English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek  =>  Alacsony besugárzás hasznosításalapozz: « előző   1, 2
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-04-14
11:40:59
Előzmény: villam64 #28395#28396
villam64,

"Valóban nem jön ki 240 kWh-nál több a kollektorból. De erre engedem rá a hőszivattyút 5-ös COP-pal, a napelem kis termelésével, és akkor 1200 kWh lesz belőle."

Tévedsz. A kinyerhető energia annyi, amekkora a napkollektor termelése, plusz a hőszipka fogyasztása, másrészt kihagytad a napkollektor hatásfokát. Vagyis optimális esetben a 200W/m2 alatti sugárzásból kijöhet úgy 150kWh/m2 évente.

10m2 abszorberfelületű kollektor, és egy kis teljesítményű hőszivattyú, plusz ~7000Wp napelem (kb ekkora mező kell ahhoz, hogy a szórt fényben leadjon 700Wattot), valamint egy tároló meg miegyéb adna 1500kWh-t (20 ezer forint) évente. Ismersz drágább módját a hőtermelésnek?

villam64Válasz erre
2012-04-14
10:38:10
Előzmény: robert #28393#28395
Valóban nem jön ki 240 kWh-nál több a kollektorból. De erre engedem rá a hőszivattyút 5-ös COP-pal, a napelem kis termelésével, és akkor 1200 kWh lesz belőle. Önmagában a napelem is keveset termel, nem használható, önmagában a kollektor is keveset termel, nem használható. A hőszivattyú teszi működőképessé őket. Erre méretezett hőszivattyú. A nagy indulása elvinné a megtermelt hőt és energiát. Ebben az esetben tulajdonképpen tilos nagy berendezést rátenni. Alacsony hőfokon járatva a kollektort a hatásfok növekedés kompenzál az alacsony besugárzáson. Jelenleg 41 °C-on stagnál a kollektor. De 5-25 °C között dolgozhatna. De kicsiben elgondolkodtató. Lehet, hogy nem is kell a 2-es tartály a puffert használom 2-esnek. Elég egy mobil hőszivattyú, a két tartály közé. A kötés meg van csak egy szivattyúval csatlakoztatni kell.
2012-04-14
10:08:22
Előzmény: villam64 #28392#28393
villam64,

Téli időszakban 200W/m2 besugárzás alatt az össz-energia kb 20% esik.
Azt tippelném, hogy az egész évre számolhatsz vele, akkor 1200*0.2=240kWh/m2.

A kollektorból nem fog 5-ször több energia kijönni, ha hőszivattyúzol, ahhoz 5-szörös felületre van szükség.



villam64Válasz erre
2012-04-14
09:36:58
Előzmény: robert #28391#28392
Ezért akarom olcsóbban kihozni. Itt nem kilo Wattos berendezésekről van szó, hanem a meglévő hasznosítása felhős időben. Ilyenkor önmagukban a napelemek és a kollektor is haszontalan. A sugárzás 100-200 W/m2. Ekkor működne. Napos időben a keverőszelep a kollektort az egyes tartályra dolgoztatja. A kettest nem melegítené 30 °C fölé. Ezért egy 100-200 W-os hűtő kompresszor elég. Amikor süt a nap, akkor csak a napelem feleslegének felhasználása miatt kapcsolná a vezérlő a hőszivattyút. Nincs felesleg nem működne.
Ami kellene pluszban.
1. átalakított hűtőkompresszor kétoldali 1/2 colos vizes csatlakozásokkal (?e)
2. 2 db keringtető szivattyú (20e)
3. 1 db keverőszelep (14e)
4. 1 db másik használt tartály 300 L/2HCS (80e)
5. 1-2 kapcsoló modul (20e)
Esetleg a tisztító nyílásokra tervezni hőcserélőt, de az csak fixen telepíthető a kompresszorra, ezért nem ideális. Inkább külön vizes keringtető. Így külön mobilak az egységek.
Írtam utána a holdkollektort, csak a COP-ja zavar.
Kérdés, hány szürke óra van egy évben?
A másik, ekkor is meglenne a hmv. Ilyen ötletekhez kellenek a tesztek. Ki tudná kiszámolni az éves hozamot és költséget? 365 nap 12 óra 4380 óra. 2000 napos. Marad 1000-2000 szürke óra. 100 W/m2. A kollektor 2,4 m2. 50 % hatásfok, 120 Wh. 120-240 kWh. 5-6 COP-pal, 600-1440 kWh, 30 Ft-tal 18e-43e Ft hozam. 710 W napelem. Akár a nagy tartályom is lehetne a 2-es tartály.
2012-04-14
08:55:49
Előzmény: villam64 #28390#28391
villam64,

