English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőtárolás  =>  Szezonális hőtárolólapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2014-04-23
10:53:05
Előzmény: takyka #46248#46249
takyka,

"Mennyi a hatásfoka egy visszatáplálós napelemes rendszernek? Az is valahol 10% körül kanyarodik nem?"

Én is így gondolom. De jelenleg visszatáplálós rendszert nem telepítene senki, ha nem 45 forintot adnának 1 kWh áramért, és a beruházás költsége magasabb lenne, mint 500 ft/Wp.
A hőenergia viszont sokkal olcsóbb, az árammal összehasonlítva körülbelül csak a harmadába kerül. A beruházás költsége 10% hatásfokkal számolva körülbelül 800 ft/W.
A pénzügyi vonatkozásokat is figyelembe véve tehát összességében a különbség jelen áron: négy-ötszörös előny a napelemek javára a szezonális tárolóval kiegészített napkollektorokhoz képest.
Ez a helyzet Magyarországon, Kanadában biztosan más eredményre vezetne az összehasonlítás, talán nem lenne ekkora különbség... vagy nagyobb lenne a különbség.

A hatásfok tekintetében a háztartás melegviz-igényénél többet nem termelő napkollektorokkal (kisebb tárolós rendszerről van szó) 40% átlagos hatásfok elérhető, de még így is a napelemek javára kezd eldőlni az verseny, mert olyanok az árak és a törvényi szabályzás (szaldós elszámolás). Tisztán energia-politikai döntésektől függünk, szépek lehetünk, csak okosak nem.

Egyébként nagyon köszönöm a linket, mert jól mutatja a technológiában rejlő lehetőségeket és határokat. A szezonális tárolásról - mint annyi más napenergiás ötlet - nem mondható el, hogy nem működik, csak vannak nála sokkal-sokkal egyszerűbb és olcsóbb megoldások.

2014-04-23
08:46:33
Előzmény: robert #46247#46248
Tudtam, hogy lehet rád számítani! Egyszerűen csak bedobom ide a linket és darabokra szeded. Nekem nem kell az időmet töltenem azzal, hogy utána számoljak a dolognak. :-)

Csak egy észrevétel. Mennyi a hatásfoka egy visszatáplálós napelemes rendszernek? Az is valahol 10% körül kanyarodik nem?

T.
2014-04-21
08:08:07
Előzmény: takyka #46245#46247
takyka,

A havi és éves energia-mérleg összesítésekből megnyitottam néhány adatsort.

Első látásra a következő adatok keltették fel a figyelmemet:

1. HX1 hőcserélőből (napkollektor oldal) hogy jön ki több energia, mint amennyi bemegy (hatásfok > 100%)?

2. STTS tárolónak nincs vesztesége (ugyanannyi energia be és ki).

3. A napkollektorok hatásfoka ~30%, a föld-tároló hatásfoka ~40%. Minimális egyéb veszteséggel számolva a termelő-tároló rendszer hatásfoka kevesebb, mint 10%.
Nem minden hő kerül tárolásra, egy része azonnal felhasználható, így a hatásfok elérheti a 15%-ot is.

4. Az animáció narrátora szerint a telepítés helyén az éves napenergia mennyisége Olaszországban és Görögországban hasonló mértékű.

5. Az elmúlt télen házanként 4.000kWh hőenergiát használtak fel.

6. Ingatlanonként 44m2 a napkollektorok felülete.

7. Ingatlanonként 3db 35m mély spec. talajszonda adódik a homokkal feltöltött tárolóhoz.

8. A napenergia aránya a hőenergia-igényen belül ~90%.





Szóval a rendkívül jól szigetelt házakhoz (~30kWh/m2.év) egy, a méreteihez képest pocsék hatásfokú fűtési rendszert építettek. Nyilván nem azért, mert tehetségtelenek lettek volna a tervezők, hanem azért, mert evvel a módszerrel ennyi az elérhető maximum.
Amikor egy napenergia hasznosítás alacsony hatásfokáról szólok, az szokott lenni a válasz, hogy a napenergia ingyen van, miért érdekel engem a hatásfok? De ez az állítás egyszerűen nem igaz, hiszen a napenergia hasznosítása nincs ingyen, a létesítés költségei magasak, az élettartam véges és a karbantartásra is gondolni kell.

A kanadai projektben a fűtési rendszer működése megfelel az előzetes modelleknek (megtalálható az oldalon), nincs meglepetés. Erre a nagyszabású kísérletre így is sikerült összeszedni a pénzt.

Kíváncsi lennék, hogy a magyar viszonyokra lefordítva hogy alakulnának a költségek. Talán még a kanadai lakónegyed se került annyiba, mint az ócsai jancsikályhás telep.

2014-04-20
22:36:59
#46245
Egy érdekesnek tűnő szezonális tároló megoldás Kanadából.
2300m2 napkollektor,52 ház, 144db 35m mély hőtároló "kút".

www.dlsc.ca/

T.
2013-09-07
11:18:48
Előzmény: villam64 #42211#42212
villam64,

A veszteség csökken, de a veszteség/kapacitás arány nem változik.

villam64Válasz erre
2013-09-07
11:15:32
Előzmény: robert #42209#42211
Nem értem, hogy ha a ΔΤ csökken, akkor miért nem csökken a veszteség? Az én tartályom hőmérséklet csökkenése nagyban függ a ΔΤ-től. Tehát a vesztesége is. 10 foknál 5 kWh/nap, 40 foknál 18 kWh/nap.

Ha egyik változik a képletben, akkor az egész képlet változik.


Piros veszteség, zöld ΔΤ. Már kezdem látni. A kérdés, hogy a kapacitás csökkenés arányos-e a veszteség csökkenéssel?



2013-09-07
10:53:06
Előzmény: villam64 #42208#42209
villam64 ,

Lásd az előző hozzászólásom két utolsó megjegyzését.

villam64Válasz erre
2013-09-07
10:48:48
Előzmény: robert #42204#42208
Mi lenne, ha a ΔΤ változó lenne, és ennek függvényében adnád meg a tároló méretet. 10-60 fok ΔΤ értékre.
2013-09-07
08:51:17
Előzmény: szocsmarci #42201#42204
szocsmarci,

"Mi van az Y tengelyen?, az lemaradt."
Nézd csak meg jobban :) Az ábrán látható jelmagyarázat szerint felület-térfogat arány (A/V), aminek ugye 1/m a dimenziója, és az energia veszteség-kapacitás arány (V/K) pedig dimenzió nélküli szám.

"100m3 felett mi változik? Az y tengely 1-es értékét valahol a 200 és a 300 között metszik a görbék."
A léptéken változtatva jobban látszik, hogy az adott hőszigetelési érték és tartály-forma mellett az egyensúly ~200m3-nél van, fölötte a görbe lassuló ütemben tovább csökken.



"A veszteség függ a dT-től. Ahogy hűl a tartály, úgy csökken az értéke is."
Szintén leírtam, hogy dT=40C (állandó értéken van tartva).

"A lényeg, hogy hiba kijelenteni egy görbe alapján, hogy 100 m3 a határ. Ez egy nagyon leegyszerűsített grafikon, habár sejtem, hogy 1-2 órát eltöltöttél vele. És még az is lehet, hogy helyes a végeredmény!"
A méretnek nincs határa, sem lefelé, sem felfelé. Gondolat-ébresztésnek egy átlátható grafikont akartam, hogy érzékelhető legyen a tárolás hatékonysága mennyire függ a méretektől. (Ennyi fért bele a 30 percbe, amíg a feleségem meccset nézett :)



Mivel a veszteség és a kapacitás is egyenesen arányos dT-vel, V/K-t ábrázoló görbe nem függ a hőmérséklet-különbségtől, ugyanaz dT=40C és dT=20C esetén is.

A hőveszteség U-val egyenesen arányos, ezért V/K értéke a szigetelés változtatásának arányában változik (fele akkora U esetén a feleződik).

10.000m3 fölött (kísérleteznek ennél jóval nagyobb tárolókkal is) az V/K=1 arány már U=1-el elérhető.

szocsmarciVálasz erre
2013-09-07
08:06:12
Előzmény: robert #42200#42201
Ezt a grafikont nem gondoltad át teljesen.
Mi van az Y tengelyen?, az lemaradt.
100m3 felett mi változik? Az y tengely 1-es értékét valahol a 200 és a 300 között metszik a görbék.
A veszteség függ a dT-től. Ahogy hűl a tartály, úgy csökken az értéke is.

A lényeg, hogy hiba kijelenteni egy görbe alapján, hogy 100 m3 a határ. Ez egy nagyon leegyszerűsített grafikon, habár sejtem, hogy 1-2 órát eltöltöttél vele. És még az is lehet, hogy helyes a végeredmény!

2013-09-06
21:49:25
#42200
Ez a grafikon azt mutatja, hogy egy hengeres víztartály esetén mekkora a hőveszteség és a kapacitás viszonya
- H/D=1
- U=0.3 hőszigeteléssel
- a környezet és a tárolt víz között dT=40C hőmérséklet-különbséggel
- fél év alatt

100m3 alatt a hőveszteség nagyobb, mint a hőkapacitás.




villam64Válasz erre
2013-08-09
09:26:32
#41697
Azt látom, és tapasztalom, hogy magas hőmérsékletű szezonális tárolónak nincs értelme. Csak nagy mennyiségű, alacsony hőmérsékletű tárolónak. Tehát a fűtés rendszernek is alacsony hőfokúnak kell lennie. Az alap tervezésekor elegendően nagy energia tárolót tervezhetünk be. A ház alapterülete 1-2 méter mélységben. Ezt kétféle módon tervezhetjük. 1 rétegben, ekkor máshol kell a nyári begyűjtést tárolni, a legkisebb veszteséggel. 2 rétegben, ekkor nyártól az alsó réteget melegítjük, és a felső tároló az alsótól átvéve a hőt melegszik át. Szigetelni csak alája, és az alapot körbe kell. Mint írtam, kapunk egy nagy energia tömegű padló fűtést több hetes hűlési görbével. Eközben a 20 m2-enként 1 db kollektor tovább langyosítja az alsó tartályt. 100 m2-es háznál 70 m2 pincét használhatunk, ami 70-140 m3, melybe 20 fok különbséggel 1400-2800 kWh hőenergia tárolható, mely 140-280 m3 földgáznak felel meg. Ez 2 db kollektorral megtermelhető. Viszont a fűtési idény indulásától el kezd csökkenni a betárolt energia, ezt a kollektorok egy ideig pótolják, majd kevesebbet termelnek, mint a szükséglet. Itt kell egyensúlyba hozni a betárolható mennyiséget a fűtési szükséglettel és a kollektorok darabszámával. Ezért mondom saccolásra a 20 m2 alapra az 1 db kollektort. Innentől elfelejthetjük az egyéb fűtési módokat, melyek egy része szolgáltató, más része nyersanyag függő.
2013-08-08
11:49:34
Előzmény: sándor #41673#41678
Sándor,

A kőröl, mint hőtároló közegről itt folyt a diskurzus: http://biosolar.hu/forum/28/25 .

10m3 nem ér semmit, mert ahogy írod: "A szükséges téli fűtési energia mennyiségünk jócskán meghaladja a betárolásra alkalmas időszakban egyáltalán kinyerhető energia mennyiséget."

Magas hőmérsékletű tárolás esetén rendkívül jó hőszigetelésre lenne szükség.

A télikertünk sávalapja kívül hőszigeteléssel van ellátva. A vörös téglaburkolata jól begyűjti a napot (amikor egyáltalán süt), éjjel pedig kiadja magából.
De a lényeg, hogy a ház felől kap meleget, és csak annyi az elvárás, hogy a virágok átvészeljék benne a telet, plusz csökkentse a háló hőveszteségét.


2013-08-08
08:07:44
Előzmény: grano #41664#41665
grano,

A méretek növelésével és a tárolási idő lerövidítésével csökkenteni lehet a bevitt energiához viszonyított veszteséget, de attól még nem lesz használható tárolónk.

2013-08-08
07:56:21
Előzmény: robert #41662#41664
robert:
A/V arány. A föld hővezető képessége jobb, mint a hőtároló képessége.
Túl nagy a ház alatti földkupac hűlő felülete.
Ha egy 10X10-es alapot nézünk egy méteres sávval az 40 m2.
Igazándiból ezt nem is ezzel kéne számolni, hanem a lábazat szigetelés számításaiból kéne kiindúlni. De azt akarom kinyogni, hogy megnövelt méretben lehet csak jó szerintem a történet ahol javul a felület térfogat arány.
2013-08-07
23:45:23
Előzmény: sándor #41660#41662
Sándor,

A puszta talajban tárolt hő szuper ötlete csábító, de szerintem nem használható.

Ugye, a talajkollektorok azt használják ki, hogy a hőmérséklet-különbség hatására a hőenergia vándorol. A hőszivattyú lehűti a csőkígyót és a vele érintkező talajt, de a hő pótlódik, mert a magasabb hőmérsékletű környezetből megindul az áramlás. Egy spirálkollektor esetén a hőteljesítmény ~500 Watt, mondjuk 15C hőmérséklet-különbség mellett.

Ha az átlagos réteg-hőmérséklet alá hűtött talaj idővel felmelegszik, akkor miért ne hűlne ki ugyanolyan gyorsan akkor, amikor azonos mértékben felmelegítjük? Miért működne a jelenség csak az egyik irányban? Miért ne veszne el a meleg?

Nem azt akarom mondani, hogy evvel a módszerrel semennyi hőt nem lehet eltárolni egy ideig, hanem azt, hogy szezonális tárolásra alkalmatlan.


Tudom, hogy van olyan gyártó, aki a nyári hő földben történő eltárolásával reklámozza a napkollektoros-hőszivattyús rendszerét. De csak a szavak szintjén áll meg a dolog, adatokat nem is ír le, még akkor sem, ha tud (vagy talán éppen azért, mert tudja, hogy mi történik). A "zseniális ötlet" mögött inkább az áll, hogy az általuk betervezett, az átlagos méret többszörösét kitevő kollektorokat nyáron hűteni kell valahogy.


2013-08-07
14:04:02
Előzmény: villam64 #41644#41645
villam64,

"Én is szeretném látni az elmélkedésemet, csak szponzort kell találnom rá."

Találhatsz szponzort, ha legalább papíron hihetően bizonyítani tudod, hogy sorozatban gazdaságos lehet a szezonális tárolás.

villam64Válasz erre
2013-08-07
13:43:24
Előzmény: robert #41643#41644
Most nem számolom ki a a cekászod éves költségét, közben a másik rendszernek sincsenek valós összehasonlító adatai.
Rá kellett kötni a csatornára. Csak az, hogy 19 ezerért kifizettem a tervező mérnököt, akit a jelenlegi kormány a hátamra ültetett púpként, két évi rezsicsökkentésbe került. A plusz csatorna díj többe kerül, mint a rezsi csökkentésből származó megtakarításom. Még 10 % csökkentéssel kerülnék egálba. És ez csak a szolgáltatói rezsi.
Nem vagyok napelem ellenes, de ez a napkollektor is egy alternatívája annak. Több lehetőséget jelent.
Én is szeretném látni az elmélkedésemet, csak szponzort kell találnom rá.
2013-08-07
13:25:31
Előzmény: villam64 #41641#41643
villam64,

1.
"A cekászod idővel drágább, mint a fűtés tárolás."

Ez egyáltalán nem biztos, sőt nem is valószínű. Te mire alapozod a fenti állítást?


2.
"Nekem például növekszik a rezsi költségem, miközben nem fogyasztok többet."

Ezt hogyan csinálod?


3.
"Meg azért megfigyelhető, hogy pont az alacsony energia igényű házaknál építik be a drága hőszivattyút, mely szolgáltató függő."

Szerintem alacsony energia-igényű házakat tehetősebbek építenek, ezért belefér a költségbe egy "divatos" hőszivattyú is. Aztán -mert telik rá és meggyőzik önmagukat, hogy jobb, mint a bankba tenni- még tele is pakolják a tetőt napelemekkel, mert az majd megtermeli a hőszivattyú energiaigényét.


4.
"Olyan mintha te is az atomlobbi oldalán állnál."

:)

-----------------
Szó, ami szó, én egy szezonális tároló éves energiamérlegét szeretném látni, utána pedig a beruházási és fenntartási költségeit. Ezekről eddig nem esett szó, pedig valahol itt van a lényeg. A "függetlenség" csak rizsa.

Például három különböző hőszigetelésű ház esetén:
Éves energia-szüséglet [kWh/m2] a.=100, b.=50, c=10

Ezen belül:

1. Hagyományos:
Energia ára a szolgáltatóktól véve [Ft/év]

2. Szezonális tárolással:
Szezonális tárolás létesítési költsége [Ft]
Szezonális tárolás helyigénye [m2]
Szezonális tárolás fenntartási költsége (segédenergia és karbantartás) [Ft/év]
Éves energia-szükséglet amit a szolgáltatótól továbbra is meg kell megvenni [kWh]
Energia ára (gáz+villany) [Ft/év]

Én egy 100m2-es ház esetén az 1.-re tudom a választ: 300.000, 200.000, 50.000 Ft/év
villam64Válasz erre
2013-08-07
13:21:10
Előzmény: robert #41639#41641
Én azért olcsóbb megoldást javasoltam, mint az 500 m3-es szigetelt tartály. A cekász meg szolgáltató függő. Szigeteletlen házba én sem javaslom. Van egy építendő, vagy felújítandó ház. Kap megfelelő szigetelést, és kell egy olcsón üzemeltethető fűtés rendszer. Nem akarunk gáz átalányt, vagy plusz villanyt fizetni. A cekászod idővel drágább, mint a fűtés tárolás. A bankba tett pénzt veszteségesen veszed már ki. Megszüntettem a bankszámlámat is. Pár darab kollektor rásegít a fűtésre, 100 m2-re 5 db az 12 m2 nettó felület. Emellett időnként felfűtjük a tartályokat vegyes kazánnal 30 fokra. Mellesleg csak alacsony hőfokon tudod hosszú ideig tárolni a hőenergiát. 11 ezer a gáz éves átalánya. Lemondva a gázt, akkor csak az átalányból kijön egy kollektor 18 év alatt. És még nem is termelt semmit. Nekem például növekszik a rezsi költségem, miközben nem fogyasztok többet. Tehát lépegetnem kell, hogy ne növekedjen. Meg azért megfigyelhető, hogy pont az alacsony energia igényű házaknál építik be a drága hőszivattyút, mely szolgáltató függő. Olyan mintha te is az atomlobbi oldalán állnál.
2013-08-07
12:55:48
Előzmény: villam64 #41637#41639
villam64,

Normál ház esetén nincs az a tároló, amivel amivel alacsony hőfokon elegendő mennyiségű energiát el lehetne raktározni.

Alacsony energiájú és passzív ház esetén meg azért nincs értelme, mert a fűtés a tárolás töredékéből megoldható hagyományos rendszerekkel. Akár cekászokkal.

Egyébként műszakilag egyszerű a feladat, csak hely és pénz kérdése:
Építs egy 500m3-es szigetelt tartályt, köss rá 100m2 napkollektort, aminek a szivattyúit napelemekkel hajtod meg, és már független vagy a szolgáltatóktól :)


villam64Válasz erre
2013-08-07
11:27:10
Előzmény: medig #41634#41637
Gondolj bele. Felfelé van egy szellős, 20-30 fokos tartályod. Minek akarod vízmentesen lezárni? Teljesen másként működik, mint a fal, amiben megáll a víz. Amennyiben hagynád azt is kiszellőzni, nem lenne nedves. Statikailag kell egy oldalsó tartás, nehogy az alap megcsússzon. Nem érdemes talaj vizet tartani ebben a mélységben. Elég a ház alapja köré víz záró szigetelés. Az is elképzelhető, ha azt elég mélyen csinálod, hogy a tartály köré nem, hanem csak alája tenni üveggyapotot. Azt meg nem szabad fóliával lezárni. A gondot ott látom, hogy a padlót mindig zártra, kötésbe teszik a fallal, nem hagyva közte szellőzést. Itt a tartály és a padló között is száraz levegő lenne, és a fal mellett is lenne szellőző rés. A kezdetleges ősök nem mindig a divat szerint építkeztek, hanem funkció szerint. A divat szép, de sok esetben haszontalan, káros. Rengeteg régi házat tettek tönkre divatos víz záró padlóval. A ház alatt a tartályon kívül nem kell vizet tartani. Én azt érzem, hogy a betonozással már pedig ezt teszik az emberek.
Mivel padlófűtést helyettesít, és ugyan úgy keverőszeleppel állítjuk be a kívánt hőmérsékletet, tehát padlófűtést váltasz ki (mennyi beton kellene ennyi energia betárolásához, és csövezés, ráadásul ez puffer és padlófűtés egyben, míg sima padlóval csak kondenzációs vegyes kazánnal tudsz fűteni, itt nyugodtan tüzelhetsz fél-egy napot), ezért nem állítva kerülnek bele a tartályok, hanem fektetve. Az 1 méter mély. De építesz egy alapot, csak mondjuk nem 80-as össz magasságú alapot építesz hanem 120-asat. Ennél mélyebbre a tartályok sem kerülnek. Az alapot szigeteled. Amennyiben utólag teszed be a tartályokat, és van egy 5*4 méteres helyiséged, és 1 méter távolságot tartól, akkor 3*2= 6 m3 tartály kényelmes elhelyezésére van lehetőséged, mely 6 m3 anyag kilapátolása az ablakon. 2-3 embernek kézi munkával fél napjába kerül.
2013-08-07
10:18:37
Előzmény: villam64 #41630#41634
A tartály örökéletű, és karbantartásmentes, elhiszem. Ami jobban érdekel ennél, hogy mivel hőszigetelsz 20 cm vastagon. XPS? Az oké hogy puffernél szinte bármivel lehőszigeteled, de a föld alatt? Oda a drága XPS ajánlott... olcsóbb megoldás nem tudom van e. Mondjuk EPS-el is lehet, de akkor 100%-ban védettnek kell lennie talajvíz/talajpára ellen... Szóval a hőszigetelésnek is időtállónak kell lennie.
A helyiségen belül alapozástól függően faltól bizonyos távolságot kell hagyni, hogy biztonságban lehessen ásni... Én azt mondanám, hogy alaptól kb. 70-100 cm távolságot jelent. Egy 2m magas tartály esetében + hőszig fel/le, ez kb. 2.5m mély gödröt... Megpróbáltam elképzelni mi földmunka lesz ezen a projekten. Kihívásnak sem utolsó.


villam64Válasz erre
2013-08-07
09:04:39
Előzmény: medig #41628#41630
Karbantartást nem igényel szerintem. Egy normális tartály élettartama 50-100 év. Üzemeltetése egyszerű szabályzókkal. A meghibásodásra jobban hajlamos egységeket kerülni kell. Vagy mennyi szerinted egy normál vas tartály élettartama? A tisztítástól az Isten óvjon meg minket. Ki az aki tisztítgatja a puffer tartályát? Ennek örök életű rendszernek kell lennie. Például Sándor nyitott rendszere. A tartályok dimenzióit te határozod meg. Olyat gyártanak neked, amilyet kérsz. Általában 20 cm szigetelést gondolok, jelenleg is ez van a pufferemen. Funkciójában a padlófűtést végzi, ugyan olyan szabályozással. Csak amíg padlófűtésnél sok esetben kinn van valahol a tároló az összegyűjtött energiával veszteségesen, addig itt a hidegek beköszöntével bevisszük az összegyűjtött energiát. Jelenleg azt látom, hogy a plusz egy kollektor 70 fokon tartja a tartályt a sufniban. Beköszönt az ősz. Kell néhány nap, hogy a lakás vissza hűljön. Eközben a kinti tartály ugyan így vissza hűl, és nem marad benne használható energia. Ehelyett a belső tartályos rendszernél, már ekkor elkezdem áttölteni a külső tartályokból a meleg vizet, szép lassan. Mire kihűlne a lakás, addigra át langyosítom a belső tartályokat, lecsökkentve közben a külső tartályok veszteségét. Egy idő után veszteségessé válik a külső tartályok üzemeltetése, és kollektoroknak át kell kapcsolniuk a belső tartályokra. Az esetleg szükséges egyéb fűtés is ezeknek a belső tartályok át langyosításával foglalkozna. Itt a kazánnak a padlófűtés tartályok jelentik a puffert. Csak nem 80 fokra melegíted a puffert, hanem 20-ról 30 fokra, mely 10 m3 esetén 100 kWh. Nekem a 2 m3 tartályom 110 cm átmérőjű, és 210 cm magas. Ebből 4-et le tudok tenni a 20 m2-re. Igaz, ekkor már csak ezen tartályok költsége 600-700 ezer, de a 20 m2-en ez egy heti fűtőanyag. De gyártanak kisebb szélességgel magasabb 2 m3-es tartályt. Én is csak kíváncsiskodásból számolgatok, és azért, hátha reális áron kihozható a nyári meleg egy részének felhasználása. A beüzemelt új kollektorommal több információm lesz majd a téli üzemről.
2013-08-07
08:24:56
Előzmény: villam64 #41627#41628
Én inkább amiatt aggódom, így olvasva a terved, hogy miként lehet úgy kivitelezni az egészet, és üzemeltetni, hogy semmilyen karbantartást ne igényeljen a tartály arzenál... Nem kell tisztítási, vagy bármilyen szervíz lehetőség?
Egyébként milyen tartályokról van szó? Tudnál linket adni, ahol megnézhető? Nehezen megy a képzelgés, a tartályokat illetően.
20 m2-hez hány m3 tartályt lehet telepíteni, mik a dimenziói ezeknek a tartályoknak?
A tartályok alulról, oldalról való szigetelését, miképpen, milyen vastagon gondoltad leszigetelni?
Csak kiváncsiskodás miatt van ez a sok kérdés.
Biosolar Forum  =>  Hőtárolás  =>  Szezonális hőtárolólapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva