nem biztos hogy a drága jó is .

Az AP kollektor profi. Kivitele jól átgondolt , szépen van megcsinálva a részletekre is gondoltak . Könnyen jól lehet szerelni , az anyagminőség is jó.
A teljesitménnyel nincs gond , bár ez sokmindentől függ nem lehet összehasonlitani több rendszert .

Az AKT is rendben van , bár kivitele nem olyan preciz mint az előzőé .De ez árában is mutatkozik. A teljesitményében nincs különösebb különbség.
Mindkettő jó termék.Mondjuk az AKT ból több fogy az ára miatt.
Találkoztam AKT hoz hasonló termékkel , a gyártási minőség gyengébb volt , emiatt a szerelésnél és az összerakásnál volt egy kis gondunk...

Egyébként pont ma teszteltem két Heat-pipe-ot .
Melegvizbe kell tenni őket : az egyik azonnal felforrósodott , a másik egyáltalán nem .
De az utóbbi viszont a saját helyén az üvegcsőben , az elmút hetekben 0-5 fokos külső hőm esetén kint a napon közel 120-130 fokot produkált.Valszeg a hőküszöbje magasabb volt, viszont ez elgondolkoztató téli üzemben .....
Azt még el kell hogy mondjam , amelyik müködött az AKT volt . A többit ki lehet találni.

Ha van rá pénzed , az AP a legjobb választás .

Az AKT , ( nem hasonló ) is nagyon jó ., rengeteget szereltünk nem volt a csomagban törött cső , sem hibás üveg , sem lyukas fejrész . Én azt mondom az elhelyezés baromi sokat számit . Egy jó tető és egy kicsi túlméret kompenzálja a különbséget , és árban ugyanott vagy.
Sajnos be kell látni , vannak utánzatok melyek nem jók . Az olcsó szállitás miatt eleve sérülten jönnek a dobozok , itthon válogatják át őket. A fejrész ( osztó) volt hogy szivárgott , és csak a tetőn feltöltés után derült ki 3 emelet magasan , 3 sorban a legfelső ...... rémálom . De előfordulhat , hogy nem veszik észre csak mikor felmegy a hőm . 80 90 fokra akkor kezd el folyni . A csöveken mély karcok voltak , ez a gondatllan kezelés eredménye.(kinában )
Véleményem , csak olyan helyről szabad venni , ahol komoly garanciát adnak rá .
Cégeket természetesen nem mondok .
Szóval ez a kettő van amiről jó véleményt tudok mondani , és elérhető áron vannak .
A márkásabb cuccok irreeálisan drágák , annyival nem tudnak többet.
A Drazice két hőcserélőst szoktuk használni az 500 literest szereltünk többet .
A két hőcserélőt sorba kötjük , ha nincs kazános ráfűtés .
A szigetelése korrekt , min 5-8 cm full purhab az egész , a két mérőhüvelybe befér 3-3 db érzékelő . a hővesztesége is elfogadható.Kicsit nehéz 250 kg körül van , ez 70 cm átmérőjű. A drazice is 10 bar-os , de mi mindig teszünk elé nyomás csökkentőt , a hmv nek a 4 bar elég. Emellett tágulási tartályt is teszünk , a térfogat 10 % -a méretben.
Normál háztartási alkalmazásban a 8 bar- os bizti szelep megvédi a tartályt . A reflexet nem ismerem , de megnéztem egyszer ez drágább .
Az javaslom , minél több vizet érdemes tárolni.
link

sándor(599 eddigi hozzászólás) 2010-02-13 00:02:17
villam64! Ezeket az állításokat azok a honlapok tartalmazzák amelyeket idéztél. Elsõre magától értetõdõ és egyszerû magyarázatot adnak a mûködésre. Késõbb ellent mondanak saját maguknak, és még a szerzõt sem lehet megkérdezni. Az értekezésük elemeit másoktól vették át, ezért nem kerek a dolog. Azt, hogy a levegõs rendszered nagyobb hatásfokkal mûködik majd, mint egy jó vizes kollektor, kíváncsian várom (én is). link

sándor(599 eddigi hozzászólás)

2010-02-13
00:02:17

villam64!

Ezeket az állításokat azok a honlapok tartalmazzák amelyeket idéztél. Elsõre magától értetõdõ és egyszerû magyarázatot adnak a mûködésre. Késõbb ellent mondanak saját maguknak, és még a szerzõt sem lehet megkérdezni. Az értekezésük elemeit másoktól vették át, ezért nem kerek a dolog.

Azt, hogy a levegõs rendszered nagyobb hatásfokkal mûködik majd, mint egy jó vizes kollektor, kíváncsian várom (én is). link

villam64(1172 eddigi hozzászólás) 2010-02-12 16:04:44
Sándor Azt nem állítottam, hogy üzem közben a kicsapódott gőz vissza fog csorogni az aljára. Azt viszont állítom, hogy az üzemszerű állapothoz legalább dupla hőmérséklet kell az üveg falán lennie, mint a folyadék forráspontjának. Amikor főzöl, akkor is jóval magasabb hőt viszel az edény falára. A gáz lángja sem 100 °C-os. A hőmérsékletet illetően is én csak azt állítom, hogy a vákuumcsőben lehet üresjáratban 250 °C. Az, hogy üresjáratban mennyit tud felvinni a gyűjtőhöz a rendszer, vagy a fejhez, azt még nem mértem. Azt megjegyeztem már, hogy a honlapokat azért citálom ide, hogy olvassanak a fórumozók, és értékeljenek, elmélkedjenek. Amit találok és a témához kapcsolódik, azt másoknak is megmutatom. Köszönöm az észrevételeket. Mivel átgondoltam többször a heat-pipe-s rendszert, azt látom, hogy a levegős rendszerem nagyobb hatásfokkal fog működni napi viszonylatban, mint egy jó vizes vákuumcsöves. Ezt próbáltam kifejteni az írásomban.link

villam64(1172 eddigi hozzászólás)

2010-02-12
16:04:44

Sándor
Azt nem állítottam, hogy üzem közben a kicsapódott gőz vissza fog csorogni az aljára. Azt viszont állítom, hogy az üzemszerű állapothoz legalább dupla hőmérséklet kell az üveg falán lennie, mint a folyadék forráspontjának. Amikor főzöl, akkor is jóval magasabb hőt viszel az edény falára. A gáz lángja sem 100 °C-os. A hőmérsékletet illetően is én csak azt állítom, hogy a vákuumcsőben lehet üresjáratban 250 °C. Az, hogy üresjáratban mennyit tud felvinni a gyűjtőhöz a rendszer, vagy a fejhez, azt még nem mértem.
Azt megjegyeztem már, hogy a honlapokat azért citálom ide, hogy olvassanak a fórumozók, és értékeljenek, elmélkedjenek. Amit találok és a témához kapcsolódik, azt másoknak is megmutatom. Köszönöm az észrevételeket.
Mivel átgondoltam többször a heat-pipe-s rendszert, azt látom, hogy a levegős rendszerem nagyobb hatásfokkal fog működni napi viszonylatban, mint egy jó vizes vákuumcsöves. Ezt próbáltam kifejteni az írásomban.link

sándor(599 eddigi hozzászólás) 2010-02-12 01:16:12
villam64! Az egyik idecitált honlap régi. Négy éve volt összerakva, elég kezdetleges információk alapján. Azóta semmi. A másik pedig egy innen onnan összeszedett, még nyelvtanilag is hibás anyag. Nem tünt fel, hogy mekkora hõmérsékletet lát elérhetõnek a vákumcsõ belsejében? Hogyan lesz ebbõl 250 fokos üresjárati fejhõmérséklet? És ezzel visszajutottunk a múltkor nem tisztázott felvetéseimhez a hõcsõvel (is) kapcsolatban, hogy az alu hõkivezetõdrõl ne is beszéljünk. Szerinted a lerajzolt, leírt rendszerben elképzelhetõnek tartod, hogy a fejben lecsapódott folyadék csepp (itt már szó nincs se tiszta vízrõl, se alkoholról, csak "folyadékról"!) aminek a folyadék halmazállapotában 25-30 fokos lehet csak a hõmérséklete (különben gõzzé válna), akkor az a felszálló 100-150 fokos gõzben, a gõzzel szemben lefelé csorogva folyadékcspp maradjon abban a vékony csõben? Magának a réz hõcsõnek a méréseid szerint is alapból jóval 150 fok felett kell, hogy legyen a hõmérséklete. És mintha semmi sem történt volna visszatér a folyadékcsepp a csõfenékre, hogy ott újból elkezdjen felmelegedni? Szóval lenne itt még mit megrágni. link

sándor(599 eddigi hozzászólás)

2010-02-12
01:16:12

villam64!

Az egyik idecitált honlap régi. Négy éve volt összerakva, elég kezdetleges információk alapján. Azóta semmi.

A másik pedig egy innen onnan összeszedett, még nyelvtanilag is hibás anyag.
Nem tünt fel, hogy mekkora hõmérsékletet lát elérhetõnek a vákumcsõ belsejében?
Hogyan lesz ebbõl 250 fokos üresjárati fejhõmérséklet?

És ezzel visszajutottunk a múltkor nem tisztázott felvetéseimhez a hõcsõvel (is) kapcsolatban, hogy az alu hõkivezetõdrõl ne is beszéljünk.

Szerinted a lerajzolt, leírt rendszerben elképzelhetõnek tartod, hogy a fejben lecsapódott folyadék csepp (itt már szó nincs se tiszta vízrõl, se alkoholról, csak "folyadékról"!) aminek a folyadék halmazállapotában 25-30 fokos lehet csak a hõmérséklete (különben gõzzé válna), akkor az a felszálló 100-150 fokos gõzben, a gõzzel szemben lefelé csorogva folyadékcspp maradjon abban a vékony csõben? Magának a réz hõcsõnek a méréseid szerint is alapból jóval 150 fok felett kell, hogy legyen a hõmérséklete. És mintha semmi sem történt volna visszatér a folyadékcsepp a csõfenékre, hogy ott újból elkezdjen felmelegedni?

Szóval lenne itt még mit megrágni.
link

villam64(1172 eddigi hozzászólás) 2010-02-11 19:49:22
Sziasztok A vákuumcsöveknek a seprűzés meg se kottyan. A 40 kg kollektoromat 2 db csövet megfogva szállítom. A csövek nem ettől mennek tönkre. ZsBalázs, a rendszereddel azon a 3 napos napon 300 liter legalább 60 °C-os vizet vesztettél el. Amikor nem okoz gondot a leseprűzése a vákuumcsövesnek javaslom elvégezni a méréseim alapján. Én a vákuumcsövesek dőlésszögét 55°-70° közé javaslom. A meredekségével könnyebben hó mentesíthető. Az üvegen +-45°-os szögig jó a fény áteresztése. Ez 9 óra és 15 óra között van. Ezt a beállításoknál érdemes figyelembe venni. Függőleges mozgását nézve a napnak az őszi és tavaszi napfordulókor 42.5°-ok delel a nap, tehát a 70°-osra állított kollektor a közép átlag. Egy ilyen kollektor hamarabb indul el. Indulásához pótolnia kell a veszteségeket. A tartály és a kollektor közötti csövek visszahűltek. Néhány indulás kell, hogy pótolja a rendszer ezt a rendszer. A vákuumcsövekben magas hőmérsékletnek kell kialakulnia a működéshez. Szerintem a heat-pipe-ben lévő hőszállító közeg forráspontjának ~duplája. A fényt hővé a vákuumcsövek belső üvegének külső részén található festékréteg alakítja hővé. Ennek a rossz hővezetőjű üvegen kell áthaladnia. Az üveggel érintkezik egy lemez, amely ezt a hőt szép lassan elszállítja a heat-pipe-hez. Az szép lassan átveszi ezt a hőt, és továbbítja a benne lévő folyadéknak. Amíg a folyadék gőzzé nem alakul, addig a hő továbbítása a gyűjtő felé nagyon lassú. Ahhoz, hogy a folyadékból gőz legyen, nem elég az az energia, ami a folyadék 1 °C-kal történő emeléséhez kellett. Ennek a többszöröse szükségeltetik. Ezek mind-mind apró veszteségek, ami a kollektor tényleges működését késlelteti. A légkollektornál ezek az átvitelből adódó veszteségek nincsenek. Alacsonyabb hőfokon képes üzemelni. A tesztjeimre visszatérve. Az alumínium fajlagos hőszállító képessége fele a réznek. Ez az alumínium cső kilógva a vákuumcsőből, 0 °C alatti kinti hőmérsékleten hideg. A vákuumcső a hóban állt, a csúcsával lefelé borult időben. A vákuumcső körben kapta a szórt sugárzást. Kihúzva az alumínium csövet, nem lehetett megfogni, mert égetett, mivel belül 70 °C volt, nem tudta a jó hővezetőjű alumínium elszállítani a keletkező hőt. Nettó-bruttó. Amikor hátulról fényelnyelő réteget teszek a vákuumcsöves mögé, lerontom a hatásfokát. Alapban 1 cső nettó felülete 0.047 m * Pí * 1.6 m. Amikor takarom a hátulját ezt csökkentem. Így 1 db 30 vákuumcsöves kollektor nettó felülete tág határok között mozoghat. Nem szabad a vákuumcsövesnél a szemből látható elnyelő réteggel számolni. A mellette és oldalról nézve a másik cső is ver i rá a fényt. Mert az üveg nem 100 %-osan engedi át a fényt. Egy részét visszaveri a beesési szögtől függően. Tehetnék a kollektor mögé bizonyos távolságra üveget. Amikor a nap 45°-nál nagyobb szögben elfordul, akkor a kollektor mögött lévő üveg elkezd tükrözni a kollektor hátára. Természetesen hosszabbra érdemesebb választani ezt a tükör felületet, mint a kollektorét. Szükség van-e erre a plusz felületre. Természetesen nyáron nem. A többi évszakban igen. Ennek az üvegnek a légellenállása magas. Ezért érdemesebb csőszerű tükröző felületet készíteni. Sokféle vákuumcsöves kollektort gyártanak, jobbat és rosszabbat is az AP-nál. Egyenlőre ennyit a gondolataimból. Egy újabb oldalra hívták fel a figyelmem. http://users.telenet.be/hagim/zonne_energie/solar_collectors.htm http://www.metallglas.hu/download/techsegedlet.pdflink

villam64(1172 eddigi hozzászólás)

2010-02-11
19:49:22

Sziasztok
A vákuumcsöveknek a seprűzés meg se kottyan. A 40 kg kollektoromat 2 db csövet megfogva szállítom. A csövek nem ettől mennek tönkre. ZsBalázs, a rendszereddel azon a 3 napos napon 300 liter legalább 60 °C-os vizet vesztettél el. Amikor nem okoz gondot a leseprűzése a vákuumcsövesnek javaslom elvégezni a méréseim alapján. Én a vákuumcsövesek dőlésszögét 55°-70° közé javaslom. A meredekségével könnyebben hó mentesíthető. Az üvegen +-45°-os szögig jó a fény áteresztése. Ez 9 óra és 15 óra között van. Ezt a beállításoknál érdemes figyelembe venni. Függőleges mozgását nézve a napnak az őszi és tavaszi napfordulókor 42.5°-ok delel a nap, tehát a 70°-osra állított kollektor a közép átlag. Egy ilyen kollektor hamarabb indul el. Indulásához pótolnia kell a veszteségeket. A tartály és a kollektor közötti csövek visszahűltek. Néhány indulás kell, hogy pótolja a rendszer ezt a rendszer. A vákuumcsövekben magas hőmérsékletnek kell kialakulnia a működéshez. Szerintem a heat-pipe-ben lévő hőszállító közeg forráspontjának ~duplája. A fényt hővé a vákuumcsövek belső üvegének külső részén található festékréteg alakítja hővé. Ennek a rossz hővezetőjű üvegen kell áthaladnia. Az üveggel érintkezik egy lemez, amely ezt a hőt szép lassan elszállítja a heat-pipe-hez. Az szép lassan átveszi ezt a hőt, és továbbítja a benne lévő folyadéknak. Amíg a folyadék gőzzé nem alakul, addig a hő továbbítása a gyűjtő felé nagyon lassú. Ahhoz, hogy a folyadékból gőz legyen, nem elég az az energia, ami a folyadék 1 °C-kal történő emeléséhez kellett. Ennek a többszöröse szükségeltetik. Ezek mind-mind apró veszteségek, ami a kollektor tényleges működését késlelteti. A légkollektornál ezek az átvitelből adódó veszteségek nincsenek. Alacsonyabb hőfokon képes üzemelni. A tesztjeimre visszatérve. Az alumínium fajlagos hőszállító képessége fele a réznek. Ez az alumínium cső kilógva a vákuumcsőből, 0 °C alatti kinti hőmérsékleten hideg. A vákuumcső a hóban állt, a csúcsával lefelé borult időben. A vákuumcső körben kapta a szórt sugárzást. Kihúzva az alumínium csövet, nem lehetett megfogni, mert égetett, mivel belül 70 °C volt, nem tudta a jó hővezetőjű alumínium elszállítani a keletkező hőt. Nettó-bruttó. Amikor hátulról fényelnyelő réteget teszek a vákuumcsöves mögé, lerontom a hatásfokát. Alapban 1 cső nettó felülete 0.047 m * Pí * 1.6 m. Amikor takarom a hátulját ezt csökkentem. Így 1 db 30 vákuumcsöves kollektor nettó felülete tág határok között mozoghat. Nem szabad a vákuumcsövesnél a szemből látható elnyelő réteggel számolni. A mellette és oldalról nézve a másik cső is ver i rá a fényt. Mert az üveg nem 100 %-osan engedi át a fényt. Egy részét visszaveri a beesési szögtől függően. Tehetnék a kollektor mögé bizonyos távolságra üveget. Amikor a nap 45°-nál nagyobb szögben elfordul, akkor a kollektor mögött lévő üveg elkezd tükrözni a kollektor hátára. Természetesen hosszabbra érdemesebb választani ezt a tükör felületet, mint a kollektorét. Szükség van-e erre a plusz felületre. Természetesen nyáron nem. A többi évszakban igen. Ennek az üvegnek a légellenállása magas. Ezért érdemesebb csőszerű tükröző felületet készíteni. Sokféle vákuumcsöves kollektort gyártanak, jobbat és rosszabbat is az AP-nál. Egyenlőre ennyit a gondolataimból.
Egy újabb oldalra hívták fel a figyelmem.
http://users.telenet.be/hagim/zonne_energie/solar_collectors.htm
http://www.metallglas.hu/download/techsegedlet.pdflink

robert(2752 eddigi hozzászólás) 2010-02-11 08:08:40
Sándor, zsbalázs, Én úgy emlékszem, hogy az SPF megadja a brutto és nettó hatásfokgörbét is. Nem lenne jó összehasonlítási alap (megkerülve a B-N kérdést) a berekelülési költség/hozam számítása. Annyira szórnak az árak, és az esetleges támogatás is 30% eltérését okoznak. Ezért mégis csak a bruttó felület/nettó hozam, mint az eszköz műszaki jellemzője mondhat valamit. Ha találunk néhány okosan összerakott, és gondosan működtettett rendszert (mint például a Sándoré), akkor kaphatunk egy jó felső becslést, ami megmutatja, hogy reálisan mire számíthatunk. Tehát, ha néhány jól beállított rendszer teljes napsugárzásra számított hatásfoka 40% alatt van, akkor ne álmodozzon senki a februári 70kWh/m2 napsugárzásból 50kWh/m2 kihozni,fogadja el, hogy max 20kWh/m2-re számíthat. link

robert(2752 eddigi hozzászólás)

2010-02-11
08:08:40

Sándor, zsbalázs,

Én úgy emlékszem, hogy az SPF megadja a brutto és nettó hatásfokgörbét is.

Nem lenne jó összehasonlítási alap (megkerülve a B-N kérdést) a berekelülési költség/hozam számítása. Annyira szórnak az árak, és az esetleges támogatás is 30% eltérését okoznak.

Ezért mégis csak a bruttó felület/nettó hozam, mint az eszköz műszaki jellemzője mondhat valamit. Ha találunk néhány okosan összerakott, és gondosan működtettett rendszert (mint például a Sándoré), akkor kaphatunk egy jó felső becslést, ami megmutatja, hogy reálisan mire számíthatunk. Tehát, ha néhány jól beállított rendszer teljes napsugárzásra számított hatásfoka 40% alatt van, akkor ne álmodozzon senki a februári 70kWh/m2 napsugárzásból 50kWh/m2 kihozni,fogadja el, hogy max 20kWh/m2-re számíthat.

link

sándor(599 eddigi hozzászólás) 2010-02-10 23:32:29
zsbalazs! Robert! Balázs. Ne sajnáld ezt a kis havas pihenõt a kollektoroktól. Sok éves átlagban kb 60% amit ki lehet a napenergiából szedni. Az egyik év jobb, a másik rosszabb. Én erõsen vákumpárti voltam (vagyok), de hozzá nem nyúlnék semmivel, hogy letakarítsam. Érzékeny "mûszer", nem érdemes kockáztatni. Könnyû Robertnek. A síkkollektorának akkora a visszasugárzott vesztesége, hogy gyorsabban tisztul, mint a vákumosak. Viszont a vákumosak a dér és vékony hó alatt többet termelnek, mint az övé. Ez úgy döntetlen körül lehet. Robert, Balázs. Egyszerûen képtelen vagyok betekintési lehetõséget kapni a bevizsgáló intézetek vizsgálati protokoljaiba. Olyan szabványt pedig nem találtam, ami alapján eldönhetném, hogy mi a mérvadó, a nettó vagy a bruttó. Ezért kényszerültem hátulról, a jegyzõkönyvek logikája alapján megpróbálni rájönni, hogy mi a minõsítésük lényege. Mert durván leminõsíteni, feldícsérni nem ajánlatos és nem is kifizetõdõ. Az arany középút! Ezt pont Svájcban ne tudnák? A lényeg, hogy elkészítik az általunk talán kissé túl misztifikált görbéiket. Természetesen ez minden értékelés alapja! Nálunk is. Viszont a kollektor fajták, tipusok egymással történõ összevetésére használt módszerük szimpatikus és talán érdemes lenne nekünk is megfontolni. A három szempont: -Átlagcsalád átlag használati melegvíz fogyasztás -Átlagház víz elõmelegítés -Átlagház fûtésrásegítés Praktikus okból csak a kollektor bruttó felülete számít, és az, hogy szerelten mekkora helyet foglal el a tetõn. A három szempont egyenként hány - hány darab kollektort igényel a vizsgálati hely és a vizsgálati kapcsolás adottságai szerint. Az eredmény rögtön megmondja, hogy melyik tipusból mennyit kell a kiválasztott célra beépíttetni. Rögtön kijön a különbség akár a síkkollektorok elõnyére is. Vagy az, hogy hely hiány miatt a feladat csak kisméretû, de drága készülékkel teljesíthetõ csak. A többi már csak akarat, esztétika és pénztárca kérdése. Viszont egyértelmûen látszik, hogy ez a mi "amatõr" hasonlítgatásunk, a másik rendszerében való hiba keresésünk nem a legjobb út. Amíg nem lesznek valós összehasonlítási alapjaink (errõl Roberttel már véleményt cseréltünk), addig is sokat tanulhatunk egymástól. Sajnos nem kerülhetjük el az önámításba esést, a hallottam, a mesélték, a láttam, a nálam a mûszer hibahatárán belül is mûködik az értékelhetõ mérés-szerû (villám) dolgokat. Ezek ellenére is meggyõzõdésem, hogy a mi körülményeink között ezt kell tennünk a továbbiakban is. link

sándor(599 eddigi hozzászólás)

2010-02-10
23:32:29

zsbalazs!
Robert!

Balázs.
Ne sajnáld ezt a kis havas pihenõt a kollektoroktól. Sok éves átlagban kb 60% amit ki lehet a napenergiából szedni. Az egyik év jobb, a másik rosszabb.
Én erõsen vákumpárti voltam (vagyok), de hozzá nem nyúlnék semmivel, hogy letakarítsam. Érzékeny "mûszer", nem érdemes kockáztatni. Könnyû Robertnek. A síkkollektorának akkora a visszasugárzott vesztesége, hogy gyorsabban tisztul, mint a vákumosak. Viszont a vákumosak a dér és vékony hó alatt többet termelnek, mint az övé. Ez úgy döntetlen körül lehet.

Robert, Balázs.
Egyszerûen képtelen vagyok betekintési lehetõséget kapni a bevizsgáló intézetek vizsgálati protokoljaiba. Olyan szabványt pedig nem találtam, ami alapján eldönhetném, hogy mi a mérvadó, a nettó vagy a bruttó.
Ezért kényszerültem hátulról, a jegyzõkönyvek logikája alapján megpróbálni rájönni, hogy mi a minõsítésük lényege. Mert durván leminõsíteni, feldícsérni nem ajánlatos és nem is kifizetõdõ. Az arany középút! Ezt pont Svájcban ne tudnák?
A lényeg, hogy elkészítik az általunk talán kissé túl misztifikált görbéiket. Természetesen ez minden értékelés alapja! Nálunk is.
Viszont a kollektor fajták, tipusok egymással történõ összevetésére használt módszerük szimpatikus és talán érdemes lenne nekünk is megfontolni.
A három szempont:
-Átlagcsalád átlag használati melegvíz fogyasztás
-Átlagház víz elõmelegítés
-Átlagház fûtésrásegítés

Praktikus okból csak a kollektor bruttó felülete számít, és az, hogy szerelten mekkora helyet foglal el a tetõn.
A három szempont egyenként hány - hány darab kollektort igényel a vizsgálati hely és a vizsgálati kapcsolás adottságai szerint.

Az eredmény rögtön megmondja, hogy melyik tipusból mennyit kell a kiválasztott célra beépíttetni. Rögtön kijön a különbség akár a síkkollektorok elõnyére is. Vagy az, hogy hely hiány miatt a feladat csak kisméretû, de drága készülékkel teljesíthetõ csak.
A többi már csak akarat, esztétika és pénztárca kérdése.

Viszont egyértelmûen látszik, hogy ez a mi "amatõr" hasonlítgatásunk, a másik rendszerében való hiba keresésünk nem a legjobb út. Amíg nem lesznek valós összehasonlítási alapjaink (errõl Roberttel már véleményt cseréltünk), addig is sokat tanulhatunk egymástól. Sajnos nem kerülhetjük el az önámításba esést, a hallottam, a mesélték, a láttam, a nálam a mûszer hibahatárán belül is mûködik az értékelhetõ mérés-szerû (villám) dolgokat.
Ezek ellenére is meggyõzõdésem, hogy a mi körülményeink között ezt kell tennünk a továbbiakban is.
link

robert(2752 eddigi hozzászólás) 2010-02-10 20:28:44
zsbalazs, " úgy tünt, hogy elvesztegettem egy hetet a megtérülésből" Nem veszítettél semmit, mi egy hét az örökkévalósághoz képest :) "a számításnál nem csak a nettót kell nézni? Az kb 2,4 m2 körüli." Hát igen, ebben konszenzusra kellene jutnunk. Véleményem szerint mindig bruttó négyzetméterrel, és nettó hozammal kellene számolnunk. (Én -hacsak el nem felejtem, akkor kiírom, hogy nettóra vagy bruttóra számolok.) Indoklás: A rendelkezésre álló napenergia mennyisége bruttó felületre értendő, és a tetőfelület mérete és tájolása határozza meg, hogy mennyi áll rendelkezésre belőle. A kollektor esetén is bruttó felülettel kellene számolni, mert ténylegesen akkora helyet foglal el. A bruttó-nettó felületre eső hozamban óriási eltérések lehetnek. Például egy nettó 2.4m2 vákumcsövess hozama egy adott időszakra x kWh besugárzott energiából 600kWh. Ugyanekkora nettó felületű síkkollektor 500kWt-t termel. Azt mondanánk, hogy lám a vákumcsöves 30%-al jobb. A vákumcsöves hatásossága a tényleges, bruttó felületre 600/4.8=125 kWh/m2, a síkkolektorra 500/2.6=192 kWh/m2. Akkor hogy is van ez? Hómentesítés: A síkkollektorról gyorsan lecsúszik a hó, mert rosszabb a szigetelés, gyorsan megolvad az üvegen. A sörkollektorról lesöpröm. Partfist használok, az elég gyengéd szerszám. Sózni semmi esetre sem! A havas tájon tényleg jól reflektálódik a napsugárzás, akár a 20% is visszaverődhet.link

robert(2752 eddigi hozzászólás)

2010-02-10
20:28:44

zsbalazs,

" úgy tünt, hogy elvesztegettem egy hetet a megtérülésből"
Nem veszítettél semmit, mi egy hét az örökkévalósághoz képest :)

"a számításnál nem csak a nettót kell nézni? Az kb 2,4 m2 körüli."
Hát igen, ebben konszenzusra kellene jutnunk. Véleményem szerint mindig bruttó négyzetméterrel, és nettó hozammal kellene számolnunk. (Én -hacsak el nem felejtem, akkor kiírom, hogy nettóra vagy bruttóra számolok.)
Indoklás: A rendelkezésre álló napenergia mennyisége bruttó felületre értendő, és a tetőfelület mérete és tájolása határozza meg, hogy mennyi áll rendelkezésre belőle. A kollektor esetén is bruttó felülettel kellene számolni, mert ténylegesen akkora helyet foglal el.
A bruttó-nettó felületre eső hozamban óriási eltérések lehetnek. Például egy nettó 2.4m2 vákumcsövess hozama egy adott időszakra x kWh besugárzott energiából 600kWh. Ugyanekkora nettó felületű síkkollektor 500kWt-t termel. Azt mondanánk, hogy lám a vákumcsöves 30%-al jobb. A vákumcsöves hatásossága a tényleges, bruttó felületre 600/4.8=125 kWh/m2, a síkkolektorra 500/2.6=192 kWh/m2. Akkor hogy is van ez?

Hómentesítés: A síkkollektorról gyorsan lecsúszik a hó, mert rosszabb a szigetelés, gyorsan megolvad az üvegen. A sörkollektorról lesöpröm. Partfist használok, az elég gyengéd szerszám. Sózni semmi esetre sem!

A havas tájon tényleg jól reflektálódik a napsugárzás, akár a 20% is visszaverődhet.link

zsbalazs(154 eddigi hozzászólás) 2010-02-10 19:55:35
willam64, Róbert! A kérdést azért tettem fel, mert nekem is úgy tünt, hogy elvesztegettem egy hetet a "megtérülésből" Westech van nekem is mint willámnak, számításnál nem csak a nettót kell nézni? Az kb 2,4 m2 körüli. Megfigyelésem szerint a hó vastagságával jobb a fényvisszaverő képessége (a felületeknek) és így akár a kollektor teljesítménye is jó lehetne. Ebből indultam ki míg nem volt kollektorom. Most sajnálattal állapítottam meg hogy ha nagy a hó mehetünk szánkózni és nem termel semmit. Sajnos a dőlésszög 43 fokos nem csúszik róla le gyorsan, így mehenikai úton kellene eltávolítani róla. Seprűvel? Mennyi a kockázata, hogy a nagy hideg miatt elveszik a vákum, reped károsodás éri? Az üveg valószínű erős, de a kupak ami fogja a csövet? Már akkor töredezett mikor felraktuk (tipikus kínai műanyag).Nehéz lenne a tetőt is elérni (nyeregtető). Esetleg sóval? A cserepet (tatai) károsítja? A délelőtti deresedés is gyengíti a teljesítményt? Kb. napi 1-1,5 órát így elvesztek abból az időből mikor már termelne tehát délelőtt kilenc után. Üdv. balázslink

zsbalazs(154 eddigi hozzászólás)

2010-02-10
19:55:35

willam64, Róbert!

A kérdést azért tettem fel, mert nekem is úgy tünt, hogy elvesztegettem egy hetet a "megtérülésből"

Westech van nekem is mint willámnak, számításnál nem csak a nettót kell nézni? Az kb 2,4 m2 körüli.

Megfigyelésem szerint a hó vastagságával jobb a fényvisszaverő képessége (a felületeknek) és így akár a kollektor teljesítménye is jó lehetne. Ebből indultam ki míg nem volt kollektorom. Most sajnálattal állapítottam meg hogy ha nagy a hó mehetünk szánkózni és nem termel semmit. Sajnos a dőlésszög 43 fokos nem csúszik róla le gyorsan, így mehenikai úton kellene eltávolítani róla.
Seprűvel? Mennyi a kockázata, hogy a nagy hideg miatt elveszik a vákum, reped károsodás éri? Az üveg valószínű erős, de a kupak ami fogja a csövet? Már akkor töredezett mikor felraktuk (tipikus kínai műanyag).Nehéz lenne a tetőt is elérni (nyeregtető).
Esetleg sóval? A cserepet (tatai) károsítja?
A délelőtti deresedés is gyengíti a teljesítményt? Kb. napi 1-1,5 órát így elvesztek abból az időből mikor már termelne tehát délelőtt kilenc után.

Üdv. balázslink

robert(2752 eddigi hozzászólás) 2010-02-08 08:27:44
villam64, Értem, tehát nincs hőmennyiségmérőd.link

villam64(1172 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 21:54:34
Róbert 1/4 és 4/4-nél van hőmérő. Ráadásul a tartályba nem is tudom bevezetni rendesen, mert a gyártó vasdarabokat hegesztett be a víz irányítására, így alig lóg be. A tartály fala is bele szól a mérésbe. Ez van. A kettő átlagát számolom.link

robert(2752 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 21:23:58
villam64, A tartály hőmérsékletváltozásából következtetsz a hozamra? Ha igen, akkor legalább három ponton (alsó harmad, felső harmad, közép) kellene mérni a hőmérsékletet. link

villam64(1172 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 20:50:41
Róbert Az én kollektorom még nincs befejezve. A tartály szigetelése, és a kollektor csövezés szigetelése sem. Majd ha jobb idő lesz. Tehát igazad van a rendszerem hatásfokát illetően. Ezt a telet elszalasztottam. Csak ZsBalázs figyelmét hívtam fel, hogy érdemes letakarítania a kollektorát. Számításom szerint a rendszerem termelése (1 m3 víz 1 °C-kal történő emelését 1 kWh-ával számolom): 02.01. 7.4 kWh 02.02. 6.1 kWh 02.04. 6 kWh link

villam64(1172 eddigi hozzászólás)

2010-02-07
20:50:41

Róbert
Az én kollektorom még nincs befejezve. A tartály szigetelése, és a kollektor csövezés szigetelése sem. Majd ha jobb idő lesz. Tehát igazad van a rendszerem hatásfokát illetően. Ezt a telet elszalasztottam. Csak ZsBalázs figyelmét hívtam fel, hogy érdemes letakarítania a kollektorát.
Számításom szerint a rendszerem termelése (1 m3 víz 1 °C-kal történő emelését 1 kWh-ával számolom):
02.01. 7.4 kWh
02.02. 6.1 kWh
02.04. 6 kWh
link

robert(2752 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 20:18:35
villam64, Westech 58/1800-30C kollektorod van? Ha igen: Nap sugárzási teljesítmény február elején max 6.25kWh/m2, 4.4 m2-re 27.5kWh 4.4m2 kollektor hozama 5-7kWh, napi hatásfok 18-25% link

villam64(1172 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 19:00:55
Róbert 30 csöves vákuumos 1 nap alatt.link

robert(2752 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 18:52:57
villám64, Mit jelent "kollektoronként"?link

villam64(1172 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 18:32:33
ZsBalázs A héten 3 napos nap volt. Kollektoronként 5-7 kWh. Ezt kihagytad ? Klikk a nagyításhoz link

zsbalazs(154 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 18:10:03
Kedves fórumozók! Érdemes foglalkozni a vákumcsöves hómentesítésével? A héten nem termelt semmit, mert majdnem az egészet hó fedi. link

zsbalazs(154 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 18:07:23
Rike! Kéte lehetőség miatt fagyhatott:1.nem jól számoltuk mikor feltöltöttük, illetve időnként a nyomás miatt rá kellett tölteni. 2. Már többször megforraltam (pl. félnapos áramszünet) és ilyenkor talán romlik a minősége. Mivel van a Resol-ban fagyvédelem talán nem probléma a gyenge keverék.link

Rike(99 eddigi hozzászólás) 2010-02-06 01:27:26
Balázs! Azt írtad,hogy a rendszered 45%-os fagyállóval van feltöltve,(akkor,hogy fagyhatott el a rendszered???-amikor ez kb -30C° os keveréknek felel meg).link

zsbalazs(154 eddigi hozzászólás) 2010-02-05 19:00:32
Rike! Mostanság állítgatom a rendszert, egyre rosszabb!!! Tehát szerintem akkor mért jól mikor a szivattyú maximumon ment és így az átfolyásmérő is 13-on volt. Mostanság bármilyen más állítás nem korrekt eredményt mutat úgyhogy vissza fogom állítani az eredetire. Múltkor még be is fagyott a rendszer mert kevés volt a szivattyú teljesítménye, talán nem károsodott, még időben észrevettem.link

zsbalazs(154 eddigi hozzászólás)

2010-02-05
19:00:32

Rike!

Mostanság állítgatom a rendszert, egyre rosszabb!!! Tehát szerintem akkor mért jól mikor a szivattyú maximumon ment és így az átfolyásmérő is 13-on volt. Mostanság bármilyen más állítás nem korrekt eredményt mutat úgyhogy vissza fogom állítani az eredetire. Múltkor még be is fagyott a rendszer mert kevés volt a szivattyú teljesítménye, talán nem károsodott, még időben észrevettem.link

zsbalazs(154 eddigi hozzászólás) 2009-05-17 17:11:15
Sándor! Én még kezdő vagyok a témában, de úgy látom nincs nagy szemléletbeli különbség köztünk. A hét végén nem voltam otthon, fent a kollektoroknál sikerült megforralnom a rendszert, de a vezérlőm a keringtetést letiltotta így 90 foknál megállt a termelés. Lassan jöhet a medencés dolog hogy nem menjen kárba a melegvíz. A keringtetéssel még lehet hogy vannak problémáim, de ha másképp nem egy 4. kollektorral egyensúlyba tudom hozni az áramlást. Én a méretezéssel nem foglalkoztam, tudom hogy ez luxusnak számít, de csak akkor ha a fűtésbe nem tud besegíteni. Az áprilist még nem vizsgáltam hogy mennyit kellett volna fűtenem, de hogy kellett volna az biztos! Kb. 50-60 m3 gázt spóroltam ami 6-7 ezer forint, nem túl sok, de az már valószínű hogy előbb utóbb megtérül. A szeptember-októberra vagyok kíváncsi, remélem nem fogok csalódni, télen meg fűtök fával. köszi az észrevételeket! üdv. balázs link

zsbalazs(154 eddigi hozzászólás)

2009-05-17
17:11:15

Sándor!
Én még kezdő vagyok a témában, de úgy látom nincs nagy szemléletbeli különbség köztünk.
A hét végén nem voltam otthon, fent a kollektoroknál sikerült megforralnom a rendszert, de a vezérlőm a keringtetést letiltotta így 90 foknál megállt a termelés. Lassan jöhet a medencés dolog hogy nem menjen kárba a melegvíz.
A keringtetéssel még lehet hogy vannak problémáim, de ha másképp nem egy 4. kollektorral egyensúlyba tudom hozni az áramlást.
Én a méretezéssel nem foglalkoztam, tudom hogy ez luxusnak számít, de csak akkor ha a fűtésbe nem tud besegíteni. Az áprilist még nem vizsgáltam hogy mennyit kellett volna fűtenem, de hogy kellett volna az biztos! Kb. 50-60 m3 gázt spóroltam ami 6-7 ezer forint, nem túl sok, de az már valószínű hogy előbb utóbb megtérül.
A szeptember-októberra vagyok kíváncsi, remélem nem fogok csalódni, télen meg fűtök fával.
köszi az észrevételeket!

üdv. balázs
link

sándor(599 eddigi hozzászólás) 2009-05-13 08:05:53
zsbalazs! Balázs, a kérdésed második részét átugrottam, elnézést. A szivattyú teljesítmény szükséglete természetesen függ a szállítandó közeg mennyiségétõl is. De a kollektorokhoz csak fel kell nyomni a közeget, lefelé már a gravitáció segít. Nyitott, db rendszernél a gravitáció viszi át a közeget a hõcserélõn. Zárt rendszernél a szivattyúnak talán egy kevéssel több munkát kell végeznie a belsõ hõcserélõ miatt, de ezzel nincs tapasztalatom. Ahogy melegszik fel a közeg, úgy csökken a továbbításához szükséges teljesítmény is. Ez jól mérhetõ a kollektorok szivattyújánál. Mostanra remélem megértettem, hogy mi okoz értelmezési gondot akkor, amikor az én adataimat próbálod összevetni a saját tapasztalatokkal. A méretezés a kulcs. Nálam 4 db 30 csöves van. A méretezés a követekzõk szerint dõlt el: - Ha szigorúan a család méretébõl indulok ki és átlag fogyasztással számolok, akkor elég 1 db. Ez szép napokon biztosítaná a 60 fokos hmv-et. Felhõs, õszi, téli idõszakban bizonytalan lenne a termelés. Mivel csak árammal tudok rásegíteni, estére vagy langyos víz marad éjszakai felfûtéssel, vagy nappali árammal kell felfûtenem délután. Tehát az 1 db kollektor kevés. - A döntés ezért 2 db volt. Ez már nagyobb biztonsággal tudta még felhõs idõben is a 60 fokot. Jó besugárzás mellett a 70-et, és még maradt is belõle egy kevés felesleg kapacitás. Ez ment fûtés rásegítésre. A fûtés rásegítésben csak egy õszt teszteltem. Szerencsém volt az idõjárással, októberben elég sok tüzelõt meg tudtam takarítani. - A következõ tavasszal ezért tettem még fel még +2 elemet, sorbakötve az elõzõ kettõvel. Így már (a több éves diagramon láthatod) nagy biztonsággal elkészül a hmv. Lehet felhõs idõ, - 10 fok, havazhat, csak ne legyen az Alföldön télen jellemzõen beálló többhetes mozdulatlan vastag felhõ-pára borítás, mert akkor meg sem indul a rendszer. Ilyenkor általában délben is alkonyati a sötétség. A 4 sorbakötött kollektorral jó idõben 11.00 órára kész a 70 fokos hmv. Utána még számottevõ idõ és teljesítmény marad a fûtés rásegítésre. Ez nálunk (radiátoros a fûtés) azt jelenti, hogy a kollektorok segítségével lassabban hûl le a kazánnal betárolt víz hõmérséklete. Enyhe napokon, tavasszal és õsszel sokszor csak két-három naponként kell begyújtanom. Kimondottan a lakás fûtésére ez az energia mennyiség kevés lenne. De a napközbeni temperáló fûtésre elegendõ. Reggeli begyújtás nélkül sem hûl le a lakás az elviselhetõ hõmérséklet alá délutánra. Tehát a több kollektor magasabb hmv hõmérsékletet, több hmv-et ad kevesebb szivattyú fogyasztással. Viszont a felesleget el kell tudni helyezni valahová nyáron is. Itt jön a képbe a medence, vagy az esetleges eltárolás õszre. Ha ezt sikerül megoldanod, összehangolni a kollektor méretet a felhasználásod céljaival, akkor már nem lesz sok a szivattyú fogyasztása. Csak egy jellemzõ adat, nálunk a kollektor és a hõcserélõk szivattyúinak a fogyasztása a legnagyobb termelés idején (300 KWh/hét) sem haladta meg a 8 KWh/hét értéket. Ez azért nem rossz befektetés. Lehet, hogy ha már ilyen biztató eredményeid vannak a fûtéssel, érdemes lenne növelned a kollektorok számát. Üdv Sándor link

sándor(599 eddigi hozzászólás)

2009-05-13
08:05:53

zsbalazs!

Balázs,

a kérdésed második részét átugrottam, elnézést.

A szivattyú teljesítmény szükséglete természetesen függ a szállítandó közeg mennyiségétõl is. De a kollektorokhoz csak fel kell nyomni a közeget, lefelé már a gravitáció segít. Nyitott, db rendszernél a gravitáció viszi át a közeget a hõcserélõn. Zárt rendszernél a szivattyúnak talán egy kevéssel több munkát kell végeznie a belsõ hõcserélõ miatt, de ezzel nincs tapasztalatom. Ahogy melegszik fel a közeg, úgy csökken a továbbításához szükséges teljesítmény is. Ez jól mérhetõ a kollektorok szivattyújánál.

Mostanra remélem megértettem, hogy mi okoz értelmezési gondot akkor, amikor az én adataimat próbálod összevetni a saját tapasztalatokkal. A méretezés a kulcs. Nálam 4 db 30 csöves van.

A méretezés a követekzõk szerint dõlt el:

- Ha szigorúan a család méretébõl indulok ki és átlag fogyasztással számolok, akkor elég 1 db. Ez szép napokon biztosítaná a 60 fokos hmv-et. Felhõs, õszi, téli idõszakban bizonytalan lenne a termelés. Mivel csak árammal tudok rásegíteni, estére vagy langyos víz marad éjszakai felfûtéssel, vagy nappali árammal kell felfûtenem délután. Tehát az 1 db kollektor kevés.

- A döntés ezért 2 db volt. Ez már nagyobb biztonsággal tudta még felhõs idõben is a 60 fokot. Jó besugárzás mellett a 70-et, és még maradt is belõle egy kevés felesleg kapacitás. Ez ment fûtés rásegítésre. A fûtés rásegítésben csak egy õszt teszteltem. Szerencsém volt az idõjárással, októberben elég sok tüzelõt meg tudtam takarítani.

- A következõ tavasszal ezért tettem még fel még +2 elemet, sorbakötve az elõzõ kettõvel. Így már (a több éves diagramon láthatod) nagy biztonsággal elkészül a hmv. Lehet felhõs idõ, - 10 fok, havazhat, csak ne legyen az Alföldön télen jellemzõen beálló többhetes mozdulatlan vastag felhõ-pára borítás, mert akkor meg sem indul a rendszer. Ilyenkor általában délben is alkonyati a sötétség.

A 4 sorbakötött kollektorral jó idõben 11.00 órára kész a 70 fokos hmv. Utána még számottevõ idõ és teljesítmény marad a fûtés rásegítésre. Ez nálunk (radiátoros a fûtés) azt jelenti, hogy a kollektorok segítségével lassabban hûl le a kazánnal betárolt víz hõmérséklete. Enyhe napokon, tavasszal és õsszel sokszor csak két-három naponként kell begyújtanom.
Kimondottan a lakás fûtésére ez az energia mennyiség kevés lenne. De a napközbeni temperáló fûtésre elegendõ. Reggeli begyújtás nélkül sem hûl le a lakás az elviselhetõ hõmérséklet alá délutánra.
Tehát a több kollektor magasabb hmv hõmérsékletet, több hmv-et ad kevesebb szivattyú fogyasztással.
Viszont a felesleget el kell tudni helyezni valahová nyáron is. Itt jön a képbe a medence, vagy az esetleges eltárolás õszre. Ha ezt sikerül megoldanod, összehangolni a kollektor méretet a felhasználásod céljaival, akkor már nem lesz sok a szivattyú fogyasztása. Csak egy jellemzõ adat, nálunk a kollektor és a hõcserélõk szivattyúinak a fogyasztása a legnagyobb termelés idején (300 KWh/hét) sem haladta meg a 8 KWh/hét értéket. Ez azért nem rossz befektetés.

Lehet, hogy ha már ilyen biztató eredményeid vannak a fûtéssel, érdemes lenne növelned a kollektorok számát.

Üdv
Sándor
link

sándor(599 eddigi hozzászólás) 2009-05-13 00:14:32
zsbalazs! Balázs, a 92 az akkor a csúcs, amikor a tároló 72 fokos. Ok a hõcserélõs áttétel, és a veszeteségek. Tehát tárolóban 72 fokos a víz, kollektortól 92 fokos jön, kollektorhoz 80-83 fokos megy. Ez a határ, mert a kollektor vezérlõ 95 foknál leállítja a rendszert. Ha közelebb lenne a tároló a kollektor hõcserélõjéhez, fel lehetne vinni 75-re is, de az már nagyon határeset. Az 55 fok az már a hmv elkészülte utáni állapot. Ekkor már visszakapcsolt a rendszer a fûtésrásegítésre. link

sándor(599 eddigi hozzászólás)

2009-05-13
00:14:32

zsbalazs!

Balázs,

a 92 az akkor a csúcs, amikor a tároló 72 fokos. Ok a hõcserélõs áttétel, és a veszeteségek. Tehát tárolóban 72 fokos a víz, kollektortól 92 fokos jön, kollektorhoz 80-83 fokos megy. Ez a határ, mert a kollektor vezérlõ 95 foknál leállítja a rendszert. Ha közelebb lenne a tároló a kollektor hõcserélõjéhez, fel lehetne vinni 75-re is, de az már nagyon határeset.

Az 55 fok az már a hmv elkészülte utáni állapot. Ekkor már visszakapcsolt a rendszer a fûtésrásegítésre. link

zsbalazs(154 eddigi hozzászólás) 2009-05-10 11:14:14
Sándor! 11-12 fokos hőmérsékletkülönbség hogyan jön ki ha 55 a bemenő és 92 a kimenő. Nálam, a vezérlő alapbeállításával 5 fokos a különbség. Nálad a nagyobb hőcserélő miatt lehet 11-12 fok? Én is úgy gondolom hogy nagyobbal több lenne az eredmény, de most nem akarok többet költeni rá. A HMV-t úgy állítom elő hogy amikor eléri a puffer (hőcserélő) a 60 fokot akkor kezdi melegíteni a különálló (gázbojler, de egy hónapja kikapcsolva) tartályt ami 1-2 óra alatt átmelegszik úgy hogy a puffer hőmérséklete sem csökken ha süt a nap. Próbáltam 70 fokos hmv-t ami tényleg elég 2 napig, de ehhez sokkal tovább kell a szivattyút üzemeltetni ami energia költség. Folyadék áramlás számításnál a kollektor és a tartály közötti csővezeték térfogatát nem kell figyelembe venni? 47 méter hosszú 22-es csövem van. Ha 3 liter/percre van állítva az kevés magasabb fordulaton jobban üzemel, így a számításotok és meglátásotok is helyes. Ha többet süt a nap többet megy a szivattyú jobb az áramlás jobb a teljesítmény, mostanában ezt érzékelem. A villamos szerelőm természetesen érzékelte a „hibát”. üdv. Balázs link

zsbalazs(154 eddigi hozzászólás)

2009-05-10
11:14:14

Sándor!
11-12 fokos hőmérsékletkülönbség hogyan jön ki ha 55 a bemenő és 92 a kimenő. Nálam, a vezérlő alapbeállításával 5 fokos a különbség. Nálad a nagyobb hőcserélő miatt lehet 11-12 fok? Én is úgy gondolom hogy nagyobbal több lenne az eredmény, de most nem akarok többet költeni rá.
A HMV-t úgy állítom elő hogy amikor eléri a puffer (hőcserélő) a 60 fokot akkor kezdi melegíteni a különálló (gázbojler, de egy hónapja kikapcsolva) tartályt ami 1-2 óra alatt átmelegszik úgy hogy a puffer hőmérséklete sem csökken ha süt a nap. Próbáltam 70 fokos hmv-t ami tényleg elég 2 napig, de ehhez sokkal tovább kell a szivattyút üzemeltetni ami energia költség.
Folyadék áramlás számításnál a kollektor és a tartály közötti csővezeték térfogatát nem kell figyelembe venni? 47 méter hosszú 22-es csövem van. Ha 3 liter/percre van állítva az kevés magasabb fordulaton jobban üzemel, így a számításotok és meglátásotok is helyes. Ha többet süt a nap többet megy a szivattyú jobb az áramlás jobb a teljesítmény, mostanában ezt érzékelem.
A villamos szerelőm természetesen érzékelte a „hibát”.
üdv. Balázs
link

Homline Forum => Napenergiás rendszerek => Napkolektor problémák

lapozz: 1, 2 következő »