Működőképes elképzelés, de mielőtt kezedbe vennéd a csavarhúzót számold ki, hogy a szórt sugárzásból mekkora felületű/árú napkollektor biztosít 5000W teljesítményt, mekkora felületű/árú napelem ad le 800Wattot, várhatóan mennyibe kerül a hőszivattyú, a tartályok és szerelvények.

1. Add össze a költségeket.
2. Számold egy év alatt megtermelő energia nagyságát.

A két számra lennék kíváncsi.


Egyébként leginkább a termodinamikus napkollektorra (holdkollektor) hasonlít az elképzelésed.

villam64Válasz erre
2012-04-14
08:38:20
#28390
A szórt sugárzás hasznosítása. Látva a napkollektor működését felhős időben. Energiát nem termel, mert a tartály hőmérséklete alacsony. Ilyenkor más megoldás lenne ideális. Adva van 300 literes hmv. E mellé beteszünk még egy 300 literes hmv tartályt. A kettő közé 100-300 W-os víz-víz hőszivattyút. A napkollektor rá tud dolgozni a 2-es tartályra az alacsony hőfok miatt. A 800 W-os napelem megtermeli az energiát a hőszivattyúnak. Mely 5-ös COP-pal átemeli a hőt az 1-es tartályba. Bizonyos hőfok között működve. A két tartály között a fűtés váltás keverőszeleppel megoldható. A három együtt megnövelné a három rendszer hatásosságát az egyhez képest. Lehetne még azzal is javítani a hatásfokon, hogy alacsonyabb hőfokon induló kollektort használunk. Mondjuk ezért próbálkoznak a holdkollektorral, csak a hatásfokát kellene 10-re emelni.
Payagyerek, lehet valakivel építtetni hűtőkompresszorból víz-víz hőszivattyút?
villam64Válasz erre
2010-01-11
15:22:45
#3982
Róbert, Sándor

Nekem a kollektorom borult, esős időben is beindult. Ezt valószínűleg a villanyfogyasztás el is vitte. Csakhogy a szórt sugárzást ne önmagában akarjátok nyereségessé tenni. Amikor a kollektorra rásüt a nap, akkor is kap szórt sugárzást, és ez hozzáadódik. Láthatatlanul, mert azt hiszed milyen erősen sütött ma a nap. Holott éppen megfelelő volt a légkör a szórt sugárzásnak, ami a vákuumcsövesen, ha nincs letakarva a hátsó része, hozzáadódik. Jó, elölről is, a sík kollektornál is. Az üres vákuumcsőben a nyíláson 80 °C-ig mérő hőmérő kiakadt. Bőven 100 °C-os volt bent a levegő a nyílás bezárása nélkül. A beledugott alu csövet, ami 20 cm-re kilógott, nem lehetett megfogni egy idő után. Télen. És, az aluminium cső nem feszült neki az elnyelő rétegnek. Ugyanis akkora átmérőjűt vettem, hogy a körülötte és az üveg közötti levegő mennyiség azonos legyen a benne lévő levegő mennyiséggel. A heat-pipe csak a hőszállító. A feladata a keletkező hő minél gyorsabb, és jobb átadása a felső gyűjtőnek és víznek. Általában etil alkohol van benne ~70 °C forráspontú. Ma 3 fokot emelt a tartályon a vákuumcsövesem, ez ~6 kwh lehet. Most már több, de ez a vég ma. 0.5 alu lemez van gyűjtőnek előkészítve. A penész a 20 fokos lakásban van nem a 60 fokos csőben. A légkollektorok többször annyi levegőt szállítanak természetesen, mint a vizes kollektoroknál vizet. Ez természetes. A 100-as diagonál ventilátorom.
1. fokozat 2300 fordulat, 40 W, 250 m3/h, 200 Pa, 40 dB(A) zajszint
2. fokozat 1700 fordulat, 18 W, 190 m3/h, 120 Pa, 40 dB(A) zajszint
A fokozat bekötés függő, tehát hőfokkapcsolóval válthatok.
2010-01-11
08:12:47
#3979
Sándor,

"""
A szórt sugárzásból még sohasem mértem pozitív energai mérleget. Látványos, de nem hasznosítható... ha a direkt sugárzás a nullával egyenlõ... a megtermelt, szerintem nem fedezi a ventillátor fogyasztását sem.
"""


A fűtött helység belső hőmérséklete kb 12 fok. Majd hozzáadom a grafikonhoz. Azért nem rajzoltattam ki több görbét, hogy áttekinthető maradjon a diagram
Valóban, 11-től 14 óráig 8 fokot emel a kollektor belső légjárataiban a szórt sugárzás. "Kollektorba" és "Kollektorból" görbék az osztó-gyűjtő csonkjain mért hőmérsékletek, a szobába érkező pontokban a szobahőmérséklet mérhető (ez utóbbi nincs a grafikonon).

DE! Hiába emel a kollektor belső hőmérsékletén 8 fokot a szórt sugárzás, ha ez csak arra elég, hogy átlangyosítsa a sörös-dobozokat. Ha beindulna a ventilátor, akkor azonnal lehűlne.
Ha az abszorber 8 fokkal melegebb, mint a környezete, akkor 8K*2m2*4W/m2=64Watt a hővesztesége. A vizsgált időszak egy egyensúlyi állapot, ennyi a globbálsugárzás értéke, ezt méri a pyranométer is.

Ez a sugárzási teljesítmény semmire sem elég.
villam64Válasz erre
2010-01-10
06:25:11
#3962
Sándor

"A szórt fényt energiatermelés szempontjából el lehet felejteni. Van olyan videóm, ahol sûrû hóesésben dolgoznak a vákumcsövesek. Ezzel szoktam néha tesztelni az érdeklõdõket. De mivel nem vagyok érdekelt a terjesztésben, nem hülyítem õket, megmutatom a mérési eredményeket is. Aztán mindenki azt gondol és csinál, amit akar.

A négy egység kollektor egyszerûen sorba van kötve. Párhuzamosításnál lehetetlen megoldani a tökéletes tömegáram azonosságot, és ezzel már is sorba kötötted õket! Úgy értem, hogy a tömegáram különbözõsége miatt romlik a lassabb kollektorok "hatásfoka". Van egy kollektor szám határ, ami felett már nem lehet sorbakötni. De ott több szivattyú és komolyabb vezérlés, sõt szabályozás is szükséges.

Az emelkedõ hõmérséklettel csökkenõ hatásfok félrevezetõ. Mindig az adott célhoz kell rendszert építeni. Én nem akarok 20-ról 25 fokra szuper nagy hatásfokkal vizet melegíteni. Az elõmelegített 25-öt utána meg gázzal tovább füteni? Hol itt a megtakarítás,"

A szórt sugárzást önmagában nehéz megfigyelni. Attól még a háttérben rásegít. A szelektív elnyelő réteget nem hiába találták ki. Érdekes teszt lenne az SPF-nél, ha nem a komplett rendszert tesztelnék, hanem 1-1 vákuumcsövet önmagában. Mert miből adódhatnak a különbségek ugyan olyan méretű vákuumcsöves rendszereknél. Annak örülök, hogy ennyit termelnek 1.5 óra alatt. Én is ebben bízok. És szeretném ha meleg is lenne a tartályom, csak ahhoz itt nem állhatok meg. Ez a veszteség miatt nem lesz, mert tudjuk, hogy bizonyos hőfokon beáll majd a rendszerem. A 30-as vákuumcsöves helyfoglalása 2.6*2 m, ez 5.2 m2 felület. Nálad a 120 csőre számoltuk az elnyelő réteg nap által látott felületét, ami 9.2 m2 lett, majdnem 10 m2. A szórt sugárzásnál az elnyelő réteg 120 csőnél 28.3 m2. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. A vákuumcsőből a meleg levegő kivétet, már 2 évvel ezelőtt kipróbáltam, és terveztem meg légkollektornak. Ugyan úgy működik, mint a vizes. A szállító közeg a különbség. Ennek a mennyisége is más. A belső üveg nem tehet mást, mint azt, hogy a hidegebb levegőnek leadja a hőt, amit az elnyelő rétegtől kap, illetve az elnyelő réteg sem tehet mást. Itt egy kérdés vár majd megválaszolásra, hogy az elnyelő réteg milyen strapabíró. A ki és be meneteken porszűrők lesznek. Sok por nem lehet majd a rendszerben, ami a hőcserét befolyásolná. 8 kWh-át ( 9.44 kWh ) már elfogadok 1 m3 gáznak a veszteségek miatt. Örülök neki ha valaki áldozott és áldoz ilyenre pénzt. A fűtőcsöves feltranszformálást nem értem. Egyszerűen az alkohol a mozgása révén feljuttatja a meleget. A direkt vizes rendszerek a vákuumcsőben a nagy hőingadozás miatt kárt tesznek. A levegő a kisebb hőszállító képessége miatt nem tud kárt tenni az üvegcsőben. Nem tud hirtelen olyan nagy hőingadozást produkálni. Az alkohol párolgás hője 60-70 °C.

sztgyi véleménye a szórt sugárzásról, de mások tesztjei is megerősítik

A síkkollektor és a vákuumcsöves (és a sörkollektor is !), tud gyűjteni a szórt sugárzásból. A tükrös - pontosabban a parabola - nemigen, mert az a tengellyel párhuzamos irányú sugarakat gyűjti a fókuszpontba. A szórt sugárzásnak nem határozható meg az iránya! Szórt sugárzásnál határozott árnyék sincs!

A felhős idő megfogalmazással vigyázni kell Csak igen gyenge felhőzet - amikor úgymondva "átsejlik a Nap" a felhőkön valóban van energiagyűjtés. A borult, erősen felhős időben gyakorlatilag nincs. (Persze sugárzás a fény is, hisz borult időben sincs sötét, de ennyire ne kalandozzunk el.)

A szórt sugárzás pedig nem jelent erősen felhős eget. Nálam ha nem süt a kollektorra, de egyébként süt a Nap és ha vannak felhők az égen, amolyan szép fehér gomolyfelhők az egyébként tiszta kék égen, akkor is gyűjt a kollektor energiát. A felhőkről visszaverődő, szórt sugarakból. Ha pedig teljesen tiszta az égbolt, akkor nem tapasztalok semmit - ha nem a kollektorra esik a sugárzás!
2010-01-09
08:59:48
#3937
villam64,

Ha elkezd sütni a nap akkor rögtön lecsúszik a hó, mert az üvegborítás fagypont fölé emelkedik. Soha nem tisztítottam még le a havat, a port évente kétszer.
Egyébként a napelemekkel is ugyanez a helyzet.
villam64Válasz erre
2010-01-09
06:00:08
#3931
Sándor

Továbbra is a szórt fénynél maradva. A kollektoraid bekötése. 2-2 kollektor vízszintesen soros kötésű, majd függőlegesen párhuzamos ? Mert a téli kép alapján, nem csak a szélre gondolva, nagyobb hasznot hozhat a felső kettő, az alsókhoz képest, jobban tetszik nekem. Ezért a többi csövesemet sem tervezem a tető síkjába építeni, hanem elállóan. Láttam olyan összekötési módot ( 6 kollektorra ), hogy sorosan az egymás feletti függőleges kollektorok voltak, és vízszintesen voltak párhuzamosan. Ezt javasolták. Tovább gondolva a menetet a soros kötésnél, a második kollektor hatásfoka is kisebb már az első hőfok emelése miatt, mert ő is ugyanakkorát tudott csak emelni. Nála már kisebb hőfok különbség adódik a hőcseréhez. A kérdésedre azt válaszolom, hogy folyamatosan növelve a kollektorok számát, az egész déli irányt tervezem a tetőn beépíteni, hogy ne álljon üresen. Fosszilist váltok ki, nem gazdaságosan, de a környezetvédelemnek ára van.

Róbert

A te kollektoraid hóval fedettek ( az időjárásra hagyod ilyenkor ), vagy letakarítottad ?
Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek  =>  Alacsony besugárzás hasznosításalapozz: « előző   1, 2
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva