English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  VÍZ  =>  Vízminőséglapozz: « előző   1, 2, 3
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-11-07
18:33:07
Előzmény: sándor #35188#35204
sándor:
" Ha nem háborgatják a csőrendszert, a normál víz sebesség mellett nem jutnak bele a pohárba."
Lassan a 2. egykaros csaptelepem megy tönkre. A vadi új wc szerelvény már kapott szűrőt, lehet, hogy a még működő csapok is fognak.
Erre a kioldódásra én is gondoltam, de franc tudja. Néhány ilyen veszélyesnek mondott dologgal lassan úgy vagyok, mint ahogy azt egy német mondás mondja:
"Ich habe so viel schlechtes über Alkohol, Sex und das Rauchen geLesen, dass ich mit dem lesen aufgehört habe".

2012-11-07
12:10:24
Előzmény: Gyuri #35189#35191
Gyuri!

A fogmosás és a fürdés kérdését nem oldja meg egy külön csap felszerelése.

Különösebben nem kell újra gondolnod semmit. Ezek a válaszok, a kérdéseid régóta ismertek.
Hogy ki mitől lett beteg, azt még a saját orvosa sem fogja nyomozni.

Legfeljebb az olyan családokban gondolkodnak a megelőzésben, mint a miénk.
Olvashattad már, hogy egészségügyis család vagyunk, ÁNTSZ-el, kutató biológusokkal megspékelve. Ráadásul jelenleg én is egészségügyi minőség biztosítással foglalkozom.
Az immunbiológus anyuka szemrebbenés nélkül hagyja, hogy az éves gyereke négykézláb mászkáljon a tyúkok között és közben a szájába vegye a kezét, de ivóvizet csak az udvari csapból ad neki. Ő tudja miért.

DE.

Hallhattál a nyáron is településekről, ahol ihatatlanná vált a víz az elhanyagolt hálózat és az elköltözők miatti vízfogyasztás csökkenéstől.
Bejött több helyen a pangó víz esete és a megoldás kérdése.

A hálózatokat úgy méretezik, hogy öntisztulók legyenek. Tehát a fogyasztás biztosítja, hogy a fertőző anyagok ne szaporodhassanak veszélyes mértékűre.
Emellett évente, helyenként évente többször is órákon át folyatják a tűzcsapokat. Így tisztítják a hálózatot a vegyszeres kezeléssel elölt, de lerakódott szenny anyagtól.

Egy családi házban az utolsó szennygyűjtő és gyártó forrás a keverőcsap már kitárgyalt buborék képzője.
Ha csak egy közönséges kifolyó lenne, és azon minden nap átmenne az öntisztuláshoz szükséges fogyasztás, akkor nem kellene a hálózati vízzel semmit sem csinálni.
Feltéve, ha olyan helyen laksz, ahol még nem romlott a hálózati víz.


A vízműveknél tervszerű, és nem csak műszaki megfontolású karbantartás folyik.
Ott akkor cserélik és fertőtlenítik a szivattyúkat, amikor eljön a KÖJÁL-os idejük.
Speciális kenő és tömítő anyagokat használnak.
A szivattyúik is az ivóvíz kínálatból származnak.

Te innál abból a csapvízből, amiről tudod, hogy egy szennyvízre készített búvárszivattyúval hozták a felszínre?

Olyanra gondolok, mint pl. az általunk saját használatra vásárolt olcsó kínai bóvli, az olajat néhány órai működés után eresztő búvárszivattyúval otthon kitermelt házi "vízmű" vize.

Nem véletlenül van a szivattyúgyártók kínálatában külön ívóvíz szivattyú sorozat is.
Nem véletlenül van tartályos ásványvíz adagoló a patikákban, az orvosi rendelőkben és nem víztisztító berendezés.

Úgy, hogy szerintem sem túlreagálni, de legfőképpen figyelmen kívül hagyni nem kell a kérdést.

Ami az én hozzáállásomat illeti, ha észreveszem, hogy egyetlen buborék, vízütés is megjelent a rendszerben, tehát valahol a környékben hozzányúltak, megbontották az utcai hálózatot, akkor rögtön kiengedek a csapokon nagyjából egynapi fogyasztásnak megfelelő mennyiséget. Így öblítem át a házi hálózatot, akkor is, ha látható szennyeződés nem került a vízbe.

A keverőcsapok buborékoltatóira minden hónapban felakasztom a savazó edénykét és egy óráig savaztatom.
Ezzel többet nyerek, mint csak a fertőtlenítést.
A vízkőoldás után kézzel le lehet csavarni a buborékoltatót és nem kell szerszámmal megsérteni, esetleg összeroppantani.
Ha szétcsavartam, akkor bő vízzel átöblítem és kész.
A vízkőtelenítés után (nálunk nagyon kemény a víz) kb. egy hónappal már kezd csökkenni a buborék frissitő és tisztító hatása.
A rendszeres tisztítással állandóan kellemes és egészséges a keverő csapból kifolyó víz is.


A házi vízműveken csak látszólag van átlagos Pedrollo szivattyú.
Rendszerint találsz ott egy pici kis betű, vagy számjelzést is, ami megkülönbözteti az öntözővíz szivattyúktól.
Ez a jelzés utalhat akár egy műanyagos felület bevonatra, akár egy speciális anyagra.
Érdemes megnézni a Pedolló választékát is. Nem azt, amit a boltban látsz, hanem a katalógusukat. Meg fogsz lepődni, hogy miért van a külsőre azonos szivattyúkból több mint 20 féle tipus.
Többek között az ivóvízre alkalmasság miatt is.

Az pedig, hogy valaki tényleg gyárt öntözővizes Pedrollóval házi vízműveket, ismert tény. Olcsó, tehát biztosan lesz aki meg is vásárolja, sőt még használja is.

Ha nem felejtem el, most jók a fényviszonyok, megpróbálom megmutatni, hogy hogyan néz ki a medence lenézett kis WILO keringetője lebontás és télre konzerválás után. Azért, néz így ki, mert nem ivóvíz szivattyú!
Ennek ellenére a medence vize iható, bevizsgálva a gyerekekre nem veszélyes. De maga a szivattyú okádékul néz ki. A vegyszeres beállítás az ellensúly.
Huzamosabban nem szeretnék ilyen szivattyúval hmv-et fogyasztani, használni.



2012-11-07
10:40:26
Előzmény: sándor #35187#35189
Sándor, értem amit mondani akarsz.
Viszont a fogyasztási utcai víznek, külön csap van felszerelve.
Persze így újra kell gondolni az egészet.
Te otthon hogy fertőtleníted a buborék képzőket, és milyen időnként?
Egylátalán a teljes lakás hálózatot, hogy fertőtleníted?

Másik kérdés, ha egy hagyományos wilow, vagy grundfos szivattyú vize nem alkalmas emberi fogyasztásra, akkor egy öntvény járókerekes, öntvény pedrollo szivattyú, hogy lehet házivízmű?
Nincs ez a probléma egy picit eltúlozva? A vízműnél, minden elem saválló, kerámia, és aranybevonatos?
2012-11-07
09:53:05
Előzmény: grano #35185#35188
grano!

A hálózati vizet, amióta eternit, beton és műanyag gerinc és elosztó vezetékeket használnak, direkt fertőzik vasbaktériumokkal. Vizet barnító, rozsdát okozó bacikkal.
Ezek hasznosak, ezek tartják frissen a vizet. Ha nem háborgatják a csőrendszert, a normál víz sebesség mellett nem jutnak bele a pohárba.

Ha megnézel egy műanyag fóliás kiszerelésű készétel tálat, akkor feltűnt e, hogy miért fényes a fólia belső oldala?
Azért, mert be kellett vonni cinkkel, hogy ne romoljon meg olyan gyorsan az élelmiszer. Utánozni kellett a fémdobozos csomagolás belső oldalának "cinkelését".

Ezért kell ónozott fémcsöveket használni a házi ivóvíz vezeték rendszerekhez és nem fekete csövet.

Nem ismerjük a nem ivóvíz szivattyúk öntvény házának, a járókerekének, a motor szigetelő anyagának az összetételét. Nem tudjuk, hogy mit old ki belőle a víz.

Egy zárt rendszerben (fűtés) a kioldódás egy idő után csökkenhet, de az ivóvíznél, különösen ha az forró, folyamatos lehet a kioldódás. A kioldódás a víz vegyi összetételétől függ, és helyileg mindenütt más és más.
Az ivóvíz fertőtlenítésére használt klór tovább erősíti a kioldódást. Szétmarja, elvékonyítja a járókereket, a házat.

Ezért kell saválló szivattyúra áldozni.
Tudom, hogy a saválló sem megoldás minden vegyi anyagra, de pillanatnyilag nincs jobb. A kerámia házas és járókerekes szivattyúk ára nagyjából a százszorosa egy ivóvíz szivattyúnak.
2012-11-07
09:20:00
Előzmény: Gyuri #35182#35187
Gyuri!

A melegvíz legalább egy ponton mindig találkozik a hideg vízzel, a keverőcsapokban.

Kevesen tudják, hogy az állandóan levízkövesedő, minden keverő csaptelep kifolyójának a végére szerelt buborék képző, szitaszerű elem a lakásban a konyhai mosogató szivacs és a fogkefék után a harmadik legnagyobb mérgező baktérium telep. (A wc e háromhoz viszonyítva akár műtő is lehetne.)

A buborék képzőkben minden együtt van, amire a baktériumoknak szüksége lehet. Állandóan cserélődő, tápanyagban dús friss vizet és oxigént kapnak.
A mai buta, alacsony hőmérsékletű hmv divat legelső következménye, hogy a magas hőmérséklet nem tudja kordában tartani a baktériumok számát, viszont ideális körülményeket teremt nekik.
Szaporodnak és a toxinjaikkal megfertőzik azt a hideg vizet is ami a langyos melegvízzel keveredve kifolyik a kezünkre, a testünkre, amivel fogat mosunk.

A legnagyobb baj, hogy amikor ivóvízet engedünk csak, az is feldúsul a buborékképzőből kimosódó mérgező anyagokkal.

A jobb cégek, az egészségüket védő népek bizonyos országokban és helyeken még a borzalmas életkörülményeik között is gondot fordítanak arra, hogy csak forralt víz jusson a szervezetükbe. Ennek egy példája a teázási szokás, vagy akár a gyenge alkoholos italok fogyasztása víz helyett.
(Nem véletlenül "fertőtlenítik" a gint és a wiszkit sok vízzel!)

Mi sok luxus szaniter terméket készítettünk angolszász országoknak, a világ minden részén megtalálható szálloda láncoknak.
Nekik csak külön hideg és meleg vizes csappal ellátott termékre volt, van szükségük, higiéniai, egészségügyi megfontolásokból (meg az ottani gazdagok smucig víztakarékossága miatt is).
Ahová a kifolyó vizet a tisztító hatást növelő buburék képzőkkel felszerelt keverőcsapokkal kellett szállítani, ott követelmény, hogy a buborék képző rengeteg ezüstöt, aranyat kell tartalmazzon.

Még egy normál, kerámia (buborék)betétes keverőcsaphoz is kellett annyi tartalékot szállítani, hogy félévente cserélni lehessen a buborék képzőt.

A buborék képzőket, különösen a fertőzésvédő funkciójúakat csak néhány cég képes gyártani a világon. És azt is általában csak a kör keresztmetszetű csövekhez.
Az angliai keverőcsapos export csak buburék képző nélküli kifolyóval készülhetett.


Itt kell elgondolkodni a házi víztisztítók szerepéről, mert elválaszthatatlanok a témától.

Ha valaki a lakásba bejövő hideg ágra szereli a legmodernebb UV-s, aktívszenes szerkezetet, az hamis biztonság érzetbe ringatja magát.
A háznak vannak kevésbé használt kifolyói. Az ezekhez vezető csőszakaszokban pangó víz van, amiben a víztiszttító után még életképesen megmaradó baktériumok újból elszaporodnak és fertőznek.

Ráadásul feltaláltuk a kényelmünket szolgáló hmv forgatást, meg hogy spórolhassunk a csőszakaszt kiöblítő lehűlt vízzel. Ez sem az egészséges megoldás irányába mutat, meg is van az egészségügyi következménye.
Ez egy nagyon drága kényelem és spórolás.

A víztisztítók csak akkor hatásosak, ha közvetlenül a belőlük kifolyó vizet használjuk. Tehát minden kifolyóra kellene egy egy víztisztító, vagy legalább egy, de nagyon jó minőségű a legtöbbet használt kifolyóra.
Az összes főzésre, fogyasztásra, gyerek, csecsemő étel elkészítéséhez csak innen szabadna vizet használni.
Ismétlem, nem a baktériumok miatt, hanem a toxinjaik miatt!
Hiába pusztítjuk egy helyen a bacikat, a víztisztítók a toxinokat nagy részét nem képesek kiszűrni.
Csak a heveny bacis fertőzések ellen védenek. A lassú hatású, rákképző, az immun és ideg rendszert károsító toxinok ellen nem.
Elég csak utána nézni, milyen alapon működik még a luxus árú víztisztítók szűrőcseréjét kijelző, utasító rendszer is! Közönséges nyomáskülönbség érzékelőről, és nem a szűrő utáni víz elemzése alapján.

Amit a mi körülményeink között megtehetünk, az a buborékkpézők havonkénti tisztítása, vízkőtelenítése erős savval. Nem ecettel, mert az csak félmegoldás.
A csőhálózatban a laza üledék mellett, a vízkő a leg ideálisabb baktérium élő és szaporodó hely.

Hosszú lett, pedig csak a legfontosabb szempontokat emeltem ki.
Olyan egy lakásban, hogy nem emberi fogyasztásra kerülő víz, nincs.
Ha csak a padlót mosod fel vele (lásd a sok sekély mélységű kútból származó fertőzött víz használatát fürdéshez, mosáshoz, takarításhoz!), akkor a padlón négy kézláb mászkáló gyereket már meg is fertőzted.

Legyen tanulságos, hogy Robert megpróbálkozott a szürke víz újra hasznosításával. Amennyire tudom, olvastam, le is állt vele, mert nem volt megoldott a fertőtlenítése.
Más az íróasztal mellett kitalált takarékosság, és más az élet.


2012-11-07
08:27:05
Előzmény: sándor #35178#35185
sándor

"A hmv-nek ivóvíz minőségűnek kell lennie, hiszen bekerül a szervezetbe is.
Ezért csak savállóból készült ivóvizre való szivattyút szabad használni.
Ezeknek a belső, a vízzel érintkező részei sem rozsdásodnak, nem oxidálódnak."

a savállós nem rozsdásodós történettel egy bajom van csak:
az a víz ami a hálózatból eljut az olcsó WILO szivattyúig kb egymilliárdszor akkora felületű ócska rozsdás sz@ron keresztül érkezik.
Szerintem nem csak nálam vannak öreg rozsdás acélcsövek a falban és az utcai vízrendszerben.
Szépnek szép a HMV szivattyú és hiszek is a biztonsági előírásokban, de a rozsda ami abból lejön a rendszerből érkező szeméthez képest.....
villam64Válasz erre
2012-08-03
06:31:55
#32095
www.hvg.hu/kkv/20090518_viztisztito_teszt_bakterium_oki/2
www.fogyasztok.hu/cikk/20090520/orszagos_kornyezetegeszsegugyi_intezet_oki_viztisztito_teszt/
www.viztisztitos.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1145536
2012-02-27
15:28:29
#26259
Friss mérés:


csapvíz lágyított/szűrt víz esővíz (állott) kútvíz szénsavas ásványvíz
PH 7.72 7.2 6.62 7.34 5.4
EC (mS/cm) 0.52 0.5 0 1.2 0.6
PPM 300 260 0 650 300

Víz keménysége és az EC összefüggése
ppm μS/cm Keménység
0-70 0-140 Nagyon lágy
70-150 140-300 Lágy
150-250 300-500 Enyhén kemény
250-320 500-640 Mérsékelten kemény
320-420 640-840 Kemény
420 felett 840 felett Nagyon kemény





A víz keménység
A víz u.n. "összkeménységét" a különféle kalcium és magnézium sók okozzák. Attól függően, hogy a nevezett ásványi sókból mennyi van jelen, kemény, közepesen kemény vagy lágy vízről beszélünk. A víz mindenkori keménysége alapvetően befolyásolja a növények és a halak élet körülményeit.

Az kertészeti irodalom alapján a öntözővizeket a EC-mérés alapján csoportokra lehet osztani:
• Öntözésre kivallóan alkalmas víz : EC nem nagyobb mint 0,5 mS/cm.
• Öntözésre alkalmas víz: EC = 0,5-1,5 mS/cm.
• Öntözésre még alkalmas víz: EC=1,5–2,0 mS/cm.
• Öntözésre alkalmatlan víz: EC magasabb, mint 2,0 mS/cm.


A hidrokarbonátok jelenlétét az u.n. KH -értékkel jelöljük. A víz keménység szerinti osztályozása (°d)
0-4 nagyon lágy víz
4-8 lágy víz
8-18 közepesen kemény víz
18-30 kemény víz
30- felett nagyon kemény víz

A kémhatás (pH érték)
A víz kémhatása mindig a savak ill. a lúgok jelenlététől függ, ennek alapján állapítják meg az u.n. pH értéket. Ha valamely víz pH 7,0 értékű, akkor semleges kémhatású, tehát nem savas és nem lúgos. Ebben az esetben teljes egyensúlyban van a kémhatás. Ezzel szemben, ha savak vannak jelen, akkor csökken, ha viszont lúgok találhatók, akkor emelkedik a pH érték.




2011-10-14
11:11:28
#18613
Én Etyeken lakok, előtte Budapesten, és mindenütt a csapvizet ittam vagy házilag készített (patronos) szódát... Való igaz, hogy vannak helyek ahol, ha nem is ihatatlan, de mindenesetre rossz ízű a csapvíz. Pl. Dunaföldváron mintha egy traktort nyalogatnék olyan vas ízű, de ott is általában teát iszunk vagy szódát veszünk. A szódás meg ugyebár szűri a vizet...
Így évente cirka 20 PET palackot dobok ki szelektíven az ásványvíz miatt.
Az ország nagy részén iható a csapvíz...
2011-10-14
00:15:15
Előzmény: zsezse #2666#18609
Azzal egyetértek, hogy óvatosan, de nem a szűrt víz a hibás, sokkal inkább a rosszul megválasztott víztisztító. A belinkelt "Víztisztító teszt" táblázatba foglalva, magyarázatokkal, és olyan elemzéssel, ami konkrétan leírja, hogy melyik probléma miért alakulhatott ki az oldalamon megtalálható, az eredményeket olyan referenciamodellel összehasonlítva, ahol a hibák okozóját technológiailag kivédték:
www.viztisztitos.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1145536

Az meg, hogy a fordított ozmózis elvű víztisztítók desztillált vizet állítanak elő, több szempontból sem igaz. Tudom, hogy tele van az internet ilyen állításokkal, de ha jól megnézed, minden ilyen állítás olyan oldalon van, ahol érdekük ezt állítani. A mechanikus, részecskeszűrőket és az aktívszenes szűrőket árusító oldalakra gondolok elsősorban. Aki meg RO-t forgalmaz természetesen más állításokkal esik túlzásba. Én nem forgalmazok semmit, de mindhárom technológiában egyformán érdekelt vagyok (meg több más vízkezelő technológiába is), így ha nem akarom magam alatt vágni a fát, kénytelen vagyok objektívnek lenni.
A desztillált víz maradék iontartalma kb. 0,2-0,3 mg literenként. Egy jó fordított ozmózis rendszer az átlagos 400-800 mg/liter szennyezettségű csapvízből 20-40 mg/liter iontartalmú vizet tud csak, de a forgalomban lévő átlagos RO 50-200 mg/ literes vizet. Vagyis kb. úgy viszonyul az RO víz a desztillált vízhez, mint egy nagy busz a robogóhoz. A desztillált víz sómentesnek számít, az RO víz alacsony sótartalmú víznek, mint például a közkedvelt gleccservizek.
A másik fontos különbség a folyékony, hőre párolgó mérgek (metilalkohol, aromás szénhidrogének, benzol, hígítók, stb.) tekintetében van. A desztillálás során ezek nem csak, hogy nem távoznak, hanem jelentős mértékben fel is dúsulnak (például a pálinkafőzés)! Ezért csak a gyógyszertárban kapható többszörösen desztillált víz fogyasztható, de még ezzel kapcsolatban is vannak kétségeim. A fordított ozmózis viszont ezeket az anyagokat is 90%-feletti hatékonysággal tudja eltávolítani.

2011-02-18
15:55:47
#11915
"... az Auchan áruházakban vásárolt Auchan Super Aqua ásványvizekben a határértéket kétszeresen meghaladó mennyiségű, mérgező arzént, sőt az egyikben higanyt is találtak..."
www.greenr.blog.hu/2010/11/30/igaza_volt_az_ipm_nek_mergezo_asvanyvizet_forgalmazott_az_auchan




villam64Válasz erre
2010-10-20
17:57:56
#8298
Az alacsony vízfogyasztás is okozhat gondokat
(MTI)

Németországban a takarékoskodásnak köszönhetően az egy főre jutó átlagos napi vízfogyasztás az elmúlt 20 évben 147 literről 122 literre csökkent. Azonban emiatt a magasabb fogyasztásra méretett vízvezetékek üledékesednek, ami rontja az ivóvíz minőségét, a szennyvízcsatornák falain pedig ételmaradék és zsír rakódik le, ami kellemetlen bűzzel árasztja el az utcákat.

A németek szófogadó és tanulékony emberek, a környezettudatos nevelés errefelé már az óvodában kezdődik. Az öntudatos német nem szemetel, szelektíven gyűjti a háztartási hulladékot; ahova lehet, autó helyett kerékpárral vagy tömegközlekedési eszközzel megy, és takarékosan bánik a vízzel.

Míg az áram- vagy a benzinfogyasztás terén nem sikerült maradéktalanul kihasználni a spórolási lehetőségeket, a vízzel való takarékos bánásmódban a németek már átestek a ló túloldalára. Az egy főre jutó napi vízfogyasztás átlagos mutatója az 1990-ben följegyzett 147 literről tavaly 122 literre apadt. (Az ENSZ illetékesei 130 literben adják meg a fejlett országokban élő emberek átlagos napi fogyasztását.) Ám úgy tűnik, hogy jóból is megárt a sok - azaz a túlzásba vitt spórolás visszaüt.

A Der Spiegel beszámolója szerint a városi vízműveknek mindenütt milliós többletköltségeket okoz a vízzel való takarékoskodás. A WC-tartályokból, mosogató- és mosógépekből gyéren csordogáló kevés öblítővíz nem elég ahhoz, hogy jól átmossa a szennyvízgyűjtő csatornákat. Ezért a falaikon ételmaradék és zsír rakódik le, bomlásnak indul, és a kanálisokon át kellemetlen bűzzel árasztja ez az utcákat, főleg csapadékmentes időben. A szag elnyomása érdekében több városban drága gélszőnyeget kellett, mintegy "lokális dezodorként", a csatornákban elhelyezni.

A csökkenő vízfogyasztás következtében a nyomóvezetékekben lassabban áramlik a víz, ami üledék kialakulásához vezet. Az üledék rezet, nikkelt és ólmot tartalmaz, továbbá bizonyos csírákat is. Ezektől pedig élvezhetetlenné, rossz ízűvé, sőt egészségkárosítóvá is válhat az ivóvíz. Ezért van az, hogy a vízművek munkásai rendszeresen megnyitják az utcai hidránsokat, így gyorsítva fel a víz áramlását a csővezeték-hálózatban.

Mint a ZDF televízió gelsenkircheni riportjából kiderült, a Ruhr-vidéki iparvárosban és környékén napi 800 köbméter vizet folyatnak ki az utcai, nagy átmérőjű csapokból, járókelők heves tiltakozását váltva ki. Ám a helyi vízművek, a Gelsenwasser csak így tudja szavatolni az otthoni konyhákba, fürdőszobákba eljutó víz jó minőségét. A másik módszer: a régi, 20 centiméter átmérőjű, fémből gyártott vízcsöveket folyamatosan szűkítik. A meglévő csőbe helyezett 15 centméter vastag műanyag vezetéken, a kisebb keresztmetszet miatt, gyorsabban áramlik a víz, ezáltal csökken az üledékképződés veszélye.

Mindez nem olcsó mulatság: egyedül Gelsenkirchenben százmilliós nagyságrendű beruházásra kényszerül a helyi vízellátó társaság, a költségeket pedig a fogyasztónak kell viselnie. Minden vízmű esetében igaz, hogy a büdzsé 85 százalékát fix költségek (tisztítómű, vízcső- és csatornahálózat fenntartása) teszik ki. Emiatt a csökkenő vízfogyasztásra a vízművek csak a díjszabás emelésével tud válaszolni. "A németek jobban tennék, ha takarékoskodás helyett inkább valamivel több vizet fogyasztanának" - tanácsolja honfitársainak Martin Weyand, a német energia- és vízgazdálkodási szövetség ügyvezetője.
2010-02-11
13:07:00
#4397
"Az a vízkőmentesítő kütyü a tapasztalatod szerint ér valamit?"

Előző házamban használtam ilyet mert a kombi cirkó évente eltömődött vízkővel. Utána nem volt vele problémám a következő évben. Időközben elköltöztem, nem tudom meddig üzemelt volna a cirkó. Az új háznál nincsen annyi hej hogy felszerelhessem :(.

Ugyanezen típust eladják más néven is (még a külső ház is megegyezik)csak sokkal drágábban!!!

2010-02-11
13:01:13
#4396
Janka

Működéséből adódóan szűrik ki az ozmózisos berendezések a keménységet és az ízt adó vegyi anyagokat, amit patronnal pótolnak vissza.

A a típus kiválasztásánál több tényezőt kell figyelembe venni:

- a szűrők cseréjének gyakoriságát (valamint árát)
- a szűrők visszamoshatóságát (amely a szűrők cseréjének időtartamát hosszabbítja meg)
- a víz nyomását(amennyiben alacsony, motoros berendezést kell venni ami a nyomást fokozza)
- a kívánt vízmennyiséget (vannak már gyors és nagy teljesítményű berendezések is ipari célokra)


Elviekben a membránon nem juthat át vírus sem de aki aggódik emiatt, válasszon UV-vel ellátott kivitelt.

2010-02-10
05:06:13
#4378
SZIASZTOK!
VALAMI VÍZ TÍSZTITOTT KERESEK SZERINTETEK MELYIK A LEGJOBB.
OZMOZISSOS-PL ÖKÖNET,AMI TULZOTAN KI SZŰRI A VÍZET.
2009-09-30
11:23:24
#2666
Robert,
valo igaz, leteznek 19 literes clearwater palackok. Igaz, ehhez kell 1 gep, amibol kitoltom + szoda lesz belole. (ha nem erre gondoltal, akkor azok nem jutottak most eszembe)

Itt vannak meg a forditott ozmozis elvu szurok, amik desztillalt vizet allitanak elo, ami az emberi szervezet szamara egyaltalan nem jo.

mi a haz vizellatasat furt kutrol oldjuk meg, furodni mosni idealis, inni pedig asvanyviz ugy 10 eve. fozni pedig nagykiszerelesu tisztitott vizet szoktunk hozni.




A szurt vizekkel csak ovatosan. HVGnek van errol jo cikke, hogy a klortol megszabaditott vizekben mennyire szaporodnak fel a bakteriumok par nap alatt, illetve a nitratbol nitritet (vagy forditva) keszito bakteriumok karos hatasai is erdekesek.
meg is kerestem a linket:
www.hvg.hu/Tudomany/20090518_viztisztito_teszt_bakterium_oki.aspx

"""
Nagy víztisztító teszt: egészségesek-e a tisztított vizek?

Bár a vezetékes víz az egész országban iható, a fertőtlenítésére használt klór mellékíze és a vízminőség-romlástól való félelmek miatt nemcsak az ásványvíz-fogyasztás nőtt jelentősen, de egyre többen vásárolnak otthonukba víztisztítót. Mennyit javítanak a víz minőségén e berendezések? Milyen veszélyei lehetnek az ezekkel kezelt víz fogyasztásának? A hvg.hu felkérésére az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) nyolc különböző típusú víztisztító- berendezéssel kezelt vizet vizsgált és hasonlított össze az ugyanabban a háztartásban folyó csapvízzel. Tapasztalatok, tanulságok és forgalmazói reakciók.

A mintavétel előtt cserélt szűrővel működő Brita Classic nevű készülék által tisztított vízben nem érte el a határértéket a telepszám, viszont több ammóniumot találtak benne, mint amennyi megengedett. Az ammónium megjelenésének veszélye – hangsúlyozta Borsányi –, hogy bakteriális tevékenység miatt nitritté alakulhat, de a kezelt vízben még nem jelent meg ilyen vegyület.
Ammónium az OKI feltételezése szerint az új szűrő nem megfelelő üzembe helyezése miatt alakulhatott ki, vagyis üzembe helyezés előtt a készülék tulajdonosa nem áztatta a szűrőt. Ám a tulajdonos, mint állítja, szűrőt az előírásnak megfelelően aktivizálta. Szerinte érdemes lenne többször megismételni a víztisztító tesztet, több szűrő használatánál, hogy kiderüljön, ez technológiai hiba, vagy valami más oka lehet a szennyeződésnek. A Brita szűrő további, speciális problémája az ezüstözött aktív szénből kioldódó – WHO ajánlás feletti – ezüst. Az ezüstöt fertőtlenítő hatása miatt alkalmazhatják a víztisztisztító berendezésekben, tolerálható mennyisége 0,1 mg/l, de a csecsemők érzékenyebbek, mivel ez az anyag számukra mérgező lehet. Ezért csecsemők részére 0,01 mg/l koncentráció felett nem javasolható. Az ammónium és az ezüst értéke – a készüléket azóta is használó kétgyermekes családapa szerint – elgondolkoztató.

Nitritet három mintában – a Nikken PiMag, az eSPRING, valamint a TGI RO berendezésben is – találtak, de egyik esetben sem haladta meg a határértéket, vagyis a 0,5 mg-ot literenként. A nitrit elsősorban olyan esetben jelenik meg, amikor egyes baktériumok az ammóniumból nitritet állítanak elő, de valamilyen okból a nitrit nem alakul át nitráttá. A megengedett határérték felett a nitrit szintén megbetegedést okozhat.

A baktériummal szennyezett készülékeket – az OKI ajánlása szerint – minden esetben fertőtleníteni kell, amihez a gyártó vagy forgalmazó véleményét kell kikérni. Javaslatuk szerint fontos a használati útmutató betartása, a berendezések rendszeres karbantartása és a kisberendezések baktériumok elleni védelme. Ennek leggyakoribb módjai az UV-lámpa, valamint az olyan aktívszén alkalmazása, amelynek baktériumok elszaporodása elleni védelme valamilyen módon meg van oldva (nanotechnológiával előállított aktívszén, ezüstözött aktívszén, KDF szűrőházban lévő aktívszén). Továbbá a szűrőket – amelyik készülékhez tartozik, ott az UV-lámpát is – meghatározott időközönkénti cserélni kell.

Adatok a RO berendezésről
Nemcsak a baktériumok elszaporodása, hanem a víz vezetőképességének csökkenése is problémát okozhat a fogyasztásnál. A vezetőképesség ugyanis, mint az OKI a vizsgálat értékelésénél hangsúlyozta, az összes szervetlen ion mennyiségével van összefüggésben.

Az ionok közül főként a kalcium és a magnézium mennyiségének csökkenése jelenthet kockázatot. Az ivóvízben lévő kalcium azért fontos a szervezet számára, mert a magyar étkezési szokások alapján kevés tejterméket fogyasztunk, s így a kalciumbevitel egyik fontos forrása az ivóvíz.

Nikken Pi Mag - kattintson!
A kalcium hiánya az ionháztartás felborulását, csontritkulást okozhat. Ezért sem javasolják a szinte ionmentes víz hosszú távú, kizárólagos ivóvízként történő fogyasztását, különösen a nyári, kánikulai időszakban. A túl nagy kalciumtartalmú víz viszont vesekövet okozhat, emiatt szerepel a kormányrendeletben minimum (50 CaO mg/l) és maximum (350 CaO mg/l) közötti érték.

A megengedettnél kisebb, azaz literenként 31 mikrogramnyi értéket három – a visszasózó patron nélküli RO berendezés, a Brita Classic és a TGI márkájú, fordított ozmózis elve alapján működő – készüléknél mérték.

Ez utóbbiban annak ellenére, hogy a készüléket olyan visszasózó patronnal szerelték fel, ami épp a kalcium- és magnéziumionokat lenne hivatott pótolni.

A TGI RO készüléket forgalmazó TGI Tisztavíz Kft. képviselője – a hvg.hu kérdésére – elmondta, ismeri a felsorolt problémákat, de azt is hangsúlyozta, a szóban forgó készülék nem a terméke. A kezelt víz ásványianyag-tartalma szerinte visszasózással növelhető a kívánt mértékben, de sehol máshol a világban nem kritériuma a kezelt víznek, csak a magyar szabvány írja elő.
A kezelt víz határérték alatti összes keménysége (kalcium és magnézium) miatt az OKI javasolja nagyobb kapacitású visszasózó patron alkalmazását, illetve azt, hogy a kezelt vizet ne alkalmazzák hosszú távon kizárólagos ivóvízként.

A kormányrendeletben meghatározott vízkeménységi határértéket a 8-ból 5 készülékben - Kenwood és LUX, eSpring, Nikken Pi Mag, Everpure által tisztított vízben – mértek.

A bevizsgált készülékek többsége a víztisztítás során csökkentette a vas és a klór vízbeni mennyiségét, de száz százalékosan csupán a TGI és az RO szűrte ki mindkét vegyületet. A vas mennyiségének csökkentése azért is előny, mert nagy koncentrációban elszíneződést, ízproblémákat okozhat a vízben. De sokan megfeledkeznek arról, hogy a csapvízben lévő klór megfelelő szinten tartja a baktériumok számát – mutat rá az OKI.



Mivel a legtöbb kisberendezés csökkenti a víz klórtartalmát, ráadásul a kiszűrt szerves anyagok és a kisberendezésekben található műanyagokból származó szerves anyagok jó táptalajt biztosíthatnak a baktériumoknak, azok könnyen szaporodnak, különösen, ha melegben, azaz hűtés nélkül tárolják a készüléket. Már csak hab a tortán, hogy ha néhány napig nem használják, jó eséllyel többszöröződik meg a bacilusok száma.


Előírt határértékek
A telepszám, vagyis a kimutatott baktériumok száma 22 Celsius fokon legfeljebb 500 lehet milliliterenként; ez a gyakorlatban használt kifogásoltsági határ
Pseudomones (biofilm baktérium, ami lehetséges kórokozóra utal); határértéke: 0 telepszám/100 milliliter
pH - érték: 6,5<pH<9,5
összes keménység határértéke (kalcium): 50 és 350 milligram/liter közötti
vas 0,2 mg/l
ammónium: 0,5mg/l
nitrit: 0,5 mg/l
nitrát 50 mg/l
vezetőképesség: 2500 mikrosiemens centiméterenként

Forrás: Országos Közegészségügyi Intézet
"""
2009-07-30
20:51:28
#2269
Klajos,

Az előbb említett módszernél ha levegőt porlaszt az ülepítés előtt a vízbe sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben válik ki a vas. A dolog lényege, hogy a levegő porlasztás (lehet egyszerű akvarisztikai célra készített légpumpa is) elősegíti az oxidációt (rozsda) és így a csapadék (vízben oldhatatlan részek) kialakulását.
2009-07-22
15:14:51
#2235
klajos,

ismerosom ket szivattyuval es egy tartallyal oldja meg a dolgot:

egy 1m3-es tartalyba szivja fel a vizet a talajbol, majd hagyja ulepiteni, allni.
igy a vas leul a tartaly aljara - amit neha leenged -, es a tartaly felso reszebol szivja a "tiszta(bb)" vizet a masodik szivattyuval.

klajos112Válasz erre
2009-07-19
12:38:29
#2210
Sziasztok.
Kb két éve csak fúrott kutat használok ivás kivételével indenre. Csak van egy kis problémám, nagyon vasas a vizem, és nem tudom ki lehetne-e szürni a vízből valami szerkezettel?
2009-04-23
22:04:35
#2041
szepygab,

Igazad van, nem árt az óvatosság. Át fogom szerelni a bekötést.

A vizkőtlenitő hatásosságát nem tudom megítélni, sem a felszerelés előtt, sem utána nem vizsgáltam a csöveket ebben a házban. A szomszédos lakásban viszont szörnyen vízköves csöveket cseréltem ki.
szepygabVálasz erre
2009-04-23
21:25:11
#2038
Szia Róbert!

Impozáns a grafikonod, szerintem a vízszolgáltatónál nem szeretnek :-)

Nehogy kötekedésnek vedd, de ugye tudod, hogy a visszamosható szűrő öblítővezetékét nem illett volna így bekötni?
Megnyitod öblítésre, bejön egy vízhiány és a leürülő vezeték vákuuma fertőzött trutyit szívhat vissza a lefolyóból. (Tudom, hogy ennek kicsi a valószínűsége, de ami bekövetkezhet, az egyszer be is következik :-(
Az oldalágba bűzelzáró dukálna és az öblítőcső vége tömítetlenül, tölcsérrel ömlik bele, hogy oldalról szívhasson levegőt, ha kell neki.

Az a vízkőmentesítő kütyü a tapasztalatod szerint ér valamit?

üdv

szepygab

2009-04-21
19:20:35
#2014
zsbalazs,

Itt egy grafikon, ami azt mutatja hogyan csökkent le a vízfogyasztásunk a harmadára. Az első ütemben 1 m3-es esővíztartállyal a locsolást segítettük, amit tavaly nyáron kibővítettük 7m3-esre és már a WC-t is esővízzel öblítjük.

A mi településünkön is gyakran volt csőtörés, vagy új bekötés, ami után homok és vízkő jött a csapból. Ezért egy olyan szűrőt szereltünk a bejövő vezetékre, amit könnyen ki lehet öblíteni, anélkül, hogy szétszerelnénk.






zsbalazsVálasz erre
2009-04-21
17:08:51
#2013
Sziasztok!

Én a mátra tövében lakom Pásztón, itt a vízminőség nagyon jó, szeretnénk is a vízműveket ha nem kerülne csatornával együtt közel ezer forintba köbméterenként.

üdv. Balázs
2009-04-21
08:26:23
#2010
Sándor írta:

zszezse!
A víz ill. a hmv-ben elszaporodó baktériumok problémája a vizet bevizsgálók szerint általában ott jelentkezik, ahol öreg és fertõzött a települési gerinchálózat. Kicsi a problémás területen a nyomás és kevés a fogyasztás.
Hanyag a vízmû (al)vállalkozóinak a munkája.
Felénk sûrûn elõfordul, hogy az utcai vezeték megbontása után sáros víz folyik a lakásban.
Ilyenkor addig folyatom az udvari kifolyót amíg a víz teljesen tiszta lesz. Majd átmosatom minden csap hideg és meleg ágát. Többet nem tudok tenni.

Baktériumok mindig lesznek a csövekben. A melegebb víz a baktériumok számát tartja kordában, a vízfogyasztás pedig nem engedi a toxikus anyagokat feldúsulni a vezetékben.sziasztok

---------------
zsezse válasza:

nalunk detto ugyanez a helyzet.
Baja tolunk kb 10kmre van, a duna kozvetlen partjan van a vizmu. fogadjuk el, hogy jo a viz.
persze mi nem onnan, hanem egy kb 30km-re levo helysegtol kapjuk a vizet, ami mellett tortenetesen gyogyfurdo is uzemel -> eleve mar kenes, budos a viz. 2 hetet pang a viz, mire ideer. rettenetesen budos, szinte hanyinger kelto a viz, plane, ha fel is forraljuk. az elmult 20 evben toredekere esett vissza a fogyasztas, ez is kozrejatszhat.

a szomszedom a helyi vizmunel dolgozik, tole szarmaznak az informaciok. amikor tisztitjak a gerincet, egy nagy szivacslabdaszeruseget engednek a halozatba, ami kb 2 het alatt er ide, lekaparja, letolja maga elott a szutyat. ilyenkor tobb hektoliter fekete szutykot engednek ki a sarkon levo "tisztito es mosato" helyen.

szuleimnel a frissen felujitott muanyag vizhalozat dugult el egyik naprol a masikra mindenhol, mert ez a szutya bekerult a hazba.

ebbol kiindulva vettem a batorsagot, es bekotottem a furt kutat a hazba. Eleinte csak WC oblitesre akartam hasznalni, de most mar ezzel furdunk, mosunk. Inni nem isszuk. egyszer lehet bevizsgaltatom, hogy fogyasztasra mennyire alkalmas.

szoval a fertotlenitesnek itt is kulcs szerepe van/lesz.
Biosolar Forum  =>  VÍZ  =>  Vízminőséglapozz: « előző   1, 2, 3
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva