Légkollektor :: Biosolar Fórum

Homline Forum => Napenergiás rendszerek => Légkollektor

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 következő »

horvathx(32 eddigi hozzászólás) 2009-09-07 19:54:12
Légkollektorok: jelenleg négy alap tipusát ismerem, zárt rendszerű sik kollektor, nyitott rendszerű sik kollektor, kombinált sik kollektor, italos doboz kollektor ismertebb nevén sörkollektor. Főbb jellemzőik: 1. Zárt rendszerű sik kollektor. A levegőt két sik lemez között áramoltatják, gyűjtő dobozok nincsenek, a két lemez között általában 3cm.nyi távolság van itt áramlik a levegő. Emiatt a szűk rés miatt, továbbá a belépéskor és kilépéskor az ezen a szűk résen keresztül történő irányváltás miatt a rendszer ellenállása igen nagy. Jellemzője, hogy a hőelvételt nem lehet elég gyorsan kivitelezni, ezért az abszorber lemezek túl melegek igy növelik a rendszer veszteségét, méghozzá a környezetbe történő sugárzási energiával. 2. Nyitott rendszerú sik kollekor. A levegő a fedés és az abszorber között zajlik. A rés hasonló. Abszorber anyagául előszeretettel választanak fekete posztót vagy nemezt. Hatékonysága az előzőnél csekélyebb. 3. Kombinált rendszerű sik kollektor. Ebben is két lemez van, de a levegőt nemcsak a két lemez közt áramoltatja, hanem az első lemez, és a fedés között is. Hatékonységa az eddigi 3 közül a legnagyobb. Hátránya, hogy a levegő alapos szűrésének hiányában a fedés belső oldal elpiszkolódhat, még mindig szűk a keresztnetszet a be és kilépő irányváltásnál. 4. Sörkollekor. Nem kereskedelmi termék mint az előzőek. Kialakitása személy függő, de közös jellemzőjük, hogy zárt rendszerű légkollektorok. A be és kilépő oldalon gyüjtő dobozok találhatóak, melyek öblös kialakitásúak csökkentve igy az irányváltás miatti ellenállást. A levegő a sörös dobozok belsejében áramlik, az abszorber igy (csövenkén) körül öleli a benne áramló levegőt, egyenletesebb hőátadást biztositva. A dobozokon kivágott nyilások és a dobozok alakja nagy áramlási sebességet és turbulens áramlást biztositanak. Jól megválasztott ventillátor esetén a sugárzási vesztesége csekély. Hatékonyság szempontjából a négy közül ez a legjobb. Azért irtam le ezeket, mert látom, hogy nincs mindenki tisztában ezekkel, és összekeveri ezeket a tipusokat, talán nekik ez segitség lehet.link

horvathx(32 eddigi hozzászólás)

2009-09-07
19:54:12

Légkollektorok: jelenleg négy alap tipusát ismerem, zárt rendszerű sik kollektor, nyitott rendszerű sik kollektor, kombinált sik kollektor, italos doboz kollektor ismertebb nevén sörkollektor.
Főbb jellemzőik:
1. Zárt rendszerű sik kollektor. A levegőt két sik lemez között áramoltatják, gyűjtő dobozok nincsenek, a két lemez között általában 3cm.nyi távolság van itt áramlik a levegő. Emiatt a szűk rés miatt, továbbá a belépéskor és kilépéskor az ezen a szűk résen keresztül történő irányváltás miatt a rendszer ellenállása igen nagy. Jellemzője, hogy a hőelvételt nem lehet elég gyorsan kivitelezni, ezért az abszorber lemezek túl melegek igy növelik a rendszer veszteségét, méghozzá a környezetbe történő sugárzási energiával.
2. Nyitott rendszerú sik kollekor. A levegő a fedés és az abszorber között zajlik. A rés hasonló. Abszorber anyagául előszeretettel választanak fekete posztót vagy nemezt. Hatékonysága az előzőnél csekélyebb.
3. Kombinált rendszerű sik kollektor. Ebben is két lemez van, de a levegőt nemcsak a két lemez közt áramoltatja, hanem az első lemez, és a fedés között is.
Hatékonységa az eddigi 3 közül a legnagyobb. Hátránya, hogy a levegő alapos szűrésének hiányában a fedés belső oldal elpiszkolódhat, még mindig szűk a keresztnetszet a be és kilépő irányváltásnál.
4. Sörkollekor. Nem kereskedelmi termék mint az előzőek. Kialakitása személy függő, de közös jellemzőjük, hogy zárt rendszerű légkollektorok. A be és kilépő oldalon gyüjtő dobozok találhatóak, melyek öblös kialakitásúak csökkentve igy az irányváltás miatti ellenállást. A levegő a sörös dobozok belsejében áramlik, az abszorber igy (csövenkén) körül öleli a benne áramló levegőt, egyenletesebb hőátadást biztositva. A dobozokon kivágott nyilások és a dobozok alakja nagy áramlási sebességet és turbulens áramlást biztositanak. Jól megválasztott ventillátor esetén a sugárzási vesztesége csekély. Hatékonyság szempontjából a négy közül ez a legjobb.

Azért irtam le ezeket, mert látom, hogy nincs mindenki tisztában ezekkel, és összekeveri ezeket a tipusokat, talán nekik ez segitség lehet.link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2009-09-06 08:42:41
Itt is van jó néhány csúsztatás. http://www.legkollektor.com/home Nálam a havi villany számla ~11 800 Ft, a fűtés havi 10 000 Ft. Plusz víz. Tehát nálam a fűtés nem éri el az 45 %-ot.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-09-06 00:47:43
Sándor, Vizes kollektorokról is írnak hülyeségeket. Láttam olyan sörkollektoros mérést, ahol a ki és bemeneti léghőmérsékletet pontosan rögzítik, a légáramot pedig egy adott kollektorra légsebességmérésből számítják. A későbbiekben ezt az egyszer kiszámított tömegáramot használják (a tömegáram nem sokat változik, mert a ventilátor egysebességes). Ennek a műszernek a pontosságát úgy ellenőrzik, hogy egy csőre applikált hajszárító fogyasztását, a környezeti hőmérsékletet és a csőből kiáramló levegő hőmérsékletét megmérik. A hajszárító fogyasztásának meg kell egyeznie a hideg és felmelegített levegő hőmérsékletéből és a tömegáramból számolt teljesítménnyel. A műszer meglepően pontos eredményt produkál. Én avval szeretném javítani a mérést, hogy a kézi leolvasás helyett logolnék, és a tömegáramot is folyamatosan mérném. Az így kapott eredmény nem járhat messze a valóságtól. Ahogy írtam, a számításaim szerint jó hatásfokkal működhet a légkollektor. A fő problémát a túlfűtésben látom. Ezen lehet segíteni, ha déli ablakkal nem rendelkező helységet fűtünk, amiben a hagyományos fűtést a kollektor elektronikája letiltja. Így a tárolással sem lesz gond, a szoba hővesztesége nem hagy benn fölösleges hőt. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2009-09-06
00:47:43

Sándor,

Vizes kollektorokról is írnak hülyeségeket.

Láttam olyan sörkollektoros mérést, ahol a ki és bemeneti léghőmérsékletet pontosan rögzítik, a légáramot pedig egy adott kollektorra légsebességmérésből számítják. A későbbiekben ezt az egyszer kiszámított tömegáramot használják (a tömegáram nem sokat változik, mert a ventilátor egysebességes).
Ennek a műszernek a pontosságát úgy ellenőrzik, hogy egy csőre applikált hajszárító fogyasztását, a környezeti hőmérsékletet és a csőből kiáramló levegő hőmérsékletét megmérik. A hajszárító fogyasztásának meg kell egyeznie a hideg és felmelegített levegő hőmérsékletéből és a tömegáramból számolt teljesítménnyel. A műszer meglepően pontos eredményt produkál.

Én avval szeretném javítani a mérést, hogy a kézi leolvasás helyett logolnék, és a tömegáramot is folyamatosan mérném.

Az így kapott eredmény nem járhat messze a valóságtól.

Ahogy írtam, a számításaim szerint jó hatásfokkal működhet a légkollektor.

A fő problémát a túlfűtésben látom. Ezen lehet segíteni, ha déli ablakkal nem rendelkező helységet fűtünk, amiben a hagyományos fűtést a kollektor elektronikája letiltja. Így a tárolással sem lesz gond, a szoba hővesztesége nem hagy benn fölösleges hőt. link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2009-09-05 23:53:16
Sörpártiak, Robert! Hát ez az. Amióta a téma felkapott lett, ezen a ponton, a teljesítmény bizonyításon mindig elnémulnak a sörpártiak. Nagy kár. Milyen elõírásai vannak a tömegáram mérésnek egy szimpla vizes rendszernél? A szivattyútól való távolság, bizonyos idomoktól való távolság, közeg sebesség, hõmérséklet határok, kötelezõ idõszakos hitelesítések, a mûszer mérõkamrája speciális kialakítású stb. És még így is csak egy elfogadható mérési pontosságot garantálnak az elérhetõ árú készülékek. A levegõt sokkal nehezebb beszorítani úgy, hogy mérhetõ legyen. Példának az áramló levegõ teljesítményre gyakorolt hatására ott az F1. Egy hirtelen hõmérséklet változáskor sok dolgot kell állítaniuk egyszerre. Próbálnak a szárnyaktól a motoron át a guminyomásig mindent össszehozni. Még így is sokszor csõdöt mond a rengeteg táblázat és a számítógépes szimuláció is. Szerintem házilag a légkollektor teljesítmény mérést csak nagy hibahatárokkal lehet megoldani. A nagy hiba lehet az oka a hirdetett szuper teljesítménynek, és a hitetlenek szkepticizmusának is. Ezért nem látunk tisztán, inkább csak hisszük, vagy elutasítjuk. Pedig a nap nem tesz különbséget a különbözõ kollektorok között. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2009-09-05
23:53:16

Sörpártiak, Robert!

Hát ez az. Amióta a téma felkapott lett, ezen a ponton, a teljesítmény bizonyításon mindig elnémulnak a sörpártiak. Nagy kár.

Milyen elõírásai vannak a tömegáram mérésnek egy szimpla vizes rendszernél? A szivattyútól való távolság, bizonyos idomoktól való távolság, közeg sebesség, hõmérséklet határok, kötelezõ idõszakos hitelesítések, a mûszer mérõkamrája speciális kialakítású stb. És még így is csak egy elfogadható mérési pontosságot garantálnak az elérhetõ árú készülékek.

A levegõt sokkal nehezebb beszorítani úgy, hogy mérhetõ legyen. Példának az áramló levegõ teljesítményre gyakorolt hatására ott az F1. Egy hirtelen hõmérséklet változáskor sok dolgot kell állítaniuk egyszerre. Próbálnak a szárnyaktól a motoron át a guminyomásig mindent össszehozni. Még így is sokszor csõdöt mond a rengeteg táblázat és a számítógépes szimuláció is.
Szerintem házilag a légkollektor teljesítmény mérést csak nagy hibahatárokkal lehet megoldani. A nagy hiba lehet az oka a hirdetett szuper teljesítménynek, és a hitetlenek szkepticizmusának is. Ezért nem látunk tisztán, inkább csak hisszük, vagy elutasítjuk. Pedig a nap nem tesz különbséget a különbözõ kollektorok között.
link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-09-05 11:25:28
Újabb adalék a hirdetésben szereplő kollektorról: Ár=106+Áfa=132.500forint termosztáttal, ventilátorral Felépítés=alumínium ház, lemez adszorber, a szigetelés és borítás anyaga üzleti titok! Teljesítmény=-2 fokos külső hőmérséklet mellett 30 fokos meleg levegőt csinál (a tömegáram ismeretlen). Megjegyzésem #1: Tehát nem tudják. Referencia=még nincs, tavasszal telepítették az első darabokat. Megjegyzésem #2: Attól még lehet jó az áru, hogy a gyártó semmi adatot sem tud mondani róla. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2009-09-05
11:25:28

Újabb adalék a hirdetésben szereplő kollektorról:

Ár=106+Áfa=132.500forint termosztáttal, ventilátorral

Felépítés=alumínium ház, lemez adszorber, a szigetelés és borítás anyaga üzleti titok!

Teljesítmény=-2 fokos külső hőmérséklet mellett 30 fokos meleg levegőt csinál (a tömegáram ismeretlen). Megjegyzésem #1: Tehát nem tudják.

Referencia=még nincs, tavasszal telepítették az első darabokat.

Megjegyzésem #2: Attól még lehet jó az áru, hogy a gyártó semmi adatot sem tud mondani róla. link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2009-09-05 06:38:52
Róbert Igazad van, ezért írtam, hogy nincsenek adatok. Mert ha csak 1 négyzetméteres szigetelt bódét kell vele fűteni akkor igaz, különben nem. Elnézést a fogalmazásaimért, mert úgy látszik félreérthető vagyok.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-09-04 20:00:15
villám64, Az árral nincs problémám. Avval az állítással viszont, hogy 40-50%-ban kiváltja a hagyományos fűtést, alaposon félre lehet vezetni az embereket. Igaz lehet néhány (szinte soha elő nem forduló) speciális esetben, de az átlagos épületek esetén ennek csak a tizede valószínű. Ez a reklám a "87%-al dúsabb szemöldök" hirdetéssel egyenértékű. link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2009-09-04 19:43:34
Szia Róbert Végül is igen. Nézegettem sörkollektort, légkollektort igaz amit állít. Mivel adatokat nem közöl. A ház szigetelése. Az 1 nm hány nm-ert fűt. Én is támogatom a légkollektorokat. Ez is egy üzlet. Ki fizeti a ventilátort és a csövezést a 106 ezren felül, vagy benne van, ami nem valószínű? Munka van vele. Szerintem a sörkollektor kétszer minimum gazdaságosabb. Rokonomtól én is kaptam címet, majd a puffer után rákérdezek. Közben megépítem a saját rendszerem. Ezt sem szabad elvetni, mert nem mindenki tud barkácsolni. Az vegye meg. Még egyszer megnézve nem látom a szigetelést, télen kell, bármi áron.link

villam64(1867 eddigi hozzászólás)

2009-09-04
19:43:34

Szia Róbert

Végül is igen. Nézegettem sörkollektort, légkollektort igaz amit állít. Mivel adatokat nem közöl. A ház szigetelése. Az 1 nm hány nm-ert fűt. Én is támogatom a légkollektorokat. Ez is egy üzlet. Ki fizeti a ventilátort és a csövezést a 106 ezren felül, vagy benne van, ami nem valószínű? Munka van vele. Szerintem a sörkollektor kétszer minimum gazdaságosabb. Rokonomtól én is kaptam címet, majd a puffer után rákérdezek. Közben megépítem a saját rendszerem. Ezt sem szabad elvetni, mert nem mindenki tud barkácsolni. Az vegye meg.

Még egyszer megnézve nem látom a szigetelést, télen kell, bármi áron.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-09-04 09:38:00
Ezt a hirdetést láttam kész légkollektorra. Ha többet is megtudok az árán kívül (106 ezer) akkor leírom. A szöveg persze megtévesztő - ahogy az már lenni szokott... Klikk a nagyításhoz link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-09-03 00:13:53
zgrof, Akkor működne pufferként a lakás anyaga, ha az anélkül melegedne fel, hogy a levegő hőmérséklete a kellemes szinten marad. A falazat nem melegedhet a szobahőmérséklet fölé, ha a szoba levegője melegíti. Más a helyzet, amikor a padlófűtés csövei a nagy tömegű szerelőbetont anélkül felmelegítik, hogy a levegő hőmérséklete megemelkedne. Ebben az esetben a hőtároló tömeg késlelteti a levegő átmelegedését (a hőtároló tömeg csillapítja a hőforrás hatását). Légkollektor esetén benne ülünk a tárolóban. Ha a meleg levegő a falban futó üregeket járná át, akkor a hőtárolás működhetne a benapozott helységekben is. Ha fel is fűtünk télen egy árnyékos szobát 26 fokra, majd levesszük a fűtést, nagyon gyorsan ki fog hűlni. A felület átmelegítése nem elég. Beszéltem olyan emberrel, akinek a házában légkollektor működik. Erős téli napsütésben kinyitják az ablakot, mert túl meleg van a szobában, és nem akarnak kimenni arra az időre, amíg a falak átmelegednek. Egyes gyári légkollektorok mellé kapható egy szobatermosztát, ami túlfűtés ellen véd, lekapcsolja a ventilátort. Szerintem a pufferelés nem működik igazán. Viszont a kollektorokban termelt hőt a déli ablakkal nem rendelkező szobákba vezetve jól lehet hasznosítani. Tehát nem azt mondom, hogy haszontalan a légkoli, hanem azt, hogy ügyesen meg kell választani, hogy hova vezetjük a meleg levegőt. Úgy gondolom a szellőztető levegő melegítése is jól lehet használni a légkollektort. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2009-09-03
00:13:53

zgrof,

Akkor működne pufferként a lakás anyaga, ha az anélkül melegedne fel, hogy a levegő hőmérséklete a kellemes szinten marad. A falazat nem melegedhet a szobahőmérséklet fölé, ha a szoba levegője melegíti.
Más a helyzet, amikor a padlófűtés csövei a nagy tömegű szerelőbetont anélkül felmelegítik, hogy a levegő hőmérséklete megemelkedne. Ebben az esetben a hőtároló tömeg késlelteti a levegő átmelegedését (a hőtároló tömeg csillapítja a hőforrás hatását).
Légkollektor esetén benne ülünk a tárolóban. Ha a meleg levegő a falban futó üregeket járná át, akkor a hőtárolás működhetne a benapozott helységekben is.

Ha fel is fűtünk télen egy árnyékos szobát 26 fokra, majd levesszük a fűtést, nagyon gyorsan ki fog hűlni. A felület átmelegítése nem elég.

Beszéltem olyan emberrel, akinek a házában légkollektor működik. Erős téli napsütésben kinyitják az ablakot, mert túl meleg van a szobában, és nem akarnak kimenni arra az időre, amíg a falak átmelegednek.
Egyes gyári légkollektorok mellé kapható egy szobatermosztát, ami túlfűtés ellen véd, lekapcsolja a ventilátort.

Szerintem a pufferelés nem működik igazán. Viszont a kollektorokban termelt hőt a déli ablakkal nem rendelkező szobákba vezetve jól lehet hasznosítani.
Tehát nem azt mondom, hogy haszontalan a légkoli, hanem azt, hogy ügyesen meg kell választani, hogy hova vezetjük a meleg levegőt.

Úgy gondolom a szellőztető levegő melegítése is jól lehet használni a légkollektort. link

zgrof(30 eddigi hozzászólás) 2009-09-02 22:30:53
Robert Ne feledd légkollektor esetén maga a lakás a puffer, amit folyamatosan magasabb hőmérsékleten tart a berendezés. Az átmelegedett falak és bútorok tárolják a hőt. Ha pedig a lakás kialakítása olyan (közös légterű helyiségek), hogy nem zavarják falak a légáramlást csövezés nélkül is fűthetők a közös terek, ha valamely külső falrészlet tájolása megfelelő.link

zgrof(30 eddigi hozzászólás)

2009-09-02
22:30:53

Robert

Ne feledd légkollektor esetén maga a lakás a puffer, amit folyamatosan magasabb hőmérsékleten tart a berendezés. Az átmelegedett falak és bútorok tárolják a hőt. Ha pedig a lakás kialakítása olyan (közös légterű helyiségek), hogy nem zavarják falak a légáramlást csövezés nélkül is fűthetők a közös terek, ha valamely külső falrészlet tájolása megfelelő.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-09-02 08:15:36
A légkollektoros rendszerben nincs hőtároló. Ez teszi olcsóvá. Abban a helységben viszont, ahol van megfelelő tájolású ablak, a téli napsütés úgy melegít, hogy nincs szükség pótfűtésre. Tehát a meleg levegőt olyan helységbe kell elvezetni(csövezés!), ami nem kap elég napsugárzást, és a helységben elhelyezett fűtőtesten hőfokszabályzó van (pl termosztatikus radiátorszelep). Ellenkező esetben ki kell nyitni az ablakot, vagy kell egy termosztát, ami kikapcsolja a kollektor ventilátorát, ha már elég meleg van. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2009-09-02
08:15:36

A légkollektoros rendszerben nincs hőtároló. Ez teszi olcsóvá.
Abban a helységben viszont, ahol van megfelelő tájolású ablak, a téli napsütés úgy melegít, hogy nincs szükség pótfűtésre. Tehát a meleg levegőt olyan helységbe kell elvezetni(csövezés!), ami nem kap elég napsugárzást, és a helységben elhelyezett fűtőtesten hőfokszabályzó van (pl termosztatikus radiátorszelep). Ellenkező esetben ki kell nyitni az ablakot, vagy kell egy termosztát, ami kikapcsolja a kollektor ventilátorát, ha már elég meleg van.
link

zgrof(30 eddigi hozzászólás) 2009-08-31 22:04:08
Mindenkinek akit érdekel a téma! A szabadidő hasznosan sorozatban jelent meg Dr. Gyurcsovics Lajostól a Hőtermelés Napsugárból című könyv a Műszaki könyvkiadó adta ki 1987-ben. Az épületek tájolásától a komplett rendszerek leírásáig (mind vizes mind levegős)megtalálhatóak benne. Több házilag is elkészíthető megoldás leírását is tartalmazza. link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-08-30 08:54:15
Sándor, A gázóra állásának írása, főleg az egyéb változások fényében (mint pl a termosztát 1 Celsius fokos állítása, ami önmagában 6%-os fogyasztásváltozást eredményez)a bizonytalanság miatt ez a mérés nem mérés. A többi három esetben, amikor elfogadható műszert használtak a hozam nagyjából megfelel a számításaimnak. Igen ám, de azoknál meg nincs számottevő megtakarítás. Rossz a tájolás, az egyiket pedig valamelyik napszakban beárnyékolja valami. Így a ventilátor fogyasztásából adódó áramköltség - ne felejtsük, hogy a nappali áramot magas ára miatt többszörös súllyal kell számolni - elviszi a gázon megspórolt pénzt. Ezért jutottam el oda én is, hogy kell egy hiteles (mégha nem is hitelesített) mérés. Vagy nálam, vagy másnál. Minden esetre el kell kezdenem szervezni a dolgot, mert akkor az idei fűtési szezon végére meg lenne az eredmény. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2009-08-30
08:54:15

Sándor,

A gázóra állásának írása, főleg az egyéb változások fényében (mint pl a termosztát 1 Celsius fokos állítása, ami önmagában 6%-os fogyasztásváltozást eredményez)a bizonytalanság miatt ez a mérés nem mérés.
A többi három esetben, amikor elfogadható műszert használtak a hozam nagyjából megfelel a számításaimnak. Igen ám, de azoknál meg nincs számottevő megtakarítás. Rossz a tájolás, az egyiket pedig valamelyik napszakban beárnyékolja valami. Így a ventilátor fogyasztásából adódó áramköltség - ne felejtsük, hogy a nappali áramot magas ára miatt többszörös súllyal kell számolni - elviszi a gázon megspórolt pénzt.

Ezért jutottam el oda én is, hogy kell egy hiteles (mégha nem is hitelesített) mérés. Vagy nálam, vagy másnál. Minden esetre el kell kezdenem szervezni a dolgot, mert akkor az idei fűtési szezon végére meg lenne az eredmény.

link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2009-08-29 22:42:32
Üdvözöllek benneteket! Érdeklõdéssel figyeltem az elõzõ eszmecseréteket. Az eddigi hozzászólásokban, amelyekben véleményt nyilvánítottam a sörös rendszerek megítélhetõségérõl, mindig kértem valami konkrétabb mérési adatot, módszert. A válasz általában az volt, hogy ismernek valakit, akinél bevállt, és x köbméterrel csökkent a gázfogyasztása, de semmi megfogható információt nem küldtek. Szerintem is fel kellene mûszerezni egy originál gyári söröst. Az eredményt összevetni a gyártó adataival. Csak így lehetne eldönteni, hogy érzéki csalódás e vagy sem, hogy már én is kinézek belõle valamit. Ami a megtakarított gázmennyiséget illeti, abban sok a trükk. Régebben vizsgáltuk és arra lehetett következtetni, hogy az ipari nagy fogyasztók viszonylagosan állandó fûtõ értéken kapták a gázt télen nyáron egyaránt. A lakosság nyáron magasabb értékût kapott a kevesebb fogyasztás - kevesebb önköltség, változatlan haszon alapján. Ez könnyítette a nyári karbantartásokat is. A fûtési szezon beindulásával fokozatosan romlott a lakossági fûtõérték. Magyarázat: ellátási biztonság biztosítása nagyobb fogyasztás esetén is, nagyobb bevétel a "feleslegesen elégetett" mennyiség növelõ összetevõknek köszönhetõen. Én elképzelhetõnek tartom, hogy havi szinten a néhány tíz m3 megtakarításának egy része (fele), a sörös bakapcsolása idején, a felhígított gázból következõ többlet fogyasztásra vezethetõ vissza. A megszokott téli többlet fogyasztásba már beletörödött a fogyasztó. Ezért a sörös által megtermelt energia nagyobb értékûnek adódik, mintha a jobb, a nyári fûtõértékhez viszonyították volna. Ezt a sejtést csak egy teljes évet átfogó sörös mérés igazolhatná, vagy cáfolhatná meg. A valós fûtõérték a számunkra elérhetetlen. Viszont minden mérési alkalommal fel lehet ugyan abban az edényben forralni egy liter vizet. A víz induló hõmérséklete mérhetõ, kiszámítható, hogy mennyi energia kellett a felforraláshoz. Érdekes diagram készíthetõ belõle. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2009-08-29
22:42:32

Üdvözöllek benneteket!

Érdeklõdéssel figyeltem az elõzõ eszmecseréteket.
Az eddigi hozzászólásokban, amelyekben véleményt nyilvánítottam a sörös rendszerek megítélhetõségérõl, mindig kértem valami konkrétabb mérési adatot, módszert. A válasz általában az volt, hogy ismernek valakit, akinél bevállt, és x köbméterrel csökkent a gázfogyasztása, de semmi megfogható információt nem küldtek.

Szerintem is fel kellene mûszerezni egy originál gyári söröst. Az eredményt összevetni a gyártó adataival. Csak így lehetne eldönteni, hogy érzéki csalódás e vagy sem, hogy már én is kinézek belõle valamit.

Ami a megtakarított gázmennyiséget illeti, abban sok a trükk.
Régebben vizsgáltuk és arra lehetett következtetni, hogy az ipari nagy fogyasztók viszonylagosan állandó fûtõ értéken kapták a gázt télen nyáron egyaránt.
A lakosság nyáron magasabb értékût kapott a kevesebb fogyasztás - kevesebb önköltség, változatlan haszon alapján. Ez könnyítette a nyári karbantartásokat is.
A fûtési szezon beindulásával fokozatosan romlott a lakossági fûtõérték. Magyarázat: ellátási biztonság biztosítása nagyobb fogyasztás esetén is, nagyobb bevétel a "feleslegesen elégetett" mennyiség növelõ összetevõknek köszönhetõen.

Én elképzelhetõnek tartom, hogy havi szinten a néhány tíz m3 megtakarításának egy része (fele), a sörös bakapcsolása idején, a felhígított gázból következõ többlet fogyasztásra vezethetõ vissza. A megszokott téli többlet fogyasztásba már beletörödött a fogyasztó. Ezért a sörös által megtermelt energia nagyobb értékûnek adódik, mintha a jobb, a nyári fûtõértékhez viszonyították volna.
Ezt a sejtést csak egy teljes évet átfogó sörös mérés igazolhatná, vagy cáfolhatná meg. A valós fûtõérték a számunkra elérhetetlen. Viszont minden mérési alkalommal fel lehet ugyan abban az edényben forralni egy liter vizet. A víz induló hõmérséklete mérhetõ, kiszámítható, hogy mennyi energia kellett a felforraláshoz. Érdekes diagram készíthetõ belõle.

link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-08-29 17:52:12
Hadidoki szerint: Teljesen azonos a véleményem a tiéddel a grafikonok elemzésében. Valóban a két párhuzamosan futó görbe jelzi, ha új energiaforrás kerül a rendszerbe. De legyünk pontosak: Megrajzoltattam excellel a grafikont és próbáltam az erősen szóródó pontokhoz egy-egy átlagos vonalat húzni. Nekem közel párhuzamosak lettek. Sajnos a mérések erősen szóródnak, hiszen az élet folyik a lakásban. Pld. Karácsony előtt sütés, főzés, vagy sokat használt izzók, számítógépek, esetleg több-kevesebb szellőztetés stb. Mindenesetre egy téli idény átlagában már jól érzékelhető a tendencia. robert szerint: Az Excel-ben a trendvonalat ne kézzel rajzold, van erre egy funkció (Trendvonal illesztése), az pontosan számolja a lineáris közelítést. Azt teljesen elfogadom, hogy egyrészről érezhető a kollektor hatása, másrészről pedig a mérésed pontatlan (de, mivel Zoli ezt ajánlotta, mint hiteles forrást, próbáltam ennek megfelelően értelmezni). Hadidoki szerint: A meglátásod jogos! Nem ismertem az excelnek ezt a funkcióját (mindig tanul az ember valamit), de legalább kiderült, mennyire be tudja csapni az embert a szeme. :-) Ami biztos: 1. A havi gázfogyasztást 10-15 éve írom függetlenül a kollektortól. 2. A külső hőmérséklet adatokat a http://www. met.hu lapról vadásztam le lakáshoz legközelebbi helyről. (nem én mértem!) 3. A két év között szigetelési eltérés csupán néhány ajtó, ablak elhasználódott tömítésének cseréje volt. Esetleg azt tudom még elképzelni, hogy a lakás hőmérsékletét az egyik évben 22 Fokra, a másikban 21 fokra állítottuk, vagy egyik évben jobban fűtöttem a cserépkályhával mint a másikban, vagy a fiam, ha nem aludt idehaza, levette a fűtést alacsonyabbra a szobájában. (mindenesetre mindkét évben kellemes volt a lakás hőmérséklete) Sajnos számtalan zavaró körülmény adódik, mivel zajlik az élet, de valóban érdemes elgondolkodni a jelenségek lehetséges okain. robert szerint: Úgy érzem, hogy ezeken az adatokon nem érdemes tovább rágódni. Azt gondolom, ha tisztán szeretnék látni, vagy én beállítok magamnál egy kolit és felműszerezem, vagy valakihez - akinek optimális beállítású a kollektora - leteszek egy mérésadatgyűjtőt. Így olyan adatokhoz juthatnék, ami a valóságnak jó közelítéssel megfelel. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2009-08-29
17:52:12

Hadidoki szerint:
Teljesen azonos a véleményem a tiéddel a grafikonok elemzésében. Valóban a két párhuzamosan futó görbe jelzi, ha új energiaforrás kerül a rendszerbe.
De legyünk pontosak: Megrajzoltattam excellel a grafikont és próbáltam az erősen szóródó pontokhoz egy-egy átlagos vonalat húzni. Nekem közel párhuzamosak lettek. Sajnos a mérések erősen szóródnak, hiszen az élet folyik a lakásban. Pld. Karácsony előtt sütés, főzés, vagy sokat használt izzók, számítógépek, esetleg több-kevesebb szellőztetés stb. Mindenesetre egy téli idény átlagában már jól érzékelhető a tendencia.

robert szerint:
Az Excel-ben a trendvonalat ne kézzel rajzold, van erre egy funkció (Trendvonal illesztése), az pontosan számolja a lineáris közelítést.
Azt teljesen elfogadom, hogy egyrészről érezhető a kollektor hatása, másrészről pedig a mérésed pontatlan (de, mivel Zoli ezt ajánlotta, mint hiteles forrást, próbáltam ennek megfelelően értelmezni).

Hadidoki szerint:
A meglátásod jogos! Nem ismertem az excelnek ezt a funkcióját (mindig tanul az ember valamit), de legalább kiderült, mennyire be tudja csapni az embert a szeme. :-)
Ami biztos:
1. A havi gázfogyasztást 10-15 éve írom függetlenül a kollektortól.
2. A külső hőmérséklet adatokat a http://www. met.hu lapról vadásztam le lakáshoz legközelebbi helyről. (nem én mértem!)
3. A két év között szigetelési eltérés csupán néhány ajtó, ablak elhasználódott tömítésének cseréje volt.

Esetleg azt tudom még elképzelni, hogy a lakás hőmérsékletét az egyik évben 22 Fokra, a másikban 21 fokra állítottuk, vagy egyik évben jobban fűtöttem a cserépkályhával mint a másikban, vagy a fiam, ha nem aludt idehaza, levette a fűtést alacsonyabbra a szobájában. (mindenesetre mindkét évben kellemes volt a lakás hőmérséklete)
Sajnos számtalan zavaró körülmény adódik, mivel zajlik az élet, de valóban érdemes elgondolkodni a jelenségek lehetséges okain.

robert szerint:
Úgy érzem, hogy ezeken az adatokon nem érdemes tovább rágódni. Azt gondolom, ha tisztán szeretnék látni, vagy én beállítok magamnál egy kolit és felműszerezem, vagy valakihez - akinek optimális beállítású a kollektora - leteszek egy mérésadatgyűjtőt.
Így olyan adatokhoz juthatnék, ami a valóságnak jó közelítéssel megfelel.
link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-08-29 08:22:27
zgrof, Igazad lehet. Felvettem a kapcsolatot a kollektor építőjével, majd bemásolom ide a válaszát. link

zgrof(30 eddigi hozzászólás) 2009-08-28 22:06:58
Robert Bár az adott elrendezést nem ismerem, de az ok lehet az is, hogy a sörkollektor beépítése miatt valamely helyiség(ek)ben kikapcsolták vagy lekorlátozták a fűtőteste(t)ket. Ez részben igazolná az elgondolásodat. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy általában ezek a berendezések csak egy „elszigetelt” helyiséget fűtenek és ha nem itt van elhelyezve a gázfűtést vezérlő termosztát (ami egyébként nem célszerű) akkor nem is produkálhatják az alacsonyabb külső átlaghőmérséklet melletti gázfűtés beindulást. link

zgrof(30 eddigi hozzászólás)

2009-08-28
22:06:58

Robert

Bár az adott elrendezést nem ismerem, de az ok lehet az is, hogy a sörkollektor beépítése miatt valamely helyiség(ek)ben kikapcsolták vagy lekorlátozták a fűtőteste(t)ket. Ez részben igazolná az elgondolásodat. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy általában ezek a berendezések csak egy „elszigetelt” helyiséget fűtenek és ha nem itt van elhelyezve a gázfűtést vezérlő termosztát (ami egyébként nem célszerű) akkor nem is produkálhatják az alacsonyabb külső átlaghőmérséklet melletti gázfűtés beindulást.
link

horvathx(32 eddigi hozzászólás) 2009-08-28 14:48:34
robert, Letöröltem, inkább magam cenzúrázom. Gondoltam szélsőséges véleményekkel szemben a minimum az hogy védekezek, ha már többször is meg lettem (lettünk) szólítva. Az én oldalamon más a szokás. Pocskondiázásnak nincs helye, inkább segítünk a másiknak, és ha tudunk valamit azt megosztjuk, ha nem akkor meghallgatjuk mások véleményét,tapasztalatait, hogy tanulhassunk belőle. (Szerencsére Te is hasonlóan vélekedsz, ez viszont nem mondható el a tagságod bizonyos tagjairól.) Ha folytatni szeretnéd ott folytathatjuk. horvathxlink

horvathx(32 eddigi hozzászólás)

2009-08-28
14:48:34

robert,

Letöröltem, inkább magam cenzúrázom. Gondoltam szélsőséges véleményekkel szemben a minimum az hogy védekezek, ha már többször is meg lettem (lettünk) szólítva. Az én oldalamon más a szokás. Pocskondiázásnak nincs helye, inkább segítünk a másiknak, és ha tudunk valamit azt megosztjuk, ha nem akkor meghallgatjuk mások véleményét,tapasztalatait, hogy tanulhassunk belőle. (Szerencsére Te is hasonlóan vélekedsz, ez viszont nem mondható el a tagságod bizonyos tagjairól.) Ha folytatni szeretnéd ott folytathatjuk.

horvathxlink

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-08-28 13:40:17
horvathx, Eltűnt az üzeneted, amire válaszolok. Letörölted? Minden esetre ide másolom a mérést, amire hivatkoztál. Hadidoki azt mondja, hogy havi 70m3 gázzal kevesebbet fogyaszt a sörkoli felszerelése óta (mást nem változtatott). Klikk a nagyításhoz Hadidoki mérésével kapcsolatban következő észrevételeim vannak: Ha ábrázolom gázfogyasztását a külső hőmérséklet függvényében a sörkoli felszelése előtt (kék) és után (narancs), akkor a megadott táblázat alapján két olyan lineáris trendvonalat kapok, ami ugyanott metszi a hőmérséklet tengelyt. Egy adott épületre két mérési sorozatra olyankor szokott ez előfordulni, amikor pl. az első méréshez képest kikapcsolják a fűtést az épület egy részében. Ha egy újabb hőforrást kapcsolunk be (mint jelen esetbem a kollektor üzembehelyezése), akkor a görbének alacsonyabb hőmérsékleti érték mellet kellene metszeni a tengelyt, alacsonyabb külső átlaghőmérséklet mellett kellene a gázfűtésnek beindulnia). A másik észrevételem, hogy a sörkoli részaránya a fűtésből a késő őszi és kora tavaszi időszakban nagyobb kellene, hogy legyen, mint a tél közepén. Ebből a két okból kifolyólag olyan mérési eredményt várnék, mint a piros szaggatott vonal. Mi lehet az oka, hogy a mérések mást mutatnak? Klikk a nagyításhoz link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2009-08-28
13:40:17

horvathx,

Eltűnt az üzeneted, amire válaszolok. Letörölted? Minden esetre ide másolom a mérést, amire hivatkoztál.
Hadidoki azt mondja, hogy havi 70m3 gázzal kevesebbet fogyaszt a sörkoli felszerelése óta (mást nem változtatott).

Klikk a nagyításhoz

Hadidoki mérésével kapcsolatban következő észrevételeim vannak:

Ha ábrázolom gázfogyasztását a külső hőmérséklet függvényében a sörkoli felszelése előtt (kék) és után (narancs), akkor a megadott táblázat alapján két olyan lineáris trendvonalat kapok, ami ugyanott metszi a hőmérséklet tengelyt. Egy adott épületre két mérési sorozatra olyankor szokott ez előfordulni, amikor pl. az első méréshez képest kikapcsolják a fűtést az épület egy részében.
Ha egy újabb hőforrást kapcsolunk be (mint jelen esetbem a kollektor üzembehelyezése), akkor a görbének alacsonyabb hőmérsékleti érték mellet kellene metszeni a tengelyt, alacsonyabb külső átlaghőmérséklet mellett kellene a gázfűtésnek beindulnia).
A másik észrevételem, hogy a sörkoli részaránya a fűtésből a késő őszi és kora tavaszi időszakban nagyobb kellene, hogy legyen, mint a tél közepén. Ebből a két okból kifolyólag olyan mérési eredményt várnék, mint a piros szaggatott vonal.

Mi lehet az oka, hogy a mérések mást mutatnak?

Klikk a nagyításhoz

link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2009-08-27 14:39:34
Nézegettem szűrőt légkollektoros rendszerhez. Jó néhány ezer. Pontos árat még nem tudok. Az idén meg kellene már építenem. Remélem októberre oda jutok. A terveim szerint hasonló bekerülési értékű ( 2-szer drágább mint a sörkoli) mint a sörkoli. Jóval nagyobb nyereséggel 1.84 nm nettó felülettel. Nagyobb lesz a bevezető csöveken a veszteség, mert a hossza 2-szer 6-8 méter 100-125-ös. Igyekszem. kb 100 ezer forintra tervezem mindenestül. 40 Wattos ventilátor lesz először rajta. Elméletileg 90-120 m3/h, gyakorlatilag töredéke a légszürők miatt. Így 20 °C lehet a bemenő és 40-60 °C a kijövő, de majd meglátom. És főleg nyaralóknál jön jól egy olcsó sörkoli. Végül is meg lehetne építeni gravitációsan is a sörkolit de akkor 20-80 lenne a kollektor hőfokkülönbség.link

villam64(1867 eddigi hozzászólás)

2009-08-27
14:39:34

Nézegettem szűrőt légkollektoros rendszerhez. Jó néhány ezer. Pontos árat még nem tudok. Az idén meg kellene már építenem. Remélem októberre oda jutok. A terveim szerint hasonló bekerülési értékű ( 2-szer drágább mint a sörkoli) mint a sörkoli. Jóval nagyobb nyereséggel 1.84 nm nettó felülettel. Nagyobb lesz a bevezető csöveken a veszteség, mert a hossza 2-szer 6-8 méter 100-125-ös. Igyekszem. kb 100 ezer forintra tervezem mindenestül. 40 Wattos ventilátor lesz először rajta. Elméletileg 90-120 m3/h, gyakorlatilag töredéke a légszürők miatt. Így 20 °C lehet a bemenő és 40-60 °C a kijövő, de majd meglátom.
És főleg nyaralóknál jön jól egy olcsó sörkoli.
Végül is meg lehetne építeni gravitációsan is a sörkolit de akkor 20-80 lenne a kollektor hőfokkülönbség.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-08-27 10:57:47
zsezse, Ventilátor nélkül nem tudod kivenni a teljesítményt, olyan meleg lesz a doboz, hogy leadja a hő nagy részét a környezetének. Vizes kollektorok esetén sem eléggé hatékony a gravitációs működtetés. ... "kellemes meleg levegőt "fúj" be a lakásba" ... pont ez kell télen :) neki nincs ventilátor beépítve? link

zsezse(964 eddigi hozzászólás) 2009-08-27 10:41:29
sziasztok buta kerdes, de miert kell ventillator a sorkollektorba? azt gondolnam, a meleg levego felfele szall a dobozok alkotta csovekben, es felul "kifujja" magatol is. unokatesom is epitett egyet, szumma 20e Ftbol kijott (polikarbonat+egyebek) es azt mondja, kellemes meleg levegot "fuj" be a lakasba, de ennyi. link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-08-26 15:32:52
horvathx, Szerencsétlen módon csak azt néztem, hogy nagyjából egy felé nézzenek a kolik, most - ahogy írod - veszem csak észre a keleti tájolást. Futtattam függőleges beállításnál északhoz képest 110 fokos szögre. A hozam 224 kWh-ra adódott, ami - az egyéb zavaró tényezőket is figyelembe véve - szépen megközelíti a közölt 150kWh átlagot (40%). Én nem a teljes mért időszakot vizsgálom, csak azt a bizonyos 6 hónapot októbertől áprilisig. Én sem azt mondom, hogy a bolti cuccokat kell választani, egyszerűen könnyebb összehasonlítani azokat, ha független minősítéssel rendelkeznek. Az én célom, hogy összhangba hozzam a modellem a valósággal. Ez elég jól sikerült a sík és a vákumcsövesekre, és látom, hogy a sörkolira is működni fog. A számítógépes modellek ellenőrzése a méréseken keresztül lehetséges, én inkább sok, esetleg kevésbé megbízható adat alapján próbálok eredményt elérni laborkörülmények híján. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2009-08-26
15:32:52

horvathx,

Szerencsétlen módon csak azt néztem, hogy nagyjából egy felé nézzenek a kolik, most - ahogy írod - veszem csak észre a keleti tájolást. Futtattam függőleges beállításnál északhoz képest 110 fokos szögre. A hozam 224 kWh-ra adódott, ami - az egyéb zavaró tényezőket is figyelembe véve - szépen megközelíti a közölt 150kWh átlagot (40%).
Én nem a teljes mért időszakot vizsgálom, csak azt a bizonyos 6 hónapot októbertől áprilisig.

Én sem azt mondom, hogy a bolti cuccokat kell választani, egyszerűen könnyebb összehasonlítani azokat, ha független minősítéssel rendelkeznek.

Az én célom, hogy összhangba hozzam a modellem a valósággal. Ez elég jól sikerült a sík és a vákumcsövesekre, és látom, hogy a sörkolira is működni fog. A számítógépes modellek ellenőrzése a méréseken keresztül lehetséges, én inkább sok, esetleg kevésbé megbízható adat alapján próbálok eredményt elérni laborkörülmények híján.
link

horvathx(32 eddigi hozzászólás) 2009-08-26 12:41:09
robert, Az Ő tájolásuk nem ideális 108fok szinte teljesen keletre néznek, alig éri pár órát a kolikat a Nap. Ez alapján eltúlzott dolog általánosítani. (Azaz nem a rosszul tájolt kolik adatai alapján kellene-illene átlagot számolni)Ez a négy mérés beleértve az enyémet is nem tekinthető reprezentatívnak. Mindhárom kolit nézve a mért időszakban az átlaguk: 239 kWh négyzetméterre számolva 95.7kWh 2m2-re számolva 191kWh. Történetesen tudom, mert sztgyi több fórumon is írta, azaz panaszolta, hogy rossz a tájolása ráadásul a 11-12-től már árnyék van a kolin mert valami betakar. Írtad:"A számításod az adott kiindulási adatokkal ok. Azt ismét megjegyezném, hogy az bolti légkoli és házilagos vizes mibe kerül, akkor egy olyan összehasonlítás is érdekes lenne." Nem tudom. Kiszámolhatod. Nem a bolti levegős kolik mellett kardoskodom.A házi sörkolik mellett érvelek, és nem a vizes ellen. Hiszen nekem is van. De jó azért tisztázni és helyén kezelni a dolgokat.link

horvathx(32 eddigi hozzászólás)

2009-08-26
12:41:09

robert,

Az Ő tájolásuk nem ideális 108fok szinte teljesen keletre néznek, alig éri pár órát a kolikat a Nap. Ez alapján eltúlzott dolog általánosítani. (Azaz nem a rosszul tájolt kolik adatai alapján kellene-illene átlagot számolni)Ez a négy mérés beleértve az enyémet is nem tekinthető reprezentatívnak. Mindhárom kolit nézve a mért időszakban az átlaguk: 239 kWh négyzetméterre számolva 95.7kWh 2m2-re számolva 191kWh. Történetesen tudom, mert sztgyi több fórumon is írta, azaz panaszolta, hogy rossz a tájolása ráadásul a 11-12-től már árnyék van a kolin mert valami betakar.

Írtad:"A számításod az adott kiindulási adatokkal ok. Azt ismét megjegyezném, hogy az bolti légkoli és házilagos vizes mibe kerül, akkor egy olyan összehasonlítás is érdekes lenne."

Nem tudom. Kiszámolhatod. Nem a bolti levegős kolik mellett kardoskodom.A házi sörkolik mellett érvelek, és nem a vizes ellen. Hiszen nekem is van. De jó azért tisztázni és helyén kezelni a dolgokat.link

Homline Forum => Napenergiás rendszerek => Légkollektor

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 következő »